Virágültetéssel a szeméthegyek ellen!

Gerillakertészet forever! / Vigyázat, politikamentes poszt! /

Ilyenkor jó igazán a Duna-parton élni! A Duna-parton élők megunták a környezetükben a szeméthegyeket, összefogtak, gyűjtésbe fogtak, bevonták a helyi vállalkozókat és virágágyást, cserjéket ültettek a helyére. Szuper ilyen lakóközösségben lakni.

38280422_1845828868843531_3082423167059230720_n.jpg

2016 tavaszán szüntetett meg az önkormányzat egy szelektív szigetet elsősorban a körülötte permanensen megjelenő szeméthegyek miatt a Mediterrán lakópark bejáratánál.  A szemét és az üvegtörmelék azonban ott maradt, sőt nem csökkent, hanem nőtt a szemét mennyisége.

Akkor a javaslatomra a megszüntetett sziget helyére virágokat ültetett az Önkormányzat. Úgy tűnt, hogy hosszú küzdelem után sikerült pontot tenni a mondat végére: meggyőződésem ugyanis, hogy az illegális hulladéklerakók megszüntetésének egyik fontos eszköze a fák, cserjék, virágok ültetése.

De sajnos nem így történt, tavaly és idén is a lombhulladék elszállítása okozott komoly gondot az FKF Zrt-nek, a csűtörtökönkét kihelyezett lombzsákok nem tűntek el péntekenként és a Duna-parti magán és társasházi kertek lombhulladéka hetekig várta az elszállítást, az elbomló lombzsákok pedig elrohadnak addig. A rothadó lombzsákok mellett pedig természetesen megjelent a kommunális szemét is, majd néhány lusta garázstulajdonos és társasház ágakkal és egyéb zöldhulladékkel is telepakolta a területet.

Mivel az Önkormányzat nem segített, így idén a Mediterrán lakóparkban és a szomszédos Gubacsi lakótelepen élők fogtak össze, gyűjtésbe kezdtek, bevonták a helyi pékséget és virágokat, cserjéket ültettek az adott területen, most pedig a terület locsolását szervezik éppen.

Az Önkormányzat a virágültetés után azonnal felszámolta a teljes hulladéklerakót (16 m3 szemetet szállított el).

Köszönöm Cserna Hajnalnak a szakmai segítséget, Bognárné Adorján Csillának és a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztatónak a fagyalbokrokat, a szerszámokat és a szemét elszállítását.

S persze köszönöm név nélkül az ötlet kitalálójának, a Duna-parti szomszédoknak az anyagi támogatást, az ültetőknek a részvételt és az Édeskalács Pékségnek a gyűjtést!38521499_1845969738829444_696799503939796992_o.jpg

Kunyhóból lakásba!

A képviselők egyhangú csütörtöki döntésének köszönhetően Kőbánya és Kispest után, Pesterzsébeten is megkezdődhet a Kunyhóból Lakásba! program.

Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete még februárban döntött úgy, hogy felkéri a polgármestert, hogy a Kunyhóból Lakásba! program keretében az Utcáról Lakásba Egyesülettel készítsen elő egy megállapodást és terjessze a testület elé. Mostani határozatával a „A Kunyhóból Lakásba!” programban való részvételhez kettő, alacsony közös költséggel rendelkező lakás 5 év határozott időtartamra szóló, szociális alapú, többszörös bérlőkijelölési jogát biztosítja az egyesületnek a kerület.

utcarol-lakasba-ule-720x487.jpgfotó: merce.hu

Bár meggyőződésem, hogy a múlthavi lakás-ügynél jóval kisebb nyilvánosságot kap a tegnapi döntésünk és sem az ATV, sem politikai celebjeink nem fogják felforgatni a kerületet, én mégis úgy gondolom, Pesterzsébet most jár jó úton és ez a jó irány. Júniusban azt ígértem, olyan rendszerszintű átfogó változtatásokat indítunk el, ami jó az adott családnak, de a sok ismeretlen rászoruló, kisebb politikai és celeb támogatást kapón is egyaránt segít. Egyrészt az elkészült hivatali beszámolók alapján biztosítani fogjuk a feltételrendszerét annak, hogy szabályozásra kerülhessen milyen együttműködés szükséges a család és az ellátórendszer részéről ahhoz, hogy egy rendkívüli élethelyzetben szociális bérlakásba költöző család önfenntartóként kikerüljön a rendszerből, hogy más hasonló helyzetbe kerülő családokon is segíteni tudjunk.

Másrészt komoly előrelépésnek tekintem csütörtöki döntésünket is. Az Utcáról Lakásba Egyesület célja, hogy minél több közterületen élő hajléktalan ember költözhessen szociális bérlakásba, innovatív lakhatási programokat dolgoztak ki a lakhatási válság enyhítésére, és hajléktalan embereket segítenek tartós és biztonságos lakhatáshoz. Ahogy ők fogalmaznak: „A jelenlegi lépcsőzetes elven működő hajléktalan ellátórendszer nem képes reális és hosszú távon fenntartható kivezető utat nyújtani a közterületen élő hajléktalan embereknek. Ez többszörösen igaz a kunyhóban élőkre, akik számára az intézményes ellátás egyértelmű visszalépést jelent életminőségükben. Az Elsőként Lakhatást szemlélet, és módszer ezzel szemben a hajléktalan emberek elsődleges igényére reagál, vagyis önálló lakhatást kínál.

Ez a kiindulási pontja a változás elősegítésnek, szemben a hagyományos hajléktalan ellátás szemléletével, amely az önálló lakhatást végcélnak tekinti. Célunk, hogy az önkormányzatok bérlakásaik, azon belül az üres lakás állományuk egy részét bocsássák Elsőként lakhatást szemléletű programok, és más innovatív lakáspolitikai megoldásokkal dolgozó programok rendelkezésére.”

Pesterzsébeten a bérlakás állományban nagy számú rossz állapotban lévő, lakhatásra alkalmatlan, komoly átalakításra, felújításra szoruló lakás van, amiket a szokásos bérlakás pályázati rendszerben nem tudunk hasznosítani. Most ezek közül kettő a projektnek köszönhetően újra beköltözhetővé válik, otthonná alakul. A beköltözőkkel szociális munkások dolgoznak együtt, annak érdekében, hogy képesek legyenek ezt a lakhatási formát megtartani.

2013 októberében írtam: Meggyőződésem, hogy hajléktalanságot nem lehet megoldani kitiltással, börtönbüntetéssel. Attól, hogy nem látjuk a mélyszegénység eme szélsőséges formáját, még létezik. Ma Magyarország egyik legnagyobb problémája a társadalom általános elszegényedése. S ebben felelősségünk van nekünk is képviselőként, kerületi polgárként egyaránt. A közpénzt a hajléktalanság és a lakásszegénység valódi megoldásainak kidolgozására is fordítanunk kell.”

Ilyenkor jó pesterzsébetinek lenni: a képviselő-testület egyhangúan fogadta el a határozatot, amelyet a hivatal is szívvel-lélekkel készített, mindenki egyet értett abban, hogy erősíteni kell a szolidaritást és a társadalmi felelősségvállalást.

Jó munkát kívánok a programban résztvevőknek!

A pesterzsébeti Anonymus

anonymus-szobor-anonymous.jpgA wikipédia szerint Anonymus, vagy Bele Regis Notarius, az egyik magyar király jegyzője és krónikása (feltehetően III. Béláé, de minthogy pontos születési évét nem ismerjük, nem lehetünk bizonyosak benne). Keveset tudunk róla; latinizált nevének kezdőbetűje mindenesetre P-vel kezdődik, mert magát csak „P. mester”-ként jelölte. Anonymus a magyar honfoglalás történetének legrészletesebb megírója, valamint tőle tudjuk a törzsfők neveit – de azokat a történészek nem tartják hitelesnek. Művének, a Gesta Hungarorumnak egyetlen, 13. századi példánya az Országos Széchényi Könyvtárban található. 

De mit tudunk, az idén júliusban, Pesterzsébeten feltűnő névrokonáról? Cikkemben megpróbálom megfejteni a pesterzsébeti Anonymus titkát, annak járok utána, ki is ő valójában.

Ismerjük a vagyonnyilatkozatát.

Aki tovább nyomoz, megtudhatja, hogy személye Pesterzsébet Önkormányzatának 100%-os tulajdonában álló egyszemélyes gazdasági társaságához, az Integrit-XX. Kft-hez köthető. Itt azonban megakad a nyomozás, további információhoz ugyanis nem jutunk a honlapról.  

2018-07-10.pngAki itt nem áll le, az megtalálhatja Pesterzsébet Önkormányzatának 44/2015. (III. 12.) Ök. számú határozatát.

„Az előterjesztés szerint Mach Péter és Völgyesi Krisztián képviselő Urak a 2015. január 22. -én megtartott Képviselő- testületi ülésre önálló képviselői indítványt nyújtottak be, amelynek célja a vonatkozó jogszabály által meghatározott, minimálisan kötelezően közzéteendő adatok körének bővítése, a nyilvánosság és az átláthatóság kiterjesztése és a közérdekű adatok igénylésére vonatkozó eljárás pontos szabályozása.

A Képviselő- testület 011/2015. (I.22.) számú határozatával egyetértését fejezte ki a fent említett célokkal és felkérte a polgármestert, hogy vizsgálja meg a közérdekű adatok közzétételéről és a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítéséről szóló törvényi kötelezettségen felüli transzparencia biztosításának jogszabályi lehetőségeit és erre vonatkozóan készítsen előterjesztést a Képviselő- testület márciusi ülésére.”

Az elkészült előterjesztés után elfogadott határozat I. pontja pedig az alábbiakat tartalmazza:

Az egyedi közzétételi lista alapján az annak hatálya alá tartozók kötelesek az alábbi közérdekű adatokat saját honlapjukon, vagy Pesterzsébet Önkormányzatának honlapján (www.pesterzsebet.hu) közzétenni:

…     – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 2.§ (1) bekezdésében meghatározott személyek aktuális vagyonnyilatkozatát – az érintett írásbeli hozzájárulásával, de a személyes adatok anonimizálása mellett – azzal, hogy a vagyonnyilatkozatnak a közzétételt követően még 5 évig elérhetőnek kell lennie.

A nyomozás innen már felgyorsulhat: már csak egy ugrás az adott jogszabályhelyre kattintás:

2. § (1) *  A köztulajdonban álló gazdasági társaság a közzététel időpontjában fennálló adatok alapján közzéteszi a vezető tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 208. §-a szerint vezető állású munkavállalók, valamint az önállóan cégjegyzésre vagy a bankszámla feletti rendelkezésre jogosult munkavállalók

S máris tudhatjuk, hogy Anonymus az Integrit XX. Kft. ügyvezetője, vagy 3 FB tagjának egyike.

De kik is ők?

  • Potoczky Attila ügyvezető
  • Sárfi-Kránicz Ferenc FB elnök
  • Bánó Miklós FB tag
  • és Gergely László FB tag.

anonim_1.jpgDe akkor miért csak egyetlen vagyonnyilatkozat van fent? A megoldás egyszerű: csak az érintett hozzájárulásával kerülhet fel, tehát négyük közül nyilván csak egyikük engedélyezte azt.

S akkor jön a megvilágosodás: ha úgy rakják ki, hogy ne tudd kié, soha nem derül ki, ki az aki nem engedte nyilvánosságra hozni és ki az, aki igen. S itt a nyomozó tanácstalanul széttárhatná a kezét, de nem teszi. Letölti a jogi bizottság júliusi anyagai közül azt a tájékoztatót, ami az adott határozat végrehajtásáról szól. S íme, megtudhatjuk ki a pesterzsébeti Anonymus:

Egyrészt nagyon büszke vagyok rá, hogy 10 éve barátomnak tekinthetem és együtt politizálok a pesterzsébeti Anonymussal, másrészt nagyon örülök, hogy én jelölhettem Őt az adott FB-be tagnak.

Köszönöm Laci, hogy számodra nem csak szavakban, de tettekben is fontos az átláthatóság!

Amikor ész megáll, szó bent szakad: remélem komolyan gondolta az Integrit XX Kft, hogy úgy hozta nyilvánosságra a tisztségviselői vagyonnyilatkozatát, hogy nem tudható kié, mert viccnek durva lenne.

Szólj a vezetőnek, ha fulladozol a buszon!

  • Mit tegyünk, ha nem kapunk levegőt a buszon és nem nyithatóak az ablakok?
  • Kihez forduljunk, ha elviselhetetlen a hőség, mert nincsenek bekapcsolva a légkondik?

Tavaly is hasonló problémákkal foglalkoztunk, akkor csupán pimasz semmitmondó válaszokra futotta a BKV-nak.

Idén elnézést kértek és érdemi választ kaptam a feltett kérdéseimre. A májusi korai kánikula kifogott ugyanis a BKV-val és emiatt sajnos a kerület iskolásaival. 35-ös buszon kulcsra zárt ablakok fogadták a kisgyermekes szülőket, a légbefúvás valamiért nem működött, a légkondit pedig a vezető nem kapcsolta be, mert a fődiszpécser csak 11 után tette kötelezővé annak bekapcsolását. Így sem légbefúvás, sem levegő, csak forróság és ájuldozó gyerekek voltak az adott járaton.

19143186_1138625992910780_1650636539172182522_o.jpgAz akkor benyújtott panaszomra közel egy hónappal később, de érdemi választ kaptam. Szerződés kötelezi a  35-ös járatot üzemeltető  VT-ARRIVA Kft.-t arra, hogy elfogadható hőmérsékletet biztosítsanak az utazóknak.

A cikk elején feltett kérdéseimre:

  • Mit tegyünk, ha nem kapunk levegőt a buszon és nem nyithatóak az ablakok?

Egyszerű a válasz: a vezetőnek kell jelezni a problémát. Amennyiben jelzik az utasok a járművezető felé, hogy a klímaberendezés nem a megkívánt hőfokon működik és ablakot szeretnének nyitni, a járművezető köteles biztosítani a légáramlást. 

  • Kihez forduljunk, ha elviselhetetlen a hőség, mert nincsenek bekapcsolva a légkondik?

Ebben az esetben is a vezetőnek érdemes jelezni a problémát, ugyanis bár a fődiszpécser klímahasználat elrendelése kötelező érvényű, azonban nem jelenti azt, hogy egyéb időpontban tilos üzemeltetni a klímaberendezést. Vagyis a vezető önállón is dönthet annak bekapcsolásáról.

Ha ez nem jár sikerrel akkor már a buszon bejelenthető a probléma a Közlekedő Tömeg Tudatos közlekedő alkalmazásával, utólag pedig a BKV Zrt. E-ügyfélszolgálatán.

zwembad-bus_1jpg-500x332.jpg

Itt olvasható a teljes válaszlevél:

Tárgy: tájékoztatás

Tisztelt Mach Péter!  

A BKK Zrt.-hez 2018. május 28-án érkezett elektronikus bejelentésére az illetékes szolgáltató, a VT-ARRIVA Kft. állásfoglalása alapján az alábbiakról tájékoztatjuk.

A Szolgáltató úgy nyilatkozott, hogy szerződés kötelezi a VT-ARRIVA Kft.-t arra, hogy elfogadható hőmérsékletet biztosítsanak az utazóknak. Az emberek hőérzete azonban nagyon eltérő, ezért nyáron a klíma, télen a fűtés okoz kellemetlenséget. Az utastér hőmérsékletét a külső hőmérséklet és a klíma/fűtés erőssége is befolyásolja, továbbá a megállók és az utasok száma, az ajtónyitás gyakorisága is, amelyek rendkívül változó adatok. Amikor a külső hőmérséklet nem indokolja a klímaberendezés használatát, járó motor esetén mindig működik a gépi szellőző rendszer, az autóbuszvezető nyitva tartja a tetőszellőzőt, és az ablakok az utasok által is nyitható állapotban vannak. Az autóbuszvezető az oldalsó ablakokat csak a végállomáson tudja kinyitni. Működő klímaberendezés esetén az ablakok reteszelt állapotban vannak.

Amennyiben jelzik az utasok a járművezető felé, hogy a klímaberendezés nem a megkívánt hőfokon működik és ablakot szeretnének nyitni, a járművezető köteles biztosítani a légáramlást.

A fődiszpécser 11 óra 15 perckor rendelte el központilag a klímaberendezések használatát a járművezetőknek, addig a hőmérséklet nem tette indokolttá azok üzemeltetését.

A vizsgálat során a Szolgáltató a járművezető bevonásával elemzi az esetet. A tanulságokat rögzítik, és felhívják a járművezető figyelmét a hasonló esetek elkerülésére, esetlegesen akkor is, ha nem kerül szankcionálásra az esemény. 

A BKK Zrt. nyomatékosan felhívta a szolgáltató, a VT-ARRIVA Kft. figyelmét ismét, hogy a fődiszpécser klímahasználat elrendelése kötelező érvényű, azonban nem jelenti azt, hogy egyéb időpontban tilos üzemeltetni a klímaberendezést. A BKK Zrt.-nek fontos az utaselégedettség, ezért a járműveken kialakuló hőfokot folyamatosan, szúrópróbaszerűen ellenőrzi.

A BKV Zrt. az állásfoglalásában úgy nyilatkozott, hogy valóban informatikai probléma volt a honlapjukon, emiatt a bejelentések nem működtek. A hibát a BKV Zrt. fejlesztője elhárította, így most már a BKV Zrt. e-ügyfélszolgálata újra működik.

Az okozott kellemetlenség szíves elnézését kérjük.

Budapest, 2018. június 26.

Tisztelettel a BKK Zrt. megbízásából

Zárszóként egy lakhatási ügy kapcsán

Ma egyhangú szavazással 2 évvel meghosszabbította a médiában ismertté vált Lakatos család lakásbérleti szerződését Pesterzsébet képviselő-testülete. A valódi munka azonban csak most kezdődik el, júliusban a Megújuló Pesterzsébet frakció javaslatára elkészülő hivatali beszámoló alapján átnézzük milyen módon szabályozzuk át az utánkövetés rendszerét, hogy hasonló eset többet ne fordulhasson elő, ne nézzük tétlenül egy egyéves szerződés lejártát anélkül, hogy kész megoldási javaslatok közül választhassunk.

Olyan rendszerszintű átfogó változtatásokat indítunk az ellátórendszerben, ami jó az adott családnak, de a sok ismeretlen rászoruló, kisebb politikai és celeb támogatást kapón is egyaránt segít. Az ebben a ciklusban kialakított normatív lakáspályázati rendszer működik és láthatóan biztonságosan teszi, most a hozzákapcsolódó intézményi, segítő hálózatot is rendbe rakjuk. S igen biztosítjuk a feltételrendszerét annak, hogy szabályozásra kerülhessen milyen együttműködés szükséges a család és az ellátórendszer részéről ahhoz, hogy egy rendkívüli élethelyzetben szociális bérlakásba költöző család önfenntartóként kikerüljön a rendszerből, hogy más hasonló helyzetbe kerülő családokon is segíteni tudjunk.

35628781_1962575923754959_8047376606429184000_n.jpgZárszóként pedig megosztom, a mai testületi ülésen elhangzott beszédem is:

Köszönöm a szót Polgármester Úr!

Adott egy rászoruló család lakhatási problémája, s annak megoldási lehetőségei. S adott egy e köré kialakult percepciós tér. Eszerint csalódott bennem a baloldali véleményformáló értelmiség, mert végtaghiányos gyerekeket akarok utcára hajigálni. A körülöttem ülő képviselőtársaimban állítólag nem csalódtak, mert róluk ezt feltételezték eddig is.

A magam részéről pedig csalódtam a polgármester úrban és a hivatal sajtómunkatársaiban is, hogy az elmúlt hónapokban nem segítették abban a média munkáját, hogy ne ez a hamis percepciós tér alakuljon ki az ügyben.  De a felszólalásomban most nem felelősöket szeretnék keresni, hanem a valós megoldás felé vezető utat megmutatni. Nem tudom hányan szeretnének kilakoltatásokat Pesterzsébeten a testületből, de szívből remélem senki, frakciótársaimról és szocialista képviselőtársaimról tudom, hogy nem, de erről a múlt héten nem is volt szó.

Még az előző ciklusban amikor rendszeresen becipeltem a „Szegénység nem bűn!” táblámat a testületi ülésre, tiltakozásként a szociális ellátó és támogatási rendszer leépítése miatt, a bölcsődei és óvodai térítési díjak kapcsán, vagy amikor komoly vitába szálltam képviselőtársaimmal, hogy arra építve nem szabad támogatást osztogatni, hogy csak természetben lehet, mert különben elisszák, akkor sem hiszem, hogy bárki gyermekes családokat akart volna az utcára tenni.

szegeny_2.jpgImmár harmadszor tárgyalunk, egy rendeletmódosítást, amely a jogszerűség határát súrolva próbál meg egy lakhatási problémát egy évvel elodázni a valós megoldás helyett.

Ezt a rossz, „megoldjuk okosban, ha érdemi cselekvésre képtelenek vagyunk” határozatot ma gyanítom egyhangúan megszavazzuk. Egyhangúan tesszük, „pedig az önkormányzati rendeletek lényege, hogy tiszta, mindenki számára egyenlő jogi környezetet teremtsenek. Ez adja a jogbiztonságot! Ha most egy sajtóba került ügy miatt módosítunk rendeletet, akkor holnaptól bárki elvárhatja, hogy úgy biztosítsunk neki előnyt másokkal szemben, hogy megváltoztatjuk a jogi környezetet”, ezen nagyon sokat kell majd dolgoznunk, hogy ne így legyen.

A rendeletmódosítás amellett, hogy szerintem jogszerűtlen, valójában tüneti kezelést folytat a valódi rendszerszintű megoldás helyett, a rendeletmódosítás egyfajta lex Lakatos lesz a média és néhány celeb kedvéért, ami a családnak ideiglenesen segít, de a többi ismeretlen, a média által nem felkarolt ügyben nem nyújt megoldást, sőt éppen, hogy elodázza a rendszerszintű átfogó megoldást. 

A helyes irány ugyanis az, hogy olyan rendszerszintű átfogó megoldás szülessen, ami jó az adott családnak, de a sok ismeretlen rászoruló, kisebb politikai és celeb támogatást kapónak egyaránt segít, és rákényszeríti a polgármestert, a hivatal munkatársait és minket képviselőket, hogy érdemben, átfogóan oldják meg, és ne csak tünetileg kezeljenek egyes ügyeket.

Ezért javasoltam két hónapja, hogy a feleket bevonva, civilszervezetek, szakértők bevonásával keressük meg az adott egyedi esetben a legjobb megoldást, hasonlóan az „Utcáról Lakásba” programhoz. Ezt a javaslatot azonban nem volt hajlandó megfontolni a városvezetés, ezért nem voltam hajlandó részt venni a májusi döntéshozatalban, tiltakozásként kivonulva Völgyesi Krisztián képviselőtársammal a szavazásról. S júniusban hasonló okokból ezért tartózkodtam a rendeletmódosítás kapcsán.

Szívből remélem, hogy a mai döntésünk ugyanakkora katarzist hoz majd, mint az egy évvel ezelőtti egyhangú döntésünk. Akkor Pesterzsébet példát mutatott, mecénások, művészek, intézmények fogtak össze, felújították, akadálymentesítették az adott lakást, rendezték előre az egy éves fizetési kötelezettségeket.

A problémát azonban nem oldjuk meg, kérem képviselőtársaimat, hogy a Megújuló Pesterzsébet képviselői javaslatára készülő hivatali beszámolót feldolgozva, folytassuk az érdemi munkát!

 

Balhé helyett lakhatást!

images.jpegA mai napom arról szólt, hogy telefonokat kapkodok, cseten válaszolgatok barátaimnak, ismerőseimnek, az elmúlt 8-10 évben velem politizálóknak azon kérdéseire, hogy – Ceglédi Zoltán szavai szerint – „hogyan lökhetek ki az utcára egy végtaghiányos kisfiút”, azt ajánlják kérjek mindenkitől bocsánatot és változtassam meg embertelen döntésemet.

Egyrészt szeretnék megnyugtatni mindenkit nem tettem ilyet, a lakhatást alapvető emberi jognak tartom. Másrészt szerdán a képviselőtestület rendkívüli ülést tart és várhatóan rendezni fogja az adott problémát. De bocsánatot kérni sem esik nehezemre:

– Én kérek elnézést!

– Én kérek elnézést Szabados Ákos Pesterzsébet polgármestere és a lakás- és szociális ügyekért felelős hivatali osztályok nevében azért, hogy kerek egy év alatt nem sikerült jogszerű megoldást biztosítania egy többgyermekes rászoruló család számára!

– Én kérek elnézést, de a Megújuló Pesterzsébet frakció tagjaként, arra azért büszke vagyok, hogy a frakciónk javaslatára beszámoló készül júliusra, hogy ne ismétlődhessen meg hasonló eset Pesterzsébeten, hogy felmérje a testület milyen lehetősége van a kerületi családsegítőnek és a szociális osztálynak ilyen esetben, miként zajlik az utánkövetés, mit tett az elmúlt egy évben a pesterzsébeti szociális rendszer az adott ügyben, ha nem hibázott senki akkor hol kell és lehet módosítani a feladatokon.

– Én kérek elnézést azért, mert egyesek egy család kilakoltatásával riogatnak, miközben erről szó sem volt!

– Én kérek elnézést azért, mert egyesek pártpolitikai célokra kívánják felhasználni egy nehéz sorsú család lakhatási problémáját!

– Én kérek elnézést, hogy Pesterzsébeten is a személyre szabott rendeletalkotást tartja a Fidesz frakció és a kerület polgármestere az egyedül üdvözítő megoldásnak ahelyett, hogy olyan választ keresnének a problémára, amely nem teremt jogbizonytalanságot.

– Én kérek elnézést, hogy mind májusban a belső egyeztetéseken, mind a júniusi testületi ülésen lesöpörték az asztalról a probléma jogszerű megoldását nyújtó javaslataimat!

– Én kérek elnézést azért, hogy ehelyett egyetlen alternatívaként egy rendeletmódosítással egy kiskapu megnyitását – majd a szerződés megkötése után várhatóan visszazárását – tartják sokan egyetlen üdvözítő megoldásnak. Egyetértek ugyanis azzal, amit Völgyesi Krisztián képviselőtársam fogalmazott meg a vita során: „Az önkormányzati rendeletek lényege, hogy tiszta, mindenki számára egyenlő jogi környezetet teremtsenek. Ez adja a jogbiztonságot! Ha most egy sajtóba került ügy miatt módosítunk rendeletet, akkor holnaptól bárki elvárhatja, hogy úgy biztosítsunk neki előnyt másokkal szemben, hogy megváltoztatjuk a jogi környezetet.”

Pesterzsébet polgármesterének és képviselőtestületének igenis mindent meg kell tennie, hogy gyermekes családokat elhelyezés nélkül ne lehessen kilakoltatni a kerületben! Pótcselekvés helyett azonban valódi tettekre van szükség, sokféle beavatkozással segíthetünk elérhető bérlakást szerezni a gyermekes családoknak és az öngondoskodásra képteleneknek, ezek közül azonban a személyre szabott rendeletek megalkotása nem a jó megoldás!

Pesterzsébeten Völgyesi Krisztián képviselőtársam javaslatára nem véletlenül kerül napirendre még idén ősszel a bérlakáskoncepció. Javítani kell a lakás nélkül és lakhatási szegénységben élők helyzetét. Szakértők, civil aktivisták bevonásával kell megkezdeni egy olyan átfogó lakáspolitika kialakítását és fokozatos megvalósítását, aminek fő célja támogatni a biztonságos és megfizethető lakhatást.

Ezért tartom fontosnak, hogy Pesterzsébeten is esély mutatkozik a civileket is bevonó „Utcáról Lakásba”, program megvalósítására.

Erről is szólt a testületi ülésen elhangzott javaslatom, mert meggyőződésem, hogy valós megoldást kell nyújtani a lakhatási problémákra és ebben az esetben sem a csalás, és a „becsukom a szemem és megoldjuk okosban” a megoldás.

Ehelyett  azt javasoltam, hogy a feleket bevonva, civilszervezetek, szakértők bevonásával keressük meg az adott egyedi esetben a legjobb megoldást, hasonlóan a fenti programhoz. Ezt a javaslatot azonban nem volt hajlandó megfontolni a városvezetés, ezért nem voltam hajlandó részt venni a májusi döntéshozatalban, tiltakozásként kivonulva Völgyesi Krisztián képviselőtársammal a szavazásról. S júniusban hasonló okokból ezért tartózkodtam a rendeletmódosítás kapcsán.

Az adott, nehéz helyzetű, támogatásra szoruló családnak július végéig érvényes lakásbérleti szerződése van, csütörtöki ígéretemnek megfelelően pedig minden jogszerű megoldást támogatok, ami biztosítja a család lakhatási problémájának a megoldását,ha az én javaslatom nem elfogadható akkor oldjuk meg másként, de ne verjük szét a bérlakásrendszerét a kerületnek, és ne hagyjuk fedél nélkül a családot sem!

A rendeletmódosítás amellett, hogy szerintem jogszerűtlen, valójában tüneti kezelést folytat a valódi rendszerszintű megoldás helyett, a rendeletmódosítás egyfajta lex adott család lenne a média és néhány celeb kedvéért, ami a családnak talán segítene (ez sem teljesen igaz), de a többi ismeretlen, a média által nem felkarolt ügyben nem nyújtana megoldást, sőt éppen, hogy elodázza a rendszerszintű átfogó megoldást. 

A helyes irány ugyanis az, hogy olyan rendszerszintű átfogó megoldás szülessen, ami jó az adott családnak, de a sok ismeretlen rászoruló, kisebb politikai és celeb támogatás kapónak egyaránt segítsen, és rákényszerítse a polgármestert, és a hivatal munkatársait, hogy érdemben, átfogóan oldják meg, és ne csak tünetileg kezeljenek egyes ügyeket.

Mert elég a látszat intézkedésekből, cselekedni kell!

S én kérek elnézést, mert nem ügyeltem a látszatra, nem szavaztam meg egy szerintem személyre szabott rendeletmódosítást, amelyet rossznak tartok, hanem tartom magam az elveimhez és azért dolgozom, hogy egy élhetőbb kerületté váljon Pesterzsébet ahol egyetlen kisgyermekes családot sem tesznek utcára, de a döntések átláthatóak és jogszerűek!

Pesterzsébet többet érdemel!

Betiltották a vizet a vizes játszótéren

A hétvégén kezdődik a vakáció, de egyelőre nem érdemes a Duna-parti vizes játszótérre szervezni a kirándulást.

20180530_112605_1.jpgA játszóteret használó szülők kérésére utánajártam hol tart a vizes játszótér újranyitása. Amikor kimentem katasztrófális állapot fogadott: használt pelenkák szanaszét, megtömött szemetes és rengeteg szemét körülötte is, balesetveszélyes játékok, leszerelt csap, félméteres gaz (ez utóbbit azóta lekaszálták, bár így a pipacstenger oda lett :-)).

BREAKING!!!!

style=”text-align: justify;”>Komoly sikerként értékeltem februárban, hogy a képviselőtestület 4,5 millió Forintot csoportosított a játszótér felújítására, ami viszont kiábrándító, hogy még mindig csak a szerződéskötésnél tart az ügy, ha az két héten belül le is zárul, csak utána kezdődhet meg a játszóeszközök újrafestése, balesetveszélyes elemeinek cseréje.

Mivel az adott területre is pályázott az önkormányzat, hogy fitt park létesüljön így most ideiglenesen sem helyeznek ki a sportolást segítő eszközöket sem (focikapuk…). Így júniusban még érdemes elkerülni a pesterzsébeti vizes játszóteret.

A  KÖZTÉR pályázat keretében a Duna-parton megépült Vizes Játszótér a víz szimbóluma köré épült, cápák, hajók között játszhattak a gyerekek a nyitáskor. A játszótér népszerű volt, a szülőkkel közösen alakítottuk ki annak házirendjét is, melyet így be is tartottak. Pesterzsébeten azon ritka játszóterek közé tartozott, amelynek saját mosdója is volt és a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató kertésze felügyelte.

13116287_1188092887890736_7007320963407727218_o.jpgMára azonban elszállt a kezdeti lelkesedés, kertésznek nyoma sincs, tavaly vissza kellett venni az ESMTK-tól a játszótér kezelését, mert nem végezte el a feladatát. A tavalyi döntés sem hozott azonban előrelépést, csöbörből vödörbe került a játszótér: a mostani kezelője sem látja el feladatát, a játszótér szemeteseit nem üríti, a balesetveszélyes játékokat nem tartja karban.

Ráadásul slusszpoénként betiltották a vizet is a játszótéren. A játszótér központi eleme egy makettváros, ahol a gátak szabályozásával irányítható a folyó. Az ehhez szükséges csapot azonban elzárta a szomszédos telek tulajdonosa, az ESMTK. Az egyesületet ugyanis zavarja, hogy egy vizes játszótér csapját használják a gyerekek és szülők, mert így „folyik a víz”.

A legegyszerűbb megoldást választották tehát: betiltották a vizet. Leszerelték a csapot és hetek óta nem hajlandók visszahelyezni. Ígéret szerint az önkormányzat napokon belül visszarakja a csapot, de a felújítás még hetekig húzódik. 

A felújítás után ismét biztosított lesz a mosdóhasználat is és ikerbabakocsikkal is be lehet majd jutni.

Amint megismerhetjük az „újranyitás” dátumát, jelentkezem a fejleményekkel, a játszótér addig is nyitva van, de kétgyermekes szülőként jó szívvel egyelőre inkább alternatív lehetőségeket ajánlok, például a közelben található Babapark játszóterét.

Mentsük meg a Baross-Topánka közösségi közlekedési csomópontot!

Dönthetnek-e a pesterzsébetiek saját környezetükről vagy a polgármester felülírhatja a képviselők és a lakók döntését? Ez lesz a csütörtöki testületi ülés egyik legfontosabb kérdése.

Javaslatomra egy többlépcsős közösségi tervezés projektet indított el Pesterzsébet Önkormányzata, ennek eredményeként a 2015-ben lebontott pavilonsor helyén a Baross és a Topánka utca sarkán új közösségi közlekedési csomópontot tervezett BKK és kerületi infó felülettel, jegyautomatával, pékséggel és egyéb szolgáltató egységekkel.

Többéves időhúzás után csütörtökön, a polgármester úr javaslatára a képviselő-testület arról dönt visszavonja-e a határozatát és inkább úgy épüljön át a csomópont, ahogy azt a polgármester szeretné: parkolóbővítés, kisebb buszmegálló, esetleg nemzeti dohánybolt.

Meggyőződésem, hogy egy, a közösségi közlekedés csomópontjában elhelyezkedő közösségi tér átalakítását meg kell tervezni, lehetőleg a lakosságot és az ott árusítókat bevonva.

Itt élőként és a közösségi közlekedés használójaként abban vagyok érdekelt, hogy a lehető leggyorsabban felépüljenek az új pavilonok, újra vásárolhassunk péksüteményt, gyrost vagy amire az itt élőknek szüksége van.

Ha Ön szerint sem lehet a lakosság bevonása nélkül visszavonni a közösségi tervezés eredményeit és fontosnak érzi, hogy bevonják a folyamatba, akkor kérjük írja alá petíciónkat (vagy kattintson ide vagy a lenti felületen)!

Semmit rólunk nélkülünk!

Zugló után Pesterzsébeten is betámadták a közösségi tervezés folyamatát. A különbség annyi, hogy nálunk a folyamat eredményét képező közösségi közlekedési csomópont megépítését az elejétől kezdve azt ellenző és hátráltató polgármester próbálja meghiúsítani.

Javaslatomra a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 2015. március 10-én határozott arról, hogy az új Topánka utcai pavilonsor önkormányzati forrásból megvalósuló, bérelhető üzletekből álljon és a tervezés a lakosság bevonásával induljon meg. A közös tervezői munka során mind a közösségi tér funkciójának meghatározásában, mind elhelyezkedésében, illetve az azt körülvevő zöld felületek és a gyalogutak megtervezésében is vártuk az itt élők javaslatait, véleményét.

Az első ütemben 574-en, a másodikban 602-en vettek részt. A folyamat eredményeként a képen látható pavilonsor építéséről döntött a képviselő-testület.2018-06-10.png

Utoljára egy éve jelentkeztem a fejleményekkel: csúszott a Baross-Topánka közösségi közlekedési csomópontba tervezett pavilonsor átadása, cserébe viszont nyáron ideiglenesen, árnyékolóval ellátott és esővédett részt alakított ki a megállóban a beruházó.

Akkor komoly vitáim voltak az ügyben számos szereplővel, azóta sem értek egyet Nemes László alpolgármester véleményével az ügyben, s mélységesen elítélem azt. A körzet képviselőjeként meggyőződésem, hogy az itt élők többet érdemelnek pártpropagandaként osztogatott vizes palackoknál és kerítésre szerelt tákolmányoknál. Valódi cselekvésre van inkább szükség a pártok önfényező kampánya helyett. Ezért is  könyvelhettük el komoly sikerként, hogy sikerült meggyőzni az időt húzni akarókat, illetve az ideiglenes váró helyett kerítésre tákolmányt építeni szándékozókat, hogy az utasok nyugodt körülmények között várhassák a buszokat anélkül, hogy hőgutát kapjanak vagy jégeső szakadjon a nyakukba.

Akkor meginvitáltam a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság ülésére Budapest első közösségi tervezéssel kialakított közlekedési csomópontjának beruházóját és leendő üzemeltetőjét miként is áll az ügy. Nem kis aggodalommal töltött el ugyanis, hogy a határidő június 30-án lejár, de még egy kapavágást nem tettek.

Sajnos jogosan aggódtunk: a márciusi bizottsági ülésen bemutatták a kiviteli terveket, amihez néhány módosítást akkor kértünk is, amiket be is fogadtak a tervezők, de az engedélyeztetési folyamat 2 hónapra mégis leállt és csak júniusban kerültek leadásra a végleges tervek. Akkor azt az ígéretet kaptuk szeptember elején kezdődhet meg az építkezés és október végén nyithatnak meg a pavilonsor üzletei.

Így épülhetett meg a kerület egyik legnagyobb és legcsúnyább fedett buszvárója. Most pedig Szabados Ákos polgármester azt javasolja a képviselő-testületnek, hogy vonja vissza a közösségi tervezés eredményeire épülő határozatát és építsék meg úgy a Baross-Topánka kereszteződést, ahogy ő szeretné. Nem számít mit szeretnének a lakók, cserébe nem hátráltatja tovább a terület rendezését új buszmegállót és parkolóbővítést ígér, egyetlen plusz lehetőségként esetleg egy nemzeti dohánybolt épülhetne a területen.

A előterjesztés szerint a döntés indoka az, hogy a koncessziós szerződés megkötésekor a létesítmény bekerülési költségét 25.000.000,- Ft+áfa összegre becsülték. A tervezés során jelentős nehézségekbe ütköztek, ezért az eljárás elhúzódott. Időközben, az építőiparban bekövetkezett változások – építőanyagok és a munkaerő árának jelentős megemelkedése – hatására a kivitelezés tervező általi becsült költsége jelentős mértékben megemelkedett, jelenleg 71.889.675,- Ft+áfa összegre tehető.

Ennek azonban hivatalosan igazolható nyoma sincs az adott előterjesztésben, ugyanis a beruházást felvállaló Integrit XX. Kft. el sem indította a közbeszerzési eljárást. Évekig húzta az időt, majd mondvacsinált indokokat felsorolva bejelentette nem teljesítette a megállapodásban foglaltakat, mivel nem is áll rendelkezésre fedezet a beruházására, meg sem indította az eljárást.

Forrás pedig lenne rá, hiszen találtunk soktízmillió közpénzt olyan eleve kudarcra ítélt beruházások tervezési folyamataira, mint a kerékpáros-gyalogos híd, a foci- és vízilabdastadion, csak a Baross-Topánka közösségi közlekedési csomópont mostohagyermek.

07-melleklet_02.jpgHa a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő, hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt.

Meggyőződésem, hogy egy, a közösségi közlekedés csomópontjában elhelyezkedő közösségi tér átalakítását meg kell tervezni, lehetőleg a lakosságot és az ott árusítókat bevonva.

Itt élőként és a közösségi közlekedés használójaként abban vagyok érdekelt, hogy a lehető leggyorsabban felépüljenek az új pavilonok, újra vásárolhassunk péksüteményt, gyrost vagy amire az itt élőknek szüksége van.

Ehhez kérem a támogatásukat!

Mentsük meg Micimackót és barátait!

Találkozzunk június 9-én, 9 órakor a pesterzsébeti Duna-parton, a Gubacsi-híd alatti régi Hajóállomásnál!
Takarítsuk ki a Duna-partot idén is!

Immár ötödik éve szerveznek civilek, dél-pesti lokálpatrióták, futók, kerékpárosok és horgászok közös akciót a Duna-parton. Az összefogásnak köszönhetően számos illegális hulladéklerakót felszámoltunk a parton a Gubacsi-híd és a Hollandi öböl környezetében. 

Ennek ellenére a partszakasz ma sem vált a kerület rekreációs részéve, rossz a közbiztonság, állandó probléma a szemétkérdés, évről évre romlik a minősége a kerékpárútnak.

– Ha zavar a teleszemetelt Duna-part. 
– Ha tisztább és rendezettebb partszakaszon szeretnél kerékpározni és futni.
– Ha félted a kutyád a fertőzésveszélyes hulladéktól.
– Ha zavar, a nádas állapota.

Akkor találkozzunk június 9-én!

Takarítsuk ki a Duna-partot és közben beszéljük meg mit tehetünk a partunkért!

Zsákokat és kesztyűt biztosítunk.

A szemét elszállításáról, talicskákról és gereblyékről a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató gondoskodik.

A rendezvény Facebook oldala:https://www.facebook.com/events/187421292084273/

Kezdés: 2018. június 9. 9 óra
Találkozóhely: a Gubacsi híd alatti régi Hajóállomás (térkép)

Készítettem egy videót a mostani állapotokról és az előző évek eredményeiről: 

Április 21-re szervezett az Átalakuló Duna-part takarítási akciót a Pesterzsébeti vasútállomáshoz, mert az állomás környezetének zöldfelületét elborította a szemét.

Akkor a sajtónyilvánosságnak köszönhetően, megelőzve a flashmobot, kitakarította a MÁV az adott területet. Ismét bebizonyosodott, hogy a helyi közösségek tenni akarása, az együttműködés sikerre vezet!

Akkor azt ígértük: folytatjuk a Duna-parton! S most betartjuk amit ígértünk!

Szeretettel várjuk azokat a kerületi lakosokat a Gubacsi-híd alatti régi Hajóállomásnál, akik csatlakozni szeretnének az akcióhoz!

Gyertek és folytassuk együtt a kerület élhetőbbé tételét!

Akkor is van szmog, ha nem mérjük!

Hiába reménykedik Tarlós és a kormány: akkor is van szmog, ha nem mérik!

A környezetvédelmi világnap célja széles körben felhívni a figyelmet a környezetszennyezés következményeire, elősegíteni az együttgondolkodást és a közös cselekvést, terjeszteni a fenntartható fejlődés eszméjét. 

Ehhez kapcsolódó kéthetes hír, hogy bíróság elé visz az Európai Bizottság hat uniós tagállamot, köztük Magyarországot a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt. Az Európai Bizottság azért kezdeményezte az eljárást, mert nem lát kellő garanciákat arra, hogy a magyar kormány által benyújtott intézkedési terv valóban hatékonyan tudja csökkenteni a levegő szennyezettségét, különösen a szálló por (PM10) határérték feletti mennyiségét. A Greenpeace szerint a budapesti Széna téren a nitrogén-dioxid órás határérték-túllépések száma például a megengedett 18 helyett 2016-ban és 2017-ben is 200 körül volt.

De hogy érint ez minket, erzsébetieket? Mekkora a szmog Pesterzsébeten?

Amikor megkérdeztem a Pesterzsébeten élőket, szerintük vajon hány mérőállomás méri a légszennyezettséget, meglepő választ kaptam. A többség nem tudta elképzelni, hogy egy sem.

2018-06-05.png

Pedig a fővárosban csupán 28 több pontos mérőállomás üzemel.

 vc.png

S igen, jól látható a térképen: Pesterzsébeten, illetve a jellemző légmozgások irányába eső Soroksáron egy sem. Így a levegő minőségéről nem állnak rendelkezésre mérési eredmények, így a terület levegőterheltségére is csak következtetni lehet.

Persze aki laikusként a szomszédos Csepelen, a helyszínen érdeklődik az adatok iránt az is ezzel találkozik:2018-06-05_1.png

Utoljára 2011 végén a Török Flóris u. 89. szám alatti manuális mérőállomási ponton mérték a nitrogén-dioxid koncentrációját, azóta se kép, se hang.

Ha nem mérjük, akkor nyilván nincs is légszennyezés, gondolhatnánk. Ha azonban nem hiszünk a struccpolitika sikerében és nem akarjuk a fejünket a homokba dugni, akkor nem ez a megoldás! Az egészséges élethez ugyanis hozzá tartozik a tiszta levegő is. 

Pesterzsébet nem rendelkezik jelentős ipari tevékenységgel, azonban erősen kitett a környező, jellemző légáramlási irányokba eső kerületekből érkező ipari légszennyezőknek. A főváros belsőbb részein kibocsátott légszennyezőanyagok a jellemző légáramlási viszonyoknak megfelelően ugyanis Pesterzsébet és Csepel irányába távozik. Emellett jelentős légszennyezőanyag-kibocsátó ágazat a helyi és átmenő közlekedés, továbbá allergén polleneket termelő növények jelenléte. valamint a helyi energiatermelés és a lakossági fűtés. Ez utóbbi az elmúlt években komoly légszennyezést okoz a festett fa és szeméttüzelés miatt.  A távfűtéssel nem ellátott területeken, különösen a szegregálódó településrészekben általános probléma, hogy a téli időszakban a levegő tisztasága nem megfelelő. Gazdasági megfontolásokból tömeges a visszatérés a fával való tüzelésre, vagy más (akár szemét) szilárd anyagok tüzelésére, ami jelentősen rontja a levegő minőségét, fokozza a szmog kockázatát.

A jövő héten fogadja el a kerület ötéves környezetvédelmi programját, melynek fontos eleme, a levegő minőségének megőrzése és javítása. Ahhoz azonban, hogy komolyan vehető cselekvési terveket készítsünk, ismernünk kellene a valós légszennyezettséget.

A Párbeszéd pesterzsébeti képviselőjeként ezért javasolni fogom a képviselő-testületnek, hogy vegyük fel a kapcsolatot a Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szakmai irányítását végző Földművelésügyi Minisztériummal és a fővárossal, hogy Pesterzsébeten is rendelkezésre állhassanak mérési adatok a levegő minőségéről.