Beküldve:

Akadálymentes közlekedés a Mediterrán-lakóparkban és a Gubacsi lakótelepen

Kipróbáltuk az akadálymentesített alacsonypadlós 119-es buszt a családdal, valóban könnyebb a felszállás babakocsival és járókerettel egyaránt.

Tavaly márciusban kezdeményeztem testületi ülésen, hogy a 119-es járatot cseréljék le alacsony padlósra, hogy a Gubacsi-lakótelepen élő idős nyugdíjasok és a Mediterrán lakóparkban lakó kisgyermekes szülők könnyebben eljuthassanak a városközpontba bevásárolni, a polgármesteri hivatalba ügyeiket intézni vagy akár az Ady Endre utcai Szakorvosi Rendelőbe.

http://lmperzsebet.blog.hu/2011/05/05/akadalymentes_kozlekedest_a_mediterran_lakoparkba

A kezdeményezést támogató és előkészítő szakértő barátaim semmi jóval nem kecsegtettek, véleményük szerint egy sikeres buszbeszerzés után a legutolsó szempont lesz a BKK-nál az akadálymentes közlekedés biztosítása az arra valóban rászoruló rétegek számára. Sokkal fontosabb szempont a járatok sűrűsége. A kerületi városvezetés sem támogatta az elmúlt időszakban egyetlen ezirányú kezdeményezésemet, sem a vasútállomás és a Zódony utcai sporttelep akadálymentesítését, sem egy ingyenesen összeállítható akadálymentes térkép elkészítését.

Vannak még csodák: ezúton is köszönöm a lakóparkban élő kisgyermekes családok és a Gubacsi lakótelep nyugdíjas lakói nevében is Szabados Ákos polgármesternek és Lászik Attila osztályvezető úrnak, hogy kivételesen nem azt nézték hogy ellenzéki oldalról jött a kezdeményezés hanem mögé álltak (remélem a Zodony utcai járda ügyében is megtartják e jó szokásukat).

Két éve a választási programunkban ez szerepelt:

A közhivatalokban, köztereken, akadálymentesen lehessen közlekedni, legyen megközelíthető a városközpont felöl is kerekesszékkel a vasútállomás, kényelmesen használhassuk babakocsikkal is az aluljárókat, buszokat és villamosokat.

Mi betartjuk, amit ígérünk.

Beküldve:

Fórum egy élhető fővárosért – zöldülő Pesterzsébetért

Fórum egy élhető fővárosért – zöldülő Dél-Pestért

 

 
 
Helyszín: XX. kerület, Csili Művelődési Ház, Protokoll terem
(1201 Budapest, Nagy Győry István u. 4-6.)
 
 
Időpont: Május 24. csütörtök, 18 óra
 
 
 
 
Egy kötetlen képviselői fogadóóra a soroksári Duna-ág, a dél-pesti közösségi közlekedés és egyéb ügyekben. /Duna program, peremkerületek közlekedése, környezetvédelem, városrehabilitáció…/
 
Meghívottak:
Az LMP fővárosi frakciója  /Kaltenbach Jenő, Somfai Ágnes, Hanzély Ákos/
  
és Csárdi Antal, Mach Péter, Tenk András dél-pesti önkormányzati képviselők
 
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

 

Csatlakozási lehetőség a facebookon itt    

 

Beküldve:

Városházi napló, avagy ami a Pesterzsébet Újságból kimarad

zöld szemüveg.jpgA városházi többség megszüntette a televíziós közvetítéseket, az újság agyán egy „kopasz cenzor ül”, a megújuló honlap szerkesztői pedig még ismerkednek a számítástechnika bonyolult világával. A mindent jótékony homályba burkoló kommunikációs stábnak köszönhetően a többségi frakció képviselői már nem fáradnak véleményük artikulálásával, néhányan a gombnyomogatás pontos teljesítésének feladatával küzdenek sillabuszukból, míg az informatika iránt affinitást érző kerületi konzervatív képviselőnk egyesek szerint az angry birds pályáit teljesíti rendületlenül telefonján – örömhír számára, hogy márciusra ígérik az új szoftver premierjét, amivel nyárig hasznosan eltöltheti az időt -. Gyors és hatékony az ügymenet tehát, rövid, tömör és szakszerű felszólalások az ellenzéki oldalról – bár az MSZP-s kollégák szintén szeretnek halkan szavazgatni, köszönhetően a háttéralkuknak – és mély csönd a többségi oldalról jellemzik az utóbbi időben a testületi üléseket.

 A mai ülésen történtek szubjektív krónikája:

15 napirendet tárgyalt meg a testület kettőtől félötig. A polgármesteri beszámoló elfogadása után a testület módosította a tavalyi költségvetést.  A 2011. évi költségvetési rendelet módosítását az indokolta többek között, hogy az intézmények saját hatáskörű előirányzat-módosításait, illetve az év végéig beérkezett intézményeket érintő támogatásokat átvezette a hivatal. Az Önkormányzat bevételei központosított, normatív előirányzatokkal emelkedtek illetve az intézmények előirányzatait a a valós  adatokhoz kellett igazítani.

A harmadik napirend során folyt először komolyabb vita a testületben, 5 perc frakció szünetet is kértek, hogy egyeztethessék az előterjesztésben felmerült vitás kérdéseket. A többségi frakció véleménye szerint az uszoda működtetése nem volt problémamentes az elmúlt években, ezért a váltás időszerű. Földesi Gyula leköszönt alpolgármester az uszoda üzemeltetését önkormányzati hatáskörbe vonta, ebben azonban frakciója sem támogatta. Konszenzus alakult ki abban, hogy ismételten szolgáltatási koncesszióba adjuk tanuszoda üzemeltetését. (A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli). Mindez lényegében az eddig alkalmazott konstrukció továbbfolytatását jelentené, azzal a különbséggel, hogy az új Kbt. szabályai szerint szolgáltatási koncesszió esetén nem szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása a szerződés megkötéséhez és a Beszerzési Szabályzatunkat sem kell alkalmazni ebben az esetben. Ugyanakkor természetesen lehetséges Eseti Beszerzési Szabályzat megalkotása a beszerzés lefolytatására. A szolgáltatási koncessziós szerződés megkötése egyaránt lehetséges az önkormányzattól független, „külső szervezettel” és az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társasággal is.

A határozat felhatalmazza a polgármestert a szolgáltatási koncessziós szerződés megkötéséhez szükséges intézkedések megtételére Eseti Beszerzési Szabályzat alapján a 2. pontban foglalt szempontok figyelembe vételével és a szerződés aláírására.

Befogadott módosító indítványomnak köszönhetően a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság és az Oktatási és Kulturális Bizottság elé kell terjesztenie a pályázatban meghatározott közszolgáltatási feladatokkal, feltételekkel kapcsolatos előterjesztést, hogy megvédhessük a kerületi lakosok és gyermekeink érdekeit.

Ilyenek például:

  • úszásoktatás
  • szabad pályák biztosítása a kerületi lakosok és iskolák, óvodák részére
  • rendezvények megtartása
  • egyéb az úszósportághoz, az úszáshoz mint az egészséges életmóddal összefüggő tevékenységhez kapcsolódó és a lakosság részéről igényként felmerülő események szervezése, lebonyolítása.

 A következő napirendben megnöveltük a GESZ belső ellenőri létszámát egy fővel, ez egyrészt örömhír, hiszen a tavalyi leépítések után idén létszámbővitést támogatott a testület. Az előterjesztést azonban nem tudtam elfogadni, mert nem tartalmazta a költségnövekedés forrását. Pikánssá az ügyet az tette, hogy rajtam kívül a Polgármester sem találta a forrást és ő is tartózkodott. Mivel február elején a költségvetés zárószavazásakor a FIDESZ-es többség szétosztogatta az általános tartalékot minden újonnan jelentkező költség újabb megszorítást generálhat az év végén vagy az eladósodás további emelkedését. Később, a napirend lezárulta után kérésemre megkerült a forrásoldal is, a működési céltartalék soron ugyanis maradt rá fedezet.

Két perc alatt pontosítottuk a kerületi SZMSZ-t, majd egy hosszabban tárgyalt napirend következett:

A Hársfa sétány 13-15. szám alatti játszótér (Máltai játszótér) működtetéséről döntött a testület. Az előző döntéseket felülírva mégsem pályáztatta meg az üzemeltetést az önkormányzat, hanem saját erőből oldja meg. A döntés ha nem is óriási, de éves szinten néhány milliós költségnövekedést jelent a tavalyihoz képest. Városházi pletykák szerint a Máltai Szeretetszolgálat képviselőjének előszobáztatása rontotta meg a viszonyt a kerület és az eddigi üzemeltető között a városvezetés pedig félve a további kudarcoktól, más civil szervezetekkel történő egyeztetésbe már bele sem mert vágni.

Véleményem szerint helyi közösségünk akkor működik egészségesen, ha a közszolgáltatási feladataink minél nagyobb hányadát látják el nonprofit szervezetek. Pesterzsébetnek most gyógyító erőre van szüksége: összefogásra, a szolidaritás és kooperáció erejére. A döntés kárt okoz: nem csak anyagit (ami persze könnyen kimutatható), hanem zsákutcába irányítja Erzsébet társadalmi folyamatait.

Módosítottuk a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ Alapító Okiratát, ezen belül kerületünk is csatlakozott az államosítás előtt álló iskolákból történő 24. órás vagyonkimentési akciókhoz. A Hajós Alfréd Általános Iskola érdekeinek sérelme nélkül a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központhoz csatolt a testület 185, 05 m2-t, ezekben a helyiségben a hivatal osztályvezetője szerint tavaly érdemi tevékenység nem folyt, nem használták. Idén délutáni ugyan már foglalkozásokat tartottak ott, de rugalmas átszervezéssel zavartalanul tud majd egymás mellett működni mindkét intézmény.

Egyre biztosabbnak tűnik, hogy megtörik a turáni átok: Hoffmann Rózsa országegyesítő politikájának köszönhetően nemzeti összefogásban ürítik ki közoktatási intézményeinket önkormányzataink. A Nemzeti Együttműködés Rendszere lassan, de biztosan kiépült.

Apropó: Hoffmann Rózsa néni – aki programja szerint idén a felsőoktatást, jövőre pedig a közoktatást veri szét – március 6-án Pesterzsébetre látogat, 14:30-tól a CSILI-ben lehet személyesen megismerni terveit és elképzeléseit.

A következő napirendben a Képviselő-testület felkérte a polgármestert, hogy a képviselő-testületi ülésre terjessze elő a Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Önkormányzatának tulajdonában álló lakások és nem lakáscélú helyiségek kezelésére vonatkozó új szervezeti rendszer kialakítását célzó javaslatot.

Az előterjesztés valójában egyet jelent: az elmúlt két év vagyongazdálkodásának csődjét. A hivatal alkalmatlannak bizonyult a feladat elvégzésére, a működtetés veszteséges, az Integrit XX. Kft. átszervezését sem sikerült zökkenőmentesen megoldani. Tízmilliók szálltak el a hibás döntések következményeként.

Földesi Gyula, aki két éve az átalakítás mellett tette le a voksát a sikertelenséget azzal magyarázta, hogy a Hivatal kuplerájt vett át. Megítélésem szerint pedig a legfontosabb tanulsága a történetnek, hogy – egyedüliként a piaci szereplők közül – az önkormányzat még egy bordélyházat sem tud nyereségesen működtetni.  

A FIDESZ 2010-ben azt ígérte a választóknak, hogy képes működtetni a kerületet, vagyonával pedig jó gazda módjára gazdálkodik. Azt mondta, határozott koncepcióval rendelkezik hogy miként rakja rendbe a vagyongazdálkodást, majd két évet szüttyögött és csak most jut eszébe hogy kialakítson egy működő rendszert a szétvert helyett.

Ezek után megemelte a testület a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját az infláció mértékével.

Két sporttémájú napirendet is tárgyaltunk:

  • Az ESMTK-val idén is szponzori szerződést köt az Önkormányzat
  • Pesterzsébet-Alusta Kupa megrendezéséről döntött a testület, a két város birkózó és karate egyesületeinek részvételével. A fiatal sportolók találkozására 2012. április 19-22. között kerülhet sor Pesterzsébeten. A verseny helyszíne a Kruj Iván Sportcsarnok lesz. A találkozó megszervezését, az alustai sportolók kb. 50 fős delegációjának fogadását, vendéglátását BUDAPEST FŐVÁROS XX. KERÜLET PESTERZSÉBET ÖNKORMÁNYZATA közösen vállalja az ESMTK BIRKOZÓ SZAKOSZTÁLYA, Losonczi Ottó elnök, és a SEINCHIN KARATE SPORTEGYESÜLET PESTERZSÉBET, Harsányi László elnök szakmai irányításával.

Napirend után két ügyben szólaltam fel:

  • Ismét szóvá tettem, hogy a Zódony utcai sportcentrum gyalogosan nehezen megközelíthető, az óvodás focira érkezők számára balesetveszélyes.
  • Másrészt szóvá tettem, hogy a Polgármester tartsa be azon ígéretét, hogy segít rendezni a Mediterrán lakópark útjainak helyzetét. A beruházó mélygarázsait árverezik, ami enyhíti a lakópark parkolási gondjait, másrészt egyre többen aggódnak az utak helyzete miatt. A kérdésemre 15 napon belül kapok írásban választ, amit szintén megosztok majd a blogon.
Beküldve:

A 2012. évi költségvetés zöld szemüvegen át

Pesterzsébet környezetvédelmi tanácsnokaként egyik fontos feladatom a kerület költségvetési javaslatainak véleményezése. Hiszem, hogy lassan, az évek múlásával tanácsnok társaim is követik példámat, addig is eredményként értékelem, hogy a környezet- és természetvédelem területét kiemelten tárgyaljuk a vita során és új szempontok színesíthetik a döntés-előkészítés folyamatát.

 
Bár idén a polgármester veszített tavalyi bátorságából és nem merte befogadni javaslataimat, illetve a vita során is érzékelhető volt, hogy még kevéssé nyitottak ezekre az értékekre a többségi frakció tagjai. Azonban nem adom fel, ugyanis ami késik nem múlik.
 
Megvizsgáltam tehát a kerület 2012. évi költségvetésének a környezetvédelmet érintő tételeit.
 
Általános jellegű megállapításaim:

“A 2012. évi költségvetés zöld szemüvegen át” bővebben

Beküldve:

Alternatív évértékelő a Kosutiban

 

Mint sokan tudják, Orbán Viktor hamarosan megtartja az évértékelő beszédét. Ezen a napon (február 7-én) fogadja el Pesterzsébet képviselő-testülete a kerület 2012-es költségvetését is.  
 
Az LMP értékrendje, a komolyabb szakemberek érvelései és a „közemberek” eddigi tapasztalata alapján arra következtet, hogy az Orbán-évértékelések egyre távolabb kerülnek a való világtól. Lehet, hogy a saját időszámítású naptárában, egy másik dimenzióban, ahol más fizikai és gazdasági törvények uralkodnak, helytállóak, de ITT a mélyszegénységben élő emberek nem laknak jól sem az utópisztikus sci-fi regények víziójával sem irokéz közmondásokkal.
 
A Lehet Más a Politika az ország több pontján ezért alternatív évértékelőket tart, ahol az emberek szabadon elmondhatják saját véleményüket, ezeket rögzítjük és élőben közvetítjük az interneten.
 
Az LMP pesterzsébeti csoportja is február 7-én, kedden, 13:30-kor a Polgármesteri Hivatal előtt a Kosutiban megtartja ELSŐ INTERAKTÍV ÉVÉRTÉKELŐJÉT!
 
Mi nem zárkózunk be mamelukjaink és fizetett statisztáink közé, nincs szükségünk bértapsolókra és nem bújunk rendőrkordonok mögé.
Mi nem a „Nemzeti Konzultáció”-ra költjük a köz pénzét, hogy utána figyelmen kívül hagyhassuk a társadalom véleményét.
 
Mi ugyanis 2010-ben arra kaptunk felhatalmazást a választóktól, hogy biztosítsuk a részvételi demokrácia feltételeit, miszerint a népnek joga az, hogy a tervezéstől kezdve a megvalósításon és ellenőrzésen át az értékelésig nyomon kövesse az őket érintő intézkedéseket, és közbeavatkozhasson, ha szükséges.
 
S mi betartjuk a választási ígéreteinket.
 
A kerületet irányító parlagfű-koalíció péntek délután beterjesztette Pesterzsébet 2012-es költségvetési javaslatát, majd egynapos egyeztetés után február 7-én a képviselőtestület dönt is róla.
 
 
Mi olyan Pesterzsébetet szeretnénk teremteni, ahol rendszeres, érdemi és döntésképes helyi véleménynyilvánítások, szomszédsági kerekasztalok, és a részvételi költségvetés intézményein keresztül a lakosság bevonásával születnek meg a fontosabb döntések és a gazdálkodás átlátható, egyszerű és könnyen betartható szabályok mentén, minden erzsébeti számára ellenőrizhető módon, nyíltan és hatékonyan folyik.
 
Mi a részvételi költségvetés meghonosítását javasoljuk! Így az erzsébeti költségvetés főbb tételeit, arányait egy minden kerületi lakos számára nyitott és átlátható, évente ismétlődő vita- és tervezési folyamatban határozzuk meg. Így az itt élők maguk dönthetnek a játszóterek, iskolák felújításáról, a közvilágításról, a járdákról és bicikli-utakról, a polgárőrség támogatásáról, a forgalomcsillapítás, vagy a Duna-part rehabilitációjának módjáról.
A Lehet Más a Politika pesterzsébeti csoportja a kerület és az ország súlyos anyagi gondjai miatt fontosnak tartja, hogy a városrészért tevékenykedők fogjanak össze és közösen keressék meg a forrásokat az intézményhálózatunk megtartásáért, hogy Pesterzsébetet egy fenntartható fejlődési pályára állíthassuk a leépülés helyett. Lehet, naivitásnak tűnik a részvételi költségvetésről és annak szükségességéről beszélni, de meggyőződésünk csak ez nyújthat alternatívát egy kicsiny, belterjes grémium által összetákolt, szűklátókörű, az egyeztetés hiánya miatt szakmailag kevéssé megalapozott, ráadásul néha a fiskális szempontokat is figyelmen kívül hagyó költségvetéssel szemben. Az erzsébeti költségvetés főbb tételeit, arányait egy minden kerületi lakos számára nyitott és átlátható, évente ismétlődő vita- és tervezési folyamatban is meghatározhatnánk. Így az itt élők maguk dönthetnének a játszóterek, iskolák felújításáról, a közvilágításról, a járdákról és bicikli-utakról, a polgárőrség támogatásáról, a forgalomcsillapítás, vagy a Duna-part rehabilitációjának módjáról. Számos a világban elterjedt módja létezik a részvételi költségvetésnek, a helyi lakosok véleményének megismeréséhez és feldolgozásához illetve abból a közösség számára hasznos és bölcs döntésekhez számos út vezet.

Meggyőződünk azonban, hogy egy nap alatt a társadalmi és szakmai egyeztetésen keresztülvert költségvetési rendelet elfogadása nem tartozik ezek közé.

Mindezek mellett a költségvetést nyilvánosságra hoztuk és várjuk hozzá a javaslataikat, ötleteiket, véleményüket.

 
Írásban a pesterzsebet@lehetmas.hu email címre, vagy személyesen február 7-én 13:30-tól a Polgármesteri Hivatal előtt.
 

 

Beküldve:

Pesterzsébet 2012-es költségvetési előterjesztése is parlagfű-allergiássá válhat

Négy napja (pontosabban egy hosszú hétvégéje) lesz a kerületi képviselőknek Pesterzsébet 2012. évi költségvetési javaslatának megismerésére, áttanulmányozására és a kerület polgáraival történő egyeztetésre. A költségvetési koncepció elfogadásakor már tudni lehetett, hogy az abban foglaltak az eddigi évektől eltérően kevéssé dominálnak a novemberi decemberi törvénygyárnak és a forintárfolyam-válságnak köszönhetően. Ez lesz tehát az elmúlt húsz év leggyorsabban (kapkodóbban) és a legkisebb társadalmi részvételt biztosító módon készülő költségvetése a városrésznek. Köszönhető ez elsősorban annak, hogy a kormány gazdaságpolitikájának bukása után utolsó pillanatban teljesen átírt költségvetési és adójogszabályok megbénították az önkormányzatok pénzügyi osztályait, illetve a fokozott erőforráshiánnyal küszködő hivatal Pesterzsébeten is egyre nehezebben tudja ellátni közfeladatait.

A 2011. december 28-án a 161. számú Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozott Magyarország 2012. évi költségvetésről szóló, CLXXXVIII. törvény ugyanis számos olyan meglepetést okoz (-ott) mellyel az azt elfogadó képviselők is csak ezekben a hetekben ismerkednek és ők sem értik melyik módosítást valójában mikor és miért szavazták meg. Bár Pesterzsébet önkormányzatának alpolgármestere szintén az Országgyűlés munkájában tevékenyen résztvevő képviselő, fentiek miatt ő sem tud elég segítséget nyújtani.

Persze nem számít kirívó esetnek a kerület költségvetésének előkészítése.

A gazdasági válság kellős közepén január első napjaiban a munkavállalók jelentős része nem tudja mekkora a januári bére, vagyis hogy munkájáért valójában mennyi bért visz haza. A vállalkozások a rájuk zúduló új adó és számviteli szabályokat nyögik, melyhez a szükséges rendeletek hatalmas csúszásokkal születnek meg, gyakran rengeteg hibával. A civilszervezetek most ismerkednek az új civil törvénnyel, amely teljesen átrajzolja eddigi működési modelljeiket, számos tevékenységükkel fel kell hagyniuk, másokat pedig csak üzletszerűen profitorientált szervezetekben lesz érdemes folytatni.

A költségvetési előterjesztés február 3-ra készül el, szombat és vasárnap a társadalmi részvétel elvének figyelembe vételével Polgármester úr egyeztet, akivel csak 48 óra alatt lehet és akar, a szakmai bizottságok 6-án rendkívüli üléseken megtárgyalják, majd 7-én a Képviselő-testület bölcsen dönt róla.

Furcsának tűnhet, de korántsem meglepő hogy, az erzsébeti parlagfű-koalíció tagjaként ez esetben nem kiabálnak hangosan szocialista képviselőtársaim sem. Itt nem zavarja a háttéralkuk, nyilvánosságot kizáró tárgyalásokon alapuló rendeletalkotás, hiszen ennek ők is részesei lehetnek.

Az idő rövidsége miatti szoros programozásból adódó kellemetlenségekért szíves elnézését és türelmét kéri a kerületi képviselőknek Pesterzsébet polgármestere Szabados Ákos.

A kérdés azonban az vajon ki kér elnézést azért, hogy közügyeink intézéséből, a kerület 2012. évi gazdálkodásának előkészítéséből ismét kiszorulnak az itt élő polgárok.

Idén sem kérdezik meg, hogy mely ágazatokat részesítenénk előnyben:

–    sportra (az ESMTK-ra, jégcsarnokra, uszodára) költsünk-e többet idén vagy a Csili színvonalának megtartására
–    a szociális biztonságát biztosítsuk-e inkább az itt élőknek a válság miatt vagy indítsunk zöldberuházásokat hogy csökkenjenek a rászorultak rezsiköltségei, biztosíthassuk a kerület fenntartható fejlődését
–    gyermekeink oktatását preferáljuk vagy közterületeink, parkjaink védelmét?

A Lehet Más a Politika önkormányzati képviselőjeként a kerület és az ország súlyos anyagi gondjai miatt fontosnak tartom, hogy a városrészért tevékenykedők fogjanak össze és közösen keressék meg a forrásokat az intézményhálózatunk megtartásáért, hogy Pesterzsébetet egy fenntartható fejlődési pályára állíthassuk a leépülés helyett. Lehet, naivitásnak tűnik a részvételi költségvetésről és annak szükségességéről beszélni, de meggyőződésem csak ez nyújthat alternatívát egy kicsiny, belterjes grémium által összetákolt, szűklátókörű, az egyeztetés hiánya miatt szakmailag kevéssé megalapozott, ráadásul néha a fiskális szempontokat is figyelmen kívül hagyó költségvetéssel szemben. Az erzsébeti költségvetés főbb tételeit, arányait egy minden kerületi lakos számára nyitott és átlátható, évente ismétlődő vita- és tervezési folyamatban is meghatározhatnánk. Így az itt élők maguk dönthetnének a játszóterek, iskolák felújításáról, a közvilágításról, a járdákról és bicikli-utakról, a polgárőrség támogatásáról, a forgalomcsillapítás, vagy a Duna-part rehabilitációjának módjáról. Számos a világban elterjedt módja létezik a részvételi költségvetésnek, a helyi lakosok véleményének megismeréséhez és feldolgozásához illetve abból a közösség számára hasznos és bölcs döntésekhez számos út vezet.

Meggyőződésem azonban, hogy a négy nap alatt a társadalmi és szakmai egyeztetésen keresztülvert költségvetési rendelet elfogadása nem tartozik ezek közé.

Mindezek mellett a költségvetés előterjesztését amint hozzáférhető nyilvánosságra hozzuk és várjuk hozzá a javaslataikat, ötleteiket, véleményüket.

 

Beküldve:

A cenzúra vasökle lecsap

Pesterzsébet egyetlen képviselője lettem, aki Karácsony közeledtével újévi üzenetét és helyzetértékelését nem oszthatja meg a pesterzsébetiekkel.

Fürkésző szemű főszerkesztő-asszonyságunk ugyanis elolvasva rövidke írásom úgy döntött az bizony nem jelenhet meg.

Eb ura fakó, újságírói etika nem császára, Julius Athina újságjában a „parlagfű-koalíció” és a 2012-es költségvetés bukása egy írásban nem jelenhet meg.

Lelke rajta, a felelősség pedig az őt megbízókon.

Második évemet gyűröm a testületben és meggyőződésem a Pesterzsébet Újságban történő változások, az hogy volt olyan lapszám melyben 8-9 kép is szerepelt a nemrég leköszönő Földesi Gyula alpolgármesterről nem a városvezetés megrendelésén múlik.

Az ilyen és hasonló eseteknek a narancsuralmi szervilizmus, a kontraszelekció, szakértelem hiánya, a frusztráción és irigységen alapuló döntések sorozata az oka.

A vazallusok megpróbálják hűbéruruk kívánságait kitalálni és túlteljesíteni.

Amit a pesterzsébeti nyomdafesték nem bírt el:

A 2012-es büdzsé már az elfogadása előtt megbukott.  Azonnali és gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra, így például a háromkulcsos szja-rendszer bevezetésére van szükség. Ám a kormány várhatóan a fűnyíróelvű megszorítást választja a költségvetés újratervezésekor. Pesterzsébetre is nehéz év vár: a várost irányító parlagfű-koalíció folytatja a kerületi intézményrendszer lebontását. A kerület 2012-es költségvetése súlyos megszorításokkal és a fejlesztések teljes leállításával járhat. Hiszem, hogy van alternatívája a megszorításokra építő, kapkodó városgazdálkodásnak. A kerület négyéves programjába bekerült a zöld fordulat koncepciója, csak meg kell valósítanunk. Én ezen fogok dolgozni jövőre is, benyújtjuk javaslatainkat, és bízunk az együttműködés erejében, mert tudjuk: lehet más Pesterzsébet is!

"Agyamban kopasz cenzor ül
Minden szavamra ezer fül
Valaki helyettem gondolkodik
Valaki helyettem távozik

Nem nyerhetek, nem veszthetek
Ha nem leszek, hát nem leszek
Szabadíts meg a gonosztól!
Szabadíts meg a gonosztól!

Bevettünk minden dumát
Viseljük a dögcédulát
Szavainkat elcseréltük
Morzsáinkat feléltük"


Beküldve:

Megszűnik a Pince Ifjúsági Iroda

Döntött Pesterzsébet képviselő-testülete: nem támogatta a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság módosító javaslatait: megszűnik a Pince Ifjúsági Iroda, a Nagy Győri István utcai Központ bezárásáról pedig a költségvetés elfogadásakor jövő januárban vagy februárban dönt majd a testület, ez folyosói pletykák szerint annyit jelent, hogy a telet még a megszokott helyen töltheti a nyugdíjas klub és várhatóan tavasszal szűnik meg központ ha nem talál forrásokat (főleg ha nem is keres) a városvezetés annak megmentésére.

 

 

Az eredeti előterjesztéssel kapcsolatban három pontról vitatkoztak a képviselők:

– Az adomány raktár bezárását néhányan csak akkor támogattuk volna ha a hivatal előkészíti az új helyszínt, annak kialakításának költségvetését elkészíti és értékesíteni vagy egyéb célokra tudja használni az épületet.

– A Nagy Győri István utcai Központ bezárása, erről jóval rövidebb vita zajlott ugyanis a többségi frakció bejelentette, hogy nem támogatja idén, hanem jövőre év elején szeretné újra napirendre vetetni.

– A Pince Ifjúsági Iroda bezárásáról. A vita során a polgármester és a Szociális és Egészségügyi Bizottság elnökasszonya (mára a kerület alpolgámestere) határozottan kiállt a Pince bezárása mellett. A FIDESZ-frakció 5 perc szünetet kért és megtárgyalta azon módosító indítványomat, hogy a Pincéről is a Nagy Győri Központtal kapcsolatos döntéssel egyidőben határozzon a testület (több pályázat elbírálása történhet meg addig, amely a Pince megmentését jelenthette volna), a többségi frakció azonban ezügyben Juhász Lajosné konzekvens álláspontját támogatta a végén: lebontani az intézményrendszert gyorsan és határozottan. 

Az előzetes igértek ellenére a hivatal előterjesztése alapján a Demokratikus Koalíció-FIDESZ parlagfű-koalíciója megszavazta a Pince bezárását.

A bezárást támogatták:

  • Nemes László    Demokratikus Koalíció
  • Szabados Ákos    MSZP
  • Bánó Miklós    FIDESZ-KDNP
  • Fekete László    FIDESZ-KDNP
  • Juhász Lajosné    FIDESZ-KDNP
  • Kaiser György    FIDESZ-KDNP
  • Marton Sándorné    FIDESZ-KDNP
  • Pálfi László    FIDESZ-KDNP
  • Rostagni Attila    FIDESZ-KDNP
  • Dr. Vas Imre    FIDESZ-KDNP

Földesi Gyula a kerület lemondott alpolgármestere nem szavazott, mint a javaslatot novemberben nem támogató, a Pince megmaradását ígérő városvezető aprócska gesztusa kiegészült azzal is, hogy ő javasolta azt a frakciószünetet amit a döntés elhalasztásának megvitatására kértek ki.

Beküldve:

Szent Márton napja Pesterzsébeten

A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét.
Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat. Szent Márton ünnepe hagyományosan a szegényekkel való törődés és a télre való felkészülés jeles napja, a felelősség ünnepe. Az ünnepi libasültet szokás megosztani a rászorulókkal, mert aki Márton napján libát eszik, az egész évben nem fog éhezni. A levágott liba szegycsontjából a tél hosszát és keménységét jósolták meg hajdan.
 
Egy nappal Márton napja előtt, november 10-én ülésezett Pesterzsébet képviselőtestülete.
Az ülésen az előterjesztés kapcsán Harsányi László JOBBIK-os képviselőtársammal együtt a Pince Ifjúsági Iroda megmentéséért szólaltunk fel először. A hivatal előterjesztése egyrészt a Pince megszűnését, másrészt a Máltai Játszótér átalakítását, működési körének megváltoztatását is jelentette volna. Ha a technikai koalíciónak sem esélye, sem értelme sincs ugyan a kerületben, az eset tanulságul szolgált arra, hogy egymástól távol álló politikai formációk tagjai is képesek közösen cselekedni helyi ügyek mentén. Felszólalásaink után Földesi Gyula alpolgármester úr jelezte, hogy egyetért velünk és a FIDESZ frakció sem támogatja a Pince bezárását. 
 
A vita második fele a csomag ennél költségeket tekintve jelentősebb részét érintette: a Nagy Győry István utcai Szociális Szolgáltató Központ, mint telephely bezárását, a feladatellátás átszervezését, és a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ székhelyének átköltöztetését a Hajós Alfréd Általános Iskolába.
 
A vita egy hosszú és fárasztó MSZP-FIDESZ csörtével kezdődött (ki tette tönkre az országot és ki teszi tönkre a kerületet…), mely véleményem szerint a napirend témájához méltatlan volt. Ilyenkor érzi magát reménytelen helyzetben egy képviselő, mások munkahelyéről, meleg ebédjéről, idősek ellátásáról döntünk és eközben csak a cirkusszal törődünk.
 
Felszólalásomat ezért azzal kezdtem, hogy a Lehet Más a Politika képviselőjeként természetesen nem osztom a városvezetés nézeteit az átcsoportosításokkal kapcsolatban és véleményem szerint a költségek csökkentését nem elsősorban a szociális és az oktatási szférában kell megtenni, ráadásul rövid távú célokért (költségvetés egyensúlya) hozunk hosszú távra kiható döntéseket. Ez azonban egy ellenzéki képviselő véleménye, az egyensúly biztosításának felelőssége a többségi frakcióé, az előterjesztés azonban véleményem szerint a városvezetés szempontjai szerint sem elfogadható.
 
Ebben a helyzetben ugyanis két megoldás tűnik elfogadhatónak:
  • rendelkezik a kerület egy világos egészségügyi és szociális koncepcióval az elkövetkező négy évre (véleményem szerint nem, mert az elfogadott négyéves gazdasági program ezen fejezete nem erről árulkodik) és a koncepció mentén rangsorolja a fejlesztéseket (adott esetben az ellenkező irányú lépéseket).
  • fiskális szemlélet alapján csak a költséghatékonyságot tekinti elsőrendű szempontnak.
 
Az előterjesztés azonban a második szempontnak sem felel meg, az intézmény bezárással és átszervezéssel kapcsolatosan hatástanulmányt, kalkulációt ugyanis nem tartalmazott. Úgy mutat ki jelentős megtakarításokat, hogy a költségek között számos elemet nem szerepeltet és így nem a valós képet mutatja az előterjesztés.
 
Fentiek miatt kértem az előterjesztőt, hogy gondolja végig az ezzel kapcsolatos megjegyzéseimet és vonja vissza átgondolásra.
 
Talán Márton nap közelségének köszönhető, de a többségi frakció tagjai közül többen is figyeltek az általam elmondottakra és megdöbbenésemre egyetértő bólintások és pillantások érkeztek felém.
 
Szabados Ákos polgármester is jelezte válaszolni kíván a felvetéseimre, és bár néhány dologban nem értett velem egyet, azonos konklúzióra jutott. A hivatal az előterjesztést visszavonta átdolgozásra azzal a kiegészítéssel hogy a Pince Ifjúsági Iroda megszüntetésének tervét a testület elutasította, az semmiképpen nem kerül vissza elénk.
 
Így esett hát, hogy Szent Márton napja nem egy megszorító csomag hatályba léptetését jelenti idén sem Pesterzsébeten.

Beküldve:

Várj csak fiam, még azután jön a fekete leves!

A testület novemberben is dönt újabb leépítésekről. Kellemes meglepetés, hogy az előterjesztés cáfolja azokat a rémhíreket, hogy a leépítések az óvodapedagógusokat és dadusokat is érintik.

            
Az előterjesztés érdekessége azonban annak végén található:
 
A 2011. október 1-jei statisztikai ellenőrzés alapján újra megvizsgáljuk az iskolák létszám adatait, mivel két iskola tekintetében a feltöltöttség indokolttá tenné az intézmények összevonását.
 
Az elmúlt évtized azzal telt, hogy nem mert bátor és fontos lépéseket meghozni a városvezetés, a szegregáció és a társadalmi különbségek jelenléte a kerületben is érezhető volt, az intézményi átalakításokhoz és az esetleges szükséges bezárásokhoz az akarat és a bátorság a testületből azonban eddig hiányzott. Az MSZP-FIDESZ koalíció azonban a költségvetési helyzet miatt most kénytelen végiggondolni a kerület iskolarendszerét. Kár hogy az államosítás előtt két perccel sikerült ez ügyben megtalálni a közös nevezőt, ha az elmúlt egy évben is a közös munkát helyezték volna előtérbe a gazdasági macska-egér harc helyett, akkor előrébb tartana a kerület.
 

“Várj csak fiam, még azután jön a fekete leves!” bővebben