Van az a pont, amikor egy helyi ügy hirtelen országos történet lesz. A szúnyoggyérítés ilyen: amit Pesterzsébeten hetekkel ezelőtt civilek, aktivisták, képviselők elkezdtek kifelé tolni a vegyszerfelhő irányából, arról most már miniszteri szinten is kimondják: ideje biológiai megoldásra átállni.
Mit mond Gajdos László Miniszter – és miért fontos nekünk?
Az Élő Környezetért Minisztérium minisztere arról beszél, hogy a kémiai szúnyoggyérítés drága, kockázatos, és nem igazán hatékony, miközben a hasznos és védett rovarokat is gyalulja. A jövő útja a biológiai gyérítés, a lárvák célzott kezelése, a tenyészőhelyek felszámolása – pont az, amit Nyugat-Európában már régóta csinálnak, és pont az, amit mi itt helyben s irégóta kérünk.
Pesterzsébeten kéthete az derült ki, hogy hőségriadóban, 40 fokos lakások mellett készülnek kémiai szúnyogirtásra. Levelek mentek a polgármesternek, a jegyzőnek, a központi címre; lett belső vita arról, hogy ki mit tud és mit nem; a végén pedig az adott alkalom elhalasztásra került, aznap este nem érkeztek vegyszerfelhők.
Azóta több levelet is írtam a katasztrófavédelem és a Polgármesteri Hivatal felé, érkeztek is válaszok (remélem a 30 napos határidővel a most kapottaknál kimerítőbbeket is kapok). A kerület válaszából az is kiderült, hogy az információáramlás „nem volt zökkenőmentes”, és ezen javítani kell. Számomra ez azt jelenti, hogy a kerület nem állhat meg ott, hogy továbbít egy központi PDF-et: felelőssége van abban, hogyan tájékoztatja a saját lakóit, és abban is, hogy kérhet-e mást, jobbat.
Amikor Gajdos László arról beszél, hogy a kémiai gyérítés ideje lejárt, és át kell állni biológiai, szelektív, megelőzésre építő módszerekre, az nem „szép elmélet”, hanem pontosan az, amit Pesterzsébeten a vegyszerfelhő ellen küzdve megfogalmaztunk.
Innentől nem csak azt mondhatjuk, hogy civilek szeretnének biológiai gyérítést, hanem azt is, hogy az országos környezetpolitika ebbe az irányba tart. A feladat az, hogy a kerület ehhez felnőjön:
biológiai gyérítés legyen az alap,
hőségriadó idején ne legyen kémiai irtás lakóövezetekben,
és minden beavatkozásról legyen előzetes, részletes, érthető tájékoztatás.
Ha szerinted se normális, hogy 2026-ban vegyszerfelhővel oldjuk meg a szúnyogkérdést, akkor gyere velünk tovább: iratkozz fel, kövess Facebookon, és szólalj meg, amikor legközelebb a fejünk fölött akarnak dönteni rólunk.
Bővebben egy új cikkben írok a halasztásról és civil öszefogásról.
Miközben Pesterzsébet csatlakozott a fővárosi, korszerűbb biológiai védekezési programhoz, most mégis egy elavult, nem szelektív és rövid távon is kérdéses hatékonyságú módszer alkalmazására kerül sor.
Országos, kémiai szúnyogírtést végez a katasztrófavédelem a hőkupola alatt, hőségriadóban.
A kémiai szúnyogirtás nem oldja meg a probléma okát, viszont tömegesen pusztítja el a rovarvilágot – köztük a beporzókat is –, és közvetetten a madárállományt is károsítja. Ez nemcsak természetvédelmi, hanem városi életminőségi kérdés is.
A döntés időzítése különösen aggályos. Egy hőkupolás, 40 °C-os időszakban a lakosság számára az egyetlen reális védekezés az éjszakai átszellőztetés. A permetezés miatt azonban az emberek kénytelenek bezárni az ablakaikat, így a lakások nem tudnak lehűlni. Ennek súlyos következményei lehetnek, különösen az idősek és a krónikus betegek esetében. Ebben a helyzetben ez nem egyszerűen kényelmi kérdés, hanem közegészségügyi kockázat.
Magyarország Kormánya a szúnyoggyérítések koordinálásával a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központját bízta meg, aki a szervezésre és lebonyolításra a Szerocor Konzorciumot, mint kivitelezőt és a Pannon-Bio-Kalibra Konzorciumot, mint szakértőt választotta ki.
A hivatalos tájékoztatás alapján: a kémiai irtás során felhasznált készítmény: Deltasect PR 1,2 ULV szúnyogirtó folyadék, vagy Deltasect PR 20 ULV szúnyogirtó koncentrátum, előírás szerint hígításban.
A mai estére, rendkívüli hőségriadó idejére időzített kémiai szúnyoggyérítés kapcsán szeretném határozottan kérni a beavatkozás azonnali elhalasztását.
Miközben Pesterzsébet csatlakozott a fővárosi, korszerűbb biológiai védekezési programhoz, most mégis egy elavult, nem szelektív és rövid távon is kérdéses hatékonyságú módszer alkalmazására kerül sor. A kémiai szúnyogirtás nem oldja meg a probléma okát, viszont tömegesen pusztítja el a rovarvilágot – köztük a beporzókat is –, és közvetetten a madárállományt is károsítja. Ez nemcsak természetvédelmi, hanem városi életminőségi kérdés is.
A döntés időzítése különösen aggályos. Egy hőkupolás, 40 °C-os időszakban a lakosság számára az egyetlen reális védekezés az éjszakai átszellőztetés. A permetezés miatt azonban az emberek kénytelenek bezárni az ablakaikat, így a lakások nem tudnak lehűlni. Ennek súlyos következményei lehetnek, különösen az idősek és a krónikus betegek esetében. Ebben a helyzetben ez nem egyszerűen kényelmi kérdés, hanem közegészségügyi kockázat.
Nehéz nem azt látni, hogy egy rosszul időzített, szakmailag is vitatható beavatkozás most közvetlenül veszélyezteti a helyiek egészségét, miközben a hatása erősen korlátozott.
Kérem, hogy:
a mai estére tervezett kémiai szúnyoggyérítést halasszák el,
hőségriadó idején ne alkalmazzanak ilyen típusú beavatkozást,
és következetesen a biológiai, megelőzésen alapuló megoldásokat helyezzék előtérbe.
Bízom benne, hogy döntésük során a lakosság egészségének védelme és a helyi ökoszisztéma megőrzése elsődleges szempont marad.
Tisztelettel:
Mach Péter Pesterzsébet önkormányzati képviselője
A válasz:
Tisztelt Képviselő Úr!
Tájékoztatom, hogy a tervezett mai gyérítést nem Önkormányzatunk kérte és rendelte meg.
Tájékoztatom, hogy Magyarország Kormánya elrendelte az ország területén történő csípőszúnyogok gyérítését, melyhez fedezetet is biztosított. Önkormányzatunk részéről a gyérítések semmilyen gazdasági tranzakciót nem igényelnek. A mai napra tervezett gyérítés ennek az országos gyérítési programnak a részeként kerül megszervezésre.
Magyarország Kormánya a szúnyoggyérítések koordinálásával a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Gazdasági Ellátó Központját (ugyfelszolgalat.gek@katved.gov.hu) bízta meg, aki a szervezésre és lebonyolításra a Szerocor Konzorciumot, mint kivitelezőt és a Pannon-Bio-Kalibra Konzorciumot, mint szakértőt választotta ki.
A GEK által megküldött hivatalos tájékoztatás alapján: A lárvák elleni védekezés földi és légi biológiai módszerekkel, míg a kifejlett szúnyogok elleni kezelések földi kémiai módszerekkel történnek, a szakértők által meghatározott területeken. Egyes területeken a népegészségügyi hatóság külön engedélyével légi kémiai szúnyogirtás is történhet.
Az irtás során felhasznált szer kizárólag a csípőszúnyog lárvákat pusztítja el, a szer a környezetre nincs káros hatással. A kémiai irtás során felhasznált készítmény: Deltasect PR 1,2 ULV szúnyogirtó folyadék, vagy Deltasect PR 20 ULV szúnyogirtó koncentrátum, előírás szerint hígításban. A készítmény a kijuttatott mennyiségben kizárólag az érzékenyebb rovarokat pusztítja el, melegvérű állatokra, emberre nem veszélyes, hatóanyaga néhány óra alatt lebomlik.
A készítmény engedélye alapján a kezelést megelőzően az illetékes települési önkormányzatnak az érintett terület lakosságát értesíteni kell. A lakossági tájékoztató anyagok elkészítésekor és közzétételekor jelen kötelezettségünknek tettünk eleget, a gyérítésről a megadott időponton túl nem rendelkezünk egyéb információval, így nem ismert számunkra a kezelt területek pontos eloszlása, illetve a gyérítési program szakmai indokoltsága sem.
Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét.
Tisztelettel:
dr. Jónás Péter osztályvezető-helyettes Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal Rendvédelmi Osztály
Számok helyett inkább képek maradtak meg: a vegyszeres kezelés után több mint tucatnyi elhullott rovar négyzetméterenként, alig néhány köztük szúnyog. Katicabogár, hangya, lepke, pók – mind azok, akik miatt öröm kimenni a parkba, akik a közösségi kertet, a gyerekek játszóterét is élettel tartják tele.
Az eredeti, diósdi mérés tanulságai szerint a kémiai szúnyoggyérítés után tapasztalt rovarpusztulás messze túlmutatott a szúnyogok visszaszorításán. A vizsgálatokat végzők kiemelték, hogy a deltametrin hatóanyagú permetezés „nem szelektív módon” pusztította a rovarvilágot: a kipermetezett területen szúnyogon kívül katicabogarak, lepkék, hangyák és egyéb, biológiai sokféleség szempontjából kulcsfontosságú fajok is tömegesen elhullottak. Ez a veszteség a helyi beporzó- és ragadozó rovarokat, valamint a városi mikroklímát is hátrányosan érinti, hiszen ezek az élőlények nélkülözhetetlenek egy egészséges ökológiai rendszer működéséhez.
A tanulmány hangsúlyozta, hogy a permetezés utáni változás nemcsak azonnali, hanem hosszabb távú következményekkel is járhat. A kerti mintavételek alapján kimutatható volt, hogy még napokkal a kezelést követően is jóval kevesebb volt a rovarbiodiverzitás. A kutatók szerint ez a fajszegényedés az egész táplálékláncon végighullámzik, befolyásolva a madár- és denevérállományt, sőt, elősegíti a városi hősziget-hatás felerősödését is. A mérések azt is igazolták, hogy a szúnyogpopuláció néhány napon belül regenerálódni képes, miközben a hasznos élővilág vesztesége tartósabb marad
Ezek után, mint aki évek óta követi Pesterzsébet zöldítését, faültetési programjait, örökbefogadott parkjait, kertészkedik Pesterzsébet első közösségi kertjében, egyre erősebben fogalmazódott bennem, ha idén is folytatjuk az elmúlt évek hagyományait, ha ugyanígy járunk el, a kerületünk egész zöld jövőjét tesszük kockára.
Tényleg ezt akarjuk: hogy hiába ültetünk évről évre fákat, telepítünk esőkerteket, évelőágyásokat, indítunk faörökbefogadási programokat, gondozzuk kertjeinket, közösségi kertünket, miközben néhány perc vegyszeres permet megsemmisíti a zöld élet hálózatait?
A levelem célja, hogy elinduljon egy őszinte, tényeken alapuló párbeszéd: hogyan lehet Pesterzsébeten valóban zöld, élhető, rovar- és madárbarát a mindennap?
Egy kerület sikerét az is mutatja, hány katicabogarat, lepkét, madarat és boldog gyereket találunk a játszótéren – nem csak azt, hány szúnyogot pusztítottunk el vegyszerrel.
Hiszem, hogy a kerületünk képes példát mutatni: nem a legrövidebb, hanem a legbölcsebb utat választja. Bízom benne, hogy a következő szúnyogszezon már a természet oldalán talál bennünket – közösséget, önkormányzatot, szakembereket, lakosságot – együtt.
Mit ajánlok, mit tehetünk együtt?
Álljunk ki a biológiai lárvairtás mellett, ahol csak lehet!
Támogassuk a vízgyűjtők rendszeres felszámolását, lakossági szemléletformálást!
Az élet sokszínűsége nem önmagáért való – hanem mindannyiunk kincse. Pesterzsébet lehet a bizonyíték, hogy a vegyszeres gyorsmegoldások helyett a türelmes, odafigyelő, természetközeli munka hozza el a boldog, élhető várost.
Ha bárki hasonlóan érez, csatlakozzon: írjunk petíciót, beszélgessünk, terjesszük a zöld szemléletet!
Az alábbi, nyilvánosság előtt is gyakran felmerülő kérdésekre kérem szíves tájékoztatását a tavalyi sikertelen és természetkárosító kémiai szúnyoggyérítés kapcsán, különös tekintettel az alábbi pontokra:
1. Milyen alternatív intézkedések történtek/történnek?
Milyen biológiai szúnyoggyérítési módszerek (például lárvairtás, természetes élőhelyek szabályozása) kerültek bevezetésre vagy mérlegelésre a vegyszeres eljárások helyett?
Terveznek-e újabb, nem kémiai módszereket (például természetes riasztószerek, közösségi szemléletformálás, vízgyűjtők felszámolása)?
Készült-e tájékoztatás vagy lakossági bevonás az idei védekezésről?
2. Költségek és pénzügyi átláthatóság
Mennyi volt a teljes tavalyi kémiai szúnyoggyérítés költsége a kerületben?
Történt-e költségelemzés vagy tervezet az alternatív módszerek pénzügyi vonzatairól?
Kérem, hogy a 2024-es gyérítésről (pl. szolgáltató, alkalmak száma, számlázott tételek) részletes kimutatást csatoljanak.
3. Vizsgálat az eredménytelenség és következmények okairól
Készült-e szakmai vizsgálat vagy jelentés, amely értékelte a tavalyi kémiai gyérítés eredménytelenségének okait (időjárás, rezisztencia, alkalmazott szer hatásfoka stb.)?
Mi az önkormányzat tapasztalata: milyen hibák, hiányosságok látszanak a tavalyi eljárásban?
Mi volt a szakemberek, lakosság, zöld szervezetek visszajelzése?
4. Tapasztalatok, javaslatok és jövőbeni tervek
Milyen jövőbeni intézkedéseket tervez vagy javasol a kerület a szúnyoggyérítés természetbarátabb és hatásosabb megoldására?
Nyitott-e az önkormányzat a lakossági, civil vagy szakmai konzultációra a témában?
Kérdéseim célja, hogy a tavalyi vegyszeres gyérítés tanulságait levonva, idén a környezet védelmét és a hatékonyságot egyszerre szem előtt tartó megoldások szülessenek Pesterzsébeten.
Tisztelettel kérem, hogy a felsorolt kérdésekre – lehetőség szerint írásban, dokumentációval alátámasztva – adjanak tájékoztatást.
