A 2013. április 26-i rendkívüli testületi ülés napirendje

városháza 1.jpgBudapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete 2013. április 26-án (pénteken) 9:00 órakor (Budapest, XX. kerület Kossuth Lajos tér 1. I. emelet 63-64.) a Díszteremben ülést tart.

A napirend:

1./ Javaslat fejlesztési hitel felvételével és adósságot keletkeztető ügylethez szükséges kormány engedély iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos döntések meghozatalára

2./ Javaslat a Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeinek módosítására

3./ Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata 2013. évi költségvetési rendeletének módosítására

Hány százalék Batman, negyven vagy hetven?

Batman.jpgA márciusi testületi ülésen kérdést tettem fel a városvezetésnek a kerület adósságának állami átvállalásáról (más kerületek kedvezőbb elbírálásban részesültek mint Pesterzsébet) és a testületi előterjesztések SZMSZ-ben rögzített határidőig történő benyújtásáról.

Az előterjesztésekkel kapcsolatban azóta valóban komoly előrelépés történt és helyreállt a rend, az anyagok 70%-a ismét nyilvánossá vált az ülés előtt, időt biztosítva a képviselőknek az egyeztetésre és a felkészülésre. Komoly változást jelent az eddigi működéshez képest az is, hogy az LMP képviselőjét ezek után áprilisban már nem hívta meg a polgármester a pártok közötti háttéregyeztetésre, örömmel konstatálom hogy egyedül maradtam ellenzékiként a testületben. S örömmel tapasztaltam, hogy bár kerültek elő előterjesztések az utolsó utáni pillanatban, az enyémet egy hónappal elhalasztották. Az ügyet az teszi pikánssá hogy először napirendre vették, majd két nap múlva levették a javaslatot. Csak akinek még nem volt világos ki az úr a házban, ki irányítja valójában a kerületet, annak csatolom a rövid levelezést.

Első levél:

Tisztelt Képviselő Úr!

Előterjesztése Polgármester Úr egyetértésével a 2013. 04. 18. KT ülésre napirendre lett véve.

Üdvözlettel:

Kovács András osztályvezető

Második levél:

Tisztelt Képviselő Úr!

Tájékoztatom, hogy Polgármester Úr, valamint Alpolgármester Úr egyeztetése alapján önállói képviselői indítványa a 2013. május 9.-i Képviselő-testületi ülés napirendi pontjai közé lett felvéve.

Köszönettel:

Kovács András szervezési osztályvezető

Az előzmény:

> Tisztelt Kovács András,

> Csatoltan küldöm egy önállói képviselői indítványom előterjesztését.

> Üdvözlettel:

> Mach Péter

> Pesterzsébet környezetvédelmi tanácsnoka,önkormányzati képviselő

S akkor a kérdés és a kapott válaszok:

Mach Péter (LMP): Most először Pesterzsébeten is megtörtént Papcsákisztán (Zugló népiesen) példáját követve, hogy egyetlen előterjesztés sem volt elérhető határidőre.

Ha alpolgármester úr úgy gondolja, hogy kevés a hivatal létszáma és ezért nem tudják ellátni a feladatukat és ezért nincs itt határidőre az anyag, akkor ez a polgármester felelőssége. Az is a polgármester felelőssége, hogy ide-oda teszik az időpontokat, ami valóban feszített munkával jár, de az Ön felelőssége, hogy a képviselő-testület határidőre megkapja az anyagokat. Itt nem egy-egy előterjesztésről van szó. A jelenlegi ülés összes előterjesztése későbbi időpontban volt elérhető.

Szeretné megkérdezni, hogy ez az 1.470.594.000,- Ft összeg 40 % adósságátvállalást jelent, szemben a csepeli 70%-kal? A hallgatás jogáért tegnap alkalmi MSZP-s Fidesz parlagfű koalíció alakult és tudja képviselőtársai semmitől sem félnek jobban, mint a munkától és a beszámoltatástól, mégis szeretné, ha beavatnák őket, hogyan zajlott le az egyeztetés és milyen szerepet vállaltak országgyűlési képviselőink a lobbizásban? Miért volt sikeresebb Csepel Pesterzsébetnél?

 

Szabados Ákos polgármester: Ismerjük el, hogy dr. Vas alpolgármester úr szintén 70 %-ot kért. El kell mondania, hogy Földesi Gyula képviselő úr szintén lobbizott és Ő sem 40 %-ról beszélt Pesterzsébet Önkormányzata esetében. Erőfeszítéseiket értékelni kell és egyetlen fővárosi kerületként Csepel kapott 70 %-ot…

 

dr. Vas Imre (FIDESZ): Kiegészíti az elhangzottakat azzal, hogy Csepel önkormányzata ebben a ciklusban is fizetett vissza az adósságából. Pesterzsébet több adósságátvállalásban részesült, mint Csepel teljes adóssága. Felhívja a képviselők figyelmét arra, hogy az MSZP kormányzás idején nem 40 %-ot, de egy fillért sem vállalt át az állam és csak az adósságok növekedtek. Ilyen mértékű adóssággal vették át az önkormányzatot és el kell dönteni, hogy mire költenek. Normál üzemmódban el tudják látni a feladataikat, viszont az ÁSZ vizsgálat és a költségvetési rendelet előkészítésével egyidejűleg valóban lehetnek az előterjesztések elkészítésénél csúszások. Feladatuk szerint az adott körülményekből kell kihozniuk a legtöbbet.

 

Nemes László (DK): Elmondja, hogy az adósságtémát nem az ellenzéki képviselők vetették fel, hanem büszkén számolt be erről polgármester és alpolgármester úr.

Véleménye szerint ez abban az esetben jó, ha az állam ezt kedvezőbb visszafizetéssel tudja megejteni. (Vagy csökken a tőkeösszeg, vagy lassul a törlesztés.)

Az önkormányzat adósságát átcsoportosítják az állami adósságba, de ettől az nem csökken. Ez önmagában nem annyira nagy eredmény. Az lenne az eredmény ha sikerülne ezt az adósságállományt 63 %-os értékben a bankokra hárítani.

 

dr. Vas Imre (FIDESZ): Minden településen vannak olyan emberek, akik járják a településeket és mindig rémhíreket keltenek. …

 

Földesi Gyula (FIDESZ): Elmondja, hogy minden országgyűlési képviselőnek komoly érdeme van az adott településén azért, hogy eddig eljutottak…. Ahogy alpolgármester úr is a saját választókerületében (Ferencváros, Józsefváros) dolgozott az adósság csökkentésén, úgy Ő a saját választókerületében (Pesterzsébet, Kispest) dolgozott az adósságállomány csökkentésén. Nem érti a hozzáállásukat, hiszen Ők generálták ezt az adósságot és végre van Magyarországnak egy olyan nemzeti kormánya és egy miniszterelnöke, aki nem azon fáradozik, hogy úgy ugráljon, ahogy az Brüsszelből kívánják. A kerületben történtek fejlesztések és örülnek annak, hogy szépült a kerület, csak ezt mind hitelből tették, egy rossz, átgondolatlan Bajnai gazdaságpolitika következtében…

Prioritássá vált a bűnmegelőzés Pesterzsébeten?

Márciusban írtam, hogy új időszámítás kezdődik a kerületben a közbiztonság területén és az elmúlt két és félév ámokfutása után felülbírálja hibás döntéseit a képviselő-testület. Múlt hét csütörtökön a testületi ülés kezdetekor megállapodást írt alá kerület polgármestere és a polgárőrség képviselője (bővebben az előző bejegyzésemben olvasható a megállapodásról).

blogos bűnös 1.pngNemcsak hogy visszaléptek a Bűnmegelőzési Közalapítvány megszüntetésétől. de előbb komoly erőforrásokat csoportosították át, majd áprilisban szakembert is delegáltak Répás Péter volt rendőrfőkapitány személyében a kuratórium elnöki posztjára.

Sőt: bővülhet a térfigyelő rendszer Pesterzsébeten. A képviselő-testület határozata alapján a térfigyelő rendszer 14 új kamerával történő bővítésére nyújt be pályázatot a kerület.

A testületi ülést megelőző egyeztetések után a lakossági kérések becsatornázásával Lászik Attila osztályvezető készítette el az anyagot, 8 darabot a rendőrséggel egyeztetve az általuk javasolt helyre, hatot pedig a lakossági igényfelmérés alapján határozott meg.

térfigyelő 1.jpgA testületin azonban komoly vitát generált a kérdés, Komoróczy László MSZP-s frakcióvezető ellenezte, hogy a Mediterrán lakóparkba is helyezzenek kamerát annak ellenére, hogy a rendőrség ajánlásával előkészített listában is szerepelt. A vitában alkalmi együttműködés alakult ki az LMP-s (Mach Péter) és FIDESZ-es (Marton Sándorné, Földesi Gyula) felszólalók között, akik kiálltak a szakmailag is korrekt javaslat mellett.

Kompromisszummal zárult a vita, egyrészt az elfogadott határozat szerint végül is hozzájárult a testület a pályázat benyújtásához és felhatalmazta a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Másrészt a pártok képviselői még egyszer leültek egyeztetni a rendőrség és a közalapítvány képviselőivel a helyszínekről.

A mai egyeztetésen folytatódott a pártok közötti kooperáció, az MSZP feladta álláspontját és a rendőrség által is támogatott nyolc helyszínt elfogadta és a lakossági kéréseket tekintettük csak át. Itt Az eredeti előterjesztést némileg módosítottuk a szakmai érvek alapján.

A 14 kamera tervezett helyszínei:

Az eredetileg is a rendőrséggel egyeztetett helyszínek:

  • Ady Endre– Kossuth Lajos sarok
  • Baross – Kossuth sarok
  • Török – Nagysándor sarok
  • Topánka – Penny Market
  • Dél-Pesti kórház, Alsó Határ út felöli bejárat
  • Mediterrán lakópark közepe
  • Kulcsár ltp. (ha már nem vesszük meg a kocsmát, rakunk mellé egy kamerát).
  • Vécsey ltp. (Eperjes-Ábrahám Géza sarok)

Az egyeztetésen javasolt kamerák:

  • Ady E. tér
  • Helsinki – Kossuth Lajos u. (ez az aluljárót is fogja látni és a Helsinki túloldalát is).
  • Vécsey – Dessewffy sarok
  • Jókai – Kossuth sarok
  • Tátra tér
  • Lázár V. Általános Iskola

terfigyelokamera.jpgA javaslat számos fontos csomópontban nyújthat segítséget, komoly lakossági problémákat orvosolhat. A Mediterrán lakópark például az új kamerának köszönhetően már nemcsak az autós ki és bejáratain (Zódony utca, Vizisport utca), hanem belül is (Közműhelytelep utca és a most tervezett központi kamera), sőt a gyalogos forgalomnál (aluljáró) is ellenőrizhetővé válik.

Összegzésül: a bűnmegelőzésben használt eszközöknek csak egy kis részét képezik a térfigyelő kamerák, ha azonban a polgárőrséggel és egy esetleges járőrszolgálattal illetve SZEM-ekkel egészül ki akkor egy komplex, működőképes rendszerré alakulhat, amely valóban élhetőbbé és biztonságosabbá alakíthatja Pesterzsébetet.

A Mediterrán-stadion (1. rész)

Felcsútnak méltó versenytársa akadt, futball nagyhatalommá válik a Mediterrán-lakópark. Szabadtéri koncertek, majálisok, focimeccsek várnak a csendes, Duna-parti zöldövezetbe költöző kisgyermekes szülőkre.Tavaly novemberben írtam utoljára a fejleményekről, akkor a megkérdezett 973 lakó háromnegyede ellenezte a beruházást. Ez a döntést meghozó MSZP-FIDESZ parlagfű koalíció tagjait láthatólag nem befolyásolta, s az építészek, tájépítészek véleménye sem.

barcelonai olimpiai stadion.jpgPesterzsébet képviselőtestülete tegnap elfogadta, hogy a Budapest, XX. Zodony utca 2. szám alatti 170187/30, 170187/83, valamint 170187/82 hrsz-ú ingatlanokon egy NBII-es követelményeknek megfelelő labdarúgópálya épüljön. A tervek szerint a beruházás nagyobb részben állami támogatással valósul meg. Az épülő sportközpont 1 db NBII-es követelményeknek megfelelő 2500 néző befogadására alkalmas centerpályának, és a hozzá tartozó székház, valamint öltözőrendszernek, 2 db szabvány méretű füves labdarúgó edzőpályának, 1 db szabvány méretű labdarúgó műfüves pályának, 1 db 24X48 m-es több funkciós sportcsarnoknak, továbbá 2 db 20X40 m-es műfüves edzőpályának adna otthont, valamint a meglévő öltöző átalakítására is sor kerülne.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodája TVI/17.572-2/2012-NFM iktatószámú, 2012. december 17-én kelt levelében tájékoztatást adott ki az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti hivatásos labdarúgó kluboknak nyújtott állami támogatás szabályairól.

A Bizottságnak a magyar sportágazat támogatása adókedvezményt tartalmazó támogatási program kapcsán hozott jóváhagyó határozatában engedélyezte, hogy a látvány-csapatsportágakban – így a labdarúgásban is – működő hivatásos sportegyesületek, sporttal foglalkozó egyéb jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok részére a tárgyi eszközökkel kapcsolatos beruházásokra és ezek felújítására 70%-os intenzitással támogatást lehessen nyújtani.

Tekintettel arra, hogy a támogatásban kizárólag csapatsportágakban működő hivatásos sportegyesületek, sporttal foglalkozó egyéb jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok vehetnek részt, önkormányzatok pedig nem, így Pesterzsébet Önkormányzata közvetlenül nem pályázhat a sportközpont megépítésére.

Az Önkormányzat az ESMTK Labdarúgó Egylet Sportszolgáltató Kft-be (a továbbiakban: Kft.) történő belépéssel és az abban szerzett üzletrésszel oldja meg a pályázaton történő részvételt.

A Budapest Főváros XX., Ady Endre utca 148-150. szám alatti ingatlanokat (a régi ESMTK stadion) apportálja be az Önkormányzat a Kft-be, az apport szolgáltatásával Pesterzsébet Önkormányzata a Kft-ben 98,687.%-os üzletrészt szerezne a másik két tulajdon Harót János és az ESMTK mellett. Az ügyet pénzügyi szempontból az teszi némileg pikánssá, hogy a most 300,8 milliósra értékelt ingatlankomplexum leendő értékesítése miatt annak átsorolása várható és így akár duplájára emelkedhet a forgalmi értéke. Az értékesítésből befolyt haszon azonban a Kft. tulajdonosai között fog megoszlani. Folyosói pletykák évek óta az ingatlan értékesítéséről szólnak (állítólag sokan szeretnék megszerezni a területet), most megkezdődhet a ciklus legnagyobb ingatlan biznisze.

A testületi ülésen folyó vita során bebizonyosodott, hogy mindkét nagy párt érdekelt az ingatlanügyeletben, támogatták is a szavazás során a projektet. A javaslathoz az ülésen számos fontos dokumentumot elfelejtettek csatolni. A vita során többször is megismételt kérésemre, nyilvánosságra hozták és kiosztották az értékbecslés és a Reorg-Consult Kft. által készített hatástanulmányt, a napirendet 30 percre fel is kellett függeszteni hogy az ellenzéki képviselők is megismerhessék az anyagokat. (Az anyagokat a második részben fogom ismertetni)

Tavaly novemberben írtam utoljára a fejleményekről, akkor a megkérdezett 973 lakó háromnegyed ellenezte a beruházást. Ez a döntést meghozó MSZP-FIDESZ parlagfű koalíció tagjait láthatólag nem befolyásolta, az építészek, tájépítészek véleménye sem.

A jövő héten beszámolok az elkészült látványtervekről is, arról hogy ez miként érinti a lakótelepen és lakóparkban élőket, milyen hatása lehet a Duna-part fejlesztéseire, fejlődésére.

egyes.JPGhármas_1.jpg

Vajon épülhet-e a Nemzeti Együttműködés Rendszerében a lakók ellenkezése, és ellenállása, az elfogadott Duna-parti fejlesztési terveknek ellentmondó stadion egy zöldövezeti lakótelep és a főváros egyik utolsó természetes partszakaszának közvetlen környezetében?

S vajon milyen eredményeket képesek elérni a lakókörnyezetükért aggódó civilek az egyeztetések során?

Folyt. köv.

Határozat pontos szövege:

„A Mediterrán-stadion (1. rész)” bővebben

Megújulhat az Aranycsillag a Kosutiban

aranycsillag.jpgTöbb hónapos próbálkozás, eredménytelen pályázatok után a képviselőtestület úgy döntött nem árulja tovább a volt Aranycsillag Étterem ingatlanját.

Bár a kerület ingatlanvagyonának kiárusítása nem áll le teljesen, az abból befolyó összegek egy részét a leromlott állapotú étterem felújítására fordítja a kerület, majd bérbe adja azt.budapest-xx-kerulet-aranycsillag-etterem-espresso-bistro-_3.jpg

Bár meggyőződésem, hogy egy étterem felújításánál fontosabb és fenntarthatóbb, gyorsabban megtérülő befektetés lenne az összeget energetikakorszerűsítési beruházásokra fordítani (pl. az uszoda és a jégcsarnok fűtési-hűtési rendszerét összekapcsolni) végre a rombolás és leépítések után a felújítást és értékmentést választotta a narancsos többség is.

A kerület lokálpatrióta közössége pedig remélhetőleg hamarosan újra birtokba veheti legendás éttermét.

aranycsillag-2.jpg

 

Sika, kasza, léc

Pesterzsébeten is megkezdődött az aláírásgyűjtés a rezsicsökkentés mellett. Két helyen is kitelepültek a kerületi GŐZGÉP-frakció „lelkes” képviselői a Kosutiban.

Ennyi magányos és szomorú politikust kitelepülőszett mellett utoljára három éve a Tátra téren láttam a sokat megélt MDF-es kirajzásoknál. Úgy tűnik az erzsébeti polgárokat nem sikerült átverni és nem rohanták meg a kerületi narancsos képviselőket önként feliratkozni a Kubatov-listára.

Egy sikertelen népszavazási aláírásgyűjtés pesterzsébeti szervezőjeként tudom milyen érzés szembesülni az általános nihillel, a csalódott választópolgárok közönyével. Ráadásul a mi négy igenes kampányunk valódi változást hozhatott volna az országnak. Komoly jelzés lett volna a mindenkori kormány számára az itt élők a szolidaritást és a fenntarthatóságot választják a kormány által képviselt kínai modell helyett. Most pedig a jövő évi választások aláírásgyűjtésénak főpróbáját tartja csupán a nagyobbik kormánypárt, ilyen esetben még nagyobb csalódás lehet ekkorát zakózni.

samaritan.jpgA csökkenő harci kedvet érezve rögvest önálló képviselői indítványt nyújtott be tehát a GŐZGÉP frakció szamaritánus képviselője. Az indítvány „csekély” havi hatvanezer forintos kereset kiegészítést biztosít – adni jó, de kapni még jobb  elve alapján – egyrészt saját magának, másrészt három fideszes képviselőtársának, harmadrészt két MSZP-s delegáltnak.

„Abból a sok forintból, Amit éneklésért kapok,
Nem kell sokat tudni,
Csak bemondok pár nagyot.
Mert az élet szolgája
A kimondott szónak,
Megijesztem kicsit,
Nem kapsz jó szót holnap.”

Miközben kiderült hogy a  következő három évben nem lesz illetményalap-emelés a közszférában a javaslatot jegyző Bánó Miklós– mellett Marton Sándorné, Fekete László, Rostagni Attila képviselők is emelt összegű támogatás mellett gyűjthetik majd az aláírást.

Eddig ugyanis az INTEGRIT-XX. Városüzemeltetési-, Szervező-, Fejlesztő-és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság kivételével a többi Társaság felügyelő bizottságainak tagjai tiszteletdíj nélkül látták el a bizottsági teendőket. Bánó Miklós javaslata az összes önkormányzati társaság felügyelő bizottság tagjainak tiszteletdíját egységesen bruttó 60.000,-Ft/hó-ban határozza meg.

Az érvelés tiszta és szokatlanul becsületes: az utóbbi években Pesterzsébet Önkormányzata tulajdonában lévő gazdasági társaságokban történt személyi és szerkezeti változásokra tekintettel, valamint a javadalmazási szabályzatok egységesítése érdekében szükségessé vált az eddigi dokumentáció áttekintése, továbbá a javadalmazás felülvizsgálata. Röviden és velősen: mivel lecserélték az előző garnitúra embereit a sajátjukra most már meg is kell őket fizetni.

A nemzeti cinizmus határtalan. A választópolgárok közönye miatt megnyomorodott lelkű, szeretetéhségben szenvedő csinovnyikoknak pedig sika, kasza, léc.

parlagfű_1.jpgEgyetlen kérdés maradt nyitva:

A javaslat érinti az MSZP-s polgármestert támogató „ellenzéki” frakció delegáltjait is: vajon az MSZP-FIDESZ parlagfű koalíció ismét összezár vagy az elmúlt években a szociális ellátórendszer leépítését ellenző képviselők a lelkiismeretükre hallgatnak és nem a zsebükre? 

Holnap a 27. napirendi pont vitája során és utána a szavazáskor ez is kiderül.

Április 11

József Attila:

Április 11

A talló kalászait hányva
S a verebek közé belesvén
Nagy szél kapott föl egyszer engem
Hirtelen, áprilisi estén.

Gyerekeit kereste arra
S engem talált ott épp az utban.
Bömbölt, örült s én mosolyogva
Rengeteg mellén elaludtam.

Vitt falvan, földeken keresztül,
Meghempergetett jó sárosra,
Cibálva és kacagva vitt egy
Pesti, csatakos külvárosba.

Az uccán vídám jasszok lógtak
S még vidámabban verekedtek,
Kiabáltak, kiabáltunk és
A jasszok végül berekedtek.

Mondom, valami nagy ünnep volt,
A hívek templomokba mentek
És reszketve, szomorú kézzel
Áldották őket meg a szentek.

S hogy a harangok búgtak, fölnőtt
A szívekben nagy, esti béke.
A gyilkos végzett emberével
S úgy menekült, kalaplevéve.

Reménységnek és tulipánnak
Kicsikis deszka alkotmányba
1905-ben ígyen
Iktattak be az alkotmányba.

A kártyás munkásnak fiúként,
S a szép, ifjú mosóasszonynak,
Ligetnek, sárnak, vágynak, célnak,
Fejkendőbe kötözött gondnak.

A szegényasszony rég halott már,
De fiát a szél el nem hagyja,
Együtt nyögünk az erdőn éjjel
S együtt alszunk el virradatra.

1925. ápr. 11.

forrás: http://mek.oszk.hu/

Takarítási akció a Kiserdőben

Aki lemaradt a hétvégi takarítási akcióról – és nincs kedve várni májusig a Duna-parti nagytakarításig – azt szeretettel várja Pesterzsébet Önkormányzata a Kiserdőben április 19-én.

kiserdő.JPGA Föld Napja alkalmából évek óta megrendezésre kerülő takarítási akción a kerület általános iskoláinak diákjai, középiskolások, pedagógusok, intézményi dolgozók, önkormányzati képviselők, kerületi lakóközösségek és civil szervezetek közösen vesznek részt.

Időpont: 2013. április 19.  (esőnap: 2013. 04. 26.)

Helyszín: Vécsey lakótelep (Ábrahám Géza utca 142-144), szánkózó domb, valamint a Kiserdő.

Várnak minden környezetét szerető érdeklődőt, gyermekeket és felnőtteket egyaránt. Takarításra, gereblyézésre és a végén egy közös gulyásozásra.

Menetrend:

08.45 – 09. 15: Gyülekező a Vécsey lakótelep szánkózó dombjánál

09.15 – 10. 45: Takarítás, gereblyézés, kapálás, szemétszedés

10. 45 – 11. 30 Bográcsozás

11. 00 – 13. 30 sportverseny, környezetvédelemmel kapcsolatos állomásokon a kiadott feladatok elvégzése (az iskolásoknak)

13.30: Programzárás

Tegyük együtt szebbé és élhetőbbé környezetünket!

Mach Péter

Pesterzsébet környezetvédelmi tanácsnoka

A nagykőrösi népszavazás fiaskójának tanulságai

Hogyan vehetünk részt a közügyeinkkel kapcsolatos döntésekben a Közgéptársaságban, avagy a részvételiség intézményének megcsúfolása.

részvétel 3.jpgVasárnap érvénytelen, s így eredménytelen lett a Nagykőrösön tartott, az esetleges megyeváltást is firtató „négy kérdéses” népszavazás, mivel a választópolgároknak csupán 32,76 százaléka járult az urnákhoz.

Négy kérdésre válaszolhattak a nagykőrösi polgárok:

–       Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös városa Bács-Kiskun megyéhez csatlakozzon?

–       Egyetért-e Ön azzal, hogy több új munkahely létesüljön Nagykőrösön?

–       Egyetért-e Ön azzal, hogy a munkahelyteremtés érdekében Nagykőrös városa segítse a helyi konzervgyár termelésének újraindítását?

–       Egyetért-e Ön azzal, hogy Nagykőrös város önkormányzata saját segélykeretét munkahelyteremtésre fordítsa?

Direkt vagy közvetlen részvételen alapuló demokráciában a közösség minden tagja személyesen részt vehet a közügyek közvetlen eldöntésében. Ennek gyakorlásához szükséges egy népgyűlés (egy kis létszámú tevékeny közösség), vagy a népszavazás jogintézménye.hordószónok(1).jpg

Papíron a fenti kritériumnak megfelelően kiírt népszavazás mégis eleve kudarcra volt ítélve. Nem kevés közpénzt költöttünk el tehát olyan komoly döntési helyzetet teremtő kérdések megválaszolására hogy vajon egyetértünk-e azzal hogy több munkahely létesüljön. A rezsicsökkentési aláírásgyűjtéssel sokban hasonlító kezdeményezés azonban nem csak azért káros, mert az erre fordított anyagi erőforrásokat másra is fordíthatta volna az adott közösség, hanem mert értéktelenné teszi a részvételiség intézményeit. Ha sikerül a mindenkori hatalomnak elhitetni polgáraival, hogy a közügyeinkkel kapcsolatos döntések arról szólnak, hogy legyen több pénz, ingyen sör, olcsó rezsi és tojás akkor eléri célját és elveszi azoktól a döntés jogát akiket megillet.

Meggyőződésem ugyanis, hogy az állampolgári részvétel a közösséget érintő döntésekben alkotmányos alapjog kell legyen. Rögzíteni kell, hogy a közvetlen és közvetett hatalomgyakorlás mellérendelt formái a demokratikus hatalomgyakorlásnak. Fontos a szubszidiaritás: a helyi önkormányzati rendszer kialakítása, illetve a hatáskörök és feladatok telepítése során törekedni kell arra, hogy a leginkább érintett, önkormányzatisággal felruházott közösségek hozhassák meg a döntéseket.

A nagykőrösi népszavazás azonban nem ilyen volt, nem valódi helyi problémákat megfogalmazó kezdeményezések javaslatára kiírt népszavazásról volt ugyanis szó. Sikerült a helyi narancsuralmi propagandát összekeverni a valódi részvétellel. Egyrészt valós igény és lakossági érdeklődés nélkül nem működik a népszavazás intézménye, másrészt nem is alkalmas minden esetben a helyi vélemények és igények becsatornázására.

Az LMP pont ebből kiindulva javasolta anno, hogy az új alaptörvény teremtse meg a részönkormányzatiság (város-, településrészi önkormányzatok) alkotmányos alapjait is. A feladatok területi elven történő megszervezésére legyen biztosítva a települési önkormányzatok társulási szabadsága kistérségek létrehozására.

koltsegvetes.jpgA települési önkormányzat a helyben élők közvetlen részvételét – a népszavazáson, népi kezdeményezésen kívül – más formában is teremtse meg. A kötelező helyi népszavazási tárgykörök bővítését javasoltuk az önkormányzati törzsvagyon, a közszolgáltatások magánkézbe adása, a költségvetés meghatározott hányadát elérő fejlesztési programok kérdésében való döntésekben. Valósuljon meg az önkormányzati rendeletek társadalmi egyeztetésének szabályozása. Növeljük a közpénzügyek átláthatóságát a költségvetési folyamat szabályozásával, a közvetlen részvétel megvalósításával a költségvetés elfogadásában.

Évek óta próbálkozom Pesterzsébeten részvételi költségvetés projekt elindításával. (Az 1% SZJA támogatás mintájára a költségvetés bevételének meghatározott mértékéig (pl. 0,1 – 1% vagy konkrét összeg pl. 10 – 100 millió Ft) felhasználásáról a részvételi költségvetés szabályai alapján lehessen dönteni.)

A részvételi költségvetés a települési költségvetés összetételének, arányainak a meghatározása és működésének ellenőrzése egy minden lakos számára nyitott es átlátható, évente ismétlődő vita- es tervezési folyamaton keresztül. A költségvetési folyamat területi és tematikus szinten zajlik. A lakosok tematikus beszélgetéseket kezdenek egyes kiemelt témakörökben, mint a közlekedés vagy az oktatás, megfogalmazzák a problémákat és a feladatokat. Rendszeresen beszámoltatják az önkormányzati képviselőket az elvégzett munkáról, és javaslatokat tesznek a következő éves költségvetési tételekre. A döntés politikai felelőssége továbbra is a képviselőtestületé marad, de a döntéshozatalban szükséges javaslatuk figyelembevétele.

A részvételi demokrácia immár az európai társadalmi modell szerves része. A Lisszaboni Szerződés hivatalosan is elismeri a képviseleti demokrácia és a részvételi demokrácia egymást kiegészítő jellegét; ezt a két fogalmat a 10., illetve a 11. cikkben fejti ki. A 10. cikk (3) bekezdése a polgárokat felruházza azzal a joggal, hogy „részt [vehessenek] az Unió demokratikus életében”, és kimondja, hogy „[a] döntéseket a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten kell meghozni”, ami utalás a szubszidiaritás elvének  betartására vonatkozó követelményre. Ezáltal a részvétel polgári joggá, a szubszidiaritás pedig a részvételi demokrácia egyik pillérévé válik.

 11. cikk

1. Az intézmények a megfelelő eszközökkel biztosítják, hogy a polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák.

2. Az intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn.

3. Az Európai Bizottság, annak érdekében, hogy biztosítsa az Unió fellépéseinek koherenciáját és átláthatóságát, az érintett felekkel széles körű előzetes konzultációkat folytat.

4. Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok egy jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség.

Úgy tűnik ebben a kérdésben is unortodox politikát képvisel a kormánytöbbség.

S egyelőre úgy tűnik itt is bukásra van ítélve, csak sajnos minden ilyen lépés után egyre nehezebb újra felépíteni az országot.