Anya, a galambok etetése tényleg tilos?

A béke szelíd jelképe vagy szárnyas patkány?

Gyakran merül fel kérdésként a kerületben: vajon szabad-e a galambokat etetni? Büntetéssel jár-e, ha valaki ezt teszi, és ha igen, miért?

deszar.jpgTudatos állattartóként és állatvédőként azt bizton állíthatom: a galambok etetése a Pesterzsébeti lakótelepen káros a környezetünkre és egészségünkre.  A Magyar Madártani Egyesület szerint sem természetvédelmi, hanem humán- és állategészségügyi, köztisztasági, műemlékvédelmi és csak részben állatvédelmi kérdés.

„ Alapvetően nem magukkal a szelíden az emberek mellett szedegető, a nyugdíjasokat és a gyerekeket gyönyörködtető, fantasztikusan repülő, változatos színű, egyszóval kedvelhető galambokkal van baj. A gondot a csapatos, területhű életmódjuk miatt helyenként és bizonyos körülmények között (elsősorban zárt vagy csapadékmentes területeken: padlásokon, falfülkékben) felhalmozódó ürülékük okozza. Mivel a galambok nem szobatiszták, azaz nem használnak állandó ürítőhelyet, táplálékkeresés közben bárhol járjanak is, ürüléküket lépten-nyomon elpotyogtatják, függetlenül attól, hogy óvodáról, iskoláról, éttermi teraszról vagy száradó ruhákról van-e szó egy lakótelepi erkélyén. Ennél is nagyobb a gond a lakó- és irodaházakon, műemlék épületeken lévő fészkelő- és pihenőhelyeiken, ahol a galamb tömegek nap mint nap összegyűlve idejük jelentős részét töltik, és a guanó probléma koncentráltan jelentkezik. Ezért ha valahol sok a galamb, a kosz okozta kellemetlenség miatt az emberiség jótevőjéből, kedvencéből „szárnyas patkány” válik. 

Arról, hogy a parlagi galambok túlszaporodhatnak a városokban, alapvetően a nemtörődömség a felelős. Az ellen, hogy a településeken nem élnek meg a természetes ragadozóik és az épületek tökéletes fészkelőhelyül szolgálnak számukra, nemigen tehetünk. Az ellen azonban, hogy a nemtörődöm módon kezelt, szétdobált szerves hulladék vagy a célzott etetésük miatt korlátlanul rendelkezésükre áll a táplálék, már igen. Az előállt helyzetért nem a madarak, hanem kizárólag az emberi gondatlanság, nemtörődömség okolható, és csak ezen okok megszüntetésével lehet kezelni a parlagi galamb problémát.”

Ha pedig röviden akarok válaszolni az eredeti kérdésre, akkor: Pesterzsébeten a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki közterületen gazdátlan állatot etet.  Rendeletünk szerint ez alól kivételt képez kóbor macska, kutya, vadászgörény etetése, amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését vagy tartását. Illetve kivételt képez az énekesmadarak etetése is, amennyiben az madáretetőben és rendszeres időközönként történik  (erről majd lesz sző bővebben).

A közterület-felügyelő pedig a fenti szabályt megszegő személlyel szemben helyszíni bírságot szabhat ki.

image6.jpg

2015. szeptemberében fogadta el a képviselőtestület a 23/2015. (IX. 21.) Önkormányzati  rendeletet „a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről”.

Akkor Árva Péter bizottsági tagtársammal és párbeszédes barátommal a rendelet X. fejezetét, az állattartásra vonatkozó szabályokat néztük át tüzetesebben és nyújtottunk be az eredeti előterjesztéshez módosításokat. A módosításaink megfogalmazásakor arra törekedtünk, hogy a tudatos állattartók érdekeit védjük, a természetvédelem szerepét növeljük, de biztosítsuk zöldfelületeink, lakókörnyezetünk védelmét is.

Így nem csak azt tartottuk fontosnak, hogy közintézményeink állatbarát munka- és szolgáltatóhellyé váljanak, de azt is, hogy az állattartók a kedvenceiktől származó, közterületen található szennyeződést takarítsák el.

Egy Facebook bejegyzésben találtam rá dr. Kajó Cecília jogi fórumos publikációjára, amely a fővárosi kerületek ez irányú szabályozását elemzi.

Jól esett olvasni az anyagban, hogy pont az egyik benyújtott és elfogadott módosítónk kapcsán kerül megemlítésre a kerület: „az állatvédelmi aspektusú etetés fontosságát egy kerület ismerte fel: Budapest XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (IX. 21.) önkormányzati rendelete 11. § (4) bekezdés szerint a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki közterületen gazdátlan állatot etet. Ez alól kivételt képez kóbor macska, kutya, vadászgörény etetése, amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik, és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését és tartását. Ez alól kivételt képez továbbá az énekesmadarak etetése, amennyiben az madáretetőben és rendszeres időközönként történik.”

Benyújtott és elfogadott módosító javaslataink:

11§   (1) d) Aki közintézménybe állatot – a vakvezető, illetve a segítő kutyát kivéve – bevisz vagy beenged, amennyiben az állat zavarja a közintézmény működését, vagy ha az intézmény házirendje erről rendelkezik.

Indoklás:

Javasoljuk, hogy ezt bízzuk az adott intézményekre, ők szabályozzák házirendjeikben, mi a csak a szankcionálást biztosítsuk hozzá. Egyrészt hosszú távon a kerület érdeke, hogy a ma még többségében ridegen, udvarokban tartott kutyák, gondozott és jól nevelt házi állattá, társsá váljanak. Ebben segíthet ha intézményeink közül az arra alkalmasak állatbarát munka- és szolgáltatóhellyé válnak. Másrészt az eredeti szabályozás az óvodák, iskolák, intézmények kis- és díszállatait is tiltanák.

Új pont:

11§   (1) f) aki az általa tartott állattól származó, közterületen található szennyeződést nem takarítja el

Indoklás: Úgy érezzük kimaradt.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki közterületen gazdátlan állatot etet. Ez alól a kivételt képez kóbor macska, kutya, vadászgörény etetése, amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését vagy tartását. Ez alól kivételt képez énekesmadarak etetése, amennyiben az madáretetőben és rendszeres időközönként történik.

5 hozzászólás “Anya, a galambok etetése tényleg tilos?” bejegyzéshez

  1. Az erre fordított energiát hasznosabb lett volna a galambürülék eltakarítására fordítani

  2. “Ez alól kivételt képez továbbá az énekesmadarak etetése, amennyiben az madáretetőben és rendszeres időközönként történik.”
    Igen. Nálam az erkélyről a madáretetőből a cinegék elhordják a magot a szemközti fára, és ott kopácsolják ki. A galambok meg a fa alatt gyülekeznek, és a lehulló törmeléket és magokat eszik. De annyira profik lettek, hogy ahogy megérkezik a cinegecsapat az etetőhöz, a galambok már húznak is be a fa alá, hogy le ne maradjanak semmiről. Ráadásul az én etetőm olyan, hogy nagyméretű madarak nem, vagy csak nagyon nehezen tudják közvetlenül használni.
    Egyetértek az énekesmadarak téli etetésével? Igen. A galambok túlszaporodásának gátlásával? Igen. Csak azt szerettem volna jelezni, hogy itt a saját farkába harap a kígyó…

  3. Ne tegyük idézőjelbe a szárnyas patkányt, mert az. Mindkettő lehet édibédi házikedvenc, de alapvetően kártékony, az emberi lustaság/butaság miatt elszaporodó veszélyforrások. Csak a galambnak jobb a PR-ja, ezért nem írtjuk, hanem sokan etetik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük