Pesterzsébet nem kér a Tarsoly Csabákból!
Egy három éve húzódó történetet zárt le ma Pesterzsébet képviselő-testülete, határozatban rögzítette nem épít a a kerület legfontosabb természeti értékének tartott Duna-partra stadiont. Hosszú, néha reménytelennek tűnő küzdelem végéhez érkeztünk, a Mediterrán-lakóparkban és a Gubacsi lakótelepen élő szülőkkel és lokálpatrióta polgárokkal közösen megállítottuk a stadionépítést.
Határozat
A Képviselő-testület kinyilvánítja, hogy nem kíván a Zodony utcai sporttelepen futballstadiont építeni.
A Zodony utcai élőfüves nagypályát csak utánpótlás képzés és bajnokság, illetve tömegsport számára kívánja hasznosítani.
2012-ben Dr. Vas Imre alpolgármester javaslatára, az akkori fideszes többségű képviselő-testület 27 millió Ft + ÁFA összegű kötelezettségvállalásról döntött egy új futball stadion építésének tervezési költségeire.
Akkor egyedüliként álltam ki a testületben azért, hogy stadion helyett tömegsport- és rekreációs funkciók kellenek a Duna-partra. Az itt élők azonban velem értettek egyet és elutasították a stadion terveket, egy akkori 1000 fős felmérés szerint a megkérdezettek 75%-a ellenezte a beruházást.
2013 tavaszán ennek ellenére Pesterzsébet képviselő-testülete megszavazta, hogy a Zodony utcában, egy NB II-es követelményeknek megfelelő labdarúgópálya épüljön: egy 2500 néző befogadására alkalmas centerpálya, hozzá tartozó székház, valamint öltözőrendszerek, sportcsarnok.
Magyarország miniszterelnökének nem a sziklamászás, hanem a foci a hobbija, így nem hegyet, hanem futball stadiont akart építeni Földesi Gyula fideszes képviselő és frakciója egy zöldövezeti lakópark mellé a Duna-parti csónakházak közelébe. Akkor minden adott is volt ahhoz, hogy Felcsútnak méltó versenytársa akadjon, s futball nagyhatalommá váljon a Mediterrán-lakópark.
Három éve a testületi vitán elhangzottak szerint a beruházás legfontosabb indoka (az ingatlanmutyi – a régi ESMTK stadion ingatlanjának értékesítése mellett) az volt, hogy a kormány ma csak ezeket a sportberuházásokat támogatja. Földesi Gyula azonban korán ivott a medve bőrére: érthetetlen módon képtelen volt forrásokat találni a városvezetés a beruházáshoz. A lakossági tiltakozás is egyre nőtt, az országos média is felkapta az ügyet. Így miközben Orbán Viktor minden ismerőse, üzletfele, kollégium- párttársa stadiont építhetett, a pesterzsébeti fidesz hoppon maradt.
A választások után gőzerővel folyik tovább a stadionépítés, sőt miután nem fér több stadion az országba, épít a kormány Romániában is.
Pesterzsébet képviselő-testülete azonban ma úgy döntött, nem enged a szirének csábításának, nem épít stadiont.
Ha már nem épül tehát stadion egy csendes Duna-parti lakótelep mellett, akkor találjuk ki együtt milyen legyen Pesterzsébet rekreációs övezete. Találjuk ki hol legyenek futópályák, fittparkok, kerékpárút, közösségi tereink!
Áprilisban Szabados Ákos polgármester úr elfogadta a javaslatomat és jövőre megkezdhetjük a futópályák tervezését a kerületben. Akkor javaslatomra úgy döntött a testület, hogy a kerületben élőkkel a helyi tömegsport egyesületekkel futókörökkel és a futótársadalommal együttműködve futópályák kialakítását kezdi meg 2016-tól. (Külön köszönet Somodi Klarissza bizottsági elnök asszonynak és Völgyesi Krisztián képviselőtársamnak, akik a sport bizottság ülésein képviselték az ügyet).
Első lépésként a Kulcsár lakótelep mellett épült fel egy fittpark gumiburkolatú futópályával. A további fejlesztések tervezéséhez pedig a lakosság véleményét becsatornázva lakossági fórumot tartunk és annak tapasztalatait leszűrve építünk további futópályákat.
A PM javaslata egy 5 milliárdos környezeti kármentesítési alap létrehozásáról szólt, amit a szennyezők és kockázatos ipari tevékenységet végzők töltöttek volna fel. Ez az alap lehetővé tenné a mérgező telepek felszámolását, az egészséges és biztonságos környezet kialakítását – a Fidesz erre mondott nemet. Napirendre se vették az Országgyűlésben Szabó Tímea javaslatát.
Ráadásul a város közepéről, a sűrűn lakott erzsébeti és kispesti városrész szomszédságából a teljes gyártelepet ki kell telepíteni! A Vegyi Művek területének egy jelentős részét ugyanis 2007 előtt eladták és ott ma is veszélyes üzemek működnek. A kerületi önkormányzatok (Kispest, Pesterzsébet) saját hatáskörben megkezdték a mérések előkészítését, de egy teljes, a lakott területeket is mérő, átfogó kúthálózat kiépítésére (s a FIDESZ-kormány alatt gallyra vágott, másfélmilliárdból létrehozott kármentesítő-rendszer helyreállítására – ez egy 105 kútból álló rendszer volt: réteg-, talaj-, termelő és figyelőkutakat egyaránt tartalmazott -) nincs forrásuk.
Lassan az enyém is: tényleg képtelen a főváros közösségi közlekedését szervező és azért felelős vállalat egy illemhely rendszeres takarításának biztosítására? Tényleg éveket kell várni arra, hogy egy ilyen kérdést megoldjanak?
Az edző szerint a magyar kormánynak ambíciózus céljai vannak a csapattal, 2019-ben állítólag már az elsőosztályú bajnokságot szeretnék megnyerni.
A Párbeszéd Magyarországért szerint nincs kétség: a magyar adófizetők milliárdjaiból építenek focistadionokat Romániában. Orbán őrült pocsékolása már a határokon is átcsap, miközben itthon alapfeladatok ellátására nem jut pénz.
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő (hiszen ebből a szempontból a főépítész úr egyedül eredményesebbnek bizonyulna), hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt. 
Miközben Pesterzsébeten és Kispesten a károk felmérését végzik, s folyamatosan tájékoztatják a lakosságot a folyamatról, addig a IX. kerület fideszes polgármestere pár hónapja a vészhelyzet hiányára hivatkozva semmilyen teendőt nem tartott szükségesnek, majd az első ezer méreghordó elszállítása után megoldottnak nevezte a problémát, és most is csak lapít.
De hogy is állunk most Pesterzsébeten? Mérgezett-e a talaj, talaj- és rétegvíz a kertjeinkben, szellőztethetünk-e szabadon?
Talán ennek is köszönhető, hogy kivételesen győzött a józan ész: az emberi erőforrás minisztérium példátlan gyorsasággal reagált: és közleményt adott ki, hogy megdöbbenve értesültek a tanítónő által a közösségi médiában és a tanítványai közt is terjesztett gyűlöletkeltő megnyilvánulásokról. Az államtitkárság utasítására a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az üggyel kapcsolatban soron kívül vizsgálatot indított, amelynek eredményétől függően dönt a szankciókról, amennyiben a cikkben szereplő állítások beigazolódnak, a tanár nem maradhat a Klik foglalkoztatottja, ám a munkavégzés alól már a vizsgálat idejére is felmentik.
Még 2010-ben a választások után kezdtünk bele a munkába barátainkkal, hogy elérjük: a Duna-partról baleset- és akadálymentesen megközelíthető legyen a centrum és a pályaudvar. Tíz éves restanciát akartunk gyorsan behozni.
Majd jött a zebravadász buszsofőr és jelezte a BKK központjának, hogy lassítja a forgalmat. A BKK pedig kötelezte az önkormányzatot a zebra felmarására. Az itt élők véleményét pedig megint nem kérdezte meg senki, a Duna-parti gyermekek biztonságát felülírta a busz menetrend. Nem az átkelőhely áthelyezését kezdeményezték, nem a problémát szerették volna megszüntetni, csak a zebrát.
Kezdeményezése azonban mindaddig hiteltelen marad, amíg el nem számol az elmúlt évek hibás döntéseivel. Áder János, ugyanis a Fidesz képviselőjeként szó nélkül hagyta, megszavazta vagy köztársasági elnökként aláírta az alábbi törvényeket és megegyezéseket:
a nemzeti parkok tönkretételét, ellehetetlenítését