A pesterzsébetiek átalakítanák az évenkénti lomtalanítás rendszerét, de nem szüntetnék meg. Több kamerát, közterületfelügyelőt (erre Völgyesi Krisztián képviselőtársam javaslatára már a szeptemberi ülésen reagált a képviselő-testület és a bővítésről döntött) és szemetes edényt szeretnének az utcákon. Hatékonyabb szankciókat akarnak a szemetelőkkel szemben, komolyabb ellenőrzéseket, hogy ki fizet a helyi vállalkozások, kifőzdék, boltok, éttermek és itt lakók közül szemétszállítási díjat. Megtartanák a szelektív szigeteket, de körbekeríttetnék, kamerával védenék és gyakrabban takaríttatnák a környezetüket. S zöld politikusként ami a legjobban esik: 🙂 növelni kívánják a környezetvédelemre fordítható forrásokat. – így foglalható össze a kerületben élők véleménye egy nemrég feldolgozott kérdőíves felmérés alapján.
S ami számomra a legfontosabb tapasztalat volt, hogy egy hulladékudvar (a területén egy személetformáló és újrahasználati központot is kialakítva, ahová a lakosság azokat a régi tárgyakat, használati eszközöket vihetné, amelyek számukra már nem kellenek, ugyanakkor mások azt még használni tudják) létesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy csökkenthető legyen az illegális szemét a Pesterzsébeten és élhető maradhasson a kerület lomtalanításkor is. Régi mániája Csaszny Márton képviselőtársamnak, hogy Soroksárral közösen sikerüljön találnunk egy helyszínt hozzá, a most beérkező vélemények is megerősítettek abban, hogy igaza van, egy szükséges és fontos beruházása lenne a két kerületnek. Ezért is lenne fontos, hogy felhívjuk az illetékes városvezetők és az FKF ZRt. figyelmét arra, hogy még ebben a ciklusban tervezzük és valósítsuk meg ezt a fejlesztést Dél-pesten.
A nyár végi éves lomtalanításkor készítettünk ugyanis egy kérdőívet Gémesi Emese és Völgyesi Krisztián képviselőtársaimmal, hogy megismerjük az Önök véleményét, javaslatait, s hogy azok figyelembe vételével alakíthassuk át Pesterzsébet hulladékgazdálkodását, az illegális szemét elleni harcot, parkjaink, zöld felületeink védelmét.
206-an töltötték ki a kérdőívet, ennyien válaszoltak kérdéseinkre, osztották meg véleményük az évenkénti lomtalanításról, a szelektív hulladékgyűjtés rendszeréről. A kérdőív fontos visszajelzés volt arról is, hogy milyennek látják a pesterzsébetiek a lakókörnyezetükben a játszóterek, kutyafuttatók állapotát. S arra is választ kaptunk szükség van-e a kerületben is komplex újrahasznosító központra, hulladékudvarra.
Külön köszönöm azok kimerítő válaszait és javaslatokkal, akik ötletekkel szolgáltak arra miként csökkenthető az illegális hulladékmennyisége, hogyan védhetőek meg zöld felületeink.
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések, változtatások indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. Ezért is tartom fontosnak, hogy a beérkezett válaszok feldolgozását megosszam Önökkel is, ne csak a képviselő-testület tagjaival. Az első olyan részletes közösségi kérdőívezése volt a kerületnek, ahol a kérdések jelentős része a kitöltők közvetlen lakókörnyezetét érintette, kíváncsiak voltunk a szomszédos kutyafuttató, játszótér park, szelektív sziget állapotára is, az ezekre adott szöveges válaszok kiértékelése a körzet képviselőit és a hivatal munkatársait segítik a munkában, az általános kérdésekre adott válaszok feldolgozását pedig most megosztom mindenkivel.
A kitöltők 96%-a itt is él, néhányan itt dolgozóként. átutazóként is kitöltötték. Az elektronikus kitöltési lehetőségnek hála a teljes kerületről is sikerült képet kapnunk, hiszen a kerület minden részéről részt vettek a felmérésben és kitöltötték a kérdőíveket.
A kérdőív kitöltői szerint Pesterzsébet szemetes és ezen nehéz lenne vitatkozni.
Legfontosabb problémája a kerületnek a közbiztonság, rögtön másodikként azonban a szemetet, a 3-4 helyen az oktatást és az egészségügyet említik a kitöltők. Sorban követi ezeket a munkanélküliség, a közlekedés és a szegregáció.
A lomtalanítás mai rendszerével senki nem elégedett, de a többség érdekes módon megtartaná az alábbi feltételekkel:
- ha több rendőr és rendész lenne a helyszíneken,
- a lakók a megadott időpontban raknák ki a lomot,
- az FKF még jobban megszervezné.
A kerületben élők többsége szerint a lakóhelyéhez közel is van illegális szemét lerakó. A legkoszosabbnak a szelektív szigetek környezetét tartják, ezt követi a Kiserdő, majd a családi házas részek, a buszmegállók és a Duna-part.
A kérdőív azt is megmutatta, hogy miért kisebbek egyelőre a civil takarítási akciók, játszótér, kutyafuttató és fa örökbefogadások a kerületben, mint a szomszédos Wekerlén: a lakosság fele ugyanis úgy gondolja nem feladata mások után takarítani, ennyire ugyanis nem érzi magáénak a környező zöldterületeinket. A megkérdezettek negyede részt venne ilyen közösségi akciókban, negyed pedig inkább a tettenérést preferálná és a polgárőrök munkájában venne részt
Kutyafuttatóink, játszótereink gondozottságáról megoszlanak a vélemények, amit igazán az befolyásol, hogy a választ adó hol lakik. A nemrég felújított, vagy a szülői közösségek által óvott, őrzött játszóterek közelében lakók elégedettek, a lepusztult, a sorozatos rongálások és italozások miatt szemetes és használhatatlan játszóterek mellett lakók nem. Ezért is tartom fontosnak, hogy a lezárult „Fogadd örökbe a játszótered, kutyafuttatód! „pályázaton három nyertes csapat is akadt.
A szelektív szigetek kérdése osztotta meg talán a legjobban a választ adókat, a választ adók 95%-a szelektíven gyűjti a szemetet (talán ez az egyetlen adata a statisztikának ami kevéssé hihető).
Ráadásul, ha nem is rendszeresen, de a többség a szelektív szigeteket is használja (56%), ezért nem is szeretnék megszüntetni, bár nagyon szemetesnek tartják a környezetüket, tarthatatlannak a mai állapotokat.
Csak a megkérdezettek 16%-a szüntetné meg a szigeteket, 17%-a pedig csak az üvegkonténereket tartaná meg. A többség azonban megtartaná őket, de körbekeríttetné, bekamerázná, gyakrabban takaríttatná a környezetét, néhányan a Nyugat-Európában divatos műszaki cikkes, elemes konténerrel is kiegészítenék. S már itt is többen említették a hulladékudvar szükségességét. A Környezetvédelmi Városfejlesztési Bizottság elnökeként megígérhetem, a most beérkezett véleményeket javaslatokat fokozatosan beépítjük az elkövetkező hónapokban a munkánkba, így végigjárjuk az összes problémás szigetet, s mindegyik esetben külön keresünk megoldást a problémára (áthelyezés, körbekerítés vagy egyéb védelem, zöldfelület rendezése vagy végső esetben a megszüntetés).
Kerek százan osztották meg a kérdőív végén velünk ötleteiket, véleményüket Pesterzsébet zöldfelület-kezelésével, a szemétszállítással kapcsolatban. A hatékonyabb ellenőrzések, büntetések, adott helyi viszonyokon alapuló javaslatok mellett a leggyakrabban említett javaslat egy komplex újrahasznosító központ, hulladékudvar létesítése volt a kerületben.
A kérdőívek kiértékelését az arra adott válaszokat, megküldjük a Pesterzsébet Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottságának tagjainak, a Jegyző asszonynak, a Polgármester Úrnak és a kerület környezetvédelmi referensének is.
Még egyszer köszönjük a segítséget és a részvételt!
Naponta jelennek meg hírek fakivágásról, erdősávok átsorolásáról, mobilgátakról, veszélyben a Határ úti Kiserdő, a Városliget, a Római és most Budaörsön is elpusztítanak egy véderdőt. Amikor megjelennek a buldózerek, láncfűrészek akkor vesszük észre mi is vesz minket körül, s próbáljuk menteni értékeinket. Ferencvárosi környezetvédő barátaim is immár második takarítási akciójukat szervezik a Határ úti Kiserdőben, miközben évekig a kerület egyik illegális szemétdombjaként funkcionált és kispesti és erzsébeti aktivisták próbálták minden tavasszal kitakarítani.
Nyilván talán a legfontosabb szempont a forráshiány és az, hogy a Tarlós „tegnap nem is azt mondtam, mint amit mondtam” István vezetésű Fővárosi Önkormányzat legszívesebben megszüntetné a kötöttpályás közlekedést, hogy ne lassítsa a BMW-k forgalmát a belvárosban.
Az első csak a közvetlen lakókörnyezetemet érintő ügy, történt ugyanis, hogy a nyáron Gubacsi hídon a vízvezeték felújítása és a HÉV átjáró felújítása is szinte egyidőben zajlott. A Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark is – a kerülettől elzárt, kis természetközeli, Duna-parti lakóövezetek – két útvonalon megközelíthető csupán, a nyár végi felújításoknak köszönhetően ez egyre korlátozódott, ekkor a buszjárat útvonalát is megváltoztatták így ezen az egy kijáraton próbáltak kijutni a városba az itt lakók autón és tömegközlekedéssel egyaránt, a helyzetet súlyosbította, hogy ezt a kijáratot használták a Dél-pesti Szennyvíztisztítóba tartó és onnan távozó szippantós kocsik, illetve a biogázüzem teherautói is. A kijutás így 15-30 percbe is beletelt, megoldást egy jelzőlámpa ideiglenes átállítása jelenthette volna. Mivel a legnagyobb lezárások a péntektől hétfőig terjedő időszakokra korlátozódtak a Soroksári út forgalmát sem befolyásolta volna nagyobb mértékben az átállítás.
A légszennyezés, különösen a szállópor-szennyezés évente ezrek halálát és tízezrek megbetegedését okozza, a folyamatos határérték-túllépés miatt évek óta kötelezettségszegési eljárás zajlik Magyarország ellen. „Jövőnk a környezettudatos közlekedési módokban is rejlik, elsősorban a közösségi közlekedés fejlesztése, továbbá a fosszilis alapú egyéni közlekedés (benzines autók) visszaszorulása mellett az elektromos autók terjedése a jó irány.”- ahogy V. Naszályi Márta képviselőtársam fogalmazott két hete.
Pesterzsébet képviselő-testülete tegnap tárgyalta a kérdést.
A nyári, záró egyeztetésen már valódi javulásról számoltak be az intézményvezetők, a vakáció beköszöntével pedig soha nem tapasztalt változások következtek be. Az ügyeleti időszakban a csökkenő gyermeklétszámok miatt bezárt az Ady konyha és az erzsébeti gyerekek is a központi Puskás konyhából kapták a kaját. Két hónapig ugyanazt ehették tehát a peremkerületi szegény gyerekek, mint a belső kerületek elitiskoláiban. Húst főztek a húslevesbe, kalácsot és császárzsemlét kaptak uzsonnára, halból készült a halrudacska és kifli alakja volt a kiflinek, sőt jutott szőlő és barack is minden óvodásnak. Minden alkalommal megérkezett a kisérő dokumentáció, a krémek állaga is megfelelő volt, esztétikusabb volt a tálalás.
Ma kezdődött az éves lomtalanítás a kerületben, alighogy csökkenni kezdtek a tavaszi lakásfelújítások miatti illegális hulladékhegyek, ismét komoly problémát jelent az idő előtt kipakolt, felhalmozott lom lakókörnyezetünkben.
Ha a háztól-házig lomtalanítás mellett újrahasznosító központot, hulladékudvart is létrehoznánk Pesterzsébet és Soroksár határán, hogy a kerületiek az év során bármikor le tudják adni akár a veszélyes hulladékot is. Az felválthatná az elmúlt évek lomi-augusztusait. Ráadásul egy ilyen újrahasznosító központ nem csak a lomtalanítás problémáját enyhítheti, hanem munkahelyeket is teremt.
Az mfor.hu hírei szerint a 3-as metró állomásainak felújításának kálváriája újabb fejezethez érkezett el. Úgy tűnik ugyanis, a BKK-nak nincs annyi pénze, amennyiért meg tudnák csinálni a déli és középső szakasz felújítását.
Engem egyáltalán nem érdekel, hogy miért kellett Tarlósnak ezeket a használhatatlan, ajtóhibás, mozgószaunákat vásárolni az oroszoktól, hogy kik kire és milyen nyomást gyakoroltak az ügyben. Az sem érdekel, hogy valóban fakockákkal blokkolható Dél-pest egyik legfontosabb közlekedési eszköze, vagy ennél azért jobban elbaltázták a szerelvényeket.
