Orbán maffiakormánya újabb fokozatba kapcsolt. Az erőszakszervezetek végzik a dolgukat: rendőri brutalitás, törvénytelen oszlatások, gumibot, könnygáz, az országgyűlési képviselők megregulázása. A kormánypárt médiamunkásai pedig próbálják menteni a menthetetlent. A kormánypropaganda teljes gépezete azon dolgozik, hogy megcáfolja a szakszervezetek és az ellenzék állításait a rabszolgatörvénnyel kapcsolatban.
Meggyőződésem, hogy az ellenzéknek és a szakszervezeteknek mindent meg kell tenni azért, hogy eltörölje a bérrabszolgaságot erősítő jogszabályokat. Ehhez pedig az is hozzátartozik, hogy cáfoljuk a kormánypárti hazugságokat, és pontos elemzését adjuk a most elfogadott változtatások káros hatásainak.
A kormánypárt hazugsággal és csúsztatással vádolja a bérrabszolgaság ellen küzdőket, pedig már megint ők teszik ezt, mondhatnánk úgy is, hogy a bagoly vádolja nagyfejűséggel a verebet. De a Párbeszéd inkább összeállított egy ezzel kapcsolatos anyagot, ajánlom mindenkinek figyelmébe.
Kormánypárti cáfolati kísérlet 1: Hamis ellenzéki állítás, hogy három évre csúszhat a túlórák kifizetése.
Valóság: Azok a dolgozók, akik munkaidőkeretben dolgoznak, a munkaidőkeret végén kapják meg a túlmunkájukért járó pénzüket. A munkaidőkeret időtartamának megnövelését akár 3 évre is lehetővé teszi a rabszolgatörvény, így nagyon is valós lehetőség a túlórapénz 3 éves csúszása.
Egyes kormánypártiak cinikusan azzal próbálnak hatni a dolgozókra, hogy ezzel ne törődjenek, ha ők maguk nem dolgoznak munkaidőkeretben. Arról sunyin hallgatnak, hogy a munkaidőkeretet a munkáltató jogosult egyoldalúan elrendelni, ehhez még csak munkaszerződést sem kell módosítani. Így a jövőben akár sokkal többeket is érinthet a munkaidőkeret, mint ma. Nem beszélve egyébként arról, hogy a dolgozók közötti szolidaritásnak csak a kormánypártiak szerint gátja az, ha egy hátrány nem egyformán érint minden dolgozót.
Másik kormánypárti érv, hogy a 3 évre növeléshez kollektív szerződés szükséges. Ez viszont nem elégséges garancia, mert van már épp elég rossz kollektív szerződés. Nem véletlen, hogy a munka törvénykönyve jelenleg is számos olyan elemet tartalmaz, amelytől kollektív szerződéssel (vagy üzemi megállapodással) sem lehet eltérni, vagy csak a munkavállaló javára lehet eltérni.
Kormánypárti cáfolati kísérlet 2: Ugyan már, a túlóra önként vállalható, különben is, munkaerőhiány van, ha a dolgozónak nem tetszik valami, majd elmegy máshova dolgozni.
Valóság: A 250 vagy kollektív szerződéssel 300 túlóra a törvény szerint továbbra is kötelező, ha a munkáltató elrendeli. Az elfogadott törvény betűi szerint az ezen felüli (150, illetve 100) túlóra lehet „önkéntes túlmunka”. Ez a valóságban aligha működik majd úgy, hogy a főnöknek bárki nemet mondhat, ha az „megkéri”. Még akkor sem, ha az egyes ágazatokban és területeken (de korántsem mindenhol) előforduló munkaerőhiány miatt valamivel jobb alkuhelyzetben van a munkavállaló. A kormány következetes munkavállalóellenes politikája következtében a dolgozók kiszolgáltatottságának átlagos mértéke ma is nagyobb, mint a válság előtt. Ez jól lekövethető a táppénzes statisztikákon: a válság kitörése után alig mert valaki táppénzre menni, mostanában már inkább mernek otthon maradni betegség esetén a dolgozók, de ez a „bátorság” még mindig sokkal kisebb mértékű, mint a válság előtt. Persze, jó lenne az hinni, hogy a válság hatására sokkal egészségesebbek lettek a dolgozók, s ez áll a számok mögött, ám sajnos aligha erről van szó.
Kormánypárti cáfolati kísérlet 3: Az unió ennél több túlórát is lehetővé tesz, nyugaton is ennyi a túlóra.
Az uniós irányelv azt írja elő, hogy a heti munkaidő nem lehet átlagban 48 óránál magasabb. Ebből kiszámítható, hogy 416 túlóra a felső határ – arról szó nincs, hogy ezt az unió előírná. Pusztán arról van szó, hogy ezzel még a kormány önmagában még nem ütközött bele ebbe az uniós irányelvbe. A hároméves munkaidőkerettel viszont annál inkább beleütközik. Különös érv egyébként ez attól a kormánytól, amely habzó szájjal brüsszelezik.
Eltelt egy újabb év, ilyenkor decemberben illik beszámolni a munkánkról, számvetést készíteni, bemutatni jövő évi terveinket.Az idei beszámolóm azonban több ennél: az ötéves ciklusunk végéhez közeledünk, ennek a ciklusnak az utolsó, teljes évet bemutató beszámolóját írom most. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogyan tovább?
Nyolc éve vállaltam, hogy tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel állok ki a kerületben élők ügyeiért. Nyolc éve kezdtem politizálni egy kormánypárti, de kiábrándult, a politikusokban, az önkormányzatban a „HATALOM”-ban csalódott lakóközösségben, ma ebben a lakóközösségben mindenki szabadon, elveinek, hitének megfelelő pártot, jelöltet választ. Ezért is tartom az egyedüli megoldásnak a helyi közösségek építését.
Döntöttem, elindulok a 2019-es önkormányzati választásokon és folytatom, amit elkezdtünk:
tovább dolgozunk egy átláthatóbban és szervezetebben, hatékonyabban működő hivatalért, a lakókat jobban bevonó, részvételibb döntéshozatali folyamatokért;
megvédjük élő és épített környezetünket, fejlesztjük Pesterzsébetet, de nem csak a Duna-parton és a Kosutiban, mert a városközponttól távolabb is van élet;
átalakítjuk a kerület támogatási rendszereit, kialakítunk egy olyan rendszert, amely újabb és újabb csoportoknak tud segítséget nyújtani lakhatási gondjaiknak kezelésére;
megszervezzük lakóközösségeinket, de már nem csak a Duna-parton a Mediterrán-lakóparkban és a Gubacsi lakótelepen, hanem a Pesterzsébeti lakótelepen is!
2013 tavaszán javasoltam, hogy Pesterzsébet képviselői évente számoljanak be tevékenységükről, körzetükben végzett munkájukról, megvalósuló kezdeményezéseikről, programjaikról s ehhez biztosítson felületet Pesterzsébet Önkormányzata központi honlapján. A jogi és az oktatási bizottság 2015 őszi döntéseinek, munkájának köszönhetően ez végre megvalósult. Így idén is letölthető a pesterzsebet.hu oldalról is a beszámolóm.
Lokálpatrióta, zöld politikusként tavaly csatlakoztam aMegújuló Pesterzsébet frakciótagjaihoz, hogy velük együtt, pártpolitikától függetlenül képviseljem Pesterzsébeten a változást, és közösen dolgozzunk egy fenntartható, élhetőbb Pesterzsébetért. S hogy együtt teremtsünk új értékeket: az együttműködést, a párbeszédet, a közös munkát, a különböző társadalmi értékek szintézisét. Munkámról folyamatosan, havi rendszerességgel blogomon számolok be, ezért az éves beszámolóm is ezekre az írásokra épít, számos eleméhez csatoltam olyan linket, amelyre kattintva az adott javaslatról, ügyről hosszabb írást is olvashat.
Győztünk: mostantól csak engedéllyel vághatók ki a fák Pesterzsébeten!
Tavaly megígértem, hogy mindent megteszek, hogy megállítsuk a facsonkításokat és fakivágásokat a kerületben. Első lépésként elértem, hogy a tavalyi botrány után idén már 3 nappal előre jeleznie kell a Munkaügyi Központnak ha gallyazni, ifjítani szeretné a fákat az udvarán, a kerület a területhasználati szerződésben rögzítette, hogy amennyiben a Munkaügyi Központ az ingatlan területén gallyazási munkálatokat kíván végezni, azt 3 nappal a munkálatok megkezdése előtt köteles az önkormányzatnak bejelenteni, így a kerület kertésze is ellenőrizheti a gallyazást.
Májusban pedig azt írtam, hogy Pesterzsébet nemet mondott a facsonkításokra, és azt ígértem, hogy ősszel már nem lehet majd engedély nélkül egészséges fákat kivágni vagy csonkolni a kerületben!
Az elmúlt évek során folyamatosan próbálom meggyőzni képviselőtársaimat, hogy az építési szabályzatok, területfejlesztési szerződések, megállapodások megkötésekor az Önkormányzat ragaszkodjon a zöldfelületeink megtartásához, annak fejlesztéséhez.
Néha sikerül: a múlt héten a javaslatomra a Sissi lakópark melletti beruházásnál visszaállította a 35%-os zöldfelület arányt nem engedte annak további csökkentését a lakótelepen.
Októberben viszont alulmaradtam:
Akkor annyira sikeresen ismertettem a világ egyik legfontosabb klímakutató szervezetének, a Kormányközi Panel a Klímaváltozásról (IPCC) hétfőn közzétett a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos növekedésének várható következményeiről szóló jelentését, hogy képviselőtársaimat annyira megdöbbentek, hogy gyorsan le is csökkentették az InterSpar területén a zöldfelüleletek arányát 35-röl 10%-ra.
Annak tudata, hogyaz évszázad század végéig eltűnhetnek a gabonafélék beporzásáért felelős rovarok, a hőség kipusztíthatja a növények természetes élőhelyeinek nagyjából a felét és a korallzátonyok 99 százaléka is eltűnne komoly riadalmat okozott.
Döntésüknek köszönhetően sajnos pont a városközpontban növelik az átlaghőmérsékletet, ráadásul a mostani 10% állapota sem méltó sem a SPAR-hoz, sem a kerülethez és egyik okozója a lakótelep rossz, fülledt levegőjének.
Immár ötödik éve szervezek civilekkel, dél-pesti lokálpatriótákkal, futókkal, kerékpárosokkal és horgászokkal közös akciót a Duna-parton. Az összefogásnak köszönhetően számos illegális hulladéklerakót felszámoltunk a parton a Gubacsi-híd és a Hollandi öböl környezetében. Idén június 9-én tartottuk az akciót.
Megijedt a tiszta környezetet akaró civilektől és kitakarította a MÁV a vasútállomás zöldfelületeit.
Április 21-re szerveztem az Átalakuló Duna-parttal közösen takarítási akciót a Pesterzsébeti vasútállomáshoz, mert az állomás környezetének zöldfelületét elborította a szemét. Sokan jelentkeztek, a Duna-parton élők idén is sajátjuknak érezték a területet és hulladekvadasz.hu is felrakta eseményei közé az akciónkat.
A sajtónyilvánosságnak köszönhetően, megelőzve a flashmobot, kitakarította a MÁV az adott területet. Ismét bebizonyosodott, hogy a helyi közösségek tenni akarása, az együttműködés sikerre vezet!
Üröm az örömben, hogy pont a héten fordultam a jegyzőhöz és a polgármesterhez, hogy szólítsa fel a MÁV-ot a terület kitakarítására és a balesetveszélyes fedélnélküli csatornák és beszakadt járdaszakaszok rendbetételére.
Ha fontos a környezetünk és teszünk is érte, akkor arra az egész kerület büszke lehet. Közös érdekünk a járdáink, parkjaink, kertjeink és udvaraink tisztántartása. Az egész kerületnek fontos a növényzet védelme, komposztálók használata, a szelektív hulladékgyűjtés, a konyhai kiskertek, veteményesek létesítése. Pesterzsébet attól lesz szebb és élhetőbb ha kertjei, parkjai, sziklakertjei sokszínűek, és gondozottak. Akkor kelünk reggel dalos madarak hangjára ha nem hanyagoljuk el gondozásukat, ha madáretetőket, odúkat telepítünk. Immár harmadszor hirdette meg Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága – ezzel is színesítve a kerület Madarak és Fák Napi rendezvényeit – környezetszépítő versenyét.
Idén is közösségépítő versenyt hirdettünk kutyásoknak, szülőknek, nagyszülőknek. A szülői, vagy kutyatulajdonos közösségek „örökbe fogadhatnak” egy-egy kerületi játszóteret, kutyafuttatót. Fontos változás a tavalyihoz képest a határidő, s hogy közkívánatra most már elektronikusan benyújtható a pályázat. Gémesi Emese képviselőtársammal közösen elkészített javaslatunk alapján immár másodszor írta ki a bizottság a pályázatot.
Amikor megkérdeztem a Pesterzsébeten élőket, szerintük vajon hány mérőállomás méri a légszennyezettséget, meglepő választ kaptam. A többség nem tudta elképzelni, hogy egy sem. Pedig utoljára 2011 végén a Török Flóris u. 89. szám alatti manuális mérőállomási ponton mérték a nitrogén-dioxid koncentrációját, azóta se kép, se hang.
Ha nem mérjük, akkor nyilván nincs is légszennyezés, gondolhatnánk. Ha azonban nem hiszünk a struccpolitika sikerében és nem akarjuk a fejünket a homokba dugni, akkor nem ez a megoldás! Az egészséges élethez ugyanis hozzá tartozik a tiszta levegő is.
Ezért javasoltam a képviselő-testületnek, hogy vegyük fel a kapcsolatot a Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szakmai irányítását végző Földművelésügyi Minisztériummal és a fővárossal, hogy Pesterzsébeten is rendelkezésre állhassanak mérési adatok a levegő minőségéről. A fdöntésünknek megfelelően Polgármester fel is vette a kapcsolatot és továbbította az Önkormányzat döntését, de sajnos tehetetlennek bizonyult, így elutasító választ kaptunk a kérésre, most fővárosi képviselőknél lobbizom az ügyben, információim szerint még decemberben a fővárosi közgyűlésben is napirendre kerül a kérésünk.
A Paks2 Zrt.az adventi időszakban egy hétre térítésmentesen akarta einstandolni a piac mellett területet. Az érdeklődők az adott cégek propagandáját kaphatták volna a Paks II. projekt eddigi „eredményeiről”, egyoldalúan tájékozódhatnak a beruházás jelentőségéről, társadalmi, gazdasági és környezeti hatásairól. A kampányrendezvényt természetesen teljesen ingyen, közterülethasználati díj megfizetése nélkül kívánták megrendezni. Az atombiznisz ugyanis szerintük Magyarországon közfeladat és a Paks II. Zrt., a Roszatom és üzletfelei ingyenesen juthatnak közterülethez a propagandájukhoz.
Szerencsére a pesterzsébeti képviselők nem így gondolták, ráadásul az atomlobbi kampánya sem illik az adventi vásárunk, piacunk hangulatához. Pláne nem adjuk ingyen hozzá a közterületünk úgy, hogy a megnövekedett piaci forgalom miatt decemberben ideiglenesen új parkolóhelyeket is meg kellett nyitni a piacüzemeltető kérésére.
Javaslatomra a 2018 évi költségvetés forrást biztosított egy Pesterzsébet-Soroksár határára tervezett hulladékudvar helyszínének területrendezésére, a tervezési folyamatokra és a szükséges hatásvizsgálatok előkészítésére. A gyarapodó kerületi szeméthalmok csökkentésére ugyanis szemléletváltozás és a hulladék újrahasznosítása nyújt hatékony megoldást, ez biztosíthatja hosszútávon, hogy zöldfelületeink ne váljanak illegális lerakókká.
Sajnos azonban beigazolódott a gyanú: Pesterzsébet és Soroksár polgármesterei elkötelezettek egy új hulladékudvar, komplex újrahasznosító telep építésének ügyében, mindketten támogatják, de csak a másik kerületben. Így nem sikerült helyszínt találni.
Megszületett Pesterzsébet állatvédelmi koncepciója. Nehéz szülés volt, de megérte. Völgyesi Krisztián képviselőtársam javaslatára hosszas vita és előkészítés után végre elkészült a Pesterzsébeti Állatvédelmi Koncepciója.
Gyakran merül fel kérdésként a kerületben: vajon szabad-e a galambokat etetni? Büntetéssel jár-e, ha valaki ezt teszi, és ha igen, miért? Ennek jártam utána idén. Pesterzsébeten a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki közterületen gazdátlan állatot etet. Rendeletünk szerint ez alól kivételt képez kóbor macska, kutya, vadászgörény etetése, amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését vagy tartását. Illetve kivételt képez az énekesmadarak etetése is, amennyiben az madáretetőben és rendszeres időközönként történik.
A közterület-felügyelő pedig a fenti szabályt megszegő személlyel szemben helyszíni bírságot szabhat ki.
Az elmúlt hónap botrányaként ismertté vált Nagysándor József utca – Mártírok útja – Magyar utca – Nagykőrösi út által határolt forgalomszabályozása esetében pont ez nem valósult meg teljesen, s ennek köszönhetően sajnos mára egy mindenki számára megfelelő megoldást hozó, okos kompromisszum lehetősége a minimálisra csökkent. Amikor ismertté vált a probléma (megjelentek a lefóliázott táblák az utcákon), akkor a bizottság elnökeként azonnal napirendre vettem az általunk ismertté vált forgalomszabályozási terveket és a KVB SZMSZ-nek 11. pontja alapján kértem a hivatalt, hogy ezentúl a forgalomtechnikai változtatásokkal kapcsolatos terveket időben megkaphassuk, hogy a bizottság véleményezhesse és megvitathassa azt. A döntés azóta ismert: a képviselőtestület a lakók bevonás után úgy döntött nem engedélyezi az eredeti tervek szerinti szabályozást.
Öröm az ürömben, hogy a kérésemet akkor figyelembe vették és azóta számos közlekedésfejlesztési ügyben történt előrelépés.
A Vörösmarty téri piac körüli utcák forgalomszabályozásának forgalomtechnikai tervét a körzet önkormányzati képviselője, Csaszny Márton képviselőtársam és környezetvédelmi ügyekben harcostársam kezdeményezésére készíttette el a Városgazdálkodási Osztály. A terv elkészítésére és a módosítás kivitelezésére a 2018. évi költségvetés külön soron nyújt fedezetet.
Szeptember 25-én tartottunk egy lakossági utcafórumot Somodi Klára képviselőtársammal a Gubacsi lakótelepen, a Téglagyár téren a lakótelep közlekedési problémáiról. Megújul a Jódos-sós Fürdő, újra kinyithat a pesterzsébeti strand, fénykorát éli az evezőssport a Duna-parton. Megnyílt a Vakvarjú étterem, újra nyitott a Duna Garden. Új házak épülnek a Mediterrán lakóparkban, sőt a Gubacsi lakótelepen is. A fejlesztésekkel azonban nem tartott lépést a közlekedés fejlesztése. Pedig szükséges újra gondolni a lakótelep közlekedését és átfogó terveket készíteni egy új szabályozáshoz. Egyszerre kell ugyanis megoldani a parkolási gondokat és közparkjaink, zöldfelületeink védelmét. Egyszerre kell csillapítani a forgalmat és biztosítani a kijutást a területről. Ezért egy szakmai anyagot készítettünk és javaslatot tettünk a lakótelep közlekedésének átszervezésére.
A december 6-i testületi ülésén a képviselőtestület egyhangúan támogatta javaslatunkat, így Budapest XX. Gubacsi városrészre vonatkozó részletes, közlekedésszabályozási vizsgálatot is tartalmazó szabályozási terv készül. A koncepció elkészítésének költségeire a 2019. évi költségvetésben 10.000.000,- Ft+áfa előirányzatot biztosított a testület.
Ezúton is köszönöm mindenkinek a támogatást, a döntést megalapozó szakmai anyagot és a velünk megosztott javaslatokat, észrevételeket, panaszokat és ötleteket!
A munkát folytatjuk, nyilván hosszú folyamat lesz, egy a lakótelepen élők egyéni, speciális érdekeit is figyelembe vevő, de a teljes lakótelep élhetőbbé tételét biztosító komplex szabályozást és forgalomváltoztatást létrehozni, de belevágunk.
A BKK Zrt. a 123-as busz lerövidítését tervezte. A tervek szerint 2019. január 1-jétől ez a busz csak Auchanig járna, a XVIII. kerület és Soroksár lakói fontosak a BKK-nak és az IKEA-nak, a pesterzsébetiek viszont nem. Egy tavaly nyári társadalmi egyeztetés eredményét szeretné most felrúgni a szolgáltató.
Mivel a pesterzsébetiek véleményét eddig nem kérdezte meg senki, megtettem én rácsatlakozva a BKK titokban zajló társadalmi egyeztetési folyamatára.
Minden nyáron foglalkozom az erzsébeti buszok (23, 35, 36, 148, 99, 66, 151) klímakérdésével. Mit tegyünk, ha nem kapunk levegőt a buszon és nem nyithatóak az ablakok? Kihez forduljunk, ha elviselhetetlen a hőség, mert nincsenek bekapcsolva a légkondik?
Idén azonban sikerrel jártunk, egyrészt Völgyesi Krisztián frakciótársam kezdeményezésére megkezdődött a 23-as buszok korszerűbb járművekre cserélése, másrészt érdemi választ kaptunk a feltett kérdéseinkre: szerződés kötelezi a 35-ös járatot üzemeltető VT-ARRIVA Kft.-t arra, hogy elfogadható hőmérsékletet biztosítsanak az utazóknak. Bővebben itt olvashat róla:
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő, hanem a fejlesztés szereplőinek, egyetértése, elköteleződése az adott változtatás vagy fejlesztés iránt.
Kezdeményezésemre ezentúl a közlekedésfejlesztési szabályozások, forgalomtechnikai változások előkészítésébe is bevonják az itt élőket. Felmérések, lakossági fórumok előzik meg a kiviteli tervek elkészítését, majd annak elkészülte után ismét egyeztetésre kerül sor.
Javaslatomra még 2015-ben felkérte a testület a polgármestert, hogy vizsgálja meg a közérdekű adatok közzétételéről és a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítéséről szóló törvényi kötelezettségen felüli transzparencia biztosításának jogszabályi lehetőségeit, majd még abban az évben el is fogadtuk azt.
Idén több adatigényléssel próbáltam ki a hivatali működés átláthatóságát, sajnos van még hova fejlődni.
Az adatigényléseim a kimittud.atlatszo.hu-n elérhetőek, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos vizsgálódásaimról pedig itt olvashat:
A médiában ismertté vált Lakatos család lakásbérleti szerződése kapcsán aMegújuló Pesterzsébet frakció javaslatára átnézzük milyen módon szabályozzuk át az utánkövetés rendszerét, hogy hasonló eset többet ne fordulhasson elő, ne nézzük tétlenül egy egyéves szerződés lejártát anélkül, hogy kész megoldási javaslatok közül választhassunk.Olyan rendszerszintű átfogó változtatásokat indítunk az ellátórendszerben, ami jó az adott családnak, de a sok ismeretlen rászoruló, kisebb politikai és celeb támogatást kapón is egyaránt segít. Az ebben a ciklusban kialakított normatív lakáspályázati rendszer működik és láthatóan biztonságosan teszi, most a hozzákapcsolódó intézményi, segítő hálózatot is rendbe rakjuk. S igen biztosítjuk a feltételrendszerét annak, hogy szabályozásra kerülhessen milyen együttműködés szükséges a család és az ellátórendszer részéről ahhoz, hogy egy rendkívüli élethelyzetben szociális bérlakásba költöző család önfenntartóként kikerüljön a rendszerből, hogy más hasonló helyzetbe kerülő családokon is segíteni tudjunk.
Völgyesi Krisztián frakciótársam javaslatára bérlakáskoncepció készül, mely a fenti problémákon túl a lakáscserék, a felújítások, új bérlakások építésének programját is tartalmazza majd.
Droghelyzet, prevenció a kerületben: javaslatomra készült egy szakmai anyag a képviselők és kerületi lakosok részére anyag a droghelyzet kezeléséről. Mit tegyünk, hova, melyik önkormányzati vagy egyéb szervhez, szervezethez forduljunk…
Idén is többször foglalkoztam a Jahn Ferenc helyzetével. Az Önkormányzat havi-kéthavi rendszerességgel nyújt támogatást az intézménynek. A támogatásunk egyre szélesebb spekrumot mutat a kerékpártároló vagy parkoló építésétől kezdve a guruló biliken át egészen a legkorszerűbb EKG műszerekig.
Sajnos ennél tovább idén sem jutottunk, a kormány ugyanis még mindig nem biztosítja a forrást a kórhát alapvető működéséhez sem, csak folyamatosan ígérget.
A pesterzsébetieknek viszont nem ígéretekre van szüksége, hanem korszerű, működőképes kórházra!
Tiszta és higiénikus mosdókra,
felszerelt kórtermekre,
működő sürgősségi ellátásra (nemcsak felújított épületszárnyra, de orvosokra, nővérekre, szakápolókra is),
az évtizedek alatt eljátszott bizalom visszaszerzésére van szükség!
A jelenlegi rendszerben kevés rászorulóhoz, és késve jut el az ingyentüzelő, ami eleve legfeljebb egy téli hónapra elég. Így továbbra is országszerte terjed a súlyosan szennyező hulladékégetés. Idén végre a fával és brikettel tüzelő rászorultak is részesülnek a rezsicsökkentés áldásából. Ennek jártam utána, ki is derült, hogy a 65 ezres Pesterzsébeten összesen 117 családon segítenek. Jövőre innen folytatjuk.
Két kérdést tettem fel a pesterzsébeti szülőknek, nagyszülőknek:
Zöld vagy református ovit szeretne a Torontál utcában?
Tényleg jó ötlet a Zöld Ovi egyházi kezekbe adása?
Bíztam abban, hogy a nyilvánosság ereje, s az, hogy sikerült megakadályozni, hogy a képviselőtestület a szülők véleményének ismerete nélkül döntsön elegendőnek bizonyul ahhoz, hogy bölcsen dönthessenek. S úgy is döntöttek, megmarad a Zöld Ovi a Torontál utcában. Győztek a szülők, nem kerül egyházi kezekbe az óvoda. A nyilvánosság és a gyermekeik jövőjéért aggódó szülők akarata erősebb volt a felülről érkező nyomásnál.
A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnökeként büszke vagyok arra, hogy egyetlen szakbizottsága vagyunk a testületnek, mely munkaidő után tartja üléseit, így minden, a közügyek iránt érdeklődő lakó, szakmai szervezeti képviselő, civil aktivista el tud jönni, részt tud venni az egyeztetéseken, pedig ülésenként 30-40 előterjesztést tárgyalunk, most decemberben például 53-at. Fontos előrelépésnek tartom, hogy számos esetben veszünk részt bejárásokon, helyszíni egyeztetéseken.
A legtöbb önálló hatáskörben tárgyalt napirenddel rendelkezünk. Javaslatomra idén is számos napirendet, beszámolót, tájékoztatót tárgyalt végig a bizottság (a teljesség igénye nélkül):
Foglalkoztunk a Duna-part, a Kosuti és a Helsinki út 26. szolgáltatóház fejlesztési lehetőségeivel, Pesterzsébet kerékpáros közlekedésével, fejlesztési lehetőségeivel. Tájékozódtunk a kerület akadálymentesítéséről, a térinformatika szerepéről az akadálymentesítésben. Számos előterjesztést, fejlesztési lehetőséget végigtárgyaltunk Pesterzsébet közlekedéséről, kötöttpályás fejlesztési lehetőségeiről, a Galváni-híd építésének és a vasúti, HÉV és villamos fejlesztések irányairól. Idén végigelemeztük a kerületi kutyafuttatók, játszóterek fejlesztési lehetőségeit, bekértük az összes állapotfelmérését.
Foglalkoztunk a kerületi illegális hulladék elleni küzdelem eszközrendszerével, a kamerarendszerrel, a Városrendészeti Osztály és a Polgárőrség szerepével a környezetvédelem területén (helyszíni bejárás). Idén is kiírtuk a Madarak és Fák Napi Pályázatot, és a „Fogadd örökbe a játszótered, kutyafuttatód!” közösségépítő versenyt.
Kezdeményezésünkre született meg Pesterzsébet állatvédelmi koncepciója, a fásszárú növények védelmét biztosító rendelet, mi indítottuk el a Gubacsi lakótelep forgalomátszervezését.
Saját körzetem ügyei:
Választókörzetem két, egymástól kissé elkülönülő terület összekapcsolásából született: a Duna-part, a Mediterrán lakópark és a Gubacsi lakótelep széle mellett a Pesterzsébet lakótelep egy részének ügyei, fejlesztései is hozzám tartoznak. Így a körzetemet érinti számos, a városfejlesztési és környezetvédelmi területet érintő beszámolómban bővebben ismertetett ügy is, néhány kisebb ügyről, további fejlesztésekről az alábbiakban szeretnék beszámolni:
Duna-parti kutyások régi kérése teljesülhet végre: a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság őszi döntése alapján a kutyafuttató bővülhet és vízcsap is kerülhet bele.
Győztünk?A képviselőtestület teljesen leállította a beruházást, s nem azt tette, amivel két éve kezdeni kellett volna: felmérni a valós igényeket, egyeztetni a lakókkal és egy hatás- és megvalósíthatósági tanulmány alapján dönteni az esetleges fejlesztésről. Ez azt is jelenti, hogy ismét elhalasztják a súlyos parkolási gondok megoldását, nem érkeznek érdemi válaszok a lakossági felvetésekre.
Az idei bűzpanaszok miatt bejárással egybekötött lakossági fórumot szerveztem a Dél-pesti szennyvíztisztítóba. A Mediterrán lakóparkban élők összefogásának és az észlelés és panaszok összehangolásának és a média segítségének köszönhetően már komolyan vette az FCSM Zrt is a kérdést. Egyrészt segített feltárni a lakópark csatornahálózatának problémáit, másrészt a lakossági fórumon sikerült megtalálni a bűz forrását is: a telepen lévő biogáz üzemet.
A táblázatom szerint idén összesen 42 alkalommal továbbítottam a körzetemet érintő lakossági panaszt, próbáltam segíteni a körzet apró-cseprő problémáin. Számos balesetveszélyes helyszín esetében kértem intézkedést: játszóterek balesetveszélyes alkatrészeinek cseréjét, javítását, cserjék, fák metszését közlekedés. csomópontokon, utak mentén, járda és úthibák, útbeszakadások kijavítását, hiányzó csatornafedelek pótlását, kijavították a kidőlt kerítést a Vasútállomás melletti kutyafuttattónál…
Elszállíttattunk a parkolást és a közlekedést akadályozó roncsautókat, egyeztettünk zöldfelületek kialakításáról a Gubacsi és a Pesterzsébeti lakótelepen. A játszóterek nyitvatartásának a kisgyermekes szülők igényeihez igazodó rendezése után idén a Városháza melletti WC nyitvatartási idejének megváltoztatását is a nyári időszakban szintén a szülők kérésére.
A vizesjátszóteret használó szülők kérésére utánajártam hol tart a vizes játszótér újranyitása. Amikor kimentem katasztrófális állapot fogadott: használt pelenkák szanaszét, megtömött szemetes és rengeteg szemét körülötte is, balesetveszélyes játékok, leszerelt csap, félméteres gaz. Kérésemre kitakarították a játszóteret, kiürítették a szemetest, lenyírták a füvet, lekaszálták a gazt, kijavították a balesetveszélyes játszószereket, a csapot, rendezték a zöldfelületet és új padok lettek kihelyezve immár az árnyékba.
Egy éve játszik a tűzzel néhány piromán a kerületben, és módszeresen gyújtja fel a szelektív szigeteket. Sikerült elérnem, hogy a kukagyújtogatásokat komolyan vegyék a rendvédelmi szervek, kamerák és járőrök próbálják elkapni a kerületet rémísztgetőket, kamerafelvételek is készültek azóta, remélhetőleg el is kapják a tetteseket.
Klímabűnözés vagy modern környezetvédő trend a Kosuti virágyása? – tettem fel a kérdést. A körzetemet érintő ügy volt ugyanis a Kosuti virágágyásainak átültetése is. Az ültetők szerint a fenntarthatóság jegyében készült biodiverz, ökológiai ÉVELŐ ágyást láthatunk a képen. A bírálók szerint viszont növényágyakat kaviccsal vagy murvával felszórni, ez az egyik legrosszabb dolog, amit tehetünk a növényeinkkel.
A Paks II. Zrt. – kihasználva az adventi, karácsonyi vásárok forgatagát – utazó kiállításokat szervez országszerte, a jövő héten Pesterzsébetre érkeztek volna a Tátra téri piac mellé települve. A 30 tonnás teherautóban berendezett kiállítás tavaly júniusban indult országjáró útjára. Céljuk, hogy minden nap legalább 6 db 20-30 fős csoportot szervezzenek az egyéni látogatók mellett annak érdekében, hogy minél több ember számára folytathassanak kampányt a tervezett PAKS 2 blokkal kapcsolatban.
Az érdeklődők az adott cégek propagandáját kaphatják a Paks II. projekt eddigi „eredményeiről”, egyoldalúan tájékozódhatnak a beruházás jelentőségéről, társadalmi, gazdasági és környezeti hatásairól. A vendégek fotókat láthatnak a projekt eddigi mérföldköveiről, eseményeiről, kisfilmek révén megismerhetik többek között a 3+ generációs VVER-1200-as blokktípust, valamint virtuális sétát tehetnek egy, a Paksra tervezetthez hasonló atomerőműben.
A kampányrendezvényt természetesen teljesen ingyen, közterülethasználati díj megfizetése nélkül kívánták megrendezni. Az atombiznisz ugyanis szerintük Magyarországon közfeladat és a Paks II. Zrt., a Roszatom és üzletfelei ingyenesen juthatnak közterülethez a propagandájukhoz.
Szerencsére a pesterzsébeti képviselők nem így gondolták, ráadásul az atomlobbi kampánya sem illik az adventi vásárunk, piacunk hangulatához. Pláne nem adjuk ingyen hozzá a közterületünk úgy, hogy a megnövekedett piaci forgalom miatt decemberben ideiglenesen új parkolóhelyeket is meg kellett nyitni a piacüzemeltető kérésére.
A kérelem alapján készült előterjesztés szerint Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésének 7. pontja értelmében a települési önkormányzat feladata a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében a kulturális szolgáltatás és a helyi közművelődési tevékenység támogatása, illetve a 23.§ (5) bekezdésének 13. pontja értelmében pedig a kerületi önkormányzat feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.
Erre és a közterületek használatáról és használatának rendjéről szóló 27/2017. (X. 27.) Ök. sz. rendeletünk 18 § (1) bekezdésére hivatkozva kívánták egy hétre térítésmentesen einstandolni a piac mellett területet.
A közterület-használati díj fizetése alóli mentesség és kedvezmény
§ (1) A közterület-használati díj korlátlanul csak akkor csökkenthető, vagy akár el is engedhető, ha a közterület használatára közfeladat ellátása céljából és a közfeladat ellátásához szükséges mértékben van szükség.
(2) E rendelet alapján megállapított közterület-használati díjak legfeljebb 90%-kal csökkenthetőek:
a) humanitárius és karitatív célok érdekében végzett tevékenység esetében;
b) különösen indokolt esetben, egyedi elbírálás alapján.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti egyedi elbírálás megítélésénél figyelembe veendő szempont a kérelmező által kért közterület-használat jelentősége, közérdekű volta, környezetterhelési mértéke, kultúrához és sporthoz való kapcsolódása, turisztikai, kereskedelmi és reklámértéke, közlekedést befolyásoló szerepe, a kérelmező szociális és anyagi helyzete, valamint amennyiben van, az adott közterület-használattal kapcsolatos korábbi tapasztalat, lakossági jelzés, továbbá rendezvények esetén a rendezvényen való részvétel ingyenes vagy ellenszolgáltatáshoz kötött volta.
(4) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítményekért, berendezésekért;
b) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,
c) a közlekedési vállalatok (BKV, MÁV, VOLÁN) megállói karbantartásához szükséges tárolói után,d) a műemlékvédelem vagy helyi védettség alatt álló építmény felújítási munkáival kapcsolatos közterület-használatért.
A pesterzsébeti képviselők azonban nemet mondtak! Nem támogattuk, hogy ingyen egyoldalú propagandát folytathassanak a Roszatom és üzleti partnerei érdekében.
Bár még nem kezdődött el az új paksi atomerőmű építése, de az Orbán-kormány által megbízott orosz atomvállalat, a Roszatom már folyamatosan kötögeti a projekttel kapcsolatos szerződéseket. Az orosz cég honlapján rendszeresen tesznek közzé erről részleteket, és a Direkt36 ezt folyamatosan figyelemmel fogja követni, illetve egy magyar nyelvű adatsorban közzé is teszik a lényegesebb információkat.
Az ültetők szerint a fenntarthatóság jegyében készült biodiverz, ökológiai ÉVELŐ ágyást láthatunk a képen. A bírálók szerint viszont növényágyakat kaviccsal vagy murvával felszórni, ez az egyik legrosszabb dolog, amit tehetünk a növényeinkkel. Virágzik a Tulipa, megírom.
Tegnap készült el Pesterzsébet sétálóutcájában egy új növénytelepítés. A kerületi városvédők fórumán komoly támadások érték az új ágyást. A vita során felmerült, hogy„a növényágyakat kaviccsal vagy murvával felszórni, ez az egyik legrosszabb dolog, amit tehetünk a növényeinkkel. Ezzel lényegében kinyírjuk a mikroklímát, a helyszín közvetlen hőmérsékletét 5-10-15 fokkal is megnöveljük alkalmanként attól függően, hogy milyen évszak van és mennyire tűz a nap. Innen újra csak eljutunk a légkondicionálók fokozott használatáig, s a feleslegesen elhasznált plusz energiáig, nem beszélve a saját romló közérzetünkről. Az ilyen kősivatagok nem csak, hogy nem túl esztétikusak, mini ökológiai pusztítást is végeznek. Ilyen környezetben a felforrósodó köveknek köszönhetően a növényeket teljesen feleslegesen plusz stresszhatásnak tesszük ki, ezzel csökkentjük életben maradási esélyeiket.”
Megígértem körül járom a kérdést, megpróbálom összeszedni a pro és kontra érveket az ügyben, és legkésőbb kedden a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság ülésén megvitatjuk azt.
Tavaly novemberben amúgy így nézett ki:
Cserna Hajnalka, a kerület zöldfelületi referense azonban gyorsabb volt és azonnal meg is küldte válaszát a felmerült kérdésekre, felvetésekre.
Ezúton is köszönöm a gyors és tartalmas, mellékletekkel kiegészített választ!
„A képen is látható, ágyásszegéllyel elválasztott középső rész a fenntarthatóság jegyében készült: biodiverz, ökológiai ÉVELŐ ágyás, a legújabb növényalkalmazási és környezetvédelmi „trendek” figyelembevételével.
Okleveles tájépítész, vezető kerttervező -aki számos ilyen típusú ágyást tervezett már – Garas Csilla – , állította össze az ültetési tervet. (Külön köszönet, hogy a levélhez ezt is megkaptuk.) Az ökológiai szempontok, hogy minél kevesebb vízhasználattal és mesterséges tápanyagutánpótlással is egymás fejlődését segítsék a különböző fajták (pillangós, fűszer, gumós, fűféle stb.) Az ágyásba ültetett növények úgy lettek összeválogatva, hogy a talaj Ph-ját, ideális N-P-K (nitrogén-foszfor-kálium) egyensúlyát biztosítsák és fenntartsák.”
A legnagyobb problémaként felvetett murvázással kapcsolatban az alábbi választ kaptam:
„A talajtakarásnál szempont volt, hogy ne gyomosodjon és ne befolyásolja a talajéletet. A mulcs, bár természetes anyag, és szép, de a talajt savanyítja, tehát felborítja a talaj Ph-t. A különböző kövek, kavicsok nagyon jól tartják a nedvességet és a fehér murva nem forrósodik fel, lélegző, vízáteresztő talajtakaró. Bár egyelőre a murva látványa dominál, 1-2 éven belül az elburjánzó évelők eltakarják majd a kavicsfelületet. A növényválasztásnál szempont volt továbbá, hogy a vegetációs időszakban folyamatosan legyen benne olyan, amelyik éppen virágzik.”
Az ágyás pereme és a szegély közötti részbe tulipán és nárcisz hagymákat ültettek, elvirágzásuk után pedig színes egynyári növények kerülnek a külső körbe.
Abban a vitában résztvevők közül mindenki egyetért: a virágágyások jelenleg látvány szempontjából kihívással küzdenek, de az ültetők szerint ez tavasszal változni fog.
Klímabűnözés vagy modern környezetvédő „trend” a Kosuti megújult virágágyása?
Remélem sikerült betartani az ígéretem és a pro- és kontra érveket összegyűjtenem, és választ adnom a fenti kérdésre. Várom az észrevételeket javaslatokat!
Név
menny. (db)
CSERJÉK
Perovskia atriplicifolia
26
Mindösszesen
26
ÉVELŐK
Artemisia ludoviciana ‘Silver Queen’
6
Aster amellus ‘Rosa Erfüllung’
10
Aster amellus ‘Rudolf Goethe’
26
Aster amellus ‘Veichenkönigin’
24
Centranthus ruber ‘Coccineus’
22
Coreopsis verticillata ‘Zagreb’
18
Echinacea purpurea ‘Prairie Splendor Rose Compact’
A kormány állítólag megoldotta a hátrányos helyzetűek, rászorultak fűtési gondjait is, idén végre ők is részesülnek a rezsicsökkentésből – ez a propaganda dőlt a választások előtt és után a közmédiából. Majd jött a fekete leves: kiderült, hogy a 65 ezres Pesterzsébeten összesen 117 családon segítenek. A kormány cinizmusa határtalan.
Tehát a rezsicsökkentés ismét kamunak bizonyult?
A kormány még a tavasszal, a választási kampányban jelentette be a fűtési költségek támogatását. Akkor ugyanis rekordhideget mértek az amúgy is elnyúlt téli időszakban. Azután nyáron rátettek egy lapáttal: akkor úgy számoltak körülbelül 800 ezer háztartás részesülhet a „rezsicsökkentés” áldásából, s kaphat 12.000 Ft értékű természetbeni támogatást. Az ígéret szerinti háztartásonként 12 ezer forint értékű tüzelőanyagot a téli fűtési szezonban vehették volna át az igénylők.
Csak ugye melyik télen?
Elbírálták a pályázatokat, az önkormányzatok pedig gondoskodnak majd a háztartásonként 12 ezer forint értékű tüzelőanyag biztosításáról már az idei téli fűtési szezonban, írja a kormany.hu. Jól hangzik, majd emberfia tovább olvas: a támogatás feltétele, hogy a települési önkormányzatok vállalják, hogy szerződést kötnek a tüzelőanyagot természetben biztosító gazdálkodó szervezetekkel, amelyben rögzítik, hogy az érintett háztartásoknak legkésőbb 2019. december 15-éig biztosítják a tüzelőanyag átvételének lehetőségét. Tehát vagy megkapják januárban-februárban, vagy nem. Ha nem, akkor akár még több mint egy évet is várhatnak a fával és szénnel fűtők, hogy megkapják a kormány által nyáron megígért 12 ezer forintos téli rezsicsökkentést.
Pesterzsébeti képviselőként azonban nem csak az időpont (meggyőződésem, hogy az önkormányzat mindent meg fog tenni, hogy időben megkaphassák a támogatást az igénylők), hanem a támogatás hatásfoka aggaszt.
Pesterzsébeten, a főváros egyik nehéz szociális helyzetben lévő peremkerületében összesen 117 család (háztartás) nyújtott be pályázatot. A körülbelül 30.000 (Központi Statisztikai Hivatal az utolsó – 2011-es – népszámlálás területi adatai alapján 29 216 háztartás volt a kerületben) háztartásból összesen 117.
A kerület kb. 750-800 családnak a téli időszak többletkiadásainak fedezetére „karácsonyi” csomagot. Ennek a többszöröse sajnos a szegény, létmininimum alatt vagy környékén élő család. Elég csak megnézni az óvodai vagy iskolai menza esetében a rászorultság elve alapján hányan nem fizetnek térítési díjat.
A kormány azonban mossa kezeit: 117 kerületi család támogatásával elintézi a fűtési válságot, a kormányt nem érdekli a családi házas övezetekben érezhető égett szemét szaga, sem a fűtés nélküli házakban kihűlő idős polgártársaink sorsa.
Az elmúlt nyolc évben az Orbán-kormány magára hagyott egymillió embert, aki fával vagy brikettel fűt, de növekvő árak, az elégtelen támogatás és a tűzifahiány miatt több százezer háztartás idén sem tudja melegen tartani otthonát – állította még januárban Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke.
S igaza volt. A jelenlegi rendszerben kevés rászorulóhoz, és késve jut el az ingyentüzelő, ami eleve legfeljebb egy téli hónapra elég. Így továbbra is országszerte terjed a súlyosan szennyező hulladékégetés.
Erre volt a kormány frappáns válasza, hogy idén végre a fával és brikettel tüzelő rászorultak is részesülnek a rezsicsökkentés áldásából. Igen, Pesterzsébeten például összesen 117-en, majd egyszer, majd valamikor. Aki lemarad az kimarad, az Orbán-kormány szociális érzékenységet biztosító pályázat utolsó mondata ugyanis így szólt: A határidő elmulasztása ugyanis jogvesztő!
A kisgyerekes családok és idős emberek pedig kénytelenek hideg lakásban telelni, vagy olyan mérgező háztartási hulladékkal fűteni, amely nem csak őket, de a szomszédban élőket is veszélyeztetik.
Az ENSZ egészségügyi szervezetének, a WHO-nak a tanulmánya szerint pedig Magyarországon 100 ezer lakosból 82 fő hunyt el a légszennyezettséggel összefüggő betegség következtében. Ezzel hazánk a nyolcadik legrosszabb ország a világon ebből a szempontból. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet kimutatta, hogy a rossz minőségű tüzelőanyag miatt az iskolások 30 százaléka szenvedett légúti megbetegedésben.
Pedig a lakhatás alapvető állampolgári jog kellene legyen, s a lakhatáshoz hozzátartozik az otthonunk fűtése is.
Mára kiderült: a rezsicsökkentés hazugsága erre sem nyújt megoldást. Így rövidtávon a helyi önkormányzatokra, civil közösségekre vár a feladat:
közösségi szigetelési programok szervezése,
a tisztított, jó minőségű „hulladék” fa eljuttatása a rászorultakhoz,
adományprogramok,
segítőszolgálatok kiépítése és működtetése.
Ha nem szeretnénk Pesterzsébeten az égetett szemét szagával kelni és feküdni, ha nem akarunk a fűtés hiánya miatt kihűlt embereket a lakóközösségünkben, ha fontos, hogy szomszédaink is emberhez méltó módon élhessenek akkor lépnünk kell az ügyben.
Megírta az első zárthelyiét a fásszászárú növények védelmét biztosító rendeletünk. Sajnos egyelőre egy sittes konténer nagyobb értéket képvisel, mint egy fa,de végre nyilvántartjuk a fakivágásokat és facsonkításokat és a rendeletben szabályozott módon az adott határidővel és adott területen pótolva lesznek.
A múlt héten is azt írtam: egy rendelet nyilván nem állítja meg a fák csonkítását és kivágását, de ha szigorúan betartjuk és betartatjuk akkor segíthet annak visszaszorításában. A történtekhez az is hozzátartozik, hogy a rendeletünk most lépett hatályba és annak betartatása várhatóan hosszabb folyamatot igényel majd.
Van honnan elindulnunk, de a célok változatlanok: kapjanak a többi közműével vagy egy mászókával, sittes konténerrel azonos jogokat a fák és a fasorok is.
A történet röviden: Völgyesi Krisztián frakciótársam hívott, hogy a Pesterzsébeti lakótelepen, a Nyitnikék Óvoda Boróka tagóvodájának felújításakor egy fát kivágtak, egyet pedig megcsonkítottak, amint kimentem megnézni mi is történt, rögvest érkeztek cseten a lakossági panaszok is. A helyszínen már megmenteni nem volt mit, úgyhogy fotóztam és a kerület jegyzőjéhez fordultam a történtek miatt.
2018. november elsejétől hatályos ugyanis a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló rendeletünk, eszerint afa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén is.Rendeletünk 6. §-a szerint: fás szárú növényt kivágni – néhány meghatározott kivétellel – csak végleges fakivágási engedély alapján szabad, e szerint az engedélyt a jegyző adja ki, a fakivágás engedélyezésének keretében rendelkezik a kivágott fa pótlásáról is. Az engedélynek tartalmaznia kell a kivágás indokát, a pótlásként elültetendő előnevelt fa darabszámát, fajtáját, a pótlás helyét és határidejét, vagy a pénzbeli megváltás összegét, valamint a befizetés határidejét is.
Kikértem tehát az adott fakivágásra készült engedélyt, bár gyanítottam, hogy ez az idő rövidsége miatt nem készülhetett el.
Ezért az alábbi kérdéseket is feltettem:
A két fa pótlására a rendelet mely pontja alapján kerül sor?
A pótlás során milyen helyszínre, mikor és pontosan hány facsemete kerül telepítésre?
A gyorsan érkező válaszhoz korrekt módon megkaptam egy szakértői véleményt is. Bár nem mindenben értek egyet a történtekkel (leginkább a számomra még mindig nehezen megmagyarázható facsonkítás fáj), azt le kell szögeznem a hivatal gyorsan és korrektül járt: a beérkezett kérdéseim alapján kivizsgálta az ügyet és szakértői véleményekkel alátámasztott választ kaptam.
E szerint a kivágott fa egy kanadai nyár, míg a csonkolt egy gömbjuhar volt.
A fakivágás még a régi eljárások szerinti módon, de pontosan dokumentált volt, az előzmények szerint felmérték az állapotokat és a fát az Önkormányzat kérésére vágták ki.
magyar név: kanadai nyár
Fa magassága
12 m
Törzs magassága
2 m
Törzs átmérője
40 cm
Korona átmérője
8 m
Forintban kifejezhető faérték
37.500.-
A mostani helyszíni szemle során már csak a tuskót és a felaprított törzs néhány darabját találták meg. A fakivágás egy mászóka környezetének védelmében és balesetmentessé tételének érdekében történt. A kanadai nyár gyökérzete erőteljesen megemelte a mellette található mászóka gumiburkolatát és a betonszegélyeket is, valamint az óvodaépület udvari kijáratának burkolata alá is bekúszott.
Szakvélemény szerint: A fa kivágása ingatlanvagyon rongálása, és az ennek következtében kialakult balesetveszély elhárítása céljából indokolt volt.
Ezt elfogadva a facsonkítás azonban valóban dühítő:
A fa a kerítés belső oldalán végig ültetett gömbjuhar fasor egyik tagját csonkolták ugyanis meg. Csonkolására pedig azért volt szükség, hogy az építési törmelék elszállításához szükséges konténer bekerülhessen az óvoda területére.
magyar név: gömbjuhar
Fa magassága
4,5 m
Törzs magassága
2 m
Törzs átmérője
25 cm
Korona átmérője
4,5 m
Forintban kifejezhető faérték
210.000.-
A koronaalapból korábban eltávolított két vázág után az utolsót is lefűrészelték, a rendeletben rögzített csonkolás tehát a 90%-os koronacsökkentéssel megvalósult.
Öröm az ürömben, hogy a fasorban a csonkolt fa helyett egy fajtaazonos gömbjuhar, valamint a kanadai nyár helyett is egy gömbjuhar lesz elültetve az óvoda udvarán belül egy másik kijelölt helyszínen.
Tisztelt Mach Péter Képviselő Úr!
Az alábbi megkeresése kapcsán egyeztettem a VGO-val, az általuk rendelkezésemre bocsátott információk alapján a következőkről tájékoztatom:
A Nyitnikék Óvoda Boróka tagóvodájában történt fakivágás és csonkolás indokoltságát a mellékelt szakvéleménnyel támasztjuk alá.
Az óvoda területén a beruházás tervezése, a beszerzés lefolytatása még ez év augusztus hónapban (tehát a hivatkozott önkormányzati rendelet hatálybalépése előtt) megtörtént, a vállalkozó árajánlatában feltüntette a fakivágást és egyéb gallyazási munkálatot, melyek ennek megfelelően a szeptember 14-én aláírt szerződésében is szerepelnek.
Tekintettel arra, hogy mindkét esemény a 26/2018. (X.26.) önkormányzati rendelet hatálybalépését követően valósult meg, a rendelet alapján a fapótlási kötelezettség fennáll, mely a rendelet 8. § (2) bekezdése értelmében a kivágott illetve csonkított fa darabszámával azonos mértékben, azonos helyrajzi számon fog megvalósulni. A pótlást az Önkormányzat elvégzi/elvégezteti 2019. tavaszán.
Tisztelettel:
Demjanovich Orsolya jegyző Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Önkormányzata
November elsejétől rendelet védi a fákat Pesterzsébeten! Tavaly megígértem, hogy mindent megteszek, hogy megállítsuk a facsonkításokat és fakivágásokat a kerületben! Májusban pedig azt írtam, hogy Pesterzsébet nemet mondott a facsonkításokra, és azt ígértem, hogy ősszel már nem lehet majd engedély nélkül egészséges fákat kivágni vagy csonkolni a kerületben!
November elsejétől fás szárú növényt kivágni – néhány kivételtől eltekintve – csak végleges fakivágási engedély alapján szabad. S ami talán újszerű a hasonló rendeletekhez képest: nagyon fontos eleme, hogy a fa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén.
A közterületen kivágott fa pótlása nem történhet inváziós fajú fás szárú növénnyel, s a kivágott fa törzsátmérőjével azonos mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú területen kell majd gondoskodni. A rendelet a fás szárú növények védelme, és rongálásának, értékcsökkenésének és pusztításának megakadályozása mellett a zöldfelület növényállományának pótlásáról való gondoskodást is biztosítja.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, amennyiben most is henteseket és mészárosokat küldenek a közműszolgáltatók a fák gallyazására kertészek helyett, akkor kénytelenek lesznek később szakembereket küldeni, amikor a lombkoronájukat vesztett fák törzsátmérőjével azonos mennyiségű csemetét elültetik a kerületben.
A kora tavaszi ifjítások, fametszések során még barbár támadások tehetetlen szemlélői voltunk eddig, az egész országra jellemző az is, hogy a közműszolgáltatók a fák metszését kertész helyett hentesekre és mészárosokra bízza. Ők pedig hiba nélkül látják el a feladatokat: darabolnak, csonkítanak, madárfészket pusztítanak. Amikor megjelennek a buldózerek, láncfűrészek akkor vesszük észre mi is vesz minket körül, s próbáljuk menteni értékeinket.
Pesterzsébeten a strand és jódos-sós fürdő építésekor nem volt szempont a fák lombja és az árnyék, sajnos itt is áldozatul estek a parti fák a beruházásnak. A facsonkítások pedig havi rendszerességgel problémát okoznak. Tavaly a Fővárosi Munkaügyi Központ pesterzsébeti fiókjának és az ELMÜ-nek a facsonkításai okoztak komoly, de jogos felháborodást. Kettévágott törzsek, megfelezett lombkoronák, lassan pusztuló fák mutatták az ELMÜ gallyazási útvonalát.
Majd javaslatomra a Madarak és Fák Napjára pedig többszörös egyeztetések után elkészült, és egy többlépcsős társadalmi egyeztetéssel záródó folyamat után november elsején hatályba is lépett a Fásszárú növények védelméről szóló rendeletünk rendeletünk.
Sajnos ma a kormányrendelet úgy szól, hogy a fa által okozott károkért a kezelő felel, amivel sikerült közellenséggé tenni a fákat, mind a közműcégek, mind a parkokat, közterületeket kezelők szemében. Emiatt egyre gyakoribb, hogy a gallyazás nem a fák ápolásának céljával történik, hanem a másik közmű védelmében (űrszelvény biztosítása). Vagyis nem arra figyelnek, hogy a fának mi volna jó, hanem arra, hogy minél messzebb legyen a vezetéktől és minél később kelljen legközelebb arra járni, minél csököttebbre visszavágott csonkok legyenek a területen. Ráadásul a nem szakszerű gallyazásnál (csonkítás, ifjítás), előfordul, hogy a kéreg szakad, a metszlap sérül és nincs sebkezelve. Ennek következtében a seb bekorhad idővel és veszélyessé válik a fa. Visszavágásnál persze az ezt jól tűrő fák ismét kihajtanak, de ezek a hajtások nem szervesülnek olyan jól a fa koronarendszerébe, mint az organikus ágak, ezek sokkal törékenyebbek.
Ezért a szakszerűtlen metszéseknél, csonklásoknál a fa értéke mind esztétikai, mind ökológiai szempontból erősen csökken. Ezért volt fontos a kerületi rendeletben szabályozni a facsonkítások és metszések közötti különbséget. Rendeletünk szerint a fa jelentős mértékű csonkítása: olyan mértékű beavatkozás a fa állagába, mely annak további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, ökológiai vagy esztétikai értékét jelentősen csökkenti, vagy amire közvetlenül visszavezethető két éven belül a fa jelentős mértékű pusztulása.
Ezúton is köszönöm Kernné dr. Kulcsár Dóra osztályvezető asszony segítségét és munkáját, Komoróczy László, Csaszny Márton és Fekete Katalin képviselőtársaim javaslatait, a Megújuló Pesterzsébet frakció támogatását és a képviselő-testületnek, hogy pártállástól függetlenül egyhangúan támogatta a rendelet megalkotását és elfogadását!
„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”
Az Önkormányzat mostani szabályozása megengedőbb a családi és társasházak területén fekvő fák esetében és jóval szigorúbb feltételeket szabott saját maga számára, de egy fontos üzenettel bír: közös felelősségünk környezetünk és egészségünk védelme, a tiszta levegő biztosítása.
Egy rendelet nyilván nem állítja meg a fák csonkítását és kivágását, de ha szigorúan betartjuk és betartatjuk akkor segíthet annak visszaszorításában. Sajnos egyelőre a Rendvédelmi Osztály nem alkalmazza engedély nélküli fakivágás esetén a helyszíni bírság gyakorlatát, de az engedély nélküli fakivágások esetén alkalmazandó szankciókat is érdemes rendeletbe foglalni, ezt a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 23/2015. (IX.21.) önkormányzati rendelet fogja pontosan tartalmazni.
S persze a puding próbája az evés: tegnap lakossági panasz érkezett, hogy a Nyitnikék Óvoda Boróka tagóvodájának felújítása során egy fát jelentős mértékben megcsonkítottak és egyet pedig kivágtak.
Ma levélben kértem felvilágosítást a kerület jegyzőjétől, hogy a beruházó rendelkezett-e fakivágási engedéllyel, illetve a két fa pótlására a rendelet mely pontja alapján kerül majd sor, és a pótlás során milyen helyszínre, mikor és pontosan hány facsemete kerül telepítésre.
Gyakran merül fel kérdésként a kerületben: vajon szabad-e a galambokat etetni? Büntetéssel jár-e, ha valaki ezt teszi, és ha igen, miért?
Tudatos állattartóként és állatvédőként azt bizton állíthatom: a galambok etetése a Pesterzsébeti lakótelepen káros a környezetünkre és egészségünkre. A Magyar Madártani Egyesület szerint sem természetvédelmi, hanem humán- és állategészségügyi, köztisztasági, műemlékvédelmi és csak részben állatvédelmi kérdés.
„ Alapvetően nem magukkal a szelíden az emberek mellett szedegető, a nyugdíjasokat és a gyerekeket gyönyörködtető, fantasztikusan repülő, változatos színű, egyszóval kedvelhető galambokkal van baj. A gondot a csapatos, területhű életmódjuk miatt helyenként és bizonyos körülmények között (elsősorban zárt vagy csapadékmentes területeken: padlásokon, falfülkékben) felhalmozódó ürülékük okozza. Mivel a galambok nem szobatiszták, azaz nem használnak állandó ürítőhelyet, táplálékkeresés közben bárhol járjanak is, ürüléküket lépten-nyomon elpotyogtatják, függetlenül attól, hogy óvodáról, iskoláról, éttermi teraszról vagy száradó ruhákról van-e szó egy lakótelepi erkélyén. Ennél is nagyobb a gond a lakó- és irodaházakon, műemlék épületeken lévő fészkelő- és pihenőhelyeiken, ahol a galamb tömegek nap mint nap összegyűlve idejük jelentős részét töltik, és a guanó probléma koncentráltan jelentkezik. Ezért ha valahol sok a galamb, a kosz okozta kellemetlenség miatt az emberiség jótevőjéből, kedvencéből „szárnyas patkány” válik.
Arról, hogy a parlagi galambok túlszaporodhatnak a városokban, alapvetően a nemtörődömség a felelős. Az ellen, hogy a településeken nem élnek meg a természetes ragadozóik és az épületek tökéletes fészkelőhelyül szolgálnak számukra, nemigen tehetünk. Az ellen azonban, hogy a nemtörődöm módon kezelt, szétdobált szerves hulladék vagy a célzott etetésük miatt korlátlanul rendelkezésükre áll a táplálék, már igen. Az előállt helyzetért nem a madarak, hanem kizárólag az emberi gondatlanság, nemtörődömség okolható, és csak ezen okok megszüntetésével lehet kezelni a parlagi galamb problémát.”
Ha pedig röviden akarok válaszolni az eredeti kérdésre, akkor: Pesterzsébeten a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki közterületen gazdátlan állatot etet. Rendeletünk szerint ez alól kivételt képez kóbor macska, kutya, vadászgörény etetése, amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését vagy tartását. Illetve kivételt képez az énekesmadarak etetése is, amennyiben az madáretetőben és rendszeres időközönként történik (erről majd lesz sző bővebben).
A közterület-felügyelő pedig a fenti szabályt megszegő személlyel szemben helyszíni bírságot szabhat ki.
2015. szeptemberében fogadta el a képviselőtestület a 23/2015. (IX. 21.) Önkormányzati rendeletet „a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről”.
Akkor Árva Péter bizottsági tagtársammal és párbeszédes barátommal a rendelet X. fejezetét, az állattartásra vonatkozó szabályokat néztük át tüzetesebben és nyújtottunk be az eredeti előterjesztéshez módosításokat. A módosításaink megfogalmazásakor arra törekedtünk, hogy a tudatos állattartók érdekeit védjük, a természetvédelem szerepét növeljük, de biztosítsuk zöldfelületeink, lakókörnyezetünk védelmét is.
Így nem csak azt tartottuk fontosnak, hogy közintézményeink állatbarát munka- és szolgáltatóhellyé váljanak, de azt is, hogy az állattartók a kedvenceiktől származó, közterületen található szennyeződést takarítsák el.
Jól esett olvasni az anyagban, hogy pont az egyik benyújtott és elfogadott módosítónk kapcsán kerül megemlítésre a kerület: „az állatvédelmi aspektusú etetés fontosságát egy kerület ismerte fel: Budapest XX. kerületPesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (IX. 21.) önkormányzati rendelete 11. § (4) bekezdés szerint a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki közterületen gazdátlan állatot etet. Ez alól kivételt képez kóbor macska, kutya, vadászgörény etetése, amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik, és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését és tartását. Ez alól kivételt képez továbbá az énekesmadarak etetése, amennyiben az madáretetőben és rendszeres időközönként történik.”
Benyújtott és elfogadott módosító javaslataink:
11§ (1) d) Aki közintézménybe állatot – a vakvezető, illetve a segítő kutyát kivéve – bevisz vagy beenged, amennyiben az állat zavarja a közintézmény működését, vagy ha az intézmény házirendje erről rendelkezik.
Indoklás:
Javasoljuk, hogy ezt bízzuk az adott intézményekre, ők szabályozzák házirendjeikben, mi a csak a szankcionálást biztosítsuk hozzá. Egyrészt hosszú távon a kerület érdeke, hogy a ma még többségében ridegen, udvarokban tartott kutyák, gondozott és jól nevelt házi állattá, társsá váljanak. Ebben segíthet ha intézményeink közül az arra alkalmasak állatbarát munka- és szolgáltatóhellyé válnak. Másrészt az eredeti szabályozás az óvodák, iskolák, intézmények kis- és díszállatait is tiltanák.
Új pont:
11§ (1) f) aki az általa tartott állattól származó, közterületen található szennyeződést nem takarítja el
Indoklás: Úgy érezzük kimaradt.
(3) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki közterületen gazdátlan állatot etet. Ez alól a kivételt képez kóbor macska, kutya, vadászgörény etetése, amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését vagy tartását. Ez alól kivételt képez énekesmadarak etetése, amennyiben az madáretetőben és rendszeres időközönként történik.
Völgyesi Krisztián képviselőtársam hívta fel a figyelmemet arra, hogy a BKK a 123-as busz lerövidítését tervezi. A tervek szerint 2019. január 1-jétől ez a busz csak Auchanig járna, amennyiben Ön ellenzi a változtatást, illetve bármi egyéb észrevétele van az átszervezéssel kapcsolatban most idekattintva megírhatja a véleményét!
Ha röviden szeretném felvázolni a problémát, akkor úgy is megfogalmazható, hogy a XVIII. kerület és Soroksár lakói fontosak a BKK-nak és az IKEA-nak, a pesterzsébetiek viszont nem.
Ha hosszabban, akkor ez azt jelenti, hogy egy tavaly nyári társadalmi egyeztetés eredményét szeretné most felrúgni a szolgáltató.
Akkor a társadalmi egyeztetést követően arról döntöttek, hogy tesznek azért, hogy kényelmesebbé váljon a soroksári bevásárlópark területén nyíló új lakberendezési áruház megközelíthetősége.
A lakberendezési áruház előtt új végállomás jött létreSoroksár, IKEA áruházelnevezéssel. Az új végállomás felé haladó buszok először az Auchan áruház déli sarkánál álltak meg aSoroksár, Auchan áruházelnevezésű, ugyancsak új megállóhelyen, majd onnan haladtak tovább az IKEA áruházig. A végállomásról visszafelé induló autóbuszok az Auchan áruház nyugati sarkánál található, szinténSoroksár, Auchan áruházelnevezésű, jelenleg is használatban lévő megállóhelyet érintették elsőként.
Ezt változtatná most meg a BKK!
Addig is szavazhat itt is (de ez nem helyettesíti, hogy a linkre kattintva megírja a véleményét!):
A 135-ös autóbusz reggeli és késő esti járatai közül néhány nem érinti az IKEA áruházat, hanem csak az Auchanig közlekedik. A123-asés a135-ösautóbuszok részletes menetrendje a BKK honlapján olvasható.
A soroksári bevásárlópark térségét a 123-as és a 135-ös buszjárat szolgálja ki. 2017 nyarán a bevásárlópark területén új lakberendezési áruház nyílt, amelyhez kapcsolódóan a kereskedelmi partner kezdeményezte az említett járatok útvonalának meghosszabbítását Soroksár, Auchan áruháztól az IKEA áruházig. Azóta az IKEA az alábbi menetrend szerint (félóránkénti indulással) új IKEA-buszjáratot indított, a buszjárat finoman fogalmazva sem a pesterzsébetiek igénye szerint közlekedik.
Így a legtöbben a 123-as buszt használtuk eddig. Most azonban a soroksári önkormányzat hozzájárulásával – a bevásárlópark autóbuszos megközelíthetősége az alábbiak szerint módosulna 2019. január 1-jétől.
az Auchan áruházat a 123-as és a 135-ös járat változatlanul kiszolgálja,
a 123-as autóbuszjárat az IKEA áruházat nem érinti,
az IKEA áruház továbbra is elérhető a 135-ös autóbusszal,
az IKEA 2018. október elejétől dolgozói és vásárlói céljáratot közlekedtet, melyről a bútoráruház ad bővebb felvilágosítást.
Sajnos a pesterzsébetiek véleményét eddig nem kérdezte meg senki!
Most azonban lehetőségünk van, hogy mi is megírhassuk véleményünket, az alábbi linkre kattintva:
Amennyiben Ön ellenzi a változtatást, illetve bármi egyéb észrevétele van az átszervezéssel kapcsolatban írja meg véleményét november 13-ig a fenti linken!
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő, hanem a fejlesztés szereplőinek, egyetértése, elköteleződése az adott változtatás vagy fejlesztés iránt.
Az elmúlt hónap botrányaként ismertté vált Nagysándor József utca – Mártírok útja – Magyar utca – Nagykőrösi út által határolt forgalomszabályozása esetében pont ez nem valósult meg teljesen, s ennek köszönhetően sajnos mára egy mindenki számára megfelelő megoldást hozó, okos kompromisszum lehetősége a minimálisra csökkent. Amikor ismertté vált a probléma (megjelentek a lefóliázott táblák az utcákon), akkor a bizottság elnökeként azonnal napirendre vettem az általunk ismertté vált forgalomszabályozási terveket és a KVB SZMSZ-nek 11. pontja alapján kértem a hivatalt, hogy ezentúl a forgalomtechnikai változtatásokkal kapcsolatos terveket időben megkaphassuk, hogy a bizottság véleményezhesse és megvitathassa azt.
Az SZMSZ szerint a bizottság hatásköre, hogy megvitatja, véleményezi, valamint javaslatot készít:
kommunális és közlekedési szolgáltatások javítására,
a közlekedési infrastruktúrát, közlekedésszervezést és közlekedésbiztonságot javító intézkedések megtételére,
utak, hidak fenntartására,
zöldterület, parkolók fejlesztésére
A fent említett komoly visszhangot keltő forgalomszabályozásról a képviselő-testület hoz majd döntést 2018. november 8-án, az ülés nyilvános, az adott napirend anyagai ide kattintva letölthetőek. Aznap döntött a bizottság a Gubacsi lakótelep közlekedési gondjainak vizsgálatáról is, azt a testület decemberben tárgyalja, anyagai pedig itt olvashatóak:
Öröm az ürömben, hogy a kérésemet akkor figyelembe vették és a Vörösmarty téri piac körüli forgalomszabályozási terveket már időben megismerhetjük és véleményezhetjük.
A Vörösmarty téri piac körüli utcák forgalomszabályozásának forgalomtechnikai tervét a körzet önkormányzati képviselője, Csaszny Márton képviselőtársam és környezetvédelmi ügyekben harcostársam kezdeményezésére készíttette el a Városgazdálkodási Osztály. A terv elkészítésére és a módosítás kivitelezésére a 2018. évi költségvetés külön soron nyújt fedezetet.
A helyszíni bejárást követően készült el a terv a Bp. XX. Frangepán utca és az Ábrahám Géza utca Vörösmarty utca-Köztemető utca közötti szakaszának forgalmi rend módosítására vonatkozóan. A módosítástól képviselőtársam és a hivatal is azt várja, hogy rendezni fogja a piacnapokon kialakult közlekedési és parkolási problémákat. Az előzetes felmérések szerint a Vörösmarty téri piac környezetében, elsősorban a Frangepán és az Ábrahám Géza utcák Vörösmarty utca és Köztemető utca közötti szakaszán, a piac nyitvatartási ideje alatt kaotikus parkolási állapotok alakulnak ki, sokszor a forgalom lefolyását akadályozva.
Ezért készítette el a FEFTERV Építőmérnöki Kft. a Budapest, XX. ker. Vörösmarty téri piac forgalomszabályozásának forgalomtechnikai tervét.
A Forgalomtechnikai helyszínrajzon megtalálhatóak a meglévő és kihelyezendő táblák. A forgalomtechnikai módosítások alapelve az alábbi:
Frangepán utca: A Köztemető utcától a Vörösmarty utcáig a Vörösmarty utca irányába egyirányúvá válik.
Ábrahám Géza utca: A Vörösmarty utcától a Köztemető utcáig a Köztemető utca irányába egyirányúvá válik.
A javaslat szerint az érintett lakosságot a tervezett változtatásokról az Önkormányzat honlapján és Facebook oldalán keresztül tájékoztatni fogja és a tervezett forgalomtechnikai módosításról, a beérkezett esetleges lakossági véleményeket is figyelembe véve a Képviselő-testület decemberben dönt majd.
Az elkészült, előzetes tervekről készült beszámolót a bizottságunk november 6-án tárgyalja, most azonban csak arról döntünk, hogy az engedélyeztetési eljárás elinduljon és a lakossági tájékoztatók elkészüljenek. Ennek ellenére kérek minden érintettet, közlekedési szakértő barátaimat, hogy véleményüket osszák meg velem már most, hogy később a hivatal felé is megtehessék észrevételeiket!
Meggyőződésem, hogy az ellenzéknek és a szakszervezeteknek mindent meg kell tenni azért, hogy eltörölje a bérrabszolgaságot erősítő jogszabályokat. Ehhez pedig az is hozzátartozik, hogy cáfoljuk a kormánypárti hazugságokat, és pontos elemzését adjuk a most elfogadott változtatások káros hatásainak.
Eltelt egy újabb év, ilyenkor decemberben illik beszámolni a munkánkról, számvetést készíteni, bemutatni jövő évi terveinket. Az idei beszámolóm azonban több ennél: az ötéves ciklusunk végéhez közeledünk, ennek a ciklusnak az utolsó, teljes évet bemutató beszámolóját írom most. Ilyenkor felmerülhet a kérdés, hogyan tovább?
Lokálpatrióta, zöld politikusként tavaly csatlakoztam a 
Tavaly megígértem, hogy mindent megteszek, hogy megállítsuk a facsonkításokat és fakivágásokat a kerületben. Első lépésként elértem, hogy a tavalyi botrány után idén már 3 nappal előre jeleznie kell a Munkaügyi Központnak ha gallyazni, ifjítani szeretné a fákat az udvarán, a kerület a területhasználati szerződésben rögzítette, hogy amennyiben a Munkaügyi Központ az ingatlan területén gallyazási munkálatokat kíván végezni, azt 3 nappal a munkálatok megkezdése előtt köteles az önkormányzatnak bejelenteni, így a kerület kertésze is ellenőrizheti a gallyazást.
Amikor megkérdeztem a Pesterzsébeten élőket, szerintük vajon hány mérőállomás méri a légszennyezettséget, meglepő választ kaptam. A többség nem tudta elképzelni, hogy egy sem. Pedig utoljára 2011 végén a Török Flóris u. 89. szám alatti manuális mérőállomási ponton mérték a nitrogén-dioxid koncentrációját, azóta se kép, se hang.
Ezért javasoltam a képviselő-testületnek, hogy vegyük fel a kapcsolatot a Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szakmai irányítását végző Földművelésügyi Minisztériummal és a fővárossal, hogy Pesterzsébeten is rendelkezésre állhassanak mérési adatok a levegő minőségéről. A fdöntésünknek megfelelően Polgármester fel is vette a kapcsolatot és továbbította az Önkormányzat döntését, de sajnos tehetetlennek bizonyult, így elutasító választ kaptunk a kérésre, most fővárosi képviselőknél lobbizom az ügyben, információim szerint még decemberben a fővárosi közgyűlésben is napirendre kerül a kérésünk.
Állatvédelmi koncepció
Gyakran merül fel kérdésként a kerületben: vajon szabad-e a galambokat etetni? Büntetéssel jár-e, ha valaki ezt teszi, és ha igen, miért? Ennek jártam utána idén. Pesterzsébeten a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki közterületen gazdátlan állatot etet. Rendeletünk szerint ez alól kivételt képez kóbor macska, kutya, vadászgörény etetése, amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését vagy tartását. Illetve kivételt képez az énekesmadarak etetése is, amennyiben az madáretetőben és rendszeres időközönként történik.
Az elmúlt hónap botrányaként ismertté vált 
Szeptember 25-én tartottunk egy lakossági utcafórumot Somodi Klára képviselőtársammal a Gubacsi lakótelepen, a Téglagyár téren a lakótelep közlekedési problémáiról. Megújul a Jódos-sós Fürdő, újra kinyithat a pesterzsébeti strand, fénykorát éli az evezőssport a Duna-parton. Megnyílt a Vakvarjú étterem, újra nyitott a Duna Garden. Új házak épülnek a Mediterrán lakóparkban, sőt a Gubacsi lakótelepen is. A fejlesztésekkel azonban nem tartott lépést a közlekedés fejlesztése. Pedig szükséges újra gondolni a lakótelep közlekedését és átfogó terveket készíteni egy új szabályozáshoz. Egyszerre kell ugyanis megoldani a parkolási gondokat és közparkjaink, zöldfelületeink védelmét. Egyszerre kell csillapítani a forgalmat és biztosítani a kijutást a területről. Ezért egy szakmai anyagot készítettünk és javaslatot tettünk a lakótelep közlekedésének átszervezésére.
A BKK Zrt. a 123-as busz lerövidítését tervezte. A tervek szerint 2019. január 1-jétől ez a busz csak Auchanig járna, a XVIII. kerület és Soroksár lakói fontosak a BKK-nak és az IKEA-nak, a pesterzsébetiek viszont nem. Egy tavaly nyári társadalmi egyeztetés eredményét szeretné most felrúgni a szolgáltató. 
Minden nyáron foglalkozom az erzsébeti buszok (23, 35, 36, 148, 99, 66, 151) klímakérdésével. Mit tegyünk, ha nem kapunk levegőt a buszon és nem nyithatóak az ablakok? Kihez forduljunk, ha elviselhetetlen a hőség, mert nincsenek bekapcsolva a légkondik?
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő, hanem a fejlesztés szereplőinek, egyetértése, elköteleződése az adott változtatás vagy fejlesztés iránt.
A médiában ismertté vált Lakatos család lakásbérleti szerződése kapcsán a Megújuló Pesterzsébet frakció javaslatára átnézzük milyen módon szabályozzuk át az utánkövetés rendszerét, hogy hasonló eset többet ne fordulhasson elő, ne nézzük tétlenül egy egyéves szerződés lejártát anélkül, hogy kész megoldási javaslatok közül választhassunk.Olyan rendszerszintű átfogó változtatásokat indítunk az ellátórendszerben, ami jó az adott családnak, de a sok ismeretlen rászoruló, kisebb politikai és celeb támogatást kapón is egyaránt segít. Az ebben a ciklusban kialakított normatív lakáspályázati rendszer működik és láthatóan biztonságosan teszi, most a hozzákapcsolódó intézményi, segítő hálózatot is rendbe rakjuk. S igen biztosítjuk a feltételrendszerét annak, hogy szabályozásra kerülhessen milyen együttműködés szükséges a család és az ellátórendszer részéről ahhoz, hogy egy rendkívüli élethelyzetben szociális bérlakásba költöző család önfenntartóként kikerüljön a rendszerből, hogy más hasonló helyzetbe kerülő családokon is segíteni tudjunk.
Idén is többször foglalkoztam a Jahn Ferenc helyzetével. 
Szeptember végén egyetlen napra be kellett fűteni azon családi házakban, amelyekben kihívásokkal küzd a szigetelés. Így a fővárosi peremkerületek (15, 16, 18, 19, 20, 21, 23), szegényebb, szegregált zónáiban már akkor megjelent a mindent átható bűzszennyezés, a szeméttel fűtés szaga.
A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnökeként büszke vagyok arra, hogy egyetlen szakbizottsága vagyunk a testületnek, mely munkaidő után tartja üléseit, így minden, a közügyek iránt érdeklődő lakó, szakmai szervezeti képviselő, civil aktivista el tud jönni, részt tud venni az egyeztetéseken, pedig ülésenként 30-40 előterjesztést tárgyalunk, most decemberben például 53-at. Fontos előrelépésnek tartom, hogy számos esetben veszünk részt bejárásokon, helyszíni egyeztetéseken.
Foglalkoztunk a kerületi illegális hulladék elleni küzdelem eszközrendszerével, a kamerarendszerrel, a Városrendészeti Osztály és a Polgárőrség szerepével a környezetvédelem területén (helyszíni bejárás). Idén is kiírtuk a Madarak és Fák Napi Pályázatot, és a „Fogadd örökbe a játszótered, kutyafuttatód!” közösségépítő versenyt.
Elszállíttattunk a parkolást és a közlekedést akadályozó roncsautókat, egyeztettünk zöldfelületek kialakításáról a Gubacsi és a Pesterzsébeti lakótelepen. A játszóterek nyitvatartásának a kisgyermekes szülők igényeihez igazodó rendezése után idén a Városháza melletti WC nyitvatartási idejének megváltoztatását is a nyári időszakban szintén a szülők kérésére.
Egy éve játszik a tűzzel néhány piromán a kerületben, és módszeresen gyújtja fel a szelektív szigeteket. Sikerült elérnem, hogy a kukagyújtogatásokat komolyan vegyék a rendvédelmi szervek, kamerák és járőrök próbálják elkapni a kerületet rémísztgetőket, kamerafelvételek is készültek azóta, remélhetőleg el is kapják a tetteseket.
Cserna Hajnalka, a kerület zöldfelületi referense azonban gyorsabb volt és azonnal meg is küldte válaszát a felmerült kérdésekre, felvetésekre.
Tudatos állattartóként és állatvédőként azt bizton állíthatom: a galambok etetése a Pesterzsébeti lakótelepen káros a környezetünkre és egészségünkre. A 
Az elmúlt hónap botrányaként ismertté vált 
