A kezdeményezésemre a héten Pesterzsébeten is elfogadták egy új átláthatósági szabályozás kidolgozását. Karácsony Gergellyel, Zugló polgármesterével tavaly ősszel jelentettük be, hogy a PM összes önkormányzati képviselője kezdeményezni fogja új antikorrupciós szabályozás bevezetését. Lépésről lépésre haladunk.
Csütörtökön a képviselő-testület egyhangúan támogatta és elfogadta kezdeményezésemet, így az önkormányzat működését még átláthatóbbá teszik. Pesterzsébet ugyanis nem Felcsút, képviselő-testülete nem kér a Mészáros Lőrincekből, az itt élők a korrupció helyett a közszféra nyílt és átlátható gazdálkodásában érdekeltek.
Folytatnunk kell mintaértékű nyilvánossági politikánkat a proaktívan közzétett adatok köre és felhasználhatósága szempontjából éppúgy, mint az egyedi megismerési igények kezelésében. Ezért tavaly novemberben a „Csak Pesterzsébet!” színeiben bejutott képviselőknek és a Polgármesternek egy rendelettervezetet, javaslatcsomagot küldtem az átláthatóság növelésére.
A csütörtöki testületi ülésen a hivatalt képviselő jegyző asszony és köztem éles vita folyt arról, hogy az Önkormányzat a jogszabályokban rögzített előírásokon felül növelje-e a transzparenciát. Egyrészt azért nem értek egyet a hivatal képviselőjével, mert Pesterzsébet mind a vagyonnyilatkozatok, mind a szerződések nyilvánossága tekintetében eddig is a törvényi előírásokon túl biztosította az átláthatóságot, másrészt a jogszabályokban rögzített feltételek csak akkor teljesülnének ha a kereshetőség is biztosított lenne. A K-monitor „Ez a minimum” programját és a zuglói rendeletet felhasználó rendelettervezettel kapcsolatban pedig számos jogi kifogást emelt.
Meggyőződésem, hogy a transzparens működés csak akkor biztosítható ha a hivatal és a képviselő-testület egyaránt elszánt, s közösen dolgoznak annak kialakításában. Így a feszültséget oldandó 9 képviselőtársammal olyan határozati javaslatot nyújtottunk be, amely az „Ez a minimum” követelményrendszerét kielégítő szabályzatrendszert és cselekvési programot is biztosítja, de a hivatal észrevételeit figyelembe veszi.
Az elfogadott, módosított határozati javaslatot benyújtok:
Csaszny Márton
Kovács Eszter
Somodi Klára
Komoróczy László
Nemes László
Nagy Lászlóné
Fekete Katalin
Nemesné Németh Judit
Mach Péter
Völgyesi Krisztián
A végleges szabályzatrendszert a polgármester nyújtja be és a képviselő-testület márciusban tárgyalja újra.
Két éve kezdtem bele a harcba: 2012 novemberében indítottam egy nyereményjátékot Pesterzsébet átlátható gazdálkodásáért. Számos önkormányzat él vissza ugyanis az informatikai lehetőségeivel és a jogszabályokban rögzített kötelező adatokat oly módon teszi közzé (ha közzéteszi), hogy azok elérése a honlapon nagyon nehéz, szinte lehetetlen. A játékban részt vevők feladata az volt, hogy a honlapon megtalálják az ötmillió forint feletti beszerzések szerződéseit. Sajnos csak egyetlen megoldás érkezett, ő megtalálta az archív fájlok között: http://archive.pesterzsebet.hu/index.php?action=category&id=2901. Azóta komoly fejlesztések történtek: mára az egymillió forint felettiek listája is elérhető, de még mindig számos hiányosság tapasztalható.
Bár a nyereményjáték két éve „kudarcba fulladt” (megmutatta hol tart a kerület) az elmúlt években voltak részsikereink, számos javaslatomat elfogadta a testület:
– A hivatal ma már nem biztosít kedvezményes bérleti díjú ingatlanokat a pártoknak, azokból az érintett szervezetek kiköltöztek, vagy ma már piaci árat fizetnek érte.
– Csökkent a zárt napirendek száma és csak a jogszabályban előírt esetekben vált elérhetővé a zártkörűség.
– Elsőként a fővárosban Pesterzsébeten nyilvános az egymillió forint feletti szerződések listája és az a kerület honlapjáról letölthető.
– Kis lépés a képviselőknek, de hatalmas ugrás az átlátható gazdálkodásban érdekelt pesterzsébeti polgároknak:javaslatomra Pesterzsébeten nyilvánosak és az interneten letölthetőek a képviselők vagyonnyilatkozatai a teljes ciklusra nézve.
Azóta komoly fejlesztések történtek: mára az egymillió forint felettiek listája is elérhető, de még mindig számos hiányosság tapasztalható. Ahogy azt a K-monitor, a fővárosi kerületek honlapjairól készített elemzése is mutatja:
https://docs.google.com/spreadsheets/d/1FpU4c3n9FBXyAOND4d9I24cD0wog831M3JVnfGlqmtA/edit#gid=0
A csütörtöki döntésnek köszönhetően, közösen, a hivatallal együttműködve új rendszerét alakíthatjuk ki az információk biztosításának és a közérdekű adat-kikéréseknek. Részvételiség ugyanis csak ott van, ahol az helyi lakosok az információkhoz hozzá férhetnek, bölcs döntések ugyanis csak a kellő tudás birtokában hozhatóak.
A közpénzekkel történő átlátszó gazdálkodás egyik legfontosabb eszköze annak, hogy visszatérjen az emberek politikába vetett bizalma. Egyben ez a legjobb megelőző, visszatartó eszköz a korrupciós piszkos kezek ellen.
Elsőként Zugló önkormányzata fogadta el a K-monitor által kidolgozott antikorrupciós minimumcsomagot, a képviselők egyhangú támogatásával, most Pesterzsébeten is egyhangúan a transzparens működés mellett tették le a voksot. Míg az V. kerületben hetente potyognak a csontvázak a ruhásszekrényből, Rogán Tónival és a kerületi ingatlan ügyekkel van tele a sajtó, Pesterzsébet szerencsére más utat választott.
Ilyenkor jó erzsébetinek lenni.
Két hete kértük az elkerülő utakra is kivetett útdíjak bevezetésekor: vizsgálják felül a megmagyarázhatatlanul bőkezű állami autóhasználati gyakorlatot, az indokolatlanul megítélt szolgálati autókat vegyék vissza a kedvezményezettektől, a magáncélú használatot pedig térítsék meg.
A magyarországi gépjárműpark átlagos életkora 12,5 év, az átlagos futásteljesítmény pedig követhetetlen (mert a kormány nem hajlandó bevezetni a rendszert, amely minden vizsgánál és szervizlátogatásnál központi adatbázisba rögzíti az óraállást), a magyar emberek többsége azonban mégsem engedheti meg magának, hogy a kormányhoz hasonló gyakorisággal cserélgesse az autóját.
A határidő elvileg december végén lejárt, a fővárosi kerületek azonban most kaptak észbe és kezdik felrakni honlapjukra az értesítéseket, letölthető adatlapokat. Dupla üröm, hogy az adatlapot papíralapon kell benyújtani, ha már a kutyásoknak rossz, legyen rossz az erdeinknek is.
Ma délelőtt Petrovai László, XVIII. kerületi képviselőtársammal tartottunk sajtótájékoztatót a Dél-Pestet is sújtó agglomerációs adóról, arról, hogy miért hazug és káros az új rendszer. A miniszterelnök ígérete szerint a kabinet áttekinti a próbaüzem tapasztalatait, levonja az „értelmes” következtetéseket, nos, akkor most megírjuk miért vonják vissza az agglomerációs adót.
Ráadásul nem csak az újabb sarc miatt háborognak, hanem gyermekeik, családjuk egészségét és – a peremkerületekből, illetve az agglomerációból a döntésnek köszönhetően menekülő vállalkozások miatt – munkahelyeiket féltik. Az új útdíj nem más ugyanis, mint egy a városok környezetterhelését növelő, új agglomerációs adó.
Az aznapi tudósítások a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjének az MTI-nek adott nyilatkozatáról szóltak: öt embernél enyhe szén-monoxid-mérgezést állapítottak meg. Kisdi Máté szerint mire a tűzoltók kiérkeztek, az épületet a fenntartók csaknem teljesen kiürítették. Az épület előtt 30 ember várakozott, további 5 embert a tűzoltók kísértek ki. A fővárosi tűzoltók magas szén-monoxid-koncentrációt mértek az épületben, amelyet átszellőztettek.
Ennek ellenére a zárttá nyilvánításról döntő szavazás előtt kértem, hogy az ülésre érkező edzők, szülők, képviselők feltehessék kérdéseiket és kaphassanak rá választ a nyílt ülésen ha már eljöttek. Mivel a bizottságnak tagja nem vagyok, az ezzel kapcsolatos döntésben nem vehettem részt, de Somodi Klára, a bizottság elnöke akceptálta a kérést. Köszönet érte, és amúgy pedig riszpekt: az első ülését TV-kamera, aggódó, és néha dühös szülők és edzők tömegében vezette le. Soha könnyebb kezdést 😉
„A tehetősebb városok – melyek a továbbiakban egyáltalán nem kapnak állami támogatást a szociális feladatok ellátásához – kénytelenek lesznek a migrációs hatás ellensúlyozása érdekében csökkenteni szociális kiadásaikat, hogy ne legyenek a belső vándorlás célpontjai, így a városokból is elindulhat az elvándorlás. A felkerekedő tömegek, miután sehol sem nyernek befogadást – főleg nem az életképesebb vidéki kistelepüléseken –, nagy valószínűséggel a városok körül fognak megtelepedni. Éppen ezért a törvény módosítása tovább gyarapíthatja a szegények számát, növelheti a szegénység mélységét, felerősítheti a belső migrációt, a devianciák és a bűncselekmények számosságát, miközben a fiatal nemzedéktől elzárhatja a felzárkózás lehetőségét. A megoldás csak is a lakóhelyen történő megmaradásban, és az önrendelkezésre, önellátásra való készség fokozatos kialakításában lelhető meg”
Ez bizony megegyezik azzal az úttal, amely néhány évvel ezelőtt éhséglázadásokhoz vezetett Kelet-Szlovákiában. A Fidesz–KDNP nagy ívben tesz a szegényekre, mert számukra a klientúrájuk közpénzekkel való kitömése és a dőzsölés a legfontosabb. A szegénység növekedésének megállítása érdekében most nemhogy szűkíteni, éppen ellenkezőleg: bővíteni, erősíteni kell a szociális védőhálót, beleértve a szociális szolgáltatásokat. A problémák súlyozása a luxusvilla-jobboldal teremtette szociális válság országában ugyanis nem egyszerűen fiskális, hanem erkölcsi kérdés. Egészen más megoldásokat kell keresni a szociális biztonság megteremtése érdekében. Tanulva a múlt hibáiból, keresni kell azokat az új megoldásokat, amelyek visszaadják a szegények emberi méltóságát, biztosítják, hogy senki ne éhezzen hazánkban, és mindenkinek legyen hol laknia. Az elszegényedés visszafordításáért újra kell gondolni a segélyezés rendszerét, a kiszámítható és tartós, működőképes ellátó és támogatási rendszerre van szükség, ez jelent ugyanis segítséget az állástalan szegényeknek a munkakeresésben.
Azóta trollok lepték el a Facebook oldalamat, a telefonom is gyakrabban csörög, a Népszabadság is foglalkozott az üggyel. Az alapítvány képviselői szerint ugyanis a civil alapítványként összegyűjtött adományokat szándékosan kívánták pártokkal szétosztatni, unortodox ötlet az tuti. S hát hogy, hogy nem, de úgy alakult, hogy csak a Demokratikus Koalíció bizonyult olyannyira érzékenynek, hogy hajlandó volt a mások által, más célból összegyűjtött támogatásokat pártadományként szétosztani. Pedig a Népszabadság információi szerint az alapítvány megkereste a FIDESZ-t és az LMP-t is, de ők nem támogatták az ügyet.
Be kell vallanom férfiasan, az sem tetszik, ahogy január másodikán a civilek demonstrációján a show-t próbálják ellopni a DK szimpatizánsai pártzászlóikkal és transzparenseikkel. Nem tetszik, hogy pont ugyanazon eszközökkel élnek, mint a bukásra ítélt Orbán-rendszer. Nem tetszik, hogy képtelenek megérteni mit jelent európainak lenni, mi az alulról szerveződő mozgalmak, civil egyesületek, alapítványok feladata és mi a szerepe a parlamentáris demokrácia alappillérét jelentő pártoknak.
Amit viszont ma tettek, azt ennél súlyosabb dolognak tartom. Itt a tél és egy egy olyan országban élünk, melyben már-már a háborús évekre emlékeztető módon terjed a szegénység. Látni kell, hogy több százezer ember számára már a napi egy meleg ételhez való hozzájutás megoldhatatlan problémát jelent. Természetesen nem gondolom, hogy egy ételosztás, meg fogja oldani a teljesen elhibázott gazdaságpolitika okozta krízist, de az ezzel foglalkozó egyesületek, alapítványok, civil kezdeményezések elhiteltelenítése, az ügyük és élelmiszer csomagjaik, adományaik pártcímkézése bűn. S ez akkor is igaz, ha a DK pártaktivistái Zalában, Baranyában és szerte az országban merő jóindulatból akarják saját kezükbe venni a rászorultak csomagjainak elosztását. A rászorultság ugyanis nem a párttagkönyvek színétől függ, ha ezt nem érti meg az ellenzék sem, akkor hosszú távon csak újratermeli Orbán mutyiországát.
Nos, azt kék, pártlogós dzsekikbe öltözött aktivisták autókba pakoltak és úgy elhordták félóra alatt mintha igaz sem lett volna, hogy itt rászorult gyermekeket várnak.