Mivel most folyik a környezeti hatásvizsgálati eljárás, javaslatomra Csaszny Márton képviselőtársam, a Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány titkára készített egy rövid tájékoztatót az RSD újratervezett revitalizációjának projektjéről.
HA ÉRDEKELNEK PESTERZSÉBET HÍREI, AKKOR KATTINTS, S MINDEN CIKKRŐL TÁJÉKOZTATÁST KAPSZ!
„Az RSD revitalizáció több éves előkészítés után 2006-2008-ban indult. A projektnek akkor négy főeleme volt:
- Az RSD frissvíz ellátásának biztosítása, vízszint szabályozása;
- A Dél-Pesti szennyvíztisztító vízének átemelése a Duna főmedrébe,
- Az RSD-t tápláló kisvízfolyások rendezése, a közvetlen szennyvízbevezetések megszüntetése;
- A mederkotrás.
A projekt 2010 után gyakorlatilag leállt. Az eredeti célokból csak közvetlen szennyvízbevezetések megszüntetése valósult meg a tervek szerint. A Tassi Zsilip 2020-as újjáépítésével és később a Kvassay szivattyúház beruházásával lehetővé vált az RSD revitalizáció újra tervezése. Mivel a korábbi tervek és felmérések a 2020-as évekre már nehezen aktualizálhatóak voltak, így 2022-ben 1millárd forintos állami forrásból valósult meg az RSD állapotfelmérése, a projekt uniós támogatásának reményében.
Jelenleg a vízügyi engedélyekhez szükséges tervek engedélyezési tervek vannak folyamatban, melyek elkészülte után a folyamat része lesz a tervek „társadalmasítása”. A terveket a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság készíti. Az engedélyezési folyamat még 2023-ban elkezdődik.
A projekt gazdája most az Építési és Közlekedési Minisztérium. Mivel a projekt összetettsége, mérete, forrásigénye miatt egyben nem valósítható meg még uniós támogatással sem, ezért rész projektekben fog történni az engedélyezés és a megvalósítás.
Pesterzsébetet közvetlenül a következő projekt elemek érintik majd:
- Kialakításra fog kerülni az RSD felső szakaszán egy mélyebb az iszap megfogásra alkalmas ülepítő mederszakasz.
- A tervek szerint meg fog valósulni mederkotrás. Ennek lesznek jelentős környezeti hatásai, pl. az iszap ideiglenes deponálása és elszállítása.
- Továbbra is tervek a Dél-Pesti Szennyvíztisztító szennyvizének vizének átemelése a Duna főmedrébe. Olyan rendszert terveznek, amely képes lesz a teljes szennyvíz mennyiség és ezenfelül a csapadékvíz részleges átemelésére 2-3-szoros hígulásig.
- A Dél-Pesti szennyvíztisztító által kibocsátott szennyvíz minőségének javítása érdekében további fejlesztéseket fognak megvalósítani. Elsősorban a nitrogén csökkentését, mely a befogadóban eutrófizációt, az algák elszaporodását mérsékeli.
- Teljesmértékben meg fog történni a Molnárszigeti ág kotrása és ennek a projektnek a része a Gyáli-patak torkolatának a rendezése is.
Több olyan projekt elem is része a tervezésnek, ami az egész Ráckevei-Soroksári-Dunaág korábbi természetes állapotát hivatott helyreállítani, mint az úszóláp mintaprojekt és az invazív növény és állatfajok gyérítése.”
Viszont vannak oly korábban tervezett projektelemek, – amelyek a kormány válságkormányzása miatt jelenleg nem tűnnek megvalósíthatónak, lehúzásra kerültek, vagy nem létező külső forrásokhoz kötötték azokat, – sajnos ilyenek az egyesített csatornahálózat csapadékvízterhelését csökkentő intézkedések. – A következő cikkemben arról fogok írni mit tesz Pesterzsébet Önkormányzata a kormányválság ellenére, milyen irányban indulunk el az elöntések, villámárvizek elleni küzdelemben. –
A megvalósuláshoz továbbra is szükséges az uniós támogatás, számos projektelem megvalósulása enélkül bizonytalan.
A hatásvizsgálat anyag itt elérhető:
Az MSZP-FIDESZ városvezetést megint nem hatotta meg sem az RSD élővilágának védelme, sem a Duna-parton élők életminősége (így sem a beruházás. sem az ahhoz kapcsolódó bűzszennyezést okozó deponálók helyszínei nem hozták lázba), egyedül a Duna-sétányt és annak stégeinek védelmét tartották fontosnak. Ez persze fontos előrelépés is, hiszen Szabados Ákos polgármester – aki a pesterzsébetiek helyett a vállalkozók érdekeit képviselve folyamatosan hátráltatta a sétány megépítését és folytatását -, most a sikert látva már kicsit magáénak érzi a projektet.
Képviselőtársam kérésére a Környezetvédelmi, Városfejlesztési és Közbiztonsági Bizottság követni fogja a folyamatokat, se ennek biztosítására felkérte a Polgármesteri Hivatalt.
A Bizottságnak az is érdeke, hogy lehetőség szerint minél több civilszervezet tudjon a tervekről és épüljön be a véleményük a megvalósuló projektekbe, ezért Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány kezdeményezte részvételét a társadalmasításban.
HA ÉRDEKELNEK PESTERZSÉBET HÍREI, AKKOR KATTINTS, S MINDEN CIKKRŐL TÁJÉKOZTATÁST KAPSZ!
Először egy kicsit tamáskodtak a horgász szövetségben, de mára kiderült valóban komoly problémára utalhat a nagy testű pontyok elhullása. A 
Pesterzsébet például a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletében kiemelten kezeli a kérdést és bünteti azt, aki „magántulajdonban lévő ingatlan területéről csapadékvizet közterületre szándékosan kivezet – kivéve azon zártsorú beépítések tetőszakaszait, amelyek telepítése ezt fizikailag nem teszi lehetővé – vagy közterületen lévő szennyvízcsatornába szándékosan bevezet. Ennek forrásigénye rövidtávon azonban meghaladja a lakosság lehetőségeit, komoly beruházást igényel, ezért is határozott meg a kerület az adott rendelkezés bevezetésére 5 éves határidőt. A főváros más kerületei pedig még később ébrednek, ráadásul ez a probléma gyorsan és hatékony helyi szinten nem orvosolható. Határozott kormányzati szándék és források nélkül nem megoldható. Valószínűleg egy, de lehet, hogy két stadion árába is belekerülhet a probléma rövid és hosszú távú rendezése, de addig amíg a főváros és környékének természeti kincsét a Ráckevei-Soroksári Duna ágat úgy szennyezzük, hogy minden jelentősebb esőzéskor tisztítatlanul öntjük bele a szennyvizet komolytalanná teszi a kormány Olimpia-terveit.
Vajon Pesterzsébeten folytatja Tarlós és Orbán évek óta tartó cicaharcát, a Duna-parton élők lesznek ennek kárvallottjai?
Már régóta szükség van a BKV menetrend szerinti hajójárataira, s bár maga az alapötlet nagyon jó, a jelenlegi megvalósítás távolról sem nevezhető optimálisnak, finoman fogalmazva nagy csalódást okozott. Egyfelől az új hajójáratnak nemkívánatos mellékhatása az, hogy a turistahajózást olyan mértékben kiváltja, hogy az erre szakosodott járatokat hónapok alatt teljesen tönkreteszi, másfelől időben sem versenyképes a többi közlekedési alternatívával, továbbá a jelenlegi útvonalszakasz csupán újabb párhuzamos, kvázi felesleges közlekedési alternatívát jelent mostani formájában.
Bár LMP-től független, civil szervezet (Humusz) szervezéséről van szó, a Duna szerelmeseként úgy gondolom, hogy mind erkölcsileg, mind pedig tényleges cselekvéssel támogatandó.