A kolontári vörösiszap-katasztrófa ötödik évfordulóján bámulatos ostobaságról tett tanúságot a Fidesz, amikor a vitát is elfojtotta arról, hogy miképp kezeljük a környezeti kockázatokat. Az Illatos úton, Zagyvaszántón és szerte az országban ma is elhagyott veszélyes hulladék-telepek mérgezik az embereket.
A PM javaslata egy 5 milliárdos környezeti kármentesítési alap létrehozásáról szólt, amit a szennyezők és kockázatos ipari tevékenységet végzők töltöttek volna fel. Ez az alap lehetővé tenné a mérgező telepek felszámolását, az egészséges és biztonságos környezet kialakítását – a Fidesz erre mondott nemet. Napirendre se vették az Országgyűlésben Szabó Tímea javaslatát.
Az Illatos úti kárelhárítás a felszínen lévő méreghordók egy részének elszállításával még csak elkezdődött, a további méreganyagok összegyűjtése, a talaj és a talajvíz ártalmatlanítása, a környezetbe kikerült mérgező vegyületek ártalmatlanítása még hátravan . Ez kormányzati becslés szerint is sokmilliárdos ráfordítást igényel.
A „nincs vészhelyzet”, illetve „a kormány megoldotta a problémát a méreghordók elszállításával” típusú kormányzati kommunikációs állítások ellenére ugyanis katasztrofális állapotok uralkodnak az Illatos úti egykori vegyi üzem környékén: van olyan mérgező vegyület, amelyből az egészségügyi határérték több mint 200 ezerszerese mérhető a környezetben.
Ráadásul a város közepéről, a sűrűn lakott erzsébeti és kispesti városrész szomszédságából a teljes gyártelepet ki kell telepíteni! A Vegyi Művek területének egy jelentős részét ugyanis 2007 előtt eladták és ott ma is veszélyes üzemek működnek. A kerületi önkormányzatok (Kispest, Pesterzsébet) saját hatáskörben megkezdték a mérések előkészítését, de egy teljes, a lakott területeket is mérő, átfogó kúthálózat kiépítésére (s a FIDESZ-kormány alatt gallyra vágott, másfélmilliárdból létrehozott kármentesítő-rendszer helyreállítására – ez egy 105 kútból álló rendszer volt: réteg-, talaj-, termelő és figyelőkutakat egyaránt tartalmazott -) nincs forrásuk.
Új egészségügyi kockázatértékelésre is szükség van, kockázatbecslést 2004-ben végeztek, akkor 120 családot kerestek fel a Határ út túloldalán, az illegális kutakat betömedékelték és 40 méternél mélyebb kutakat fúrtak locsolásra is. Azóta azonban már tíz év telt el, s azóta újabb felméréseket nem végeztek.
Bár javaslatomra Pesterzsébet Önkormányzata levelet is küldött az ÁNTSZ Tisztiorvosi Szolgálatnak, amelyben kértük, hogy az eddigi vizsgálatok és mérések alapján egészségügyi vizsgálatokat, kockázatbecslést is végezzen Pesterzsébeten. Felmérve, hogy ez a szennyezés milyen egészségügyi problémákat okozhatott, milyen módon csökkenthető az egészségkárosodás kockázata s tegye meg a szükséges lépéseket. Elsőre azonban lepattantunk: amíg nem történik meg a teljes kárfelmérése a területnek, mely területeken milyen mérgekkel szennyezett a talaj és talajvíz addig nem tudnak, s nem is akarnak segíteni.
Ugyanakkor az országban még számos, az Illatos útihoz hasonló gazdátlan méreg lerakat található, ahol a közvetlen veszélyhelyzet elhárítása, a környezet értékeinek és a lakosság egészségének megvédése az állam felelősségi körébe tartozik. Az egészséges környezethez való alkotmányos jog biztosítása a hatályos alaptörvény és a vonatkozó alkotmánybírósági határozatok szerint is olyan, az alkotmányból levezethető kötelezettség, amelynek végső felelőse az állam, illetve a környezet védelmét szolgáló kormányzati felügyeletű intézményrendszer. A benyújtott javaslatunkban szereplő keretösszeg egy óvatos becslés a feladat megkezdésének, a legsürgősebb kármentesítési teendők ellátásának forrásigényére.
A szavazás napján kaptam meg például Soroksár polgármesterének és a Pest Megyei Kormányhivatalnak a levelét a soroksári veszélyes hulladéklerakóról.
Soroksáron az Illatos úti Vegyi Műveknél kisebb környezetszennyezésről van szó, a telephely azonban jóval közelebb van a lakóházakhoz, pesterzsébeti lakóövezet közvetlen szomszédságában található. Olajjal szennyezett alapzat, széttört vegyszeres üvegek, rothadó hordók, szétfolyó akkumulátorok és elemek. A telepet csak egy kerítés választja el a soroksári erdősávtól és az utca túloldalán pedig családi házak találhatók. Számos ponton szembetűnő a hasonlóság a két terület között: a legrosszabb állapotban is a laboratóriumi vegyszerek vannak, a fémhordók itt is rohadnak, a műanyaghordók repednek, a zsákok szakadnak, a betonra itt is kifolyt a hordók tartalma.
Júliusban számoltam be arról, hogy Pesterzsébeti képviselők kezdeményezésének és a média érdeklődésének köszönhetően Soroksár Önkormányzata 4 év után intézkedik, 15 millió Ft forrást biztosít a kármentesítésre és méréseket végez a Lenke – Bólyai utca sarkánál.
A most érkező levelek azonban feketébb képet festenek: Soroksár és a Kormányhivatal továbbra is csak egymással hadakozik, ahelyett hogy a telepet számolnák fel és megkezdenék a környék kármentesítését. A kormányhivatal 2015. június 25-én kelt határozatában foglaltak szerint az adott ingatlanon jogellenese elhelyezett veszélyes és nem veszélyes hulladékot az önkormányzatnak kell besorolni majd megsemmisítésre elszállítani. Az önkormányzat pedig ezt természetesen megfellebbezte, a jogorvoslati eljárás pedig azóta is folyik. A mérgek és szennyező anyagokkal teli hordók pedig zavartalanul rohadnak a telepen.
A kormányhivatal arról is tájékoztatott (mondjuk ezt láttam enélkül is), hogy a területen talaj- és talajvíz vizsgálatok nem történtek, kármentesítési eljárás nem indult. Az ugyanis a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság kompetenciája. A Katasztrófavédelem pedig nemrégy még az Illatos úton sem látta szükségesnek beavatkozni. S ha végre meg is kezdi az eljárást, pénze nem igazán lesz rá, hiszen kármentesítő alap nincs.
A FIDESZ be van oltva józan ész ellen. A FIDESZ azzal, hogy nemet mondott a kármentesítő alap létrehozására, fontos üzenetet küldött Magyarországnak: ha rajtuk múlik, akkor maradnak a mérgező hulladéktelepek szerte az országban.
De hogy is állunk most Pesterzsébeten? Mérgezett-e a talaj, talaj- és rétegvíz a kertjeinkben, szellőztethetünk-e szabadon?
Magyar Balázs az ELGOSCAR 2000 Kft. képviselője a kármentesítés-projektről tartott beszámolót. A sajtóban is olvasható milliárdos kármentesítő projekt valójában egy a talaj- és rétegvíz tisztítást eredményező rendszert jelent. Ez egy 75 kútból álló rendszer: réteg-, talaj-, termelő és figyelőkutakat egyaránt tartalmaz.
Unortodox környezetvédelem: Csepelen még a Környezetvédelmi Világnapot is betiltották.
Persze mondhatnánk logikus lépés ami Csepelen történt: ahol nincs 
Az FKF Zrt képviselői, bár négyen is eljöttek semmilyen érdemi információval nem szolgáltak, a szelektív gyűjtésben kialakult káoszt csak lassan tudják felszámolni. Bár a honlapjukon elérhető, mely utcákban mikor kerülnek kihelyezésre a szelektív gyűjtők, mivel egyikük sem ismerte annak tartalmát így annak betartására sem mertek ígéretet tenni. 
