Címke: bölcsőde

Beküldve:

Döntött a testület: jövőre érkeznek a klímák az óvodákba, és jön az árnyék is

Csütörtökön, szeptember 24-én a képviselő-testület elfogadta a kerületi óvodák és bölcsődék klimatizálásáról szóló beszámolót és a hozzá tartozó határozatot. Nagyon köszönöm (szerintem ezzel az érintett szülők is egyetértenek) Csaszny Gábornak a felmérés kezdeményezését!

Benne van a módosítónk is: a kültéri árnyékolás felmérése és beárazása. Ez utóbbi egy apró sornak tűnhet a határozatban, de szerintem a döntés egyik legfontosabb része.

Honnan indultunk?

Csaszny Gábor javaslatára a hivatal felmérte az összes telephelyet: hol lehet klímát szerelni, mi kell hozzá, mennyibe kerül. Az eredményt részletesen megírtam a Hőkupola az óvodáinkban – 20 millió forint és egy döntés kérdése című bejegyzésben. Röviden: tizenhárom intézményben a hálózat elbírja a terhelést, ott nettó 20 millió forintból 48 klíma felszerelhető. Hét épületben viszont annyira rossz a villamoshálózat, hogy ott évekig tartó tervezés és átépítés nélkül nem lesz klíma.

Ezt a hét épületet az eredeti javaslat egyelőre azzal kezelte, hogy készüljenek el a hálózat tervei. Ez szükséges, csak éppen egyetlen gyereknek sem lesz tőle hűvösebb 2027 nyarán, ezért bizony itt is megoldást kell majd találnunk.

Mit döntött a testület?

A határozat négy pontja röviden:

  • I. A testület elfogadta a beszámolót.
  • II. Ahol a hálózat átépítése nélkül megoldható, a 2027-es költségvetésbe elsősorban a klímákra és a villanyszerelésre, másodsorban a napelemekre kell előirányzatot tervezni.
  • III. Ahol csak a teljes villamoshálózat átépítése után lehet klimatizálni, el kell készíttetni a hálózat terveit.
  • IV. A módosítónk: a polgármesternek fel kell mérnie és be kell áraznia a kültéri árnyékolás lehetőségeit (külső redőny és zsalúzia a déli és nyugati ablakokra, napvitorla és árnyékoló háló az udvarokra, lombhullató fák a homlokzatok és udvarok elé). Az eredményt előirányzati javaslattal együtt a 2027-es költségvetés tervezésekor a testület elé kell terjeszteni, elsősorban azokban az intézményekben, ahol 2027-ben nem lesz klíma.

Miért tartom rohadtul fontosnak a IV. pontot?

Mert olcsó, gyors, és ott is működik, ahol a klíma nem.

Működik. A külső árnyékolás a mérések szerint több fokkal csökkenti a belső hőmérsékletet. A Loughborough Egyetem ikerházas kísérletében több mint 6 °C volt a különbség, légkondicionálás nélkül (CIBSE Journal). A lényeg a „külső”: a belső roló csak akkor fogja meg a napot, amikor a hő már bent van a szobában. A külső redőny a napsugárzás elől zárja el az ablakot.

Olcsó. Egy külső redőny 22–55 ezer forint darabonként, egy fa elültetése egy óvoda udvarán néhány tízezer forinttól indul. A hét „nehéz” intézményre nagyságrendileg 8–10 millió forintot becsülök. Ez a fele annak, amibe a klímás csomag kerül.

Nem kell hozzá hálózat. Egy zsalugáter egy árnyékoló nem fogyaszt áramot, nem terheli a vezetéket, nem rontja az épület energetikai besorolását, és nincs éves karbantartási díja sem. S ott is segít, ahol a klíma a villamoshálózat miatt rövidtávon nem opció.

Elkészülhet 2027 nyarára. Egy hálózat-átépítés tervezéssel, engedélyezéssel évekig tart. Egy redőnyt tavasszal fel lehet szerelni, egy fát ősszel el lehet ültetni.

Ott is segít, ahol lesz klíma. Egy árnyékolt épületben a klímának kevesebbet kell dolgoznia, kisebb a villanyszámla, és jobban ki lehet használni a korlátozott hálózati kapacitást. A fa pedig az udvart is hűti, ahol a gyerekek délelőtt játszanak.

És nem utolsósorban: ez zöld megoldás. Egy fa húsz-negyven évig ad árnyékot, közben megköti a port és a szén-dioxidot, és semmit nem kér cserébe. Hosszú távon ez a klímaalkalmazkodás, nem az, hogy minden falra gépet szerelünk.

Mi jön most?

A határozat elfogadása csak az első lépés. Az árnyékolás, a hálózatkiépítés, napelemrendszer-kialakítás felmérési eredményének és a projektek konkrét árazásának a 2027-es költségvetés tervezésekor kell a testület elé kerülnie. Figyelni fogom, hogy ez megtörténjen, és konkrét tételek legyenek a költségvetésben.

Köszönöm a képviselőtársaimnak, hogy támogatták Csaszny Gábor kezdeményezését és a módosítónkat. A következő lépés a költségvetés: ott dől el, hogy 2027 nyarán tényleg hűvösebb lesz-e a gyerekeknek.

Beküldve:

Hőkupola az óvodáinkban – 20 millió forint és egy döntés kérdése, s 2027-ben megszűnhet a gyermekintézményeink többségében

Június 20-án indult az első hőhullám, és tizenegy napig tartott. Június 30-án Szécsényben 42 fokot mértek, augusztus elején Budapesten, a Szent Gellért téren szintén 42 fokot. Aki ezt a nyarat végigélte egy panelben vagy egy szigetelés nélküli, hetvenes évekbeli óvodaépületben, annak nem kell magyarázni, miről beszélek.

Csaszny Gábor képviselőtársam javaslatára a hivatal elkészítette a kerületi óvodák és bölcsődék általános felmérését: hol lehet klimatizálni, mi kell hozzá, és mennyibe kerül. Végre egy szuperül összerakott anyag, nem mindennap kapunk ilyet, ezért is meglepő, hogy a képviselők a végén az excel táblázatot kinyomtatva, meghajtogatva, majd rettenetes felbontásban visszaszkennelve, fejjel lefelé kapták meg.

A mesterséges intelligencia korában nyilván csak apró szurkálódás, hiszen pár perc alatt feldolgozhatóvá tehető, de pontosan mutatja mire mondtunk nemet április 12-én., s minek kellene nagyon gyorsan véget vetni.

A felmérés táblázata itt elérhető.

Jó reggelt Pesterzsébet, a klímakatasztrófa már itt kopogtat!

A globális felmelegedés nem hangulat kérdése, hanem tény. A légkörben felhalmozódó szén-dioxid visszatartja a hőt, és emiatt a Föld átlaghőmérséklete évtizedek óta emelkedik. A Meteorológiai Világszervezet szerint a 2015 és 2025 közötti tizenegy év volt a valaha mért legmelegebb tizenegy év (WMO). Magyarországon az évi középhőmérséklet 1901 óta 1,2 °C-kal nőtt (OMSZ).

Ehhez jön a hőkupola: egy magaslégköri nyomásrendszer napokra ráül a térségre, a levegő nem tud kicserélődni, és még éjszaka sem hűl le. Ez már nem kivételes esemény, hanem visszatérő nyári üzemmód. Aki tehát arra vár, hogy majd „jönnek normálisabb nyarak”, az rosszul tervez.

Miért pont az óvodákban és bölcsődékben?

Mert a legkisebbek hőszabályozása még nem működik úgy, mint a miénk. Hamarabb kiszáradnak, könnyebben kapja el őket a hőkimerültség és a hőguta, és nem tudják megmondani, hogy „most már nem bírom”. A hőség egészségügyi kockázata éppen a csecsemőknél, kisgyermekeknél és az időseknél a legnagyobb.

És ezek az intézmények nyáron is nyitva vannak. A gyerek ott tölti a nap legmelegebb óráit, ott alszik délután, egy 30 fokos csoportszobában. Nem kényeztetésről beszélünk, hanem arról, hogy egy kétéves ne hőgutával jöjjön haza a bölcsődéből. Nem véletlen, hogy évek óta szülők szerelnek fel klímát a saját pénzükön – ami tiszteletre méltó, de nem így kellene működnie egy önkormányzatnak.

Azt is tegyük hozzá: a klíma nem varázsgép. Népegészségügyi szabály, hogy legfeljebb 8 fokkal lehet hidegebbre állítani a kültérinél, és óránként negyedórát szellőztetni kell, ha nincs CO2-mérő. Ez így helyes – a cél nem a hűtőkamra, hanem az elviselhető hőmérséklet.

S akkor mit csináljunk 2027-ben?

A felmérés legfontosabb tanulsága, hogy a klíma ára a beruházás kisebb része. Kell hozzá külön betáplálás a villanyórától, érintésvédelmi jegyzőkönyv (kb. 60 ezer forint épületenként) és új energetikai tanúsítvány (kb. 200 ezer), mert a klíma lerontja az épület energetikai besorolását. Ezt napelemmel lehet visszahozni, ami 4–5 év alatt megtérül, és pont akkor termel, amikor az intézmény üzemel.

Tizenhárom telephelyen a villamoshálózat elbírja a terhelést, vagyis a klimatizálás átépítés nélkül megvalósítható: Kerekerdő, Gyermekmosoly, Mákvirág, Nyitnikék, Békaponty, Kékcinke, Gyöngyszem, Lurkóház, a két német nemzetiségi óvoda (Baross utca 79. és 81.), valamint a Vörösmarty, a Mártírok és az Ady Bölcsőde.

Összeadtam a melléklet tételeit. Íme a 2027-es csomag:

KöltségelemÖsszeg
Klímaberendezések (48 db)12 000 000 Ft
Villanyszerelés4 600 000 Ft
Érintésvédelmi jegyzőkönyvek780 000 Ft
Energetikai tanúsítványok2 600 000 Ft
Beruházás összesen19 980 000 Ft
Napelem 9 helyszínen (kb. 98 kWp)51 800 000 Ft
Mindösszesen napelemmel71 780 000 Ft
Éves karbantartás (13 épület)1 300 000 Ft / év

Vagyis 48 klíma tizenhárom épületben, mindennel együtt, nettó 20 millió forint. Ez egy kerületi költségvetésben nem csillagászati összeg – ennyibe kerül egy rendezvénysorozat vagy egy díszvilágítás. A napelem ezen felül 51,8 millió, ami viszont megtérül, tehát nem kiadás, hanem befektetés. Négy helyszínen (Békaponty, a két Baross utcai óvoda, Mártírok Bölcsőde) árnyékos a terület, ott a napelem kiesik.

Egy dologban viszont választani kell: a Nyitnikék tagóvoda és a Kossuth Bölcsőde közös villamoshálózaton van, oda vagy az egyikbe, vagy a másikba kerülhet több gép. Ezt nem lehet elkenni, ezt el kell dönteni.

És ahol nem lesz ilyen egyszerű

Hét telephelyen a helyzet érdemben nehezebb, és itt legyünk őszinték: 2027-ben ezek nagy valószínűséggel nem oldódnak meg.

  • Bóbita (Kalmár Ilona sétány 1.) és Vackor (Lázár utca 18.): nincs önálló árambekötésük, a szomszédos iskola elöregedett hálózatán vannak. Itt önálló bekötés, teljes hálózati újratervezés, engedélyezés és kivitelezés kell. A Bóbitánál a melléklet a teljes villamoshálózat kiépítését – klimatizálással és festéssel – kb. 60 millió forintra teszi. Ez több éves beruházás, aminek a tervezés az első lépése. Épp ezért a tervezést nem 2028-ban, hanem most kell elindítani.
  • Gyermekkert, Gézengúz, Kincskereső, Kossuth Bölcsőde, Köztársaság Bölcsőde: a hálózat tovább nem terhelhető. Van, ahol már minden csoportszoba klimatizált, máshol éppen ezért nem kerülhet fel több gép. Itt először villamoshálózati felmérés kell, és csak utána tudunk bármit ígérni.

Ezekben az épületekben – mivel távfűtésesek – van egy másik, jobb út is: a sajtóhírek szerint várható energetikai pályázati forrásból „mélyfelújítás”, azaz vezetékcsere, szigetelés, hőszivattyús hűtés-fűtés. Ez drágább és lassabb, viszont tartós megoldás, szemben azzal, ha csak gépeket akasztunk egy rossz épület falára. Ehhez viszont pályázatra kész terveknek kell a fiókban lenniük. Ha a kiírás megjelenik, és mi akkor kezdünk kapkodni, megint lekéssük.

A döntés a testület kezében van

A beszámoló azt javasolja, hogy a 2027-es költségvetés tervezésénél legyen előirányzat elsősorban a klímákra és a villanyszerelésre, másodsorban a napelemekre – ott, ahol a hálózat átépítése nélkül megy. A nehéz épületeknél pedig induljon el a villamoshálózat tervezése.

Én ezt támogatom, de nem elég elfogadni egy beszámolót. Egy elfogadott beszámolótól még egyetlen csoportszoba sem lesz hűvösebb. Ahhoz forint kell a költségvetés megfelelő sorára, és hozzá határidő.

Magyarul a lehetőség adott: a képviselő-testület kezében a döntés. A nem akarásnak nyögés a vége, a cselekvésnek klimatizált óvodák és bölcsődék.

A felmérés táblázata itt elérhető.

Beküldve:

Az óvodák és bölcsődék nyári zárva tartása

Kezdődhet a nyári össznépi gyermek cserebere szervezése – nyilvánosságra hozták az óvodák és bölcsődék nyári zárva tartását.

  • Ki mikor vigyáz a gyerekekre?
  • Miikor jönnek a nagyszülők, bébiszitterek?
  • Mikor mennek táborba, vidékre a a nagynénihez, nagybácsihoz, s mikor költöznek a barátokhoz?

2015-09-22_otthon-apaval.jpgAz Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Informatikai Bizottság döntött az óvodák és bölcsődék nyári zárva tartásáról. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően kell a szülőket tájékoztatni. Így a nem pesterzsébeti olvasóimnak is érdemes lassan érdeklődni az intézményekben róla, soha sem elég korai megtudni mikorra kell a szabadságokat kikérni, átsorolni, kikönyörögni, kizsarolni, kisírni…

Az iskolai nyári szünet alatt jelentősen lecsökken az óvodás gyermekek létszáma is, megkezdődik ugyanis az összszülői nyári társasjáték. Az iskolák utolsó tanítási napja ebben az évben június 15. Az óvodák nyári zárva tartását a kerületi óvodák és tagóvodák ezért június 13-tól augusztus 26-ig tervezték a szülők igényeit és a bölcsődék zárva tartását is figyelembe véve.

A nyári zárva tartás 11 hetet jelent, amely felosztásra került az óvodák és tagóvodák között a folyamatos óvodai ellátás figyelembevételével. Az óvodák nyári zárva tartását a mellékelt táblázat tartalmazza.

Amennyiben a szülők óvodai ellátást igényelnének gyermekeik részére a zárva tartás ideje alatt, azt az intézményvezetők a telephelyeken, illetve a közeli óvodákban meg tudják oldani.

gyermekkel_dolgozni.jpg

A bölcsődék nyári zárva tartása:

screenshot_2016-01-28_10_40_12.png

Beküldve:

Lehet munkám és gyerekem?

 

Pesterzsébet Önkormányzata ma dönt a bölcsődei térítési díjak bevezetéséről. A kerületünkben szokássá váló egynapos társadalmi egyeztetés során kaptam az alábbi olvasói véleményt:
 
"Kisfia született! Gratulálok!" "Egészséges kislány, Apuka! Gratulálok!" – boldog mosollyal, egymás szemébe kapaszkodva ízlelgeti ezeket a szavakat napról napra minden szülő. Család születik, boldogság, gondoskodás, de ezzel együtt új életforma, változások is. A nő büszkén küldi a babafotókat kollégáinak, a férfi pedig aggódva számolja újra és újra a családi költségvetést. Mennyi kell a pelenkára, a gyerekorvosnak, babakocsit inkább használtan vesznek. De a baba vidám kacagása, a napról napra látható fejlődés hosszú hónapokra feledtetni képes a gondokat. A rosszkedv lassan kúszik a családok életébe. A férfi munkahelye bizonytalanná válik, a nő fényképeire már a kutya sem kíváncsi a régi munkahelyen. A mindennapok monotonitása, a banánpürés otthoni melegítők és a játszótéri beszélgetések elindítják az anyát a depresszió lejtőjén. Vannak, akik vidáman felvállalva élik meg ősanyaságukat, s csak titokban álmodnak egy esti színházról vagy a párjukkal töltött hosszú hétvégéről. Mások rosszkedvűek, a konyhapénzt számolgatják és néhány forinttal olcsóbb bevásárlás érdekében elbabakocsiznak a világ végére. Megint mások pedig arra gondolnak, hogy az életük akkor teljes, ha nem csak az anyaság szerepét élik át.
 
Milyen szerepei vannak egy nőnek? Lássuk: feleség, társ, szerető, gyermek, testvér és anya, de munkatárs, vezető vagy művész is egyben. Ha az egészséges egyensúly felborul a szerepek között, akkor súlyos mentális problémák kezdődhetnek. A depresszió, kilátástalanság és kiégés nem csak a munkahelyre jellemző gond: bármely szerepben megélhető, ha a kihívások mértéke túlzó, s a sikerélmény csekély.
 
Mit is akar ezzel mondani? Miért is kevés a sikerélmény a gyermeknevelésben? Normális ez a nő, aki ilyet leír? – kérdezhetik joggal. Nos, igen, normális. Háromgyermekes anya. Aki tapasztalatból tudja, hogy annak a nőnek, aki korábban felelősségteljes vezetői munkát végzett, nap mint nap szellemi kihívásokkal szembesült, kreatívan alkothatok és teljesítményét munkatársai és főnökei is elismerték, csak időszakosan elegendő a babavilág.
 
Az első hónapokban, tán az első évben is jól esik a pihenés, a munkahelyi nyomás alóli felszabadulás. Új feladatként ott az újszülött, aki egész napos gondoskodást igényel. De egy idő után a nőben rejlő belső gyermek, a szelleme, értelme éhezni kezd…. Hiába tökéletes anya és hibátlanul ragyog otthon a lakás, az elme alkotói vágyát csak időszakosan köti le a szalvétatechnika és a kötögetés. Milyen sok kismama lesz a számítógép rabja? Mennyien menekülnek a blogírásba és találják meg cset-oldalakon a hasonló gondokkal küzdő kismamák társaságát?
 
No és mennyien küzdenek azzal, hogy női szerepüket immár alig tudják megélni. Ugyan, a játszótérre csak nem veszek kiskosztümöt és magas sarkút… A férfi fizetéséből tán nem minden hónapban telik fodrászra és kozmetikusra sem, mint régen. Új fehérneműket sem vesztek magatoknak, ugye, anyukák?
 
Több-kevesebb gondolkodási idő után aztán megszületik a döntés: az anya visszamegy dolgozni. Mert szükség van a keresetére, mert szüksége van kihívásokra és szellemi munkára, felnőtt emberek és nem csak anyatársak társaságára. Mert ha nem megy vissza, akkor betöltik az állását, hiszen minél többet tölt távol munkahelyétől, annál valószínűbb, hogy főnökei már rég elfelejtették korábbi munkabírását, kreativitását és problémamegoldó képességeit. A családi döntés meghozatala után sorra veszik a lehetőségeket: Mi legyen a kicsivel? Egészséges, érett gyermek, valahol egy és két éves kor között. A gyermektársaságot kedveli, de még nem játszik együtt más gyermekekkel. Egyértelmű, hogy gondoskodás, biztonságos környezetet és szakértő nevelést igényel abban az időben is, amikor az anya nincs otthon. Szerencsés családokban szóba jöhet egy nagymama, aki szívesen vállalja a kis unoka nevelését. Mások a bébiszitter vagy egy magánbölcsőde mellett döntenek, mert akkor a gyermek saját, ismert és védett környezetében töltheti a napokat. Nézzük a költségeket! A nagymama nyilván nem kér pénzt, legfeljebb a napi túró rudit és joghurtot meg a gyümölcsöket szerzik be. A magánnapközi, magánbölcsi vagy a bébiszitter már jóval költségesebb megoldás. Az előbbiekben havi 80 és 100 ezer forint közti összeget kérnek, a bébiszitter óránként egy ezrest elviszi, ami havi szinten – még kedvezményeket is beszámítva és nyolc órás munkahetet feltételezve – 120-160 ezer forint. Azoknak az anyáknak, akik nettó fizetése meghaladja ezt az összeget, megnyugtató megoldás lehet a két megoldás egyike. Hány ilyen anyukát ismernek? A többség számára tehát marad az önkormányzati bölcsőde, mint költségkímélő kényszermegoldás. Illetve maradt, eddig a megoldás. Mert mostantól a bölcsődei díjak bevezetése lehetetlenné teszi a kisgyermekes családok életét. Ha az anya visszamegy dolgozni, de fizetése egy jelentős részét a gyermek bölcsődei ellátására fizeti ki, akkor joggal kérdezi, hogy mi a célja az intézkedésnek.
 
Ne szüljünk több gyermeket? Ne dolgozzanak a nők? Csak az szüljön, ahol a nagymama vállalni tudja a kicsi ellátását? Attól, hogy egy nő anyává válik, már nem megbecsült munkaerő? Merre tart az ország így?
 
Európában utolsók között kullogunk minden statisztikában: kevesebb nő vállal, vállalhat politikai szerepet, kisebb a vállalati felsővezetők közt a nők aránya. Svédországban már az apáknak is kötelező néhány hónapot "gyesen" tölteni, hogy megtapasztalják az anyaság vitathatatlanul értékes és nemes kihívásának a másik oldalát, az egyhangúságot és a depressziót.
 
Kedves anyukák, dolgozó nők! Meddig akarjuk még tűrni, hogy a fakanál és a babakocsi mellé kényszerít minket az ország vezetése?
Napocska
  
—————————————————————————————
 
Tegnap egy közösségi portálon feltettem a döntéssel kapcsolatban az alábbi kérdést:
 
 
Az eddig beérkező vélemények azt tükrözik, hogy az erzsébeti szülők többsége nem támogatja a térítési díj bevezetését. Meggyőződésem, hogy egy alaposan előkészített – hatásvizsgálatok és költségkalkulációk birtokában – lefolytatott társadalmi egyeztetés során egy komplex család és szociálpolitikai program részeként a javaslatot többen is támogatták volna (per pillanat nem éri el a támogatottsága a szülői vélemények 10%-át sem), de ez legyen a gondja annak, aki a javaslatot minden komolyabb előkészítési és egyeztetési folyamat nélkül beterjesztette.
 
Én a javaslatra nemmel fogok szavazni, köszönöm mindenkinek az együttműködést és véleménynyilvánítást.
 
Mach Péter
Pesterzsébet önkormányzati képviselője
Lehet Más a Politika

 

Beküldve:

Mi döntünk, te meg csak fizess!

Az utolsó pillanatban szemlesütve – talán kicsit elszégyellve magát,- de benyújtotta a rendelettervezetét a bölcsődei térítési díjakról Szabados Ákos polgármester úr.

A rendelet előkészítése részben sikeresnek tekinthető: az érintett szülők jövedelmi viszonyairól az intézményvezetők begyűjtötték a szüksége adatokat és ezáltal kalkulálható mekkora részét vállalják ezentúl az ellátás költségeinek a szülők.

Újra van televíziója a kerületnek, megújult a honlapja és havonta megjelenik a Pesterzsébet Újság, a lehetőség adott, hogy a döntéshozók megismerhessék az itt élők véleményét, ötleteit, az általuk javasolt döntési pontokat. A hajlandóság és a jó szándék az hiányzik, de nagyon.

A probléma felvetése jogos, a bölcsődei térítési díjak bevezetése a jövedelmi viszonyok figyelembe vételével indokolt lehet. Egyrészt a kerület az elmúlt években fővárosi szinten is kimagasló teljesítményt nyújt ezen a téren, a férőhelyek számát tekintve az elsők között szerepelünk. Ha szükséges a szülők hozzájárulása hogy megmentsük az elmúlt évek eredményeit a kormány döntéseinek következményeitől, akkor bele kell nyúljunk a pénztárcánkba. Ehhez azonban konkrét ígéretek, intézkedési tervek kellettek volna, én például szívesen fizetnék ha biztosítanak róla hogy a Mediterrán lakóparkba születő gyerekeknek biztosítják a bölcsődei ellátást, no pláne létesítenek egyet közelebb. Ez a döntési mechanizmus viszont több kárt, mint hasznot eredményez, jó volt eddig kisgyermekes erzsébeti szülőnek lenni (bölcsődei férőhelyek, remek óvodák, sportolási lehetőségek), érthetetlen hogy miért kell mindent elrontani (OK, érthető az itt élők véleményét figyelmen kívül hagyva csak rosszul lehet dönteni).

A rendelettervezet és a térítési díjakat tartalmazó mellékletek innen letölthetőek.

 

Beküldve:

Gondoskodó Pesterzsébet

A programunk második eleme a kerületben élők egészségben eltöltött éveinek számának növelése, a betegségek megelőzése, az egészséges környezet biztosítása.
 
Meg kell nyitni a Duna-partot minden kerületi lakos részére, elzárt csónakházak, lezárt partszakaszok helyett folytatni kell a folyóparti pihenőövezet kialakítását. Együttműködünk ez ügyben Soroksárral és Ferencvárossal, mert közöseik az érdekeink: egészséges környezet, élhető Dél-Pest. A lég- és zajszennyezés ellen is védekezni kell: forgalomcsillapítással, s ahol szükséges:zajvédő falakkal.
 
Igazságtalan, hogy egy budai lakos kedvezőbb körülmények között jut orvosi ellátáshoz, mint egy dél-pesti, újítsuk fel a kerületi szakorvosi rendelőt!
 
A mai világban nem könnyű egyszerre anyának és dolgozó nőnek lenni. Növelni kell a bölcsődei férőhelyek számát, nyitva tartásukat pedig a munkahelyi időbeosztáshoz kell igazítani. A családi napközik kialakítása hatékony, a helyi közösség erőforrásait felhasználó megoldás, amely gyors megoldást jelent az óvodai helyhiányra.
 
A közhivatalokban, köztereken, akadálymentesen lehessen közlekedni, legyen megközelíthető a városközpont felöl is kerekesszékkel a vasútállomás, kényelmesen használhassuk babakocsikkal is az aluljárókat, buszokat és villamosokat.