Bűnmegelőzésről bővebben

Kerületi programunk közbiztonsággal és bűnmegelőzéssel kapcsolatos részének kidolgozásánál számos új fogalmat, közösségépítő és szervező technikákat alkalmaztunk, melyek pontos jelentése talán még nem teljesen elfogadott a köznyelvben.
Ma amikor a valóság és a realitás olyan mértékben tér el egymástól, fontosnak érzem hogy bővebben is kifejtsük mit takarnak ezek.

Kezdjük a közösségi rendőrségnél:

A közösségi rendőrség koncepciója átfogó szemléletváltást jelent az állam rendészeti feladatainak ellátása terén.

Az új filozófia kiindulási pontja a valóságos, tehát nem csupán formális közösségi felhatalmazás, a helyi társadalom támogatásának megszerzése, a rendőrség által szolgált közösségen belüli valódi legitimáció. Ennek eléréséhez a jog továbbra is szükséges, de nem elégséges feltétel a rendőri tevékenység megalapozásához. A megalapozáson itt nem csak a tevékenység szakmai minőségét kell érteni, hanem azt is, hogy a rendőrség által szolgált helyi közösségek értik és elfogadják a rendőrség prioritásait és reakcióit.
A közösségi rendőrség nem jelenti a kényszer, sőt az erőszak kiküszöbölését, azt azonban igen, hogy ezek csökkenő mértékű alkalmazásához meg kell nyerni az állampolgárok megértését, támogatását. A közbiztonság védelmében és egyúttal a rendőrség ellenőrzésében való társadalmi részvétel meghatározó eleme ennek a stratégiának. Így lehet a rendőri tevékenység elsődlegesen olyan szolgáltatás, melyben a hangsúly a bűnüldözésről a megelőzésre, a problémák megoldásához való hozzájárulásra, a lakosság számára nyújtott információs és más szolgáltatásokra helyeződik át.
A megvalósításhoz az alábbi intézkedések szükségesek:

a) Széleskörű szakmai vitában kell ismertetni a szemléletváltás indokoltságát.
b) Decentralizálni kell a rendőrséget, önkormányzati irányítással. Az általános irányítási jogosítványokat a képviselőtestület, a folyamatos irányítást pedig a polgármester (főpolgármester) gyakorolná, rendeletben meghatározott hatáskörben.
c) Demilitarizálni kell a rendőrséget. Meg kell szüntetni a rendőrök katonai jogállását, akik ezt követően a helyi önkormányzat köztisztviselői lesznek.
d) Létre kell hozni olyan konzultatív fórumokat, amelyeket a helyi rendőrség és lakosság közvetlenül (tehát nem olyan politikailag artikulált fórumokon keresztül, mint az önkormányzat) kerülhet kapcsolatba a helyi problémák, konfliktusok megvitatása és megoldása érdekében. A fórumon aktív szerepet kell biztosítani a helyben működő civil szervezeteknek.
e) Minden rendőri szervnél kell lennie egy társadalmi kapcsolattartónak, akinek feladatai közé  az alábbiak tartoznak:
– Kapcsolatot tart a helyi és városi szinten működő társadalmi szervezetekkel.
– Lakossági fórumokat szervez, felvilágosító-tájékoztató jellegű előadásokat tart.
– Ápolja lakossági kapcsolatokat.
– Összegyűjti a helyi rendőri beosztottak jelzéseit, ha szükséges azonnali intézkedést generál.
– Havonta fogadóórát tart, melynek célja a nem büntetőjogi vonatkozású, a lakosságot azonban negatívan érintő változások megismerése.
f) Törekedni kell arra, hogy a helyi rendőrség kötelékében jelen legyenek a helyi kisebbség tagjai is. A kisebbségi kapcsolattartó feladata a helyi kisebbséget érintő kérdések, problémák becsatornázása, illetve a helyi kisebbség informálása a rendőrség működéséről, konfliktus esetén a mediációs fórumokon is szerepet kap.
g) Meg kell változtatni a rendőri teljesítménymérés rendszerét. A formális (és nem ritkán manipulált) statisztikai mutatók helyébe/mellett a helyi lakosság elégedettségét (szubjektív biztonságérzet), valamint a működés hatékonyságát is mérni szükséges.
h) Erősíteni kell a civil kontrollt a rendőrség működése felett azáltal is, hogy a rendőri tevékenységgel kapcsolatos adatokat rendszeresen és közérthető formában ismertetik a nyilvánossággal. (Pl. Független Rendészeti Panasztestület megerősítése.)
 Polgárőrség, jószomszédi kerekasztalok szerepe
 A polgárőrség általános célja a közösségi bűnmegelőzésen belül a civil, lakossági közreműködés biztosítása a bűncselekmények megelőzése érdekében. Széleskörű társadalmi összefogásra épül, alapja az állampolgárok pozitív érzelmi kötődése szűkebb környezetükhöz, tenni akarása a lokális környezet életfeltételeire kedvezőtlenül ható jelenségek távoltartása, megszüntetése vagy visszaszorítása érdekében.
 Működő és sikeres polgárőrség erősíti az önkormányzat a lakosság közötti bizalmat, különösen igaz ez Pesterzsébet vonatkozásában, ahol az itt élők a legfontosabb problémának a közbiztonság romlását tartják. A polgárőrségre jellemző ellenszolgáltatás nélkül végzett közösségi tevékenység, az önkéntesség elve biztosíthatja a részvétel növekedését..

A kerületben eddig is végzett tevékenység az itt élők összefogásán alapuló új keretek között kiterjedhet:
a)      posztos polgárőri szolgálat teljesítésére,
b)      közbiztonsági célú közterületi álló és mozgó figyelő-jelző szolgálat működtetésére,
c)      lakókörnyezeti közösségek biztonságát, önvédelmi jellegű együttműködését biztosító mozgalmak (például Szomszédok Egymásért – SZEM) támogatására,
d)     lakóközösségek által magánerőből létesített vagy más jellegű vagyonvédelmi biztonsági jelzőberendezések diszpécserközpontjainak felügyeletére, szükség esetén az eljárásra jogosult hatóságoknál intézkedések kezdeményezésére.
A jószomszédi kerekasztalok, részönkormányzatok képesek lehetnek Pesterzsébeten is elindítani a Szomszédok Egymásért mozgalmat. A szomszédok odafigyelő együttműködésén alapuló mozgalom az 1960-as évek második felében az Egyesült Államokból indult útjára, mint az állampolgárok széleskörű részvételével megvalósított bűnmegelőzési program. A 2000-ben lefolytatott felmérés szerint Angliában és Wales-ben a háztartások több mint egynegyede, az Egyesült Államokban azok 40 %-a vett részt a mozgalomban. Ez a legszélesebb körben elterjedt, a kormányok által is támogatott bűnözés-csökkentési módszer. A szomszédok jobban odafigyelnek a gyanús történésekre, ezeket jelentik a rendőrségnek, így a lebukás esélye is nagyobb.

Feszültségoldó mediációs szolgálat

A javaslat egy olyan szolgáltatás bevezetése, ami a mediáció ötvözésével segíti a konfliktusok békés megoldását és kiújulásuk megelőzését.
A mediáció az együttműködésen alapuló tárgyalásos konfliktuskezelésnek azon technikája, amelyet akkor használnak, amikor egy nyílt konfliktus szereplői már egyáltalán nem, vagy nem hatékonyan kommunikálnak egymással. A folyamat irányítója egy semleges közvetítő fél (mediátor), melynek feladata elérni, hogy a felek kinyilvánítsák szükségleteiket és érdekeiket és ennek nyomán a konfliktus (meg)oldása felé mozduljanak.
 
 A feszültségoldó szolgálat egy olyan (szak)politikai szakértőkből és hivatásos mediátorokból álló csoportra („béketest”) utal, amely a települési és/vagy kisebbségi önkormányzat meghívására rövidebb-hosszabb időre „kiköltözik” a kisebbségi és többségi csoportok között kialakult konfliktus helyszínére annak érdekében, hogy
a) lehetőséget és keretet teremtsen a kialakult konfliktus tárgyának és okainak kollektív meghatározására (helyzetfelmérés);
b) hozzájáruljon a konfliktus oldását és/vagy megoldását célzó javaslatok kidolgozásához és megtárgyalásához (mediáció, majd állampolgári tanács); és
c) lehetőség szerint szakmailag segítse a javaslatok gyakorlatba való átültetését (akár központi forrásból).
  Elképzelésünk szerint egy 2-3 fős csapat akár több kerület problémáit is kezelni képes.

Térfigyelő rendszerek, közvilágítás fejlesztése

 Javasoljuk a kerület legveszélyeztetettebb részein 24 órás térfigyelő szolgálat bevezetését. Ilyen hely lehet pl. a vasútállomás környéke, Erzsébet központja, Tátra téri piac…
–          A megfigyelt helyeken és környékükön csökken a bűnözés, nő a polgárok biztonságérzete
–          A kamerák képeit bűncselekmények esetén bizonyítékként fel lehet használni
–          Megfontolandó minél több segélykérő „oszlop” kihelyezése, ezeken a lakosok gombnyomásra azonnal elérhetik az ügyeletet (polgárőrség, rendőrség, mentők, tűzoltók)
–          Lehetőség a BKV járműveinek bekamerázása is. Gyakran hallunk rongálásokról, egyéb attrocitásokról a járatokon. Hab a tortán, hogy az időnként megengedhetetlen stílusú BKV alkalmazottak is tetten érhetőek lesznek.

Ennél is hatékonyabb bűnmegelőző módszer azonban a közvilágítás pesterzsébeti viszonyainak áttekintése, néhány körzetben annak fejlesztése. Az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban végzett kutatások szerint a közvilágítás fejlesztésének hatására 20 %-kal csökkent a bűnözés. Két elmélet támasztja alá a pozitív tapasztalatokat: az egyik szerint a megerősített közvilágítás hatására a bűnelkövetőket elrettenti a nagyobb láthatóság és a megnövekedett forgalom; a másik elmélet szerint a jobb közvilágítás a közösség beruházását jelzi a környezet fejlesztésébe, ezáltal az ott lakók maguk is büszkébbek szűkebb környezetükre, arra jobban vigyáznak, erősödik a társadalmi összetartás. A közterületek jobb megvilágításának számos előnye van más szituatív bűnmegelőzési eszközökkel szemben. Ez a megoldás egyenlően kedvez az adott településrészen lakóknak, nem erősíti a jobb helyzetben levő rétegek erődszerű építményekkel történő elkülönülését, és nem korlátozza a szabadságjogokat.
 
Szociális vonatkozások
 
A fentebbi intézkedések szükségesek, de önmagukban csak felületi kezelést jelentenek. Az LMP credójából következik, hogy szeretnénk egységben, tágabb kontextusban kezelni azokat a problémákat, melyek a bűnözővé teszik az embereket. Az országos érvényű programunk (gazdaságpolitika, oktatáspolitika, esélyegyenlőségi politika) mellett lokálisan is lehet és kell enyhíteni a szociális problémákat.
 
– Új, illetve kibővített közösségi terek (különösen fiataloknak), ahol értelmes tevékenységgel tölhetik el az idejüket a kallódás helyett. Nagy szerep jutna a témaválasztásban maguknak a fiataloknak: ők mondják meg, mi érdekli őket. (Pl. Internethasználat, gördeszkapálya, graffitifal/egyéb alkotási lehetőségek stb.) Nyugaton az állam még külön munkaerőt is alkalmaz, hogy értelmes foglalatosságot adjon ezeknek a gyerekeknek (pl. mozi, közös főzés stb), de ilyen kezdeményezés a Pesterzsébeten hamarosan átadásra kerülő máltai játszótér is. Kulturális rendezvények, koncertek stb. szervezése.
 
– Sport – azon emberek (nem törvényszerűen csak gyerekek, illetve fiatalok), akik sportolnak, nagyságrendekkel kisebb eséllyel lesznek szenvedélybetegek. Emiatt mind az iskolákban, mind az egyéb közösségekben minél több lehetőséget kell biztosítani sportolásra. A jégcsarnok és az uszoda fenntartása mellett nagyobb hangsúlyt kell kapjon az olcsóbb tömegsport.
 
– Ismeretterjesztés, prevenció – szintén mind az oktatásban, mind az egyéb közösségekben nagy súlyt kell fektetni a különböző szenvedélybetegségek bemutatására, kialakulásukra, következményeikre. Mindemellett emberközpontú, empatikus módon kell kezelni a már függőket.
 
– Értékközvetítés; az erőszak mint érdekérvényesítés elvetése. Iskolai előadásokon, foglalkozásokon lehet erősíteni az erőszakmentesség, tolerancia, nyitottság eszméjét. A médiumokból áradó hamis értékeket és erőszakot meg kell próbálni ellensúlyozni az élet minden területén.