Szóljunk bele, hogy mi legyen a letarolt véderdőnk helyén!

A Gubacsi lakótelepet és a Mediterrán lakóparkot sújtó légszennyezés ellen létrehozott véderdősávot Szabados Ákos polgármester az elmúlt években sziszifuszi munkával átsoroltatta, majd letaroltatta.

Nehéz szülés volt (a főváros többször is viszadobta), de végül sikerült, így a zöldfelület letarolása után ma már gazdasági területként történő hasznosítását tervezheti a beruházó.

A mostani javaslat már csupán egy kisebb telekrészlet átsorolását tartalmazza úgy, hogy a beruházó cserében fasort ültet a soroksári kertek irányában.

A beruházó által készített települési tanulmányterv komoly előrelépés, hogy a ma már csak papíron zöldfelületként nyilvántartott terület helyett végre fasort ültetnek. A fontos gesztus mellett azonban hátránya továbbra is az, hogy nem a Dél-pesti szennyvíztisztító bűzszennyezését csökkenti a javasolt helyszín, ezért érdemes lenne megfontolni, hogy az adott telkek északi oldalán is legyen fasor kialakítva, mind a Közműhelytelep utca 26-30 közötti sávban, mind a KÉSZ módosítással érintett telek szélén.

A KÉSZ módosítás anyaga, a Telepítési tanulmányterv  itt érhető el. Az egyeztetési anyaggal kapcsolatban észrevételt, véleményt a február 26-ig lehet az alábbi módon tenni:

  • papír alapon a Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal, Főépítészi Iroda – 1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1. címre,
  • elektronikusan a foepitesz@pesterzsebet.hu email címre megküldve.

Aki szeretne a javaslatban foglaltaknál több fát a területen, vagy más ötlete, véleménye van, az tegye meg!

Megjött a korai november: megérkezett az átható, égett szemét szaga

A hét elején egyetlen napra be kellett fűteni azon családi házakban, amelyekben kihívásokkal küzd a szigetelés. Így a fővárosi peremkerületek (15, 16, 18, 19, 20, 21, 23), szegényebb, szegregált zónáiban megjelent a mindent átható bűzszennyezés, a szeméttel fűtés szaga.

letoltes_5.jpgS akkor érkezett sokkoló hírként az is, hogy Magyarországon a légszennyezettségi helyzet még a kínainál és indiainál is rosszabb – áll az Európai Számvevőszék (ECA) jelentésében. A jelentés szerint ez 1,8 elveszett egészséges évet jelent száz lakosra vetítve Magyarországon, ami több mint kétszerese az EU átlagának, és magasabb, mint a kínai vagy indiai értékek. 

Az ENSZ egészségügyi szervezetének, a WHO-nak a tanulmánya szerint pedig Magyarországon 100 ezer lakosból 82 fő hunyt el a légszennyezettséggel összefüggő betegség következtében. Ezzel hazánk a nyolcadik legrosszabb ország a világon ebből a szempontból.

Persze gond egy szál sem, hiszen Pesterzsébeten nem is mérik a levegőminőséget. Ha nem mérjük, akkor nyilván nincs is légszennyezés, gondolhatnánk. Ha azonban nem hiszünk a struccpolitika sikerében és nem akarjuk a fejünket a homokba dugni, akkor nem ez a megoldás! 

Párbeszéd pesterzsébeti képviselőjeként ezért javasoltam már a nyáron a képviselő-testületnek, hogy vegyük fel a kapcsolatot a Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szakmai irányítását végző Földművelésügyi Minisztériummal és a fővárossal, hogy Pesterzsébeten is rendelkezésre állhassanak mérési adatok a levegő minőségéről. A döntésnek köszönhetően ez a része megindult a folyamatnak.

jb410727_no_text.JPGDe mi az amit ismerünk pontos helyi mérések nélkül is?

Pesterzsébet nem rendelkezik jelentős ipari tevékenységgel, azonban erősen kitett a környező, jellemző légáramlási irányokba eső kerületekből érkező ipari légszennyezőknek. A főváros belsőbb részein kibocsátott légszennyezőanyagok a jellemző légáramlási viszonyoknak megfelelően ugyanis Pesterzsébet és Csepel irányába távozik. Emellett jelentős légszennyezőanyag-kibocsátó ágazat a helyi és átmenő közlekedés, továbbá allergén polleneket termelő növények jelenléte. valamint a helyi energiatermelés és a lakossági fűtés. A fűtési szezonban pedig a peremkerületekben a légszennyezésért ma már a lakossági fűtés a felelős leginkább, a lakások töredéke felel meg csupán az energiahatékonysági követelményeknek. Ez utóbbi az elmúlt években komoly légszennyezést okoz a festett fa és szeméttüzelés miatt.  A távfűtéssel nem ellátott területeken, különösen a szegregálódó településrészekben általános probléma, hogy a téli időszakban a levegő tisztasága nem megfelelő. Gazdasági megfontolásokból tömeges a visszatérés a fával való tüzelésre, vagy más (akár szemét) szilárd anyagok tüzelésére, ami jelentősen rontja a levegő minőségét, fokozza a szmog kockázatát.

Nyilván a megoldás kulcsa a kormány kezében van, ők tehetnének legtöbbet a légszennyezés csökkentéséért. A kormány rezsiharca ugyanis éppen a vezetékes gázellátás vagy távfűtés nélküli ingatlanokban élőket és a szegényeket hagyta magára: ezekben a házakban és lakásokban fűtenek rossz hatásfokú berendezésekkel, itt égetnek el szemetet vagy bármit, ami elérhető, mert a tüzelő drága. Mindez már közvetlen életveszélyt, mérgezést is jelenthet. Az épületek energiahatékonysági felújítására kapott uniós támogatást a lakások és lakóházak korszerűsítésére kell fordítani, jól szigetelt, kis fűtés- és energiaigényű házakat és lakásokat kialakítani, amelyek sokkal olcsóbban fenntarthatók. Hosszú távon környezetkímélő technológiákkal lehet a vezetékes közművesítésből kimaradt, elszigetelt lakóhelyekre is megfizethető energiaforrásokat vinni.

hulladekegetes-454x302.jpgAmint megjelennek a téli riasztó adatok, újra téma lesz a szmogriadó szigorítása, pedig ahogy Váradiné Naszályi Márta párbeszédes képviselőtársam fogalmazott „nemcsak a szabályokon, hanem a légszennyezést okozó gyakorlaton is haladéktalanul változtatni kell a lakosság egészsége érdekében.  Ha már itt van a szmog, akkor ugyanis nincs mit tenni, csak várni lehet, hogy elmúljon. Nem lehet előle elbújni, beszivárog a lakásba, iskolába, munkahelyre, kórházba, mindenhová és beteggé tesz.”

A szmog tehát nem fog elmúlni attól, hogy langyos libazsírral kenegetjük!

A kormányzati felelősség persze óriási, de a család- és szegényellenes Orbán-rendszer várhatóan idén sem fog megoldást keresni a problémára, megelégszik látszatintézkedésekkel. Mert ugye ilyen látszatintézkedés most is van:

„A téli rezsicsökkentés végrehajtását követően szükségessé váló további intézkedésekről szóló 1364/2018. (VI. 27.) Korm. határozat” szerint a téli rezsicsökkentésben korábban nem részesült, a vezetékes gáz- vagy távfűtéstől eltérő fűtőanyagot felhasználó háztartások is egyszeri természetbeni támogatásban részesülhetnek a fűtési költségek viselésével összefüggésben. A benyújtás határideje amúgy 2018. október 15.

Aki pedig lemarad az kimarad, a szociális érzékenységet biztosító pályázat utolsó mondata ugyanis így szól: A határidő elmulasztása ugyanis jogvesztő! 

Pedig a lakhatás alapvető állampolgári jog kellene legyen, s a lakhatáshoz hozzátartozik az otthonunk fűtése is.

Rövidtávon a helyi önkormányzatokra, civil közösségekre vár a feladat:

  • közösségi szigetelési programok szervezése,
  • a tisztított, jó minőségű „hulladék” fa eljuttatása a rászorultakhoz,
  • adományprogramok,
  • segítőszolgálatok kiépítése és működtetése.

Ha nem szeretnénk Pesterzsébeten az égetett szemét szagával kelni és feküdni, ha nem akarunk a fűtés hiánya miatt kihűlt embereket a lakóközösségünkben, ha fontos, hogy szomszédaink is emberhez méltó módon élhessenek akkor lépnünk kell az ügyben.

Az októberi bizottsági üléseken kezdeményezni fogom, hogy vizsgáljuk meg az Önkormányzat milyen lépéseket tehet meg a saját eszközeivel, mire biztosít lehetőséget a költségvetés, hol kell újrafoltozni a szociális védőhálót. Kihez jutott el az egyszeri a rezsicsökkentés áldozatainak nyújtott kárpótlás lehetősége, milyen módon reklámozzuk azt a rászorultak között.

A levegő tisztasága ugyanis közös ügyünk!

Szaron csúszhat el az olimpiai pályázat?

Esik az eső, fingik a ló, szaron csúszik az Olimpia.

A kormány mindent megtesz azért, hogy bár a főváros lakossága ellenzi, mégis Budapesten rendezzék a 2024-es olimpiát. Ennek aztán alárendelt mindent, megsemmisíti a népszavazás intézményét, megszünteti a csepeli HÉV-et, átalakítja és megrövidíti a ráckeveit, új hidat épít és még a központi helyszínekhez közeli Illatos úti Vegyi Művek környezetszennyező épületeit is lebontja.

Lehet, hogy profán módon a szaron csúszik el az egész pályázat, s a főváros szennyvize lesz az, ami mégis megállítja ezt a folyamatot? A kérdés ugyanis valóban az, hogy győzhet-e egy olimpiai pályázat a hasonló, riói fiaskó után úgy, hogy Budapesten képtelenek kezelni az olimpiai helyszínek szennyvízproblémáit.

A képek forrása. csepel.info és a 20.kerulet.ittlakunk.hu

A rendezvény folyóparti eseményeit ugyanis a kormány a Ráckeve-Soroksári Duna-ág ferencvárosi, csepeli és pesterzsébeti szakaszaira tervezi. Pesterzsébetiként a Duna-part fejlesztési terveinek csak örülni tudok, A Velo 6 kerékpárút és a ferencvárosi elhanyagolt partszakasz fejlesztése, csónakházak, evezőspályák építése egy élhető, szerethető városrésszé alakíthatná Budapest ezen részét. Ráadásul ha megépül a mobilgát Óbudán, az utolsó természetközeli partja marad a fővárosnak.

Komoly gondok vannak azonban a területhez közel eső Dél-pesti Szennyvíztisztítóval. Idén nyáron ismét megnőtt a környéken a bűzpanaszok száma, a szomszédos Pesterzsébet illetékes bizottsága negyedévente foglalkozik a problémákkal, az egyre aggasztóbb hírek újabb és újabb kérdéseket vetnek fel, az üzem azonban leginkább csak ködösít, tájékoztató anyagaik üresek és nem a valós problémákra reflektálnak. A növekvő lakossági panasz miatt a Kormányhivatal is vizsgálatot indított és korántsem talált mindent rendben. A szagmérési eredmények alapján ugyanis megállapítható volt, hogy a szennyvíztisztító telep Duna felőli oldalánál a szennyvízkezelésből eredő szag meghaladta a határértéket és ez nem felelt meg a „KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK”-nak. Emiatt 2016. május 25-én eljárást is indítottak a telep ellen és meg is bírságolták azt, s ami ennél sokkal fontosabb: arra kötelezték a Zrt-t, hogy ezentúl végre érdemi méréseket végezzen, s valós tájékoztatást nyújtson a bűzterhelésről.

Most pedig a csepel. info hírei szerint Csepel Önkormányzata unta meg a tétlenséget miután több méter széles, bűzölgő fekáliaszőnyeg borította be a víz felszínét a Kis-Duna parton. A portál információi szerint az önkormányzat mintát vett a vízből és vizsgálatot indított a szennyezés miatt. Az okok azonban gyaníthatóan ugyanazok mint eddig: technológiai probléma. Nem bírják a záportározók a felhőszakadások csapadékvíz-mennyiségét. Nagyobb esők után-közben a tisztítómű 3600 m3-es záportározója nagyjából húsz perc alatt telik meg teljesen. Ez után a csapadékvízzel felhígult szennyvíz átbukik a záportározón, és egyenesen a Kis-Dunába folyik.

A klímaváltozás, az időjárás szélsőségesebbé válása miatt az ilyen esetek egyre gyakoribbak. Havonta fordul elő annyi, három-négy kényszerű szennyvíz-átvezetés, mint korábban egy teljes év alatt. Bár a csapadékvízzel keveredett szennyvíz is büdös, ötszörös hígításnál annak átvezetése Európa számos részén megszokott eljárás, mert a telepet üzemeltetők szerint a hígulás miatt kisebb veszélyt a környezetre. Félretéve, hogy ilyen alapon kár az egész telepet üzemeltetni elég lenne kellő mennyiségű vízzel hígítani az érkező szennyvizet s mehet minden a Dunába, különösen veszélyessé az teszi ezt az eljárást, hogy a szennyvíztisztító átemelője Soroksáron a zsilipekkel lezárt RSD-be ereszti a mocskát. S bár már 2014-ben is tervben volt a záportározók bővítése, de ez is csak az átbukás bekövetkeztének idejét nyújtaná meg, s növelné a környező lakott területen a bűzt, más megoldást kell tehát találni.

Az uniós szabályok szerint már nem lehet a csapadékvizet ezekbe a csatornákba bekötni. Amíg ugyanis a csapadékvíz is ezeken a csatornákon folyik addig a nagyobb esők esetén a záportározók telítődnek, szárazság esetén pedig a szennyvíz szikkadtsága, sűrűsége okoz problémát és teszi tönkre a biológiai szűrőket. A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep záportározóit is akkor lehet valóban mentesíteni, ha szennyvízcsatornák mellett egyre több csapadékvíz-csatorna épül, melyek már nem a szennyvízcsatornákba kerülnek bevezetésre, vagy a társasházak saját területeiken oldják meg a csapadékelvezetés, szikkasztás problémáit.

poop.jpgPesterzsébet például a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletében kiemelten kezeli a kérdést és bünteti azt, aki „magántulajdonban lévő ingatlan területéről csapadékvizet közterületre szándékosan kivezet – kivéve azon zártsorú beépítések tetőszakaszait, amelyek telepítése ezt fizikailag nem teszi lehetővé – vagy közterületen lévő szennyvízcsatornába szándékosan bevezet. Ennek forrásigénye rövidtávon azonban meghaladja a lakosság lehetőségeit, komoly beruházást igényel, ezért is határozott meg a kerület az adott rendelkezés bevezetésére 5 éves határidőt. A főváros más kerületei pedig még később ébrednek, ráadásul ez a probléma gyorsan és hatékony helyi szinten nem orvosolható. Határozott kormányzati szándék és források nélkül nem megoldható. Valószínűleg egy, de lehet, hogy két stadion árába is belekerülhet a probléma rövid és hosszú távú rendezése, de addig amíg a főváros és környékének természeti kincsét a Ráckevei-Soroksári Duna ágat úgy szennyezzük, hogy minden jelentősebb esőzéskor tisztítatlanul öntjük bele a szennyvizet komolytalanná teszi a kormány Olimpia-terveit.

A Kormányhivatal nem lát, nem hall, nem szagol

A Kormányhivatal nem lát, nem hall, nem szagol. Válaszolt a Pest Megyei Kormányhivatal is a Ferencvárosban és Pesterzsébeten érezhető bűzszennyezés ügyében beadott adatigénylésemre.

A helyszíni ellenőrzésekről 3 db hivatalos feljegyzést is csatoltak. Október 5-én, 15-én és 21-én is tartott szemlét a hivatal munkatársa. 

„Olyan maró szagfelhőket érezni időnként, mint a régi termelés idején. Az elmúlt két hétben mintha még sűrűbben fordulna ez elő – állítja a Borsnak egy pesterzsébeti asszony, aki még újféle szagokat is felfedezni vélt az eddig – főként nyaranta – érzett szúrós szag mellett.” Több tucatnyi hasonló lakossági panaszról tudok, s közülük tucatnyit hivatalosan is benyújtottak

S vajon mire jutott a Kormányhivatal az ügyben? Nos, ők a Soroksári út mentén érezhető kipufogógázokon kívül nem érzékeltek semmit.

buddha-arany-nem-lat-nem-hall-nem-beszel-e0139_b5110016_1.jpg

A Pest Megyei Kormányhivatal válaszlevele.

A levél mellékletei.

Egy ember halad a sztrádán és hallgatja a közlekedési híreket:

– Figyelem, az autópályán egy őrült sofőr szemben megy a forgalommal!
– EGY? Hát mindenki szembe jön velem!!!

Így érezheti magát a Kormányhivatal is: van ugye az a bűz, amitől mindenki szenved (több tucatnyi panasz, tucatnyi hivatalos bejelentés), csak a hivatal munkatársai nem éreznek semmit.

 Bezárult tehát a kör:

A PE/KTSZ/37338/2015 ügyiratszámon összesített panaszbeadványok
kapcsán az alábbi kérdésekkel fordultam a Kormányhivatalhoz:
– a panaszok kivizsgálásakor hányszor végeztek a helyszínen
vizsgálatot,

Illetve az alábbi adatkérésekkel:
– a panaszok kivizsgálásához kidolgozott cselekvési terv,
– a helyszíni vizsgálatkor felvett jegyzőkönyvek,
– a helyszínen folytatott mérések jegyzőkönyvei.

vegyi_5.jpgA Kormányhivatalhoz a közérdekű bejelentésekben megjelölt területeken eddig háromszor tartott helyszíni szemlét. A helyszíni szemléken azonban a közérdekű bejelentésekben foglalt (ammónia, penész, doh, vegyszerszag, égetett műanyag) szaghatást nem tapasztaltak, így annak forrását és jellegét sem találták meg.

A Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya Levegő- és Zajvédelmi Osztálya jelenleg is folytatja a vizsgálatokat. Az adott terület több négyzetkilométeres, számos telephely található rajta. Az elmúlt másfél hónapban semmilyen mérést nem végzett a hivatal, így arról jegyzőkönyv sem készülhetett.

S mindez az Illatos úti Vegyi Művek közvetlen közelében. Vajon valóban képtelenek másfél hónap alatt megtalálni egy bűzszennyezés forrását vagy titkolnak valamit? Mi folyik az Illatos úton? Miért nem engedik be a kerület önkormányzati képviselőit, hogy ellenőrizhessék a kármentesítést és a hordók biztonságos elszállítását?

Büdösben még nem fagyott meg senki?

Büdösben még nem fagyott meg senki: Ferencváros nem foglalkozik a bűzszennyezéssel. A múlt héten írtam: valami bűzlik Ferencvárosban, penészes, dohos szagot áraszt magából, Bácskai János ferencvárosi polgármester pedig most is hallgat. Nos, azóta válaszolt Ferencváros Önkormányzata a megkeresésünkre: ráadásul tömören, precízen és lényegre törően tették azt. 

gas-mask-check--large-msg-130583939007.jpgHatáskör hiányában továbbították a panaszt a Pest megyei Kormányhivatalnak. Ennyi, egyetlen sort, mondatot sem pazaroltak arra, hogy milyen további lépéseket tesznek az ügyben. Egyetlen gondolat erejéig sem merült fel, hogy a szennyezéssel kapcsolatban bármilyen teendője lenne Ferencváros Önkormányzatának. Senkiben fel sem merült, hogy felelősséggel tartoznak az itt élőkért. S amúgy is: büdösben még nem fagyott meg senki.

Bácskai Jánost, a Ferencvárosi Önkormányzatot és a kerületi képviselőket ugyanis nem érdeklik a lakók panaszai. Nem zavarja őket, hogy a kerületből mérgek árasztják el a fővárost. Nem zavarja őket a bűz, a légszennyezés. Bátran játszadoznak az itt élők egészségével, nem érdekli őket, hogy a környéken tanuló diákok, a szomszédos lakóházakban élő gyermekek, az ipari területen dolgozók mit lélegeznek be.

screenshot_2015-10-29_14_47_26.pngA szaghatás a Soroksári úton a legerősebben a Soroksári út 160. szám alatti Opel Duna Budapest autószervíz környékén észlelhető, de elér Pesterzsébet városközpontjáig, sőt még azon is túl. Az ügyet az teszi pikánssá, hogy a szennyező bűzforrás ismét az Illatos úti Vegyi Művek közelében, azzal egyvonalban, a Soroksári és Gubacsi út mellett valószínűsíthető.

A múlt héten nyílt levelet írtam ferencvárosi képviselőtársaimnak, hogy segítsenek megoldani a problémát, lépjenek az ügyben. A bűz- és légszennyezés kerületeken átívelő probléma, csak velük együttműködve tudjuk rendezni. Bár a szennyezés forrása Ferencvárosban van, közösen kell fellépnünk, mert ha mi nem állunk ki az itt élőkért, más nem fog helyettünk. Arra kértem Őket, hogy álljanak fel a bársonyszékekből, fotelekből, mozgassák meg zsibbadt végtagjaikat és tegyenek végre valamit. Válasz még nem érkezett.

Nem baj, én nem hagyom abba!

Október 17-én adatkikéréssel fordultam a Kormányhivatalhoz is.

A PE/KTSZ/37338/2015 ügyiratszámon összesített panaszbeadványok kapcsán az alábbi kérdést tettem fel:
– A panaszok kivizsgálásakor hányszor végeztek a helyszínen vizsgálatot?
Illetve az alábbi adatkérésekkel fordultam hozzájuk:
– a panaszok kivizsgálásához kidolgozott cselekvési terv,
– a helyszíni vizsgálatkor felvett jegyzőkönyvek,
– a helyszínen folytatott mérések jegyzőkönyvei.

November 2-án jár le a határideje a Kormányhivatalhoz benyújtott adatkikérésemnek is, addig kell beszámolniuk arról, mit tettek a szennyezés forrásának feltárásáért eddig, és mi módon próbálják azt felszámolni.

November 3-án pedig a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság ülésén újra napirendre vetetem a kérdést, s folytatom a harcot, nem létezik, hogy hónapokig szabadon, büntetlenül lehessen ezt megtenni.

Meg kell találni a szennyezést okozó üzemet, telephelyet, és azonnal be kell zárni!15291.jpg