Írt a vasút, vág a MÁV

fakivagas_4.jpgRequiem egy zajvédő fasorért.

Rekordgyorsasággal vágta ki a MÁV a pesterzsébeti vasútállomás melletti töltések mentén az összes fát. Tavaly februárban a Zodony utcai sporttelep fái tűntek el. Akkor kezdeményezésemre minden kivágott fa helyett kettőt ültetett a kerület, ennek köszönhetően valósult meg az uszoda melletti Babapark is.Idén nyáron a vihar tizedelte meg a kerület faállományát. Most pedig a MÁV kezdett brutális favágásba és a teljes töltést famentesítette. Többszáz méteres szakaszon vágták ki a fákat a vasútvonal mentén. Tarvágás a javából, a fákat akkurátusan felaprították és halomba rakták, csak a temérdek illegális kommunális és egyéb hulladékot hagyták meg.

Kezdődik a MÁV körvasút déli fejlesztése is: az eddigi egy vágányt, kettő váltja, s megújulnak a megállók is. A kerület szégyene, a Pesterzsébet Vasútállomás is új arcot kaphat. Elkerül tőlünk a pléhdoboz, s győzelemre áll az Átalakuló Duna-part civil mozgalom akadálymentesített aluljáróért indított kezdeményezése is. Ráadásul a vasútállomás melletti „Könyöklő” néven ismert műintézmény bontásáról is döntött az Önkormányzat, így a teljes terület megújulhat.

A fejlesztéseket azonban itt is a természeti környezet gaj(lly)ra vágásával kezdték, minden fát kivágtak. Ezzel egyrészt a Soroksári út mentén sikerült jelentősen növelni az amúgy is jelentős légszennyezettséget, másrészt tönkre vágták a Duna-part zajvédelmét. Bár tény, hogy a Flirtök bevetésével csendesebbek lettek a személyvonatok, a teherforgalom zaja nem csökkent, a fejlesztése miatti többletforgalom pedig ezt nyilván növelni fogja.

Azzal pedig, hogy a héten először csak megritkították, majd teljesen kiirtották a fákat a vasúti töltésről, tavasszal növekvő közúti zajterhelést jelent majd a Soroksári út felől is. 

A körvasút miatti beruházások tehát egy régóta esedékes fejlesztés újragondolását indokolják: véleményem szerint indokolt zajvédőfal építése a vasútvonal mentén. A vasútvonal zajától közvetlenül érintett Mediterrán lakóparkban egy mai felmérés alapján a lakók 94% zajvédőfalat szeretne, 3%-uk lakossági fórumon szeretné megismerni a növekedő zajterhelés nagyságát, s 3%-a elégedne meg a fasor újratelepítésével.

Hogyan tervezzük közösségi tereinket? 2. rész

Javaslatomra a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 2015. március 10-én határozott arról, hogy az új Topánka utcai pavilonsor önkormányzati forrásból megvalósuló, bérelhető üzletekből álljon és a tervezés a lakosság bevonásával induljon meg.

A közös tervezői munka során mind a közösségi tér funkciójának meghatározásában, mind elhelyezkedésében, illetve az azt körülvevő zöld felületek és a gyalogutak megtervezésében is vártuk az itt élők javaslatait, véleményét.

tervezes_1.jpgHa a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő, hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt.

A kérdőív tárgya a Topánka és Baross utca sarkán található kisboltok helyére épülő új pavilonsor volt. A kérdőívet interneten is ki lehetett tölteni és a Pesterzsébet Újságból kivágva személyesen vagy postán beküldve is le lehetett adni. Ennek köszönhetően összesen 574-en csatlakoztak a közösségi tervezés folyamatához (499-en az elektronikus űrlapot, 75-en pedig az újság adatlapját töltötték ki).

A kérdőíveken és internetes felületeken beérkezett javaslatokról lakossági fórumot tartunk (ennek időpontjáról és helyszínéről még beszámolok) és az azon elhangzó véleményeket feldolgozva készül el a végleges rendezési terv. 

Addig is amíg a hivatalos honlapra és más helyekre nem kerül fel én most megosztom a 6 kérdésből álló kérdőív kitöltési statisztikáját, kiértékelését. A lakossági fórumon pedig végigbeszéljük azt, s folytatjuk a tervezés folyamatát.

tervezes_1.png

 1) Milyen gyakran vette igénybe a Topánka utca és Baross utca sarkán található kisboltokat?

A válaszadók többsége használta a lebontott pavilonsort, így a kérdőív eredménye tükrözi az itt élők és a közösségi közlekedési csomópontot használók véleményét.

206316_212013385492136_7435946_n.jpg

2) Szeretne-e több zöld területet az említett sarkon?

A közösségi tervezésben résztvevők többsége új pavilonokra, de az eddiginél rendezettebb és nagyobb zöldfelületre is vágynak. A válaszadók több mint háromnegyede füvesítést szeretne, s fele bokrokat és fákat is szeretne hozzá.

3) Milyen funkciókat telepítene az új pavilonsorba, pavilonsorhoz? Jelölje meg, amelyiket fontosnak tarja, többet is megjelölhet!

A válaszok szerint az alábbi funkciókat támogatták kiemelten a kitöltők: hírlapárusítás, jegyautomata, élelmiszerbolt, gyümölcs-, és zöldségbolt, pékség, infotábla.

kozos_3.jpg4) Ön szerint hány darab új egység elégítené ki az igényeket?

A válaszok többsége az eddigieknél kevesebb pavilon szeretne a területre. A többség 3-4 pavilon számban gondolkodik.



8b68cfe7860f28640b0324e7a98f2967.jpg5) Ön szerint milyen megjelenésű pavilonok illeszkednének a helyhez?


02_tablo_homlokzati_vazlattal_1.jpg
6) Milyen anyagú burkolatot tudna elképzelni a pavilonoknak? Többet is megjelölhet!

Itt az eredmények elég nagy szórást mutatnak: mind a fa, mind a tégla vagy kő is támogatott volt alapanyagként, de a betont és a fémet elvetették az itt lakók.

A gyűlöletet túl nagy teher elviselni

214600-pray-for-paris-france.jpgAmikor a levegő elfogy s a hang elakad: nincsenek szavak a párizsi támadásra. Nincs a világon gyalázatosabb dolog a terrorizmusnál, ártatlan életek kioltásánál, legyen az bármilyen. Durva terrortámadás történt péntek este Párizsban. Koncerten, étteremben, utcán lövöldöztek terroristák átlagos civil emberekre, egy koncertteremben túszokat ejtettek, és egyenként kezdték el kivégezni őket. A 128 áldozatot követelő párizsi vérengzést az Iszlám Állam vállalta magára.

Most gyászoljuk az áldozatokat, imádkozzunk a franciákért, és hajtsunk fejet az előtt a bátorság, segítségnyújtás és szolidaritás előtt, amit a franciák mutattak egymást iránt.

A Párbeszéd Magyarországért politikusai és szimpatizánsai is mécsest gyújtanak ma 17:00 órakor a Francia Intézet előtt, így emlékezve a tegnap esti, párizsi merényletek áldozataira.

Helyszín: Francia Intézet (Budapest, I. Fő utca 17.)
Időpont: 17:00 óra

Holnap pedig újra kell gondolnunk cselekedeteink: egységet kell mutatnunk, úgy kell fellépnünk a terrorizmus ellen hogy aközben nem nem adhatjuk át magunkat a gyűlöletnek és a félelemnek. A tegnap este fellángolt idegengyűlölet, menekültellenesség, a kollektív bűnösség elve ugyanis nem egy élhető Magyarország alternatívája. Félelemre és gyűlöletre nem építhető erős és hosszútávon sikeres közösség sem hazánkban, sem Európában. Egy sikeres Magyarország ugyanis egymás megbecsülésén, elismerésén alapul. Közösen legyőzhető az ISIS, megállítható a terrorizmus, de aki gyűlöletet szít és ártatlanok elleni erőszakra buzdít az valójában az ISIS-t támogatja.

A Párbeszéd Magyarország kitart álláspontja mellett: sem az ISIS, sem más alávaló terrorszervezet nem tántoríthat minket el attól, hogy higgyünk a békében, az egymásnak nyújtott segítségben. Martin Luther Kinget idézve: „Úgy döntöttem, hogy ragaszkodom a szeretethez. A gyűlöletet túl nagy teher elviselni”.

A Normaflore elég vagy csak a lobotómia segít?

A határzár bevezetése után ugyan csökkent a járványveszély, ám az eltérő kulturális környezetből érkező ember letelepítése veszélyes lehet egészségügyi szempontból is, mondta Beneda Attila az egészségpolitikáért felelős helyettes államtitkár csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában.

Szerinte eltérő belső baktériumflórával rendelkeznek és nem természetes számukra az egészségügyi szűrés, illetve az oltások alkalmazása. Emiatt véleménye szerint a menekültek elosztására vonatkozó kvótarendszer hasonló veszélyeket rejt járványügyi szempontból, mint a menekültáradat.

pinges_2.png

Meggyőződésem, hogy mind a bevándorlás, mind a menekült kérdésre (ami nem ugyanaz) Európában közösen, felelősségteljesen, a tényekre alapozva, és nem a polgárok félelmeire és előítéleteire építve kell megoldásokat találnunk. Az ún. nemzeti konzultáció Magyarországon, amely a bevándorlást a terrorizmussal kötötte össze, a félelemre és gyűlöletkeltésre alapozott fideszes aláírásgyűjtés és a mostani egészségügyi kockázattal való riogatás ugyanis minden csak nem felelős politizálás eredménye.

Meddig érjen Orbán kisvasútja?

Újabb Guinness-rekord kísérlet tanúi lehetünk? Úgy tűnik nem csak fajlagosan a legdrágább, de az ország leghosszabb kisvasútja is épülhet Felcsúton. Október elején még drámai hírekről számolt be a sajtó, az eredetileg október végi átadással tervezett építkezés nagyon rosszul állt, sok helyen még a síneket sem lehetett látni, s senki nem tudta mikor roboghatunk el először az alcsútdobozi arborétumtól a felcsúti stadionig.

maxresdefault_2.jpgMára kiderült november közepére csúsztatják az átadást, ráadásul a sorozatos támadások miatt Magyarország miniszterelnöke is megszólalt az ügyben: Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha ezután is támadják, akkor Lovasberényig – mondta Orbán Viktor szombaton Felcsúton, a helyi óvoda ünnepségén.

Ön meddig hosszabbítaná a felcsúti kisvasutat, mennyit áldozna még a miniszterelnök hóbortjaira?

Az 1800 fős faluban 857 millió forintból épül kisvasút. A kivite­lező a Swietelsky Vasúttechnikai Kft., amelyet közbeszerzési eljárás nélkül választottak ki. A Mészáros Lőrinc vezette Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány egy hónapja írta alá a szerződést az építőipari vállalkozással. A közbeszerzés mellőzésére az adott lehetőséget, hogy a 857 millió forintos költségből 600 millió (azaz 70 százalék) uniós támogatás, közbeszerzés pedig csak 75 százaléknál nagyobb arány felett kötelező.

11164755_459869137510434_1759251994195392620_n.pngA Figyelő korábban arról írt: az unió vizsgálja a felcsúti kisvasút támogatását, az EU csalás elleni hivatala azonban nem válaszolt a nyomozás megindítását firtató kérdésekre. Pedig ha vizsgálják, akkor nagy bajba kerülhet a hatszázmillió forintos elszámolható közkiadási kerettel, kiemelt projektté emelt, felcsúti beruházás.

A Figyelő áttekintette ugyanis a tervezett beruházást, amelynek megvalósulásával a közel kétezres falu teljes lakossága naponta akár négyszer is megfordulhatna a kisvasúton. A beadott dokumentáció szerint ugyanis a 600 millió forintért építendő felcsúti kisvasúton naponta várhatóan 2500-7500 ember utazik majd. Többek közt ilyen marhaságok miatt már az EU-nak is feltűnt a projekt, és jelezte, hogy utólag is vissza lehet kérni a hülyeségre adott uniós pénzt.

Már a német közszolgálati tévé is beszámolt az Orbán Viktor vidéki háza körül növekedő falu fejlesztéseiről. A négyezer fős stadion látványa egy feleakkora faluban már önmagában elég bizarr lehetne, de hogy még ráadásul ez a miniszterelnök háza mellett is van, igencsak érdekes a német nézőknek. Azt azonban, hogy az ő adójukból finanszírozzák egy hibbant, megalomán kormányfő családi kisvasútját már nem nyelik le.

Nem baj: Orbán Viktor érti a kritikát: ha senkinek nem tetszik a felcsúti kisvasút ötlete és nagyzolásnak tartják, akkor emeli a tétet: legyen sokkal drágább és hosszabb.

Ez már nem pártpolitikai kérdés, nem arról szól, hogy valaki jobboldali vagy baloldali, konzervatív vagy liberális – ez pusztán az öntetszelgő pofátlanság netovábbja.

A miniszterelnök telke végébe építteti stadionját, majd fűtött pályákat kér mellé és gyermekkori álmát egy kisvasutat is kap hozzá ajándékba, majd pályázik a világ leghosszabb kisvasútja címre.

Vajon ő vesztette el józan ítélőképességét vagy a magyar választópolgárok, akik ezt hagyják?

Évente beszámolnak a képviselők a munkájukról, ezentúl nem csak a szavazatunk számít?

Ön szeretné-e, hogy képviselője beszámoljon a körzetében végzett munkájáról, a megvalósuló kezdeményezésekről, programokról? A blogomon, 2013 januárjában készült felmérés alapján a pesterzsébeti polgárok többsége igen.

Fontosnak tartom, hogy az állampolgárok ne csak közvetve, hanem közvetlenül is részt vehessenek a helyi döntéshozatalban. Ezt nagymértékben tudná elősegíteni az önkormányzat, és az önkormányzati képviselő, ha az állampolgár látná, hogy a körzetében milyen kezdeményezések, és programok indultak el, és valósultak meg az önkormányzati képviselője által. A Párbeszéd Magyarországért képviselői a képviselő-testületekben emiatt javasolni fogják, hogy az önkormányzatok biztosítsák a feltételeit az éves képviselői beszámolók nyilvánosságának.

Kerületünk ismét az élre állt és példát mutat: a jogi és az oktatási bizottság 2015 őszi döntéseinek, munkájának köszönhetően Pesterzsébet képviselői évente beszámolnak tevékenységükről, a körzetében végzett munkájukról, megvalósuló kezdeményezéseikről, programjairól s ehhez felületet biztosít Pesterzsébet Önkormányzata a pesterzsebet.hu felületén.

11693913_1073741302659229_255970840237459015_n_1.jpgNincs itt semmi látnivaló, semmi különleges: a képviselők végzik munkájukat, teljesítik jogszabályi kötelezettségüket, az önkormányzat pedig biztosítja hozzá a feltételeket.

A képviselők ezen kötelezettségét ráadásul jogszabály is előírja:

2011. évi CLXXXIX. törvény (Magyarország helyi önkormányzatairól) 32. § (2) k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.

Vagy mégis? Vajon miért telt el kezdeményezés és a megvalósulás között majdnem 3 év?

A válasz egyszerű: 2013 tavaszán ezzel kapcsolatos javaslatomat a fideszes többség leszavazta. A pesterzsébeti helytartótanács ugyanis megismerve javaslatomat reszketni méltóztatott majd elutasította kezdeményezésemet. Összenőtt, tehát akkor ami összetartozott: ha dolgozni kellene a képviselőknek és a beszámoltatásuk kerül szóba, hamar egymásra találnak a lusta bizottsági tagok.

A 2014-es választások után felálló városvezetés azonban új alapokra helyezte működését: ellenőrizhető, átlátható önkormányzatot építünk. A kezdeményezésemre januárban elfogadtuk egy új átláthatósági szabályozás kidolgozását. A közpénzekkel történő átlátszó gazdálkodás egyik legfontosabb eszköze ugyanis annak, hogy visszatérjen az emberek politikába vetett bizalma. Egyben ez a legjobb megelőző, visszatartó eszköz a korrupciós piszkos kezek ellen.

Most pedig biztosítottuk a képviselők éves tevékenységéről készült beszámolók nyilvánosságát.

Ennek köszönhetően ezentúl minden év decemberében felkerül a képviselők adott évi beszámolója. Köszönet az új városvezetésnek és a „Csak Pesterzsébet!” testületi többségnek, hogy az elmúlt évek fideszes, „csak csendben, csak halkan” mutyi politikája helyett a nyilvánosságot választotta.

Folytatjuk! Mert mi betartjuk, amit ígérünk!

A Kormányhivatal nem lát, nem hall, nem szagol

A Kormányhivatal nem lát, nem hall, nem szagol. Válaszolt a Pest Megyei Kormányhivatal is a Ferencvárosban és Pesterzsébeten érezhető bűzszennyezés ügyében beadott adatigénylésemre.

A helyszíni ellenőrzésekről 3 db hivatalos feljegyzést is csatoltak. Október 5-én, 15-én és 21-én is tartott szemlét a hivatal munkatársa. 

„Olyan maró szagfelhőket érezni időnként, mint a régi termelés idején. Az elmúlt két hétben mintha még sűrűbben fordulna ez elő – állítja a Borsnak egy pesterzsébeti asszony, aki még újféle szagokat is felfedezni vélt az eddig – főként nyaranta – érzett szúrós szag mellett.” Több tucatnyi hasonló lakossági panaszról tudok, s közülük tucatnyit hivatalosan is benyújtottak

S vajon mire jutott a Kormányhivatal az ügyben? Nos, ők a Soroksári út mentén érezhető kipufogógázokon kívül nem érzékeltek semmit.

buddha-arany-nem-lat-nem-hall-nem-beszel-e0139_b5110016_1.jpg

A Pest Megyei Kormányhivatal válaszlevele.

A levél mellékletei.

Egy ember halad a sztrádán és hallgatja a közlekedési híreket:

– Figyelem, az autópályán egy őrült sofőr szemben megy a forgalommal!
– EGY? Hát mindenki szembe jön velem!!!

Így érezheti magát a Kormányhivatal is: van ugye az a bűz, amitől mindenki szenved (több tucatnyi panasz, tucatnyi hivatalos bejelentés), csak a hivatal munkatársai nem éreznek semmit.

 Bezárult tehát a kör:

A PE/KTSZ/37338/2015 ügyiratszámon összesített panaszbeadványok
kapcsán az alábbi kérdésekkel fordultam a Kormányhivatalhoz:
– a panaszok kivizsgálásakor hányszor végeztek a helyszínen
vizsgálatot,

Illetve az alábbi adatkérésekkel:
– a panaszok kivizsgálásához kidolgozott cselekvési terv,
– a helyszíni vizsgálatkor felvett jegyzőkönyvek,
– a helyszínen folytatott mérések jegyzőkönyvei.

vegyi_5.jpgA Kormányhivatalhoz a közérdekű bejelentésekben megjelölt területeken eddig háromszor tartott helyszíni szemlét. A helyszíni szemléken azonban a közérdekű bejelentésekben foglalt (ammónia, penész, doh, vegyszerszag, égetett műanyag) szaghatást nem tapasztaltak, így annak forrását és jellegét sem találták meg.

A Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya Levegő- és Zajvédelmi Osztálya jelenleg is folytatja a vizsgálatokat. Az adott terület több négyzetkilométeres, számos telephely található rajta. Az elmúlt másfél hónapban semmilyen mérést nem végzett a hivatal, így arról jegyzőkönyv sem készülhetett.

S mindez az Illatos úti Vegyi Művek közvetlen közelében. Vajon valóban képtelenek másfél hónap alatt megtalálni egy bűzszennyezés forrását vagy titkolnak valamit? Mi folyik az Illatos úton? Miért nem engedik be a kerület önkormányzati képviselőit, hogy ellenőrizhessék a kármentesítést és a hordók biztonságos elszállítását?