Bezárt a hírhedt Ady konyha, így végre a kispestivel azonos minőségű ételhez juthatnak a pesterzsébeti gyerekek is. Üröm az örömben, hogy ez 2018-tól 10%-os áremeléssel is jár, ami 40-50 Ft többletköltséget jelenthet a szülőknek ételadagonként és 82 milliót az Önkormányzatnak. Nyilván szükség is volt rá, hiszen idén áprilisban csak 305 millió Forint osztalék kifizetéséről dönthettek ennek hiányában a cég tulajdonosai.
Szeptember elején foglalkoztam utoljára a pesterzsébeti menzahelyzettel. Nyáron ugyanis a csökkenő gyermeklétszámok miatt bezárt az Ady konyha és az erzsébeti gyerekek is a kispesti Puskás konyhából kapták a kaját. Két hónapig ugyanazt ehették tehát az erzsébeti gyerekek, mint Kispesten. Húst főztek a húslevesbe, kalácsot és császárzsemlét kaptak uzsonnára, halból készült a halrudacska és kifli alakja volt a kiflinek, sőt jutott szőlő és barack is minden óvodásnak. Majd jött az évnyitó, vége lett a vakációnak, megjöttek a szürke hétköznapok és visszatért az Ady konyha, az erzsébeti gyerekek pedig megint mást esznek, mint belvárosi barátaik, – írtam akkor.
A nyári szünet azonban egy dolgot bebizonyított: létezik olyan, hogy ehető menza. A reformkonyha és az egészséges étel is lehet finom és tápláló, sőt a Pensió Kft is képes azt megfőzni, csak akarnia kell.
El is mentem szeptemberben a Pensio Kft. Ady konyhájába, találkoztam a konyhafőnökkel, a séffel és a szállító munkásokkal is. Több oktatási intézményt is felkerestem, hogy személyesen is felmérjem a helyzetet: mennyit és mit esznek meg a gyerekek a menzából.
Akkor azt ígértem, semmilyen áremeléssel kapcsolatos javaslatot nem szavazok meg addig, amíg a problémát nem kezelik, ha pedig októberig sem oldják meg a felmerült súlyos problémákat akkor kezdeményezni fogom a szerződések teljes felülvizsgálatát.
S akkor eljött október: részben meg is tartottam az ígéretemet, én nem is szavaztam meg semmilyen áremelést, de sajnos egyedül maradtam azzal a véleményemmel, hogy egy esetleges áremelés a szerződés teljes felülvizsgálatával egyidőben történhet csak meg. A minőség javulásának és annak ellenőrzésének, illetve biztosításának bele kellett volna kerülnie a szerződésbe, vagy új megállapodást kellett volna kötni ennek elérésére.
Ezzel szemben furcsa megoldást találtak a felek Pesterzsébet menza problémájára:
- Pesterzsébet Önkormányzata drasztikus, 10%-os áremelést szavazott meg, miközben a KSH adatai szerint a közétkeztetés inflációja várhatóan 2017-ben csupán 3,4% lesz. Az emelésnek köszönhetően a térítési díjak utolérték, sőt meg is előzték a környező kerületekét (a hivatal által készített térítési díj összehasonlítást az alsó táblázat tartalmazza).
- A PENSIO Kft. pedig a jó hírre reagálva azonnal bezárta pesterzsébeti konyháját. Tette ezt úgy, hogy 2010 végén a közbeszerzési eljárás során benyújtott győztes pályázatának, majd a 2010 december 21-én aláírt szerződésnek is fontos eleme a közétkeztető cég által vállalt főzőkonyha fejlesztések programterve. A folyamatos ígéretek ellenére sem tudta azonban kezelni a szakmai hiányosságokat és a munkaerőhiányt, így a konyha bezárása mellett döntött a szolgáltató.
Néha az elsőre meghökkentőnek tűnő döntések is eredményezhetnek rövid távon érdemi előrelépést, hozhatnak jelentős javulást. Most is ez történt: mivel a kerületi díjak utolérik néhol magasabbak is lesznek a környező kerületekénél, semmi nem indokolta, hogy más, gyengébb minőségű menüt főzzenek az Ady konyhában mint a kispesti Puskásban, így, ha nem is jobb, de legalább ugyanolyan minőségű ételt kell kapjanak a pesterzsébetiek mint a Kispesten vagy más „Pensio”-s kerületekben élők.
A döntésre válaszként adott pimasz konyhabezárás pedig ezt az állapotot állandósította is, megoldotta az erzsébeti gyengébb kontra kispesti finomabb menza koszt problémát, hiszen ezentúl a Kipszer, a Puskás, a Hofherr és a Lampart konyhák szállítják ide is ezentúl az ételt. Ez persze még mindig nem közelíti meg a soroksári minőséget, de érdemi javulást jelent. Részben ennek köszönhetően az önkormányzat oktatási osztálya szerint az elmúlt napokban jelentősen csökkent is a minőségi panaszok száma.
Ennek ellenére a novemberi testületi ülésen kérni fogom a szerződés teljes felülvizsgálatát a vállalt fejlesztések és a bezárt főzőkonyha miatti lehetséges kompenzációs igények tekintetében. Az szerintem nem járja ugyanis, hogy azért nyer valaki el egy szerződést, hogy jelentős fejlesztéseket ígér a kerületben, majd később bezárja a konyhát.
A pesterzsébeti nevelési-oktatási intézményekben (óvodákban, általános iskolákban) az intézményi és szünidei gyermekétkeztetést, a gyermekek átmeneti otthonában és az idősek átmeneti gondozóházában biztosított ellátás keretében az étkeztetést, valamint az egyéb szociális étkeztetést a PENSIO Minőségi Közétkeztetés Kft. (továbbiakban: PENSIO Kft.) által, vállalkozási szerződés keretében biztosítja Önkormányzatunk 2011. január 1. napjától. Öröm az ürömben, hogy a bölcsődékben nem a PENSIO Kft. szolgáltat, hanem saját főzőkonyha működtetésével folyik a bölcsődei szünidei és intézményi gyermekétkeztetés
A PENSIO Kft. szeptember elejei menzacsődje miatti feszültséget azzal kívánta tetőzni, hogy 2017. szeptember 13-án levelet írt az Önkormányzatnak azzal, hogy a vállalkozási díjában emelést kíván érvényesíteni.
Ha már szar, legyen drága is!
Megkeresésében a díjemelési igényét részben azzal indokolta, hogy a 2017. január 1. napjától bevezetett, megemelkedett kötelező legkisebb munkabér, valamint a garantált bérminimum következtében jelentősen emelkedtek a közétkeztetési feladatok ellátásával kapcsolatos költségei. A béremelések árfelhajtó hatása álláspontja szerint az egyéb költségek, így különösen üzemanyagár, gépkocsi karbantartási költségek, stb. vonatkozásában is megfigyelhető.
A PENSIO Kft. a KSH által közölt 2017-ben várható infláció, a 2018-ban várható kötelező béremelés és a korábban elmaradt béremelés alapján a díjemelés kívánt mértékét legutoljára 21,2 %-ban jelölte meg. A kérés jogosságát alapjaiban kérdőjelezi meg, hogy a cég a romló menzaminőség, a késedelmes szállítások mellett 2016-ban 499 Millió Forint adózott nyereséget produkált, ami a 2015-ösnek is a duplája. Magyarul a gyenge minőségű, alacsony tápanyagtartamú, íztelen menzán vannak, akik meggazdagodnak. Talán ennek az információnak is köszönhető, hogy a testület a pimasz 20% feletti emelésnek csak a felét szavazta meg.
Ennek a döntésnek köszönhetően így alakulnak a térítési díjak:
|
TÉRÍTÉSI DÍJAK A PENSIO KFT SZOLGÁLTATÁSI TERÜLETEIN
|
||||
|
|
óvodai étkezés Ft/nap |
általános iskola háromszori |
általános iskola egyszeri |
szociális étkezés nyersanyagnorma (nettó) |
|
XX. kerület 2015. 02. 01-től |
468.68 |
587.05 |
407.26 |
332.72 |
|
XX. kerület 2018. 01. 01-től |
515,55 |
645,755 |
447,99 |
365,99 |
|
XIX. kerület 2017.- 06. 01-től |
510.54 |
623.57 (alsó) 628.65(felső) |
388.62 (alsó) 388.62(felső) |
340 |
|
VIII. kerület 2017. 06. 01-től |
469.90 |
619.76 |
429.26 |
375.62 |
|
X. kerület 2017. 07. 01-től |
533.52 |
721.10 |
639.19 |
364.82 |
|
XIV. kerület 2017. 05. 01-től |
415 |
510 |
340 |
380 |
|
XVII. kerület 2017. 03. 01-től |
430 |
580 |
370 |
300 |
|
XXII. kerület 2017. 05. 01. |
525 |
620 |
424 |
412.60 |
A 10 %-os tervezett nyersanyagköltség emelés a szülőknek a következő többletköltséget jelent ételadagonként:
- óvodában: 46,88 Ft
- általános iskolában egyszeri étkezés esetén: 40,73 Ft
- általános iskolában háromszori étkezés esetén: 58,75 Ft
Az Önkormányzatnak pedig megközelítőleg 48 millió forint többletkiadást jelent éves szinten.
Pesterzsébet Önkormányzatának 2017. október 12-én hozott határozata:
A Képviselő-testület úgy dönt, hogy:
I. a PENSIO Minőségi Közétkeztetés Kft. által biztosított étkeztetések jelenlegi nyersanyagnormájának összegét valamennyi ellátotti kategóriában egységesen 10%-kal megemeli, mely alapján 2018. január 01. napjától az egyes kategóriákban az alábbi nyersanyagköltségek érvényesek a kerekítés szabályainak alkalmazásával:
KATEGÓRIA
nettó
nyersanyagköltség
Ft/fő/nap
bölcsődei étkezés
359
óvoda háromszori étkezés
406
általános iskola egyszeri étkezés
353
általános iskola
háromszori étkezés
509
gyermekek átmeneti otthonában biztosított étkezés
900
szociális étkeztetés
egyszeri étkezés (ebéd)
366
Idősek Átmeneti Gondozóháza háromszori étkezés
838
Idősek Átmenti Gondozóháza – diétás étkezés esetén ötszöri étkezés
982
II. felkéri a polgármestert, hogy a nyersanyagnorma emelése miatt szükséges rendeletmódosítást terjessze a Képviselő-testület elé, legkésőbb a 2017. decemberi képviselő-testületi ülésre, a 2018. évi költségvetés tervezése során pedig vegye figyelembe a normaemeléssel járó többletkiadásokat.
III. kinyilvánítja azon szándékát, hogy a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 9/2012. (III. 23.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 1/2015. (I.30.) önkormányzati rendeletnek a 15 %-kal megemelkedett nyersanyagköltséget átvállaló rendelkezését hatályában fenntartja, ugyanakkor a jelen határozat II. pontjában meghatározott mértékű nyersanyagköltség emelkedést nem vállalja át.
Kronológikus előzmények:
http://machpeter.blog.hu/2017/09/02/becsongettek_ujra_ehetetlen_a_menza_pesterzsebeten
http://machpeter.blog.hu/2015/12/14/eleg_volt_a_gyermekeheztetesbol
http://machpeter.blog.hu/2013/11/19/megsem_kaptak_a_zoldbabfozelekbol_a_kepviselok
http://machpeter.blog.hu/2013/02/21/mint_a_menza_fent_a_fan_101

Fotók: 
Ennek ellenére azt állítom ezek csak részleges megoldások, részsikerek, a rendszer rossz. A kormány pedig nem tudja és nem is akarja kezelni a valódi problémákat. Mindaddig ugyanis, amíg egy bútoráruház megnyitása részleges osztálybezárást jelent egy kórházban, amíg az rendben van, hogy a banki ügyintéző többet keressen egy szakápolónál és az egészségügyi intézmények HR-esei összepisilik magukat egy IKEA reklámtól, addig a főváros legnagyobb körzetét ellátó kórházában mindig gondot fog okozni a sürgősségi ellátás.






Szeptemberi ülésén Pesterzsébet képviselő-testület egyhangúlag megerősítette azon döntését, hogy nem támogatja a Szabadköz – Alsóhatár út – Vasút sor – Kéreg u. útvonal településszerkezeti jelentőségű gyűjtőúttá tervezett kialakítását. Nem hagyjuk bántani a Kiserdőt, a kockás siklót, a vöröshasú unkát, a dunai tarajos gőtét, a zöld küllőt, a szürke gémeket, a barátposzátát, a tövisszúró gébicset, az erdei pityert. Nem adjuk a Szánkózó-dombunkat, a családi házaink előkertjét. Nemet mondunk a zajszennyezésre.
A terület kiemelten alkalmas rekreációs, oktatási és nevelési célok betöltésére egyaránt, ráadásul 






Állandó vita a hivatal és a képviselők között, hogy a közkutak vizét a lakosság nem mindig a rendeltetésének megfelelő célra használja fel, abból nem a rászorultak lakossági igényét elégítik ki, hanem például gépjárművek mosására, öntözésre használják sok helyen azt. A Fővárosi Vízművek Zrt. csökkenteni szeretné a számukat, és csak ott tartaná meg ahol a legrászorultabb családok élnek. Szerintem és képviselőtársaim szerint viszont ahol valós igény van rá ott mindenhol meg kell tartanunk azokat, sőt az átalakuló kerületi igényeket kielégítve egyes helyeken akár növelni is kell a számukat.
Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága még a nyáron indított el egy közösségépítő versenyt kutyásoknak, szülőknek, nagyszülőknek. A szülői, vagy kutyatulajdonos közösségek „örökbe fogadhattak” egy-egy kerületi játszóteret, kutyafuttatót.
Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy ahol erősebb szülői vagy kutyás közösségek alakulnak ki ott a játszóterek, kutyafuttatók állapota jobb, ritkább a szándékos rongálás és kevesebb a szemét. Pesterzsébeten egy egyházi közösség és az Átalakuló Duna-part is működtet magánjátszóteret, ahol az adott közösségek újítják fel a játszóeszközöket, ültetik körbe virággal, cserélik a homokot és festik át a festéket. Több Duna-parti játszótéren közösségi tervezés folyamatával határozták meg a házirendet, nyitvatartási időt, ezek a játszóterek azóta rendezettebbek. Gémesi Emese képviselőtársammal közösen elkészített javaslatunk pont erre épített. Az örökbefogadásnak köszönhetően a játszótéri baráti társaságoknak, szülői közösségeknek, kutyás közösségeknek módjuk van tenni a környezetükért, s ha kicsit a „sajátjuknak” érzik, úgy jobban odafigyelnek az állapotára, s az esetleges rongálókra.
Az adott közösség egy évig táblával is jelezheti, hogy a kutyafuttató, játszótér az adott kutyás vagy szülői csoport, közösség gondozásában áll, sőt pályázók közül többen házirendjüket is elkészítik. A közös munkának köszönhetően, a tábla kikerülésével magukénak érzik az adott teret, az összetartozás érzése közösségformáló, továbbá sokkal aktívabb lehet a napi szintű „figyelőszolgálat” is, a szülők, kutyások figyelmeztetik egymást vagy a területet gondozó Önkormányzatot. Az örökbefogadóktól külön anyagi ráfordítás nem várható el, de ha a táblával jelezve van, hogy „sajátjuk”, nagyobb kedvvel fogják eltávolítani az ott hagyott idegen tárgyakat, s figyelnek a rongálókra


206-an töltötték ki a kérdőívet, ennyien válaszoltak kérdéseinkre, osztották meg véleményük az évenkénti lomtalanításról, a szelektív hulladékgyűjtés rendszeréről. A kérdőív fontos visszajelzés volt arról is, hogy milyennek látják a pesterzsébetiek a lakókörnyezetükben a játszóterek, kutyafuttatók állapotát. S arra is választ kaptunk szükség van-e a kerületben is komplex újrahasznosító központra, hulladékudvarra.
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések, változtatások indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. Ezért is tartom fontosnak, hogy a beérkezett válaszok feldolgozását megosszam Önökkel is, ne csak a képviselő-testület tagjaival. Az első olyan részletes közösségi kérdőívezése volt a kerületnek, ahol a kérdések jelentős része a kitöltők közvetlen lakókörnyezetét érintette, kíváncsiak voltunk a szomszédos kutyafuttató, játszótér park, szelektív sziget állapotára is, az ezekre adott szöveges válaszok kiértékelése a körzet képviselőit és a hivatal munkatársait segítik a munkában, az általános kérdésekre adott válaszok feldolgozását pedig most megosztom mindenkivel.

A kerületben élők többsége szerint a lakóhelyéhez közel is van illegális szemét lerakó. A legkoszosabbnak a szelektív szigetek környezetét tartják, ezt követi a Kiserdő, majd a családi házas részek, a buszmegállók és a Duna-part.







Csak a megkérdezettek 16%-a szüntetné meg a szigeteket, 17%-a pedig csak az üvegkonténereket tartaná meg. A többség azonban megtartaná őket, de körbekeríttetné, bekamerázná, gyakrabban takaríttatná a környezetét, néhányan a Nyugat-Európában divatos műszaki cikkes, elemes konténerrel is kiegészítenék. S már itt is többen említették a hulladékudvar szükségességét. A Környezetvédelmi Városfejlesztési Bizottság elnökeként megígérhetem, a most beérkezett véleményeket javaslatokat fokozatosan beépítjük az elkövetkező hónapokban a munkánkba, így végigjárjuk az összes problémás szigetet, s mindegyik esetben külön keresünk megoldást a problémára (áthelyezés, körbekerítés vagy egyéb védelem, zöldfelület rendezése vagy végső esetben a megszüntetés).
Naponta jelennek meg hírek fakivágásról, erdősávok átsorolásáról, mobilgátakról, veszélyben a Határ úti Kiserdő, a Városliget, a Római és most Budaörsön is elpusztítanak egy véderdőt. Amikor megjelennek a buldózerek, láncfűrészek akkor vesszük észre mi is vesz minket körül, s próbáljuk menteni értékeinket. Ferencvárosi környezetvédő barátaim is immár második takarítási akciójukat szervezik a Határ úti Kiserdőben, miközben évekig a kerület egyik illegális szemétdombjaként funkcionált és kispesti és erzsébeti aktivisták próbálták minden tavasszal kitakarítani.


Nyilván talán a legfontosabb szempont a forráshiány és az, hogy a Tarlós „tegnap nem is azt mondtam, mint amit mondtam” István vezetésű Fővárosi Önkormányzat legszívesebben megszüntetné a kötöttpályás közlekedést, hogy ne lassítsa a BMW-k forgalmát a belvárosban.
Az első csak a közvetlen lakókörnyezetemet érintő ügy, történt ugyanis, hogy a nyáron Gubacsi hídon a vízvezeték felújítása és a HÉV átjáró felújítása is szinte egyidőben zajlott. A Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark is – a kerülettől elzárt, kis természetközeli, Duna-parti lakóövezetek – két útvonalon megközelíthető csupán, a nyár végi felújításoknak köszönhetően ez egyre korlátozódott, ekkor a buszjárat útvonalát is megváltoztatták így ezen az egy kijáraton próbáltak kijutni a városba az itt lakók autón és tömegközlekedéssel egyaránt, a helyzetet súlyosbította, hogy ezt a kijáratot használták a Dél-pesti Szennyvíztisztítóba tartó és onnan távozó szippantós kocsik, illetve a biogázüzem teherautói is. A kijutás így 15-30 percbe is beletelt, megoldást egy jelzőlámpa ideiglenes átállítása jelenthette volna. Mivel a legnagyobb lezárások a péntektől hétfőig terjedő időszakokra korlátozódtak a Soroksári út forgalmát sem befolyásolta volna nagyobb mértékben az átállítás.