Klímabűnözés vagy modern környezetvédő „trend” a Kosuti megújult virágágyása?

Az ültetők szerint a fenntarthatóság jegyében készült biodiverz, ökológiai ÉVELŐ ágyást láthatunk a képen. A bírálók szerint viszont növényágyakat kaviccsal vagy murvával felszórni, ez az egyik legrosszabb dolog, amit tehetünk a növényeinkkel. Virágzik a Tulipa, megírom.

46917454_1410596312411012_501439355953348608_o.jpg

Fotó: Beier Balázs Miklós

Tegnap készült el Pesterzsébet sétálóutcájában egy új növénytelepítés. A kerületi városvédők fórumán komoly támadások érték az új ágyást. A vita során felmerült, hogy „a növényágyakat kaviccsal vagy murvával felszórni, ez az egyik legrosszabb dolog, amit tehetünk a növényeinkkel. Ezzel lényegében kinyírjuk a mikroklímát, a helyszín közvetlen hőmérsékletét 5-10-15 fokkal is megnöveljük alkalmanként attól függően, hogy milyen évszak van és mennyire tűz a nap. Innen újra csak eljutunk a légkondicionálók fokozott használatáig, s a feleslegesen elhasznált plusz energiáig, nem beszélve a saját romló közérzetünkről. Az ilyen kősivatagok nem csak, hogy nem túl esztétikusak, mini ökológiai pusztítást is végeznek. Ilyen környezetben a felforrósodó köveknek köszönhetően a növényeket teljesen feleslegesen plusz stresszhatásnak tesszük ki, ezzel csökkentjük életben maradási esélyeiket.”

Megígértem körül járom a kérdést, megpróbálom összeszedni a pro és kontra érveket az ügyben, és legkésőbb kedden a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság ülésén megvitatjuk azt.

Tavaly novemberben amúgy így nézett ki:

23415448_1285263034952649_8992090525685802651_o.jpgCserna Hajnalka, a kerület zöldfelületi referense azonban gyorsabb volt és azonnal meg is küldte válaszát a felmerült kérdésekre, felvetésekre.

Ezúton is köszönöm a gyors és tartalmas, mellékletekkel kiegészített választ!

„A képen is látható, ágyásszegéllyel elválasztott középső rész a fenntarthatóság jegyében készült: biodiverz, ökológiai ÉVELŐ ágyás, a legújabb növényalkalmazási és környezetvédelmi „trendek” figyelembevételével.

Okleveles tájépítész, vezető kerttervező -aki számos ilyen típusú ágyást tervezett már – Garas Csilla – , állította össze az ültetési tervet. (Külön köszönet, hogy a levélhez ezt is megkaptuk.) Az ökológiai szempontok, hogy minél kevesebb vízhasználattal és mesterséges tápanyagutánpótlással is egymás fejlődését segítsék a különböző fajták (pillangós, fűszer, gumós, fűféle stb.)  Az ágyásba ültetett növények úgy lettek összeválogatva, hogy a talaj Ph-ját, ideális N-P-K (nitrogén-foszfor-kálium) egyensúlyát biztosítsák és fenntartsák.”

A legnagyobb problémaként felvetett murvázással kapcsolatban az alábbi választ kaptam:

„A talajtakarásnál szempont volt, hogy ne gyomosodjon és ne befolyásolja a talajéletet. A mulcs, bár természetes anyag, és szép, de a talajt savanyítja, tehát felborítja a talaj Ph-t. A különböző kövek, kavicsok nagyon jól tartják a nedvességet és a fehér murva nem forrósodik fel, lélegző, vízáteresztő talajtakaró. Bár egyelőre a murva látványa dominál, 1-2 éven belül az elburjánzó évelők eltakarják majd a kavicsfelületet. A növényválasztásnál szempont volt továbbá, hogy a vegetációs időszakban folyamatosan legyen benne olyan, amelyik éppen virágzik.”

Az ágyás pereme és a szegély közötti részbe tulipán és nárcisz hagymákat ültettek, elvirágzásuk után pedig színes egynyári növények kerülnek a külső körbe.

Abban a vitában résztvevők közül mindenki egyetért: a virágágyások jelenleg látvány szempontjából kihívással küzdenek, de az ültetők szerint ez tavasszal változni fog.

Klímabűnözés vagy modern környezetvédő „trend” a Kosuti megújult virágágyása?

Remélem sikerült betartani az ígéretem és a pro- és kontra érveket összegyűjtenem, és választ adnom a fenti kérdésre. Várom az észrevételeket javaslatokat!

2018-11-29.png

 

Név

menny. (db)

CSERJÉK

Perovskia atriplicifolia

26

Mindösszesen

26

ÉVELŐK

Artemisia ludoviciana ‘Silver Queen’

6

Aster amellus ‘Rosa Erfüllung’

10

Aster amellus ‘Rudolf Goethe’

26

Aster amellus ‘Veichenkönigin’

24

Centranthus ruber ‘Coccineus’

22

Coreopsis verticillata ‘Zagreb’

18

Echinacea purpurea ‘Prairie Splendor Rose Compact’

26

Echinops bannaticus

8

Gaillardia aristata ‘Arizona Apricot’

38

Gaillardia aristata ‘Arizona Sun’

4

Gaura lindheimeri (fehér)

56

Origanum vulgare ‘Aureum’

46

Sedum ‘Purple Emperor’

46

DÍSZFÜVEK ÉS PÁFRÁNYOK

Festuca mairei

18

Koeleria glauca

24

Mindösszesen

372

HAGYMÁSOK

Narcissus ‘Mount Hood’

56

Tulipa ‘Apeldoorn’

15

Tulipa ‘Apricot beauty’

20

Tulipa ‘Ballerina’

20

Tulipa ‘Banja Luka’

20

Tulipa ‘Fontaniebleau’

20

Tulipa ‘Golden Apeldoorn’

20

Tulipa ‘Inzell’

20

Tulipa ‘Purple flag’

25

Tulipa ‘West Point’

10

Mindösszesen

226

Megint csődöt mondott a rezsiblöff!

A kormány állítólag megoldotta a hátrányos helyzetűek, rászorultak fűtési gondjait is, idén végre ők is részesülnek a rezsicsökkentésből – ez a propaganda dőlt a választások előtt és után a közmédiából. Majd jött a fekete leves: kiderült, hogy a 65 ezres Pesterzsébeten összesen 117 családon segítenek. A kormány cinizmusa határtalan.

Tehát a rezsicsökkentés ismét kamunak bizonyult?75202_magyar_nepmesek_rezsicsokkentes.jpg

A kormány még a tavasszal, a választási kampányban jelentette be a fűtési költségek támogatását. Akkor ugyanis rekordhideget mértek az amúgy is elnyúlt téli időszakban. Azután nyáron rátettek egy lapáttal: akkor úgy számoltak körülbelül 800 ezer háztartás részesülhet a „rezsicsökkentés” áldásából, s kaphat 12.000 Ft értékű természetbeni támogatást. Az ígéret szerinti háztartásonként 12 ezer forint értékű tüzelőanyagot a téli fűtési szezonban vehették volna át az igénylők.

Csak ugye melyik télen?

Elbírálták a pályázatokat, az önkormányzatok pedig gondoskodnak majd a háztartásonként 12 ezer forint értékű tüzelőanyag biztosításáról már az idei téli fűtési szezonban, írja a kormany.hu. Jól hangzik, majd emberfia tovább olvas: a támogatás feltétele, hogy a települési önkormányzatok vállalják, hogy szerződést kötnek a tüzelőanyagot természetben biztosító gazdálkodó szervezetekkel, amelyben rögzítik, hogy az érintett háztartásoknak legkésőbb 2019. december 15-éig biztosítják a tüzelőanyag átvételének lehetőségét. Tehát vagy megkapják januárban-februárban, vagy nem. Ha nem, akkor akár még több mint egy évet is várhatnak a fával és szénnel fűtők, hogy megkapják a kormány által nyáron megígért 12 ezer forintos téli rezsicsökkentést.

Pesterzsébeti képviselőként azonban nem csak az időpont (meggyőződésem, hogy az önkormányzat mindent meg fog tenni, hogy időben megkaphassák a támogatást az igénylők), hanem a támogatás hatásfoka aggaszt.

Pesterzsébeten, a főváros egyik nehéz szociális helyzetben lévő peremkerületében összesen 117 család (háztartás) nyújtott be pályázatot. A körülbelül 30.000 (Központi Statisztikai Hivatal az utolsó – 2011-es – népszámlálás területi adatai alapján 29 216 háztartás volt a kerületben) háztartásból összesen 117. 

A kerület kb. 750-800 családnak a téli időszak többletkiadásainak fedezetére „karácsonyi” csomagot. Ennek a többszöröse sajnos a szegény, létmininimum alatt vagy környékén élő család. Elég csak megnézni az óvodai vagy iskolai menza esetében a rászorultság elve alapján hányan nem fizetnek térítési díjat.

A kormány azonban mossa kezeit: 117 kerületi család támogatásával elintézi a fűtési válságot, a kormányt nem érdekli a családi házas övezetekben érezhető égett szemét szaga, sem a fűtés nélküli házakban kihűlő idős polgártársaink sorsa.

Az elmúlt nyolc évben az Orbán-kormány magára hagyott egymillió embert, aki fával vagy brikettel fűt, de növekvő árak, az elégtelen támogatás és a tűzifahiány miatt több százezer háztartás idén sem tudja melegen tartani otthonát – állította még januárban Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke. 

S igaza volt. A jelenlegi rendszerben kevés rászorulóhoz, és késve jut el az ingyentüzelő, ami eleve legfeljebb egy téli hónapra elég. Így továbbra is országszerte terjed a súlyosan szennyező hulladékégetés.

Erre volt a kormány frappáns válasza, hogy idén végre a fával és brikettel tüzelő rászorultak is részesülnek a rezsicsökkentés áldásából. Igen, Pesterzsébeten például összesen 117-en, majd egyszer, majd valamikor.  Aki lemarad az kimarad, az Orbán-kormány szociális érzékenységet biztosító pályázat utolsó mondata ugyanis így szólt: A határidő elmulasztása ugyanis jogvesztő! 

hulladekegetes-454x302.jpgA kisgyerekes családok és idős emberek pedig kénytelenek hideg lakásban telelni, vagy olyan mérgező háztartási hulladékkal fűteni, amely nem csak őket, de a szomszédban élőket is veszélyeztetik.

Az ENSZ egészségügyi szervezetének, a WHO-nak a tanulmánya szerint pedig Magyarországon 100 ezer lakosból 82 fő hunyt el a légszennyezettséggel összefüggő betegség következtében. Ezzel hazánk a nyolcadik legrosszabb ország a világon ebből a szempontból. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet kimutatta, hogy a rossz minőségű tüzelőanyag miatt az iskolások 30 százaléka szenvedett légúti megbetegedésben.

Pedig a lakhatás alapvető állampolgári jog kellene legyen, s a lakhatáshoz hozzátartozik az otthonunk fűtése is.

Szeptember végén egyetlen napra be kellett fűteni azon családi házakban, amelyekben kihívásokkal küzd a szigetelés. Így a fővárosi peremkerületek (15, 16, 18, 19, 20, 21, 23), szegényebb, szegregált zónáiban már akkor megjelent a mindent átható bűzszennyezés, a szeméttel fűtés szaga.

letoltes_5.jpgMára kiderült: a rezsicsökkentés hazugsága erre sem nyújt megoldást. Így rövidtávon a helyi önkormányzatokra, civil közösségekre vár a feladat:

  • közösségi szigetelési programok szervezése,
  • a tisztított, jó minőségű „hulladék” fa eljuttatása a rászorultakhoz,
  • adományprogramok,
  • segítőszolgálatok kiépítése és működtetése.

Ha nem szeretnénk Pesterzsébeten az égetett szemét szagával kelni és feküdni, ha nem akarunk a fűtés hiánya miatt kihűlt embereket a lakóközösségünkben, ha fontos, hogy szomszédaink is emberhez méltó módon élhessenek akkor lépnünk kell az ügyben.

S egy friss hír a végére:

Az alapvető jogok biztosa a szociális tűzifa támogatás elosztási gyakorlatáról

Székely László ombudsman a jelenlegi támogatási rendszer olyan átalakítását szorgalmazza, amelynek révén minden szociális alapon rászoruló átlátható módon juthat hozzá a lehetséges mennyiségű egészséges, száraz tűzifához. Az alapjogi biztos szerint meg kell teremteni azokat a finanszírozási eszközöket, amelyekkel a hátrányos helyzetű önkormányzatok meg tudnak felelni törvényi feladataiknak és a rászorulók valós, a téli fűtést lehetővé tevő igényeinek. A biztos konkrét panaszok nyomán indított utóvizsgálata során a szabályozás és az önkormányzati gyakorlat több visszásságát is feltárta.

 

 

Fát csonkítottak, hogy kiférjen a sitt

Megírta az első zárthelyiét a fásszászárú növények védelmét biztosító rendeletünk. Sajnos egyelőre egy sittes konténer nagyobb értéket képvisel, mint egy fa, de végre nyilvántartjuk a fakivágásokat és facsonkításokat és a rendeletben szabályozott módon az adott határidővel és adott területen pótolva lesznek.

A múlt héten is azt írtam: egy rendelet nyilván nem állítja meg a fák csonkítását és kivágását, de ha szigorúan betartjuk és betartatjuk akkor segíthet annak visszaszorításában. A történtekhez az is hozzátartozik, hogy a rendeletünk most lépett hatályba és annak betartatása várhatóan hosszabb folyamatot igényel majd.

Van honnan elindulnunk, de a célok változatlanok: kapjanak a többi közműével vagy egy mászókával, sittes konténerrel azonos jogokat a fák és a fasorok is.

A történet röviden: Völgyesi Krisztián frakciótársam hívott, hogy a Pesterzsébeti lakótelepen, a Nyitnikék Óvoda Boróka tagóvodájának felújításakor egy fát kivágtak, egyet pedig megcsonkítottak, amint kimentem megnézni mi is történt, rögvest érkeztek cseten a lakossági panaszok is.  A helyszínen már megmenteni nem volt mit, úgyhogy fotóztam és a kerület jegyzőjéhez fordultam a történtek miatt. 

2018. november elsejétől hatályos ugyanis a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló rendeletünk, eszerint afa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén is.  Rendeletünk 6. §-a szerint: fás szárú növényt kivágni – néhány meghatározott kivétellel – csak végleges fakivágási engedély alapján szabad, e szerint az engedélyt a jegyző adja ki, a fakivágás engedélyezésének keretében rendelkezik a kivágott fa pótlásáról is. Az engedélynek tartalmaznia kell a kivágás indokát, a pótlásként elültetendő előnevelt fa darabszámát, fajtáját, a pótlás helyét és határidejét, vagy a pénzbeli megváltás összegét, valamint a befizetés határidejét is.

Kikértem tehát az adott fakivágásra készült engedélyt, bár gyanítottam, hogy ez az idő rövidsége miatt nem készülhetett el. 

Ezért az alábbi kérdéseket is feltettem: 

  1. A két fa pótlására a rendelet mely pontja alapján kerül sor?
  2. A pótlás során milyen helyszínre, mikor és pontosan hány facsemete kerül telepítésre?

A gyorsan érkező válaszhoz korrekt módon megkaptam egy szakértői véleményt is. Bár nem mindenben értek egyet a történtekkel (leginkább a számomra még mindig nehezen megmagyarázható facsonkítás fáj), azt le kell szögeznem a hivatal gyorsan és korrektül járt: a beérkezett kérdéseim alapján kivizsgálta az ügyet és szakértői véleményekkel alátámasztott választ kaptam.

E szerint a kivágott fa egy kanadai nyár, míg a csonkolt egy gömbjuhar volt.

A fakivágás még a régi eljárások szerinti módon, de pontosan dokumentált volt, az előzmények szerint felmérték az állapotokat és a fát az Önkormányzat kérésére vágták ki.

 magyar név:                     kanadai nyár

Fa magassága

12 m

Törzs magassága

2 m

Törzs átmérője

40 cm

Korona átmérője

8 m

Forintban kifejezhető faérték

37.500.-

A mostani helyszíni szemle során már csak a tuskót és a felaprított törzs néhány darabját találták meg. A fakivágás egy mászóka környezetének védelmében és balesetmentessé tételének érdekében történt. A kanadai nyár gyökérzete erőteljesen megemelte a mellette található mászóka gumiburkolatát és a betonszegélyeket is, valamint az óvodaépület udvari kijáratának burkolata alá is bekúszott.  

Szakvélemény szerint: A fa kivágása ingatlanvagyon rongálása, és az ennek következtében kialakult balesetveszély elhárítása céljából indokolt volt.

Ezt elfogadva a facsonkítás azonban valóban dühítő:

A fa a kerítés belső oldalán végig ültetett gömbjuhar fasor egyik tagját csonkolták ugyanis meg. Csonkolására pedig azért volt szükség, hogy az építési törmelék elszállításához szükséges konténer bekerülhessen az óvoda területére.

magyar név:                     gömbjuhar 

Fa magassága

4,5 m

Törzs magassága

2 m

Törzs átmérője

25 cm

Korona átmérője

4,5 m

Forintban kifejezhető faérték

210.000.-

A koronaalapból korábban eltávolított két vázág után az utolsót is lefűrészelték, a rendeletben rögzített csonkolás tehát a 90%-os koronacsökkentéssel megvalósult.

Öröm az ürömben, hogy a fasorban a csonkolt fa helyett egy fajtaazonos gömbjuhar, valamint a kanadai nyár helyett is egy gömbjuhar lesz elültetve az óvoda udvarán belül egy másik kijelölt helyszínen.

Tisztelt Mach Péter Képviselő Úr!

 Az alábbi megkeresése kapcsán egyeztettem a VGO-val, az általuk rendelkezésemre bocsátott információk alapján a következőkről tájékoztatom:

 A Nyitnikék Óvoda Boróka tagóvodájában történt fakivágás és csonkolás indokoltságát a mellékelt szakvéleménnyel támasztjuk alá.

Az óvoda területén a beruházás tervezése, a beszerzés lefolytatása még ez év  augusztus hónapban (tehát a hivatkozott önkormányzati rendelet hatálybalépése előtt) megtörtént, a  vállalkozó árajánlatában feltüntette a fakivágást és egyéb gallyazási munkálatot, melyek ennek megfelelően a szeptember 14-én aláírt szerződésében is szerepelnek.

Tekintettel arra, hogy mindkét esemény a 26/2018. (X.26.) önkormányzati rendelet hatálybalépését követően valósult meg, a rendelet alapján a fapótlási kötelezettség fennáll, mely a rendelet 8. § (2) bekezdése értelmében a kivágott illetve csonkított fa darabszámával azonos mértékben, azonos helyrajzi számon fog megvalósulni. A pótlást az Önkormányzat elvégzi/elvégezteti 2019. tavaszán.

Tisztelettel:

Demjanovich Orsolya jegyző 
Budapest Főváros XX. kerület, 
Pesterzsébet Önkormányzata 

Győztünk: mostantól csak engedéllyel vághatók ki a fák Pesterzsébeten!

November elsejétől rendelet védi a fákat Pesterzsébeten! Tavaly megígértem, hogy mindent megteszek, hogy megállítsuk a facsonkításokat és fakivágásokat a kerületben! Májusban pedig azt írtam, hogy Pesterzsébet nemet mondott a facsonkításokra, és azt ígértem, hogy ősszel már nem lehet majd engedély nélkül egészséges fákat kivágni vagy csonkolni a kerületben!

Jelentem, betartom, amit ígérek: októberben kihirdetésre került és november elsejétől hatályba is lépett A fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló“ 26/2018. /X. 11./ rendelet.

cte1.jpgNovember elsejétől fás szárú növényt kivágni – néhány kivételtől eltekintve – csak végleges fakivágási engedély alapján szabad. S ami talán újszerű a hasonló rendeletekhez képest: nagyon fontos eleme, hogy a fa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén. 

A közterületen kivágott fa pótlása nem történhet inváziós fajú fás szárú növénnyel, s a kivágott fa törzsátmérőjével azonos mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú területen kell majd gondoskodni. A rendelet a fás szárú növények védelme, és rongálásának, értékcsökkenésének és pusztításának megakadályozása mellett a zöldfelület növényállományának pótlásáról való gondoskodást is biztosítja.

mg_3629-650x435.jpgEz gyakorlatilag azt jelenti, amennyiben most is henteseket és mészárosokat küldenek a közműszolgáltatók a fák gallyazására kertészek helyett, akkor kénytelenek lesznek később szakembereket küldeni, amikor a lombkoronájukat vesztett fák törzsátmérőjével azonos mennyiségű csemetét elültetik a kerületben.

A kora tavaszi ifjítások, fametszések során még barbár támadások tehetetlen szemlélői voltunk eddig, az egész országra jellemző az is, hogy a közműszolgáltatók a fák metszését kertész helyett hentesekre és mészárosokra bízza. Ők pedig hiba nélkül látják el a feladatokat: darabolnak, csonkítanak, madárfészket pusztítanak. Amikor megjelennek a buldózerek, láncfűrészek akkor vesszük észre mi is vesz minket körül, s próbáljuk menteni értékeinket.

Pesterzsébeten a strand és jódos-sós fürdő építésekor nem volt szempont a fák lombja és az árnyék, sajnos itt is áldozatul estek a parti fák a beruházásnak. A facsonkítások pedig havi rendszerességgel problémát okoznak. Tavaly a Fővárosi Munkaügyi Központ pesterzsébeti fiókjának és az ELMÜ-nek a facsonkításai okoztak komoly, de jogos felháborodást. Kettévágott törzsek, megfelezett lombkoronák, lassan pusztuló fák mutatták az ELMÜ gallyazási útvonalát.

Ilyenkor joggal merül fel, hogy kapjanak a többi közműével azonos jogokat a fák és a fasorok is, majd amikor az indulat csökken alább hagy a lelkesedés.  Szerencsére azonban Pesterzsébeten nem fogyott el,  első lépésben februárban a javaslatomra úgy döntött a képviselőtestület, hogy a használati szerződésben rögzíti, hogy amennyiben a Munkaügyi Központ az ingatlan területén gallyazási munkálatokat kíván végezni, azt 3 nappal a munkálatok megkezdése előtt köteles az önkormányzatnak bejelenteni, így a kerület kertésze is ellenőrizheti a gallyazást.

Majd javaslatomra a Madarak és Fák Napjára pedig többszörös egyeztetések után elkészült, és egy többlépcsős társadalmi egyeztetéssel záródó folyamat után november elsején hatályba is lépett a Fásszárú növények védelméről szóló rendeletünk rendeletünk.2017-06-06-memorial-1.jpeg

Sajnos ma a kormányrendelet úgy szól, hogy a fa által okozott károkért a kezelő felel, amivel sikerült közellenséggé tenni a fákat, mind a közműcégek, mind a parkokat, közterületeket kezelők szemében. Emiatt egyre gyakoribb, hogy a gallyazás nem a fák ápolásának céljával történik, hanem a másik közmű védelmében (űrszelvény biztosítása). Vagyis nem arra figyelnek, hogy a fának mi volna jó, hanem arra, hogy minél messzebb legyen a vezetéktől és minél később kelljen legközelebb arra járni, minél csököttebbre visszavágott csonkok legyenek a területen. Ráadásul a nem szakszerű gallyazásnál (csonkítás, ifjítás), előfordul, hogy a kéreg szakad, a metszlap sérül és nincs sebkezelve. Ennek következtében a seb bekorhad idővel és veszélyessé válik a fa. Visszavágásnál persze az ezt jól tűrő fák ismét kihajtanak, de ezek a hajtások nem szervesülnek olyan jól a fa koronarendszerébe, mint az organikus ágak, ezek sokkal törékenyebbek.

Ezért a szakszerűtlen metszéseknél, csonklásoknál a fa értéke mind esztétikai, mind ökológiai szempontból erősen csökken. Ezért volt fontos a kerületi rendeletben szabályozni a facsonkítások és metszések közötti különbséget. Rendeletünk szerint a fa jelentős mértékű csonkítása: olyan mértékű beavatkozás a fa állagába, mely annak további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, ökológiai vagy esztétikai értékét jelentősen csökkenti, vagy amire közvetlenül visszavezethető két éven belül a fa jelentős mértékű pusztulása.

Ezúton is köszönöm Kernné dr. Kulcsár Dóra osztályvezető asszony segítségét és munkáját, Komoróczy LászlóCsaszny Márton és Fekete Katalin képviselőtársaim javaslatait, a Megújuló Pesterzsébet frakció támogatását és a képviselő-testületnek, hogy pártállástól függetlenül egyhangúan támogatta a rendelet megalkotását és elfogadását!

„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”

Az Önkormányzat mostani szabályozása megengedőbb a családi és társasházak területén fekvő fák esetében és jóval szigorúbb feltételeket szabott saját maga számára, de egy fontos üzenettel bír: közös felelősségünk környezetünk és egészségünk védelme, a tiszta levegő biztosítása.

Egy rendelet nyilván nem állítja meg a fák csonkítását és kivágását, de ha szigorúan betartjuk és betartatjuk akkor segíthet annak visszaszorításában. Sajnos egyelőre a Rendvédelmi Osztály nem alkalmazza engedély nélküli fakivágás esetén a helyszíni bírság gyakorlatát, de az engedély nélküli fakivágások esetén alkalmazandó szankciókat is érdemes rendeletbe foglalni, ezt a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 23/2015. (IX.21.) önkormányzati rendelet fogja pontosan tartalmazni.

S persze a puding próbája az evés: tegnap lakossági panasz érkezett, hogy a Nyitnikék Óvoda Boróka tagóvodájának felújítása során egy fát jelentős mértékben megcsonkítottak és egyet pedig kivágtak.

Ma levélben kértem felvilágosítást a kerület jegyzőjétől, hogy a beruházó rendelkezett-e fakivágási engedéllyel, illetve a két fa pótlására a rendelet mely pontja alapján kerül majd sor, és a pótlás során milyen helyszínre, mikor és pontosan hány facsemete kerül telepítésre.

Anya, a galambok etetése tényleg tilos?

A béke szelíd jelképe vagy szárnyas patkány?

Gyakran merül fel kérdésként a kerületben: vajon szabad-e a galambokat etetni? Büntetéssel jár-e, ha valaki ezt teszi, és ha igen, miért?

deszar.jpgTudatos állattartóként és állatvédőként azt bizton állíthatom: a galambok etetése a Pesterzsébeti lakótelepen káros a környezetünkre és egészségünkre.  A Magyar Madártani Egyesület szerint sem természetvédelmi, hanem humán- és állategészségügyi, köztisztasági, műemlékvédelmi és csak részben állatvédelmi kérdés.

„ Alapvetően nem magukkal a szelíden az emberek mellett szedegető, a nyugdíjasokat és a gyerekeket gyönyörködtető, fantasztikusan repülő, változatos színű, egyszóval kedvelhető galambokkal van baj. A gondot a csapatos, területhű életmódjuk miatt helyenként és bizonyos körülmények között (elsősorban zárt vagy csapadékmentes területeken: padlásokon, falfülkékben) felhalmozódó ürülékük okozza. Mivel a galambok nem szobatiszták, azaz nem használnak állandó ürítőhelyet, táplálékkeresés közben bárhol járjanak is, ürüléküket lépten-nyomon elpotyogtatják, függetlenül attól, hogy óvodáról, iskoláról, éttermi teraszról vagy száradó ruhákról van-e szó egy lakótelepi erkélyén. Ennél is nagyobb a gond a lakó- és irodaházakon, műemlék épületeken lévő fészkelő- és pihenőhelyeiken, ahol a galamb tömegek nap mint nap összegyűlve idejük jelentős részét töltik, és a guanó probléma koncentráltan jelentkezik. Ezért ha valahol sok a galamb, a kosz okozta kellemetlenség miatt az emberiség jótevőjéből, kedvencéből „szárnyas patkány” válik. 

Arról, hogy a parlagi galambok túlszaporodhatnak a városokban, alapvetően a nemtörődömség a felelős. Az ellen, hogy a településeken nem élnek meg a természetes ragadozóik és az épületek tökéletes fészkelőhelyül szolgálnak számukra, nemigen tehetünk. Az ellen azonban, hogy a nemtörődöm módon kezelt, szétdobált szerves hulladék vagy a célzott etetésük miatt korlátlanul rendelkezésükre áll a táplálék, már igen. Az előállt helyzetért nem a madarak, hanem kizárólag az emberi gondatlanság, nemtörődömség okolható, és csak ezen okok megszüntetésével lehet kezelni a parlagi galamb problémát.”

Ha pedig röviden akarok válaszolni az eredeti kérdésre, akkor: Pesterzsébeten a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki közterületen gazdátlan állatot etet.  Rendeletünk szerint ez alól kivételt képez kóbor macska, kutya, vadászgörény etetése, amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését vagy tartását. Illetve kivételt képez az énekesmadarak etetése is, amennyiben az madáretetőben és rendszeres időközönként történik  (erről majd lesz sző bővebben).

A közterület-felügyelő pedig a fenti szabályt megszegő személlyel szemben helyszíni bírságot szabhat ki.

image6.jpg

2015. szeptemberében fogadta el a képviselőtestület a 23/2015. (IX. 21.) Önkormányzati  rendeletet „a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről”.

Akkor Árva Péter bizottsági tagtársammal és párbeszédes barátommal a rendelet X. fejezetét, az állattartásra vonatkozó szabályokat néztük át tüzetesebben és nyújtottunk be az eredeti előterjesztéshez módosításokat. A módosításaink megfogalmazásakor arra törekedtünk, hogy a tudatos állattartók érdekeit védjük, a természetvédelem szerepét növeljük, de biztosítsuk zöldfelületeink, lakókörnyezetünk védelmét is.

Így nem csak azt tartottuk fontosnak, hogy közintézményeink állatbarát munka- és szolgáltatóhellyé váljanak, de azt is, hogy az állattartók a kedvenceiktől származó, közterületen található szennyeződést takarítsák el.

Egy Facebook bejegyzésben találtam rá dr. Kajó Cecília jogi fórumos publikációjára, amely a fővárosi kerületek ez irányú szabályozását elemzi.

Jól esett olvasni az anyagban, hogy pont az egyik benyújtott és elfogadott módosítónk kapcsán kerül megemlítésre a kerület: „az állatvédelmi aspektusú etetés fontosságát egy kerület ismerte fel: Budapest XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2015. (IX. 21.) önkormányzati rendelete 11. § (4) bekezdés szerint a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki közterületen gazdátlan állatot etet. Ez alól kivételt képez kóbor macska, kutya, vadászgörény etetése, amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik, és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését és tartását. Ez alól kivételt képez továbbá az énekesmadarak etetése, amennyiben az madáretetőben és rendszeres időközönként történik.”

Benyújtott és elfogadott módosító javaslataink:

11§   (1) d) Aki közintézménybe állatot – a vakvezető, illetve a segítő kutyát kivéve – bevisz vagy beenged, amennyiben az állat zavarja a közintézmény működését, vagy ha az intézmény házirendje erről rendelkezik.

Indoklás:

Javasoljuk, hogy ezt bízzuk az adott intézményekre, ők szabályozzák házirendjeikben, mi a csak a szankcionálást biztosítsuk hozzá. Egyrészt hosszú távon a kerület érdeke, hogy a ma még többségében ridegen, udvarokban tartott kutyák, gondozott és jól nevelt házi állattá, társsá váljanak. Ebben segíthet ha intézményeink közül az arra alkalmasak állatbarát munka- és szolgáltatóhellyé válnak. Másrészt az eredeti szabályozás az óvodák, iskolák, intézmények kis- és díszállatait is tiltanák.

Új pont:

11§   (1) f) aki az általa tartott állattól származó, közterületen található szennyeződést nem takarítja el

Indoklás: Úgy érezzük kimaradt.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartást valósít meg az, aki közterületen gazdátlan állatot etet. Ez alól a kivételt képez kóbor macska, kutya, vadászgörény etetése, amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését vagy tartását. Ez alól kivételt képez énekesmadarak etetése, amennyiben az madáretetőben és rendszeres időközönként történik.