Megújulhat a Tátra téri vásárcsarnok és emléktáblát állítunk tervezőjének, Vermes Józsefnek

Valószínúleg sokan olvasták decemberben Sarkadi Zsolt Telexen megjelent írását Vermes Józsefről, a Tátra téri vásárcsarnok tervezőjéről. Nekem hosszú időre visszaadta a magyar újságírással kapcsolatos hitemet.

Ezért is örültem meg, hogy nem csak a pesterzsébetieket, de az ÉKM-et is érdekli a csarnokunk múltja, jelene és jövője. Ennek köszönhetően a tegnapi testületi ülésen újabb mérföldkövet értünk el egyrészt a Tátra téri piac felújítása, másrészt Pesterzsébet történelmi és kulturális örökségének megőrzésében:

• Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és az Önkormányzat megállapodik a Tátra téri régi vásárcsarnok és környezetének rekonstrukciójáról.
• A képviselő-testület egyhangú döntéssel elfogadta azt a határozati javaslatomat, amelynek értelmében a Tátra téri vásárcsarnok felújítása után emléktábla állításával tisztelgünk Vermes József, a csarnok tervezője előtt. Ez a lépés nemcsak egy kiemelkedő építészeti alkotás megalkotójának állít méltó emléket, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a kerület lakóközössége jobban megismerje Pesterzsébet történelmét és építészeti örökségét.

A Tátra téri vásárcsarnok – Pesterzsébet egyik gyöngyszeme

A Tátra téri vásárcsarnok 1925-ben épült Vermes József tervei alapján. Az épület modern funkcionalitása mellett esztétikai értékei is kiemelkedőek. Az akkori kornak megfelelő, közösségi és kereskedelmi funkciókat szolgáló épület egyedülálló példája a kora XX. századi piacoknak, amelyek egyszerre töltöttek be gazdasági és társadalmi központi szerepet.

Az épületen megjelenő eklektikus és szecessziós elemek, a nagyvonalú belső terek, valamint a korszerű anyaghasználat mind Vermes József szakmai kiválóságát dicsérik. A felújítás során remélem nemcsak az építményt hozzák korszerű állapotba, hanem igyekeznek megőrizni annak eredeti arculatát és esztétikai értékeit is. Az újratervezett csarnok alá mélygarázs épülhet, amely hozzájárul a piac környezetének rendezettségéhez, miközben továbbra is fontos találkozóhely marad a helyi közösségek számára.

Milyen lesz a csarnok, ha elkészül?

• Pince: különálló, változó alapterületű raktárok lesznek.
• Földszint: az eredeti vásárcsarnok funkció mellett nagyobb kereskedelmi egységek, akadálymentesítés, teher- és személylift kialakítása, plusz szolgáltatások (posta, , ATM, hírlap, …) A kereskedelmi funkció megtartása mellett, jelentős belső átalakítások lesznek , fűtött-hűtött csarnoképület.
• Galéria: „gasztrotér”-helyben fogyasztás, elvitel/kiszállítás: frissen készült ételek, kávézó.
• 200 férőhelyes, többszintes mélygarázs épülhet a piactér alatt.

Vermes József – egy elfeledett zseni tragikus története

Vermes József az 1920-as évek egyik kiemelkedő magyar építésze volt, akinek nevéhez számos jelentős alkotás fűződik. A Tátra téri vásárcsarnok talán a legismertebb pesterzsébeti munkája, de sajnálatos módon élete tragikus fordulatot vett: az októberi nyilas hatalomátvétel után Vermes Józsefet munkaszolgálatra hívták be. A 65 éves Vermes Józsefet, sok más ártatlan emberrel együtt, elhurcolták a csillagos házból, majd a gyűjtőtáborként funkcionáló óbudai téglagyárba toloncolták. A munkaszolgálatosokat a „halálmenetek” keretében gyalog indították el a nyugati határhoz. Vermes József végkimerülés következtében vesztette életét Hegyeshalom mellett 1944. november 27-én reggel 8 órakor. Holttestét tömegsírban földelték el 110 sorstársával együtt az egykori Vörös istálló mellett.

Az emléktábla állításával nemcsak építészeti munkájára, hanem életének tragikus végére is emlékezünk, rávilágítva a XX. század borzalmainak emberi áldozataira.

A következő lépések

A testület határozata értelmében az önkormányzat felveszi a kapcsolatot a Pesterzsébeti Múzeummal, a Dél-pesti Hitközséggel az Építész Kamara illetékeseivel és a minisztériummal az emléktábla elkészítése érdekében. Az összefogás biztosítja, hogy az emléktábla ne csak méltó emléket állítson Vermes Józsefnek, hanem együtt képviselje Pesterzsébet örökségének és közösségi összetartásának szellemét is.

Ez nemcsak egy építészeti műemlék megújítása lehet így, hanem egy fontos lépés közösségünk történelmi örökségének ápolása felé is.