Vajúdtak a hegyek és egeret szültek: a FIDESZ-es városvezetésnek sikerült az elmúlt évek egyik legjobb kezdeményezését is félre siklatnia. A most létesült babaligetbe telepítették a kerület gyermekmentes szellemjátszóterét.
A 90 éves Pesterzsébet rendezvénysorozatának keretében a Magnet Bank és az Önkormányzat közös szervezésében az idén tavasszal született gyermekek szülei fákat ültettek. A csemeték a csemetékért akciónak köszönhetően ligetté alakult a Mediterrán-lakópark és a Zodony utcai sporttelep melletti terület.
Fontos üzenet: a jövő nemzedékének őrizzük és gondozzuk környezetünket. Mi is részt vettünk rajta és el is ültettünk egy fát: mi ültettük, gondozzuk és együtt figyeljük majd a növekedését a fiúkkal. Egy remek kezdeményezést sikerült azonban részben félre siklatni, elérni, hogy az itt élők ne érezzék magukénak, ne örüljenek neki.
A terület ugyanis évek óta kihasználatlanul állt, az itt élők két lehetőséget is támogattak volna annak fejlesztésére:
– a lakópark és a szomszédos Gubacsi lakótelep kutyásai kutyafuttatót szerettek volna;
– a lakóparkban három, míg a szomszédos lakótelepen kettő jó állapotban lévő, felújított játszótér van, azonban mind az öt elsősorban a bölcsődés, óvodás korú gyerekek részére épült. A tíz éves, folyamatosan fejlődő lakóparkban azonban megnőttek. a gyermekek, ezért olyan játszótér építését szeretnék ahol ők is játszhatnak.
Képviselőként számos alkalommal kezdeményeztem, hogy keressünk forrást ennek megvalósítására, s addig is nyissuk meg a használaton kívüli sportpályákat a gyerekek előtt. Sajnos ez nem jött össze.
Ellenben ma a faültetés apropóján átadták a hatodik játszóteret is a kicsiknek: egy forgalmasabb útkereszteződés mellé kerítés nélkül, leraktak néhány játszótéri eszközt. A megnyitóra a szomszédos óvodából még hoztak két csoportnyi gyereket, de hosszú távon sikerült megalkotni a kerület legszebb, gyermekmentes szellem játszóterét. A szülők nem érzik biztonságosnak sem a teret, sem a játékokat. S igény sincs rá.
S bizony nincs ebben semmi meglepő: ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő, hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt. Erről szól a közösségi tervezés. A helyi érintettek bevonása ugyanis az adott fejlesztésen túlmutató, a közösség szempontjából is jelentős hozadékokkal jár, értéket teremt önálló célnak is tekinthető Még ha nem is vezet lényegesen eltérő eredményre a hagyományos tervezéshez képest, a közösség aktivizálása akkor is hosszú távú hasznot eredményez.
Ugyanis ha az adott közösség magáénak érzi azt, akkor gondozza környezetét, körbe ülteti virággal, s várják a környező fák lombjainak növekedését. A játékszereket közösen javítják, a homokot együtt cserélik, mint ahogy a szomszédos játszótereken ezt teszik.
Ezért is tartom fontos előrelépésnek, hogy a kerület polgármestere ígéretet tett rá, a játszótér fejlesztése során a továbbiakban bevonja az itt élőket is. A mi véleményünket, igényeinket felmérve valósulhat meg a következő üteme a fejlesztésnek!
Kicsit sárga, kicsit savanyú, de ha szeretnénk akkor a miénk lesz!
