Az előző ciklusban a képviselők többsége a régi, megkopott, de népszerű pavilonsort lebontatta anélkül, hogy megtervezte volna mi épüljön a helyén.
Most viszont Önökkel együtt újjáépítjük Pesterzsébet legfontosabb közlekedési csomópontját!
Javaslatomra egy többlépcsős közösségi tervezés projektet indított el Pesterzsébet Önkormányzata. A képviselők döntése alapján – az azt megelőző közösségi tervezési projekt eredményének megfelelően – új pavilonok épülnek a Baross és a Topánka utca sarkán lévő területen a tavaly lebontottak helyére.
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő (hiszen ebből a szempontból a főépítész úr egyedül eredményesebbnek bizonyulna), hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt.
A közös tervezői munka első fázisában mind a közösségi tér funkciójának meghatározásában, mind elhelyezkedésében, illetve az azt körülvevő zöld felületek és a gyalogutak megtervezésében is vártuk az itt élők javaslatait, véleményét.
Ennek eredményéről itt olvashat: a tervezés első fázisának eredménye.
A közösségi tervezési projekt most folytatódik: a lakosság 3 féle látványterv közül választhatja ki a neki leginkább tetsző verziót. A közösségi tervezés lezárult első üteme alapján a pavilonok funkciója a legnépszerűbb funkciók közül kerülnek ki (pékség, zöldséges, hírlapárus stb.). A pavilonok a lakótelephez illeszkednek, egyszerű vonalvezetésűek, így rendezett utcakép alakulna ki a Baross utca – Topánka utca sarkán. A Topánka utcai zöldfelület folytatásaként kis közpark is létesül. A modern, átlátható pavilonokat közös tető fogja össze, ezzel is az egységes megjelenést erősítve. Az új épületegyüttes várakozóhely és kiszolgáló egység is lenne egyben.
A kérdőíveken (A Polgármesteri hivatal) és internetes felületeken beérkező javaslatok alapján elkészülő végleges tervekről pedig lakossági fórumot tartunk és azon elhangzó véleményeket feldolgozva készül el a végleges rendezési terv.
Munkára fel!
A kérdőívet kitöltheti a lenti felületen is, de itt kényelmesebb. A kérdőív alatt pedig a három változatról bővebben is olvashat.
A három változatról bővebben:
1. A zöldfelület a Baross utca felé néz, ez kedvezőbbé, barátságosabbá teszi a szolgáltatóházat, vizuálisan része a Topánka utcának is, abban az irányban nyitott. A fedett várók az épület két végén helyezkednek el.
2. A zöldfelület előre kerül, a pavilonok üzlettere légiesebb, átláthatóbb. A váró funkción kívül a kisebb üzletek a Topánka utcától távolodnak. A Topánka utcai zöldsáv folytonossága nem szűnik meg, az üzletek védettebbé válnak.
3. A zöldfelület a Baross utca felé néz, ez kedvezőbbé, barátságosabbá teszi a szolgáltatóházat, a pavilonok üzlettere légiesebb, átláthatóbb. A Topánka utca irányában nyitott. A fedett várók az épület két végén helyezkednek el. Az épületsarok kialakításánál figyelemfelkeltő hangsúlyos épületrész kerülhet, „városkapu”-ként. Az egyszerű épületkontúr az átláthatóságot, fenntarthatóságot könnyíti.
A kezdeményezésemre Pesterzsébeten is elfogadták egy új átláthatósági szabályozás kidolgozását. A közpénzekkel történő átlátszó gazdálkodás egyik legfontosabb eszköze annak, hogy visszatérjen az emberek politikába vetett bizalma. Egyben ez a legjobb megelőző, visszatartó eszköz a korrupciós piszkos kezek ellen. A pesterzsébeti döntésnek köszönhetően, közösen, a hivatallal együttműködve új rendszerét alakíthattuk ki az információk biztosításának és a közérdekű adat-kikéréseknek. Részvételiség ugyanis csak ott van, ahol az helyi lakosok az információkhoz hozzá férhetnek, bölcs döntések ugyanis csak a kellő tudás birtokában hozhatóak. 
Pesterzsébet önkormányzata a kezdeményezésemre két éve úgy döntött, támogatja közösségi kertek létrejöttét a kerületben. A Duna-part rekonstrukciójának részeként pedig most meg is valósul. A kertet egy közösségi tervezés projekt keretében hozzuk létre, úgy hogy a kert funkcióiról, formavilágról is annak használói, a lakóközösség tagjai , az itt kertészkedők dönthetnek. Az első lakossági fórumon és a tervezési folyamat első szakaszán már túl is vagyunk, tavasszal birtokba vehetjük a kertet.
A környezetvédelmi bizottság elnökeként többször napirendre vetettem a kérdést. Pesterzsébeten összesen 14 ponton mérte meg az Önkormányzat a talajvíz minőségét, a Greenpeace-szel együttműködve pedig a szállópor szennyezettségét mértük meg. A mérési eredmények megnyugtatóak, és az eddigi ismereteinket igazolják. A lakott területekről vett talajvíz mintákban Vegyiművekből származó szennyezőanyagok kivétel nélkül az ivóvizek minőségéről szóló jogszabályi határérték alatti koncentrációban voltak jelen. Az elmúlt egy év munkájának köszönhetően január elejéig elszállítják a területről az utolsó méreghordót is. Majd megkezdődhet a terület kármentesítése is.
Pesterzsébeti képviselők kezdeményezésének és a média érdeklődésének köszönhetően Soroksár Önkormányzata 4 év után végre intézkedik, 15 millió Ft forrást biztosít a kármentesítésre és méréseket végez a Lenke – Bólyai utca sarkánál. Bár az Illatos úti Vegyi Műveknél kisebb környezetszennyezésről van szó, a telephely azonban jóval közelebb van a lakóházakhoz, pesterzsébeti lakóövezet közvetlen szomszédságában található. Olajjal szennyezett alapzat, széttört vegyszeres üvegek, rothadó hordók, szétfolyó akkumulátorok és elemek. A telepet csak egy kerítés választja el a soroksári erdősávtól és az utca túloldalán pedig családi házak találhatók. Számos ponton szembetűnő a hasonlóság a két terület között: a legrosszabb állapotban is a laboratóriumi vegyszerek vannak, a fémhordók itt is rohadnak, a műanyaghordók repednek, a zsákok szakadnak, a betonra itt is kifolyt a hordók tartalma.
2012 őszén kezdetem először foglalkozni a pesterzsébeti menzakérdéssel, mert szeptemberben a szülők jelezték, hogy ismét romlott az óvodákban az ebéd minősége. 
A képviselő-testület márciusi ülésén döntött és azóta fel is épült egy „fittpark” a Kulcsár-lakótelepen, egy gumiburkolatú futópálya veszi körül a középre épített sportpályákat. A futópályát és a kosár és focipályákat a szomszédos általános iskola tanulói, az ESMTK birkózószakosztályának sportolói és az itt élők közösen használhatják. A kerületi futótársadalom jelentős része azonban eddig is és ezt követően is máshol fog futni és azt kérték a képviselő-testülettől, hogy további futópályák kialakítását is kezdeményezzük. Módosító indítványom alapján jövőre folytathatjuk a futópályák tervezését a kerület más pontjain is.
A közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló rendelet megalkotásakor számos állat-, és természetvédelmet erősítő módosítóindítványt nyújtottam be. Énekesmadarak etetéséről, illetve kóbor macska, kutya, vadászgörény etetéséről., amennyiben az etetés az állat befogásának céljából történik és az etető biztosítja a kóbor állat megfelelő elhelyezését vagy tartását.
A BKK – buszvezetői kérésére – felmaratta az egyetlen gyalogátkelőt, amely akadálymentes megközelítést biztosított Pesterzsébet vasútállomásához és biztonságos gyalogos forgalmat biztosított a Duna-parti lakótelepek és sportintézmények és a centrum között. Javaslatomra az új, most már szabályos és közvilágítással, táblákkal kiegészített zebra tervezése megtörtént és jövőre el is készül.
Javaslatomra a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 2015. március 10-én határozott arról, hogy az új Topánka utcai pavilonsor önkormányzati forrásból megvalósuló, bérelhető üzletekből álljon és a tervezés a lakosság bevonásával induljon meg.
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő, hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt.
4) Ön szerint hány darab új egység elégítené ki az igényeket?
5) Ön szerint milyen megjelenésű pavilonok illeszkednének a helyhez?
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő (hiszen ebből a szempontból a főépítész úr egyedül eredményesebbnek bizonyulna), hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt. 
Azzal nehéz vitatkozni, hogy az erősen leromlott állapotú pavilonok zegzugos kialakítása, valamint egy irányba nyitása nem volt kedvező: a Baross u. felé hátsó zárt, kedvezőtlen homlokzatot mutatott, a feltöltés is többnyire ebből az irányból történt. A karbantartást és állagmegóvást a különböző üzemeltetők eltérő mértékben és színvonalon végezték, de mivel zsúfoltan egymás mellé helyezett pavilonok egy épületet alkotnak, a látvány kaotikus képet mutatott. Vagyis a pavilonsor nem igazodott sem tömegében, sem telepítésében a helyszínhez. Fennmaradása mellett négy éve is az itt működő boltokban, szolgáltató egységekben dolgozók sorsa és az a lakossági igény szólt, hogy ebben a forgalmas tömegközlekedési csomópontban szükség van pavilonokra.
Mivel a területre érvényes szabályozási terv (KSZT) nincs, ezért a Amennyiben úgy dönt az Önkormányzat Képviselő-testülete, hogy pavilonokat szeretne felállítani a területen, a készülő Kerületi Építési Szabályzatot (KÉSZ) ennek figyelembevételével kell majd megtervezni. Most kell meghatároznunk milyen szolgáltatásokat szeretnénk itt.
Az előterjesztésem célja, hogy a Pesterzsébeten élők is kertészkedhessenek lakótelepi környezetben, megmentsük a pusztuló zöldfelületeink egy részét, hatást gyakoroljunk a környezetre, közösséget építsünk, aktív kikapcsolódási lehetőséget nyújtsunk a környék lakói számára.
Már régóta szükség van a BKV menetrend szerinti hajójárataira, s bár maga az alapötlet nagyon jó, a jelenlegi megvalósítás távolról sem nevezhető optimálisnak, finoman fogalmazva nagy csalódást okozott. Egyfelől az új hajójáratnak nemkívánatos mellékhatása az, hogy a turistahajózást olyan mértékben kiváltja, hogy az erre szakosodott járatokat hónapok alatt teljesen tönkreteszi, másfelől időben sem versenyképes a többi közlekedési alternatívával, továbbá a jelenlegi útvonalszakasz csupán újabb párhuzamos, kvázi felesleges közlekedési alternatívát jelent mostani formájában.