Szaron csúszhat el az olimpiai pályázat?

Esik az eső, fingik a ló, szaron csúszik az Olimpia.

A kormány mindent megtesz azért, hogy bár a főváros lakossága ellenzi, mégis Budapesten rendezzék a 2024-es olimpiát. Ennek aztán alárendelt mindent, megsemmisíti a népszavazás intézményét, megszünteti a csepeli HÉV-et, átalakítja és megrövidíti a ráckeveit, új hidat épít és még a központi helyszínekhez közeli Illatos úti Vegyi Művek környezetszennyező épületeit is lebontja.

Lehet, hogy profán módon a szaron csúszik el az egész pályázat, s a főváros szennyvize lesz az, ami mégis megállítja ezt a folyamatot? A kérdés ugyanis valóban az, hogy győzhet-e egy olimpiai pályázat a hasonló, riói fiaskó után úgy, hogy Budapesten képtelenek kezelni az olimpiai helyszínek szennyvízproblémáit.

A képek forrása. csepel.info és a 20.kerulet.ittlakunk.hu

A rendezvény folyóparti eseményeit ugyanis a kormány a Ráckeve-Soroksári Duna-ág ferencvárosi, csepeli és pesterzsébeti szakaszaira tervezi. Pesterzsébetiként a Duna-part fejlesztési terveinek csak örülni tudok, A Velo 6 kerékpárút és a ferencvárosi elhanyagolt partszakasz fejlesztése, csónakházak, evezőspályák építése egy élhető, szerethető városrésszé alakíthatná Budapest ezen részét. Ráadásul ha megépül a mobilgát Óbudán, az utolsó természetközeli partja marad a fővárosnak.

Komoly gondok vannak azonban a területhez közel eső Dél-pesti Szennyvíztisztítóval. Idén nyáron ismét megnőtt a környéken a bűzpanaszok száma, a szomszédos Pesterzsébet illetékes bizottsága negyedévente foglalkozik a problémákkal, az egyre aggasztóbb hírek újabb és újabb kérdéseket vetnek fel, az üzem azonban leginkább csak ködösít, tájékoztató anyagaik üresek és nem a valós problémákra reflektálnak. A növekvő lakossági panasz miatt a Kormányhivatal is vizsgálatot indított és korántsem talált mindent rendben. A szagmérési eredmények alapján ugyanis megállapítható volt, hogy a szennyvíztisztító telep Duna felőli oldalánál a szennyvízkezelésből eredő szag meghaladta a határértéket és ez nem felelt meg a „KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK”-nak. Emiatt 2016. május 25-én eljárást is indítottak a telep ellen és meg is bírságolták azt, s ami ennél sokkal fontosabb: arra kötelezték a Zrt-t, hogy ezentúl végre érdemi méréseket végezzen, s valós tájékoztatást nyújtson a bűzterhelésről.

Most pedig a csepel. info hírei szerint Csepel Önkormányzata unta meg a tétlenséget miután több méter széles, bűzölgő fekáliaszőnyeg borította be a víz felszínét a Kis-Duna parton. A portál információi szerint az önkormányzat mintát vett a vízből és vizsgálatot indított a szennyezés miatt. Az okok azonban gyaníthatóan ugyanazok mint eddig: technológiai probléma. Nem bírják a záportározók a felhőszakadások csapadékvíz-mennyiségét. Nagyobb esők után-közben a tisztítómű 3600 m3-es záportározója nagyjából húsz perc alatt telik meg teljesen. Ez után a csapadékvízzel felhígult szennyvíz átbukik a záportározón, és egyenesen a Kis-Dunába folyik.

A klímaváltozás, az időjárás szélsőségesebbé válása miatt az ilyen esetek egyre gyakoribbak. Havonta fordul elő annyi, három-négy kényszerű szennyvíz-átvezetés, mint korábban egy teljes év alatt. Bár a csapadékvízzel keveredett szennyvíz is büdös, ötszörös hígításnál annak átvezetése Európa számos részén megszokott eljárás, mert a telepet üzemeltetők szerint a hígulás miatt kisebb veszélyt a környezetre. Félretéve, hogy ilyen alapon kár az egész telepet üzemeltetni elég lenne kellő mennyiségű vízzel hígítani az érkező szennyvizet s mehet minden a Dunába, különösen veszélyessé az teszi ezt az eljárást, hogy a szennyvíztisztító átemelője Soroksáron a zsilipekkel lezárt RSD-be ereszti a mocskát. S bár már 2014-ben is tervben volt a záportározók bővítése, de ez is csak az átbukás bekövetkeztének idejét nyújtaná meg, s növelné a környező lakott területen a bűzt, más megoldást kell tehát találni.

Az uniós szabályok szerint már nem lehet a csapadékvizet ezekbe a csatornákba bekötni. Amíg ugyanis a csapadékvíz is ezeken a csatornákon folyik addig a nagyobb esők esetén a záportározók telítődnek, szárazság esetén pedig a szennyvíz szikkadtsága, sűrűsége okoz problémát és teszi tönkre a biológiai szűrőket. A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep záportározóit is akkor lehet valóban mentesíteni, ha szennyvízcsatornák mellett egyre több csapadékvíz-csatorna épül, melyek már nem a szennyvízcsatornákba kerülnek bevezetésre, vagy a társasházak saját területeiken oldják meg a csapadékelvezetés, szikkasztás problémáit.

Pesterzsébet például a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletében kiemelten kezeli a kérdést és bünteti azt, aki „magántulajdonban lévő ingatlan területéről csapadékvizet közterületre szándékosan kivezet – kivéve azon zártsorú beépítések tetőszakaszait, amelyek telepítése ezt fizikailag nem teszi lehetővé – vagy közterületen lévő szennyvízcsatornába szándékosan bevezet. Ennek forrásigénye rövidtávon azonban meghaladja a lakosság lehetőségeit, komoly beruházást igényel, ezért is határozott meg a kerület az adott rendelkezés bevezetésére 5 éves határidőt. A főváros más kerületei pedig még később ébrednek, ráadásul ez a probléma gyorsan és hatékony helyi szinten nem orvosolható. Határozott kormányzati szándék és források nélkül nem megoldható. Valószínűleg egy, de lehet, hogy két stadion árába is belekerülhet a probléma rövid és hosszú távú rendezése, de addig amíg a főváros és környékének természeti kincsét a Ráckevei-Soroksári Duna ágat úgy szennyezzük, hogy minden jelentősebb esőzéskor tisztítatlanul öntjük bele a szennyvizet komolytalanná teszi a kormány Olimpia-terveit.