Orbán_Viktor Archívum - Organikus Káosz

2015.11.10.

Meddig érjen Orbán kisvasútja?

Újabb Guinness-rekord kísérlet tanúi lehetünk? Úgy tűnik nem csak fajlagosan a legdrágább, de az ország leghosszabb kisvasútja is épülhet Felcsúton. Október elején még drámai hírekről számolt be a sajtó, az eredetileg október végi átadással tervezett építkezés nagyon rosszul állt, sok helyen még a síneket sem lehetett látni, s senki nem tudta mikor roboghatunk el először az alcsútdobozi arborétumtól a felcsúti stadionig.

Mára kiderült november közepére csúsztatják az átadást, ráadásul a sorozatos támadások miatt Magyarország miniszterelnöke is megszólalt az ügyben: Ha támadják a kisvasutat, akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha ezután is támadják, akkor Lovasberényig – mondta Orbán Viktor szombaton Felcsúton, a helyi óvoda ünnepségén.

Ön meddig hosszabbítaná a felcsúti kisvasutat, mennyit áldozna még a miniszterelnök hóbortjaira?

Az 1800 fős faluban 857 millió forintból épül kisvasút. A kivitelező a Swietelsky Vasúttechnikai Kft., amelyet közbeszerzési eljárás nélkül választottak ki. A Mészáros Lőrinc vezette Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány egy hónapja írta alá a szerződést az építőipari vállalkozással. A közbeszerzés mellőzésére az adott lehetőséget, hogy a 857 millió forintos költségből 600 millió (azaz 70 százalék) uniós támogatás, közbeszerzés pedig csak 75 százaléknál nagyobb arány felett kötelező.

A Figyelő korábban arról írt: az unió vizsgálja a felcsúti kisvasút támogatását, az EU csalás elleni hivatala azonban nem válaszolt a nyomozás megindítását firtató kérdésekre. Pedig ha vizsgálják, akkor nagy bajba kerülhet a hatszázmillió forintos elszámolható közkiadási kerettel, kiemelt projektté emelt, felcsúti beruházás.

A Figyelő áttekintette ugyanis a tervezett beruházást, amelynek megvalósulásával a közel kétezres falu teljes lakossága naponta akár négyszer is megfordulhatna a kisvasúton. A beadott dokumentáció szerint ugyanis a 600 millió forintért építendő felcsúti kisvasúton naponta várhatóan 2500-7500 ember utazik majd. Többek közt ilyen marhaságok miatt már az EU-nak is feltűnt a projekt, és jelezte, hogy utólag is vissza lehet kérni a hülyeségre adott uniós pénzt.

Már a német közszolgálati tévé is beszámolt az Orbán Viktor vidéki háza körül növekedő falu fejlesztéseiről. A négyezer fős stadion látványa egy feleakkora faluban már önmagában elég bizarr lehetne, de hogy még ráadásul ez a miniszterelnök háza mellett is van, igencsak érdekes a német nézőknek. Azt azonban, hogy az ő adójukból finanszírozzák egy hibbant, megalomán kormányfő családi kisvasútját már nem nyelik le.

Nem baj: Orbán Viktor érti a kritikát: ha senkinek nem tetszik a felcsúti kisvasút ötlete és nagyzolásnak tartják, akkor emeli a tétet: legyen sokkal drágább és hosszabb.

Ez már nem pártpolitikai kérdés, nem arról szól, hogy valaki jobboldali vagy baloldali, konzervatív vagy liberális – ez pusztán az öntetszelgő pofátlanság netovábbja.

A miniszterelnök telke végébe építteti stadionját, majd fűtött pályákat kér mellé és gyermekkori álmát egy kisvasutat is kap hozzá ajándékba, majd pályázik a világ leghosszabb kisvasútja címre.

Vajon ő vesztette el józan ítélőképességét vagy a magyar választópolgárok, akik ezt hagyják?

2015.09.22.

Folytassa-e Orbán Romániában is a stadionok építését?

Nem fér több stadion az országba, nem baj, épít a kormány Romániában is!

Amikor sikerült megakadályoznunk, hogy a Duna-parton, Pesterzsébet zöld övezetében stadion épüljön, már érezhető volt: az őrületnek is van határa. Véges a kormányzati tisztségviselők és fideszes képviselők stadion-igénye is. Ha Mezőkövesd és minden fideszes másod- és harmadosztályú csapat is új stadionba költözik, leállhat a biznisz. Lehet ugyan még kisvasutat, ringlispílt s egyebeket építeni hozzá mint Felcsúton teszik, de egyszer ennek is vége szakad. Tévedtem, van még benne lehetőség: Orbánék megkezdték a stadion-építést Székelyföldön, Erdélyben, s gondolom folytatják a Felvidéken is.

A csíkszeredai focicsapat edzője szerint a magyar kormány 1200 millió forintnyi támogatást adott a harmadosztályú romániai klubnak. Két éjjeli világítással rendelkező szintetikus pályát építettek nekünk. Négy millió eurós befektetésről van szó, amely infrastrukturális jellegű, elsősorban a fedett lelátó és az éjjeli világítás kiépítése a cél – mondta a ProTV-nek Ilyés Róbert, az FK Csíkszereda edzője, volt bukaresti Rapid játékos. Az edző szerint a magyar kormánynak ambíciózus céljai vannak a csapattal, 2019-ben állítólag már az elsőosztályú bajnokságot szeretnék megnyerni.

Az Index szerint „a miniszterelnökség sajtóosztálya tagadja, hogy megvásárolták volna az FK Csíkszeredát, azt írták, hogy csak támogatják a csapathoz tartozó Székelyföldi Labdarúgó Akadémiát, amely 2013-ban együttműködési szerződést kötött a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiával.” A kérdéses összegű támogatást azonban nem cáfolta. S az pedig már eddig is ismert volt, hogy a székelyföldi akadémia tavaly 100 millió forintos támogatást kapott egy műfüves pálya kiépítésére.

A lényeget tekintve ez mindegy is: Orbán Viktor kiskedvence a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia öt év alatt 9 milliárd átirányított adóforintot kapott, vagyis mindenképp magyar közpénzből épülnek a műfüves pályák, éjszakai világítás és fedett lelátók Romániában is.

A Párbeszéd Magyarországért szerint nincs kétség: a magyar adófizetők milliárdjaiból építenek focistadionokat Romániában. Orbán őrült pocsékolása már a határokon is átcsap, miközben itthon alapfeladatok ellátására nem jut pénz.

Miközben a magyar emberek szinte kivétel nélkül elutasítják a hazai stadionépítéseket is, miközben a kormány alapvető feladatok ellátásához sem biztosít forrást, tökéletesen elfogadhatatlan, hogy külföldi profi focicsapatokat szponzorálnak a magyar adófizetők A PM támogatja, hogy közpénzzel segítsük a határon túli magyarok kulturális önazonosságának megőrzését, de ebbe biztosan nem tartoznak bele a milliárdos romániai stadionépítések.

Orbán Viktor álljon ki, és válaszoljon két kérdésre:

A tudtával és jóváhagyásával zajlanak-e magyar pénzből a romániai stadion-építések?
Miért tartja fontosabbnak Romániában folytatni a stadion építéseket ahelyett, hogy a gyermekéhezést számolna fel Magyarországon?

2015.07.25.

Bedőlt a Fidesz pilótajátéka, a rezsicsökkentés

Amiről Orbán nem beszélt Tusnádfürdőn: bedőlt a Fidesz pilótajátéka a rezsicsökkentés, csődközelben a hulladékkezelés, víz alatt a vízközműcégek.

Reggel azt írtuk, hogy a legkevésbé sem vagyunk kíváncsiak arra, mivel áll ma elő Orbán Viktor, hiszen már évek óta nem tud meglepni senkit, csak egyre mélyebbre süllyed a morális mocsárban. A Fidesz-elnök jobban tenné, ha a négy fal között gyűlölködne, és nem provokálná a jóérzésű embereket. Nem reagálunk Orbán tusnádfürdői beszédére.

Hiszen tudjuk, hogy Orbán egy hatásvadász provokátor. Tudjuk, hogy élvezné, ha róla és a beszédéről szólnának a következő hetek. Tudjuk, hogy ennek érdekében semmilyen hazugságtól, aljasságtól vagy ostobaságtól nem riad vissza. De mi nem teszünk szívességet Orbánnak: mi továbbra is Magyarország valódi problémáival fogunk foglalkozni.

Beszéljünk inkább a rezsiharcról! Azt ugyanis elbuktuk. Miközben a lakosság egyre kevesebbet fizetett (az igazán rászorulókra sajnos ma már ez sem igaz, hiszen a támogatási rendszer átalakítása miatt ők fokozatosan szorulnak ki a lakástámogatásokból), addig a szolgáltatók állandó költségei nem mérséklődtek, így egyrészt kénytelenek voltak az ipari fogyasztókra (kisebb nagyobb vállalkozásokra) terhelni a többletköltségeket, amit persze közvetve szintén mi fizetünk meg, és ezzel elvesztjük a rezsicsökkentésen nyert forintjainkat. A versenyszféra rezsidíjai ugyanis egyre magasabbak, a kisebb vállalkozások számára szinte kigazdálkodhatatlanokká váltak.

Ami viszont még súlyosabb: válságba került a rezsiháborút érintő összes közműszektor. A kéményseprő-szolgáltatás, a hulladékkezelés, a vízszolgáltatás és az áram- és gázközművek esetében a végeredmény hasonló: csődök sorozata, ellátási problémák és a költségvetésből finanszírozott, összességében már a százmilliárdos nagyságrendet is elérő veszteségpótlás. Márpedig ebben a helyzetben a cégek nem tudnak fejleszteni, marad tehát a szükségszerű államosítás és az adófizetői forintokból a veszteségpótlás.

Az ok mindenütt hasonló: az Orbán-kormány túlterhelte különadókkal és egyéb költségnövelő intézkedésekkel a szolgáltatókat (energiaszolgáltatók különadója, közműadó, felügyeleti díj, hatósági regisztrációs díj, lerakási járulék, úthasználati díj), utána pedig rájuk kényszerítette a „rezsicsökkentést”. A költségszint akár 30-40 százalékkal is nőhetett, miközben a díjak kismértékben még csökkentek is. Miután – szintén a kormány döntése nyomán – a hulladékszektorban csak legalább 50 százalékban önkormányzati, illetve állami tulajdonú cégek tevékenykedhetnek, a rendszerbe kódolt veszteség jellemzően az önkormányzatok vállát nyomja.

A vízszolgáltatás, a hulladékkezelés és a távhő területén összeszámolt 60 milliárd forintnyi veszteség csak a jéghegy csúcsa: az érintet cégek a fejlesztésen és a karbantartáson is spórolnak, hogy a káraikat mérsékeljék, és az elmaradt beruházások számláját előbb-utóbb szintén az adófizetők fogják állni, vagy közvetlenül – ha a költségvetésnek kell kipótolnia a cégeknél elmaradó ráfordításokat –, vagy pedig közvetve, a leromló szolgáltatási színvonal formájában.

Most ér véget tehát a 2012 óta tartó szemfényvesztés: a politikai hasznot a Fidesz söpörte be, a veszteség viszont az egész társadalomé, és az átverésnek bizonyult rezsiblöff árát még a következő kormányok alatt is fizetni fogjuk.

Rövid távú megoldásként a Párbeszéd Magyarországért költségvetési módosító indítványt nyújt be egy kármentő alap létesítésére. A befolyó hulladéklerakási járulékból, energiaadókból, közművezeték adóból, valamint a kormányzati rendkívüli tartalékból érkező forrásokból biztosítjuk a veszteségpótló finanszírozást az érintett közműcégeknek.

Hosszabb távon a biztonságos működést azonban csak a „rezsiharc” befejezése eredményezheti. Javasoljuk tehát felülvizsgálni a szemétszállítást, hulladékkezelést, kéményseprést és víziközmű szektort terhelő adók, díjak, azaz állami közterhek újraszámolását és a valódi, hosszú rezsicsökkentést eredményező energiahatékonyság program elindítását. Ez ugyanis uniós források bevonásával évi több tízezer lakás energiahatékonyságát oldaná meg. Ráadásul a rezsicsökkenés mellett több tízezer új munkahely jönne létre.

De miért is fontos minél gyorsabban lépni?

100 településen került veszélybe a rezsicsökkentéssel egy időben bevezetett adók miatt a lakossági szemétszállítás. A gödöllői térséget ellátó hulladékkezelő folyamatosan értesíti ügyfeleit, hogy szeptembertől leállhat a társaság, ha nem kapnak azonnali állami támogatást. A Földművelésügyi Minisztérium már jelezte, hogy nem adnak pénzt.

A Zöld Híd Régió Nonprofit Kft társulásának elnöksége a tagönkormányzatoktól várhat még anyagi helytállást a több mint 600 millió forintos felhalmozott veszteséggel kapcsolatban. De nem csak Gödöllő körzetében jelentkezik a probléma: a Siófok környéki Siókom Nonprofit Kft.-nél 150 milliós hiány halmozódott föl – elképzelhető, hogy ez a helyi adók emelésére kényszeríti az önkormányzatokat. A SZOMHULL Szombathelyi Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. tavaly 105 millió 887 ezer forintos veszteséggel zárt, amit szintén az önkormányzat kényszerült kifizetni. Az Orbán-kormány ugyanis a rezsicsökkentés keretében a 2011-es szinten befagyasztotta a lakossági hulladékkezelés díjait, a szolgáltatók költségeit viszont mesterségesen megnövelte, többek között a lerakási járulékkal, a regisztrációs és felügyeleti díjjal, az elvárt béremeléssel, az elektronikus útdíjjal, illetve a 27 százalékos áfával. Így már nem csak a költségek fedezésére nem jut pénz hanem a kötelező felújításra sem, így hamarosan az adófizetők vehetnek majd új tömörítő és válogató gépet százmilliókért a lestrapált régi helyett. Ez a probléma jelentkezik egyre több városban, településen.

Soron kívüli elszámolások, városi legendák csődközeli állapotokról: napról napra rosszabb a helyzet a vízközmű cégeknél is. Olyan extra terhek nehezítik a hazai víziközmű-szolgáltatók működését, amelyeknek a fennmaradása esetén aligha tűnik el a társaságok tavaly felhalmozott, együtt mintegy tízmilliárd forintos üzemi vesztesége. S ennek minő csoda, egyik fő oka a hipermagas közműadó.

Sorban adják vissza engedélyeiket a gázos rezsicégek. Évek óta vártak már erre, a lakosságon eddig is csak buktak -most az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. veszi majd át az ügyfeleket és a katasztrofális üzletet. Az állam nem csak a lakossági gázfogyasztókat kapja meg a multicégektől, hanem velük együtt a cégek évről évre újratermelődő tízmilliárdos veszteségeit is. A lyukakat közpénzből tömködik be, így mostantól együtt fizetjük a rezsicsökkentést: ami eddig a külföldi multik zsebére ment, azt ezentúl az adófizetők állják majd.

A Fidesz rezsicsökkentés trükkje is a pilótajáték elvén alapult: amíg más zsebéből vigéckedett és fényezte magát a kormány a fogyasztók előtt, addig működött a trükk. Most hogy a Nemzeti Közműszolgáltató veszi át a súlyosan veszteséges gázfogyasztók ellátását, hamarosan becsődöl az eddigi pilótajáték. A Fidesz ezért Rodolfo trükkjéhez folyamodik, és a „csak a kezemet figyeljék” jegyében az állam az egyik zsebéből a másikba teszi át a pénzt, hogy a nagyközönség ne vegye észre az átverést: az államnak, azaz végső soron az adófizetőnek kell állnia és kipótolnia azt a veszteséget, amit a rezsicsökkentés hoz. Sőt, az adózókra szakad a fokozatosan lerobbanó energia-ellátásbiztonság fenntartásának költsége, felelőssége is.

„Legkevesebb 6 milliárdba kerül nekünk, hogy a kormány szétdúlja a kéményseprés rendszerét, 1500 állást sodor veszélybe és újraosztja a piacot.” – írta V. Naszályi Márta I. kerületi képviselőtársam blogjában.

Mintegy 1500 munkavállaló kerülhet az utcára az új kéményseprési törvény következtében. A kifüstölés első hulláma már megtörtént. Ahogy a szakmai szervezetek előre figyelmeztettek rá, az önköltség alatti árakkal a szolgáltatás fenntartása nem biztosítható. A lépésnek az lett az eredménye, hogy több száz vállalkozó és vállalkozás függesztette föl a tevékenységét, nagyjából 500 ember veszítette el az állását, egész megyék maradtak ellátatlanul. Ezt orvosolná most az a lépés, hogy a katasztrófavédelem jelölhet ki kényszerszolgáltatót, ugyanúgy mint a hulladékos közszolgáltatásban. A felelős minisztérium 1350 fő felvételével számol, az átalakítás költsége várhatóan 6-6,5 milliárd forint.

2015.07.15.

Pusztítóbb-e a magyar foci az Illatos úti vegyi bombáknál?

Leszögezhetjük: még a kormány szerint is pusztítóbb a magyar foci, mint az Illatos úti Vegyi Művek. A győri Quaestor-stadiont ugyanis szinte azonnal, már áprilisban stratégiailag kiemeltnek nyilvánították, az Illatos úti Budapesti Vegyiművek Zrt. „felszámolás alatt” stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéséről pedig csak most júliusban döntöttek.

A kormány rendeletével stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a 2007 óta felszámolási eljárás alatt lévő Budapesti Vegyiművek Zrt.-t (BVM). Így a társaság új felszámolója az ÁFI Zrt. helyett az állami felszámolócég, a Nemzeti Reorganizációs Nonproft Zrt. lesz.

Ennek kijelölt felszámolóbiztosa veszi át a társaság vezetését, s felügyeli a vegyiművek telephelyein visszamaradt szennyező anyagok elszállítását, a telephelyek esetleges értékesítését, a felszámolás lezárását.

A kormány képviselői már a botrány kirobbanásakor is ezt tartották az elsődleges, legfontosabb lépésnek, s csak utána tudtak elképzelni bármilyen további érdemi lépést. Majd jött a Katasztrófa Védelem orbitális hazugsága, ami megállíthatatlanná tette a folyamatokat. Amikor kiderült, hogy vagy nem létezik felmérés a valós helyzetről, vagy kellő indok alapján nem hozzák azt nyilvánosságra már tudható volt a hordók elszállításának és a katasztrófa helyzet rendezésének megkezdése már csak napok kérdése.

„A szakértői jelentések szerint egyharmadnyi stadionból megoldható lenne a probléma, megmenthetnénk ivóvízkészletünket, megszüntethetnénk a légszennyezést. Ha egyeseknek stadion is jut a kert végébe kisvasúttal és csónakázó tóval, akkor a dél-pesti polgároknak is jusson tiszta levegő és ivóvíz.„– írtam áprilisban.

A jóságos kormányfő pedig 9 év kormányzás után Baranyi Krisztina önkormányzati képviselőtől értesült Budapest egyik legnagyobb környezetszennyezéséről, a ferencvárosi bűzlő vegyi bombákról (ha már a vele egy frakcióban és pártban üldögélő képviselőtársai erről nem tájékoztatták, pedig ellenzékiként még ott tüntettek előtte) és utána már ment minden mint a karikacsapás. Mégis katasztrófa közeli helyzetet találtak az Illatos úton, nem keresték tovább a nem létező vizsgálati jegyzőkönyveket, hanem megkezdték az elszállítást.

Kicsit drágább lett mint amit előzetes szakértői számítások jeleztek, de az orbánisztáni viszonyokhoz képest még így is meglepően rendezett módon kezelték az ügyet.

Tarnai Richárd Pest megyei kormánymegbízott bejelentette azt is, hogy eredményes volt az a közbeszerzési eljárás, amelyet a BVM Illatos úti telephelyén még ott lévő hordók elszállítására írtak ki.

A nyertes céggel a szerződést megkötötték, a munkára 180 nap áll rendelkezésre. Az előkészítő munkákat már a jövő héten megkezdik, két hét múlva pedig elkezdődhet a hordók elszállítása. A hordókat belföldi és külföldi hulladékégetőbe szállítják majd.

A Miniszterelnökség közleménye szerint a közbeszerzésen nyertes cég, a Palota Környezetvédelmi Kft. 1 milliárd 580 millió forintért végzi el a mintegy 2300 tonnányi veszélyes hulladék elszállítását és ártalmatlanítását.

Most pedig döntöttek a a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdasági szervezetté minősítésről is. Ez számos érdemi jelentős változást hozhat:

A felmentett állami felszámoló ugyanis haladéktalanul köteles az adós iratanyagát és vagyonát átadni a kijelölt új állami felszámolónak, tételes kimutatást készíteni a szerződésekről, az átadás időpontjában folyamatban lévő eljárásokról, értékesítésekről, közbenső mérleget készíteni és arra vonatkozó nyilatkozatot tenni, hogy a mérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad. Ez utóbbi, vagyis az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet adó közbenső mérleg megismerése ugyanis kiemelten fontos, a tavaszi bejáráson ugyanis megmutattak olyan, a mérlegben állítólag vagyoni értékként kimutatott készleteket is, melyek elszállításáról és megsemmisítéséről is most intézkednek – vagyis nemhogy értékkel bírnak, hanem költségként jelentkezik elszállításuk.

„A telepen 1.304 tonna minősített veszélyes hulladék és 1.000 tonna vegyi anyag volt megtalálható áprilisban ugyanis a felszámoló cég szerint. Sőt szerepelteti is a mérlegében 200 M Ft értékben ez utóbbit.” Minden tiszteletem mellett jelzem: a képen látható vegyianyag-készletet még Tarsoly Csaba sem tudná eladni a Vaterán.

A BVM pontos értékének meghatározása ugyanis létfontosságú, hiszen a stratégiailag kiemelt szervezet vagyonát pályáztatás nélkül, meghívással le lehet értékesíteni. S azt már 5 éve tudjuk: az Orbán-kormány soha nem tesz semmit érdek nélkül. A leállított értékesítési pályázatok, és a hordók állami pénzen történő elszállítása után nem mindegy ki és mennyiért jut ehhez az ingatlanhoz. 2011-ben volt egy eredményes értékesítési pályázat ugyanis, amit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség utólag leállított, sőt azóta pályázatot sem lehet kiírni. Kíváncsian várom most mennyi idő alatt lesz gazdája a területnek.

A város közepéről, a sűrűn lakott erzsébeti és kispesti városrész szomszédságából a teljes gyártelepet ki kell ugyanis telepíteni! A Vegyi Művek területének egy jelentős részét ugyanis 2007 előtt eladták és ott ma is veszélyes üzemek működnek. Tegyék ki a város szélére, ez nyilván plusz források bevonását igényli, de töredéke lehet az itt élők egészségkárosodását csökkentő intézkedések költségeinek! S ami a pesterzsébetieket igazán érdekli: ki és miből fogja a valódi kármentesítést, a talaj, talaj- és rétegvíz tisztítását finanszírozni.

A kerületi önkormányzatok (Kispest, Pesterzsébet) saját hatáskörben megkezdték a mérések előkészítését, de egy teljes a lakott területeket is mérő, átfogó kúthálózat kiépítésére (s a FIDESZ-kormány alatt gallyra vágott, másfélmilliárdból létrehozott kármentesítő-rendszer helyreállítására – ez egy 75 kútból álló rendszer volt: réteg-, talaj-, termelő és figyelőkutakat egyaránt tartalmazott -) nincs forrásuk.

Új egészségügyi kockázatértékelésre is szükség van, kockázatbecslést 2004-ben végeztek, akkor 120 családot kerestek fel a Határ út túloldalán, az illegális kutakat betömedékelték és 40 méternél mélyebb kutakat fúrtak locsolásra is. Azóta azonban már tíz év telt el, s azóta újabb felméréseket nem végeztek.Javaslatomra Pesterzsébet Önkormányzata levelet is küldött az ÁNTSZ Tisztiorvosi Szolgálatnak, amelyben kértük, hogy az eddigi vizsgálatok és mérések alapján egészségügyi vizsgálatokat, kockázatbecslést is végezzen Pesterzsébeten. Felmérve, hogy ez a szennyezés milyen egészségügyi problémákat okozhatott, milyen módon csökkenthető az egészségkárosodás kockázata s tegye meg a szükséges lépéseket.

A NÉBIH nyári vizsgálata szerint pedig az Illatos-árok vizsgálatát is folytatni kell, a Ráckevei-soroksári Duna-ág védelmét is biztosítani kell.

Nyolcféle mérget mutatott ki ugyanis az Illatos-árok vízéből a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) vizsgálata. Ezek egyike a lindán nevű idegméreg, amely tápláléklánci feldúsulása miatt kimondottan veszélyes az emberre, ezért 15 éve betiltották a használatát. – írja a jozsefattilalakotelep.hu.

„A hatóanyagok jelenléte a vizsgált vízmintában alacsony volt, amely a Soroksári Dunaágba kerülve jelentősen tovább hígul, ezért nem okozhat közvetlen akut környezeti veszélyt. Ezért ez sem okozhat közvetlen akut környezeti veszélyt, és nem valószínű, hogy a dunai halakban nagyobb mértékben felhalmozódna. Ennek kizárására azonban további vizsgálatok, többek között a kifogott halak növényvédő szer analitikai vizsgálata szükséges, aminek alapján állategészségügyi vonatkozásban is felmérhető az Illatos árok kockázata a horgászok által fogott halakra.”

Az előzetes becslések szerint a kármentesítés 10-20 évig is eltart. Hosszú munka vár tehát még ránk, a környezetvédelem iránt fogékony civilekre, aggódó dél-pesti szülőkre, nagyszülőkre, kerületi képviselőkre és hivatalokra.

A Kormány 181/2015. (VII. 8.) Korm. rendelete a Budapesti Vegyiművek zártkörűen működő Részvénytársaság „felszámolás alatt” stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéséről

A Kormány a csődeljárásáról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 65. §-a alapján a Budapesti Vegyiművek zártkörűen működő Részvénytársaság „felszámolás alatt” (székhelye: 1055 Budapest, Szent István krt. 1. 1. em., cégjegyzékszáma: 01-10-042218) társaságot (a továbbiakban: Társaság) stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősíti.

2. § A Kormány – figyelemmel a Cstv. 65. §-ára – megállapítja, hogy a Társaság, mint stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet vonatkozásában a Cstv. 65–67. §-át kell alkalmazni. 3. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Dr. Semjén Zsolt s. k., miniszterelnök-helyettes

2015.05.15.

Elveszik Orbán kisvasútját?

Rossz hete volt Orbán és Seszták hűbérbirtokainak. Veszélybe került a felcsúti kisvasút, Seszták Miklós fejlesztési miniszter városának fociját irányító cég, a Várda Labdarúgó Kft. pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa szerint jelenleg adóvégrehajtás alatt áll.

Tavaly azt kértem a kormánytól spóroljon az állami autóhasználattal, s a megtakarítással pótolják a visszavonandó útdíjak miatti kiesést. Az ország vezetői ugyanis nyugodtan járhatnak közösségi közlekedéssel: a kormánynak így az urizálás helyett több ideje jutna az emberek mindennapi gondjainak megismerésére. Üljenek vonatra vagy szálljanak buszra ugyanúgy, ahogy a többi magyar ember teszi. Orbán Viktor komolyan vette, meg is született a terv: kisvasutat épít a házától.

Viccnek durva:

Elkapott levél Abszurdisztánból:

Kedves apám!

Budapest csodálatos város. Az emberek kedvesek velem és nagyon jól érzem magam. Viszont egy kicsit szégyellem magam hogy egy 24 karátos aranybevonatú Ferrari 599GTB-vel járok iskolába, mert a tanárok és a többi diák vonattal jár.

Fiad.

Az apa válasza:

Édes fiam!

Kérlek légy jó és ne hozz szégyent a családodra. Ezért átutaltam a számládra 600 millió forintot – menj, és vegyél egy vonatot magadnak te is.

Szerető apád.

Vegyük tehát komolyan: a Figyelő érdeklődésére megerősítették, hogy bár még alá sem írták felcsúti kisvasút támogatási szerződését, már vizsgálják a projektet Brüsszelben.

Márpedig ha vizsgálják, akkor nagy bajba kerülhet a hatszázmillió forintos elszámolható közkiadási kerettel, kiemelt projektté emelt, felcsúti beruházás.

Már a német közszolgálati tévé is beszámolt az Orbán Viktor vidéki háza körül növekedő falu fejlesztéseiről. A négyezer fős stadion látványa egy feleakkora faluban már önmagában elég bizarr lehetne, de hogy még ráadásul ez a miniszterelnök háza mellett is van, igencsak érdekes a német nézőknek. Azt azonban, hogy az ő adójukból finanszírozzák egy hibbant, megalomán kormányfő családi kisvasútját már nem nyelik le.

Hiába ömlik a pénz Seszták Miklós fejlesztési miniszter városának focijába is, átmeneti komolyabb likviditási problémák a harmadosztályú csapatot sem kímélik. A klubot irányító gazdasági társaság ugyanis adóvégrehajtás alatt áll, írja az mfor.hu.

Az adóvégrehajtás ténye már csak azért is érdekes, mert a kisvárdai klubot eddig csak Felcsút2-nek hívták. A 16.500 lélekszámú kisváros ugyanis milliárdos stadiont kap. Összesen 920 millió forintból épülhet a harmadosztályban játszó csapatnak új stadion.

Tekintve, hogy 2500 férőhelyes építményről van szó, egy férőhelyre 368 ezer forintnyi fajlagos költség jut. Ez persze meg sem közelíti a „nagytestvér” Puskás Akadémia nézőnkénti 1,085 millió forintos költségét.

A TAO pénzek kisvárdai növekedése pedig hűen mutatja miért rossz és kontra-produktív a rendszer. A látványcsapatsportot támogatók ugyanis is hirtelen felfigyeltek a klubra. A 2013-as 33,6 millió után tavaly 171 millió folyhatott be ezen a címen a Várda SE kasszájába, ami 409 százalékos növekedést jelent.

Ráadásul egyre inkább úgy tűnik kapufás öngólt rúgott a bróker-kormány a TAO-program bevezetésekor is. Képtelen a célok mentén működtetni, naponta borulnak ki a csontvázak a szekrényből. Csányi Sándor az MLSZ elnöke például arról számolt be, hogy tavaly összesen 224 szabálysértést tárt fel és 250 millió értékben rendelt el visszafizetést az MLSZ. S ezek csak a feltárt ügyek. S már meg sem lepődünk: itt is brókereken, közvetítőkön keresztül tűnnek el a közpénzek.

A PM meggyőződése, hogy a közpénznek nincs helye a tao által finanszírozott profi sportágakban, miközben az egészségügyben arra sincs forrás, hogy az ápolónők megkapják a nekik törvényesen járó túlórapótlékokat.

Lázár János kivételesen igazat mondott áprilisban, amikor kijelentette, hogy a „professzionális sportban, még a fociban sincs helye állami pénznek”. Kár, hogy a miniszter elfeledkezik arról, hogy a társasági adó (tao) és az EU támogatások is közpénz. A sportvezetők rendszeres jelzése alapján az is köztudott, hogy a tao elosztásakor súlyos korrupciós visszaélések tapasztalhatók. A tao-pénzek ─ nyílt vagy burkolt politikai nyomásra ─ javarészt a Fidesz-maffia kiskirályainak kedvenc csapataihoz áramlanak, mint ahogy a kisvárdai példa is bizonyítja.

A PM írásban kérte a Nemzetgazdasági Minisztériumot, tegye meg a szükséges lépéseket a sport tao-rendszerrel kapcsolatos visszaélések és anomáliák megszüntetéséért. S bár válaszában Rétvári Bence államtitkár visszautasította, hogy az Orbán-kormány törvénymódosítással segítette elő a tao-támogatással kapcsolatos visszaéléseket, a tények ellentmondanak ennek.

Ha Lázár János szerint sincs helye a profi sportban a korrupciónak, akkor érdemi lépésekkel kellene tennie a zűrzavaros tao-rendszer helyett egy átlátható normatív sporttámogatási rendszert kialakításáért.

Ja és szólni kellene Viktornak, hogy mégsem kap a stadionjához kisvasutat!

2015.04.15.

Orbán bróker haverjai nyúlják le a focipénzeket is?

Az Irapuato stadionban elszenvedett 6:0 után közhelynek számít: hiába öntik bele a közpénzt, komoly baj van a focival Magyarországon. S Orbán csak rontott a helyzeten, még a reményt is ellopta: ma már a gyermek-focit, a korosztályos utánpótlást használják az új rendszernek köszönhetően pénzmosásra.

Pedig minden adott a fejlődésre: ma az ország ügyei nem a Parlamentben, hanem a Videoton VIP páholyában dőlnek el, mindenki ide szeretne bekerülni, hogy válthasson pár szót Orbán Viktorral, Csányi Sándorral, esetleg Polt Péterrel. Ennek ellenére két hete a 22. forduló negatív nézőcsúccsal zárt, a Győr után pedig Pápán is veszélybe került az NB1. A Quaestor-botrány után megérkezett a Lombardé és, egyelőre 4 milliárdos kárösszeggel.

Ráadásul egyre inkább úgy tűnik kapufás öngólt rúgott a bróker-kormány a TAO-program bevezetésekor is. Képtelen a célok mentén működtetni, naponta borulnak ki a csontvázak a szekrényből. Csányi Sándor az MLSZ elnöke például arról számolt be, hogy tavaly összesen 224 szabálysértést tárt fel és 250 millió értékben rendelt el visszafizetést az MLSZ. S ezek csak a feltárt ügyek. S már meg sem lepődünk: itt is brókereken, közvetítőkön keresztül tűnnek el a közpénzek.

A korrupcióra, pénzmosásra, a sikertelenségre meg is érkezik a válasz az önkormányzati oldalról, egyre többen lépnek vissza a stadionépítési terveiktől. Így tett például Pesterzsébet önkormányzata is, ahol ezentúl a stadionok helyett futópályákat építenek és a professzionális foci helyett a tömegsportra helyezik a hangsúlyt.

Többen felkapták tegnap este a fejüket, a kormánypárt sorozatban a harmadik időközi országgyűlési választáson zakózik hatalmasat, Orbán Viktor pedig képtelen mással foglalkozni, mint a kertje végébe állami pénzen épített stadionjának csinosítgatásával. Hol néhány műfüves edzőpályát, hol kisvasutat, hol pedig halastavat építtet hozzá. Neki az újfasiszta Jobbik első választókerületi győzelme is csupán egy szerencsétlen kapufás gól. Orbán Viktor szerint “a futball olyan, mint a bográcsgulyás. Folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész”. Ha ez igaz, akkor ezt elmagyarázhatná a bróker barátainak is!

Túl a vasárnapi kapufán, leszögezhetjük: ma az ország ügyei nem a parlamentben, hanem a Videoton VIP páholyában dőlnek el, mindenki ide szeretne bekerülni, hogy válthasson pár szót Orbán Viktorral, Csányi Sándorral, esetleg Polt Péterrel. Egyértelműen ez ma a legfelső elit találkozóhelye.

De hová is jár tehát az új elit a zárt szalonok, operabálok és színházi páholyok helyett? Ha valaki jó pontokat akar szerezni Orbán Viktornál akkor milyen focicsapatokat kell támogatnia? Hová kerülnek ezek a források? A magyar professzionális foci folyamatosan veszteséges. Ez azt eredményezi, hogy normális és tisztességes üzletemberek nem fektetnek fociba, jelenleg pénzügyi csalók (Quaestor, Lombard) részben vagy egészben csalásokból származó tőkéből tartottak fenn klubokat, továbbá fideszes oligarchák az állami korrupciónak köszönhetően részben közpénzt forgatnak vissza.

„A magyar profi futball teljesen életképes. Ha végignézzük, lassan és biztosan gyarapszik azoknak a kluboknak a száma, amelyek mögött jelentős gazdasági szereplők állnak” – mondta Orbán Viktor 2013 augusztusában. Orbán Viktor büszke is a klubokra, s a mögöttük álló jelentős gazdasági szereplőkre, az általa gründolt új elitre.

Büszke is lehet: alig kezdődött meg a tavaszi idény már a második csapat került komoly bajba, először a Győr tulajdonosa Tarsoly Csaba a Quaesteor-csalás főhőse került előzetesbe, majd a Lombard Pápa Termál FC került bajba, a tulajdonosa Bíró önfeljelentést tett, a nyomozás csalás gyanújával indult. Az eddigi információk alapján a kár meghaladja a 4 milliárd forintot.

Persze nincs gond, erős csapat maradt még szabadlábon:

Videoton: Garancsi István
Felcsút: Mészáros Lőrinc
Ferencváros: Kubatov-lista Gábor
Diósgyőr: Leisztinger Tamás

Február elején írtam, hogy a kormány feladata, hogy kivizsgálja a TAO sporttámogatások elosztásával kapcsolatos visszaéléseket. Egyre több olyan nyilatkozat látott ugyanis napvilágot, ahol sportvezetők számoltak be a társaságiadó-kedvezmény (TAO) sporttámogatások elosztásával kapcsolatos visszaélésekről és a lehívásokhoz kapcsolódó korrupcióról. Kiderült, hogy a TAO pénzek politikai nyomásra javarészt a fideszes kiskirályok kedvenc csapataihoz áramlanak, gyakran olyan közvetítők útján, akik komoly részesedést kérnek, míg a magas gyermekszámmal működő minőségi munkát végző nevelőegyesületek számára szabályosan szinte lehívhatatlanná válnak a források.

A PM akkor felszólította a a kormányt, hogy vizsgálja ki a TAO pénzek elosztásával kapcsolatos visszaéléseket, s mivel közpénzekről van szó, az Állami Számvevőszék indítson ellenőrzést. Továbbá felszólítottuk a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a TAO rendszerrel kapcsolatos anomáliák megszüntetése érdekében!

Megérkezett a válasz: Rétvári Bence határozottan visszautasítja azt az állítást, hogy a Kormány törvénymódosítással segítette elő a Tao támogatással kapcsolatos visszaéléseket. Épp ellenkezőleg, szerinte az hogy az eddig szabályozással ellentétben a közérdekből nyilvános adatok megismerésére vonatkozó igények a nem állami, nem önkormányzati támogatások tekintetében összesített adattartalom szolgáltatásával is teljesíthetőek az segít a tisztánlátásban. Szerintem pedig ez egy orbitális nagy hazugság egyetlen bővített mondatba sűrítve.

A rendszer, mely három pillérre támaszkodik szerinte tökéletes, változtatni nem szükséges rajta. A Kormány folyamatosan figyelemmel kíséri a rendszer működését, hogy a Tao-források rendeltetésszerűen, a sport érdekét szolgálva kerüljenek felhasználásra. Nyilván a kormány sikeres ellenőrző munkájának köszönhető például a http://futballsznob.blog.hu-n olvasható felsőtárkányi eset is. Felsőtárkány egy éve betiltott ál-bróker céget hirdet, 2011 óta százmilliókat kapott sportfejlesztésre, négy kiemelt utánpótlás csapata meg idén 76 meccsen 845 gólt. A főszponzor előzetesben, a futballklub máig egy piramisjáték nevét viseli, a százmilliós pályaberuházás keretében, 2013-ban épített vadiúj öltözőt pedig egy évre rá 32 millióból kellett kibővíteni, hogy legyen hely az srácoknak, akik idén 4 meccs híján az összes bajnokit elvesztették, átlagban 10 góllal.

Az MLSZ közleménye szerint a visszaélések egy jelentős része nem a sportszervezetekhez, hanem azokhoz a tisztességtelen közvetítőkhöz, tanácsadókhoz köthető, akik a sportszervezetektől az adótámogatás megszerzéséért cserébe számos esetben indokolatlan vagy indokolatlanul magas jutalékot kérnek.

Tegye végre az ügyészség a dolgát és a Bróker-kormány köré csoportosult közpénzen élősködő brókerektől és közvetítőktől tisztítsa meg a sportot: az utánpótlást és a professzionálist egyaránt!

2015.03.06.

A felcsúti vasutas álma

Tau bácsi, a mindig elegáns, esernyős úr kalapjára koppintott és félkört leírva újabb kétmilliárdot varázsolt elő: a felcsúti labdarúgó-akadémia újabb bő 2 milliárdos társasági adó támogatást kaphat. A (Orbán) Pancho Aréna mellé még két fűtött, nagyméretű focipálya épülne – írja a Figyelő. Emellett hamarosan újabb 600 millió forint uniós támogatás érkezik a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia számára, amiből Orbán Viktor végre megépítheti régóta dédelgetett álmát, a felcsúti kisvasutat.

Február elején írtam, hogy a kormány feladata, hogy kivizsgálja a TAO sporttámogatások elosztásával kapcsolatos visszaéléseket. Egyre több olyan nyilatkozat látott ugyanis napvilágot, ahol sportvezetők számoltak be a társaságiadó-kedvezmény (TAO) sporttámogatások elosztásával kapcsolatos visszaélésekről és a lehívásokhoz kapcsolódó korrupcióról. Kiderült, hogy a TAO pénzek politikai nyomásra javarészt a fideszes kiskirályok kedvenc csapataihoz áramlanak, gyakran olyan közvetítők útján, akik komoly részesedést kérnek, míg a magas gyermekszámmal működő minőségi munkát végző nevelőegyesületek számára szabályosan szinte lehívhatatlanná válnak a források. A kormány ráadásul nemrégiben egy törvénymódosítással ágyazott meg a TAO pénzekkel kapcsolatos visszaéléseknek, amikor a társaságiadó-kedvezményt kivették az információszabadságról szóló törvény hatálya alól.

A társasági adóból nagy összegekkel lehetne támogatni a gyermeklabdarúgást, ehelyett ügyeskedők tömött sora szétlopja a pénzt – állította a Mészöly Focisuli szakmai alelnöke, Újvári Gábor az utanpotlassport.hu-nak adott interjújában. Szerinte „a politikai és a gazdasági élet irányítói üzenik meg a tehetős cégeknek, hogy mely klubokat, szakosztályokat támogathatnak ily módon. Így több kiemelt egyesületben nem is érzik a rendszer nehézségeit, mert a pénzt szinte csak kapják, még kérniük sem kell. Kívülről érkezve meggyőzni a cégvezetőt, vagyis szakmai alapokon nyugvó döntésekben bízni botorság. Csupán morzsákat lehet elcsenni az asztalról.”Állítása szerint „nem csak a támogatók hiánya miatt nehéz lehívni a TAO-s pénzeket. „Kialakult rendszer az is, hogy a vállalatok és az egyesületek közé beékelődő közvetítők követelik vissza a százalékokat. Persze mindig azzal védekeznek, hogy nem nekik kell, hanem valaki más túl éhes. Minimum öt, de ha nagyon meg vagy szorulva, akkor negyven százalék is lehet a juss. A kormányközeli cégeknél húsz százalék az alap.”

Választ nem kaptunk, de mára kiderült valakik mégis vizsgálódtak, találtak is még kétmilliárdot, amit a modern kori Kenderesre, – Orbán Viktor saját hűbérbirtokára – Felcsútra költhet. A Népszabadság számításai szerint immár az összes TAO-pénz több mint harmada Felcsúton landol tehát.

Ez már nem pártpolitikai kérdés, nem arról szól, hogy valaki jobboldali vagy baloldali, konzervatív vagy liberális – ez pusztán az öntetszelgő pofátlanság netovábbja.

A miniszterelnök telke végébe építteti stadionját, majd fűtött pályákat kér mellé és gyermekkori álmát egy kisvasutat is kap hozzá ajándékba.

Vajon ő vesztette el józan ítélőképességét vagy a magyar választópolgárok akik ezt hagyják?

2015.02.13.

Kivéve Orbán vejét!

A vasárnapi zárva tartás mindenkire vonatkozik!
Kivéve a gyevi bírót! (Orbán Viktor családját és üzletfeleit.)

„Gyevit ne tessék keresni a térképen, mert a térképen csak Algyő található, egy macskaugrásnyira Szegedhez. De hát a makfa mondhat, amit akar, a gyevi magyar mégiscsak jobban tudja a faluja nevét, mint a mappa. A gyevi magyar itt árulja a sült tököt a kultúrpalota tövében, a két kűszent lábánál, akiknek nagy örömük telhet ebben a déligyümölcsben, lévén az egyik Homérosz, a másik Arisztotelész.
Kérdezem tőle, hová való, ezt feleli rá:
– Leginkább csak Gyevibe.”

Friss hír a nol.hu-n, hogy készül a boltok vasárnapi zárva tartásának részletszabályozása. A rendelet több új kivételt is behoz, a kertészetek és Tüzép-telepek mellett például nyitva maradhatnak a kikötőkben üzemelő boltok. Utóbbi nyertese pedig Orbán Viktor veje, aki most vette meg a keszthelyi kikötőt.

Már a kikötő vásárlása is számos kérdést felvetett, például, hogy megtörtént-e a törvény által előírt versenyeztetés az ügyben.

A vagyontörvény és a költségvetési törvény értelmében minden 25 millió forint fölötti állami- vagy önkormányzati ingatlan értékesítésénél kötelező ugyanis a versenyeztetés. A kikötő vásárlásakor 7 millió forintot fizettek a vevők, ugyanakkor átvállaltak egy 22,8 millió forintos adósságot és beígértek egy 330 millió forint értékű feltőkésítést is. A PM meggyőződése, hogy a tranzakciót egyben kell értékelni, különben minden esetben ki lehetne kerülni a versenyeztetési előírást. Ennek fényében a Zala megyei Kormányhivatalnak vizsgálnia kell, mint az ügyben a törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek a kikötő eladásának jogszerűségét.

Nem baj, addig is míg minden kérdésre fény derül, gyorsan kivonható a vasárnapi zárva tartás alól, egy kis versenyelőny mindig jókor jöhet. A most kiszivárgott javaslat szerint kinyithatnak majd vasárnap a főszezonban a nagy tavak, így a Balaton, a Tisza- és a Velencei-tó mellett fekvő települések boltjai is. A kikötőkben álló üzletekkel szemben azonban ezek a boltok, telepek csak akkor működhetnek vasárnap, ha az üzletben olyan dolgozik, aki legalább 20 százalékos tulajdonosa a vállalkozásnak.

A keszthelyi kikötő tulajdonosai, köztük Orbán veje tehát hatalmasat nyer a kormányrendelet elfogadásával, mármint ha az önkormányzat engedélyez kiskereskedelmi beruházást az adott partszakaszon. Lehet rá fogadni megteszi-e.

„- Gyeviben az a törvény, hogy a bírót mindenből ki kell venni.
– Ejnye, kutya meg a mája! – csodálkozott el a király. – Hát aztán ki hozta ezt a gyevi törvényt?
– A gyevi bíró! – lengette a füleit a dudaember.”

Erre iszunk!

Vajon meddig fokozható ez a pimasz és pofátlan önkielégítés? Meddig lehet a jogszabályokat úgy alakítgatni, hogy a „király” családjára és üzletfeleire ne vonatkozzanak?

Tisztelt fideszes urak, egyszer mindennel el kell számolni!

Ahogy Móra Ferenc már megírta:

„- Gyevi derék népét szívébe fogadja a király őfelsége! – olvassa a kisebb deák.
– Kivéve a gyevi bírót! – mondja a nagyobb.
– Nincs köztük tökkel ütött fejű ember.
– Kivéve a gyevi bírót!
– Azért elrendeli a király, hogy Gyeviben többé senki porciót ne fizessen!
– Kivéve a gyevi bírót!
– Ezüsttálból aranykanállal egyen!
– Kivéve a gyevi bírót!
– Tíz arany útravalót kapjon! – hajtogatta össze az ispán az írást.
– Kivéve a gyevi bírót! – mondta rá a király, s odafordult nevetve a dudaemberhez. –
No, gyevi bíró, ugye, hogy jól megtanultam a gyevi törvényt?”

2015.01.10.

Nem kell útdíj, fizessenek az állami vezetők az autóhasználatért!

Tegnapi rádióinterjújában Orbán Viktor arra kért mindenkit, most tiltakozzunk az elkerülő utak fizetőssé tétele ellen, most szóljunk. Akkor most szóltam: az útdíjakban január elsejével bevezetett változtatások hazugságokkal, anomáliákkal és rendszerhibákkal terheltek.

Ma délelőtt Petrovai László, XVIII. kerületi képviselőtársammal tartottunk sajtótájékoztatót a Dél-Pestet is sújtó agglomerációs adóról, arról, hogy miért hazug és káros az új rendszer. A miniszterelnök ígérete szerint a kabinet áttekinti a próbaüzem tapasztalatait, levonja az „értelmes” következtetéseket, nos, akkor most megírjuk miért vonják vissza az agglomerációs adót.

Egyrészt hazugság, hogy költségvetési többletbevétel érhető el úgy, hogy közben „mindenki jobban jár”. Ez egyszerű matematika! Az elkerülő utak és városi bevezető szakaszok fizetőssé tétele nem más, mint agglomerációs adó.

Másrészt az elkerülő utak célja, hogy tehermentesítsék nagyvárosainkat a környezetszennyező, és gyermekeink egészségét veszélyeztető átmenő forgalomtól, illetve hogy településeink úgy szerezhessenek, tarthassanak meg vállalkozásokat, hogy az azok által generált forgalmat ne kelljen elszenvedniük. Ezért voltak díjmentesek Európában mindenhol, eddig, ezentúl Magyarországon fizetnünk kell érte.

Orbán Viktor tehát téved. Amit hall, az nem a „próbaüzem gépházzaja”, az a tiltakozók hangja.

Ráadásul nem csak az újabb sarc miatt háborognak, hanem gyermekeik, családjuk egészségét és – a peremkerületekből, illetve az agglomerációból a döntésnek köszönhetően menekülő vállalkozások miatt – munkahelyeiket féltik. Az új útdíj nem más ugyanis, mint egy a városok környezetterhelését növelő, új agglomerációs adó.

Ezért is elfogadhatatlan, hogy amíg a kormány újabb sarcokat vet ki az autósokra, addig az állami vezetők díjmentesen használhatják, gyakran személyes célokra szolgálati járműveiket. Pedig a kormány eltúlzott szolgálatiautó-osztogatási gyakorlatának megszüntetésével kényelmesen meg lehetne takarítani azt a pénzt, amit az egyszerű autósok újabb megsarcolásától vár az állam.

Míg a gazdagabb európai országokban alig néhány tucatnyi személyautó áll a teljes államigazgatás rendelkezésére, a magyar kormány több száz állami vezető számára biztosít személyes használatú gépkocsit, indokolatlanul. Ez az értelmetlen és pazarló urizálás évente sokmilliárd forintba kerül az adófizetőknek.

Vizsgálják felül a megmagyarázhatatlanul bőkezű állami autóhasználati gyakorlatot, az indokolatlanul megítélt szolgálati autókat vegyék vissza a kedvezményezettektől, a magáncélú használatot pedig térítsék meg!

Egy szegény és egyre szegényedő ország államigazgatása ugyanis nem élvezhet ilyen luxusjuttatásokat. Az ország vezetői nyugodtan járhatnak közösségi közlekedéssel: a kormánynak így az urizálás helyett több ideje jutna az emberek mindennapi gondjainak megismerésére. Üljenek vonatra vagy szálljanak buszra ugyanúgy, ahogy a többi magyar ember teszi. Maximum ezentúl nem Gucci táskákkal járnának szegénységellenes demonstrációkra.

2014.09.02.

Vajon Orbán Viktor kiköpné?

Vajon Orbán Viktor kiköpné a kólát, ha ő is a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó hetedikes tankönyvéből tanult volna?

Kurzusdöntő irodalomtankönyvre bukkant a Kettős Mérce blog. Alföldi Jenő-Valaczka András: Irodalom 7. osztályos tankönyvének 13. oldalán olvasható: „Bár egyelőre úgy tűnik, ma még nem az igazságosabb társadalom és a kultúra iránti igény érvényesül sok embernél, hanem a fogyasztási szokások átvétele.” Egyesek a CNN-en figyelik a katasztrófákat, követik a világpolitikai eseményeket, Coca Colát isznak, mert az olyan cool. Embertársainkról alkotott véleményünket egyre inkább befolyásolja, hogy trendi-e a foglalkozása, vagyis informatikus-e az illető vagy netán filmrendező.

Magyarország miniszterelnöke kólát iszik és közszereplőként „reklámoz”, munkatársai pedig a CNN hírcsatornát sajtószemlézik folyamatosan. Kormánypárti politikusnak lenni pedig egyáltalán nem trendi.

A kormány évek óta támogatja a távmunkaprogramokat, a kisgyermekes szülők és a megváltozott munkaképességűek visszailleszkedését a munkavilágába. A felnövekvő ifjúság pedig joggal borzad el ettől, hiszen az iskolában tanultak szerint, felismeri ez miként hat a személyes kapcsolatokra.

Most már értem miért ugrottak egymásnak a FIDESZ spin doktorjai, mi az oka a házon belüli leszámolásoknak. Megbukott a NER, alapjaiban törik szét. Hiába fejezték le a köz- és felsőoktatást, államosították és verték szét a tankönyvellátást, ennyi volt, vége.

Komolyra fordítva: minden elismerésem és tiszteletem azoké a pedagógusoké, akik ebben a káoszban is kitartanak, a késve érkező és használhatatlan tankönyvek, az egyre romló körülmények ellenére is magas színvonalon nevelik és oktatják gyermekeinket.

RISZPEKT A HŐSÖKNEK!