klíma Archívum - Organikus Káosz

2026.09.29.2026.09.29.

Döntött a testület: jövőre érkeznek a klímák az óvodákba, és jön az árnyék is

Csütörtökön, szeptember 24-én a képviselő-testület elfogadta a kerületi óvodák és bölcsődék klimatizálásáról szóló beszámolót és a hozzá tartozó határozatot. Nagyon köszönöm (szerintem ezzel az érintett szülők is egyetértenek) Csaszny Gábornak a felmérés kezdeményezését!

Benne van a módosítónk is: a kültéri árnyékolás felmérése és beárazása. Ez utóbbi egy apró sornak tűnhet a határozatban, de szerintem a döntés egyik legfontosabb része.

Honnan indultunk?

Csaszny Gábor javaslatára a hivatal felmérte az összes telephelyet: hol lehet klímát szerelni, mi kell hozzá, mennyibe kerül. Az eredményt részletesen megírtam a Hőkupola az óvodáinkban – 20 millió forint és egy döntés kérdése című bejegyzésben. Röviden: tizenhárom intézményben a hálózat elbírja a terhelést, ott nettó 20 millió forintból 48 klíma felszerelhető. Hét épületben viszont annyira rossz a villamoshálózat, hogy ott évekig tartó tervezés és átépítés nélkül nem lesz klíma.

Ezt a hét épületet az eredeti javaslat egyelőre azzal kezelte, hogy készüljenek el a hálózat tervei. Ez szükséges, csak éppen egyetlen gyereknek sem lesz tőle hűvösebb 2027 nyarán, ezért bizony itt is megoldást kell majd találnunk.

Mit döntött a testület?

A határozat négy pontja röviden:

I. A testület elfogadta a beszámolót.
II. Ahol a hálózat átépítése nélkül megoldható, a 2027-es költségvetésbe elsősorban a klímákra és a villanyszerelésre, másodsorban a napelemekre kell előirányzatot tervezni.
III. Ahol csak a teljes villamoshálózat átépítése után lehet klimatizálni, el kell készíttetni a hálózat terveit.
IV. A módosítónk: a polgármesternek fel kell mérnie és be kell áraznia a kültéri árnyékolás lehetőségeit (külső redőny és zsalúzia a déli és nyugati ablakokra, napvitorla és árnyékoló háló az udvarokra, lombhullató fák a homlokzatok és udvarok elé). Az eredményt előirányzati javaslattal együtt a 2027-es költségvetés tervezésekor a testület elé kell terjeszteni, elsősorban azokban az intézményekben, ahol 2027-ben nem lesz klíma.

Miért tartom rohadtul fontosnak a IV. pontot?

Mert olcsó, gyors, és ott is működik, ahol a klíma nem.

Működik. A külső árnyékolás a mérések szerint több fokkal csökkenti a belső hőmérsékletet. A Loughborough Egyetem ikerházas kísérletében több mint 6 °C volt a különbség, légkondicionálás nélkül (CIBSE Journal). A lényeg a „külső”: a belső roló csak akkor fogja meg a napot, amikor a hő már bent van a szobában. A külső redőny a napsugárzás elől zárja el az ablakot.

Olcsó. Egy külső redőny 22–55 ezer forint darabonként, egy fa elültetése egy óvoda udvarán néhány tízezer forinttól indul. A hét „nehéz” intézményre nagyságrendileg 8–10 millió forintot becsülök. Ez a fele annak, amibe a klímás csomag kerül.

Nem kell hozzá hálózat. Egy zsalugáter egy árnyékoló nem fogyaszt áramot, nem terheli a vezetéket, nem rontja az épület energetikai besorolását, és nincs éves karbantartási díja sem. S ott is segít, ahol a klíma a villamoshálózat miatt rövidtávon nem opció.

Elkészülhet 2027 nyarára. Egy hálózat-átépítés tervezéssel, engedélyezéssel évekig tart. Egy redőnyt tavasszal fel lehet szerelni, egy fát ősszel el lehet ültetni.

Ott is segít, ahol lesz klíma. Egy árnyékolt épületben a klímának kevesebbet kell dolgoznia, kisebb a villanyszámla, és jobban ki lehet használni a korlátozott hálózati kapacitást. A fa pedig az udvart is hűti, ahol a gyerekek délelőtt játszanak.

És nem utolsósorban: ez zöld megoldás. Egy fa húsz-negyven évig ad árnyékot, közben megköti a port és a szén-dioxidot, és semmit nem kér cserébe. Hosszú távon ez a klímaalkalmazkodás, nem az, hogy minden falra gépet szerelünk.

Mi jön most?

A határozat elfogadása csak az első lépés. Az árnyékolás, a hálózatkiépítés, napelemrendszer-kialakítás felmérési eredményének és a projektek konkrét árazásának a 2027-es költségvetés tervezésekor kell a testület elé kerülnie. Figyelni fogom, hogy ez megtörténjen, és konkrét tételek legyenek a költségvetésben.

Köszönöm a képviselőtársaimnak, hogy támogatták Csaszny Gábor kezdeményezését és a módosítónkat. A következő lépés a költségvetés: ott dől el, hogy 2027 nyarán tényleg hűvösebb lesz-e a gyerekeknek.

2026.09.19.2026.09.19.

Hőkupola az óvodáinkban – 20 millió forint és egy döntés kérdése, s 2027-ben megszűnhet a gyermekintézményeink többségében

Június 20-án indult az első hőhullám, és tizenegy napig tartott. Június 30-án Szécsényben 42 fokot mértek, augusztus elején Budapesten, a Szent Gellért téren szintén 42 fokot. Aki ezt a nyarat végigélte egy panelben vagy egy szigetelés nélküli, hetvenes évekbeli óvodaépületben, annak nem kell magyarázni, miről beszélek.

Csaszny Gábor képviselőtársam javaslatára a hivatal elkészítette a kerületi óvodák és bölcsődék általános felmérését: hol lehet klimatizálni, mi kell hozzá, és mennyibe kerül. Végre egy szuperül összerakott anyag, nem mindennap kapunk ilyet, ezért is meglepő, hogy a képviselők a végén az excel táblázatot kinyomtatva, meghajtogatva, majd rettenetes felbontásban visszaszkennelve, fejjel lefelé kapták meg.

A mesterséges intelligencia korában nyilván csak apró szurkálódás, hiszen pár perc alatt feldolgozhatóvá tehető, de pontosan mutatja mire mondtunk nemet április 12-én., s minek kellene nagyon gyorsan véget vetni.

A felmérés táblázata itt elérhető.

Jó reggelt Pesterzsébet, a klímakatasztrófa már itt kopogtat!

A globális felmelegedés nem hangulat kérdése, hanem tény. A légkörben felhalmozódó szén-dioxid visszatartja a hőt, és emiatt a Föld átlaghőmérséklete évtizedek óta emelkedik. A Meteorológiai Világszervezet szerint a 2015 és 2025 közötti tizenegy év volt a valaha mért legmelegebb tizenegy év (WMO). Magyarországon az évi középhőmérséklet 1901 óta 1,2 °C-kal nőtt (OMSZ).

Ehhez jön a hőkupola: egy magaslégköri nyomásrendszer napokra ráül a térségre, a levegő nem tud kicserélődni, és még éjszaka sem hűl le. Ez már nem kivételes esemény, hanem visszatérő nyári üzemmód. Aki tehát arra vár, hogy majd „jönnek normálisabb nyarak”, az rosszul tervez.

Miért pont az óvodákban és bölcsődékben?

Mert a legkisebbek hőszabályozása még nem működik úgy, mint a miénk. Hamarabb kiszáradnak, könnyebben kapja el őket a hőkimerültség és a hőguta, és nem tudják megmondani, hogy „most már nem bírom”. A hőség egészségügyi kockázata éppen a csecsemőknél, kisgyermekeknél és az időseknél a legnagyobb.

És ezek az intézmények nyáron is nyitva vannak. A gyerek ott tölti a nap legmelegebb óráit, ott alszik délután, egy 30 fokos csoportszobában. Nem kényeztetésről beszélünk, hanem arról, hogy egy kétéves ne hőgutával jöjjön haza a bölcsődéből. Nem véletlen, hogy évek óta szülők szerelnek fel klímát a saját pénzükön – ami tiszteletre méltó, de nem így kellene működnie egy önkormányzatnak.

Azt is tegyük hozzá: a klíma nem varázsgép. Népegészségügyi szabály, hogy legfeljebb 8 fokkal lehet hidegebbre állítani a kültérinél, és óránként negyedórát szellőztetni kell, ha nincs CO2-mérő. Ez így helyes – a cél nem a hűtőkamra, hanem az elviselhető hőmérséklet.

S akkor mit csináljunk 2027-ben?

A felmérés legfontosabb tanulsága, hogy a klíma ára a beruházás kisebb része. Kell hozzá külön betáplálás a villanyórától, érintésvédelmi jegyzőkönyv (kb. 60 ezer forint épületenként) és új energetikai tanúsítvány (kb. 200 ezer), mert a klíma lerontja az épület energetikai besorolását. Ezt napelemmel lehet visszahozni, ami 4–5 év alatt megtérül, és pont akkor termel, amikor az intézmény üzemel.

Tizenhárom telephelyen a villamoshálózat elbírja a terhelést, vagyis a klimatizálás átépítés nélkül megvalósítható: Kerekerdő, Gyermekmosoly, Mákvirág, Nyitnikék, Békaponty, Kékcinke, Gyöngyszem, Lurkóház, a két német nemzetiségi óvoda (Baross utca 79. és 81.), valamint a Vörösmarty, a Mártírok és az Ady Bölcsőde.

Összeadtam a melléklet tételeit. Íme a 2027-es csomag:

Költségelem	Összeg
Klímaberendezések (48 db)	12 000 000 Ft
Villanyszerelés	4 600 000 Ft
Érintésvédelmi jegyzőkönyvek	780 000 Ft
Energetikai tanúsítványok	2 600 000 Ft
Beruházás összesen	19 980 000 Ft
Napelem 9 helyszínen (kb. 98 kWp)	51 800 000 Ft
Mindösszesen napelemmel	71 780 000 Ft
Éves karbantartás (13 épület)	1 300 000 Ft / év

Vagyis 48 klíma tizenhárom épületben, mindennel együtt, nettó 20 millió forint. Ez egy kerületi költségvetésben nem csillagászati összeg – ennyibe kerül egy rendezvénysorozat vagy egy díszvilágítás. A napelem ezen felül 51,8 millió, ami viszont megtérül, tehát nem kiadás, hanem befektetés. Négy helyszínen (Békaponty, a két Baross utcai óvoda, Mártírok Bölcsőde) árnyékos a terület, ott a napelem kiesik.

Egy dologban viszont választani kell: a Nyitnikék tagóvoda és a Kossuth Bölcsőde közös villamoshálózaton van, oda vagy az egyikbe, vagy a másikba kerülhet több gép. Ezt nem lehet elkenni, ezt el kell dönteni.

És ahol nem lesz ilyen egyszerű

Hét telephelyen a helyzet érdemben nehezebb, és itt legyünk őszinték: 2027-ben ezek nagy valószínűséggel nem oldódnak meg.

Bóbita (Kalmár Ilona sétány 1.) és Vackor (Lázár utca 18.): nincs önálló árambekötésük, a szomszédos iskola elöregedett hálózatán vannak. Itt önálló bekötés, teljes hálózati újratervezés, engedélyezés és kivitelezés kell. A Bóbitánál a melléklet a teljes villamoshálózat kiépítését – klimatizálással és festéssel – kb. 60 millió forintra teszi. Ez több éves beruházás, aminek a tervezés az első lépése. Épp ezért a tervezést nem 2028-ban, hanem most kell elindítani.
Gyermekkert, Gézengúz, Kincskereső, Kossuth Bölcsőde, Köztársaság Bölcsőde: a hálózat tovább nem terhelhető. Van, ahol már minden csoportszoba klimatizált, máshol éppen ezért nem kerülhet fel több gép. Itt először villamoshálózati felmérés kell, és csak utána tudunk bármit ígérni.

Ezekben az épületekben – mivel távfűtésesek – van egy másik, jobb út is: a sajtóhírek szerint várható energetikai pályázati forrásból „mélyfelújítás”, azaz vezetékcsere, szigetelés, hőszivattyús hűtés-fűtés. Ez drágább és lassabb, viszont tartós megoldás, szemben azzal, ha csak gépeket akasztunk egy rossz épület falára. Ehhez viszont pályázatra kész terveknek kell a fiókban lenniük. Ha a kiírás megjelenik, és mi akkor kezdünk kapkodni, megint lekéssük.

A döntés a testület kezében van

A beszámoló azt javasolja, hogy a 2027-es költségvetés tervezésénél legyen előirányzat elsősorban a klímákra és a villanyszerelésre, másodsorban a napelemekre – ott, ahol a hálózat átépítése nélkül megy. A nehéz épületeknél pedig induljon el a villamoshálózat tervezése.

Én ezt támogatom, de nem elég elfogadni egy beszámolót. Egy elfogadott beszámolótól még egyetlen csoportszoba sem lesz hűvösebb. Ahhoz forint kell a költségvetés megfelelő sorára, és hozzá határidő.

Magyarul a lehetőség adott: a képviselő-testület kezében a döntés. A nem akarásnak nyögés a vége, a cselekvésnek klimatizált óvodák és bölcsődék.

A felmérés táblázata itt elérhető.

2018.10.13.

A globális felmelegedés esete a SPAR-ral

A világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete, a Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) hétfőn közzétette a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos növekedésének várható következményeiről szóló jelentését. Szerintük bő egy évtizedünk van kezdeni valamit az éghajlattal, különben nekünk annyi.

Képviselőtársaimat is megdöbbentette a jelentés, annak tudata, hogy az évszázad század végéig eltűnhetnek a gabonafélék beporzásáért felelős rovarok, a hőség kipusztíthatja a növények természetes élőhelyeinek nagyjából a felét és a korallzátonyok 99 százaléka is eltűnne komoly riadalmat okozott. Gyorsan le is csökkentették az InterSpar területén a zöldfelüleletek arányát 35-röl 10%-ra.

Pedig a jelentés alapján kimondható, hogy az emberi civilizáció ökológiai válságot okozott: tartós károk keletkeztek a természeti rendszerekben és aláástuk a hosszú távú fejlődés alapjait. Ha nem cselekszünk gyorsan és határozottan, nem csak gyerekeink és unokáink jövőjét lehetetlenítjük el, de a saját magunkét is.

Persze ilyenkor előjönnek a közhelyek, s szavak szintjén mindenki egyetért (na jó, Trump és Orbán nem, de ők ugye…): a megújuló forrásokra alapuló energiatermelés, a vízvisszatartáson alapuló vízgazdálkodás, a természeti erőforrásainkat megőrző mezőgazdaság támogatása, a helyi termékekre alapuló élelmiszeripar, a közösségi közlekedés fejlesztése és az épületek energiahatékonyságának javítása, zöldfelületeink védelme… Ráadásul nem csak a jövő iránti felelősségünkből következő feladat ez, hanem saját életminőségünk, jól-létünk feltétele is.

Mit tesznek tehát ilyenkor „környezettudatos” képviselőink? Természetesen tesznek a klímaváltozással fenyegetőkre, s miközben folyamatosan légkondiért és szellőztetésért panaszkodnak a Városháza fülledt Dísz termében, olyan KÉSZ módosítást fogadnak el, ami szerint 35%-ról 10%-ra csökkenhet az InterSpar területén a zöldfelület aránya, sőt még azt sem kell gondozni, a kipusztult fákat pedig szükségtelen pótolni. Ennek köszönhetően pont a városközpontban növelik az átlaghőmérsékletet, s emiatt nem bírják elviselni a hőséget még októberben sem a betonrengeteg központjában található munkahelyükön.

A szégyenteljes viselkedést még menthetetlenebbé teszi, hogy kedden a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság ülésén még mindenki egyetértett azzal, hogy borzalmas az InterSpar zöldfelületeinek állapota. Ahol még található zöldfelület az is leginkább gyom, a fák viszont szinte mindenhol kipusztultak.

Az áruházlánc amúgy egy új „webshop” funkcióhoz kötődő fedett rakodótér kialakítását és felette kisebb előtető építését tervezi az épület János utcai oldalán. A lakossági szolgáltatások körének bővítése a beépítettség növekedésével jár.

Akkor mindenki úgy gondolta, hogy a papíron 10% megléte önmagában is szégyenteljes, de az, hogy a valóságban még a gyomokkal sem valósul meg ez, az még szégyenteljesebb. A SPAR részéről is felelőtlen, káros, hogy az eddig az építési szabályzatban előírt 35%-ot meg sem kísérlik teljesíteni, hanem kérik, hogy hagyják meg a jelenlegi szinten. De nagyobb szégyen, hogy a mostani 10% állapota sem méltó sem a SPAR-hoz, sem a kerülethez és egyik okozója a lakótelep rossz, fülledt levegőjének.

Akkor a javaslatomra a bizottság úgy döntött, hogy felkéri a Polgármestert, hogy a hivatal készítsen egy tájékoztatást arról a testületi ülésre, hogy a most is érvényes szerződések, megállapodások szerint, mi az, amit a szerződés szerint teljesíteniük kellett volna zöldfelület-karbantartás, fejlesztés terén.A most kötendő településrendezési szerződés pedig egészüljön ki azzal, hogy feltételként szerepeljen, hogy a helyszínrajzon szereplő fasorok, fák, zöldfelületek legyenek kialakítva és gondozva.

Majd csütörtökön levették képviselőtársaim a zöld sapkát és hétvégi nagybevásárlásra készülve felvették a spárosat. Természetesen a hivatal sem készítette el a kért tájékoztatót, homályos ígéretet tett arra ugyan polgármester úr, hogy bár éveken át nem tettek semmit, de most élni fognak a büntetés lehetőségével, azt, hogy milyen szerződésekre, szabályzatokra, rendeletekre hivatkozva teszik azt, persze jótékony homály fedi, s persze azt is miért nem lépett a hivatal eddig ha tehette volna.

S immár szó sem volt klímavédelemről, zöldfelületek arányáról, a szerződés módosításáról. A Környezetvédelmi Bizottság javaslatait lesöpörték az asztalról, még szavazni sem voltak róla hajlandóak. Hiába kérte azt is Megújuló Pesterzsébet frakció, hogy halasszuk el a döntést egy hónappal, várjuk meg a hivatal beszámolóját, vizsgáljuk meg a lehetőségeket, próbáljunk meg változtatást elérni a SPAR-ra folytatott egyeztetéseken. A multi ugyanis nagy úr, a klímavédelem pedig úri huncutság. Külön szomorúság számomra, hogy rajtam kívül az érintett lakótelep körzetét képviselők (köztük Somodi Klára frakciótársam) is támogatták az előterjesztés elfogadását, cserébe azért, hogy immár harmadszor is döntött a testület a János utcában egy parkoló kialakításáról, – hátha most végre megépül, ha az előző két döntés után nem is történt semmi -. Pedig kiállhattak volna végre az ott élők életminőségéért is, a frissebb, tisztább levegőért, a hűvösebb nyári estékért.

Nem baj, novemberben újrakezdjük, s újra javasolni fogom a probléma napirendre vételét, mert fontosnak tartom, hogy az itt élőknek a természeti értékeinkkel kapcsolatos jogosultságai kellő hangsúlyhoz jussanak.

2015.08.15.

Áder és a klímavédelem: viccnek kicsit durva

Levelet hozott a posta: Dr. Áder János köztársasági elnök kampánylevelét, amelyben arra kért klímavoksommal csatlakozzam klímavédelmi kezdeményezéséhez. Lassan két hete tart a hőségriadó, Tarlós István is egy hete hirdette már meg a fővárosi szmogriadót, s túl vagyunk a tetőventilátoros hármas metró beruházási szerződés aláírásán is, amely újabb évtizedekre biztosítja a hőséget a metróban. Mondhatnánk pontos az időzítés: ilyenkor nyilván nem tűnik nehéznek meggyőzni az önkormányzati képviselőket a globális felmelegedés okozta problémákról.

Az Élő Bolygónk aláírásgyűjtő honlap elindításával (www.elobolygonk.hu) Magyarország elsőként csatlakozott ahhoz a világméretű klímavédelmi kezdeményezéshez, amelyet Al Gore, a környezetvédelmi tevékenységéért Nobel-békedíjjal elismert volt amerikai alelnök indított el, és amit Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is támogat.

Aláírásgyűjtő akciója Áder János szerint nem pusztán természeti értékeink védelméről szól, hanem a saját életünk, javaink, biztonságunk és gyermekeink jövőjének megvédéséről, különös tekintettel arra, hogy a klímaváltozás hatása itt, a Kárpát-medencében súlyosabb következményekkel jár, mint Európa más térségeiben. Idén decemberben Párizsban tárgyalóasztalhoz ülnek a világ vezetői, hogy döntsenek a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok visszaszorításáról, a világ szén-dioxid-kibocsátásának mérsékléséről. Sem az emberiség, sem Európa, sem Magyarország nem engedheti meg, hogy a párizsi klímacsúcson ne szülessen érdemi döntés.

Az esély ma még megvan erre. De korántsem érdekelt mindenki a sikerben, írja levelében. Nos, pont itt a bibi: Áder János az elmúlt évtizedekben sok mindent tett, de nagyon kevés olyat, ami alapján elhinném, komolyan gondolja, amit írt. Nagy örömmel tölt el, hogy a levelében foglaltak szerint immár szívén viseli a környezetvédelem és a globális klímaváltozás ügyét. Egyetértek vele abban is, hogy globális jelentőségű kérdésekben csak széleskörű összefogással lehet eredményeket elérni, ezért fontos, hogy minél többen álljanak a klímavédelem mellé, akár meggyőződésből, akár politikai haszonszerzésből, akár divatból teszik is azt. A környezetvédelem ugyanis egyesek számára csak divat, a komolyan vehető politikai szereplők számára azonban alapvető értékké vált.

Kezdeményezése azonban mindaddig hiteltelen marad, amíg el nem számol az elmúlt évek hibás döntéseivel. Áder János, ugyanis a Fidesz képviselőjeként szó nélkül hagyta, megszavazta vagy köztársasági elnökként aláírta az alábbi törvényeket és megegyezéseket:

A Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban az orosz-magyar nukleáris egyezményt, a hitelszerződést és az atomtörvény-módosítást. Ez utóbbi titkosítja a beruházással kapcsolatos adatokat.
A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok leépítését, kiüresítését, a magyar környezetvédelmi rendszer szétverését,
a nemzeti parkok tönkretételét, ellehetetlenítését
a Normafa-törvényt,
a Dagály-törvényt,
a Városliget-törvényt,
a kiemelt beruházásokról szóló törvény módosításait (több alkalommal), amelyek értelmében nem kell figyelembe venni egy adott beruházásnál a környezetvédelmi előírásokat (sem),
a Római-part és
a 3-as metró kiemelt beruházássá nyilvánításáról szóló törvényt,
a palagáz-kitermelés adójának a csökkentését tartalmazó törvényt,
a Világörökség-törvényt,
és a földtörvényt, amely a magyar kistermelők, a biogazdálkodás és az egészséges élelmiszer-termelés helyett kormány-közeli birtokosok kezébe játssza át a magyar termőföldvagyont.

Ezért a köztársasági elnök személye többet árt, mint használ a klímavédelemnek. Szavak helyett tettekre, felelős döntésekre van ugyanis szükség. Áder János előbb bizonyítsa be, hogy nem csak politikai haszonszerzésből tűzte zászlajára a klímavédelmet!

Fentiek miatt képviselőtársaimmal válaszlevelet írtunk a köztársasági elnök úrnak és azt tegnap elvittük a Sándor Palotába. Igen, a Sándor Palotába, ahol tavaly még azért sátraztunk, hogy ne írja alá a Paks2 beruházást biztosító egyezményt.

Válasz Áder János köztársasági elnöknek

Tisztelt Elnök Úr!

Nagy örömmel tölt el minket, hogy a levelében foglaltak szerint szívén viseli a környezetvédelem és a globális klímaváltozás ügyét! Köszönjük, hogy megkereste ezzel az önkormányzati képviselőket! Egyetértünk abban, hogy globális jelentőségű kérdésekben csak széleskörű összefogással lehet eredményeket elérni, ezért fontos, hogy minél többen álljanak a klímavédelem mellé, akár meggyőződésből, akár politikai haszonszerzésből, akár divatból teszik is azt. A környezetvédelem ugyanis egyesek számára csak divat, a komolyan vehető politikai szereplők számára azonban alapvető értékké vált. Azért vált azzá, mert a hozzánk hasonló, környezettudatos emberek mozgalmakat szerveztek, politikai pártokat alapítottak és rádöbbentették a felelősen gondolkodó állampolgárokat a klímavédelem fontosságára.

Leszögezhetjük tehát, hogy mi, a Párbeszéd Magyarországért képviselői az ország számos pontján eddig is azért küzdöttünk, hogy klímakárosító intézkedésekkel és beruházásokkal ne veszélyeztessék a magyar természeti értékeket, eddig is megragadtunk minden lehetőséget arra, hogy felhívjuk a figyelmet a környezetvédelmi szempontból aggályos intézkedésekre mind az önkormányzatokban, mind a Parlamentben, mind az EP-ben.

Nézzük meg, hogy mit tett Ön környezetvédelmi kérdésekben!

Ön, Elnök Úr, A Fidesz képviselőjeként szó nélkül hagyta, megszavazta vagy köztársasági elnökként aláírta az alábbi törvényeket és megegyezéseket:

A Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatban az orosz-magyar nukleáris egyezményt, a hitelszerződést és az atomtörvény-módosítást. Ez utóbbi titkosítja a beruházással kapcsolatos adatokat.

A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok leépítését, kiüresítését, a magyar környezetvédelmi rendszer szétverését,

a nemzeti parkok tönkretételét, ellehetetlenítését

a Normafa-törvényt,

a Dagály-törvényt,

a Városliget-törvényt,

a kiemelt beruházásokról szóló törvény módosításait (több alkalommal), amelyek értelmében nem kell figyelembe venni egy adott beruházásnál a környezetvédelmi előírásokat (sem),

a Római-part és

a 3-as metró kiemelt beruházássá nyilvánításáról szóló törvényt,

a palagáz-kitermelés adójának a csökkentését tartalmazó törvényt,

a Világörökség-törvényt,

és a földtörvényt, amely a magyar kistermelők, a biogazdálkodás és az egészséges élelmiszertermelés helyett kormány-közeli birtokosok kezébe játssza át a magyar termőföldvagyont.

Ezekből is látható, hogy ma Magyarországon épp Önnel és (volt) pártjával, a Fidesszel kell megküzdenünk, hisz sorozatosan hoznak környezetromboló intézkedéseket, vágnak ki feleslegesen fákat, hagyják figyelmen kívül a környezetvédelmi szempontokat, ezért Önnek elsősorban a saját háza táján lenne tennivalója.

Minden tiszteletünk mellett fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ma nem elegendő szavakban, petíciókban környezettudatosnak lenni és küzdeni a klímaváltozás ellen, hanem mindenkinek elsősorban helyi szinten kell tennie ellene, hiszen helyben hozott döntések okozzák a klímakatasztrófát. A klímát Ön nem PR levelekkel, hanem felelősen meghozott döntésekkel, a törvényalkotás körültekintő és környezettudatos ellenőrzésével tudja megvédeni.

Tisztelt Elnök Úr!

Ön abban a szerencsés helyzetben van, hogy érdemben is hatással lehet az eseményekre, ezért örülnénk különösen annak, ha valóban felvállalná az utóbbi években mostoha sorsú környezetvédelmi szempontok képviseletét, ezért kérjük, hogy álljon élére az átgondolatlan és értelmetlen PAKS2 beruházás elleni harcnak! Ha komolyan gondolta az önkormányzatoknak és képviselőiknek írt levelét, akkor kérjük, hogy a fent felsorolt ügyekben foglaljon állást, változtassa meg eddigi álláspontját és cselekedjen a klímavédelem sikeréért!

Addig kezdeményezése bizony hiteltelen marad és az Ön személye többet árt, mint használ a klímavédelemnek, s a környezetünkért felelős képviselőkként nem csatlakozhatunk üres, tartalom nélküli kezdeményezéséhez. Szavak helyett, tettekre, felelős döntésekre van ugyanis szükség. Bizonyítsa be, hogy nem csak politikai haszonszerzésből tűzte zászlajára a klímavédelmet!

Bízva Elnök Úrnak a klíma és a jövő nemzedékek iránti felelősségében, bölcs döntést kívánunk!

Tisztelettel:

V. Naszályi Márta

Béres András

és Mach Péter önkormányzati képviselők