Kevés olyan XX. századi politikusa volt az országnak, akinek megítélésében közmegegyezés van, Kéthly Anna ilyen személyisége történelmünknek. Pesterzsébet Önkormányzatának határozata alapján november 16-án (születésének 124. évfordulóján) Kéthly Anna emléktáblát helyeztek el a Csili falán.
Az Együtt 2014 – Párbeszéd Magyarországért Választási Szövetség képviseletében mi is elhelyeztük az emlékezés virágait az emléktáblánál.
A magyar politika évtizedek óta adós egy olyan politikai közösséggel, amely hitelesen és a jövő nemzedékekért érzett felelősséggel küzdött volna az elnyomás, a szegénység és az önkény ellen. Kéthly Anna példát mutathat és segíthet nekünk az eligazodásban.
Örökségét felvállalva, ígérjük: mi tanulunk az előttünk járók hibáiból, készek és képesek vagyunk arra, hogy jó útra vezessük az irányt tévesztett Magyarországot.
Kéthly Anna egy kilencgyermekes munkáscsalád második gyerekeként született. Apja villanyszerelő szakmunkás volt. Már fiatalon dolgoznia kellett, munka mellett végezte el a négy polgári iskolát. A szakszervezeten keresztül került kapcsolatba az 1890-ben alakult Magyarországi Szociáldemokrata Párttal (MSZDP). A pártnak 1917-ben lett a tagja.
Az 1918. október 28-án lezajlott őszirózsás forradalmat üdvözölte, hiszen a forradalom lehetőséget jelentett a polgári demokratikus társadalom kialakulására. A Tanácsköztársaságot ugyanakkor elítélte, jórészt a Lenin-fiúk atrocitásai miatt. Az 1930-as évek vége felé egyre inkább radikalizálódik a közélet, a szélsőjobb előretör, az ország a hitleri Németország felé közeledik. Kéthly Anna a társadalmi problémák mellett a zsidótörvények éles bírálójává is vált. A németek elleni összefogásra buzdított, kereste a lehetőséget a polgári erők összefogására, és ezáltal a háborúból való kilépésre.
A német megszállás után, mint az ellenzék egyik vezéregyéniségét, előbb a németek, majd a nyilasok keresték, de nem tudták elfogni. A kommunistákat világnézeti különbségek választják el a szociáldemokratáktól, ezért a világháború után az ország és pártja függetlensége mellett áll ki, ezért bebörtönzik. 1956. október 23-án forradalom kezdődött a szovjet típusú rendszer ellen. A Szociáldemokrata párt újjá alakult, elnöke Kéthly Anna lett. A november 3-án megalakult Harmadik Nagy Imre-kormányban pedig államminiszteri posztot kapott. A forradalom bukása után emigrált.
Forrás: wikipedia.hu



Pesterzsébet városvezetése azonban ezt másként gondolja, ők nem köpenyük felét kívánják megosztani, hanem rendőrökkel szeretnék hajléktalan-mentesíteni Pesterzsébet belvárosát és a Duna-partot. A politika iránt érdeklődőknek persze nem okozott különösebb meglepetést kezdeményezésük, hiszen kerületünk alpolgármestere Dr. Vas Imre fideszes országgyűlési képviselő, aki a Parlamentben is a hajléktalankérdés rendészeti megoldásának legfőbb támogatója, az adott jogszabályok előterjesztője és megalkotója. S kerületünkben fordulhatott elő az az abszurd helyzet is, hogy a hogy a sok fideszes közül épp a 






Pénteken tartotta Pesterzsébet Önkormányzata az aradi vértanúk megemlékezését. Idén a Párbeszéd Magyarországért képviseletében én helyeztem el koszorút – a tizenhárom aradi vértanú egyikéről elnevezett – Vécsey lakótelepen elhelyezett Emlékkőnél.
Október 10-én közmeghallgatás is lesz a testületi-ülés után, 17 órai kezdetettel a Csiliben. Számos fontos kérdésre kaphatnak választ a kerületi lakosok. Remélem sokan el tudnak jönni, hogy kérdéseikkel, ötleteikkel segítsék a képviselők munkáját.
A soroksári Duna-parton történt gyilkosság ugyanis komoly változásokat hozott a soroksári és pesterzsébeti lakosok életében. Évek óta legfontosabb téma a kerületben a közbiztonság ügye, bár 2010-ben a frissen kinevezett belügyminiszter azt ígérte két hét alatt rendet rak, Pintér Sándor az ígéretét nem tartotta be, és ez bizony nem történt meg.