A kezdeményezésemre a héten Pesterzsébeten is elfogadták egy új átláthatósági szabályozás kidolgozását. Karácsony Gergellyel, Zugló polgármesterével tavaly ősszel jelentettük be, hogy a PM összes önkormányzati képviselője kezdeményezni fogja új antikorrupciós szabályozás bevezetését. Lépésről lépésre haladunk.
Csütörtökön a képviselő-testület egyhangúan támogatta és elfogadta kezdeményezésemet, így az önkormányzat működését még átláthatóbbá teszik. Pesterzsébet ugyanis nem Felcsút, képviselő-testülete nem kér a Mészáros Lőrincekből, az itt élők a korrupció helyett a közszféra nyílt és átlátható gazdálkodásában érdekeltek.
Folytatnunk kell mintaértékű nyilvánossági politikánkat a proaktívan közzétett adatok köre és felhasználhatósága szempontjából éppúgy, mint az egyedi megismerési igények kezelésében. Ezért tavaly novemberben a „Csak Pesterzsébet!” színeiben bejutott képviselőknek és a Polgármesternek egy rendelettervezetet, javaslatcsomagot küldtem az átláthatóság növelésére.
A csütörtöki testületi ülésen a hivatalt képviselő jegyző asszony és köztem éles vita folyt arról, hogy az Önkormányzat a jogszabályokban rögzített előírásokon felül növelje-e a transzparenciát. Egyrészt azért nem értek egyet a hivatal képviselőjével, mert Pesterzsébet mind a vagyonnyilatkozatok, mind a szerződések nyilvánossága tekintetében eddig is a törvényi előírásokon túl biztosította az átláthatóságot, másrészt a jogszabályokban rögzített feltételek csak akkor teljesülnének ha a kereshetőség is biztosított lenne. A K-monitor „Ez a minimum” programját és a zuglói rendeletet felhasználó rendelettervezettel kapcsolatban pedig számos jogi kifogást emelt.
Meggyőződésem, hogy a transzparens működés csak akkor biztosítható ha a hivatal és a képviselő-testület egyaránt elszánt, s közösen dolgoznak annak kialakításában. Így a feszültséget oldandó 9 képviselőtársammal olyan határozati javaslatot nyújtottunk be, amely az „Ez a minimum” követelményrendszerét kielégítő szabályzatrendszert és cselekvési programot is biztosítja, de a hivatal észrevételeit figyelembe veszi.
Az elfogadott, módosított határozati javaslatot benyújtok:
Csaszny Márton
Kovács Eszter
Somodi Klára
Komoróczy László
Nemes László
Nagy Lászlóné
Fekete Katalin
Nemesné Németh Judit
Mach Péter
Völgyesi Krisztián
A végleges szabályzatrendszert a polgármester nyújtja be és a képviselő-testület márciusban tárgyalja újra.
Két éve kezdtem bele a harcba: 2012 novemberében indítottam egy nyereményjátékot Pesterzsébet átlátható gazdálkodásáért. Számos önkormányzat él vissza ugyanis az informatikai lehetőségeivel és a jogszabályokban rögzített kötelező adatokat oly módon teszi közzé (ha közzéteszi), hogy azok elérése a honlapon nagyon nehéz, szinte lehetetlen. A játékban részt vevők feladata az volt, hogy a honlapon megtalálják az ötmillió forint feletti beszerzések szerződéseit. Sajnos csak egyetlen megoldás érkezett, ő megtalálta az archív fájlok között: http://archive.pesterzsebet.hu/index.php?action=category&id=2901. Azóta komoly fejlesztések történtek: mára az egymillió forint felettiek listája is elérhető, de még mindig számos hiányosság tapasztalható.
Bár a nyereményjáték két éve „kudarcba fulladt” (megmutatta hol tart a kerület) az elmúlt években voltak részsikereink, számos javaslatomat elfogadta a testület:
– A hivatal ma már nem biztosít kedvezményes bérleti díjú ingatlanokat a pártoknak, azokból az érintett szervezetek kiköltöztek, vagy ma már piaci árat fizetnek érte.
– Csökkent a zárt napirendek száma és csak a jogszabályban előírt esetekben vált elérhetővé a zártkörűség.
– Elsőként a fővárosban Pesterzsébeten nyilvános az egymillió forint feletti szerződések listája és az a kerület honlapjáról letölthető.
– Kis lépés a képviselőknek, de hatalmas ugrás az átlátható gazdálkodásban érdekelt pesterzsébeti polgároknak:javaslatomra Pesterzsébeten nyilvánosak és az interneten letölthetőek a képviselők vagyonnyilatkozatai a teljes ciklusra nézve.
Azóta komoly fejlesztések történtek: mára az egymillió forint felettiek listája is elérhető, de még mindig számos hiányosság tapasztalható. Ahogy azt a K-monitor, a fővárosi kerületek honlapjairól készített elemzése is mutatja:
https://docs.google.com/spreadsheets/d/1FpU4c3n9FBXyAOND4d9I24cD0wog831M3JVnfGlqmtA/edit#gid=0
A csütörtöki döntésnek köszönhetően, közösen, a hivatallal együttműködve új rendszerét alakíthatjuk ki az információk biztosításának és a közérdekű adat-kikéréseknek. Részvételiség ugyanis csak ott van, ahol az helyi lakosok az információkhoz hozzá férhetnek, bölcs döntések ugyanis csak a kellő tudás birtokában hozhatóak.
A közpénzekkel történő átlátszó gazdálkodás egyik legfontosabb eszköze annak, hogy visszatérjen az emberek politikába vetett bizalma. Egyben ez a legjobb megelőző, visszatartó eszköz a korrupciós piszkos kezek ellen.
Elsőként Zugló önkormányzata fogadta el a K-monitor által kidolgozott antikorrupciós minimumcsomagot, a képviselők egyhangú támogatásával, most Pesterzsébeten is egyhangúan a transzparens működés mellett tették le a voksot. Míg az V. kerületben hetente potyognak a csontvázak a ruhásszekrényből, Rogán Tónival és a kerületi ingatlan ügyekkel van tele a sajtó, Pesterzsébet szerencsére más utat választott.
Ilyenkor jó erzsébetinek lenni.
Két hete kértük az elkerülő utakra is kivetett útdíjak bevezetésekor: vizsgálják felül a megmagyarázhatatlanul bőkezű állami autóhasználati gyakorlatot, az indokolatlanul megítélt szolgálati autókat vegyék vissza a kedvezményezettektől, a magáncélú használatot pedig térítsék meg.
A magyarországi gépjárműpark átlagos életkora 12,5 év, az átlagos futásteljesítmény pedig követhetetlen (mert a kormány nem hajlandó bevezetni a rendszert, amely minden vizsgánál és szervizlátogatásnál központi adatbázisba rögzíti az óraállást), a magyar emberek többsége azonban mégsem engedheti meg magának, hogy a kormányhoz hasonló gyakorisággal cserélgesse az autóját.
A határidő elvileg december végén lejárt, a fővárosi kerületek azonban most kaptak észbe és kezdik felrakni honlapjukra az értesítéseket, letölthető adatlapokat. Dupla üröm, hogy az adatlapot papíralapon kell benyújtani, ha már a kutyásoknak rossz, legyen rossz az erdeinknek is.
Ma délelőtt Petrovai László, XVIII. kerületi képviselőtársammal tartottunk sajtótájékoztatót a Dél-Pestet is sújtó agglomerációs adóról, arról, hogy miért hazug és káros az új rendszer. A miniszterelnök ígérete szerint a kabinet áttekinti a próbaüzem tapasztalatait, levonja az „értelmes” következtetéseket, nos, akkor most megírjuk miért vonják vissza az agglomerációs adót.
Ráadásul nem csak az újabb sarc miatt háborognak, hanem gyermekeik, családjuk egészségét és – a peremkerületekből, illetve az agglomerációból a döntésnek köszönhetően menekülő vállalkozások miatt – munkahelyeiket féltik. Az új útdíj nem más ugyanis, mint egy a városok környezetterhelését növelő, új agglomerációs adó.
Az aznapi tudósítások a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjének az MTI-nek adott nyilatkozatáról szóltak: öt embernél enyhe szén-monoxid-mérgezést állapítottak meg. Kisdi Máté szerint mire a tűzoltók kiérkeztek, az épületet a fenntartók csaknem teljesen kiürítették. Az épület előtt 30 ember várakozott, további 5 embert a tűzoltók kísértek ki. A fővárosi tűzoltók magas szén-monoxid-koncentrációt mértek az épületben, amelyet átszellőztettek.
Ennek ellenére a zárttá nyilvánításról döntő szavazás előtt kértem, hogy az ülésre érkező edzők, szülők, képviselők feltehessék kérdéseiket és kaphassanak rá választ a nyílt ülésen ha már eljöttek. Mivel a bizottságnak tagja nem vagyok, az ezzel kapcsolatos döntésben nem vehettem részt, de Somodi Klára, a bizottság elnöke akceptálta a kérést. Köszönet érte, és amúgy pedig riszpekt: az első ülését TV-kamera, aggódó, és néha dühös szülők és edzők tömegében vezette le. Soha könnyebb kezdést 😉
„A tehetősebb városok – melyek a továbbiakban egyáltalán nem kapnak állami támogatást a szociális feladatok ellátásához – kénytelenek lesznek a migrációs hatás ellensúlyozása érdekében csökkenteni szociális kiadásaikat, hogy ne legyenek a belső vándorlás célpontjai, így a városokból is elindulhat az elvándorlás. A felkerekedő tömegek, miután sehol sem nyernek befogadást – főleg nem az életképesebb vidéki kistelepüléseken –, nagy valószínűséggel a városok körül fognak megtelepedni. Éppen ezért a törvény módosítása tovább gyarapíthatja a szegények számát, növelheti a szegénység mélységét, felerősítheti a belső migrációt, a devianciák és a bűncselekmények számosságát, miközben a fiatal nemzedéktől elzárhatja a felzárkózás lehetőségét. A megoldás csak is a lakóhelyen történő megmaradásban, és az önrendelkezésre, önellátásra való készség fokozatos kialakításában lelhető meg”
Ez bizony megegyezik azzal az úttal, amely néhány évvel ezelőtt éhséglázadásokhoz vezetett Kelet-Szlovákiában. A Fidesz–KDNP nagy ívben tesz a szegényekre, mert számukra a klientúrájuk közpénzekkel való kitömése és a dőzsölés a legfontosabb. A szegénység növekedésének megállítása érdekében most nemhogy szűkíteni, éppen ellenkezőleg: bővíteni, erősíteni kell a szociális védőhálót, beleértve a szociális szolgáltatásokat. A problémák súlyozása a luxusvilla-jobboldal teremtette szociális válság országában ugyanis nem egyszerűen fiskális, hanem erkölcsi kérdés. Egészen más megoldásokat kell keresni a szociális biztonság megteremtése érdekében. Tanulva a múlt hibáiból, keresni kell azokat az új megoldásokat, amelyek visszaadják a szegények emberi méltóságát, biztosítják, hogy senki ne éhezzen hazánkban, és mindenkinek legyen hol laknia. Az elszegényedés visszafordításáért újra kell gondolni a segélyezés rendszerét, a kiszámítható és tartós, működőképes ellátó és támogatási rendszerre van szükség, ez jelent ugyanis segítséget az állástalan szegényeknek a munkakeresésben.