Javaslatunkra idén már a vagyonrendeletünk is védi fásszárú növényeinket.
2018-ban alkottuk meg a „Fásszárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról” szóló rendületünket, most pedig megerősítettük természeti értékeink védelmét.
A most elfogadott módosítás szerint pedig a vagyonrendeletünk tartalmazza az Önkormányzat vagyonát képező természeti értékeinkkel, a fás szárú növényeinkkel kapcsolatos tulajdonosi hozzájárulás megadására vonatkozó előírásokat és hatásköri szabályokat is.
Bardóczi Sándor Budapest „főkertésze” vetette fel tavaly, hogy a fővárosi kerületek zöldfelületeinek, fáinak cserjéinek védelmét erősíteni kell, ne legyen erősebb védelme a közműveknek, mint a természeti értékeinknek hiszen azok is az önkormányzatok vagyonát képezik
A mostani rendeletmódosítással a fővárosi önkormányzat után első kerületként mi is dupla védelmet tudunk biztosítani a fáinknak, azzal, hogy nem csak a közigazgatási eljárásban történő fakivágási engedélyeztetést és a fapótlási kötelezettséget szabályozzuk, hanem immár tulajdonosi hozzájáruláshoz is kötjük. Ez a rendelkezés kapcsolódik a szintén javaslatomra elfogadott fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló 26/2018. (X.26.) önkormányzati rendelet előírásaihoz is.
“Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”
Mint ahogy egy rendelet, úgy kettő sem állítja meg önmagában a fák csonkítását és kivágását, de ha szigorúan betartjuk és betartatjuk akkor segíthet annak visszaszorításában.
Az Önkormányzat mostani szabályozása is csupán egy eleme értékeink védelmének, de fontos üzenettel bír: közös felelősségünk környezetünk és egészségünk védelme, a tiszta levegő biztosítása.
Aki aktívan is részt venne fáink védelmében annak jó szívvel ajánlom, hogy böngéssze a tervezett havi fakivágásokról és gallyazásokról készült tájékoztatásokat a honlapon. Az adott táblázatokat – melyek tartalmazzák a munkák jellegét (metszés, permetezés, fakivágás…) itt elérhető pesterzsébet.hu honlapon:.
A Közösen Pesterzsébetért javaslatára másfélszáz fát ültet idén ősszel is az önkormányzat.
A költségvetésben a javaslatunkra az őszi ültetési időszakban 125 db fa ültetését irányozta elő az önkormányzat, ezt most további 20 fával megnöveltük, így a képviselői keretek felhasználása után kb. 150 elültetésére kerül sor.
Javaslatomra 2 éve indítottuk el a „Fogadj örökbe egy fát!” programot, nagy öröm, hogy azóta számos önkormányzat is átvette ezt a kezdeményezésünket, s nálunk is jól működik.
Idén a „Fogadj örökbe egy fát!” jelentkezési lapja tartalmazott egy rövid tájékoztatót a facsemete gondozásának alapjairól, valamint egy írásos nyilatkozatot, hogy a jelentkező vállalja a facsemete szakszerű gondozását és a gondozás elmulasztásának következményeit is.
A lakó vállalja, hogy az Önkormányzat költségén elültetett fát 3 évig saját költségére tiszta vízzel locsolja: tavasztól őszig heti 1 alkalommal, nagy szárazság és kánikula idején heti 2 alkalommal. Ősszel az elhullott lombot összegyűjti, saját költségén az FKF zöldhulladék gyűjtés keretein belül elszállíttatja vagy saját kertjében komposztálja. A fa környezetét rendben, gyommentesen tartja.
A „Fogadj örökbe egy fát!” pályázat során 7 helyszínen 11 fát fogadtak örökbe idén a lakók.Ezúton is nagyon köszönöm a programban részvevőknek, hogy olyannyira fontos lakókörnyezetük, hogy ilyen módin is tesznek érte!
Sajnos közterületi faállománya folyamatosan öregszik, az utolsó utáni pillanatban vagyunk, hogy ezen érdemben változtassunk, ebből adódóan ugyanis a balesetveszélyessé váló, elöregedett, beteg vagy viharban, esetleg balesetben súlyosan megsérült fákat ki kell vágnunk és pótolnunk kell. Az idei évtől végre eljutott oda a kerület, hogy a fakivágások egy része úgy lesz évekre előre tervezve, hogy már előtte felkészünk a lombkoravesztés pótlására és a kivágása előtt ültetünk.
Az invazív, vagy a globális felmelegedést és a városi környezetet kevéssé tűrő fák helyett már a megváltozott körülményekhez alkalmazkodó típusokat ültetünk.
S akkor következzen a hivatal által készített, talán kicsit száraz, de fontos szakmai anyag a cikk végén pedig a helyszínek is szerepelni fognak.
Idén eddig közel 90 fa ültetésére vonatkozóan érkezett be lakossági igény, sajnos a lakosság által megjelölt helyszínek egy része ültetésre alkalmatlan terület. Az ültetésre alkalmas területeket különböző szakmai feltételek határozzák meg, amelyeket az alábbiakban részletezünk.
Fizikai, szakmai feltételek:
Faültetés során számos jogszabálynak és szakági előírásnak kell megfelelni. Ültetés előtt Önkormányzatunk minden esetben megvizsgálja a helyszínt, ahová a fát igényelték.
A magyar szabvány és a fák védelméről szóló jogszabály szerint az alábbi paraméterek betartására kell törekedni:
az ideális fahely alapterülete minimum 1,2 x 1,2 m (burkolatlan terület, ezen keresztül lélegzik a fa, szellőzik a talaja)
az ültetőgödör ideális mérete 1,5 x 1,5 x 1,5 m (kis és közepes termetű fák esetében szükséges gyökér védelme és termőtalaj biztosítása érdekében)
a földlabdás fa ültetése (a fa gyökerét és megszokott tápközegét tartalmazó, biológiailag lebomló zsák, mely megbontás nélkül elültetendő, ez az egyik legbiztonságosabb ültetési mód)
a karózás (a fa növekedését, stabilitását és védelmét szolgálja a külső behatásoktól, pl. szélvihar, parkolás stb.)
a sorfa legalább 220 cm törzsmagasságú, többször iskolázott, szabályos növekedésű fa (közút mellé kizárólag sorfa telepíthető a közlekedés akadálymentes biztosítása érdekében, 220 cm alatt nem lehet ága)
a parkfa a 220 cm-nél alacsonyabb törzsmagasságú fa (220 cm alatt már elágazik a korona, nem ültethető közút mellé)
utógondozás (egy csemetefa életben maradásához szükséges legalább 3 évig tartó folyamatos öntözés, szükség esetén alakító metszés)
ültetési időszak (amikor a fák életfolyamatai alkalmasak az ültetésre: kora tavaszi időszak márciustól április végéig, illetve őszi időszak szeptembertől október végéig)
Budapest belső területein és kerületünkben is sok helyen, a nagyobb kiterjedésű zöldfelületek, parkok kivételével kevés helyen biztosítható maradéktalanul a fent említett fahely és ültetőgödör ideális mérete. Az út menti zöldfelületeink számos esetben keskenyebbek az előírt szélességnél, továbbá egyéb tényezők is befolyásolhatják az ültetés lehetőségét (pl. közművek). A lakossági igények esetén számos szempontot meg kell vizsgálni, melyek alapján eldönthető, hogy egyáltalán telepíthető-e a területre fa, illetve amennyiben igen, milyen fajta helyezhető el.
rendelkezésre álló fahely méretei (van-e elegendő zöldfelület, amely burkolattól és szegélykövektől mentes, jelenlegi növényzet vagy a korábbi növények maradványai jelen vannak-e),
közműellátottság, föld alatt (van-e a közműnyilvántartásban jelölt felszín alatti közművezeték az adott területen),
közműellátottság, légkábelek lefedettsége (légkábel esetén nem alkalmazható magasra növő, terjedelmes lombot nevelő fafajta),
előre nem látható akadályok is előfordulnak (zöldfelület, talaj szennyezettsége, sokszor az ültetés megkezdésekor derül ki (pl. sitt vagy burkolatmaradvány a felszín alatt)).
Önkormányzatunk gyakorlati tapasztalatai alapján előforduló, kizáró esetek:
Nem helyezhető el fa a föld alatti közművezeték védőövezetén belül (közművek hozzájárulása és védőövezet kivitelezése nélkül), valamint 1,0 m-nél szűkebb zöldfelületen (a burkolatszegélyek nem látható alapozása még tovább szűkíti a felszín alatti termőterületet, mely bizonytalan gyökérnövekedést és instabil fát eredményezhet). Továbbá légvezeték alá kizárólag korlátozott növekedésű, szabályos gömb lombkoronát nevelő fa ültethető.
A fent leírtak értelmében Önkormányzatunk előre meghatározott fafajok és fafajták ültetését vállalja. A fafajok és -fajták kiválasztása során figyelembe vesszük az ütetési terület fizikai adottságait, valamint a fafajok és -fajták biológiai szükségleteit, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsük a fák kipusztulásának esélyét.
Ebből az okból kifolyólag az igényfelmérés során – a pozitív helyszíni elbírálás után – egy előre elkészített listán szereplő fafajok és -fajták kerülnek kiültetésre.
Faültetés:
A facsemeték (220 cm törzsmagasságú, 12-14 cm törzskerületű, többször iskolázott, földlabdás sorfa csemete) ültetése talajcserével (termőföld pótlással), 3 oldalról körmart karóval történő megtámasztással, gégecsöves öntözéssel történik.
A „Fogadj örökbe egy fát” projekt örökbefogadási helyszínei és az oda ültetendő fák:
cím
db
1
Hunyadi János tér 21.
2
gömbfa
2
Erdő u. 42.
3
gömbfa
3
Rózsás u. 23.
2
gömbfa
4
Erdő u. 41.
1
gömbfa
5
Mártírok útja 280/A/1.
1
kistermetű fa
6
Orsova u. 5.
1
gömbfa
7
Károly u. 63.
1
kistermetű fa
A fasorreferens által javasolt fapótlások és az évközben beérkező lakossági igények alapján kiválasztott helyszínek:
cím
Ábrahám G. u. 22.
Ábrahám G. u. 18.
Téglagyártó u. 5. előtt és mögött
Téglagyártó u. 2.
Ábrahám G. u. 15.
Átlós u. 87.
Nyáry P. u. 84/B
Topánka u. 8. Baross u. 44 felé eső terület a buszmegálló mögött
Hársfa sétány 15. iskola felőli oldal
Török F. u. 161.
Damjanich u. 75.
Aradi u. 10.
Lajha L. u. háromszög
Alpár u. 49.
Hitel M. u. 29.
Mária u. 9.
Alsóteleki u. 32. mellé
Tompa u. 48.
Dessewffy u. 2. Bártfa u. oldal
Nádor u. 12/A.
Alsóteleki u. eleje a hév megálló felé
Rákóczi u. 102.
József A. u. 9.
Munkácsy M. u. 39-41.
Ábrahám G. u. 85/A.
Jósika u. 9.
Előd u. 135.
Helsinki út 5. János u. menti járda íven
Helsinki út 5. ás Baross u. 36. közötti területre a János utcától indulva
? Szeretnél egy fát a házad elé, a melletted lévő parkba, kutyafuttatóba? ? Locsolnád is? ? Gondoznád, figyelnél rá és óvnád? ? Ha megbetegedne, ha kórokozók támadnák meg jeleznéd a hivatalnak?
Akkor telefonálj, vagy írj emailt MOST a hivatal osztályának!
Telefonon: +36 (1) 289-2531 keresd a zöldterületi referenst, vagy mailben: polgarmesteri.hivatal@pesterzsebet.hu-ra írj!
A Föld élete drámai módon változik, nekünk embereknek is változnunk kell.Fokozódik a klíma és biodiverzitáskrízis és azonnal “lépni, tenni, ültetni kell”. Javaslatomra 1,5 M Ft-tal növeltük a fapótlásokra, faültetésekre fordítható összeget, ezzel a bizottságunk teljes megmaradt keretét erre fordítjuk.
Januárban döntött úgy a képviselőtestület, hogy a klímavészhelyzetre tekintettel kiemelten kezeli zöldfelületeinek gondozását fejlesztését. Ezért a 2019-2024-es ciklusban összességében 2.000 új fásszárú növényt ültet a kerület. Pesterzsébet 2020. évi költségvetésében pedig 500 fásszárú növény elültetésének és a meglévő fásszárú növényállomány gondozásának és öntözésének költségvetési fedezetét biztosította. Ezt egészítette ki most a bizottságunk.
Jövőre pedig remélem elindulhat a “Fogadj örökbe egy fát Pesterzsébeten!” project is.
Több éve megrendezzük a „Fogadd örökbe a játszótered, kutyafuttatód, parkod” pályázatot. Az eddigi évek tapasztalatai azt igazolják, hogy azokon a közösségi tereken, ahol erősebb közösségek alakultak ki a játszóterek, parkok és kutyafuttatók állapota javult, kevesebb a szemét, a rongálás.
Az elmúlt években a fapótlások, faültetések egyre gyakrabban a lakossággal együttműködve, igényeiket felmérve, kéréseiket teljesítve történnek. Idén már több tucat hasonló kérés érkezett be a hivatalhoz, melynek jelentős részét szakmailag ellenőrzött módon fokozatosan teljesít is a kerület. Számos esetben a lakók, lakóközösségek vállalják az adott fák locsolását, gondozását is. Az együttműködés formalizálása és egy „megállapodás” kötése az önkormányzattal segítheti ezen folyamatot, növelheti a bekapcsolódó lakók körét és segíthetné az önkormányzatnak is gondozási feladatok tervezésénél, beosztásánál
S bár idén erre a Polgármesteri Hivatal még nem készült fel, jövőre a járványhelyzet elmultával már semmi nem akadályozhatja, hogy a költségvetés elfogadása után elindítsa a „Fogadj örökbe egy fát!” lakossági programot, s azon fák esetében, amelyeket a programban pesterzsébeti lakók örökbe fogadnak, a készülő fakataszterben is jelenjen meg az örökbefogadók neve.
Az október 20-i KVB. határozat:
Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága úgy dönt, hogy „Környezetvédelmi céltartalék” soron jelenleg rendelkezésre álló 1.661.644,- forint előirányzatból
közterületi fapótlásra bruttó 1.575.653,- forint összeget csoportosít át a dologi előirányzathoz.
a fedezet az Önkormányzat 2020. évi költségvetésről szóló 9/2020. (II. 25.) önkormányzati rendeletének 2.5 sz. mellékletében, a működési célú tartalékok között a „Környezetvédelemmel kapcsolatos tartalék” céltartalék soron rendelkezésre áll;
Felkéri a Bizottság elnökét a szükséges intézkedések megtételére.
Megírta az első zárthelyiét a fásszászárú növények védelmét biztosító rendeletünk. Sajnos egyelőre egy sittes konténer nagyobb értéket képvisel, mint egy fa,de végre nyilvántartjuk a fakivágásokat és facsonkításokat és a rendeletben szabályozott módon az adott határidővel és adott területen pótolva lesznek.
A múlt héten is azt írtam: egy rendelet nyilván nem állítja meg a fák csonkítását és kivágását, de ha szigorúan betartjuk és betartatjuk akkor segíthet annak visszaszorításában. A történtekhez az is hozzátartozik, hogy a rendeletünk most lépett hatályba és annak betartatása várhatóan hosszabb folyamatot igényel majd.
Van honnan elindulnunk, de a célok változatlanok: kapjanak a többi közműével vagy egy mászókával, sittes konténerrel azonos jogokat a fák és a fasorok is.
A történet röviden: Völgyesi Krisztián frakciótársam hívott, hogy a Pesterzsébeti lakótelepen, a Nyitnikék Óvoda Boróka tagóvodájának felújításakor egy fát kivágtak, egyet pedig megcsonkítottak, amint kimentem megnézni mi is történt, rögvest érkeztek cseten a lakossági panaszok is. A helyszínen már megmenteni nem volt mit, úgyhogy fotóztam és a kerület jegyzőjéhez fordultam a történtek miatt.
2018. november elsejétől hatályos ugyanis a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló rendeletünk, eszerint afa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén is.Rendeletünk 6. §-a szerint: fás szárú növényt kivágni – néhány meghatározott kivétellel – csak végleges fakivágási engedély alapján szabad, e szerint az engedélyt a jegyző adja ki, a fakivágás engedélyezésének keretében rendelkezik a kivágott fa pótlásáról is. Az engedélynek tartalmaznia kell a kivágás indokát, a pótlásként elültetendő előnevelt fa darabszámát, fajtáját, a pótlás helyét és határidejét, vagy a pénzbeli megváltás összegét, valamint a befizetés határidejét is.
Kikértem tehát az adott fakivágásra készült engedélyt, bár gyanítottam, hogy ez az idő rövidsége miatt nem készülhetett el.
Ezért az alábbi kérdéseket is feltettem:
A két fa pótlására a rendelet mely pontja alapján kerül sor?
A pótlás során milyen helyszínre, mikor és pontosan hány facsemete kerül telepítésre?
A gyorsan érkező válaszhoz korrekt módon megkaptam egy szakértői véleményt is. Bár nem mindenben értek egyet a történtekkel (leginkább a számomra még mindig nehezen megmagyarázható facsonkítás fáj), azt le kell szögeznem a hivatal gyorsan és korrektül járt: a beérkezett kérdéseim alapján kivizsgálta az ügyet és szakértői véleményekkel alátámasztott választ kaptam.
E szerint a kivágott fa egy kanadai nyár, míg a csonkolt egy gömbjuhar volt.
A fakivágás még a régi eljárások szerinti módon, de pontosan dokumentált volt, az előzmények szerint felmérték az állapotokat és a fát az Önkormányzat kérésére vágták ki.
magyar név: kanadai nyár
Fa magassága
12 m
Törzs magassága
2 m
Törzs átmérője
40 cm
Korona átmérője
8 m
Forintban kifejezhető faérték
37.500.-
A mostani helyszíni szemle során már csak a tuskót és a felaprított törzs néhány darabját találták meg. A fakivágás egy mászóka környezetének védelmében és balesetmentessé tételének érdekében történt. A kanadai nyár gyökérzete erőteljesen megemelte a mellette található mászóka gumiburkolatát és a betonszegélyeket is, valamint az óvodaépület udvari kijáratának burkolata alá is bekúszott.
Szakvélemény szerint: A fa kivágása ingatlanvagyon rongálása, és az ennek következtében kialakult balesetveszély elhárítása céljából indokolt volt.
Ezt elfogadva a facsonkítás azonban valóban dühítő:
A fa a kerítés belső oldalán végig ültetett gömbjuhar fasor egyik tagját csonkolták ugyanis meg. Csonkolására pedig azért volt szükség, hogy az építési törmelék elszállításához szükséges konténer bekerülhessen az óvoda területére.
magyar név: gömbjuhar
Fa magassága
4,5 m
Törzs magassága
2 m
Törzs átmérője
25 cm
Korona átmérője
4,5 m
Forintban kifejezhető faérték
210.000.-
A koronaalapból korábban eltávolított két vázág után az utolsót is lefűrészelték, a rendeletben rögzített csonkolás tehát a 90%-os koronacsökkentéssel megvalósult.
Öröm az ürömben, hogy a fasorban a csonkolt fa helyett egy fajtaazonos gömbjuhar, valamint a kanadai nyár helyett is egy gömbjuhar lesz elültetve az óvoda udvarán belül egy másik kijelölt helyszínen.
Tisztelt Mach Péter Képviselő Úr!
Az alábbi megkeresése kapcsán egyeztettem a VGO-val, az általuk rendelkezésemre bocsátott információk alapján a következőkről tájékoztatom:
A Nyitnikék Óvoda Boróka tagóvodájában történt fakivágás és csonkolás indokoltságát a mellékelt szakvéleménnyel támasztjuk alá.
Az óvoda területén a beruházás tervezése, a beszerzés lefolytatása még ez év augusztus hónapban (tehát a hivatkozott önkormányzati rendelet hatálybalépése előtt) megtörtént, a vállalkozó árajánlatában feltüntette a fakivágást és egyéb gallyazási munkálatot, melyek ennek megfelelően a szeptember 14-én aláírt szerződésében is szerepelnek.
Tekintettel arra, hogy mindkét esemény a 26/2018. (X.26.) önkormányzati rendelet hatálybalépését követően valósult meg, a rendelet alapján a fapótlási kötelezettség fennáll, mely a rendelet 8. § (2) bekezdése értelmében a kivágott illetve csonkított fa darabszámával azonos mértékben, azonos helyrajzi számon fog megvalósulni. A pótlást az Önkormányzat elvégzi/elvégezteti 2019. tavaszán.
Tisztelettel:
Demjanovich Orsolya jegyző Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Önkormányzata
November elsejétől rendelet védi a fákat Pesterzsébeten! Tavaly megígértem, hogy mindent megteszek, hogy megállítsuk a facsonkításokat és fakivágásokat a kerületben! Májusban pedig azt írtam, hogy Pesterzsébet nemet mondott a facsonkításokra, és azt ígértem, hogy ősszel már nem lehet majd engedély nélkül egészséges fákat kivágni vagy csonkolni a kerületben!
November elsejétől fás szárú növényt kivágni – néhány kivételtől eltekintve – csak végleges fakivágási engedély alapján szabad. S ami talán újszerű a hasonló rendeletekhez képest: nagyon fontos eleme, hogy a fa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén.
A közterületen kivágott fa pótlása nem történhet inváziós fajú fás szárú növénnyel, s a kivágott fa törzsátmérőjével azonos mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú területen kell majd gondoskodni. A rendelet a fás szárú növények védelme, és rongálásának, értékcsökkenésének és pusztításának megakadályozása mellett a zöldfelület növényállományának pótlásáról való gondoskodást is biztosítja.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, amennyiben most is henteseket és mészárosokat küldenek a közműszolgáltatók a fák gallyazására kertészek helyett, akkor kénytelenek lesznek később szakembereket küldeni, amikor a lombkoronájukat vesztett fák törzsátmérőjével azonos mennyiségű csemetét elültetik a kerületben.
A kora tavaszi ifjítások, fametszések során még barbár támadások tehetetlen szemlélői voltunk eddig, az egész országra jellemző az is, hogy a közműszolgáltatók a fák metszését kertész helyett hentesekre és mészárosokra bízza. Ők pedig hiba nélkül látják el a feladatokat: darabolnak, csonkítanak, madárfészket pusztítanak. Amikor megjelennek a buldózerek, láncfűrészek akkor vesszük észre mi is vesz minket körül, s próbáljuk menteni értékeinket.
Pesterzsébeten a strand és jódos-sós fürdő építésekor nem volt szempont a fák lombja és az árnyék, sajnos itt is áldozatul estek a parti fák a beruházásnak. A facsonkítások pedig havi rendszerességgel problémát okoznak. Tavaly a Fővárosi Munkaügyi Központ pesterzsébeti fiókjának és az ELMÜ-nek a facsonkításai okoztak komoly, de jogos felháborodást. Kettévágott törzsek, megfelezett lombkoronák, lassan pusztuló fák mutatták az ELMÜ gallyazási útvonalát.
Majd javaslatomra a Madarak és Fák Napjára pedig többszörös egyeztetések után elkészült, és egy többlépcsős társadalmi egyeztetéssel záródó folyamat után november elsején hatályba is lépett a Fásszárú növények védelméről szóló rendeletünk rendeletünk.
Sajnos ma a kormányrendelet úgy szól, hogy a fa által okozott károkért a kezelő felel, amivel sikerült közellenséggé tenni a fákat, mind a közműcégek, mind a parkokat, közterületeket kezelők szemében. Emiatt egyre gyakoribb, hogy a gallyazás nem a fák ápolásának céljával történik, hanem a másik közmű védelmében (űrszelvény biztosítása). Vagyis nem arra figyelnek, hogy a fának mi volna jó, hanem arra, hogy minél messzebb legyen a vezetéktől és minél később kelljen legközelebb arra járni, minél csököttebbre visszavágott csonkok legyenek a területen. Ráadásul a nem szakszerű gallyazásnál (csonkítás, ifjítás), előfordul, hogy a kéreg szakad, a metszlap sérül és nincs sebkezelve. Ennek következtében a seb bekorhad idővel és veszélyessé válik a fa. Visszavágásnál persze az ezt jól tűrő fák ismét kihajtanak, de ezek a hajtások nem szervesülnek olyan jól a fa koronarendszerébe, mint az organikus ágak, ezek sokkal törékenyebbek.
Ezért a szakszerűtlen metszéseknél, csonklásoknál a fa értéke mind esztétikai, mind ökológiai szempontból erősen csökken. Ezért volt fontos a kerületi rendeletben szabályozni a facsonkítások és metszések közötti különbséget. Rendeletünk szerint a fa jelentős mértékű csonkítása: olyan mértékű beavatkozás a fa állagába, mely annak további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, ökológiai vagy esztétikai értékét jelentősen csökkenti, vagy amire közvetlenül visszavezethető két éven belül a fa jelentős mértékű pusztulása.
Ezúton is köszönöm Kernné dr. Kulcsár Dóra osztályvezető asszony segítségét és munkáját, Komoróczy László, Csaszny Márton és Fekete Katalin képviselőtársaim javaslatait, a Megújuló Pesterzsébet frakció támogatását és a képviselő-testületnek, hogy pártállástól függetlenül egyhangúan támogatta a rendelet megalkotását és elfogadását!
“Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”
Az Önkormányzat mostani szabályozása megengedőbb a családi és társasházak területén fekvő fák esetében és jóval szigorúbb feltételeket szabott saját maga számára, de egy fontos üzenettel bír: közös felelősségünk környezetünk és egészségünk védelme, a tiszta levegő biztosítása.
Egy rendelet nyilván nem állítja meg a fák csonkítását és kivágását, de ha szigorúan betartjuk és betartatjuk akkor segíthet annak visszaszorításában. Sajnos egyelőre a Rendvédelmi Osztály nem alkalmazza engedély nélküli fakivágás esetén a helyszíni bírság gyakorlatát, de az engedély nélküli fakivágások esetén alkalmazandó szankciókat is érdemes rendeletbe foglalni, ezt a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 23/2015. (IX.21.) önkormányzati rendelet fogja pontosan tartalmazni.
S persze a puding próbája az evés: tegnap lakossági panasz érkezett, hogy a Nyitnikék Óvoda Boróka tagóvodájának felújítása során egy fát jelentős mértékben megcsonkítottak és egyet pedig kivágtak.
Ma levélben kértem felvilágosítást a kerület jegyzőjétől, hogy a beruházó rendelkezett-e fakivágási engedéllyel, illetve a két fa pótlására a rendelet mely pontja alapján kerül majd sor, és a pótlás során milyen helyszínre, mikor és pontosan hány facsemete kerül telepítésre.
A tavalyi facsonkítási botrány után, idén már 3 nappal előre jeleznie kell a Munkaügyi Központnak ha gallyazni, ifjítani szeretné a fákat az udvarán.
Tavaly novemberben írtam arról, hogy Budapest Főváros Kormányhivatala XX. Kerületi Munkaügyi Hivatala a kertjében – igaz a kerítésükön belül – sorozatban csonkítja meg a fákat. Az ott lakók szerint a munkaügyi központ vezetője arra hivatkozik, hogy a fák veszélyesek a parkoló autókra, az ilyenkor lehulló levelek zavarják a kormányhivatal munkatársait, s néhány beteg ág balesetveszélyesen hajlik ki a parkolóra. A lakók már tavaly próbálták meggyőzni, hogy csak a beteg részeket szedjék le, de kérésük süket fülekre talált. A tavaly megcsonkított fa ott meredezik ágak nélkül, kivágásra várva. S mindenki attól fél a mostani csonkítások is ezzel járhatnak.
Akkor azt ígértem, hogy a bizottság elnökeként a Környezetvédelmi és Városfejlesztési bizottságban kezdeményezni fogom, hogy a kerület vizsgálja meg milyen lehetőségei vannak megelőzni a hasonló eseteket. A 2018. évi munkaterveben rögzítettük is feladatként, most februárban elkészült egy tájékoztató a kerület fásítási és parkgondozási feladatairól, a kerületben végzett gallyazásokról (erről majd egy bejegyzésben külön beszámolok), áprilisban pedig egy cselekvési programot alkotunk a facsonkítások megakadályozására a kerületben.
Csütörtökön pedig a javaslatomra úgy döntött a képviselőtestület, hogy a használati szerződésben rögzíti, hogy amennyiben a Munkaügyi Központ az ingatlan területén gallyazási munkálatokat kíván végezni, azt 3 nappal a munkálatok megkezdése előtt köteles az önkormányzatnak bejelenteni, így a kerület kertésze is ellenőrizheti a gallyazást. Ráadásul Völgyesi Krisztián Megújuló Pesterzsébet-es frakciótársam javaslatára arról is tárgyalásokat kezdeményez az önkormányzat, hogy az adott udvarra szüksége van-e az intézménynek vagy megnyithatóvá válik, hogy az itt lakók parkfelületét, pihenőövezetét növelhessük.
A Gazdasági Bizottság javasolja a Képviselő-testületnek, hogy
a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11.§ (13) bekezdése alapján 2018. augusztus 1. – 2023. július 31. napjáig terjedő időszakra ingyenesen használatba adja a kizárólagos tulajdonát képező Budapest XX. János utca 6. szám alatti (170204/62/A/1 hrsz) 593 m2 alapterületű helyiséget Budapest Főváros Kormányhivatala XX. kerületi Hivatalának Foglalkoztatási Osztálya (Munkaügyi Kirendeltség) (telephelye: 1203 Budapest, János utca 6.) részére azzal, hogy a közműdíjakat a helyiség használója fizeti meg.
a használati szerződésben rögzítse, hogy amennyiben a bérlő az ingatlan területén gallyazási munkálatokat kíván végezni, azt 3 nappal a munkálatok megkezdése előtt köteles a bérbeadónak bejelenteni.
kérje fel a Polgármesteri Hivatalt annak vizsgálatára, hogy a Budapest XX. János utca 6. szám alatti ingatlan udvara megnyitható-e a közforgalom számára és ezügyben folytasson tárgyalásokat Budapest Főváros Kormányhivatalával.
kérje fel a Polgármestert a szükséges intézkedések megtételére és felhatalmazza a használati megállapodás aláírására.
Felelős: Gazdasági Bizottság elnöke
Határidő: adott
Áprilisban folytatjuk és megállítjuk a facsonkításokat a teljes kerületben!
November elsejétől fás szárú növényt kivágni – néhány kivételtől eltekintve – csak végleges fakivágási engedély alapján szabad. S ami talán újszerű a hasonló rendeletekhez képest: nagyon fontos eleme, hogy a fa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén. 
Ez gyakorlatilag azt jelenti, amennyiben most is henteseket és mészárosokat küldenek a közműszolgáltatók a fák gallyazására kertészek helyett, akkor kénytelenek lesznek később szakembereket küldeni, amikor a lombkoronájukat vesztett fák törzsátmérőjével azonos mennyiségű csemetét elültetik a kerületben.
