Címke: Gubacsi-híd

Növekvő áruforgalom (kétszeres forgalomnövekedés), a határértéket már most is meghaladó közúti + vasúti zajszennyezés, nulla monitoring, nulla zajvédelem, s persze semmi villamosítás: ezt kapná a pesterzsébeti Gubacsi lakótelep az új vasúti híd dokumentációjának és hatástanulmányának készítői szerint. Szubjektív beszámoló egy lakosságmentesített pesterzsébeti lakossági fórumról.

Hónapok óta téma a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztés, Magyarország és Kína megbonthatatlan illiberális barátságának szimbóluma, melyből megint a felcsúti szerelő veje és gyereke gazdagszik meg. Néhányszor az elmúlt években én is foglalkoztam vele. 

Túlárazás, zajvédelem hiánya, eltitkolt pályaszakaszok, az érintett önkormányzatok sunnyogása, a hiányos tájékoztatás, a furcsa hatástanulmányok, a lakók elégedetlensége mutatja, hogy pontosan beleillik a NER nagyberuházásainak sorába. Mindegy, hogy haszontalan, mindegy, hogy drága, a végén a CSALÁD jár jól. Bár az önkormányzatok, polgármesterek többsége kibekkelte volna a folyamatot, az érintett lakosság összefogott, petíciókat fogalmaz, lakossági fórumokat kezdeményez, forr a levegő a fejlesztés körül.

A projekt azonban nem csak ennyi: ha a mindent és mindenkit eláruló kormányközeli oligarchák elképzelése bejön, akkor a kínai dömpingáru egy jelentős része itt érkezne be Európába. Tegyük fel, – bár a hatástanulmányok próbálják ezt alulbecsülni – hogy az Orbán klánnak igaza van, akkor bizony hatalmas teherforgalom nehezedik majd rá a nyomvonalra, s amiről kevesebb szó esik: annak leágázásaira.

A kormányzati nagyberuházások egyik jellemzője, hogy próbálják titkolni az összképet, mindent megtesznek, hogy a lakosság ne ismerhesse meg az adott fejlesztések összhatását. Most is ez történik, a terveket darabolva mutatják meg, a hozzátartozó szükséges egyéb fejlesztéseket pedig külön projektként kezelik, mintha egyik a másikra nem lenne hatással.

Ilyen beruházás a Csepelt és Pesterzsébetet összekötő, a Metrans kínai áruk dömpingjére tervezett csepeli terminálját kiszolgáló, új Gubacsi vasúti-híd.

Avagy, ahogy bürokratikusan hívják: a Gubacsi vasúti híd és a csepeli folyami szabadkikötő fejlesztéséhez kapcsolódó vasúti létesítmények átépítése.

Ami az alábbi elemekből állna:

• Az egyvágányos vasúti pálya felújítása, valamint egy közel 800 méter hosszú második vágány kiépítése a Gubacsi híd és a Corvin csomópont között – további harmadik és negyedik vágányok későbbi kiépítésének lehetőségével.
• Új Gubacsi vasúti híd (mederpillér nélküli változat)
• Corvin csomópont: a Teller Ede út – Weiss Manfréd út 2*2 sávos aluljáróval és a Kossuth Lajos külön szintű átvezetésével.

Az új vasúti híd megvalósulásával párhuzamosan a jelenleg állami tulajdonban lévő megmaradó hídszerkezetről a vasútüzemhez szükséges, a MÁV Zrt. vagyonkezelésében lévő infrastruktúraelemek (vasúti sín és talpfák) – a megszűnő vasúti funkció okán – teljes körűen elbontásra kerülnének, a rajta lévő kerekpárút és közművek megtartása mellett. Az elbontott vasúti sín és talpfák helyét lemezborítással fedik le. A megmaradó hídszerkezet a későbbi, BKK Zrt. által előkészíteni kívánt közúti hídfejlesztés számára felhasználható marad.

A dokumentációt a VIBROCOMP Akusztikai és Számítástechnikai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. készítette.

Bővebben itt olvasható: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest/hirdetmenyek/pest-megyei-kormanyhivatal-erdi-jarasi-hivatal-kornyezetvedelmi-es-termeszetvedelmi-foosztaly-pe-ektf-00639-1-2019

A hatástanulmányt és a terveket ugyan nyilvánosságra hozták, – Pesterzsébeten persze ez ügyben is nagy a csend, a polgármester a nyugodt, megfontolt, „ejj ráérünk arra még” nemlépések híve – a lakossági fórumot azonban sikerült hétköznap 14 órára szervezniük, s az utolsó pillanatban az átépítés alatt álló Csili Művelődési Központ egyik kellően elbújtatott nyugdíjas közösségi termébe dugni.

A fórumra – Csepelről néhány lakó ugyan átjött (ott a képviselőket és jelölteket nem fogta meg annyira a téma, hogy átruccanjanak a hídon) – Pesterzsébetről csak a főépítész és két önkormányzati képviselő volt kíváncsi. Köszönhető persze a tökéletes szervezésnek és tájékoztatásnak.

Pedig érdemes volt elmenni, bár a fejlesztés elsősorban Csepelen okoz komoly változásokat, s a MÁV ott legalább kompenzál és a többletterhelés miatt számos zajvédelmi beruházást is ígér, ráadásul föld alá vinné egy helyen a közút forgalmat, szándékai szerint csökkentené a reggeli dugót.

Pesterzsébeten 15 méterrel arrébb kerülne a lakott területtől a híd, ennek hatását persze nem szeretném alulbecsülni, de az is tény, hogy ennél többet a kerület nem kap kompenzációként a többletterhekre, a növekvő forgalomra, zajra.

Az építkezés alatti légszennyezés és zaj elleni védelemre nem kívánnak költeni, s míg Csepelen indokoltnak tartották, itt nem lesz az építkezés ideje alatt monitoring sem.

Pesterzsébet, annak ellenére, hogy több mint 62 ezer lakosa van, nem fontos Budapest számára, nem fontos a kormánynak, részben különleges adottságok hiányában, részben az információhiány, bátortalanság, a kerület érdekeit felülíró ügyetlen hatalompolitikai játszmák miatt.

Ez a szolgáltatókkal, beruházókkal kapcsolatos határozott fellépés elmaradásának ügyében is megnyilvánul, rendre csak a beszakadt úttestet, kidőlt fát, elromlott közlekedési lámpát, kilyukadt víz- és gázcsövet, kiégett elektromos trafót javítják meg, szigorúan utólag. Pesterzsébet az események után kullog, teszi ezt most is a vasúti híd esetében, míg Csepelen tárgyalnak, zajvédelmi beruházásokat harcolnak ki addig nálunk csupán síri csend honol.

Jövőhét keddre, a Környezetvédelmi Bizottság ülésének napirendjére vettem a Budapest-Belgrád vasútvonal és az új Gubacsi vasúti híd ügyét, kikértem a Polgármesteri Hivatalhoz beérkező összes nyilvános tervet, hatástanulmányt, ugyanis kilenc éve azt vallom: SEMMIT RÓLUNK NÉLKÜLÜNK!