Az önkormányzat elfogadott egy határozatot a Mediterrán Lakópark melletti, 170187/35 helyrajzi számú ingatlan telekalakításáról.
Képviselőként fontosnak tartottam, hogy részletesen megvizsgáljuk a terület jövőjét, és biztosítsuk, hogy az ott élők érdekei érvényesüljenek.
A döntéshozatal előtt feltettem a kérdést, hogy az adott telekalakítás biztosítja-e, hogy a terület a jövőben is a közösségi célokat szolgálja, és hogy a telekalakítás után nem lesz-e lehetőség a lakópark bővítésére lakófunkcióval vagy milyen ingatlanok épülhetnek ezen a területen. A válasz alapján a jelenlegi Kerületi Építési Szabályzat nem teszi lehetővé lakóépületek építését az érintett területen.
Arra is rákérdeztem, hogy azon kívül, hogy az ingatlant három részre osztanák, van-e már bármilyen információ arra vonatkozóan, hogy azon ingatlanrésszel kapcsolatban, amely elméletileg részben beépíthető, településképi véleményezéssel, vagy bármi egyébbel kapcsolatban megkeresték-e már a főépítészi irodát?
Főépítész asszony arról tájékoztatott, hogy semmilyen hivatalos papírt nem adtak be. Egy személyes találkozó volt a beruházóval, az ingatlanon lakóépületeket szeretnének létesíteni, de a kerület építési szabályzata ezt jelenleg nem teszi lehetővé.
Az elfogadott határozat most azt garantálja, hogy a „közpark” (egy pici kereszteződés melletti zöldfelület) az önkormányzat tulajdonába kerül, és az övezeti besorolások korlátozzák a beépíthetőséget.
Az önkormányzat ígérete szerint továbbra is figyelemmel kíséri a terület jövőjét, hogy a fejlesztések összhangban maradjanak a közösségi érdekekkel. Ebben én az elmúlt évtizedek viszontagságai és botrányai után kissé (nagyon) tamáskodom, de itt élőként annyit tehetünk, hogy ez kivételesen így is történjen. Fontos azt is kiemelni, hogy a jelenlegi szabályozás egyelőre nem teszi lehetővé lakóépületek építését ezen a területen, sem egyéb nagyobb beépítést.
A Kerületi Építési Szabályzat (KÉSZ) alapján az ingatlan három részre oszlik:
Egy 508 m² alapterületű közpark (170187/99 hrsz.), amely térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába kerül.
Egy 8438 m² alapterületű, „kivett beépítetlen terület” besorolású ingatlan (170187/100 hrsz.).
Egy 15 578 m² alapterületű, szintén „kivett beépítetlen terület” megjelölésű ingatlan (170187/101 hrsz.).
A telekalakítás során figyelembe vettük, hogy az ingatlan különböző övezeti besorolásokat tartalmaz:
Vi-3/SZ3 intézményi övezet: itt a beépíthetőség maximum 35%, azonban lakóépület kizárólag speciális feltételekkel létesíthető.
Ek-1 közjóléti erdőövezet: ahol a beépíthetőség mindössze 3%.
Zkp-Kk-1 közpark övezet: amelyet közterületként az önkormányzat számára át kell adni, ez történik meg most.
A határozat elfogadásával biztosítottuk, hogy a telekalakítás megfeleljen a Kerületi Építési Szabályzatnak.
Vörösmarty tér: Meghosszabbítottuk a kiviteli tervek határidejét, és készülünk a teljes parkfelújítás megkezdésére, amely játszóteret, pihenő- és sportfunkciókat, valamint fenntartható, klímabarát megoldásokat tartalmaz.
Szabadka utcai rendelő: Folytatjuk az energetikai felújítást az Egészséges Budapest Program keretében. az a program, amit Karácsony Gergely sikeres tárgyalásainak köszönhetően az Atlétikai Stadion felépítéséért cserébe finanszíroz a kormány. Most a 177,4 m2 padlás és búvótér alatti födém szigetelését oldjuk meg.
Bekerül a kerület gazdasági és városfejlesztési tervébe a Kiskosuti Erzsébet tértől Jókai Mór utcáig tartó szakaszának, valamint a Határ út – Jókai Mór utca – Nagykőrösi út közötti szakaszának rekonstrukciójának érdekében javaslat a szakértői felmérésre és a társadalmi egyeztetésre. Ezzel a kerület két neuralgikus részének rendbetétele új lehetőséget kaphat.
Közlekedésbiztonság A DK frakció javaslatára tárgyalások indulnak új traffipaxok telepítéséről a kerületben.
Kutyafuttató és vasúti fejlesztések A Budapest–Belgrád vasútvonal északi szakaszának megvalósítása miatt kisajátításokat terveznek. A testület többsége 8 MFt-ért eladta a beruházónak a Zodony utcai kutyafuttató egy részét és a vasúti pálya mentén egy vékony sávot. Csaszny Gábor képviselőtársam javaslatára a befolyt összeget a kutyafuttató áthelyezésére kell majd költeni. Ez egy szükséges, de nem elégséges döntés volt, mivel sem terveket nem láttunk, sem garanciát nem kaptunk zajvédelemre, és nem láttuk miért akarják kisajátítani a területet. Ezért sem támogattam a döntést.
A testületi ülésen újra kértem, s ígéretet kaptam lakossági fórumra és a tervek megismertetésére, a remény hal…
Mediterrán lakópark melletti fejlesztések A Mediterrán Lakópark és a Közműhelytelep utca mellett található 2.ha 4524 m2 alapterületű, „kivett beépítetlen terület” művelési ágú ingatlan besorolása jelenleg 3 részre tagozódik. Az ingatlan Vi-3/SZ3 jelű intézményi övezetben van, ahol a megengedett beépítettség 35%. Ettől délre Ek-1 jelű Közjóléti erdőterületi besorolású, ahol a terület 3%-áig beépíthető. A telek északi részében a közterületek találkozási pontjánál Zkp-k1 jelű közpark övezet van kiszabályozva, mely telekalakítás esetén közterületként az Önkormányzat részére átadandó terület.
A telek három részre alakításáról és az önkormányzati rész átvételéről döntött most a testület.
Tájékoztatást kaptam az esetleges fejlesztésekről (erről írok majd bővebben).
Lomtalanítás és köztisztaság A lomtalanítás új rendszeréről konzultáció indul, és elfogadtuk a Fidesz javaslatát a köztisztaság erősítésére, amit további, javaslomra kidolgozott intézkedésekkel bővítettünk.
Ha kérdésed, véleményed van, írd meg kommentben!
A napirendek:
Beszámoló a polgármester két ülés között eltelt időszak munkájáról, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
Javaslat a 2025. évi téli igazgatási szünet elrendelésére
Javaslat a képviselői tevékenység ellátásához szükséges irodák felülvizsgálatára –
Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Kossuth Lajos utca 49. számú ingatlanban szervezeti egységek elhelyezésére
Javaslat Pesterzsébet Önkormányzata Gazdasági Működtető és Ellátó Szervezet (GAMESZ) Alapító Okiratának módosítására
Javaslat a 6. számú felnőtt fogorvosi körzet vonatkozásában létrejött feladat-ellátási szerződés módosítására
Javaslat a 2025. évi közfoglalkoztatási program indításának támogatására vonatkozó elvi hozzájárulásra
Javaslat a Helyi Társadalmi Programsorozat elfogadására –
Javaslat a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló önkormányzati rendelet módosítására
Javaslat megállapodás megkötésére a DBF-DBH-FVM Zrt-vel
Javaslat a Tarna Invest Építőipari Szervező és Kivitelező Kft. tulajdonában lévő területrész ingyenes önkormányzati tulajdonba vételére
Javaslat a Bp. XX. Igló utca 6. 2. em. 5. szám alatti ingatlan ismételt használatba adására aPesterzsébeti Polgárőrség részére
Javaslat a Bp. XX. Rákóczi u. 25. sz. alatti Társasház (171937/0) tűzfal felújításával kapcsolatos költségeinek Önkormányzatra eső hányadának finanszírozására
Javaslat a Budapest XX. kerület Vörösmarty tér rekonstrukciója tárgyú projekt megvalósításával kapcsolatos döntés meghozatalára
Javaslat a Szabadka utca 47. szám alatti háziorvosi rendelő energetikai felújításának folytatására az Egészséges Budapest Program keretében kapott támogatásból fel nem használt előirányzat felhasználásával
Javaslat a „Budapest-Belgrád vasútvonal északi szakaszának megvalósítása” elnevezésű projekt érdekében a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. által igénybe venni kívánt, önkormányzati tulajdonú területekkel kapcsolatos tulajdonosi döntés meghozatalára
Javaslat Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Kerületi Építési Szabályzata módosításának megkezdésére a vizsgált területre (195048/22. hrsz.), a Telepítési Tanulmányterv, a Településrendezési szerződés tervezetének és az azokra vonatkozó főépítészi feljegyzés elfogadására
Javaslat a Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Kerületi Építési Szabályzatának a telepítési tanulmányterv alapján történő módosítási eljárásának megindítására a Mártírok útja melletti vizsgált területre, a Telepítési Tanulmányterv, a Településrendezési szerződés tervezetének és az azokra vonatkozó főépítészi feljegyzés elfogadására
Javaslat az Építési és Közlekedési Minisztériummal együttműködési megállapodás megkötésére
Javaslat Budapest 1203 Budapest, Jókai M. u. 23. fszt. 5. szám alatti lakás ukrán menekültek részére történő bérbeadására
Javaslat az Olaj és Bor Kft. közterület-használati ügyben benyújtott fellebbezésének elbírálására
Javaslat Tóth Gergely közterület-használati ügyben benyújtott fellebbezésének elbírálására
Javaslat a lomtalanítással kapcsolatos álláspont kialakításához
Javaslat a kerület köztisztaságának erősítése érdekében szükséges intézkedések megtételére
Javaslat sebességmérő dobozok és eszközök beszerzéséről
Ezért is örültem meg, hogy nem csak a pesterzsébetieket, de az ÉKM-et is érdekli a csarnokunk múltja, jelene és jövője. Ennek köszönhetően a tegnapi testületi ülésen újabb mérföldkövet értünk el egyrészt a Tátra téri piac felújítása, másrészt Pesterzsébet történelmi és kulturális örökségének megőrzésében:
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és az Önkormányzat megállapodik a Tátra téri régi vásárcsarnok és környezetének rekonstrukciójáról.
A képviselő-testület egyhangú döntéssel elfogadta azt a határozati javaslatomat, amelynek értelmében a Tátra téri vásárcsarnok felújítása után emléktábla állításával tisztelgünk Vermes József, a csarnok tervezője előtt. Ez a lépés nemcsak egy kiemelkedő építészeti alkotás megalkotójának állít méltó emléket, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a kerület lakóközössége jobban megismerje Pesterzsébet történelmét és építészeti örökségét.
A Tátra téri vásárcsarnok – Pesterzsébet egyik gyöngyszeme
A Tátra téri vásárcsarnok 1925-ben épült Vermes József tervei alapján. Az épület modern funkcionalitása mellett esztétikai értékei is kiemelkedőek. Az akkori kornak megfelelő, közösségi és kereskedelmi funkciókat szolgáló épület egyedülálló példája a kora XX. századi piacoknak, amelyek egyszerre töltöttek be gazdasági és társadalmi központi szerepet.
Az épületen megjelenő eklektikus és szecessziós elemek, a nagyvonalú belső terek, valamint a korszerű anyaghasználat mind Vermes József szakmai kiválóságát dicsérik. A felújítás során remélem nemcsak az építményt hozzák korszerű állapotba, hanem igyekeznek megőrizni annak eredeti arculatát és esztétikai értékeit is. Az újratervezett csarnok alá mélygarázs épülhet, amely hozzájárul a piac környezetének rendezettségéhez, miközben továbbra is fontos találkozóhely marad a helyi közösségek számára.
Milyen lesz a csarnok, ha elkészül?
Pince: különálló, változó alapterületű raktárok lesznek.
Földszint: az eredeti vásárcsarnok funkció mellett nagyobb kereskedelmi egységek, akadálymentesítés, teher- és személylift kialakítása, plusz szolgáltatások (posta, , ATM, hírlap, …) A kereskedelmi funkció megtartása mellett, jelentős belső átalakítások lesznek , fűtött-hűtött csarnoképület.
Galéria: „gasztrotér”-helyben fogyasztás, elvitel/kiszállítás: frissen készült ételek, kávézó.
200 férőhelyes, többszintes mélygarázs épülhet a piactér alatt.
Vermes József – egy elfeledett zseni tragikus története
Vermes József az 1920-as évek egyik kiemelkedő magyar építésze volt, akinek nevéhez számos jelentős alkotás fűződik. A Tátra téri vásárcsarnok talán a legismertebb pesterzsébeti munkája, de sajnálatos módon élete tragikus fordulatot vett: az októberi nyilas hatalomátvétel után Vermes Józsefet munkaszolgálatra hívták be. A 65 éves Vermes Józsefet, sok más ártatlan emberrel együtt, elhurcolták a csillagos házból, majd a gyűjtőtáborként funkcionáló óbudai téglagyárba toloncolták. A munkaszolgálatosokat a „halálmenetek” keretében gyalog indították el a nyugati határhoz. Vermes József végkimerülés következtében vesztette életét Hegyeshalom mellett 1944. november 27-én reggel 8 órakor. Holttestét tömegsírban földelték el 110 sorstársával együtt az egykori Vörös istálló mellett.
Az emléktábla állításával nemcsak építészeti munkájára, hanem életének tragikus végére is emlékezünk, rávilágítva a XX. század borzalmainak emberi áldozataira.
A következő lépések
A testület határozata értelmében az önkormányzat felveszi a kapcsolatot a Pesterzsébeti Múzeummal, a Dél-pesti Hitközséggel az Építész Kamara illetékeseivel és a minisztériummal az emléktábla elkészítése érdekében. Az összefogás biztosítja, hogy az emléktábla ne csak méltó emléket állítson Vermes Józsefnek, hanem együtt képviselje Pesterzsébet örökségének és közösségi összetartásának szellemét is.
Ez nemcsak egy építészeti műemlék megújítása lehet így, hanem egy fontos lépés közösségünk történelmi örökségének ápolása felé is.
Meglepő módon – a Fidesz frakció személyeskedő, a valódi problémákat eltusolni kívánó felszólásai mellett – valódi vita zajlott a kerületi közoktatásról a testületi ülésen két iskola ingatlanjának egyházi kézbe adásának kapcsán.
Bár a döntés borítékolható volt (az új taxikártya koalíció csont nélkül megszavazta az átadást), a párbeszéd létrejötte, a kerületi oktatásról folyó diskurzus önmagában előrelépés még akkor is, ha sokan másfélét gondolunk a gyermekcentrikus közoktatásról, esélyegyenlőségről, nevelésről.
Havasi Zoltán (FIDESZ): Fontosnak tartja, hogy a lakosságot különböző felületeken tájékoztassák a kerületben zajló fontos ügyekről, kérdésekről, testületi döntésekről. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy ez csak akkor szolgálja a kerületben élők érdekeit, hogy ha törekednek a teljes körű tájékoztatásra….
Buc-Horváth Gabriella (FIDESZ): A bizottsági üléseken is jelezte, hogy a hivatal, illetve személy szerint, mint az oktatásért felelős alpolgármester körbejárta mind a két iskolával kapcsolatos nézeteket. Megkérdezte az iskolák igazgatóit, a tanárokat, a szülőket, és nem utolsó sorban a képviselő-testület tagját Jurák Tamás képviselőt is, aki elég pozitívan nyilatkozott arról, hogy az iskolákban nagyon jó felszereltséggel, nagyon jó feltételek között dolgoznak. Mi itt a probléma? Hiszen csak addig lehet ezt az épületet használni, amíg iskolának használják. Amíg átadták az iskolákat, addig mind a két iskolában nagyfokú felújítások voltak. Arról nem is beszélve, hogy olyan feltételeket biztosítottak a tanároknak, a gyerekeknek… megjelentek a digitális táblák, megkapták a digitális eszközöket. Amennyiben ezt a feladatot nem végzik, nem oktatásra használják az épületet, akkor automatikusan visszaszáll az önkormányzatra a tulajdonjog. Ennek függvényében szavazzon a képviselő-testület!
Mach Péter (Zöldek): Megszólítottak bizottsági ülésen is, és ha jól értem akkor most itt a képviselő-testületi ülésen is. …. Személy szerint egy blogposztot írtam a kerület oktatási helyzetéről, azzal most is azonosulni tudok. Ráadásul egy blogposzt műfajából adódóan szubjektív, az mégiscsak egy véleménycikk.
Az állításom a cikkben, hogy önkormányzati képviselőként aggodalommal tölt el, ha egy iskolában a 2022-es kompetencia felmérés matematikai és szövegértés eredménye alapján a végzősök 70%-a nem éri el az alapszintet, sőt 50%-a a minimum szintet sem!
Ha erről az alapállításról gondolja azt Havasi Zoltán alpolgármester, hogy félreviszi az embereket, akkor ezt érdemes megvitatni.
Az a felvetésem, a problémám, hogy azok a képviselők, akik most a teremben ülnek pontosan tudják, hogy a rendelőintézetet is átadta az önkormányzat az államnak, levéve ezzel a problémát a kerület nyakából, azt gondolván, hogy az állam ezt sokkal jobban fogja csinálni nálunk, nagyobb erőforrást felhasználva, szervezettebben. Jobban, mint ahogyan az önkormányzat tette.
S a végeredmény: lehet, hogy az önkormányzat sem csinálná jobban, de ahogyan most működik az maga a borzalom. Abban ugyanis közös nevezőre kell jutnunk, hogy nincsenek jó állapotban a rendelőintézet bizonyos szolgáltatásai. S ebbe most az önkormányzatnak nincs beleszólása és ez bizony nem jó!
Ebből az irányból próbáltam a cikket is megírni, nyilván kiemelve egy kompetencia felmérést, összehasonlítva a többi kerületi iskola kompetencia felméréséval, sőt megvizsgálva a 2023-as eredményekkel, hogy egyszeri esetnek vagy általánosnak tekinthető-e a valóban kiugróan rossz eredmény?
Három kérdéscsokrot dolgozott fel, tudom most néhányan azt gondolják, hogy most rabolni fogom a testület idejét, pedig amíg lehet beszélni erről, addig beszéljünk erről, utána minek!
Beszéljenek arról, hogy egy fenntartóváltás esetén bizony meg kell vizsgálni, hogy segíti-e a pesterzsébetiek minőségi közoktatáshoz való jogát ez a fenntartó váltás, és ebben azt kell állítsa, a szülőkkel történő beszélgetések és a felmérések adatait megvizsgálva – hogy a két iskola oktatási színvonala között – nagyon nagy különbség. Abban az esetben, hogy ha akár a képviselőtestület, akár az önkormányzat úgy érzi, hogy nem minden iskolája nyújtja azt, hogy az itt élőknek a közoktatáshoz való alapjogát minőségi szinten biztosítsák, akkor ebben ez esetben az önkormányzat mit tehet, akkor, ha állami kézben van, s az állam felügyeli, vagy ha az egyház felügyeli, milyen módon tudnak segíteni? Milyen szakmai segítséget tudunk nyújtani a fenntartó felé?
Ellenzékiként persze könnyen állíthatom, de ettől még tény: nagyon súlyosnak érzem a kerületi oktatás helyzetét, és nagyon nagy felelősségét látom az új városvezetésnek, hogy ezt megoldja.
Nyilván az előző városvezetésnek is van benne felelőssége, de például anno nagyon jó megállapodást kötöttek a József Attila Általános Iskola esetében az egyházzal. Az Ő képviselőjük a levelében nem is fenyegette perrel az önkormányzatot. A megállapodást betartotta, ez az iskola fejlődik. Lehet vitatni, hogy jól, vagy rosszul, de személy szerint érzi a fejlődést annak alapján, amit a szülők mondanak, a kompetencia felmérések nem mutatják ennek az ellenkezőjét.
Van egy másik iskola, ahol azt érzi, hogy ez nem abba az irányba megy. Tudja, hogy elfogadva azt, hogy dönt majd most a testület, még egyszer kéri a városvezetést, hogy gondolják végig azt, nagyon kevés beleszólása, lehetősége van az önkormányzatnak, hogy az itt élőknek az alap közoktatáshoz való jogának a minőségét biztosítsa, ezzel a döntéssel még kevesebb lesz!
Márpedig közös célunk kellene legyen, hogy Pesterzsébeten ugyanolyan lehetőségei legyenek egy szülőnek, hogy milyen iskolába íratja be a gyerekét, mint Budán, mert egy kerületi gyereknek ugyanakkora joga van a minőségi közoktatáshoz, mint egy budainak!
Ez így volt tíz éve, és így van most is! Véleménye szerint ezzel lehet majd vitatkozni, mert még rosszabb a helyzet.
Szabados Ákos (FIDESZ): Nyilvánvalóan nem itt kell ezt itt megvitatni. Lehet vitatkozni, ez egyértelmű! Hozzáteszi, hogy amit ez a kerület az elmúlt években, vagy évtizedekben az utánpótlás-nevelésben és a gyerekek számára a testnevelés-oktatásban tett, az véleménye szerint fővárosi szinten is példaértékű, akár a jégcsarnokot, akár az uszodát veszik alapul. Még sorolhatna néhány dolgot, ideértve akár a Duna-parti csónakházat, az ESMTK támogatását, a korcsolya, az úszásoktatást. Úgy gondolja, hogy az elmúlt évtizedekben mind szakmailag, mind egyéb módon is – függetlenül a kompetencia felmérésektől – jelentős és komoly összegeket költött az önkormányzat arra, hogy ne szenvedjenek ilyen értelemben hátrányt a pesterzsébeti gyerekek. Tegyék hozzá, hogy az a rendszer, ami működik ebben a városban, azt a rendszert annak idején sajnos az úgynevezett – annak idején elfogadott – önkormányzati törvényben és a forrásmegosztásban az előző többség – beleértve önmagát is – követte el, aminek eredményeképpen a XIII. kerület egészen másfajta életszínvonalat biztosít az ottani lakosoknak, és a budai kerületek is másfajta lehetőségekkel bírnak. Két cikluson keresztül nem látott fővárosi főpolgármestert ebben a kerületben. Utoljára az irodájában Tarlós István járt személyesen. Számtalan olyan momentum hiányzik, amely ettől az ügytől sokkal messzebbre viszi a történetet. Alapjaiban kellene néhány dologhoz hozzányúlni. Elsősorban hozzá kellene nyúlni ahhoz a rendszerhez, ami most van, a huszonnégy, kvázi „kiskirálysághoz”, mert ez egy pazarló, nem jól működő rendszer és ezt személy szerint többször, több fórumon az elmúlt években, évtizedekben is elmondta. Ezen belül is egy kis szegmensét meghúzni, az azt jelenti, hogy akkor bátornak kell lenni, az egész szövetet fel kell bontani. Személy szerint szurkol annak, hogy az önkormányzati törvényhez nyúljon hozzá a kormányzat. Nem biztos abban, hogy ez a 2026-os választások előtt megtörténik, de hozzá kellene nyúlni ahhoz a részhez, amely Budapestről szól. Erre azért volna szükség, hogy hatékonyabb, jobban átlátható, egalizáltabb rendszer szülessék pontosan azért, hogy ne azon kelljen vitatkozni az Attila utcai, a Vörösmarty utcai iskolában, vagy pedig egy rózsadombi iskolában tudnak többet nyújtani a gyerekeknek. Úgy gondolja, hogy bízzanak a saját pedagógusaikban, az egyháznak abban a fajta elszántságában, aminek nem az a célja, hogy tulajdonhoz jusson, hanem az, hogy minőségibb oktatást tudjon nyújtani, karitatív tevékenységet végezzen. Nyilvánvalóan a saját értékrendje szerint próbálja az egyház az oda járó tanulókat kezelni, és valamilyen mértékben tájékoztatni. Ettől még az Ő oktatás, nevelés iránti elszántságukat az önkormányzatnak valóban segíteni kell. Egyetértés van abban, hogy meg kell nézni, hogy az önkormányzatnak milyen lehetőségei vannak. Sajnos nem túl sok van, közvetett lehetőségük például – amivel éltek is – a sporton keresztül teljesült be. Meg kell nézni, hogy milyen lehetőségeket lehet még ezek mellett felsorakoztatni.
Szalontai Tibor (MSZP): Örül annak, hogy kicsit szélesebb kontextusban kezdtek beszélni a dologról, mert személy szerint is szeretné ilyen távban elmondani a véleményét. Úgy gondolja, hogy az önkormányzatoknál a helyi közösségeknél nincs jobb lehetőség arra, hogy megfelelő oktatást, egészségügyet és egyéb szolgáltatásokat lehessen biztosítani, csak az önkormányzatoknak oda kell adnia a megfelelő feltételeket. Jelen állás szerint nem ez a politika fő iránya, hanem az állam felé történtő elmozdítása a feladatoknak, ami véleménye szerint a dolgot kevésbé teszi hatékonnyá. Amit Buc-Horváth Gabriella alpolgármester asszony elmondott, hogy amióta egyházi fenntartásban folyik az oktatás, azóta a József Attila Általános iskolában a feltételek kedvezőbbek lettek. Ez nem az egyházi fenntartás dicsérete, hanem ez az állami fenntartás kritikája, mert ha már az állam átvette a fenntartást és nem segítette az oktatás minőségét megfelelő feltételrendszer kialakításával, akkor ez az Ő kritikájuk. Úgy gondolja, hogy az önkormányzat igyekszik ebben segítséget nyújtani akár az egyháznak, akár bárki másnak, aki fenntartó, ez természetes, hiszen a gyerek az első! A munka, az oktatás, a nevelés minősége szempontjából vajon van-e jelentősége annak, hogy saját tulajdonban folyik-e a munka, vagy más által fenntartott tulajdonban? Ezt a kérdést a levegőben hagyja, de úgy gondolja, hogy nincs különbség. Jelenleg sem akadályozza meg az egyházakat abban, hogy jó fenntartók legyenek, jó oktatás legyen! Elvi problémái vannak a dologgal, nemcsak a tulajdonba adással, hanem az egész konstrukcióval, ennek ellenére annak szurkol, hogy mindkét iskolában jobb legyen az oktatás, nevelés színvonala.
Gyuricza-Somodi Klára (Momentum): A sport terén érezte magát megszólítva. Számára azért esett rosszul az a levél, amelyet az iskola írt, amelyben azt írták, hogy amennyiben nem kapják meg az épület tulajdonjogát, akkor Ők perre viszik a dolgot, mert sokat próbál tenni az önkormányzat a pesterzsébeti gyermekekért az utánpótlás és a sport terén. Volt egy iskola, amelyet nehezen lehetett bevonni a diákolimpiába is. Ez pont a Vörösmarty Általános Iskola volt. Hihetetlen számára, hogy 5-10 aranylábú focistája nincs az iskolának, aki részt vegyen a diákolimpián és kicsit focizzon a Zodony utcában. Kéri, hogy próbálják meg rávenni Őket, hogy a kerületi rendezvényeken – ami a gyerekek mozgásának lehetősége, és célja – vegyenek részt. Ennek fontosnak kell lenni! Kéri Buc-Horváth Gabiella alpolgármester asszonyt, hogy járjon közben, hogy vegyenek részt minél több kerületi rendezvényen, és a diákolimpián.
Csaszny Gábor (LMP): Nem szándékozott a napirendhez hozzászólni, de az iskola az ő választási körzetében van. Kérdezi, hogy ha az megtörténik, hogy augusztus végén megszüntetik, mint az evangélikus iskolákat, akkor hova kerülnek a gyerekek? Komolyon ezt kellene mérlegelni, és bármennyibe kerül is… de az épületet visszaadják oktatók nélkül?
Havasi Zoltán (FIDESZ): Megköszöni, hogy Mach Péter aggódik értük, megnyugtatja, hogy el fogják bírni ennek a tehernek a súlyát és azért fognak dolgozni, hogy a kerületet tudják építeni. … Hozzáteszi, hogy ez a vita szerinte nem ehhez az előterjesztéshez kapcsolódik. … Itt most teljesen másról döntöttek. Az más kérdés, hogy ugyanakkor az önkormányzatnak kötelessége megvizsgálni azokat a lehetőségeket, hogy hogyan tudják segíteni az összes kerületi oktatási intézmény azért, hogy növekedjen, javuljon a kerületi oktatás színvonala, nemcsak az egyházi iskolákban, hanem valamennyi iskola tekintetében. Úgy gondolja, hogy fontos, hogy az egyházakkal jó alapokon nyugvó kapcsolatot alakítsanak ki és építsenek. Ez is a kerület javát szolgálja, mint ahogy valamennyi kerületi közösséggel való értelmes párbeszéd kialakítására kell törekedni.
Tegnap egy újabb 5 éves ciklus kezdődött az önkormányzati munkámban. Maradok, aki voltam: döntéseimet ezentúl is a pesterzsébetiek, a Duna-parton és a kerület más részein élők érdekében hozom meg.
Meggyőződésem, hogy Pesterzsébet egy élhetőbb és szerethetőbb kerületté az itt élő környezettudatos polgárok összefogásával válhat.
Bár ebben a ciklusban a FIDESZ és fantomszervezetei, fantompártjai vezetik a várost, a továbbiakban sem az alapján hozok majd meg döntéseket, hogy ki vagy melyik párt javaslata az, amelyről dönteni kell, hanem hogy mi jó az itt élőknek, a pesterzsébetieknek, gyermekeknek, szülőknek, nagyszülőknek, akár családban, akár magányosan élőknek.
Sajnos ebben a ciklusban a számomra igazán fontos környezetvédelmet és a fenntarthatóságot a fideszes többség hátra sorolta, várhatóan a következő hónapok arról fognak szólni, hogy az elmúlt évek fejlesztéseiből, közösségi projektjeiből minél többet tudjunk megmenteni.
Mit tehetünk lokálpatrióták, zöldek ebben a helyzetben?
Folytatjuk a munkát közösen.
Két szuper programot ajánlok, ahol tehettek a fenntartható Pesterzsébetért!
Október 19-én pedig a Duna-parton az Átalakuló Duna-part közösségi programján lehet megtisztítani a főváros legszebb partszakaszát.
Minden képviselőnek (ellenzékinek, kormánypártinak és árulónak egyaránt) sikeres, aktív és őszinte munkát kívánok!
Az új/régi MSZP-FIDESZ városvezetésnek pedig azt kívánom, hogy a hatalmukat bölcsebben és a kerület érdekében használják, ne úgy mint a tegnapi alakulóülésen!
Tíz éve az Önök bizalmából a körzet képviselőjének választottak, azóta közösen megállítottuk a stadionépítést, helyette Duna sétány, közösségi kert, futópályák, kutyafuttatók, játszóterek és fittparkok épültek, idén pedig megnyitjuk az itt lakók számára a teljes Duna- partot. Az elmúlt években játszótereket, kutyafuttatókat fogadtunk örökbe, kertet építettünk, sikerre vittük a „Vonattal a belvárosba!” mozgalmat, hogy félórán belül a belvárosba utazhassunk.
DE VÁLTOZÁSRA ÉS MEGÚJULÁSRA VAN SZÜKSÉG A VÁROSVEZETÉSBEN IS!
Ha bizalmat kapunk, akkor:
Végre lebontjuk a lerobbant „Helsinki 26.” szolgáltató házat, s Önöket bevonva, közösségi tervezéssel varázsoljuk zöldebbé a területet.
Folytatjuk a rendőrjárőr-programot, növeljük a rendészek és a térfigyelő kamerák számát, hogy kerületünk tisztább és biztonságosabb legyen.
A lakótelepen továbbfejlesztjük játszótereinket, parkjainkat, kezeljük a parkolást. Folytatjuk a parkosítást öntözőrendszer telepítésével első körben a Baross utca páros oldalán.
Csökkentjük a városközpont és a Gubacsi lakótelep parkolási gondjait.
Részönkormányzatot alakítunk a Gubacsi lakótelepen és a Mediterrán lakóparkban.
A Mediterrán lakóparkban rendezni fogjuk az útjaink, közműveink jogi helyzetét, Gubacson felújítjuk a járdáinkat, rendezzük a közlekedést a parton.
Megakadályozzuk, hogy 7 szintes, mélygarázs nélküli épületekkel építsék be a KÖR-t.
Elérjük, hogy akadálymentesítsék és biztonságossá tegyék a vasútállomás melletti aluljárót, kiharcoljuk a zajvédelmet.
Folytatjuk a Gubacsi lakótelep komplex forgalomszabályozási és közlekedés fejlesztési tervében foglaltak megvalósítását.
Fejlesztjük a Zodony utcai kutyafuttatót és újat hozunk létre a lakótelepen.
Vonják be Pesterzsébet lakosságát is a kínai vasút és a gubacsi vasúti híd fejlesztési döntéseibe!
Javaslatomra a képviselőtestület döntése alapján még májusban lakossági fórumot kell tartani a Belgrád-Budapest vasútvonal pesterzsébeti szakaszának fejlesztéséről.
Korábbi ígéreteit megszegve a HÉV-metró-vonat összekötés, a pesterzsébeti intermodális csomópont, a gyors és sűrű kötöttpályás személyi közlekedés és a zajvédelem helyett egyelőre csak titkos tervek, fakivágások, növekvő áruforgalom, önkormányzati vagyonvesztés, gimnázium, fittnesztermek, lakóingatlanok, jégcsarnok bevonása a kisajátítási eljárásokba, a Duna-parti lakótelepek közlekedésének megbénítása, nulla nyilvános zaj- és környezetvédelmi hatástanulmány a Belgrád-Budapest kínai vasút kapcsán.
Az a célunk, hogy hozzák nyilvánosságra a hatástanulmányokat, terveket és kezdődjenek társadalmi egyeztetések a kínai vasút pesterzsébeti szakaszáról!
Fentiek miatt úgy döntöttünk, saját kezünkbe vesszük a sorsunk, s részvételi alapon megtervezzük mi a vasútállomásunk.
Ezért készítettük a kérdőívünket is, aminek kiértékelésére meg is hívjuk majd Önöket!
Javaslatunkra idén már a vagyonrendeletünk is védi fásszárú növényeinket.
2018-ban alkottuk meg a „Fásszárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról” szóló rendületünket, most pedig megerősítettük természeti értékeink védelmét.
A most elfogadott módosítás szerint pedig a vagyonrendeletünk tartalmazza az Önkormányzat vagyonát képező természeti értékeinkkel, a fás szárú növényeinkkel kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulás megadására vonatkozó előírásokat és hatásköri szabályokat is.
Bardóczi Sándor Budapest „főkertésze” vetette fel tavaly, hogy a fővárosi kerületek zöldfelületeinek, fáinak cserjéinek védelmét erősíteni kell, ne legyen erősebb védelme a közműveknek, mint a természeti értékeinknek hiszen azok is az önkormányzatok vagyonát képezik
A mostani rendeletmódosítással a fővárosi önkormányzat után első kerületként mi is dupla védelmet tudunk biztosítani a fáinknak, azzal, hogy nem csak a közigazgatási eljárásban történő fakivágási engedélyeztetést és a fapótlási kötelezettséget szabályozzuk, hanem immár tulajdonosi hozzájáruláshoz is kötjük. Ez a rendelkezés kapcsolódik a szintén javaslatomra elfogadott fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló 26/2018. (X.26.) önkormányzati rendelet előírásaihoz is.
“Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”
Mint ahogy egy rendelet, úgy kettő sem állítja meg önmagában a fák csonkítását és kivágását, de ha szigorúan betartjuk és betartatjuk akkor segíthet annak visszaszorításában.
Az Önkormányzat mostani szabályozása is csupán egy eleme értékeink védelmének, de fontos üzenettel bír: közös felelősségünk környezetünk és egészségünk védelme, a tiszta levegő biztosítása.
Aki aktívan is részt venne fáink védelmében annak jó szívvel ajánlom, hogy böngéssze a tervezett havi fakivágásokról és gallyazásokról készült tájékoztatásokat a honlapon. Az adott táblázatokat – melyek tartalmazzák a munkák jellegét (metszés, permetezés, fakivágás…) itt elérhető pesterzsébet.hu honlapon:.
Vonják be Pesterzsébet lakosságát és önkormányzatát is a kínai vasút és a gubacsi vasúti híd fejlesztési döntéseibe! Petíciót indítottunk, hogy ne döntsenek rólunk nélkülünk.
Korábbi ígéreteit megszegve a HÉV-metró-vonat összekötés, a pesterzsébeti intermodális csomópont, a gyors és sűrű kötöttpályás személyi közlekedés, és a zajvédelem helyett a Budapestet büntető kormány a kínai gazdasági érdekeket képviseli.
1) Növekvő áruforgalom, a határértéket már most is meghaladó közúti + vasúti zajszennyezés, nulla monitoring, nulla zajvédelem, s persze semmi villamosítás: ezt kapná a pesterzsébeti Gubacsi lakótelep az új vasúti híd dokumentációjának és hatástanulmányának készítői szerint.
Követeljük, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium jogelődjével kötöttszerződésben rögzített zajvédelmi beruházások épüljenek meg!
2) Titkos tervek, fakivágások, növekvő áruforgalom, önkormányzati vagyonvesztés, gimnázium, fittnesztermek, lakóingatlanok, jégcsarnok bevonása a kisajátítási eljárásokba, a Duna-parti lakótelepek közlekedésének megbénítása, nulla nyilvános zaj- és környezetvédelmi hatástanulmány a Belgrád-Budapest kínai vasút kapcsán.
Követeljük, hogy hozzák nyilvánosságra a hatástanulmányokat, terveket és kezdődjenek társadalmi egyeztetések a kínai vasút pesterzsébeti szakaszáról!
Javaslatunkra minden testületi ülésen napirendre vesszük a Belgrád-Kelebia vasútvonal (magyarul: kínai vasút) pesterzsébeti szakaszáról kapcsolódó információkról, valamint az ahhoz kapcsolódó kisajátítási tervekről szóló polgármesteri tájékoztatót.
A január 25-i soron következő ülésre meg is érkezett az anyag, amely egyetlen rövid minisztériumi levelet tartalmaz, s egyetlen mondatban sem reflektál arra, hogy a pesterzsébeti szakaszon kivágták egy lehetséges második vágányvonal mentén az összes fát és cserjét, terepet rendeztek és hetek óta geodéták, műszaki mérnökök és építőipari szakemberek lepik el a teljes vonalat.
Az elmúlt hetek változásairól itt látható egy nagyon jó videó:
Pesterzsébet Önkormányzatának az Építési és Közlekedési Minisztériumnak küldött megkeresésére a MÁV Zrt. vezérigazgatója 2023. december 11-én kelt, a tájékoztató mellékleteként csatolt levelével válaszolt.
A levél azonban semmi, de tényleg semmi érdemi információt nem tartalmazott. A levélben foglaltak szerint ugyanis a hivatkozott Korm. rendelet nem határozza meg, hogy a rendeletben meghatározott ingatlanok kisajátításra kerülnek-e (vagy más módon érintett a beruházásban), valamint azt sem, hogy pontosan mely ingatlanok és milyen mértékben kerülnek kisajátításra. Az, hogy a rendeletben egy ingatlan helyrajzi száma megjelenik, a vezérigazgató szerint nem jelenti azt, hogy az ingatlan vagy annak egy része később kisajátításra került.
Azonban, hogy még jobban elbizonytalanítsa a pesterzsébetieket, jelezte azt is, hogy a tervezési munka során, a kiviteli terv szintjén olyan újabb további igények is felmerülhetnek, melyek jelenleg még nem láthatók.
Kerületünk két kiemelt sportlétesítményére, a 170187/81 hrsz-on nyilvántartott Pesterzsébeti Jégcsarnok, valamint a 170187/92 hrsz-on nyilvántartott Sporttelepre vonatkozóan a vezérigazgató úr levelében külön kiemelte, hogy jelenlegi ismereteik szerint az ingatlanokon kisajátítás nem történik majd, kivéve, ha mégis megtörténik.
Zajvédelemről, a nyomvonal pontos elvezetéséről, a deponálókról, a por- és zajszennyezésről, a vasúti megálló pontos helyszínéről, kialakításáról arról, hogy mi történik az aluljáróval és annak megszűnése esetén hogyan lesz biztosított a gyalogos közlekedés semmilyen választ nem adott levelében. S természetesen arról sem kaptunk tájékoztatást, hogy mi történik a busz és személyautóforgalommal az építkezés alatt és a beruházás befejezése után. A személyforgalom visszaállításáról, a várható célállomásokról szintén hatalmas a csend.
Végezetül jelezte, hogy a továbbiakban a MÁV helyett a Kínai Magyar Nonprofit Zrt-t keressük bizalommal.
Folytatjuk a munkát: kérésemre levélben fordultunk a fakivágások és fapótlások ügyében. Addig is: együtt erősebbek vagyunk!
Javaslatomra szeptember 5-e óta a XX. és XXIII. Kerületi Rendőrkapitányság főbejáratánál márványtábla emlékeztet néhai Stolcz Zsigmond alezredesre, Pestszenterzsébet rendőrkapitányára, aki a vészkorszak alatt zsidó származású üldözötteket bújtatott, és mentett meg a deportálástól.
Egy kicsit ugyan megkésett a posztom, mert a tél derekára szerettem volna időzíteni, amikor apró lángokat gyújtunk, melyek beragyogják az otthonokat és szíveket, s bizonyítják, hogy a fény legyőzi a sötétséget, s bár akkor elmaradt, fontosnak tartottam megírni.
Bajomi Iván szociológus barátom hívta fel a figyelmemet Dr. Stolcz Zsigmond volt pesterzsébeti rendőrkapitány tevékenységére, ő a XX. század második évtizedében létrejött genfi reformpedagógiai kutató- és képzőközpont a Rousseau Intézet és Magyarország közötti kapcsolatokat feltáró kutatások egyik szálaként találkozott a pesterzsébeti rendőrkapitány munkásságával.
A bátor rendőrtiszt számos pestszenterzsébeti üldözöttet kimentett a gettóból, de számos máshonnan érkező zsidó származású személyt is bújtatott saját házában a vészkorszak időszakában, köztük volt többek között Binét Ágnes, Szondi Lipót, a később világhírre szert tett magyar pszichológus, továbbá egyik tanítványa, Benedek István, orvos és pszichiáter, számos sikeres könyv (pl. Aranyketrec) szerzője is.
2003-ban az izraeli Világ Igazai (Jad Vasem) elismerésben részesült. Ugyanakkor ez idáig idehaza csupán néhány újságcikkben emlékeztek meg Dr. Stolcz Zsigmond és családtagjai hősiességéről.
E jeles esemény huszadik évfordulóján Pesterzsébet Önkormányzatának képviselő-testülete emléktáblát avatott Stolcz Zsigmond tiszteletére a XX. és XXIII. Kerületi Rendőrkapitányság főbejáratánál.
Nagyon köszönöm polgármester úr, dr. Kántor-Papp Gabriella osztályvezető, a polgármesteri hivatal, a múzeumok, a hitközség és a rendőrség munkatársainak áldozatos kutató munkáját.
A munkában részt vett Budapesti Zsidó Hitközség Dél-pesti Szervezete, a Holokauszt Emlékközpont, valamint Rozsos Tamás László r. őrnagy a ROKK Rendőrképző Akadémia munkatársa is.
Ennek köszönhetően ugyanis nem csak ez az emléktábla kerül ki Pesterzsébeten, de komoly forrásanyag is megismerhetővé válik Dr. Stolcz Zsigmond életpályájáról, zsidómentő tevékenységéről.
A Holokauszt Emlékközpont adatai szerint Balázs Dezső, Benedek István, Binét Ágnes, Egger Lola, Holló Klára, Nikelszburger Ilona, Pollner György, Steinhardt Klára, Szerző Anna, Szerző Károly, Szerző Krisztina, Szondi Lipót, Törzs Kálmánné és Weiler Ottóné biztosan a Stolcz házaspár Schweidel utcai házának szobáiban, illetve az ingatlan pincéjében bujkálva élte túl a vészkorszakot. A valóságban ennél nagyságrendekkel többen voltak, arról nem is beszélve, hogy Pestszenterzsébet akkori rendőrkapitánya egy alkalommal egyszerre hatvan deportálásra összeszedett embernek adott esélyt a menekülésre azzal, hogy egymaga kísérte őket a pesti gettóba, illetve a következő utcasarokra, ahol szélnek eresztette őket. A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet húsz évvel ezelőtt ismerte el Stolcz Zsigmond alezredes és neje, Kármán Katalin embermentő tevékenységét a Világ Igaza kitüntetéssel, amelyet a lányuk vett át.
Dr. Stolcz Zsigmond 1892. február 17-én született Rimaszombaton, 1959. december 14-én, Budapesten hunyt el.
Jogi tanulmányait Egerben kezdte meg, majd Budapesten kapott oklevelet. 1913-ban díjnok lett a rendőrségnél, frontharcos volt a világháborúban, főhadnagyként szerelt le 1918-ban. 1921-ben már Budapest VIII. kerületének rendőrkapitánya volt, 1935-ben a főváros rendőrkapitánya lett, 1936-ban rendőrtanácsosi majd, 1942. december 31-én rendőrfőtanácsosi címet kapott. 1940-től a pestszenterzsébeti rendőrkapitányságon dolgozott, majd információink szerint 1944-ben dr. Csányi József r. főtanácsos helyett lett kapitányságvezetővé nevezték ki.
Felesége, Katinka Pásztory Ditta édesapjától tanult zongorázni, s a házuknál rendezett zeneesték lelkes szervezője és szereplője volt. 1923-ban keltek egybe szülővárosukban, Rimaszombatban. Budapesten a Schweidel utcában éltek. A háború alatt Zsigmond alezredesi rangot ért el.
Magyarország sajnos nem becsüli meg eléggé hőseit, így a világháború után Stolcz Zsigmondot is méltatlanul hurcolták meg a Rákosi-korszakban. Nemkívánatossá vált, mivel az előző rendszerben rendőri vezető volt, ráadásul családjával jómódban élt, és értékes, fővárosi ingatlannal rendelkeztek, ezért nem úszhatták meg a vagyonelkobzást és a kitelepítést sem. Stolcz Zsigmondot, Pestszenterzsébet rendőrkapitányát zsidómentő tevékenysége sem mentette meg a kitelepítéstől. Nejével és anyósával, Kármán Aladárnéval 1951 júniusában Kunszentmártonba költöztették, és mezőgazdasági munkavégzésre kötelezték őket.
„Mert nem csupán egyetlen ellenség kelt fel ellenünk, hogy elpusztítson, hanem minden egyes nemzedékben felkelnek, hogy elpusztítsanak, ám a Szent, áldott legyen, megment minket a kezük közül.”
