Kunyhóból lakásba!

A képviselők egyhangú csütörtöki döntésének köszönhetően Kőbánya és Kispest után, Pesterzsébeten is megkezdődhet a Kunyhóból Lakásba! program.

Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete még februárban döntött úgy, hogy felkéri a polgármestert, hogy a Kunyhóból Lakásba! program keretében az Utcáról Lakásba Egyesülettel készítsen elő egy megállapodást és terjessze a testület elé. Mostani határozatával a „A Kunyhóból Lakásba!” programban való részvételhez kettő, alacsony közös költséggel rendelkező lakás 5 év határozott időtartamra szóló, szociális alapú, többszörös bérlőkijelölési jogát biztosítja az egyesületnek a kerület.

utcarol-lakasba-ule-720x487.jpgfotó: merce.hu

Bár meggyőződésem, hogy a múlthavi lakás-ügynél jóval kisebb nyilvánosságot kap a tegnapi döntésünk és sem az ATV, sem politikai celebjeink nem fogják felforgatni a kerületet, én mégis úgy gondolom, Pesterzsébet most jár jó úton és ez a jó irány. Júniusban azt ígértem, olyan rendszerszintű átfogó változtatásokat indítunk el, ami jó az adott családnak, de a sok ismeretlen rászoruló, kisebb politikai és celeb támogatást kapón is egyaránt segít. Egyrészt az elkészült hivatali beszámolók alapján biztosítani fogjuk a feltételrendszerét annak, hogy szabályozásra kerülhessen milyen együttműködés szükséges a család és az ellátórendszer részéről ahhoz, hogy egy rendkívüli élethelyzetben szociális bérlakásba költöző család önfenntartóként kikerüljön a rendszerből, hogy más hasonló helyzetbe kerülő családokon is segíteni tudjunk.

Másrészt komoly előrelépésnek tekintem csütörtöki döntésünket is. Az Utcáról Lakásba Egyesület célja, hogy minél több közterületen élő hajléktalan ember költözhessen szociális bérlakásba, innovatív lakhatási programokat dolgoztak ki a lakhatási válság enyhítésére, és hajléktalan embereket segítenek tartós és biztonságos lakhatáshoz. Ahogy ők fogalmaznak: „A jelenlegi lépcsőzetes elven működő hajléktalan ellátórendszer nem képes reális és hosszú távon fenntartható kivezető utat nyújtani a közterületen élő hajléktalan embereknek. Ez többszörösen igaz a kunyhóban élőkre, akik számára az intézményes ellátás egyértelmű visszalépést jelent életminőségükben. Az Elsőként Lakhatást szemlélet, és módszer ezzel szemben a hajléktalan emberek elsődleges igényére reagál, vagyis önálló lakhatást kínál.

Ez a kiindulási pontja a változás elősegítésnek, szemben a hagyományos hajléktalan ellátás szemléletével, amely az önálló lakhatást végcélnak tekinti. Célunk, hogy az önkormányzatok bérlakásaik, azon belül az üres lakás állományuk egy részét bocsássák Elsőként lakhatást szemléletű programok, és más innovatív lakáspolitikai megoldásokkal dolgozó programok rendelkezésére.”

Pesterzsébeten a bérlakás állományban nagy számú rossz állapotban lévő, lakhatásra alkalmatlan, komoly átalakításra, felújításra szoruló lakás van, amiket a szokásos bérlakás pályázati rendszerben nem tudunk hasznosítani. Most ezek közül kettő a projektnek köszönhetően újra beköltözhetővé válik, otthonná alakul. A beköltözőkkel szociális munkások dolgoznak együtt, annak érdekében, hogy képesek legyenek ezt a lakhatási formát megtartani.

2013 októberében írtam: Meggyőződésem, hogy hajléktalanságot nem lehet megoldani kitiltással, börtönbüntetéssel. Attól, hogy nem látjuk a mélyszegénység eme szélsőséges formáját, még létezik. Ma Magyarország egyik legnagyobb problémája a társadalom általános elszegényedése. S ebben felelősségünk van nekünk is képviselőként, kerületi polgárként egyaránt. A közpénzt a hajléktalanság és a lakásszegénység valódi megoldásainak kidolgozására is fordítanunk kell.”

Ilyenkor jó pesterzsébetinek lenni: a képviselő-testület egyhangúan fogadta el a határozatot, amelyet a hivatal is szívvel-lélekkel készített, mindenki egyet értett abban, hogy erősíteni kell a szolidaritást és a társadalmi felelősségvállalást.

Jó munkát kívánok a programban résztvevőknek!

Szent Márton a lovát ugratja, avagy megoldás-e a hajléktalanmentes zóna

A szegénység nem bűn!

Szent Márton ünnepe hagyományosan a szegényekkel való törődés és a télre való felkészülés jeles napja (a csorda behajtását kísérő pásztorünnep), a felelősség ünnepe. Az ünnepi libasültet is szokás megosztani a rászorulókkal, mert aki Márton napján libát eszik, az egész évben nem fog éhezni.

szent-marton-unnep-2011-szombathely-4-o.jpgPesterzsébet városvezetése azonban ezt másként gondolja, ők nem köpenyük felét kívánják megosztani, hanem rendőrökkel szeretnék hajléktalan-mentesíteni Pesterzsébet belvárosát és a Duna-partot. A politika iránt érdeklődőknek persze nem okozott különösebb meglepetést kezdeményezésük, hiszen kerületünk alpolgármestere Dr. Vas Imre fideszes országgyűlési képviselő, aki a Parlamentben is a hajléktalankérdés rendészeti megoldásának legfőbb támogatója, az adott jogszabályok előterjesztője és megalkotója. S kerületünkben fordulhatott elő az az abszurd helyzet is, hogy a hogy a sok fideszes közül épp a szociális bizottság elnöke jelentse ki nagy nyilvánosság előtt, hogy a rászorultak kocsmába viszik a segélyt.

Tavaly november elején kezdeményeztem, hogy ezentúl hagyományt teremtve minden évben november elején Szent Márton napján a képviselőtestület vegye napirendre a kerület rászorultjainak télre történő felkészítéséről szóló tájékoztatót, Szabados Ákos polgármester is támogatta a kezdeményezést,  a javaslatot azonban nem fogadta el a testület.

Nos, idén mégis foglalkozik Pesterzsébet képviselő-testülete a kérdéssel: ma tárgyalja azt a javaslatot, amely alapján meghatároznák Pesterzsébet mely részén minősül az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodás jogellenesnek.

Meggyőződésem, hogy hajléktalanságot nem lehet megoldani kitiltással, börtönbüntetéssel. Attól, hogy nem látjuk a mélyszegénység eme szélsőséges formáját, még létezik. Ma Magyarország egyik legnagyobb problémája a társadalom általános elszegényedése, egy 2010. decemberi felmérés szerint mintegy 2,8 millió ember tekinthető szegénynek, vagy nélkülözőnek. S ebben felelősségünk van nekünk is képviselőként, kerületi polgárként egyaránt. Nem elég ugyanis évente egyszer karácsonyi csomagokat osztani, ennél több kell. A közpénzt a hajléktalanság és a lakásszegénység valódi megoldásainak kidolgozására kell fordítani. Képviselőként pedig erősíteni kell a szolidaritást és a társadalmi felelősségvállalást. Az Alkotmánybíróság (AB) egyébként már tavaly novemberben kimondta, hogy a kitiltás ilyen módja alkotmányellenes, nagyon könnyű vele visszaélni. Aztán jött a negyedik alkotmánymódosítás, beletették az alkotmányba azt, ami korábban még alkotmányellenes volt.

hajléktalan.jpg

Budapest Főváros rendelete kitiltaná a hajléktalanokat szinte mindenhonnan: a Duna-partról, az aluljárókból a Várból, a belvárosból, a fővárosi tulajdonú autóutakról, a busz és villamosmegállókból, a hidakról és mindezek 50 méteres körzetéből.

A pesterzsébeti előterjesztés – mely csupán három helyszínt emel ki külön – peremkerületi társaihoz (pl: Csepel, Budafok…) képest visszafogottnak mondható, nem is beszélve a XVII. kerületről, amely már júliusban a teljes kerületből ki kívánta tiltani a közterületen élőket.

Ahogy a Város Mindenkié csoport a fővárosi önkormányzati képviselők részére küldött levelében írja:

A szabálysértési törvény új tényállása nemcsak ellehetetleníti az utcán élő emberek életét – hiszen ellátásuk, megélhetésük kerül veszélybe –, de sérti emberi és állampolgári jogaikat, és börtönnel fenyegeti őket azért az amúgy is nagyon nehéz és sokszor embertelen helyzetért, hogy az utcán vagy erdőben kell élniük. Az utcai élet kényszerhelyet, amelynek az oka a szegénység, a munkanélküliség és a felelős lakáspolitika hiánya. Mint Pintér Sándor belügyminiszter is megerősítette, jelenlegi formájában a hajléktalanellátó-rendszer nem tud mindenkinek helyet biztosítani, és a téli időszakban a fekhely nem feltétlenül jelent ágyat sem, hanem esetleg egy-egy földre terített matracot vagy szivacsot az éjjeli menedékhelyeken.

Ebben a helyzetben, egy kerületi képviselőnek egyetlen lehetősége marad: nemmel szavaz a hajléktalanmentes zónákra.

Én ezt teszem, a szegénység ugyanis nem bűn!

Határozati javaslat:

1. A Képviselő-testület támogatja a Fővárosi Önkormányzat rendelet-tervezetét.

2. A Képviselő-testület a rendelettervezethez az alábbi javaslatot teszi és kéri a rendeletben szerepeltetni:

 Ráckeve-Soroksár Duna szakasz pesterzsébeti területei:                                Hrsz: 170012/2

 Kossuth Lajos utca sétáló utca szakasza Helsinki úttól szent Imre h. utcáig: Hrsz: 170204/12

 Szent Erzsébet tér:                                                                                           Hrsz: 171539

 Felelős:  Szabados Ákos polgármester

 

Szent Márton napja Pesterzsébeten

A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét.
Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat. Szent Márton ünnepe hagyományosan a szegényekkel való törődés és a télre való felkészülés jeles napja, a felelősség ünnepe. Az ünnepi libasültet szokás megosztani a rászorulókkal, mert aki Márton napján libát eszik, az egész évben nem fog éhezni. A levágott liba szegycsontjából a tél hosszát és keménységét jósolták meg hajdan.
 
Egy nappal Márton napja előtt, november 10-én ülésezett Pesterzsébet képviselőtestülete.
Az ülésen az előterjesztés kapcsán Harsányi László JOBBIK-os képviselőtársammal együtt a Pince Ifjúsági Iroda megmentéséért szólaltunk fel először. A hivatal előterjesztése egyrészt a Pince megszűnését, másrészt a Máltai Játszótér átalakítását, működési körének megváltoztatását is jelentette volna. Ha a technikai koalíciónak sem esélye, sem értelme sincs ugyan a kerületben, az eset tanulságul szolgált arra, hogy egymástól távol álló politikai formációk tagjai is képesek közösen cselekedni helyi ügyek mentén. Felszólalásaink után Földesi Gyula alpolgármester úr jelezte, hogy egyetért velünk és a FIDESZ frakció sem támogatja a Pince bezárását. 
 
A vita második fele a csomag ennél költségeket tekintve jelentősebb részét érintette: a Nagy Győry István utcai Szociális Szolgáltató Központ, mint telephely bezárását, a feladatellátás átszervezését, és a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ székhelyének átköltöztetését a Hajós Alfréd Általános Iskolába.
 
A vita egy hosszú és fárasztó MSZP-FIDESZ csörtével kezdődött (ki tette tönkre az országot és ki teszi tönkre a kerületet…), mely véleményem szerint a napirend témájához méltatlan volt. Ilyenkor érzi magát reménytelen helyzetben egy képviselő, mások munkahelyéről, meleg ebédjéről, idősek ellátásáról döntünk és eközben csak a cirkusszal törődünk.
 
Felszólalásomat ezért azzal kezdtem, hogy a Lehet Más a Politika képviselőjeként természetesen nem osztom a városvezetés nézeteit az átcsoportosításokkal kapcsolatban és véleményem szerint a költségek csökkentését nem elsősorban a szociális és az oktatási szférában kell megtenni, ráadásul rövid távú célokért (költségvetés egyensúlya) hozunk hosszú távra kiható döntéseket. Ez azonban egy ellenzéki képviselő véleménye, az egyensúly biztosításának felelőssége a többségi frakcióé, az előterjesztés azonban véleményem szerint a városvezetés szempontjai szerint sem elfogadható.
 
Ebben a helyzetben ugyanis két megoldás tűnik elfogadhatónak:
  • rendelkezik a kerület egy világos egészségügyi és szociális koncepcióval az elkövetkező négy évre (véleményem szerint nem, mert az elfogadott négyéves gazdasági program ezen fejezete nem erről árulkodik) és a koncepció mentén rangsorolja a fejlesztéseket (adott esetben az ellenkező irányú lépéseket).
  • fiskális szemlélet alapján csak a költséghatékonyságot tekinti elsőrendű szempontnak.
 
Az előterjesztés azonban a második szempontnak sem felel meg, az intézmény bezárással és átszervezéssel kapcsolatosan hatástanulmányt, kalkulációt ugyanis nem tartalmazott. Úgy mutat ki jelentős megtakarításokat, hogy a költségek között számos elemet nem szerepeltet és így nem a valós képet mutatja az előterjesztés.
 
Fentiek miatt kértem az előterjesztőt, hogy gondolja végig az ezzel kapcsolatos megjegyzéseimet és vonja vissza átgondolásra.
 
Talán Márton nap közelségének köszönhető, de a többségi frakció tagjai közül többen is figyeltek az általam elmondottakra és megdöbbenésemre egyetértő bólintások és pillantások érkeztek felém.
 
Szabados Ákos polgármester is jelezte válaszolni kíván a felvetéseimre, és bár néhány dologban nem értett velem egyet, azonos konklúzióra jutott. A hivatal az előterjesztést visszavonta átdolgozásra azzal a kiegészítéssel hogy a Pince Ifjúsági Iroda megszüntetésének tervét a testület elutasította, az semmiképpen nem kerül vissza elénk.
 
Így esett hát, hogy Szent Márton napja nem egy megszorító csomag hatályba léptetését jelenti idén sem Pesterzsébeten.