Beküldve:

Ezüstmetál cipőtisztítókkal az allergia ellen

Győzött az ipari forradalom: a Fidesz-kormány többek között ezüstmetál cipőtisztító gépekre költötte az állampolgárok által parlagfű mentesítésre felajánlott adóforintokat. Drága mobiltelefonokat, laptopokat és irodaszereket, diplomatatáskát, pogácsát sikerült belőle vásárolni és ezzel is csökkentve hazánkban a pollenkoncentrációt.

BREAKING!!!

Ma délelőtt a Földművelésügyi Minisztérium bejelentette: visszaadja a lenyúlt pénzt arra, amire mi adó fizetők szántuk, parlagfű-mentesítésre.

boot_3.jpgMondhatnánk akár, hogy minden jó ha a vége jó: a tegnapi újsághírek szerint a HVG cikkének köszönhetően a lenyúlt 1%-ból a kormány utólag visszapótolta a hiányzó összeget a tartalékból. Nem baj ellopják majd másképp.

7832-cistic-obuvi-elegance-nature-plus-tresen_1.jpgJövőre ki fog ismét 1%-ról nyilatkozni adóbevallásában ha így költik azt el? Elég probléma az adóhatóság teljes hitelvesztése, vezetőinek kitiltása az USA-ból, a végeláthatatlan mennyiségű korrupciós ügy, az ellenőrizetlen ÁFA és egyéb csalások, Az emberek amúgy sem szívesen fizetnek adót, ha azokat, akik beszedik azt korrupción és lopáson kapják még kevésbé fogják. A kormánynak köszönhetően a béka segge alá fog zuhanni az amúgy sem túl magas adófizetési morál. S hála az újabb botrányuknak most már az 1%-ok felajánlását is a mutyi bűze lengi be.

Már az előző ciklus elejének is egyik legfontosabb ügye volt a kolontári pénzek elköltése, az átláthatatlanság. Itt Pesterzsébeten is városi legendaként él egy többmilliós támogatás érkezése a Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány számlájára. A pénz érkezésének céljáról, a visszautalás okáról azóta sincs semmi információja a kerületi polgároknak, a közalapítvány képviselői nem jelentek meg a tevékenységükről beszámolni az illetékes bizottságoknál így a felmerülő kérdésekre sem érkezett soha érdemi válasz.

Majd jött a naperőműtender országos botránya. 

A tavaly ősz egyik slágertémája pedig ParlagfűPollenNo vs. Vidékfejlesztési Minisztérium per volt. Ez egy közérdekű adatok kiadása iránti per volt a az Szja 1% kiemelt költségvetési előirányzat “Parlagfű mentesítés feladatai” kapcsán befolyt összeg felhasználásáról. A TASZ-nak és a ParlagfűpollenNO társaságnak ugyanis pereskednie kellett az emberek által konkrét célra adott közpénz sorsának megismeréséért. A sikert követő elemzés azonban még a NER-en belül szocializálódott újságíróknak is meglepetést okozott: több kormányhivatalt találtak például, ahol hatosával vették a notepadeket milliós összegért.Bár a gyomnövény miatti terepmunkákhoz nem tűnik praktikusnak, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal 92 500 forintért vásárolt bőrből készült diplomatatáskákat, mindjárt tíz darabot. Állítólag olcsó volt.

A parlagfű a legfontosabb közegészségügyi problémák egyike, Magyarországon mintegy 800 000 hektár parlagfűvel fertőzött terület van, és majdnem 2 millió ember szenved évről évre allergiás tünetektől. A kormány a probléma súlyát nem érzékeli, a jövő évi költségvetésben alig 40 millió forintot szán rá, az adózók e célra adott befizetéseit pedig egész másra költi. Szűrésre, megelőzésre, felvilágosításra, parlagfűgyérítésre, vagyis komplex programra lenne szükség, ehelyett csak a mezőgazdasági termelők bírságolása működik (de Mészáros Lőrinc földjein még az sem).

Más szemében a szálkát, a sajátjában a gerendát sem? A KEHI-nek itt kellene vizsgálódnia Norvégia helyett, hiszen a kormányzat pazarolta el és használta fel más célra az emberek megcímkézett adóforintjait. A PM követeli tehát, hogy a KEHI vizsgálja át a Földművelés Minisztériumot, és nevezzenek ki végre kormánybiztost a parlagfű elleni védekezés hatékony elindítása érdekében!

Beküldve:

Véderdőben jártak, le kellett hát tarolni

tarvágás 2.jpgVéderdőben jártak,

fát és bokrot láttak,

le akarták tarolni.

Át szabad-e sorolni?

tarvágás 4.jpgNyár elején letarolták a véderdő maradékát, most ezt legalizálta ismételten a testület.

Ketten mondtunk nemet: ingatlan ügyekben ugyanis mindig összezár az MSZP-FIDESZ parlagfű koalíció – most is beazonosíthatóak a beruházók és azok kapcsolatrendszere, a jól ismert 70:30 – , most is ez történt.

Már többször foglalkoztam a szennyvíztisztítótól északra eső véderdő ügyével, tavaly a testület többsége támogatta, hogy a beruházók elkészítsék a terület átsorolásához szükséges terveket. Akkor a főépítész megígérte időben tájékoztatja az itt élőket és az eljárás során folyamatosan tájékoztatja a fejleményekről a képviselőket.

A főépítész el, a homály pedig maradt. Így eshetett meg hogy bár a tervezett beruházásokról még mindig nem lehet tudni semmit, ennek ellenére a testület többsége átengedte a második lépcsőn is terveket. A képviselőtestület MSZP-FIDESZ koalíciója támogatta a véderdő átsorolását kereskedelmi-szolgáltató gazdasági övezetté.

Logikus: a Mediterrán-stadion mellé kell egy bevásárló központ is. Ha már neki álltak tönkre tenni a Duna-parti lakóövezeteket akkor kár lenne félúton megállni.

Részlet a javaslat vitájának jegyzőkönyvéből:

Mach Péter: Elmondja, hogy a területen – sajnos mára már csak papíron – egy véderdő volt. Még múlt hónapban is voltak fák. Most már nincsenek, letarolták azokat. A Mediterrán lakóparkban és a Gubacsi lakótelepen ingatlant vásárlók úgy gondolták, hogy ez a véderdő védi meg a bűztől a lakótelepet. Ezért és a környezetvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyása miatt nem támogatja a határozati javaslat elfogadását.

Bár a pénznek nincs szaga, kerületi lakosként felháborít hogy a Duna-parton élők lesznek kénytelenek a szennyvíztisztító bűzét szagolni, csak azért hogy az MSZP-FIDESZ koalíció által támogatott vállalkozók szabadon építkezhessenek a kerületben, a környezetvédelem és légszennyezés pedig ilyen esetekben nem akadály.

tarvágás 3.jpg

10-javaslat_a_helsinki_u_melleti_es_kapitanypuszta_melleti_terulet_egy_reszenek_teruletfejlesz_modositasara-melll_Page_01.jpg

194/2013. (VII. 11.) Ök. sz. határozat

a Képviselő-testület

1./ úgy dönt, hogy a 182/2012.(IX.13.) Ök. sz. határozat szerint elkészített tanulmánytervek alapján támogatja a Fővárosi Településszerkezeti terv módosításának kezdeményezését a Fővárosi Önkormányzatnál annak érdekében, hogy

a.) a Közműhely utca – Helsinki út – Meddőhányó utca – kerületi közigazgatási határ által határolt területen az erdő területfelhasználás egy része (a 170187/87 hrsz. és a 170187/88, 170187/35, 170187/46 hrsz-ek egy része) kereskedelmi-szolgáltató gazdasági területre és intézményi területre (170187/35 hrsz. egy része) módosuljon az 1. melléklet szerint,

b.) a Kapitánypuszta területén a kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület (182659 hrsz.) és az erdő területfelhasználás egy része (a 182658, 1826657, 182656 hrsz-ek egy része) intézményterületre módosuljon a 2. sz. melléklet szerint,

c.) az a) és b) pontban újonnan beépítésre szánt területekkel kapcsolatosan – az Étv. 7.§ (3) bekezdés b) pontjának való megfelelés érdekében – a biológiai aktivitásérték szinten tartásához a 3. sz. mellékletben lehatárolt területek nagy bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú különleges területfelhasználásból (a 195025/10 hrsz. egy része) és zöldterület területfelhasználásból (a 195020/4, 182098/91, 195042/18-23, 195042/ 25 egy része, 195042/33-34, 195042/35 egy része, 195053/4-6, 195053/15-22, 195053/25-34, 195053/35 és /36 egy része, 195053/41, 195053/42 egy része, 195053/43, 195053/44 egy része, 195053/45-55, 195053/61-62, 195053/65-66, 195053/67 egy része, 195044/5 egy része, 195041/1 hrsz-ek ) erdő terület-felhasználásra módosuljanak.

Beküldve:

A Mediterrán-stadion (1. rész)

Felcsútnak méltó versenytársa akadt, futball nagyhatalommá válik a Mediterrán-lakópark. Szabadtéri koncertek, majálisok, focimeccsek várnak a csendes, Duna-parti zöldövezetbe költöző kisgyermekes szülőkre.Tavaly novemberben írtam utoljára a fejleményekről, akkor a megkérdezett 973 lakó háromnegyede ellenezte a beruházást. Ez a döntést meghozó MSZP-FIDESZ parlagfű koalíció tagjait láthatólag nem befolyásolta, s az építészek, tájépítészek véleménye sem.

barcelonai olimpiai stadion.jpgPesterzsébet képviselőtestülete tegnap elfogadta, hogy a Budapest, XX. Zodony utca 2. szám alatti 170187/30, 170187/83, valamint 170187/82 hrsz-ú ingatlanokon egy NBII-es követelményeknek megfelelő labdarúgópálya épüljön. A tervek szerint a beruházás nagyobb részben állami támogatással valósul meg. Az épülő sportközpont 1 db NBII-es követelményeknek megfelelő 2500 néző befogadására alkalmas centerpályának, és a hozzá tartozó székház, valamint öltözőrendszernek, 2 db szabvány méretű füves labdarúgó edzőpályának, 1 db szabvány méretű labdarúgó műfüves pályának, 1 db 24X48 m-es több funkciós sportcsarnoknak, továbbá 2 db 20X40 m-es műfüves edzőpályának adna otthont, valamint a meglévő öltöző átalakítására is sor kerülne.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Támogatásokat Vizsgáló Irodája TVI/17.572-2/2012-NFM iktatószámú, 2012. december 17-én kelt levelében tájékoztatást adott ki az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti hivatásos labdarúgó kluboknak nyújtott állami támogatás szabályairól.

A Bizottságnak a magyar sportágazat támogatása adókedvezményt tartalmazó támogatási program kapcsán hozott jóváhagyó határozatában engedélyezte, hogy a látvány-csapatsportágakban – így a labdarúgásban is – működő hivatásos sportegyesületek, sporttal foglalkozó egyéb jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok részére a tárgyi eszközökkel kapcsolatos beruházásokra és ezek felújítására 70%-os intenzitással támogatást lehessen nyújtani.

Tekintettel arra, hogy a támogatásban kizárólag csapatsportágakban működő hivatásos sportegyesületek, sporttal foglalkozó egyéb jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok vehetnek részt, önkormányzatok pedig nem, így Pesterzsébet Önkormányzata közvetlenül nem pályázhat a sportközpont megépítésére.

Az Önkormányzat az ESMTK Labdarúgó Egylet Sportszolgáltató Kft-be (a továbbiakban: Kft.) történő belépéssel és az abban szerzett üzletrésszel oldja meg a pályázaton történő részvételt.

A Budapest Főváros XX., Ady Endre utca 148-150. szám alatti ingatlanokat (a régi ESMTK stadion) apportálja be az Önkormányzat a Kft-be, az apport szolgáltatásával Pesterzsébet Önkormányzata a Kft-ben 98,687.%-os üzletrészt szerezne a másik két tulajdon Harót János és az ESMTK mellett. Az ügyet pénzügyi szempontból az teszi némileg pikánssá, hogy a most 300,8 milliósra értékelt ingatlankomplexum leendő értékesítése miatt annak átsorolása várható és így akár duplájára emelkedhet a forgalmi értéke. Az értékesítésből befolyt haszon azonban a Kft. tulajdonosai között fog megoszlani. Folyosói pletykák évek óta az ingatlan értékesítéséről szólnak (állítólag sokan szeretnék megszerezni a területet), most megkezdődhet a ciklus legnagyobb ingatlan biznisze.

A testületi ülésen folyó vita során bebizonyosodott, hogy mindkét nagy párt érdekelt az ingatlanügyeletben, támogatták is a szavazás során a projektet. A javaslathoz az ülésen számos fontos dokumentumot elfelejtettek csatolni. A vita során többször is megismételt kérésemre, nyilvánosságra hozták és kiosztották az értékbecslés és a Reorg-Consult Kft. által készített hatástanulmányt, a napirendet 30 percre fel is kellett függeszteni hogy az ellenzéki képviselők is megismerhessék az anyagokat. (Az anyagokat a második részben fogom ismertetni)

Tavaly novemberben írtam utoljára a fejleményekről, akkor a megkérdezett 973 lakó háromnegyed ellenezte a beruházást. Ez a döntést meghozó MSZP-FIDESZ parlagfű koalíció tagjait láthatólag nem befolyásolta, az építészek, tájépítészek véleménye sem.

A jövő héten beszámolok az elkészült látványtervekről is, arról hogy ez miként érinti a lakótelepen és lakóparkban élőket, milyen hatása lehet a Duna-part fejlesztéseire, fejlődésére.

egyes.JPGhármas_1.jpg

Vajon épülhet-e a Nemzeti Együttműködés Rendszerében a lakók ellenkezése, és ellenállása, az elfogadott Duna-parti fejlesztési terveknek ellentmondó stadion egy zöldövezeti lakótelep és a főváros egyik utolsó természetes partszakaszának közvetlen környezetében?

S vajon milyen eredményeket képesek elérni a lakókörnyezetükért aggódó civilek az egyeztetések során?

Folyt. köv.

Határozat pontos szövege:

“A Mediterrán-stadion (1. rész)” bővebben

Beküldve:

Alternatív évértékelő a Kosutiban

 

Mint sokan tudják, Orbán Viktor hamarosan megtartja az évértékelő beszédét. Ezen a napon (február 7-én) fogadja el Pesterzsébet képviselő-testülete a kerület 2012-es költségvetését is.  
 
Az LMP értékrendje, a komolyabb szakemberek érvelései és a „közemberek” eddigi tapasztalata alapján arra következtet, hogy az Orbán-évértékelések egyre távolabb kerülnek a való világtól. Lehet, hogy a saját időszámítású naptárában, egy másik dimenzióban, ahol más fizikai és gazdasági törvények uralkodnak, helytállóak, de ITT a mélyszegénységben élő emberek nem laknak jól sem az utópisztikus sci-fi regények víziójával sem irokéz közmondásokkal.
 
A Lehet Más a Politika az ország több pontján ezért alternatív évértékelőket tart, ahol az emberek szabadon elmondhatják saját véleményüket, ezeket rögzítjük és élőben közvetítjük az interneten.
 
Az LMP pesterzsébeti csoportja is február 7-én, kedden, 13:30-kor a Polgármesteri Hivatal előtt a Kosutiban megtartja ELSŐ INTERAKTÍV ÉVÉRTÉKELŐJÉT!
 
Mi nem zárkózunk be mamelukjaink és fizetett statisztáink közé, nincs szükségünk bértapsolókra és nem bújunk rendőrkordonok mögé.
Mi nem a „Nemzeti Konzultáció”-ra költjük a köz pénzét, hogy utána figyelmen kívül hagyhassuk a társadalom véleményét.
 
Mi ugyanis 2010-ben arra kaptunk felhatalmazást a választóktól, hogy biztosítsuk a részvételi demokrácia feltételeit, miszerint a népnek joga az, hogy a tervezéstől kezdve a megvalósításon és ellenőrzésen át az értékelésig nyomon kövesse az őket érintő intézkedéseket, és közbeavatkozhasson, ha szükséges.
 
S mi betartjuk a választási ígéreteinket.
 
A kerületet irányító parlagfű-koalíció péntek délután beterjesztette Pesterzsébet 2012-es költségvetési javaslatát, majd egynapos egyeztetés után február 7-én a képviselőtestület dönt is róla.
 
 
Mi olyan Pesterzsébetet szeretnénk teremteni, ahol rendszeres, érdemi és döntésképes helyi véleménynyilvánítások, szomszédsági kerekasztalok, és a részvételi költségvetés intézményein keresztül a lakosság bevonásával születnek meg a fontosabb döntések és a gazdálkodás átlátható, egyszerű és könnyen betartható szabályok mentén, minden erzsébeti számára ellenőrizhető módon, nyíltan és hatékonyan folyik.
 
Mi a részvételi költségvetés meghonosítását javasoljuk! Így az erzsébeti költségvetés főbb tételeit, arányait egy minden kerületi lakos számára nyitott és átlátható, évente ismétlődő vita- és tervezési folyamatban határozzuk meg. Így az itt élők maguk dönthetnek a játszóterek, iskolák felújításáról, a közvilágításról, a járdákról és bicikli-utakról, a polgárőrség támogatásáról, a forgalomcsillapítás, vagy a Duna-part rehabilitációjának módjáról.
A Lehet Más a Politika pesterzsébeti csoportja a kerület és az ország súlyos anyagi gondjai miatt fontosnak tartja, hogy a városrészért tevékenykedők fogjanak össze és közösen keressék meg a forrásokat az intézményhálózatunk megtartásáért, hogy Pesterzsébetet egy fenntartható fejlődési pályára állíthassuk a leépülés helyett. Lehet, naivitásnak tűnik a részvételi költségvetésről és annak szükségességéről beszélni, de meggyőződésünk csak ez nyújthat alternatívát egy kicsiny, belterjes grémium által összetákolt, szűklátókörű, az egyeztetés hiánya miatt szakmailag kevéssé megalapozott, ráadásul néha a fiskális szempontokat is figyelmen kívül hagyó költségvetéssel szemben. Az erzsébeti költségvetés főbb tételeit, arányait egy minden kerületi lakos számára nyitott és átlátható, évente ismétlődő vita- és tervezési folyamatban is meghatározhatnánk. Így az itt élők maguk dönthetnének a játszóterek, iskolák felújításáról, a közvilágításról, a járdákról és bicikli-utakról, a polgárőrség támogatásáról, a forgalomcsillapítás, vagy a Duna-part rehabilitációjának módjáról. Számos a világban elterjedt módja létezik a részvételi költségvetésnek, a helyi lakosok véleményének megismeréséhez és feldolgozásához illetve abból a közösség számára hasznos és bölcs döntésekhez számos út vezet.

Meggyőződünk azonban, hogy egy nap alatt a társadalmi és szakmai egyeztetésen keresztülvert költségvetési rendelet elfogadása nem tartozik ezek közé.

Mindezek mellett a költségvetést nyilvánosságra hoztuk és várjuk hozzá a javaslataikat, ötleteiket, véleményüket.

 
Írásban a pesterzsebet@lehetmas.hu email címre, vagy személyesen február 7-én 13:30-tól a Polgármesteri Hivatal előtt.
 

 

Beküldve:

Pesterzsébet 2012-es költségvetési előterjesztése is parlagfű-allergiássá válhat

Négy napja (pontosabban egy hosszú hétvégéje) lesz a kerületi képviselőknek Pesterzsébet 2012. évi költségvetési javaslatának megismerésére, áttanulmányozására és a kerület polgáraival történő egyeztetésre. A költségvetési koncepció elfogadásakor már tudni lehetett, hogy az abban foglaltak az eddigi évektől eltérően kevéssé dominálnak a novemberi decemberi törvénygyárnak és a forintárfolyam-válságnak köszönhetően. Ez lesz tehát az elmúlt húsz év leggyorsabban (kapkodóbban) és a legkisebb társadalmi részvételt biztosító módon készülő költségvetése a városrésznek. Köszönhető ez elsősorban annak, hogy a kormány gazdaságpolitikájának bukása után utolsó pillanatban teljesen átírt költségvetési és adójogszabályok megbénították az önkormányzatok pénzügyi osztályait, illetve a fokozott erőforráshiánnyal küszködő hivatal Pesterzsébeten is egyre nehezebben tudja ellátni közfeladatait.

A 2011. december 28-án a 161. számú Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozott Magyarország 2012. évi költségvetésről szóló, CLXXXVIII. törvény ugyanis számos olyan meglepetést okoz (-ott) mellyel az azt elfogadó képviselők is csak ezekben a hetekben ismerkednek és ők sem értik melyik módosítást valójában mikor és miért szavazták meg. Bár Pesterzsébet önkormányzatának alpolgármestere szintén az Országgyűlés munkájában tevékenyen résztvevő képviselő, fentiek miatt ő sem tud elég segítséget nyújtani.

Persze nem számít kirívó esetnek a kerület költségvetésének előkészítése.

A gazdasági válság kellős közepén január első napjaiban a munkavállalók jelentős része nem tudja mekkora a januári bére, vagyis hogy munkájáért valójában mennyi bért visz haza. A vállalkozások a rájuk zúduló új adó és számviteli szabályokat nyögik, melyhez a szükséges rendeletek hatalmas csúszásokkal születnek meg, gyakran rengeteg hibával. A civilszervezetek most ismerkednek az új civil törvénnyel, amely teljesen átrajzolja eddigi működési modelljeiket, számos tevékenységükkel fel kell hagyniuk, másokat pedig csak üzletszerűen profitorientált szervezetekben lesz érdemes folytatni.

A költségvetési előterjesztés február 3-ra készül el, szombat és vasárnap a társadalmi részvétel elvének figyelembe vételével Polgármester úr egyeztet, akivel csak 48 óra alatt lehet és akar, a szakmai bizottságok 6-án rendkívüli üléseken megtárgyalják, majd 7-én a Képviselő-testület bölcsen dönt róla.

Furcsának tűnhet, de korántsem meglepő hogy, az erzsébeti parlagfű-koalíció tagjaként ez esetben nem kiabálnak hangosan szocialista képviselőtársaim sem. Itt nem zavarja a háttéralkuk, nyilvánosságot kizáró tárgyalásokon alapuló rendeletalkotás, hiszen ennek ők is részesei lehetnek.

Az idő rövidsége miatti szoros programozásból adódó kellemetlenségekért szíves elnézését és türelmét kéri a kerületi képviselőknek Pesterzsébet polgármestere Szabados Ákos.

A kérdés azonban az vajon ki kér elnézést azért, hogy közügyeink intézéséből, a kerület 2012. évi gazdálkodásának előkészítéséből ismét kiszorulnak az itt élő polgárok.

Idén sem kérdezik meg, hogy mely ágazatokat részesítenénk előnyben:

–    sportra (az ESMTK-ra, jégcsarnokra, uszodára) költsünk-e többet idén vagy a Csili színvonalának megtartására
–    a szociális biztonságát biztosítsuk-e inkább az itt élőknek a válság miatt vagy indítsunk zöldberuházásokat hogy csökkenjenek a rászorultak rezsiköltségei, biztosíthassuk a kerület fenntartható fejlődését
–    gyermekeink oktatását preferáljuk vagy közterületeink, parkjaink védelmét?

A Lehet Más a Politika önkormányzati képviselőjeként a kerület és az ország súlyos anyagi gondjai miatt fontosnak tartom, hogy a városrészért tevékenykedők fogjanak össze és közösen keressék meg a forrásokat az intézményhálózatunk megtartásáért, hogy Pesterzsébetet egy fenntartható fejlődési pályára állíthassuk a leépülés helyett. Lehet, naivitásnak tűnik a részvételi költségvetésről és annak szükségességéről beszélni, de meggyőződésem csak ez nyújthat alternatívát egy kicsiny, belterjes grémium által összetákolt, szűklátókörű, az egyeztetés hiánya miatt szakmailag kevéssé megalapozott, ráadásul néha a fiskális szempontokat is figyelmen kívül hagyó költségvetéssel szemben. Az erzsébeti költségvetés főbb tételeit, arányait egy minden kerületi lakos számára nyitott és átlátható, évente ismétlődő vita- és tervezési folyamatban is meghatározhatnánk. Így az itt élők maguk dönthetnének a játszóterek, iskolák felújításáról, a közvilágításról, a járdákról és bicikli-utakról, a polgárőrség támogatásáról, a forgalomcsillapítás, vagy a Duna-part rehabilitációjának módjáról. Számos a világban elterjedt módja létezik a részvételi költségvetésnek, a helyi lakosok véleményének megismeréséhez és feldolgozásához illetve abból a közösség számára hasznos és bölcs döntésekhez számos út vezet.

Meggyőződésem azonban, hogy a négy nap alatt a társadalmi és szakmai egyeztetésen keresztülvert költségvetési rendelet elfogadása nem tartozik ezek közé.

Mindezek mellett a költségvetés előterjesztését amint hozzáférhető nyilvánosságra hozzuk és várjuk hozzá a javaslataikat, ötleteiket, véleményüket.