Miért vágtak ki közel 100 fát a Szent Erzsébet téren?

Tegnap a helyi ellenzék és a városvezetést támogató képviselők összefogtak a Szent Erzsébet tér fáinak ügyében. Öröm, hogy zöld ügyek összehoznak minket, még akkor is ha a költségvetés fenntarthatóságában, annak bátorságában, elfogadhatóságában nem is egyezik a véleményünk. Csaszny Gábor tanácsnok barátommal közösen néztük meg a kivágásra ítélt és a már kivágott, földön fekvő, vagy feldarabolt fákat. Az ő személyes hangvételű, tartalmilag sokban hasonlító írása a Facebook oldalán olvasható.

A családi legendánk része, hogy a feleségem kamaszkorában ezen a téren sakkozott a nála évtizedekkel idősebb partitársakkal és általában (mindig) nyert, így aztán kicsit magaménak is érzem a problémát, hogy sikerül-e újra közösségi térré alakítani a teret és nem csak ok nélkül írtják ki a fákat.

A tér fejlesztése a 2026-os kampány egyetlen kerületi kormányzati kampányberuházása, valójában egy zöldfelületfejlesztés, mely során új közösség tér létrehozását ígérték. Küldön tanulmányt érdemelne, hogy egy többszázmilliós költségből, kifejezetten a zöldfelületek rendezettségét, a biodiverzitást, a lombkorona növekedését szolgáló fejlesztés miért környezetromboló fakivágásként jelent meg a közbeszédben, de röviden:

  • A fakivágásokról Pesterzsébet polgármestere hétvégén egy szűk közleményben értesítette a lakókat: „A rekonstrukció érdekében a kijelölt hatóság a szükséges fakivágási engedélyeket megadta, így kilencvenkét darab fa kivágásával egyidőben, száztizenkét darab fa elültetésére kerül sor.”
  • Sem a fakivágások valódi okáról, sem a fapótlásokról nem kaptak a lakók semmilyen tájékoztatást. A hétvégén megígértem, hogy hétfőn utánajárok és tájékoztatom a lakosságot. Egy kicsit meglepett, hogy a faírtást már hétfő reggel meg is kezdték.

A helyszínt végigjárva később egyeztettem a hivatal illetékes osztályának vezetőjével és a kerület új főkertészével, s megkaptam a kért anyagokat is.

Azóta az önkormányzat és képviselőtársam is rakott ki egy hosszabb tájékoztatást. Én most megpróbálom zöld szempontból leírni a történteket és hogy milyen fejlesztések, ültetések várhatóak.

A fakivágásokról az engedélyek és jegyzőkönyvek, szakértői vélemények alapján:

A szükséges engedélyeket a hivatal megszerezte. A Szent Erzsébet tér környezetrendezéséhez a tér összes fájáról készült felmérés, favizsgálat, melyet minősített favizsgáló, a Magyar Faápolók Egyesületének tagja készített.

A jegyzőkönyvekben minden fáról részletes leírás található: a gyökérzetéről, a törzséről, koronaalapról…

A felmérés szerint a fák jelentős részének faápolási munkára van szüksége, egy részét egészségügyi és balesetvédelmi okokból ki kell vágni.

Aki a hétvégén kint volt az láthatta a fákon a jelzéseket, mely fákat gallyaznak, kezelnek majd és mely fákat vágnak ki kézzel vagy emelőkocsiból.

A puszta számok:

Meglévő fa a területen összesen: 142 db

Ebből összesen 92 db-ot vágtak, vágnak ki.

Az építkezés miatt kivágandó fa összesen (ez zömében a tér déli oldalán épülő új parkoló miatt): 18 db, ezek között is van néhány egészségügyi okok, vagy balesetveszély miatt is kivágandó fa, de zömében egészséges, vagy menthető fák voltak.

A fák egészségügyi állapota miatt 13 fát vágnak ki, ezek a terület különböző pontjain találhatóak és valóban nagyon rossz állapotban vannak.

S kivágják/cserélik az összes gömbakácot (ez 61 fát jelent), ezek egy része nagyon beteg volt, néhány esetében csoda, hogy még nem dőlt ki (erről a beharangozó videómban raktam is fel felvételt). Az, hogy a csekély lombkoronájú, a régi autó mellé ültetett beteg gömbakácokat nagyobb lombkoronájú, az éghajlatunkhoz és a térhez illeszkedő fákra cserélik, jó döntésnak ígérkezik.

A fák pótlásáról:

A kivágott fák helyére meglepően változatos faállomány kerül kiültetésre: háromerűjuhar, korai juhar, perzsa selyemakác, rézvörös fanyarka, oszlopos gyertyán, keleti ostorfa, közönséges júdásfa, keskenylevelű kőris, keskenylevelű kőris, kék atlasz cédrus, sárga lombú lepényfa, kínai csörgőfa, oszlopos ámbrafa, amerikai tulipánfa ,csillagvirágú liliomfa, oszlopos japán díszcseresznye, díszcseresznye, kocsányos tölgy, kislevelű hárs.

  • A törzsük kerülete pedig 1 méter magasan mért értéke 14-16 cm között lesz.
  • A fák zömében kétszer iskolázottak, vagyis a növényt kétszer emelték ki, vágták vissza a gyökerét és ültették újra, így erős, kompakt gyökérzettel rendelkezik.​
  • Sorfák, azaz utak mentére, parkokba vagy sorokba ültethető fa típus, szabályos koronájú, keskenyebb növekedésű növények.

Az új kialakítandó zöldfelületek cserjéi, díszfűi, évelői is változatosak, valóban egy kellemes, zöld közösségi teret hozhatnak majd létre.

A fejlesztésről:

Többször, több helyen is leírtam: a kormány az elmúlt években csak stadiontéseket és templomok építését, templomkertek felújítását támogatta, ezért hiába lennének ennél fontosabb, értelmesebb beruháis lehetőségek mind városképi, mind városfejlesztési szempontból kormányzati támogatás sajnos csak erre érkezhetett.

Mivel a beruházás a 2026-os országgyűlési kampányra lett tervezve és időzítve, így előzetes egyeztetések, lakossági felmérések,bejárások sem előzték meg a kerületi városfejlesztési koncepcióba csupán bele lett erőltetve, nem szerves része annak.

Személyes véleményem, hogy a Szent Erzsébet tér felújítása csak a sétáló utca odáig történő meghosszabbításával együtt értelmezhető városfejlesztésként, addig csupán kampányberuházás. Maga a tér átalakítása amúgy fontos, csak sajnos elég gyáva lett, nem sikerült valódi közösségi funkciókat találni: csupán a templomtérként fog ezentúl is funkcionálni. Bár megszünteti középen a járdákat és autóutat, de megtartja célforgalomra a sétányt és emiatt mégis megbontva tartja a teret. A déli oldalon pedig egy nagyobb parkoló épül, emiatt is kerülnek kivágásra nagyobb lombkoronájú fák.

Vonattal a belvárosba, metróbusszal a Kálvinra – Pesterzsébet közlekedési sikerei

Tegnap délután én is kipróbáltam a Kálvin térről a metróbuszt. Pár éve egy barátomnak arról panaszkodtam, hogy mi lesz ha nem jár majd a vonat a Keletibe, újra döglassú lesz metróhoz jutni, pedig ott a 4-es metró a Közgáznál.

S akkor Viktor Serbán barátom papírt ragadott és felrajzolta a metróbusz nyomvonalát, hogy tessék itt van, nem csak a 4-es, de a 3-as metró is.

Úgyhogy köszi Viktor! S köszi Samunak, aki nem hajtott el minket ezzel a vérbe, hanem csak annyit mondott jó ötlet, de ahhoz kell még néhány beavatkozás.

S köszi Fekete Katalin és Gyuricza-Somodi Klára, hogy ti sem tartottatok minket síkhülyének, hanem támogattátok a fővárosban a személyes egyeztetésen.

Akik pedig ellenezték, hátráltatták, nem vették komolyan, rosszul képviselték Pesterzsébet érdekeit, s most mégis ezzel kampányolnak, azok nyaljanak sót!

A „Vonattal a belvárosba” mozgalommal több mint három év munkája kellett ahhoz, hogy 2019. április 7-től az S25-ös elővárosi vonat végre valódi alternatívát nyújtson a belvárosba utazóknak. Korábban Pesterzsébetből a Keleti pályaudvarra érni csak bonyolult átszállásokkal vagy sokkal hosszabb idő alatt volt lehetséges, ami sokaknak komoly akadályt jelentett. A változásnak köszönhetően most már közvetlenül, gyorsan és kényelmesen tudunk vonattal a Keleti pályaudvarra jutni, majd onnan tovább az egész városban. Ez az eredmény nemcsak a közlekedést egyszerűsítiette hanem jelképesen is fontos: azt mutatja, hogy ha a lakosok együtt dolgoznak, akkor valódi változást tudnak elérni a közösségi érdekképviselettel. Most egyre inkább úgy tűnik, hogy újra célba értünk és a februári újrainduláskor szintén a Keleti lesz a végállomás.​

A metróbusz ötleté ist már évek óta keringettük a pesterzsébeti közbeszédben, 2022-ben már javasoltuk, hogy a 223E és 224E járatokat érdemes lenne a Kálvin térig meghosszabbítani, így közvetlen kapcsolatot biztosítva az M3 és M4 metró felé. Most végre megtörtént: a 223E metróbusz december 13-tól a Boráros tértől a Közraktár utcán, a Fővám téren és a Vámház körúton át érkezik a Kálvin térre, majd az Üllőin és a körúton tér vissza Pesterzsébet felé. A fejlesztés sokat jelent nekünk, akik nap mint nap közlekedünk a városban.

Amúgy természetesen lekéstem a buszt 😀 , de 5 percen belül érkezett a következő (emiatt a Borároson álltunk is pár percet). Meglepően gyorsan hazaértem (OK, egy adventi vacsira a Vakvarjúba a barátaimmal, haza kicsit lassabban), s a János utcai megállóból a Duna-partra sem volt hosszú a séta. Befelé a városba lehetne komfortosabb és elérhetne több utast, de így is nagy segítség.

Az I 💚 Pesterzsébet! csoportban végzett saját felmérésemben a legtöbben azt jelezték vissza, hogy a legnagyobb vonzerőt a belváros felé vezető, átszállásmentes kapcsolat és a kiszámítható menetidő jelenti, ugyanakkor többen kértek további finomhangolást az útvonalban és a csatlakozásokban is. Ezeket a tapasztalatokat be fogom vinni a fővárosi és kerületi egyeztetésekre, hogy a metróbusz valóban a pesterzsébetiek igényeihez igazodjon.

Csoda történt a Gubacsi híddal – vagy csak kampányidő van újra?”

Pesterzsébeten néha tényleg elhiszi az ember, hogy a csodák nem tűntek el a világból. Csak néhány hét, és hopp – a kormány, amely évek óta nem hallotta meg a kérésünket, most hirtelen 2 milliárdot talál a Gubacsi vasúti híd előkészítésére. Nicsak, milyen véletlen!

Pedig szeptember 25-én a javaslatomra még arról beszéltünk a képviselő-testületen, hogy fel kell szólítani a kormányt: ne csak a járdát foltozgassuk, hanem végre a teljes köz- és vasúti hidat újítsák fel. Mert ez nem egyszerűen vasdarabok halmaza a Duna felett, hanem Pesterzsébet és Csepel között az egyetlen életképes kapcsolat. Az ütőér, amin a város vérkeringése múlik. Eli is fogadtunk sebtében egy határozatot.

És láss csodát: alig három hét telt el, és már meg is jelent a Magyar Közlönyben a határozat. Törvényi fejezet, forrásbiztosítás, felelős miniszterek – minden, ami a papíron szépen mutat. De mi, akik nap mint nap látjuk a híd rozsdaette szerkezetét, tudjuk: az igazi munka még sehol sem tart.

Nem ez lenne az első alkalom, amikor a kormány bejelent valamit, majd elfelejti végrehajtani. 2022-ben Lázár János egyetlen vonással söpörte le a felújítási tervet az asztalról. Azóta csak korlátozások, toldozások, és a remény, hogy talán egyszer nem kell félni, ha áthalsz a Dunán.

Most meg bejelentették, hogy „indulhat az előkészítés”. Hát igen, a „területszerzési feladatok finanszírozása” igazi 21. századi varázsszó: nem jár árnyékkal, zajjal, de jól mutat a kormányzati kommunikációban. Közben meg a biciklisek és gyalogosok tovább billegnek a korlát szélén, a levegő minősége romlik, a dunai ökoszisztéma pedig épp úgy nem számít, mint eddig.

Ha én cinikus lennék (nyulván soha nem vagyok 😀 ), azt mondanám: a Gubacsi híd felújítása is pontosan olyan ütemben halad, mint a magyar klímastratégia. Sok a szó, kevés a fa.

De azért, ha már elkezdődött valami, mi pesterzsébetiek ott leszünk, figyelünk, kérdezünk, és igenis számon kérünk. Mert ez a híd nem csak vas és beton ez kapocs Csepel és Pesterzsébet között.

Ha te is úgy érzed, hogy nem elég a papíron lévő ígéret, hanem valódi, fenntartható változás kell, kövesd velem a fejleményeket. Írj, ossz meg tapasztalatokat, és csatlakozz a helyi kezdeményezésekhez! Együtt tehetünk azért, hogy Pesterzsébet ne csak a papíron legyen „élhető városrész”.

A Magyar Közlöny itt elérhető:

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/a8da9fed98b65a0474810ff5841c4f1a82db51ba/megtekintes

A határozatunk érintett része:

A Képviselőtestület

  1. Felszólítja a magyar kormányt arra, hogy vállaljon kötelezettséget a Gubacsi közúti és vasúti híd teljes körű, átfogó felújításának előmozdítására, tekintettel a híd kritikus műszaki állapotára, mely jelentősen gátolja a biztonságos és gazdaságilag létfontosságú közlekedést Pesterzsébet és Csepel között.
  2. Felhívja a magyar kormány figyelmét arra, hogy a Gubacsi közúti híd fenntartható és biztonságos működésének elengedhetetlen előfeltétele a Galvani vagy az Albertfalvai hidak mielőbbi megépítése, hiszen ezek az infrastruktúrák alkotják a híd fejlesztésének elengedhetetlen láncszemét.

Zöld sikertörténet Pesterzsébetről – növeljük az ivartalanítási program támogatási arányát!

Frissen elfogadott rendeletünk kapcsán nagyon örülök, hogy megoszthatom a pesterzsébeti ivartalanítási programban elért eredményt, amelynek én is aktív szereplője voltam a képviselő-testületben. Egy olyan ügyről van szó, ami nem csak állatvédelem, hanem egész városunk életminőségének javítását szolgálja. S természetesen, kösz, Kati, hogy te fogalmaztad meg az eredeti, a rászorultság szempontjait tisztázó javaslatot.

Miért olyan nagy szám az ivartalanítás?

Cat and dog lying on the bed together. Friends pets in a cozy house in Christmas garlands and lights

A városi kóbor állatok – különösen a macskák – az egyik legnagyobb környezetvédelmi és közegészségügyi kihívást jelentik. Ezek az állatok a város legvérengzőbb ragadozói, veszélyeztetik az őshonos madárvilágot, betegségeket hordozhatnak, és szenvednek az utcákon. Egyetlen nőstény macska akár több tucat kölyköt is fialhat egy év alatt, akik ugyancsak elszaporodnak, és újabb kihívásokat generálnak.

Az ivartalanítás itt az egyetlen igazán hatékony megoldás, amely megelőzi az újabb szaporulatot, csökkenti a kóbor állatok számát, és javítja az állatok életminőségét is. Az ivartalanított macskák és kutyák kevesebb hormonális agressziót mutatnak, és barátságosabbak lesznek a környezettel szemben.

Mi változott Pesterzsébeten?

Ez a program mostantól elérhetőbb lett a javaslatomnak köszönhetően. Az előzményekért ide kattints!

2023-ban 30% önrész mellett került bevezetésre a program, akkor mindenki pályázhatott rá, elsősorban az ivartalanítás népszerűsítése volt a cél. Fekete Katalin képviselőtársam javaslatára a képviselőtestület szigorított a feltételelen és azoknak a támogatására összpontosít a program, akiknek valóban komoly pénzügyi problémát okoz a műtét kifizetése. Javaslatomra ebben a körben jelentősen megnöveltük a támogatást: 2026-tól a támogatásra jogosult állattartóknak csak a műtéti költségek 10%-át kell megfizetniük, a maradék 90%-ot az önkormányzat fedezi. ráadásul a keretet is duplájára növeljük a 2026. évi költségvetésben. Ez hatalmas segítség azoknak, akik korábban nem engedhették meg maguknak az ivartalanítást. Ez a támogatás a rászoruló családoknak szól, idős gazdiknak vagy akár fiatal állatbarátoknak, s persze minket körülvevő természetnek, madárvilágnak az ennek köszönhetően például a siekres szúnyoginvázió elleni védekezésnek.

A képviselő-testület egyhangúlag támogatta a változást, köszönet ezért a támogatásért. Ez a döntés minden pesterzsébetiért szól.

Az előnyök hosszú távon

  • Csökken a kóbor állatok száma, kevesebb lesz a nem kívánt szaporulat.
  • Életminőségük javul, így ők is boldogabbak, biztonságosabb a környezetük.
  • Egészségesebb madárállomány és élővilág a város zöld területein.
  • A kerület tisztább, rendezettebb és élhetőbb lesz mindannyiunk számára.

Ez a történet rólunk szól: arról, hogy a helyi döntések, a közösségi összefogás és egy kis zöld gondolkodás mit eredményezhet.

Zöld szívvel, közösséggel és felelősséggel haladunk tovább!  

Ez elfogadott javaslatom:


Tisztelt Képviselő-testület!

Az eb és macska ivartalanítási programban való részvétel feltételeiről szóló 18/2022. (X. 6.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) határozati javaslatának módosítására teszünk javaslatot az alábbiak alapján:

Az ivartalanítási program célja, hogy minél több rászoruló állattartó számára elérhető legyen az ivartalanítás, ezáltal csökkenjen a kóbor állatok száma.

A jelenlegi 30%-os önrész sokaknak anyagi terhet jelent, ami akadályozza a részvételt a programban. Ezért javasoljuk az önrész 10%-ra csökkentését, hogy több jogosult kerüljön bevonásra és hatékonyabb legyen a program megvalósítása. Ez arányos és méltányos megoldás, amely illeszkedik az állatvédelem és a közegészségügy érdekeihez.

Fentiek miatt javasoljuk, hogy a rendelet

3. § (6) pontja az alábbira módosuljon:

3. §

(6) Az ivartalanítási programban részt vevő kerületi lakos állattartó eb és macska esetében is az ivartalanítási műtét költségének 10 %-át köteles a műtétet végző állatorvosnál megfizetni. A műtéti beavatkozás költségeinek fennmaradó 90 %-át az állatorvossal kötött szerződés értelmében az Önkormányzat számla ellenében, átutalással fizeti meg az állatorvosnak.

Tisztelt Képviselő-testület!

A fentiek alapján kérem, szavazatukkal támogassák módosító javaslatunkat:

Mach Péter
Csaszny Gábor
Fekete Katalin
Gyuricza-Somodi Klára
Lengyel Dávid
(Ettvel Zoltán és Szalontai Tibor)

Requiem egy gubacsi gesztenyefasorért

Ma végleg eltűnt a Gubacsi gesztenyefasor egy része – azok a fák, amelyek a kerület egyik kiemelt természeti értékét jelentették, s melyeket korábban lakossági kezdeményezések, aláírásgyűjtés próbált megmenteni.

Előzmények röviden

A Téglaégető utca 4. alatti beruházás nemcsak egy szürke, tájidegen „lapostetős panelházat” hozott a Duna-partra, hanem az építkezés kezdete óta veszélyeztette a területen álló gesztenyefák és más őshonos fák életét. A helyiek, környezetvédők, a Magyar Madártani Egyesület szakértői, sőt, még a kerület saját főépítésze is aggályokat fogalmazott meg. Hiába jeleztük hivatalosan, s indítottunk petíciót – a fák sorsa már az engedélyek kiadása előtt eldőlt, a beruházó pedig a természetvédelmi tiltásokat is figyelmen kívül hagyta.

Hogyan történt a kivágás?

Annak ellenére, hogy jogszabályok, szakmai ajánlások, végül – hivatali elzárkózás, későn hozott intézkedések és új, utólagos döntések miatt – a kivágás lehetősége megnyílt. A favédelmi terv alapján csak akkor maradhattak volna meg a fák, ha az épületet két méterrel hátrébb húzzák – ezt azonban nem sikerült elérni. A beruházó egyes fákat már az engedély nélkül eltávolított, engedélyben és az előírásokban szereplő eljárás helyett más módon végezte el az alapozást, az a többit pedig ma, néhány hivatalos papír és kordon mögött, kivágták.

Mit üzen ez a történet?

Ez az ügy tanulságos a pesterzsébeti zöld közösség, várostervezők, tájépítészek és döntéshozók, zöld képviselők számára egyaránt.

Láthatjuk, hogy:

  • a gyors profit, jogi kiskapuk és hivatalos elzárkózás gyakran diadalmaskodik a közösségi érdek, természetvédelem és átláthatóság felett
  • fontos lenne, hogy a helyi értékek – mint a gesztenyefasor – védelme ne csak papíron létezzen, hanem valódi döntésekkel, előírásokkal is garantált legyen
  • a lakossági párbeszédet, civil kezdeményezéseket komolyabban kell venni a döntéshozatalban

Hogyan tovább?

A mostani veszteség egyrészt nem maradt következmények nélkül: új védettségi szabályok születtek, a hasonló értékek számára, ma már a favédelmi terveket előbb és átláthatóan kell egyeztetni.

Feladat azonban maradt még elég: a Gubacsi gesztenyefasor emléke kötelez minket: harcolnunk kell, hogy Pesterzsébet zöldfelületei többet ne legyenek csupán utólagosan siratott áldozatai a magánérdeknek.

Mi történt Diósdon – és miért ne tegyük ezt Pesterzsébeten?

A diósdi szúnyoggyérítés hatásait bemutató mérés erős nyomokat hagyott bennem.

Számok helyett inkább képek maradtak meg: a vegyszeres kezelés után több mint tucatnyi elhullott rovar négyzetméterenként, alig néhány köztük szúnyog. Katicabogár, hangya, lepke, pók – mind azok, akik miatt öröm kimenni a parkba, akik a közösségi kertet, a gyerekek játszóterét is élettel tartják tele.

Az eredeti, diósdi mérés tanulságai szerint a kémiai szúnyoggyérítés után tapasztalt rovarpusztulás messze túlmutatott a szúnyogok visszaszorításán. A vizsgálatokat végzők kiemelték, hogy a deltametrin hatóanyagú permetezés „nem szelektív módon” pusztította a rovarvilágot: a kipermetezett területen szúnyogon kívül katicabogarak, lepkék, hangyák és egyéb, biológiai sokféleség szempontjából kulcsfontosságú fajok is tömegesen elhullottak. Ez a veszteség a helyi beporzó- és ragadozó rovarokat, valamint a városi mikroklímát is hátrányosan érinti, hiszen ezek az élőlények nélkülözhetetlenek egy egészséges ökológiai rendszer működéséhez.

A tanulmány hangsúlyozta, hogy a permetezés utáni változás nemcsak azonnali, hanem hosszabb távú következményekkel is járhat. A kerti mintavételek alapján kimutatható volt, hogy még napokkal a kezelést követően is jóval kevesebb volt a rovarbiodiverzitás. A kutatók szerint ez a fajszegényedés az egész táplálékláncon végighullámzik, befolyásolva a madár- és denevérállományt, sőt, elősegíti a városi hősziget-hatás felerősödését is. A mérések azt is igazolták, hogy a szúnyogpopuláció néhány napon belül regenerálódni képes, miközben a hasznos élővilág vesztesége tartósabb marad

Ezek után, mint aki évek óta követi Pesterzsébet zöldítését, faültetési programjait, örökbefogadott parkjait, kertészkedik Pesterzsébet első közösségi kertjében, egyre erősebben fogalmazódott bennem, ha idén is folytatjuk az elmúlt évek hagyományait, ha ugyanígy járunk el, a kerületünk egész zöld jövőjét tesszük kockára.

Tényleg ezt akarjuk: hogy hiába ültetünk évről évre fákat, telepítünk esőkerteket, évelőágyásokat, indítunk faörökbefogadási programokat, gondozzuk kertjeinket, közösségi kertünket, miközben néhány perc vegyszeres permet megsemmisíti a zöld élet hálózatait?

Fentiek miatt nyílt levelet írtam a kerület polgármesterének, ami ezen a linken elérhető.

A levelem célja, hogy elinduljon egy őszinte, tényeken alapuló párbeszéd: hogyan lehet Pesterzsébeten valóban zöld, élhető, rovar- és madárbarát a mindennap?

Egy kerület sikerét az is mutatja, hány katicabogarat, lepkét, madarat és boldog gyereket találunk a játszótéren – nem csak azt, hány szúnyogot pusztítottunk el vegyszerrel.

Hiszem, hogy a kerületünk képes példát mutatni: nem a legrövidebb, hanem a legbölcsebb utat választja. Bízom benne, hogy a következő szúnyogszezon már a természet oldalán talál bennünket – közösséget, önkormányzatot, szakembereket, lakosságot – együtt.

Mit ajánlok, mit tehetünk együtt?

  • Álljunk ki a biológiai lárvairtás mellett, ahol csak lehet!
  • Támogassuk a vízgyűjtők rendszeres felszámolását, lakossági szemléletformálást!

Az élet sokszínűsége nem önmagáért való – hanem mindannyiunk kincse. Pesterzsébet lehet a bizonyíték, hogy a vegyszeres gyorsmegoldások helyett a türelmes, odafigyelő, természetközeli munka hozza el a boldog, élhető várost.

Ha bárki hasonlóan érez, csatlakozzon: írjunk petíciót, beszélgessünk, terjesszük a zöld szemléletet!

Chat GPT – Pesterzsébet Újság 7:0

Megkérdeztem a mesterséges intelligenciát a legfontosabb nyári problémákról és összehasonlítottam a pesterzsébeti fideszes városvezetés újságjának tervezett, nyári slágertémájával.

A héten megérkezett a nyári forróság és ezzel ismét tetőzik a kerületet (Gubacsot és a Mediterrán lakóparkot) sújtó bűzszennyezés, nő a kínai vasút miatt a por, menetrendszerűen érkezik a Duna túloldaláról, Csepelről a zaj, sárgul a túlnyírt fű, kezdenek kiszáradni a fák, s a forróságban borzolják a kedélyeket legjobban a lombkorát eltüntetőfacsonkítások. A hőség, a zöldfelületek kiszáradása, a közbiztonsági és köztisztasági gondok, a szag- és zajterhelés, a porszennyezés, valamint a szociális kihívások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kerület lakóinak életminősége nyáron jelentősen romoljon. Kiváncsi voltam, hogy az AI és Pesterzsébet fideszes városvezetése szintén így gondolja-e.

Az AI válasza:

Pesterzsébet legfontosabb nyári problémái – Összefoglaló

Pesterzsébeten a nyári hónapok számos, egymással összefüggő kihívást hoznak, amelyek jelentősen befolyásolják a lakók mindennapjait és életminőségét. Ezek a problémák részben általános városi jelenségek, részben pedig a kerület sajátos helyzetéből fakadnak.

1. Hőség, zöldfelületek kiszáradása és városi hősziget-hatás

  • A tartós kánikula, a városi hősziget-hatás és a csapadékhiány miatt a fák, a fű és a zöldterületek gyorsan kiszáradnak, ami nemcsak a környezet minőségét, de a lakók komfortérzetét is rontja.
  • Az árnyékos, zöld területek hiánya tovább súlyosbítja a hőérzetet, különösen az idősek és gyermekek számára.

2. Közbiztonság, hajléktalanság, utcai vizelés

  • A nyári hónapokban fokozódik a közterületi rongálás, garázdaság, valamint az utcán élő hajléktalanok jelenléte is gyakoribb, ami köztisztasági és szociális feszültségeket okoz.
  • Az utcai vizelés, szintén visszatérő gond, amely rontja a közterületek állapotát.

3. Illegális hulladéklerakás, köztisztaság

  • A nyári szabadtéri programok, piknikek, megnövekedett forgalom miatt több hulladék keletkezik, az illegális szemétlerakás pedig tovább rontja a környezetet.
  • A játszóterek, parkok, fitneszparkok tisztán tartása és biztonságossá tétele kiemelt feladat.

4. Kellemetlen szaghatások

  • A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep és a csatornahálózat nyári bűzhatása visszatérő panasz, főleg szélcsendes, forró napokon.
  • Ezek a szagok jelentősen rontják a lakók életminőségét, különösen a telephez közeli részeken.

5. Zajszennyezés

  • A Csepeli-szigeten tartott nagyszabású koncertek, fesztiválok zaja áthallatszik Pesterzsébetre, ami sokak számára zavaró.

6. Közlekedési infrastruktúra és járdák állapota

  • A járdák, utak rossz állapota, a gyalogátkelők felújításának elmaradása balesetveszélyt jelent, különösen a megnövekedett nyári gyalogosforgalom idején.

7. Egészségügyi és szociális kihívások

  • A hőség miatt gyakoribbak a hőártalmak (napszúrás, hőkimerülés), különösen veszélyeztetettek az idősek, gyermekek, krónikus betegek.
  • A szociális biztonság, a gyermekek és fiatalok védelme, a hajléktalanellátás fejlesztése továbbra is kiemelt feladat.

S mi a Földesi-Szabados újság nyári slágertémája a következő számban?

Körkérdés arról, hogy a képviselők hogyan töltik a nyári szabadságukat.

Kövessétek a blogomat, ha Pesterzsébet valódi problémáira is kíváncsi vagytok a luxizás helyett!

Megszűnnek az angolos ovis csoportok az egész kerületben?

A szerdai Liverpool-Everton meccs alatt folyamatosan pittyegett a telefonom. Meglepett, mert ennyi Liverpool szurkoló ismerősöm nincsen. Reggel vettem észre, hogy az üzenetek arról szólnak, hogy rendkívüli szülői értekezletet tartottak arról a gubacsi Békaporonty Oviban, hogy kétéves felmenő rendszerben minden kerületi óvodában megszűnik az angolos csoportokban a mostani rendszer szerinti angol oktatás.

A tegnapi testületi ülésen emiatt kérdéseket tettem fel, melyre Buc-Horváth Gabriella alpolgármester asszony válaszolt.

Kérdéseim:

Az angol nyelvoktatás megszüntetésével kapcsolatban:

A szülőktől kapott információk szerint angolos csoportok a kerület összes óvodájában megszűnnek. Ez a döntés valószínűleg összefüggésben lehet a köznevelési törvény 2011-es módosításával, amely szabályozza az óvodai nevelést és az idegen nyelv oktatását.

Készült-e felmérés arról, hogy ez mennyire felel meg a szülők és a helyi közösség igényeinek? Készült-e felmérés arról, hogy más kerületekben ezt a problémát hogyan oldották meg, mert úgy tudod a rendszer máshol zavartalanul működik?

 A kétéves felmenő rendszer hatásairól:

Ha jól értem a kétéves felmenő rendszer azt jelenti, hogy az új szabályozás fokozatosan lép életbe. Azon gyerekek számára, akik már beiratkoztak az óvodába, nem lesz változás, ők úgy mennek majd iskolába, hogy a megszokott módon történnek ezen túl is az óvodai foglalkozások? Azonban kérdéses, hogy ez hogyan érinti majd azokat a gyerekeket, akik később csatlakoznak.

Alpogármester asszony válaszai:

Szülői tájékoztatás

A változtatásokról tájékoztatták az intézményvezetőket, s az ő kérésük volt. A rendkívüli szülői értekezleten valószínűleg részletezték az új szabályozás okait és hatásait bővebben. A szülőktől kapott információk azonban nem teljesen pontosak.

A jogszabályok és az országos szakmai nevelés program miatt valóban fontos változtatni, de nem megszűnik az angol oktatás, hanem átalakul. Az intézményvezetői visszajelzések alapján a mostani program egyre nagyobb terheket ró a szülőkre és emiatt csökken is a jelentkezők száma, ezen is változtatni szeretnének (sokkal pénztárcabarátibb rendszerre váltva).

A kétéves felmenő rendszer

Igen, aki már az oviba jár az nem fog érezni változást, még két évig (vagyis amíg várhatóan iskolába nem megy,) a mostani rendszer marad. Aki idén iratkozik majd be az igen.

A változás

A változás nem megszünteti az angoloktatást, hanem két év múlva az eddigi rendszert délutáni angol nyelvi foglalkozások váltják. Hetente 4 alkalommal lesz, szakképzett óvodapedagógussal. Vagyis az ebéd utáni pihenés után történnek meg hasonló tematikájú és módszerű foglalkozások, mint eddig, angol beszélgetnek arról, hogy kösd be a cipődet, mit fogunk enni..

Annak idején intézményvezetőként már ezt kísérleti jelleggel bevezette és akkor jól működött.

ÖSSZEGZÉSEM A HELYZETRŐL

A köznevelési törvény és az óvodai nevelési programokra vonatkozó előírások alapján az angol nem minősül nemzetiségi nyelvnek, ezért nem tanítható hivatalosan óvodai keretek között.

Közösségi összefogás: Ha úgy érzitek, sokatokat érint hátrányosan ez a probléma, érdemes közösen fellépni. Kérjetek tájékoztatást az óvodától vagy alpolgármester asszonytól, hogy pontosan mit jelent a 2 év múlva induló alternatíva. Kezdeményezzetek párbeszédet, hangsúlyozzátok az angol nyelvtudás jövőbeni fontosságát és azt, hogy a játékos nyelvtanulás szerintetek nem veszélyezteti a magyar nyelvi fejlődést. Beszéljetek az óvoda vezetésével arról, hogy milyen lehetőségek vannak még a törvényi keretek között (pl. angol élménypedagógiai foglalkozások szervezése).  Javasoljátok az intézménynek, hogy vegyen részt olyan pályázatokon vagy programokon (pl. Erasmus+), amelyek támogatják az idegen nyelvek játékos oktatását.

S persze nyugodtan keressetek akár itt, akár más módon!

Mi épülhet a Mediterrán lakópark mellé?

Az önkormányzat elfogadott egy határozatot a Mediterrán Lakópark melletti, 170187/35 helyrajzi számú ingatlan telekalakításáról.

Képviselőként fontosnak tartottam, hogy részletesen megvizsgáljuk a terület jövőjét, és biztosítsuk, hogy az ott élők érdekei érvényesüljenek.

A döntéshozatal előtt feltettem a kérdést, hogy az adott telekalakítás biztosítja-e, hogy a terület a jövőben is a közösségi célokat szolgálja, és hogy a telekalakítás után nem lesz-e lehetőség a lakópark bővítésére lakófunkcióval vagy milyen ingatlanok épülhetnek ezen a területen. A válasz alapján a jelenlegi Kerületi Építési Szabályzat nem teszi lehetővé lakóépületek építését az érintett területen.

Arra is rákérdeztem, hogy azon kívül, hogy az ingatlant három részre osztanák, van-e már bármilyen információ arra vonatkozóan, hogy azon ingatlanrésszel kapcsolatban, amely elméletileg részben beépíthető, településképi véleményezéssel, vagy bármi egyébbel kapcsolatban megkeresték-e már a főépítészi irodát?

Főépítész asszony arról tájékoztatott, hogy semmilyen hivatalos papírt nem adtak be. Egy személyes találkozó volt a beruházóval, az ingatlanon lakóépületeket szeretnének létesíteni, de a kerület építési szabályzata ezt jelenleg nem teszi lehetővé.

Az elfogadott határozat most azt garantálja, hogy a „közpark” (egy pici kereszteződés melletti zöldfelület) az önkormányzat tulajdonába kerül, és az övezeti besorolások korlátozzák a beépíthetőséget.

Az önkormányzat ígérete szerint továbbra is figyelemmel kíséri a terület jövőjét, hogy a fejlesztések összhangban maradjanak a közösségi érdekekkel. Ebben én az elmúlt évtizedek viszontagságai és botrányai után kissé (nagyon) tamáskodom, de itt élőként annyit tehetünk, hogy ez kivételesen így is történjen. Fontos azt is kiemelni, hogy a jelenlegi szabályozás egyelőre nem teszi lehetővé lakóépületek építését ezen a területen, sem egyéb nagyobb beépítést.

A Kerületi Építési Szabályzat (KÉSZ) alapján az ingatlan három részre oszlik:

  • Egy 508 m² alapterületű közpark (170187/99 hrsz.), amely térítésmentesen az önkormányzat tulajdonába kerül.
  • Egy 8438 m² alapterületű, „kivett beépítetlen terület” besorolású ingatlan (170187/100 hrsz.).
  • Egy 15 578 m² alapterületű, szintén „kivett beépítetlen terület” megjelölésű ingatlan (170187/101 hrsz.).

A telekalakítás során figyelembe vettük, hogy az ingatlan különböző övezeti besorolásokat tartalmaz:

  • Vi-3/SZ3 intézményi övezet: itt a beépíthetőség maximum 35%, azonban lakóépület kizárólag speciális feltételekkel létesíthető.
  • Ek-1 közjóléti erdőövezet: ahol a beépíthetőség mindössze 3%.
  • Zkp-Kk-1 közpark övezet: amelyet közterületként az önkormányzat számára át kell adni, ez történik meg most.

A határozat elfogadásával biztosítottuk, hogy a telekalakítás megfeleljen a Kerületi Építési Szabályzatnak.

Az előzményekről a linkre kattintva olvashatsz: a területen talajmechanikai vizsgálatokat végeztek, amelyből kiderült, hogy a tulajdonos értékesíteni kívánja az ingatlant.

Képviselőként továbbra is figyelemmel kísérem az ügy alakulását, és minden fejleményről tájékoztatlak benneteket.

Kérdésekkel, javaslatokkal akár itt kommentben, akár cseten, mailben keressetek nyugodtan!

Mi történt a 2025 január 23-i testületi ülésen?

Az év első testületi ülésén 24 napirendi pontot tárgyaltunk, és számos fontos döntést hoztunk Pesterzsébet jövőjéről. Íme a legfontosabb eredmények:

🔨 Felújítások, fejlesztések

  • Tátra téri vásárcsarnok: Idén megkezdődhet a régi csarnok felújítása, amelyhez később mélygarázs és a környék teljes rendbetétele is kapcsolódik. Javaslatomra emléktábla őrzi majd az épület tervezőjének, Vermes Józsefnek az emlékét. Bővebben itt olvashatsz a fejlesztésekről és Vermes Józsefről.
  • Vörösmarty tér: Meghosszabbítottuk a kiviteli tervek határidejét, és készülünk a teljes parkfelújítás megkezdésére, amely játszóteret, pihenő- és sportfunkciókat, valamint fenntartható, klímabarát megoldásokat tartalmaz.
  • Szabadka utcai rendelő: Folytatjuk az energetikai felújítást az Egészséges Budapest Program keretében. az a program, amit Karácsony Gergely sikeres tárgyalásainak köszönhetően az Atlétikai Stadion felépítéséért cserébe finanszíroz a kormány. Most a 177,4 m2 padlás és búvótér alatti födém szigetelését oldjuk meg.
  • Bekerül a kerület gazdasági és városfejlesztési tervébe a Kiskosuti Erzsébet tértől Jókai Mór utcáig tartó szakaszának, valamint a Határ út – Jókai Mór utca – Nagykőrösi út közötti szakaszának rekonstrukciójának érdekében javaslat a szakértői felmérésre és a társadalmi egyeztetésre. Ezzel a kerület két neuralgikus részének rendbetétele új lehetőséget kaphat.

🚦 Közlekedésbiztonság
A DK frakció javaslatára tárgyalások indulnak új traffipaxok telepítéséről a kerületben.

🐕 Kutyafuttató és vasúti fejlesztések
A Budapest–Belgrád vasútvonal északi szakaszának megvalósítása miatt kisajátításokat terveznek. A testület többsége 8 MFt-ért eladta a beruházónak a Zodony utcai kutyafuttató egy részét és a vasúti pálya mentén egy vékony sávot. Csaszny Gábor képviselőtársam javaslatára a befolyt összeget a kutyafuttató áthelyezésére kell majd költeni. Ez egy szükséges, de nem elégséges döntés volt, mivel sem terveket nem láttunk, sem garanciát nem kaptunk zajvédelemre, és nem láttuk miért akarják kisajátítani a területet. Ezért sem támogattam a döntést.

A testületi ülésen újra kértem, s ígéretet kaptam lakossági fórumra és a tervek megismertetésére, a remény hal…

🏗️ Mediterrán lakópark melletti fejlesztések
A Mediterrán Lakópark és a Közműhelytelep utca mellett található 2.ha 4524 m2 alapterületű, „kivett beépítetlen terület” művelési ágú ingatlan besorolása jelenleg 3 részre tagozódik. Az ingatlan Vi-3/SZ3 jelű intézményi övezetben van, ahol a megengedett beépítettség 35%. Ettől délre Ek-1 jelű Közjóléti erdőterületi besorolású, ahol a terület 3%-áig beépíthető. A telek északi részében a közterületek találkozási pontjánál Zkp-k1 jelű közpark övezet van kiszabályozva, mely telekalakítás esetén közterületként az Önkormányzat részére átadandó terület.

A telek három részre alakításáról és az önkormányzati rész átvételéről döntött most a testület.

Tájékoztatást kaptam az esetleges fejlesztésekről (erről írok majd bővebben).

♻️ Lomtalanítás és köztisztaság
A lomtalanítás új rendszeréről konzultáció indul, és elfogadtuk a Fidesz javaslatát a köztisztaság erősítésére, amit további, javaslomra kidolgozott intézkedésekkel bővítettünk.

Ha kérdésed, véleményed van, írd meg kommentben!

A napirendek:

  1. Beszámoló a polgármester két ülés között eltelt időszak munkájáról, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról
  2. Bizottságok beszámolói, tagcserék, kérdések, bejelentések, interpellációk   
  3. Javaslat a 2025. évi téli igazgatási szünet elrendelésére
  4. Javaslat a képviselői tevékenység ellátásához szükséges irodák felülvizsgálatára
  5. Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Kossuth Lajos utca 49. számú ingatlanban szervezeti egységek elhelyezésére
  6. Javaslat Pesterzsébet Önkormányzata Gazdasági Működtető és Ellátó Szervezet (GAMESZ) Alapító Okiratának módosítására
  7. Javaslat a 6. számú felnőtt fogorvosi körzet vonatkozásában létrejött feladat-ellátási szerződés módosítására
  8. Javaslat a 2025. évi közfoglalkoztatási program indításának támogatására vonatkozó elvi hozzájárulásra
  9. Javaslat a Helyi Társadalmi Programsorozat elfogadására
  10. Javaslat a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló önkormányzati rendelet módosítására
  11. Javaslat megállapodás megkötésére a DBF-DBH-FVM Zrt-vel
  12. Javaslat a Tarna Invest Építőipari Szervező és Kivitelező Kft. tulajdonában lévő területrész ingyenes önkormányzati tulajdonba vételére
  13. Javaslat a Bp. XX. Igló utca 6. 2. em. 5. szám alatti ingatlan ismételt használatba adására a Pesterzsébeti Polgárőrség részére
  14. Javaslat a Bp. XX. Rákóczi u. 25. sz. alatti Társasház (171937/0) tűzfal felújításával kapcsolatos költségeinek Önkormányzatra eső hányadának finanszírozására
  15. Javaslat a Budapest XX. kerület Vörösmarty tér rekonstrukciója tárgyú projekt megvalósításával kapcsolatos döntés meghozatalára
  16. Javaslat a Szabadka utca 47. szám alatti háziorvosi rendelő energetikai felújításának folytatására az Egészséges Budapest Program keretében kapott támogatásból fel nem használt előirányzat felhasználásával
  17. Javaslat a „Budapest-Belgrád vasútvonal északi szakaszának megvalósítása” elnevezésű projekt érdekében a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. által igénybe venni kívánt, önkormányzati tulajdonú területekkel kapcsolatos tulajdonosi döntés meghozatalára
  18. Javaslat Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Kerületi Építési Szabályzata módosításának megkezdésére a vizsgált területre (195048/22. hrsz.), a Telepítési Tanulmányterv, a Településrendezési szerződés tervezetének és az azokra vonatkozó főépítészi feljegyzés elfogadására
  19. Javaslat a Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Kerületi Építési Szabályzatának a telepítési tanulmányterv alapján történő módosítási eljárásának megindítására a Mártírok útja melletti vizsgált területre, a Telepítési Tanulmányterv, a Településrendezési szerződés tervezetének és az azokra vonatkozó főépítészi feljegyzés elfogadására
  20. Javaslat az Építési és Közlekedési Minisztériummal együttműködési megállapodás megkötésére
  21. Javaslat Budapest 1203 Budapest, Jókai M. u. 23. fszt. 5. szám alatti lakás ukrán menekültek részére történő bérbeadására
  22. Javaslat az Olaj és Bor Kft. közterület-használati ügyben benyújtott fellebbezésének elbírálására
  23. Javaslat Tóth Gergely közterület-használati ügyben benyújtott fellebbezésének elbírálására
  24. Javaslat a lomtalanítással kapcsolatos álláspont kialakításához
  25. Javaslat a kerület köztisztaságának erősítése érdekében szükséges intézkedések megtételére
  26. Javaslat sebességmérő dobozok és eszközök beszerzéséről