Stadion helyett közösségi kertet a Duna-partra!

Nyáron megbukott a fideszes városvezetés stadionépítési terve a Duna-parton, most pedig megkezdődhet a a part rekonstrukciója is. A ciklus legnagyobb ellenzéki sikerének örülhettünk a tegnapi alapkőletételnél. 

Négy éve módosító javaslatomra került be prioritásként a kerület négyéves gazdasági programjába a Duna-part rekonstrukciója és egy rekreációs övezet kialakítása. Szabados Ákos polgármester akkor befogadta a javaslatot és így a fideszes többség kényszerhelyzetbe került, vagy megszavazza a fejlesztést vagy az egész négyéves gazdasági programot le kell szavaznia. Bánó Miklós fideszes képviselő ugyan próbálta kivetetni a programból, hogy külön szavazzon róla a testület (s leszavazhassa a Duna-part megnyitását a fideszes többség), de szerencsére nem járt sikerrel és négy év után végre megkezdődnek a fejlesztések.

csónakház.jpgACCamera_11_R.jpg

A megújuló hullámcsónakházak alapkőletétele a ciklus legfontosabb fejlesztése és meghatározza Pesterzsébet fejlődését. A projekt túlmutat ugyanis egy egyszerű felújításon. A fejlesztésnek köszönhetően kinyitjuk a Duna-partot az itt élők számára, új közösségi terek létesülnek és ez hosszú távon biztosítja egy É-D irányú kerékpáros útvonal kialakítását, a Jódos- sós fürdő rekonstrukcióját is.

Ráadásul közösségi kert és egy új játszótér is helyet kapott a terveken. A Duna-parton élő kétgyermekes családapaként tudom, hogy a Duna-parton épült Mediterrán lakópark egyik sürgősen megoldandó problémája, hogy a beköltöző családok gyermekei kinőtték a játszótereket, és szükség van egy iskoláskorú gyerekek számára kialakított közösségi térre is.

06_latvany1.jpgS bár egyelőre nem a Kör Kert építése kezdődik meg, hanem a csónakházak mellett létesül: de lesz közösségi kert Pesterzsébeten is. Két éves küzdelem után úgy tűnik sikerrel jár kezdeményezésem: 2012 októberében nyújtottam be a javaslatot, akkor Bánó Miklós fideszes képviselő levetette napirendről mondván aki akart az eddig is tudott kertészkedni, hiszen a Helsinki úton is mindenki ezt teszi (nyilván erkélyen vagy a járdán), majd novemberben a fideszes többség ugyan az elvi támogatást megadta, de a 2013. évi költségvetésben ígéretükkel ellentétben forrást nem biztosítottak hozzá. Most a sikeres pályázatnak köszönhetően a forrás is biztosított.

Cam_12_R.jpgA pályázat benyújtásakor írtam: „A Köz Tér pályázatra elkészülő, és azóta már benyújtott kerületi pályázat ha megvalósul még így is élő közösségi tereket hozhat létre ezen a területen. Az elhanyagolt és pusztuló csónakházak felújítása és tartalommal megtöltése rengeteg lehetőséget nyújt az itt élőknek. Nyitott kérdés persze hogy a soha meg nem valósuló Mediterrán-stadionnak fontos-e külön lejárót építeni, de várhatóan ennek eldöntése már ’14-ben a frissen megválasztott új városvezetés feladat lesz.”

Nos ez eldőlt, a stadion-híd ugyanis nem épül meg, hiszen stadion sem épül a Duna-parton. Szabados Ákos júniusi testületi ülésen elhangzott ígérete szerint ugyanis nem épül meg a Mediterrán-stadion az eredeti tervek szerint. Megbukott a fideszes városvezetés sport-koncepciója. Ahogy Szabados Ákos polgármester fogalmazott: „az élet hozta meg azt a változást, hogy azok a források, amik erre a célra elviekben felhasználhatóak lettek volna, nem biztosítottak. Így a koncepcióban váltani kellett, s ez nem egy rossz irányú váltás. Minőségileg nem fog a labdarúgás hátrányt szenvedni.”

választ 2_1.png
Még a Nemzeti Együttműködés Rendszerében sem épülhet meg egy, a lakók ellenkezése, és ellenállása, az elfogadott Duna-parti fejlesztési terveknek ellentmondó stadion egy zöldövezeti lakótelep és a főváros egyik utolsó természetes partszakaszának közvetlen környezetében. Nem sikerült felnőnünk Felcsúthoz, nem vált méltó versenytársává, futball nagyhatalommá a Mediterrán-lakópark. 973 lakót kérdeztünk meg a tervekről, háromnegyedük ellenezte a beruházást. Nekünk volt igazunk és nem a stadionépítést erőltető FIDESZ-frakciónak.

Két nappal a választások előtt fontos visszajelzés számomra, munkával, a lakóközösség igényeinek felmérésével, részvételi módon meghozott döntések határozott képviseletével megbontható a NER rendszere is.

Hiába akar Bánó Miklós és frakciója stadiont építeni egy csendes, zöldövezeti lakópark mellé a Duna-partra, hiába próbálják megakadályozni, hogy újra a kerületieké legyen a Duna-part és együtt nevelhessük és gondozhassuk növényeinket. Ha kiállunk önmagunkért, a közösségért, a lakókörnyezetünkért akkor nem veszíthetünk!

Vasárnap menjünk el, és szavazzunk a Duna-part és Pesterzsébet jövőjére: rendezzük közös dolgainkat!

10321810_783263561707006_8812223650422447258_o (1).jpg

Teszedd! – „civil” elefántok a porcelánboltban

Mit ér a civil, ha kormányközeli?

Nem sokat: néhány könnyen szakadó gumikesztyűt és zöld szemeteszsákot.

Miközben a kormány CICI-re, a Századvég Alapítvány emlőire invitálta a lokálpatrióta civileket, frontális támadást intézett a Norvég Alapnak és próbálja felszámolni a maradék szférát is. – Nos, eközben több mint 1800 helyszínen, közel 200 ezer önkéntes mintegy másfél milliárd forint értékű munkát végzett el az idei TeSzedd! szemétgyűjtési akcióban – közölte az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség közleményben az MTI-vel.

Felelős hulladékgazdálkodás és betétdíjrendszer helyett országos marketingakció és az ügy meg is oldódott, vagy mégsem?

Szerintem nem. Mint ahogy a felülről szervezett, hatalmas apparátussal működtetett álcivil mozgalmak is csak addig életképesek, amíg számolatlanul öntik beléjük a pénzt.

Mint ahogy évente egyszer látványosan megmenteni a Kiserdőt, – miközben év közben egy szalmaszálat sem teszünk keresztbe a helyzet rendezéséért – csupán parasztvakítás és a felelősség áthárítása. S ugyanezt gondolom a Teszedd!-ről is, pláne, hogy egy olyan lakóparkban lakom, ahol megszüntették a házhoz menő szelektív-gyűjtést (mert azt csak az FKF csinálhatja) majd a lehető legtávolabbi időpontra tolva a kerületben utolsóként vezetik be az újat. Magyarul szétverték a működőt és évekig nem csinálnak helyette semmit. Pesterzsébetiként az évekkel ezelőtt furcsa módon érkezett, gyanús 6,6 millió miatt is ódzkodtam eddig részt venni a kormányközeli „civil”kezdeményezés akcióin (bővebben a cikk alján). Az ügyet azóta sem tisztázták a Közalapítvány akkori kurátorai, személyesen nem voltak hajlandóak részt venni egyetlen a tevékenységüket tárgyaló ülésen sem, azt anno környezetvédelmi tanácsnokként nehezményeztem is, de így nem kellett a feltett kérdésekre válaszolni.

Ennek ellenére idén mi is részt vettünk a Teszedd programon, s május 11-én Pesterzsébet és Soroksár Duna-partját próbáltuk megtisztítani.

A tavalyi egyeztetési fiaskó miatt – amikor külön kellett szerveznünk a Duna-part takarítását, idén nem is próbálkoztunk regisztrálni civil barátainkkal. Nem baj, megtette ezt egy kedves környezetvédő család a szomszédos lakótelepről. Köszönet érte!

Csatlakoztunk is hozzájuk. Jobb is volt így: a pénteki önkormányzati PR dzsembori helyett az öncélú örömtakarítást választottuk.

Az kissé meglepő volt ugyan, hogy a hatalmas költségvetéssel működő álcivil mozgalom a hatalmas PR, hirdetés, marketing költségeken túl magára az akcióra csak néhány zöld színű szemeteszsákot és könnyen szakadó gumikesztyűt szánt. Végül is a gumikesztyűre ráhúztuk az otthonról hozott kertészkesztyűket, a zsákok mellé pedig befogtunk néhány vastagabb, nehezebben szakadó sitteszsákot is. Nem volt gond, csupán egyből levehető volt, hogy a „mozgalom” vezetői mindenre gondoltak csak a szemétszedés volt a legkevésbé fontos a számukra.

Csak kevesen jöttek el, de így is nagy területet sikerült kitakarítani és rengeteg szemét összegyűlt. A hulladék nagy részét a horgászok és pihenő családok hagyják sajnos a Duna-parton. A munka során megismerhettük a dél-pesti pecások étkezési és italozási szokásait, (inkább a fél, mint a kétdekásak fogynak) kedvenc csalimárkáit. S minden kétséget kizáróan állíthatom a kukoricás konzervdobozok és a pillepalackok bizonyultak a legtartósabb hulladéknak.

Külön izgalom volt a kövek alá, nádasokba, fa odvába rejtett alkalmi szemétgyűjtők megkeresése.

Az igazi feketeleves azonban, hogy egy hetet sem bírt ki a munkánk, a szemét ugyanúgy ellepi a Duna-partot, mintha semmi sem történt volna vasárnap.

Sajnos a partszakasz nem Pesterzsébethez, hanem Soroksárhoz tartozik, de jelezni fogom feléjük, hogy a partszakasz csak akkor válhat újra népszerűvé az itt élők körében, ha gondoskodnak hulladékgyűjtőkről és annak ürítéséről is.

Még 2012-ben felvetette Csaszny Márton MSZP-s képviselő testületi ülésen, hogy a Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány 6,6 MFt összeget kapott az Önkéntes Központ Alapítványtól, hogy a „Teszedd” program keretében járuljon hozzá az illegális hulladéklerakásokkal kapcsolatban.

A Közalapítvány céljai az alábbiak: Pesterzsébet környezeti állapota javításának elősegítése, környezetvédelmi beruházások, fejlesztések támogatása, a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág Pesterzsébeti szakasza, és part menti sávja környezetvédelmi fejlesztésének támogatása.
A képviselő testület a többségi GŐZGÉP frakció szavazataival ugyan 2011-ben a közalapítvány megszüntetéséről döntött, ennek ellenére jelentős változást hozhatott volna a kerületben ennek az összegnek az eredményes felhasználása. Egyes pletykák szerint a fenti összeg volt az egyik oka annak, hogy a többi közalapítvány megszüntetésekor a környezetvédelem kapott még egy kis haladékot, majd amikor a pénz továbbutalása problémát jelentett, prompt döntés született ennek megszüntetéséről is.
Ahogy a megszűnő közalapítvány küldetése is mondta:minden közösségben erő rejlik, ezért szeretnénk a lakosság minél szélesebb körét bevonni a környezettudatos életmód felvállalásába lakóhelyünk megóvása érdekében. A környezeti nevelést már a legkisebbeknél el kell kezdeni, fontos, hogy jó példát mutassunk a felnövekvő generációnak, hogy felelősen gondolkodjunk és cselekedjünk a jelen és a jövő nemzedéke érdekében.

Mivel Pesterzsébet érdeke lett volna, hogy a fenti összeg valóban segítse a kerület legégetőbb környezetszennyezési problémájának megoldását, többször is jeleztük a problémát. Csaszny Márton képviselőtársam és én is kérdést intéztünk a polgármesterhez, hogy gondoskodott-e már a Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány vagyonát képező pénzösszeg a Pesterzsébet Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 11784009-15520009 számú költségvetési számlájára utalásáról és azt követően a 2012. évi költségvetésről szóló rendeletében a céltartalékok soron előirányzat elhelyezéséről, vagy mi lesz a pénz sorsa.

Az ügy elült, a hulladék pedig maradt a helyén.

Cicaharc a Duna-parton, avagy mi lesz veled jódos-sós fürdő?

Vajon Pesterzsébeten folytatja Tarlós és Orbán évek óta tartó cicaharcát, s a Duna-parton élők lesznek ennek kárvallottjai?

A fenti kérdésre is visszatérek írásom második felében. A testületi ülésen ugyanis három a Duna-partot érintő ügyben kértem a hivatal segítségét, jeleztem problémát:

1) A Zodony utcai sporttelepen megkezdődött két műfüves focipálya építése (egy nagy és egy kis pálya). Az itt lakók jelzéseit tolmácsolva kértem Szabados Ákos polgármestert, hogy a lakóházakhoz közelebb eső nagypálya zajvédelmére (labdafogó háló és egyéb lehetőségek) külön figyelmet szenteljen a hivatal. Erre a polgármester úr ígéretet tett. A sportpályán a februárban kivágott fák pótlása is megkezdődött, de az ígért mennyiségnek csak töredékét ültették el, a határidő pedig lassan lejár. Kértem, hogy amellett, hogy biztosítják a parkolók sértetlenségét az épülő focipálya mellett a Közműhelytelep utca 22-26 közötti szakaszon is ültessenek fát a pálya és a lakóházak közé a ki nem használt fapótlásból.

15.png

2) A hivatal segítségét kértem a Duna parton lévő Vízisport utcai műfüves focipálya zajszennyezése kapcsán. A Téglagyártó 14-ben és a szomszédos házakban lakók jelezték, hogy milyen zavaró főleg hétköznaponként este 10 óráig tartott focimeccseket hallgatni. Gyakorlatilag csukott ablaknál sem tudnak TV-t nézni, beszélgetni, mert folyamatosan a „Passzolj má…”, B..meg”,… és társaitól zeng az egész lakás. A kisgyerekek csak csukott ablaknál aludhatott el (nyáron is!), illetve állandóan mennie kell valami monoton zajt adó eszköznek pl. ventillátornak, hogy megpróbálja elnyomni a kintről jövő bekiabálásokat, zajokat és sikerüljön a gyerekeknek este 10 előtt elaludnia.

Kérik tehát, hogy ne lehessen este 10 óráig ilyen hangos sport tevékenységet folytatni zajvédelem nélkül egy kisgyermekes családokkal teli lakópark közvetlen szomszédságában. Hiszen a gyermekeknek nem 10 óra a lefekvési idő, ők este 8-kor már ágyban és nyugalomban szeretnének lenni, de a szülők sem arra vágynak, hogy egy ledolgozott nap után minden este 10-ig hallgassák a pályákról érkező zajokat. A téli időszakban a felállított sátrak kellő zajvédelmet biztosítanak, a szabadtéri szezonban azonban semmilyen zajvédelemről nem gondoskodtak. Az itt élő azt szeretnék elérni, hogy a nyári időszakban, ha nem gondoskodnak zajvédelemről, akkor max este 8-ig tartson a focipálya nyitva.

Dr. Vas Imre válaszában megígérte, hogy jelzi a problémát a pálya üzemeltetőjének és a hivatal hivatalos levélben kéri a lakókörnyezet csendjének és nyugalmának biztosítását tőlük, amit vagy zajvédelem biztosításával vagy rövidebb nyitvatartási idővel lehet elérni. A további fejleményekkel május végén jelentkezem.

A harmadik téma a Jódos-Sós fürdő kérdése volt.

jódos.jpgVajon Pesterzsébeten folytatja Tarlós és Orbán évek óta tartó cicaharcát, a Duna-parton élők lesznek ennek kárvallottjai?

A FIDESZ legfontosabb tavaszi kampánytémája a kerületben ugyanis ennek a fürdőnek a rekonstrukciója volt. A Duna-parton élők aktív képviselőjeként, és akinek a javaslatára már az idén megindul a Duna-part fejlesztése fontos előrelépésnek tartom, hogy végre négy év után a kormánypárti képviselők is hajlandóak ez ügyben lépni. Négy év alatt sikerült – igaz csak a kampányra – meggyőzni őket a terület fejlesztésének fontosságáról. Orbán Viktor is keresztül hajtott autójával a Kosutin, Pesterzsébet sétáló utcáján, hogy bejelenthesse az állam beszáll a költségekbe és megépül a fürdő. A komplex tervezést ugyan hiányolom, a Duna-part egészére kell ugyanis a tervet elkészíteni és ehhez illeszteni a fürdő rekonstrukcióját (mert különben úgy járunk, mint a közelében épült hotel esetében), de akkor is fontos előrelépésnek tekintem.

Nos, erre mi történik?

A Főváros tárgyalná a Budapest Integrált Település Fejlesztési Stratégiáját, amely mellékletébe szerepelnek a kerületek véleményei, kérései és az arra adott válaszok. Külön mesét és bejegyzést érne, miként és hogyan véleményezte azt Pesterzsébet, ha a testület elé hivatalosan nem került az anyag, s meg is fogom írni. Most azonban a legfontosabb meglepetés az anyagban:

A kerület kéri, hogy a fürdőváros projektbe kerüljön be a fürdő fejlesztése, rehabilitációja is, hiszen a legutóbbi pozitív tárgyalások (ha már autópályának használták egyesek a sétálót) arra utalnak, hogy a fejlesztések előrébb kerülnek a tervezett is képest.

A főváros válasza:

Elfogadásra nem javasolt.

A projektek priorizálása szakértők értékelése alapján készült. A pesterzsébeti jódos-sós fürdő fejlesztést a BGYH Zrt. alapvetően a magánszektor bevonása mellett tartja megvalósíthatónak.

Akkor most hogy is van ez? Nagy ígéretek, fideszes aláírásgyűjtések az egyik oldalon és fityisz a másikon? A kerületi véleményézést ki készítette és fogadta el és milyen további intézkedések várhatóak a válaszok megismerése után?

Fentiekre 15 napon belül kapok írásban választ a kerület főépítészétől és a hivataltól.

S egy szolgálati közlemény a végére:

A Mediterrán-lakópark tavaszi nagytakarítása május 18-án lesz, minden további információ a lakópark Facebook csoportjában olvasható, ha nem vagy fent a közösségi hálón akkor keress minket személyesen a játszótéren.

 taki 1.jpg

Kettőt ültess egy helyett!

Összefogtak a Duna-partért tevékenykedő képviselők, támogatták a javaslataimat és nem engedték, hogy a tervezett Mediterrán-stadion miatt újratelepítés nélkül kiirtsák az összes fát a Zodony utcai sporttelep  és a mellette lévő lakópark környékén

fakivágás 4.jpgA tegnapi testületi ülés első napirendjeként a polgármesteri beszámoló részeként Szabados Ákos polgármester tájékoztatta a képviselőket, hogy összesen 58 fa kanadai nyárfát vágat ki a Zodony utcai sportpályát üzemeltető ESMTK. Ebből 44 db már egy 2012. márciusi felméréskor is élet- és egészségveszélyes volt, a maradék 14-et pedig nem gondozták jógazda módjára, és a faállományon azóta sem hajtottak végre semmilyen ápolási munkálatot, s míg tavalyelőtt még csak a száraz ágakat kellett volna eltávolítani, idén már azokat is vágni szerették volna.

A már 2012-ben kivágásra javasolt fák kivágása az előterjesztés szerint tovább nem halogatható, ugyanis a manapság oly gyakori szélsőséges időjárási körülmények között bármikor balesetet okozhatnak, rádőlhetnek egy sportolóra, szurkolóra (bár a Mediterrán- stadion még csak terveken létezik). Azoknak a fáknak az esetében, ahol a száraz ágak eltávolítását javasolta a Foglalkoztató, mára pedig már nem elegendő ezeknek a munkálatoknak az elvégzése. A korábban eltávolításra javasolt, ám mégis a fákon maradt növényi részek tovább, visszafordíthatatlanul lerontották a fák általános egészségi állapotát, így ezek kivágása is indokolttá vált a polgármester szerint.

A tájékoztatóban azt is leszögezte, hogy a KVSZ az életveszélyes fák pótlására nem kötelez. Ennek ellenére jelezte, hogyha a feltételek engedni fogják (magyarul, ha egyszer valaha bekerül majd a költségvetésbe), a kivágott fák pótlásáról gondoskodik (valahol).

03917.jpgA beszámoló vitája során elmondtam, hogy szakértői vélemény nélkül nem tudom elfogadni a nem életveszélyes fák esetében azok kivágását, nem tudom elfogadni, hogy nem határozzuk meg milyen határidővel, pontosan hol kerülnek pótlásra a fák és kivágott helyett hány darab kerül elültetésre. Nem tudom elfogadni, hogy miután a véderdősávok egy jelentős területét sorolta át ez a testület beépítési célból a Duna-parton, most még a lakópark és a sportcentrum összes fáját is kivágja pótlás nélkül (vagy legalábbis azt elkenve). Ráadásul teszi, ezt úgy a hivatal, hogy a polgármesteri beszámoló részeként, nem is külön határozatként, hanem csak a tájékoztató tudomásulvételével fogadjuk azt el.

Elmondtam, hogy bár tudomásul veszem, hogy macsó képviselőtársaim úgy megijedtek ősszel a mosható pelenka bevezetésének lehetőségétől, hogy sóval hintették be a környezetvédelem helyét a kerületben, a környezetünk nem eladó, a lakóparkban és a Gubacsi lakótelepen élők ezt nem fogják hagyni. Jeleztem, nem fogom megszavazni a polgármesteri beszámolót és arra kérem, a Duna-partért eddig is tevékenykedni hajlandó képviselőket, hogy ebben a formában ők se tegyék.

fakivágás 3.jpgNemes László képviselőtársam szintén jelezte aggályait a fakivágással kapcsolatban, Földesi Gyula pedig jelezte, ebben formában ő sem tudja elfogadni a beszámolót.

S vannak még csodák: néha onnan jön a segítség, ahonnan a legkevésbé számít rá az ember: a FIDESZ-frakció 2 perc frakciószünetet kért. Majd határozati javaslatot szerkesztettek, amely szerint az általam javasolt feltételek mentén történik a sportcentrum elöregedett, életveszélyessé vált fák kivágása és azok pótlása:

A szakértői vélemény alapján életveszélyes fákat kivágni és pótolni május 31-ig köteles a hivatal, a többi fát csak szakértői jelentés alapján lehet kivágni abban az esetben, ha valóban életveszélyes, ezeket pedig év végéig kell rendeznie és kivágás esetén pótolnia a hivatalnak.
A határozat azt is rögzíti, hogy a fákat a sportcentrumnál kell pótolni és minden kivágott fa helyett kettőt kell ültetni.

A képviselő-testület többsége elfogadta a határozatot, így nem maradtunk fák nélkül a Duna-parton.

Bár kellett hely a stadionnak, egyelőre nem hagytuk a Duna-partunkat!

Köszönöm azon képviselőtársaimnak a segítséget, akik kiálltak az itt élők érdekeiért!

sportpálya.png

Egészséges-e a halálbüntetés? Avagy miért fontosak a biztonságos futópályák

Egy csütörtökre virradó éjjel történt brutális gyilkosság foglalkoztatja a pesterzsébeti és a soroksári polgárokat. Többen a halálbüntetés visszaállítását követelik, mások inkább  azt szeretnék, hogy soha többé ne ismétlődhessen hasonló eset a Duna-parton.

A kedélyeket ma este Schobert „Update” Norbi szította fel ismét, aki közzétette annak a 36 éves hölgynek a fotóját, aki rendőrségi források szerint bűncselekmény áldozata volt a soroksári Duna-parton. Nem hivatalos források szerint (melyet, az azt most nyilvánosságra hozó Norbi Update Facebook oldal is megerősít) a kerékpárúton kocogó 36 éves, kisgyermekes családanyát megerőszakolták és megfojtották. A közzétett fotóhoz csatolt írásában Update Norbi etnikai támadásként írja le a történteket és a halálbüntetés visszaállítását követeli.
Bár az ország diatetikus celebje eddig is gyakran élt komoly vitákat gerjesztő kampányelemekkel, az etnikai konfliktusok gerjesztése újdonságnak számít az étrend-kiegészítők világában. Mindamellett, hogy a halálbüntetés és egészséges életmód árukapcsolást abszurdnak tartom, és táplálék-kiegészítők ilyesfajta reklámját mélységesen elítélem, a poszt valós problémára hívja fel a figyelmet. Elítélem a gyilkosságot és bízom benne, hogy gyorsan elkapják az elkövetőt és nem kerüli el a méltó büntetését,  fontosnak tartom azt is, hogy a téma kapcsán tiszteletben tartsuk a gyászoló családot, ennek ellenére rövid és hosszú távon is feladatot rónak a kerületi polgárokra is a történtek.

futó.jpgA soroksári Duna-parton történt gyilkosság ugyanis komoly változásokat hozott a soroksári és pesterzsébeti lakosok életében. Évek óta legfontosabb téma a kerületben a közbiztonság ügye, bár 2010-ben a frissen kinevezett belügyminiszter azt ígérte két hét alatt rendet rak, Pintér Sándor az ígéretét nem tartotta be, és ez bizony nem történt meg. Ehelyett a 2010-es választások után a többségi FIDESZ frakció gyakorlatilag néhány hónap alatt verte szét a kerületben a bűnmegelőzés teljes intézményi rendszerét: megszűntette a Bűnmegelőzési Centrumot, összeveszett a kerületi polgárőrséggel, elköltöztette a Pince Ifjúsági Irodát, felszámolásra ítélte a kerület közbiztonságának fejlesztésért alapított közalapítványt. Az Orbán kormány megszorító csomagjának és a kerületi bűnmegelőzési program csődjének köszönhetően mindennapossá váltak az erőszakos bűncselekmények és mindent ellopnak, ami mozdítható. Idén tavasszal azonban az elmúlt két és félév ámokfutása után felülbírálta hibás döntéseit a képviselő-testület. Megállapodást írt alá kerület polgármestere és a polgárőrség képviselője (bővebben itt olvasható a megállapodásról). Sőt pályázatot nyújtott be az Önkormányzat a a térfigyelő rendszer bővítésére Pesterzsébeten.

„Egészséges-e a halálbüntetés? Avagy miért fontosak a biztonságos futópályák” bővebben

Zöldlámpát kaphat a Duna-part rekonstrukciója

Cam_12_R.jpgJövő héten eldől megkezdődhet-e Pesterzsébet elkövetkező évtizedeinek legfontosabb fejlesztése. Három éve a javaslatomra került be a kerület négyéves gazdasági programjába a Duna-part rekonstrukciója és egy rekreációs övezet kialakítása.

Szeptember 26-án dönt a fővárosi közgyűlés a kerületi önkormányzatok számára város rehabilitációs programok támogatására kiírt TÉR KÖZ pályázatról. A kerület a Pesterzsébeti Hullám csónakházak szabadidős és turisztikai célú komplex fejlesztésére és szerves gyalogos összeköttetésének kialakítására nyújtott be pályázatot.

ACCamera_11_R.jpgA Duna-part rekonstrukció pályázata– bár néhány ponton változást igényel – az elkövetkező ciklus legfontosabb fejlesztési területének a megkezdését jelenti és döntően befolyásolja Pesterzsébet fejlődését, biztosítja a zöld fordulat alapjait.

„Zöldlámpát kaphat a Duna-part rekonstrukciója” bővebben

Zöld fordulat a Duna-parton

Három éve a javaslatomra került be a kerület négyéves gazdasági programjába a Duna-part rekonstrukciója és egy rekreációs övezet kialakítása. Bár eddig a kerületi költségvetés forrást nem biztosított ennek elindítására, (az MSZP-FIDESZ parlagfű koalíció inkább nálunk is stadionépítésbe fogott) egy pályázatnak köszönhetően esély nyílik rá, hogy megvalósuljon a javaslatom.

ACCamera_11_R.jpgKét hete az Átalakuló Duna-part blogján a Mediterrán lakópark közepére tervezett Kör-kert közösségi kert terveit mutattam be.

Most egy másik egy másik projektről a pesterzsébeti Duna-part rekonstrukciós terveiről teszek fel egy kis ízelítőt. Az Átalakuló Duna-part első rendezvényén mutattuk be építészhallgatók terveit arról ők miként képzeli el a Duna-part átalakítását. Milyen értékeket tartanak megtartandónak, milyen közösségi tereket, funkciókat lehet a főváros egyik utolsó természetes partszakaszára varázsolni.

Az idén kiírt Köz Tér pályázatra elkészülő, és azóta már benyújtott kerületi pályázat bár semmiképpen sem nevezhető bátornak, fiatalosnak és formabontónak, ha megvalósul még így is élő közösségi tereket hozhat létre ezen a területen. Az elhanyagolt és pusztuló csónakházak felújítása és tartalommal megtöltése rengeteg lehetőséget nyújt az itt élőknek.

009.jpgA pályázatban szereplő gyalogos híd talán egy kicsit a margitszigeti szökőkút gigaberuházásra hasonlít, de még ha olcsóbban és egyszerűbben is megoldható lenne a Duna-part és a vasútállomás akadálymentes megközelítése Pesterzsébet központjából ezt a funkciót a tervek is biztosítják.

Nyitott kérdés persze hogy a soha meg nem valósuló Mediterrán-stadionnak fontos-e külön lejárót építeni, de várhatóan ennek eldöntése már ’14-ben a frissen megválasztott új városvezetés feladat lesz.

Cam_12_R.jpgReményeim szerint akkor valóban megindulhat egy valódi, az itt élőket is bevonó közösségi tervezési folyamat is és a helyi civil szervezetek is szerephez jutnak a terek megtöltésében. A híd terveivel egy képen kívül most nem kívánok foglalkozni, egyrészt mert a projekt drága, de kevésbé jelentős részének tartom, másrészt az eddig elkészült tervek hiányosságai sem teszik ezt lehetővé.

A Duna-part rekonstrukciójának pályázatát – bár néhány ponton változást igényel – az elkövetkező ciklus legfontosabb fejlesztési területének a megkezdését jelenti és döntően befolyásolja Pesterzsébet fejlődését, biztosítja a zöld fordulat alapjait szinte változatlan formában közzéteszem:

ACCamera_2_R.jpg

„Zöld fordulat a Duna-parton” bővebben