Mikor feltűnik a járdákon a jel

Tiltakozunk a kisajátítások ellen, a Budapest – Belgrád kínai vasút miatt a pesterzsébetiek semmilyen hátrányt nem szenvedhetnek!

Az előzményekért ide kattints!

Hetek óta geodéták mérnek a Belgrád-Budapest vasútvonal pesterzsébeti szakaszán, cölöpök és felfestések jelentek meg közterületeken a Serény és a Zodony utcában.

Tereprendezés történt és a vasúti pálya mindkét oldalán rengeteg fát, cserjét taroltak le, ennek ellenére mind a mai napig nem kaptunk információt a tervezés folyamatáról, mi épül és hova az adott területen, illetve arról sem, hogy készül-e környezetvédelmi hatástanulmány.

KLIKKELJ, CSATLAKOZZ ÉS ÍRD ALÁ A PETÍCIÓNK!

A kérésemre levélben fordultunk a fakivágások és fapótlások ügyében a MÁV-hoz. Válaszukban azonban meghökkentő módon cokit mutattak a kerületnek: nem pótolják a kivágott fákat.

Szerintük a jelzett MÁV területen ugyan tényleg történtek fakivágási munkálatok, de csupán a vasúti infrastruktúra melletti dőlés veszélyes fák vágását végezték el. Továbbá Pesterzsébet megállóhely környezetében a Budapest-Belgrád projektben részt vevő Vállalkozó a geodéziai felmérések elvégzését akadályozó bokrokat és 10 centiméter törzsátmérőnél kisebb cserjéket vágott ki, ugyancsak MÁV területen. A jelzett fák nem kerülnek pótlásra.

Közös felelősségünk, hogy az Önkormányzat mindent szükséges lépést megtegyen, hogy valós képet kaphassunk arról mi történik a fejünk felett.

Sajnos azonban egyelőre érdemi válaszok nem érkeznek.  Az Építési és Közlekedési Minisztériumnak „decemberi javaslatunk alapján” küldött megkeresésére a MÁV Zrt. vezérigazgatója 2023. december 11-én kelt, csatolt levelével válaszolt.

Kerületünk két kiemelt sportlétesítményére, a 170187/81 hrsz-on nyilvántartott Pesterzsébeti Jégcsarnok, valamint a 170187/92 hrsz-on nyilvántartott Sporttelepre vonatkozóan a vezérigazgató úr levelében külön kiemelte, hogy jelenlegi ismereteik szerint az ingatlanokon kisajátítás nem történik majd, kivéve, ha mégis megtörténik.

Zajvédelemről, a nyomvonal pontos elvezetéséről, a deponálókról,  a por- és zajszennyezésről, a vasúti megálló pontos helyszínéről, kialakításáról arról, hogy mi történik az aluljáróval és annak megszűnése esetén hogyan lesz biztosított a gyalogos közlekedés semmilyen választ nem adott levelében. S természetesen arról sem kaptunk tájékoztatást, hogy mi történik a busz és személyautóforgalommal az építkezés alatt és a beruházás befejezése után. A személyforgalom visszaállításáról, a várható célállomásokról szintén hatalmas a csend.

A fentiekre tekintettel a Budapest-Kelebia vasútvonal fejlesztésével és közvetlen környezetével érintett ingatlanokkal kapcsolatos ügyekkel kapcsolatban tiltakoztunk a kisajátítások ellen, s határozatot fogadtunk el, hogy a Budapest – Belgrád kínai vasút miatt a pesterzsébetiek semmilyen hátrányt ne szenvedjenek. Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete felkérte a polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot a Kínai Magyar Vasúti Nonprofit Zrt-vel is, illetve folytassa az egyeztetéseket az illetékes minisztériummal és a MÁV Zrt-vel az alábbi ügyekben:

–        Készül-e környezetvédelmi hatástanulmány az adott szakaszra?
–        Milyen teher- és személyforgalommal számolnak az adott területen?
–        Milyen zajvédelmi műtárgyak épülnek a fejlesztés pesterzsébeti szakaszán?
– Hol és milyen formában valósul meg a megálló és annak milyen gyalogos megközelítése lesz?
– Mikor kapjuk meg a beruházás terveit?
–        A BUBE beruházás helyszíneit és közvetlen környezetével érintett ingatlanok (helyrajzi számait a 102/2021. (III. 3.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmazza) szereplő pesterzsébeti ingatlanok esetében mikor kapunk érdemi információt azok sorsáról? Milyen garanciákat adnak arra, hogy a fejlesztés lezárulta után a fejlesztéssel közvetlenül nem érintett ingatlanok újra „tehermentessé” válnak?
–        Ki és milyen módon határozza meg a fejlesztés során kivágásra kerülő fásszárú növények pótlását, figyelembe veszik-e az önkormányzat a fásszárú növények védelméről szóló rendeletben foglalt előírásokat, iránymutatásokat?

Felkértük a polgármestert arra is, hogy a BUBE beruházással kapcsolatos fakivágásokkal és pótlási kötelezettséggel kapcsolatban forduljon tájékoztatásért az illetékes Bács-Kiskun vármegyei Kormányhivatalhoz.

KLIKKELJ, CSATLAKOZZ ÉS ÍRD ALÁ!

Zöld energiaberuházás indulhat a pesterzsébeti jégcsarnokban és uszodában

Fontos, zöld, a klímavészhelyzetre választ nyújtó beruházás elvi támogatásáról döntött Pesterzsébet képviselőtestülete.

Lassan tíz éve tervezzük, hogy a Pesterzsébeti Jégcsarnok hulladékhőjét hasznosítsuk a Pesterzsébeti Uszodában, sajnos forrást évek óta nem sikerült találni rá. Pedig a hulladékhő hasznosítása kritikus fontosságú az energiahatékonyság fejlesztésében. A technológia ugyanis ma már lehetővé teszi, hogy a jégkészítés folyamatának során származó felesleges hőt más célokra, például az uszoda vizének melegítésére használjuk fel. A hulladékhő sajnos döntő többsége elvész, csupán a légkört melegíti. Becslések szerint az emberiség által termelt összes energia közel háromnegyede hulladékhőként pazarolódik el. A hulladékhő közvetlenül felmelegíti a légkört, így az éghajlatváltozáshoz is hozzájárul.

Most azonban az ESMTK Sportegyesületnek sikerült elérni, hogy a fejlesztést állami beruházásban az Építési és Közlekedési Minisztérium megvalósítsa. A beruházás megvalósítása jelentősen hozzájárulhat a létesítmények költséghatékony, fenntartható üzemeltetéséhez. Az Önkormányzat mellszélességgel támogatja a projektet az alábbi kikötésekkel:

  • Pesterzsébeti Jégcsarnok hulladékhőjének hasznosítása a Pesterzsébeti Uszodában a gépészeti berendezések épületen belül kerülnek kiépítésre,
  • a két ingatlan között a hulladékhő átvezetése föld alatt vezetett csőhálózat elhelyezésével történhet,
  • az elkészült beruházás Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata tulajdonába kerül,
  • a kivitelezési munkák elvégzéséhez Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata önerőt nem biztosít.
  • Kérésemre a feltételrendszert egy további kikötéssel is bővítettük: a beruházás következtében a környező lakóházak zajterhelése nem növekedhet.

Nyáron hangsugárzóvá alakult a pesterzsébeti jégcsarnok, a lakók kérésére zajvédelmet kap

Az elmúlt években az üzemeltetési hibák miatt minden évben az augusztus-szeptember hónapban komoly problémát okozott a Pesterzsébeti Jégcsarnok zajszennyezése.

Idén azonban – részben a klímaváltozás miatt – a hatalmas augusztusi hőség hatására gyakorlatilag nonstop határérték feletti zajjal működtek a kompresszorok.

HA ÉRDEKELNEK PESTERZSÉBET HÍREI, AKKOR IDE VAGY A CIKK MELLETT A BORÍTÉKRA KATTINTVA KÖVESS BE, S MINDEN CIKKRŐL TÁJÉKOZTATÁST KAPSZ!

A hatalmas, jogos lakossági tiltakozás hatására sikerült meggyőznem a Közösen Pesterzsébet képviselőcsoport tagjait, hogy teljesen vegyük ki a három éve a beruházást ígérgető, az önkormányzat döntéseit negligáló polgármester kezéből a jégcsarnok zajvédelmének kérdését, s saját hatáskörben döntsünk majd a beruházásról, legkésőbb a jövő évi költségvetés tervezésekor, s ha szükséges vállaljuk át a költségeit, hogy végre valóban elkészüljön.

Nagyon köszönöm a telefonos zajméréseket és a hangos videót is! Jelentősen segítette, hogy plasztikusan tudjam bemutatni milyen volt augusztusban a Közműhelytelep utcában nyitott ablaknál aludni.

Volt némi csörte globális felmelegedésről annak hatásairól s arról, hogy miért egetverően fontos, hogy – más kerületektől eltérően – Pesterzsébeten nyáron, hőségriadó idején is nyitva tartson a jégcsarnok.

Polgármester Úr önkritikusan jelezte, hogy nem bízik abban, határidőre sikerülhet megvalósítania a testület által rábízott feladatokat, s emiatt a többség kicsit puhábbra módosíttatta az eredeti javaslatomat, de az alábbi döntést fogadtuk el:

  1. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy az eredetileg a TAO befagyasztása miatti elmaradt fejlesztés részét képező jégcsarnok melletti zajvédő műtárgyat vagy azt kiváltó egyéb alternatív műszaki megoldást terveztesse meg, s annak terveit és a beruházás költségvetését a képviselőtestület 2024. januári képviselőtestületi ülésére terjessze be.
  2. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy amennyiben forráshiány vagy műszaki okok miatt nem válik biztosította a zajvédelem, akkor 2024. július 1. és augusztus 20. közötti időszakban a jégcsarnok ne kerüljön üzembe helyezésre, ha a napi középhőmérséklet az üzembehelyezést megelőző tíz napban bármikor a három egymást követő napon elérte vagy meghaladta a 25°C-ot.

Ígéret szerint már októberben kijönnek felmérni a lehetőségeket, amikor a döntésektől végre az érdemi fejlesztésig is eljutunk, jelentkezni fogok.

HA ÉRDEKELNEK PESTERZSÉBET HÍREI, AKKOR IDE VAGY A CIKK MELLETT A BORÍTÉKRA KATTINTVA KÖVESS BE, S MINDEN CIKKRŐL TÁJÉKOZTATÁST KAPSZ!

Zajossá vált a megújult Pesterzsébeti Jégcsarnok

Zajvédelmet kell kiépíteni a jégcsarnok hűtőventilátorai köré, a képviselőtestület- az adott ingatlan tulajdonosaként – erre „kötelezte” az üzemeltető ESMTK-t.

Lezárult a jégcsarnok felújításának első üteme, ennek köszönhetően jelentősen javult a jégfelület minősége. Öröm az ürömben, hogy az új hűtőberendezések nagyobb teljesítményű ventilátorai hangosabbak az elődeinél, a zajvédelmet viszont elfelejtette biztosítani a beruházó.

Képviselőként a beérkezett panaszok miatt egyeztettem a kerület polgármesterével és az ESMTK elnökével, a helyszínen is megvizsgáltuk a Jégcsarnok ügyvezetőjével a problémát. Át is állították a berendezést egy csendesebb üzemmódba, éjszaka ritkábban kapcsol be, s egy hidegfrontnak köszönhetően úgy is tűnt, hogy sikerült megoldást találni. Majd jött egy melegfront, s vele a hűtőberendezés megnövekedett terhelése, s persze a zaj.

 Felvetésemre jogosnak ítélték a képviselők is a lakossági panaszt, így támogatták, hogy kiépítésre kerüljön a zajvédelem.

A jeges sportok szerelmeseinek pedig jó hírekkel is szolgálhatunk:

Tulajdonosi hozzájárulást adtunk, hogy TAO támogatásból a felújítás második ütemeként megvalósuljon az alábbi projekt:

  • Szociális helyiségek felújítása
  • Nyílászárók cseréje
  • Öltözők felújítása
  • Külső festés
  • Lábazati kövek cseréje
  • Jégolvasztó akna, víz visszaforgató rendszer, fedett rolba kijáró
  • Tetőtéri gerendák karbantartása
  • Szennyvízszivattyú rendszer modernizálása
  • Egyéb helyiségek beázásának elhárítása
  • Esővíz elvezető rendszer
  • Parkolófedés napelemrendszerrel

Most már csak a szövetségen és az Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör Sportegyesületen múlik, hogy mekkora forrást sikerült biztosítaniuk hozzá.

Részlet a javaslatot megfogalmazó Környezetvédelmi és Városfejlesztési Biztottság ülésének jegyzőkönyvéből:

7. napirendi pont: Javaslat tulajdonosi hozzájárulás megadására a Pesterzsébeti Jégcsarnokban tervezett felújítások megvalósításához (Testületi ülés 19. napirendi pont)

Előadó: Szabados Ákos polgármester

Mach Péter: Megnyitja a napirendi pontot. Megkérdezi az előterjesztőt, hogy kíván-e hozzászólni.

Kernné dr. Kulcsár Dóra: Nincs kiegészítése.

Mach Péter: Elmondja módosító indítványa van a határozat javaslathoz. A jégcsarnokban a hűtőberendezés hangos és ezért épüljön ott zajvédő fal, melyet nevezne inkább zajvédő kerítésnek, mely 2 – 3 méter magas és zajvédő réteggel van a hátsó része befedve. Kérni szeretné, hogy a határozati javaslathoz igazítsák azt is, hogy az ESMTK oldja meg a zajvédelmet és felkérik az ESMTK-t a zajvédő eszköznek a megépítésére. Egy ilyen új pont legyen benne a határozati javaslatban.

Harót János: Kéri, hogy pályázhasson rá.

Mach Péter: Elmondja, hogy lehet pályázni, de most legyen megépítve, mert most zajos. A pályázatból jövőre építi meg, de a birtokvédelmi eljárást a jegyző asszonynak viszont majd a jövő héten kell megindítani.

dr. Demjanovich Orsolya: Másik jegyző lesz, aki megindítja az eljárást.

Mach Péter: Elmondja, úgy tudja, a lakók a Kalle ügyben indítottak birtokvédelmi eljárást és ez ügyben is fontolgatják. Eddig azért nem indítottak, mert a Jégcsarnok, köszönhetően elnök úrnak pozitívan állt hozzá és minden olyan dolgot megpróbált megtenni, ami ezen segít, csökkenteni próbálta a zajt. Csak a lakossági panaszokat továbbítja most. Ez nem egy jelentős összeg, nem tíz milliókról van szó.

Juhász Lajosné: Véleménye szerint azt a jogos igényt, amit elnök úr mondott, nem tartja ehhez a ponthoz szorosan tartozónak, ezért javasolja, hogy külön szavazzák ezt a pontot. Másról szól ez a napirendi pont, mint hogy ezt is belevegyék. A testületi ülés egyebekben tegye fel elnök úr a javaslatát.

Mach Péter: Elmondja, a javaslatát ennél a napirendnél is fel fogja tenni, de szívesen felteszi az egyebekben is.

Fekete Katalin: Szerinte ennél a napirendnél is lehet erről szavazni. Azt javasolja, hogy legyen egy olyan pont, hogy felkéri az elnök urat, hogy tegyen lépéseket a zajvédelem megoldására.

Mach Péter: Elmondja sok esetben hoztak már olyan határozatot, adtak úgy tulajdonosi hozzájárulást, hogy a határozathoz új határozati pontot tettek hozzá.

dr. Demjanovich Orsolya: Elmondja, amit elnök úr mond, hogy a határozati javaslatba beépülne egy külön pont, ami nem arról szól, hogy a TAO támogatás terhére kellene megoldani a zajvédelmet, hanem attól függetlenül.

Mach Péter: Igen, így van.

Mach Péter: Megállapítja, hogy a bizottságnak kérdése, észrevétele nincs, így szavazásra teszi fel először az előzőekben elhangzott módosító javaslatot, hogy a bizottság javasolja Polgármester úrnak, hogy kérje fel az ESMTK elnökét, hogy biztosítsa a zajvédelmet a kialakított hűtőberendezés mellé.

Megállapítja, hogy a jelenlévő 12 képviselő 12 igen 0 nem 0 tartózkodással egyhangúlag elfogadja azt.

/2020. (X. 20.) KVB. határozat

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága javasolja a Képviselő – testületnek, hogy a Polgármester kérje fel az ESMTK elnökét, hogy biztosítsa a zajvédelmet a kialakított jéghűtőberendezés mellé.

Felelős: Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnöke

Határidő: adott

Mach Péter: Szavazásra teszi fel a „Javaslat tulajdonosi hozzájárulás megadására a Pesterzsébeti Jégcsarnokban tervezett felújítások megvalósításához” című előterjesztés határozati javaslatának elfogadását. Megállapítja, hogy a jelenlévő 12 képviselő 12 igen 0 nem 0 tartózkodással egyhangúlag elfogadja azt.

A napirendet lezárja.

Pénzt vagy biztonságot?

Zsarolásnak tűnő levél, zárt ülés, elégedetlen edzők, dühös és aggódó szülők. Majdnem botrányba fulladt a pesterzsébeti szén-monoxid mérgezést vizsgáló bizottsági ülés egy levél miatt, de inkább zárttá nyilvánították azt. Az érintett gyermekeket, szülőket és edzőket képviselő egyesületnek ugyanis hamar sikerült beárazni az átvirrasztott éjszakákat, oxigénmaszkot, és artériás vérvételeket: 100.000 Ft / fő: ennyit követel az üzemeltetőtől peren kívül.

co_1.jpg
Ma délután rendkívüli ülést tartott Pesterzsébet Önkormányzatának Egészségügyi és Sport Bizottsága a január 3-i szén-monoxid mérgezés ügyében folytatandó vizsgálatokról, szükséges teendőkről. 

Nehéz kétgyermekes szülőként – mivel a gyerekeim játszótéri barátai is érintettek a balesetben – tárgyilagosan írni a történtekről, úgyhogy következzen inkább az ülés szubjektív krónikája:

Ami jó: lesz lehetőség száraz edzésre a jégcsarnok megnyitásig a sportoló gyerekeknek. Felülvizsgálják a protokollt, hogy ne ismétlődhessen meg hasonló eset. Lesz alapos vizsgálat az üzemeltetőnél a folyó nyomozástól függetlenül is. A képviselők, s így a kerületi lakosok folyamatosan tájékozódhatnak az ügyről. A hatósági vizsgálatok után pedig a polgármester kezdeményezi a balesetveszély elhárítását és azt követően a intézkedik a jégcsarnok rendeltetésszerű állapotának visszaállításáról.

Ami rossz: a vizsgálatok lezárultáig zárva a koricsarnok. Nem ismerjük honnan jött a CO, csak a szellőztető hibájának okát találták meg egyelőre. A vizsgálatok és a nyomozás lezárultáig a felmerülő kérdésekre nemigen érkezhet érdemi válasz. Súlyos vádak fogalmazódtak meg a szülők és az edzők részéről, személyi felelősségről beszélnek. Az üzemeltető és az edzők másként emlékeznek a történtekre. Két egyesület, az ESMTK és a KMH pénzügyi vitája is nehezíti a tisztánlátást.

20150106_171145.jpg

A képviselők az ülésen az alábbi kérdésekre keresték a választ:


1) Hogyan keletkezhet szén-monoxid a Jégcsarnokban? Normál üzemeltetésnél is előfordulhat ez vagy csak műszaki hiba esetén?
2) Az üzemeltetési utasításban szerepel-e a szén-monoxid keletkezésének lehetősége és ennek kezelése (eljárásrendben rögzítve)? A Jégcsarnok hogyan biztosítja, azt hogy a személyzet ismerje és betartsa az eljárásrendet?
3) Mire alkalmas a beépített mérő? A CO-mérők a jégcsarnok mely pontjain mérnek? Milyen mérési tartományban mérnek? Mi a CO-mérők pontossága és reakcióideje?
4) Mikor került beszerelésre? Mennyi időnként kell hitelesíteni?
5) Mik a CO színt határértékei? Mi a teendő ezek elérésekor?
6) A szint túllépés esetén a teendőkről írásban vagy szóban kellett tudomást szereznie az üzemeltető személyzetnek? Kinek a feladata felügyelni a szénmonoxid-értéket?
7) Naplózva van-e a CO-mérő (-k)?
8) Milyen intézkedések szükségesek a veszély megakadályozására?

Előzmények:
A pesterzsébeti jégcsarnokban, január 3-án délután 14 óra 15 perckor a szén-monoxid érzékelő beriasztott. A bent lévőket kiterelték, a Katasztrófavédelem három autóval jelent meg a helyszínen, és egy mentő is érkezett, majd bezárták a létesítményt.

S innen kicsit kacifántossá vált a történet:
co_2.jpgAz aznapi tudósítások a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjének az MTI-nek adott nyilatkozatáról szóltak: öt embernél enyhe szén-monoxid-mérgezést állapítottak meg. Kisdi Máté szerint mire a tűzoltók kiérkeztek, az épületet a fenntartók csaknem teljesen kiürítették. Az épület előtt 30 ember várakozott, további 5 embert a tűzoltók kísértek ki. A fővárosi tűzoltók magas szén-monoxid-koncentrációt mértek az épületben, amelyet átszellőztettek.
Este azonban a jegkorong.blog.hu már tömeges szén-monoxid mérgezésről írt. Preisinger Gábor, a KMH Budapest vezetőségi tagja szerint „a mérkőzés után játékosaink mindegyike fejfájásra panaszkodott. Feltűnő volt, hogy a meccs alatt folyamatosan szellőzteti a rolbás a jégcsarnokot, ezt akkor még nem nagyon értettük. Amikor a lefújás után körülbelül 30 perccel lefényképeztem a CO-mérőt, 191-es értéket mutatott. Mint a rolbás kérdésemre elmondta, a műszer a mérkőzés alatt folyamatosan jelzett. Elmondása szerint a második harmadban a csarnok CO-szintje túllépte a kiürítési határértéket. Mint mondta, ekkor 208-ra ment fel, a csarnokot 200-nál ki kell üríteni. Erről a csapatoknak nem szóltak, és engedték, hogy a gyerekek lejátsszák a hátralévő nagyjából másfél harmadot. Szombaton délután a pályára lépő összes játékost megvizsgálták, majd benntartották a Heim Pál Kórházban. Több játékosnál nagyon magas értéket mértek, ők oxigénmaszkban fekszenek a különböző osztályokon, mert a toxikológiai osztályt hamar megtöltötték a jégkorongozók. Felnőttek is vannak a mérgezést szenvedők között, benntartották például az MTK edzőjét is. Nem tudom, ki hozhatott olyan döntést, hogy a jégcsarnokot a magas szén-monoxid szint ellenére nem ürítik ki, de az biztos, hogy a KHM az ügyben ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz.”

Azóta kiderült: 41 gyermeket vittek be a Heim Pál Gyermekkórházba, közülük 28-at bent tartottak éjszakára. A helyszínen három felnőtt lett rosszul, ők oxigénmaszkot kaptak, hárman pedig a János kórházban feküdtek kivizsgáláson. Vasárnap mindenkit hazaengedtek.

Kellemesebb hétvégét kívánok a mostaninál a beteg gyerekeknek és nyugodalmasabb éjszakákat a mostaninál a családtagoknak!

A rendőrség foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyokozás ügyében nyomoz. A helyszíni kihallgatások lezajlottak, a nyomozás azonban még folyik, a jégcsarnok gépházát lefoglalták.
A jégcsarnok azóta tehát zárva, a kerületi szülők válaszokat várnak, felelősöket keresnek, s az önkormányzati képviselők is szerettek volna tisztán látni az ügyben.

A bizottsági ülésre eljöttek kerületi szülők, edzők, Preisinger Gábor, a KMH Budapest vezetőségi tagja, Harót János az ESMTK elnöke, Makádi Katalin Budapest XX. XXIII. kerület rendőrkapitánya, a Katasztrófavédelem munkatársai, Szabó Gábor a Pesterzsébeti Farkasok edzője…

Sajnos az ülés kezdetére időzítve az egyik érintett egyesület, a Kanadai Magyar Hokiklub SE képviselője ultimátumot nyújtott be a kerületi jegyzőnek és az ESMTK elnökének, hogy vagy fizet az üzemeltető minden érintettnek 100.000 Ft-ot fejenként vagy perre viszi a dolgot. Ez azon túl, hogy a baleset után 3 nappal, a vizsgálatok lezárulta előtt mennyire ízléses, annyiban káros is volt, hogy a bizottság az ülést zárttá nyilvánította, mivel a kerület érdekeit sértheti az ülésen elhangzó vélemények, információk nyilvánossága.

Hadd gratuláljak ezúton is a levél írójának: hamar sikerült beárazni az átvirrasztott éjszakákat, oxigénmaszkot, és artériás vérvételeket!

co21.jpgEnnek ellenére a zárttá nyilvánításról döntő szavazás előtt kértem, hogy az ülésre érkező edzők, szülők, képviselők feltehessék kérdéseiket és kaphassanak rá választ a nyílt ülésen ha már eljöttek. Mivel a bizottságnak tagja nem vagyok, az ezzel kapcsolatos döntésben nem vehettem részt, de Somodi Klára, a bizottság elnöke akceptálta a kérést. Köszönet érte, és amúgy pedig riszpekt: az első ülését TV-kamera, aggódó, és néha dühös szülők és edzők tömegében vezette le. Soha könnyebb kezdést 😉

A nyílt ülésen a Farkasok edzője azt kifogásolta, hogy az elektromos rolbát Debrecenbe szállították és így Pesterzsébeten gázost üzemeltetnek, pedig a jégcsarnok műszaki tervezésekor az előbbivel számoltak. Preisinger Gábor – aki a 100.000 Ft-ot szeretné kártérítésként – a jegkorong,blog.hu-n idézetteket ismételte meg, kiegészítve azzal, hogy a mérkőzés 14:15-kor ért véget a szövetség jegyzőkönyve alapján, ő 14:40-kor hagyta el a jégcsarnokot, tehát félháromkor azt nem üríthették ki, azt a közönségkorcsolyázás kezdetekor tették meg, az pedig 15 órakor kezdődött. Véleménye szerint ez nem csupán műszaki kérdés, hanem súlyos emberi mulasztás történt. Egy szülő a délelőtti edzésen készült videót vetítette le, ahol a gyerekek összeesnek a végén a fáradtságtól és oxigénhiánytól, a szülők pedig kiabálnak velük, hogy keljenek fel. Talán ez volt a legnehezebb része az ülésnek. Többen elmondták, hogy a délelőtti edzésen résztvevők is fejfájásra panaszkodtak otthon.

Én a kérdéseim zömét a nyílt ülésen tettem fel, hogy az érintett szülők is kellő információk birtokába kerüljenek.

A kérdéseim és Harót János, az ESMTK elnökének válaszai:

– Várhatóan mikor nyit ki a jégcsarnok?
Csütörtökön jön ki az igazságügyi szakértő, ha lezárja a vizsgálatot a héten, utána a rendőrség feloldja a zárlatot (most a nyomozás miatt lefoglalta a teljes gépházat), utána pedig a hiba elhárítása és az Iparvédelmi Parancsnokság engedélyének megszerzése lesz csak vissza. Csütörtökig tehát nem lehet meghatározni mikor nyithat ki a csarnok. lyét kell már csak megszerezni
Ha elhúzódik a nyitás, milyen segítséget tud nyújtani az üzemeltető ESMTK az érintett egyesületeknek? Biztosít-e lehetőséget szárazedzésre addig az itt sportoló gyermekeknek?
Igen, ha igény van rá akkor a szomszédos sportpályákon lehet majd edzést tartani, az ESMTK segít megoldani a problémát.
– Mikor értesítették a katasztrófavédelmet és mikor ürítették ki a csarnokot a vészjelzéshez képest?
Negyed háromkor hívták fel az ESMTK elnökét a problémával, ő félháromkor kiérkezett és azonnal hívták a katasztrófavédelmet, illetve kiürítették a csarnokot. Előírásszerű volt a beállítása a CO-mérőknek és jeleztek is, a katasztrófavédelem műszerei pontosan ugyanazt az értéket mérték mint a csarnok műszerei.
3 jégmester dolgozik a csarnokban, az ő felelősségük és kötelességük a CO veszély elhárítása.

Tettem fel olyan kérdéseket is, amikre 30 napon belül írásban kértem választ a hivataltól:
– Az előző ciklusban mind az uszodában, mind a jégcsarnokban a rendszeres karbantartások során olyan műszaki problémák jelentkeztek, amelyek többletköltséget okoztak és az átadás is hetekkel elhúzódott. Ezek a problémákat még beruházási hiányosságok okozták (s ha igen kérhető-e kártérítés, kompenzáció) vagy üzemeltetési zavaroknak köszönhetőek.
– A fenti üzemzavar-elhárítások, nem tervezett felújítások mekkora többletköltséggel jártak az elmúlt négy évben?
– Hogy a fenti kérdésekre korrekt választ kaphassak mind az uszoda, mind a jégcsarnok üzemeltetési szerződésébe szeretnék betekinteni, így azok és azok mellékletének másolatát szíveskedjenek megküldeni.

Nagyjából ennyi, a további kérdések, a katasztrófavédelem és a rendőrkapitányság tájékoztatói már a zárt ülésen hangzottak el.

Sajnos katarzis nincs.

 20150106_171200.jpg

Újra kinyitott a jégcsarnok

2013-08-09 10.39.06.jpgÚjra kinyitott a Pesterzsébeti Jégcsarnok, sőt korcsolyázni is lehet.

No nem mindenkinek, a közönségkorcsolyázásra ugyanis még sokáig várni kell. Harót János a jégcsarnok üzemeltetéséért felelős ESMTK elnöke ezzel kapcsolatos kérdésünkre annyit válaszolt, mindennek eljön az ideje, de egyelőre nem szándékozik megnyitni a nagyközönség előtt. Ígérete szerint azonban megújul a honlap és onnan tájékozódhatunk róla, ha meggondolta magát.

2013-08-09 10.29.36.jpgA jégcsarnok kazánját kicserélték, korszerűsítették a jég karbantartását és az öltözőket is kifestették. Ezentúl kiemelt feladatnak tekintik az ideális jégvastagság, a jégminőség biztosítását.

S hogy Kubatov Gábor, Dél-Pest nagy barátja is boldog legyen: teljes felújítást kapott a VIP besorolású Fradi öltöző: világítótestek, szekrények cseréje, új gumiszőnyeg.

2013-08-09 10.37.13.jpg