Képviselői Indítvány
Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testülete 2012. október 11-i ülésére
Előterjesztő: Mach Péter, önkormányzati képviselő
Tárgy: Közösségi kertek létrehozása Pesterzsébeten
Tisztelt Képviselő-testület!
Bizonnyal nem ismeretlen Önök előtt hogy egy szomszédos kerületben Kispesten tavaly egy sikeres közösségi kert projekt indult el.
Az Első Kis-Pesti Kertben a huszonhat, mintegy 5m2-es ágyás között vannak hagyományos, kiemelt, és lesznek mobil ágyások is. Van egy közös használatú rész a fűszer- és gyógynövényeknek, terveznek pihenőhelyet, van kerti csap, a szomszédos családi ház ereszrendszere két esővízgyűjtő ciszternába fogja vezetni a vizet, a kert kerítése mentén komposztálókat helyeztek el a zöldhulladéknak. A kertet körbekerítették, és a környezetét is rendezték kiemelt évelőágyással, fogadótér kialakításával, faültetéssel, füvesítéssel. A kertet a használókkal egyeztetett időpontban bárki meglátogathatja – egyébként zárva van. A közösségi kert működését, a terület használatát, mindezek jogi hátterét az önkormányzat és egy vele együttműködő egyesület közösen dolgozták ki.
Az Első Kis-Pesti Kert nagy sikert hozott a kerület és vezetői számára, a sajtó és a környék lakói is pozitívan fogadták a kezdeményezést, olyannyira, hogy közel százan vannak várólistán, akik bíznak további kertek alapításában, amelyre az önkormányzat látva az igényt, ígéretet is tett.
A városi – közösségi kertek mozgalom több évtizedes múltra tekint vissza Nyugat Európában és a tengerentúlon. Ezek olyan városi területek, amelyeket civilek (városi kertészek) közösségben művelnek. Sokféle növény termeszthető a városi kertek parcelláin: virágok, fűszernövények, haszonnövények, élelmiszernövények, dísznövények. A városi kertekben azok kertészkednek, akiknek nincs saját kertjük, viszont igénylik a növényekkel való foglalkozást, a zöld felületek nyugalmát, mindezt lehetőleg közel a lakóhelyükhöz, de vannak olyanok is, akiket a közösségi élet vonz.
A városok, majd nagyvárosok, metropoliszok kialakulásával és terjedésével a hagyományos közösségek és azok megtartó ereje durván meggyengült, anélkül hogy új, valóban erős közösségek léptek volna a helyükbe. A nagyvárosoknak nincs olyan közösségszervező, összetartó ereje, mint korábban a falvaknak volt, s a munkahelyek, családok sem töltik már be azt a funkciót, mint korábban.
A kerületben nem működik Szomszédok Egymásért Mozgalom, a Vécsey lakótelepen és néhány újonnan felépült lakópark közösségén kívül nem alakultak ki jószomszédi kerekasztalok, játszótéri kisközösségek.
Képviselőként mindannyian tudjuk, hogy nincsenek csodaszerek a problémákra, ugyanakkor a Közösségi kert kezdeményezés a legtöbb társadalmi problémát enyhíteni illetve kezelni tudja a helyben elkülönülten élő emberek tevékeny közösséggé szervezése által.
Előterjesztésem célja, hogy lakótelepi környezetben, addig kihasználatlan területeket vonjunk közösségi művelés alá, hatást gyakoroljunk a környezetre, közösséget építsünk, aktív kikapcsolódási lehetőséget nyújtsunk a környék lakói számára.
Közismert állítás, hogy a jelenlegi termelési és fogyasztási módok nem fenntarthatók és ezért különös hangsúlyt kap a fenntartható, környezettudatos fogyasztás, a természeti erőforrások takarékos használata. A közösségi kertek a közösségformáláson túl részben erre is választ adnak. A közösségi kertek a bűnmegelőzésben is hatékony szerepet tölthetnek, az itt kialakuló közösségek megtanulják megvédeni a közösségi tulajdont.
Pesterzsébeten a Mediterrán lakóparkban már elindult a gondolkodás a közösségi kertekről, de hasonló elképzelések terítékre kerültek erzsébeti civilek rendezvényein is.
A közösségi kertek megfelelő kialakítása egy összetett, több fázisú folyamat, ami meghálálja a gondos tervezést.
Pesterzsébet önkormányzatának lehetősége nyílik olyan közösségformáló és fenntartható fejlődést biztosító projekt elindítására, amivel jó példát mutat a kerületi cégek, intézmények és végső soron a kerületi lakosok számára.
Először célszerű felvenni a kapcsolatot kerületi civilszervezetekkel, intézményekkel kik szeretnének bekapcsolódni a kezdeményezésbe és ezzel párhuzamosan felmérni, hogy a kerületben hol érdemes és lehetséges ilyen közösségi kertet létrehozni. Az előterjesztés szerint a képviselő-testület erre egy ad-hoc bizottságot hoz létre.
A részletes vizsgálat rávilágíthat arra is, hogy egy közösségi kert kialakításának költsége miként aránylik az elmúlt 20 évben a kerületben közösségalakító kezdeményezések költségeihez.
Kérem a tisztelt képviselő testületet, hogy támogassa az alábbi indítványt.
Budapest, 2012. szeptember 24.
Mach Péter
önkormányzati képviselő
„Önálló képviselői indítvány közösségi kert létrehozásáról Pesterzsébeten” bővebben
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. szeptember 13-án (csütörtökön) 1400 órakor (Budapest, XX. kerület Kossuth Lajos tér 1. I. emelet 63-64.) a Díszteremben ülést tart.
Csütörtök délután Pesterzsébet sétálóutcájában a környezet védelme, a hulladékmegelőzés, a komposztálás és az energiatakarékosság kapott főszerepet a családi programsorozaton, melynek keretében játékos formában ismerkedhettek a gyerekek napjaink egyik legfontosabb témakörével.
A felnőttek a komposztálás fortélyaival ismerkedhettek meg illetve ökolábnyom számítással, és ökokvíz kérdőívek kitöltésével tapasztalhatták meg mennyire környezettudatosan élnek. A kukába kerülő háztartási hulladéknak hozzávetőleg az egyharmada olyan alapanyag, amelyből minden különösebb fáradság nélkül a kerti és szobanövényeink számára nélkülözhetetlen tápanyag a komposzt készíthető. Akik eljöttek a Városházához erről személyesen is meggyőződhettek.
Nagy népszerűségnek örvendett a hulladékválogatós játék, amelynél a különböző hulladékfajtákat kellett a megfelelő kis kukákba rakni. Néhányan akár fél órát is eltöltöttek az ökológiai társasjátékkal és sokan kipróbálták magukat élő bábuként „A fenntarthatóság útja” nevű játékban. Természetesen a legnagyobb tömeg a kézműves foglalkozásnál volt, ahol használt flakonokból állat és játékfigurákat, jelvényeket lehetett készíteni. 
Az Ökonapközit a hét elején Csepelen a királymajori nagyjátszótéren lehetett megtalálni a csepeli LMP csoport szervezésében, ezúton is köszönjük az ötletgazdák segítségét.
Mindkét eseményen részt vevőként meglepve tapasztaltam, hogy az erzsébeti óvodások a környezetvédelmi játékok során számos esetben szerepeltek jobban a szomszédos kerületben élőknél. A kerületi gyerekek ugyanis például számos környezetvédelemmel kapcsolatos ünnepet fel tudtak sorolni (Madarak és Fák Napja, Autómentes Nap, Föld Napja, Víz Világnapja), mely azt bizonyítja, hogy a kerületi óvodák nevelési programjának szerves része a környezettudatos nevelés.
Ez a különbség az iskoláskorúaknál azonban már kiegyenlítődött, s ez nyilván a csepeli iskolák oktatóit dicséri. 
Már régóta szükség van a BKV menetrend szerinti hajójárataira, s bár maga az alapötlet nagyon jó, a jelenlegi megvalósítás távolról sem nevezhető optimálisnak, finoman fogalmazva nagy csalódást okozott. Egyfelől az új hajójáratnak nemkívánatos mellékhatása az, hogy a turistahajózást olyan mértékben kiváltja, hogy az erre szakosodott járatokat hónapok alatt teljesen tönkreteszi, másfelől időben sem versenyképes a többi közlekedési alternatívával, továbbá a jelenlegi útvonalszakasz csupán újabb párhuzamos, kvázi felesleges közlekedési alternatívát jelent mostani formájában.
A június 14-i testületi ülésen tárgyaljuk a kerület környezetvédelmi helyzetéről szóló beszámolót. Akinek véleménye, kérdése, hozzáfűzni valója van, kérem, jelezze és én felvetem a testületi ülésen, a választ pedig megosztom a blogon.
A Levegő Munkacsoport elnöke Lukács András nyitotta meg a vándorkiállítást április 3-án 11 órakor a Városháza I. emeleti folyosóján.
A tárlatot április 13-áig tekinthetik meg a Városházba látogatók, bár eldugva és a lakosság elől bujtatva, de fontos kiállítás nyílt a kerületben, érdemes felsétálni az emeletre annak, aki a földszinten ügyeit intézi vagy csak arra sétál a Kosutiban.
Pedig lehetne kerületi szinten is tenni a légszennyezés csökkentése érdekében, a kerékpárutak átgondolása, átgondoltabb forgalomszervezés, a komposztáló program folytatása sokat javíthatna a helyzeten. A Kosuti átalakítása, a forgalomcsillapító intézkedések, a Duna-part rehabilitációja az elmúlt két évben leállt, a komposztáló programmal kapcsolatos és közösségi kerttel kapcsolatos indítványaimat elutasították és csak a költségvetés hiányának szinten tartása maradt az egyetlen szempont. A probléma azonban az, hogy mire kimászunk a gödörből azt vesszük majd észre, hogy Pesterzsébet lakhatatlan és élhetetlen városrésszé alakul. A kiállítás arra is rámutat nem minden esetben pénzkérdés környezetünk, levegőnk tisztaságának védelme.
A remény hal meg utoljára: hátha az elkövetkező két hétben a kerület polgármestere és a hivatal osztályvezetői is megállnak egy-egy percre a plakátok előtt és elgondolkoznak az azon található gondolatokról. Pláne ha már a kiállítást maguknak a Hivatalba, és nem a kerületi lakóknak mondjuk a Csilibe szervezték.
Pesterzsébet környezetvédelmi tanácsnokaként egyik fontos feladatom a kerület költségvetési javaslatainak véleményezése. Hiszem, hogy lassan, az évek múlásával tanácsnok társaim is követik példámat, addig is eredményként értékelem, hogy a környezet- és természetvédelem területét kiemelten tárgyaljuk a vita során és új szempontok színesíthetik a döntés-előkészítés folyamatát.