Tarvágták a véderdőt, mert kellett a fa

A Pilisi Parkerdő hatalmas területet érintően tarvágásba kezdett a Dél-pesti Szennyvíztisztító melletti soroksári véderdőben márciusban. Ahogy a parkerdő levelében is áll: a munkálatok főként a nemesnyár állomány kitermelésére irányultak.

Az adott erdősáv nyújt védelmet a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark számára mind biológiai kártevőktől, mind bűz- és légszennyezéstől.

Tavasszal azt állítottam, hogy a tarvágás miatt a közvetett módon érezhető klímaválságon túl komoly bűzszennyezést is fog okozni a nyáron, ami bizony azonnal érezhető lesz. A korai kánikula és szárazság miatti forró júniusi éjszakák bizonyították, hogy igazam volt: jelentősen nőtt a bűzszennyezés Pesterzsébet érintett részein.

Tavasszal levelet írtam a parkerdőnek és a szennyvíztisztítónak is, majd Pesterzsébet Önkormányzatának képviselőtestületi ülésén kértem meg Szabados Ákos polgármestert, hogy vegye fel a kapcsolatot Soroksár Önkormányzatával, hogy közösen lépjenek fel az ügyben: a fapótlásért és a véderdő rekonstrukciójáért, illetve rövidtávon kezeljék a tarvágás miatti hatalmas károkat.

A cikksorozat első részében a tavaszi levelezést és a képviselőtestületi ülésen elhangzottakat teszem közzé.

————————————————————————————————————

Részlet Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzat Képviselő-testületének 2025.  április 3-i ülésének jegyzőkönyvéből:

Mach Péter: … Soroksáron tarvágásba kezdtek a régi soroksári véderdőben. Ma már nincs ilyen jogi kategória, hogy véderdő, de ez látja el a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark bűz- és biológiai védelmét. Észlelte, hogy Pilisi parkerdős autók érkeznek a területre, így írt levelet a Pilisi parkerdőnek, valamint az Fővárosi Csatornázási Művek ZRt-nek. A jelenleg folyamatban lévő fakivágási, erdőkarbantartási munkákat végez az FCSM. Kéri, hogy kapjanak választ arról, hogy ezen a területen mi történik? Milyen beruházás lesz a területen?

Szabados Ákos polgármester: Felkéri dr. Kulcsár Dóra osztályvezetőt, hogy kérjen tájékoztatást fenti ügyben Soroksár önkormányzatától. 

————————————————————————————————————

Levelezés a márciusi tarvágásról:

Tisztelt FCSM Zrt!

A Pilisi Parkerdő tarvágásba kezdett a Dél-pesti Szennyvíztisztító melletti soroksári véderdőben.

Az adott erdősáv nyújt védelmet a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark számára mind a biológiai kártevőktől, mind bűz- és légszennyezéstől.

A véderdő kipusztítása miatt érintett körzet képviselőjeként az alábbi kérdéseket teszem fel:
–        Készült-e hatástanulmány, hogy a véderdő ilyen mértékű kivágása milyen hatással van az érintett lakótelepekre?
–        Felvették-e Önökkel a kapcsolatot a Pilis Parkerdő Zrt, hogy közösen készülhessenek fel a várható problémákra?
– Milyen módon tud az FCSM Zrt segíteni a várható bűzszennyezés elleni küzdelemben?

Várom megtisztelő válaszukat!

Mach Péter

Pesterzsébet önkormányzati képviselője

————————————————————————————————————

Tisztelt Mach Péter Önkormányzati Képviselő Úr!

Társaságunkhoz 2025. március 28- án e-mailon érkezett megkeresésével kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adjuk.

A Dél- pesti Tisztítótelep környezetében megkezdett és jelenleg folyamatban lévő fa- kivágási, erdő-karbantartási munkákról FCSM Zrt. előzetes értesítést, tájékoztatást nem kapott a Pilisi Parkerdő Zrt.- től, mint a terület kezelőjétől.

Az esetleges szaghatások megelőzésével összefüggő intézkedéseinket és az Önkormányzat felé történő rendszeres tájékoztatásainkat az alábbiakba foglaljuk össze.

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata és FCSM Zrt. között 2007. május 15- én együttműködési megállapodás megkötésére került sor, melynek elsődleges közös célja mindkét fél részéről a lakosság szolgálatában az Európai Uniós környezetvédelmi elvárásoknak történő megfelelés folyamatos biztosítása.

Az együttműködési megállapodás keretein belül FCSM Zrt. vállalja, hogy az Önkormányzatot rendszeres időközönként tájékoztatja a Társaság környezetvédelemmel kapcsolatosan megtett intézkedéseiről, ideértve a szaghatások csökkentésével kapcsolatos intézkedéseket is. A szaghatások értékelése céljából a Tisztítótelep környezetében évente 8 alkalommal 13 db. kijelölt mérési ponton olfaktometriás vizsgálat keretében történik szaghatás vizsgálat. Merkaptán, ammónia és kén- hidrogén komponensek tekintetében a méréseket FCSM Zrt. a környezeti szagmérésekkel egyidőben végzi.

Szintén olfaktometriás vizsgálat keretében évente 4 alkalommal történik a Tisztítótelepen üzemelő 4 db biofilter kibocsájtásának mérése. FCSM Zrt. vállalta, hogy a biofilterekből kilépő ágakon a szagkoncentráció a korábbi szabványban szereplő 200 SZE/m3 alatt maradjon.

A légszennyező pontforrások kibocsátásának vizsgálatát a jogszabályoknak megfelelően külső akkreditált cég végzi. Az FCSM Zrt. vállalja, hogy a pontforrások vizsgálatát a rendeletekben előírt 5 évenkénti helyett továbbra is éves rendszerességgel végezteti el.

A fentebb felsorolt vizsgálatok mérési eredményeit, jegyzőkönyveit, a megtett intézkedéseket FCSM Zrt. negyedéves írásos beszámoló keretében megküldi az Önkormányzat részére.    

Ugyancsak rendszeres tájékoztatást adunk az Önkormányzat felé a csatornahálózattal és a Tisztítóteleppel kapcsolatos lakossági bejelentésekről.

 Kérjük a fentiek szíves elfogadását.

Tisztelettel: Barabás Győző

————————————————————————————————————–

Tisztelt Mach Péter Úr!

Megkeresését köszönettel megkaptuk, mellyel kapcsolatban az alábbi információkkal tudunk szolgálni:

A Pilisi Parkerdő fő feladata a főváros és térségének állami tulajdonú erdőterületeinek szakszerű, jogszabályoknak megfelelő kezelése, melyet Budapest XXIII. kerület 13/B erdőrészlet esetében is teljes mértékig szem előtt tartunk.

 Az erdőkezelésink alapját a tízéves időtávra készülő erdőterv rendelet képezi, amely az illetékes hatóságok és szervezetek bevonásával készül, és amelyet az erdészeti hatóság határozatban rögzít. Budapesten ez az eljárás 2021-ben zajlott le, a szükséges nyilvánosság biztosítása mellett, beleértve az érintett önkormányzatok tájékoztatását is.

Kollégáink az említett 13/B erdőrészlet esetében is a hatályos erdőterv alapján, annak előírásai szerint jártak el. A munkálatok főként a szennyvíztelep és a vasútvonal közötti idegenhonos nemesnyár állomány kitermelésére irányultak. Ennek oka részben a faállomány műszaki állapota, részben a vasútvonal ideiglenes üzemen kívül helyezése és a felsővezetékek elbontása volt. Az érintett területen a törvényi előírásoknak megfelelő erdőfelújítás megvalósítása biztosított. A munkák megkezdését megelőzően a területileg illetékes önkormányzat előzetes tájékoztatása megtörtént.

A szennyvíztisztító esetleges szaghatásával kapcsolatban tisztelettel jelezzük, hogy ebben a kérdésben társaságunknak nincs illetékessége.

Tisztában vagyunk azzal, hogy az általunk kezelt városi erdők jelentős szerepet játszanak a lakosság életminőségében. E felelősség tudatában indítottuk el Városierdő-fejlesztési Programunkat, amely célul tűzte ki, hogy a potenciálisan érintett partnerekkel együttműködésben korszerű erdőkezelési módszereket alkalmazzunk a városi környezethez igazodva. Programunk eredményeit és céljait kommunikációnk során rendszeresen bemutatjuk, például a Pesterzsébeti Kiserdő kapcsán is, az önkormányzattal közösen folytatott együttműködés révén.

Természetesen nyitottak vagyunk hasonló együttműködésre a szennyvíztelepi erdő esetében is, azonban jelenleg sem az önkormányzat, sem az FCSM, sem harmadik fél nem kezdeményezett ilyen irányú egyeztetést

Üdvözlettel:

 Rittling István
erdészetvezető
Pilisi Parkerdő Zrt.
Budapesti Erdészet

Szóljunk bele, hogy mi legyen a letarolt véderdőnk helyén!

A Gubacsi lakótelepet és a Mediterrán lakóparkot sújtó légszennyezés ellen létrehozott véderdősávot Szabados Ákos polgármester az elmúlt években sziszifuszi munkával átsoroltatta, majd letaroltatta.

Nehéz szülés volt (a főváros többször is viszadobta), de végül sikerült, így a zöldfelület letarolása után ma már gazdasági területként történő hasznosítását tervezheti a beruházó.

A mostani javaslat már csupán egy kisebb telekrészlet átsorolását tartalmazza úgy, hogy a beruházó cserében fasort ültet a soroksári kertek irányában.

A beruházó által készített települési tanulmányterv komoly előrelépés, hogy a ma már csak papíron zöldfelületként nyilvántartott terület helyett végre fasort ültetnek. A fontos gesztus mellett azonban hátránya továbbra is az, hogy nem a Dél-pesti szennyvíztisztító bűzszennyezését csökkenti a javasolt helyszín, ezért érdemes lenne megfontolni, hogy az adott telkek északi oldalán is legyen fasor kialakítva, mind a Közműhelytelep utca 26-30 közötti sávban, mind a KÉSZ módosítással érintett telek szélén.

A KÉSZ módosítás anyaga, a Telepítési tanulmányterv  itt érhető el. Az egyeztetési anyaggal kapcsolatban észrevételt, véleményt a február 26-ig lehet az alábbi módon tenni:

  • papír alapon a Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébeti Polgármesteri Hivatal, Főépítészi Iroda – 1201 Budapest, Kossuth Lajos tér 1. címre,
  • elektronikusan a foepitesz@pesterzsebet.hu email címre megküldve.

Aki szeretne a javaslatban foglaltaknál több fát a területen, vagy más ötlete, véleménye van, az tegye meg!

Megjött a korai november: megérkezett az átható, égett szemét szaga

A hét elején egyetlen napra be kellett fűteni azon családi házakban, amelyekben kihívásokkal küzd a szigetelés. Így a fővárosi peremkerületek (15, 16, 18, 19, 20, 21, 23), szegényebb, szegregált zónáiban megjelent a mindent átható bűzszennyezés, a szeméttel fűtés szaga.

letoltes_5.jpgS akkor érkezett sokkoló hírként az is, hogy Magyarországon a légszennyezettségi helyzet még a kínainál és indiainál is rosszabb – áll az Európai Számvevőszék (ECA) jelentésében. A jelentés szerint ez 1,8 elveszett egészséges évet jelent száz lakosra vetítve Magyarországon, ami több mint kétszerese az EU átlagának, és magasabb, mint a kínai vagy indiai értékek. 

Az ENSZ egészségügyi szervezetének, a WHO-nak a tanulmánya szerint pedig Magyarországon 100 ezer lakosból 82 fő hunyt el a légszennyezettséggel összefüggő betegség következtében. Ezzel hazánk a nyolcadik legrosszabb ország a világon ebből a szempontból.

Persze gond egy szál sem, hiszen Pesterzsébeten nem is mérik a levegőminőséget. Ha nem mérjük, akkor nyilván nincs is légszennyezés, gondolhatnánk. Ha azonban nem hiszünk a struccpolitika sikerében és nem akarjuk a fejünket a homokba dugni, akkor nem ez a megoldás! 

Párbeszéd pesterzsébeti képviselőjeként ezért javasoltam már a nyáron a képviselő-testületnek, hogy vegyük fel a kapcsolatot a Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat szakmai irányítását végző Földművelésügyi Minisztériummal és a fővárossal, hogy Pesterzsébeten is rendelkezésre állhassanak mérési adatok a levegő minőségéről. A döntésnek köszönhetően ez a része megindult a folyamatnak.

jb410727_no_text.JPGDe mi az amit ismerünk pontos helyi mérések nélkül is?

Pesterzsébet nem rendelkezik jelentős ipari tevékenységgel, azonban erősen kitett a környező, jellemző légáramlási irányokba eső kerületekből érkező ipari légszennyezőknek. A főváros belsőbb részein kibocsátott légszennyezőanyagok a jellemző légáramlási viszonyoknak megfelelően ugyanis Pesterzsébet és Csepel irányába távozik. Emellett jelentős légszennyezőanyag-kibocsátó ágazat a helyi és átmenő közlekedés, továbbá allergén polleneket termelő növények jelenléte. valamint a helyi energiatermelés és a lakossági fűtés. A fűtési szezonban pedig a peremkerületekben a légszennyezésért ma már a lakossági fűtés a felelős leginkább, a lakások töredéke felel meg csupán az energiahatékonysági követelményeknek. Ez utóbbi az elmúlt években komoly légszennyezést okoz a festett fa és szeméttüzelés miatt.  A távfűtéssel nem ellátott területeken, különösen a szegregálódó településrészekben általános probléma, hogy a téli időszakban a levegő tisztasága nem megfelelő. Gazdasági megfontolásokból tömeges a visszatérés a fával való tüzelésre, vagy más (akár szemét) szilárd anyagok tüzelésére, ami jelentősen rontja a levegő minőségét, fokozza a szmog kockázatát.

Nyilván a megoldás kulcsa a kormány kezében van, ők tehetnének legtöbbet a légszennyezés csökkentéséért. A kormány rezsiharca ugyanis éppen a vezetékes gázellátás vagy távfűtés nélküli ingatlanokban élőket és a szegényeket hagyta magára: ezekben a házakban és lakásokban fűtenek rossz hatásfokú berendezésekkel, itt égetnek el szemetet vagy bármit, ami elérhető, mert a tüzelő drága. Mindez már közvetlen életveszélyt, mérgezést is jelenthet. Az épületek energiahatékonysági felújítására kapott uniós támogatást a lakások és lakóházak korszerűsítésére kell fordítani, jól szigetelt, kis fűtés- és energiaigényű házakat és lakásokat kialakítani, amelyek sokkal olcsóbban fenntarthatók. Hosszú távon környezetkímélő technológiákkal lehet a vezetékes közművesítésből kimaradt, elszigetelt lakóhelyekre is megfizethető energiaforrásokat vinni.

hulladekegetes-454x302.jpgAmint megjelennek a téli riasztó adatok, újra téma lesz a szmogriadó szigorítása, pedig ahogy Váradiné Naszályi Márta párbeszédes képviselőtársam fogalmazott „nemcsak a szabályokon, hanem a légszennyezést okozó gyakorlaton is haladéktalanul változtatni kell a lakosság egészsége érdekében.  Ha már itt van a szmog, akkor ugyanis nincs mit tenni, csak várni lehet, hogy elmúljon. Nem lehet előle elbújni, beszivárog a lakásba, iskolába, munkahelyre, kórházba, mindenhová és beteggé tesz.”

A szmog tehát nem fog elmúlni attól, hogy langyos libazsírral kenegetjük!

A kormányzati felelősség persze óriási, de a család- és szegényellenes Orbán-rendszer várhatóan idén sem fog megoldást keresni a problémára, megelégszik látszatintézkedésekkel. Mert ugye ilyen látszatintézkedés most is van:

„A téli rezsicsökkentés végrehajtását követően szükségessé váló további intézkedésekről szóló 1364/2018. (VI. 27.) Korm. határozat” szerint a téli rezsicsökkentésben korábban nem részesült, a vezetékes gáz- vagy távfűtéstől eltérő fűtőanyagot felhasználó háztartások is egyszeri természetbeni támogatásban részesülhetnek a fűtési költségek viselésével összefüggésben. A benyújtás határideje amúgy 2018. október 15.

Aki pedig lemarad az kimarad, a szociális érzékenységet biztosító pályázat utolsó mondata ugyanis így szól: A határidő elmulasztása ugyanis jogvesztő! 

Pedig a lakhatás alapvető állampolgári jog kellene legyen, s a lakhatáshoz hozzátartozik az otthonunk fűtése is.

Rövidtávon a helyi önkormányzatokra, civil közösségekre vár a feladat:

  • közösségi szigetelési programok szervezése,
  • a tisztított, jó minőségű „hulladék” fa eljuttatása a rászorultakhoz,
  • adományprogramok,
  • segítőszolgálatok kiépítése és működtetése.

Ha nem szeretnénk Pesterzsébeten az égetett szemét szagával kelni és feküdni, ha nem akarunk a fűtés hiánya miatt kihűlt embereket a lakóközösségünkben, ha fontos, hogy szomszédaink is emberhez méltó módon élhessenek akkor lépnünk kell az ügyben.

Az októberi bizottsági üléseken kezdeményezni fogom, hogy vizsgáljuk meg az Önkormányzat milyen lépéseket tehet meg a saját eszközeivel, mire biztosít lehetőséget a költségvetés, hol kell újrafoltozni a szociális védőhálót. Kihez jutott el az egyszeri a rezsicsökkentés áldozatainak nyújtott kárpótlás lehetősége, milyen módon reklámozzuk azt a rászorultak között.

A levegő tisztasága ugyanis közös ügyünk!

Szaron csúszhat el az olimpiai pályázat?

Esik az eső, fingik a ló, szaron csúszik az Olimpia.

A kormány mindent megtesz azért, hogy bár a főváros lakossága ellenzi, mégis Budapesten rendezzék a 2024-es olimpiát. Ennek aztán alárendelt mindent, megsemmisíti a népszavazás intézményét, megszünteti a csepeli HÉV-et, átalakítja és megrövidíti a ráckeveit, új hidat épít és még a központi helyszínekhez közeli Illatos úti Vegyi Művek környezetszennyező épületeit is lebontja.

Lehet, hogy profán módon a szaron csúszik el az egész pályázat, s a főváros szennyvize lesz az, ami mégis megállítja ezt a folyamatot? A kérdés ugyanis valóban az, hogy győzhet-e egy olimpiai pályázat a hasonló, riói fiaskó után úgy, hogy Budapesten képtelenek kezelni az olimpiai helyszínek szennyvízproblémáit.

A képek forrása. csepel.info és a 20.kerulet.ittlakunk.hu

A rendezvény folyóparti eseményeit ugyanis a kormány a Ráckeve-Soroksári Duna-ág ferencvárosi, csepeli és pesterzsébeti szakaszaira tervezi. Pesterzsébetiként a Duna-part fejlesztési terveinek csak örülni tudok, A Velo 6 kerékpárút és a ferencvárosi elhanyagolt partszakasz fejlesztése, csónakházak, evezőspályák építése egy élhető, szerethető városrésszé alakíthatná Budapest ezen részét. Ráadásul ha megépül a mobilgát Óbudán, az utolsó természetközeli partja marad a fővárosnak.

Komoly gondok vannak azonban a területhez közel eső Dél-pesti Szennyvíztisztítóval. Idén nyáron ismét megnőtt a környéken a bűzpanaszok száma, a szomszédos Pesterzsébet illetékes bizottsága negyedévente foglalkozik a problémákkal, az egyre aggasztóbb hírek újabb és újabb kérdéseket vetnek fel, az üzem azonban leginkább csak ködösít, tájékoztató anyagaik üresek és nem a valós problémákra reflektálnak. A növekvő lakossági panasz miatt a Kormányhivatal is vizsgálatot indított és korántsem talált mindent rendben. A szagmérési eredmények alapján ugyanis megállapítható volt, hogy a szennyvíztisztító telep Duna felőli oldalánál a szennyvízkezelésből eredő szag meghaladta a határértéket és ez nem felelt meg a „KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK”-nak. Emiatt 2016. május 25-én eljárást is indítottak a telep ellen és meg is bírságolták azt, s ami ennél sokkal fontosabb: arra kötelezték a Zrt-t, hogy ezentúl végre érdemi méréseket végezzen, s valós tájékoztatást nyújtson a bűzterhelésről.

Most pedig a csepel. info hírei szerint Csepel Önkormányzata unta meg a tétlenséget miután több méter széles, bűzölgő fekáliaszőnyeg borította be a víz felszínét a Kis-Duna parton. A portál információi szerint az önkormányzat mintát vett a vízből és vizsgálatot indított a szennyezés miatt. Az okok azonban gyaníthatóan ugyanazok mint eddig: technológiai probléma. Nem bírják a záportározók a felhőszakadások csapadékvíz-mennyiségét. Nagyobb esők után-közben a tisztítómű 3600 m3-es záportározója nagyjából húsz perc alatt telik meg teljesen. Ez után a csapadékvízzel felhígult szennyvíz átbukik a záportározón, és egyenesen a Kis-Dunába folyik.

A klímaváltozás, az időjárás szélsőségesebbé válása miatt az ilyen esetek egyre gyakoribbak. Havonta fordul elő annyi, három-négy kényszerű szennyvíz-átvezetés, mint korábban egy teljes év alatt. Bár a csapadékvízzel keveredett szennyvíz is büdös, ötszörös hígításnál annak átvezetése Európa számos részén megszokott eljárás, mert a telepet üzemeltetők szerint a hígulás miatt kisebb veszélyt a környezetre. Félretéve, hogy ilyen alapon kár az egész telepet üzemeltetni elég lenne kellő mennyiségű vízzel hígítani az érkező szennyvizet s mehet minden a Dunába, különösen veszélyessé az teszi ezt az eljárást, hogy a szennyvíztisztító átemelője Soroksáron a zsilipekkel lezárt RSD-be ereszti a mocskát. S bár már 2014-ben is tervben volt a záportározók bővítése, de ez is csak az átbukás bekövetkeztének idejét nyújtaná meg, s növelné a környező lakott területen a bűzt, más megoldást kell tehát találni.

Az uniós szabályok szerint már nem lehet a csapadékvizet ezekbe a csatornákba bekötni. Amíg ugyanis a csapadékvíz is ezeken a csatornákon folyik addig a nagyobb esők esetén a záportározók telítődnek, szárazság esetén pedig a szennyvíz szikkadtsága, sűrűsége okoz problémát és teszi tönkre a biológiai szűrőket. A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep záportározóit is akkor lehet valóban mentesíteni, ha szennyvízcsatornák mellett egyre több csapadékvíz-csatorna épül, melyek már nem a szennyvízcsatornákba kerülnek bevezetésre, vagy a társasházak saját területeiken oldják meg a csapadékelvezetés, szikkasztás problémáit.

poop.jpgPesterzsébet például a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletében kiemelten kezeli a kérdést és bünteti azt, aki „magántulajdonban lévő ingatlan területéről csapadékvizet közterületre szándékosan kivezet – kivéve azon zártsorú beépítések tetőszakaszait, amelyek telepítése ezt fizikailag nem teszi lehetővé – vagy közterületen lévő szennyvízcsatornába szándékosan bevezet. Ennek forrásigénye rövidtávon azonban meghaladja a lakosság lehetőségeit, komoly beruházást igényel, ezért is határozott meg a kerület az adott rendelkezés bevezetésére 5 éves határidőt. A főváros más kerületei pedig még később ébrednek, ráadásul ez a probléma gyorsan és hatékony helyi szinten nem orvosolható. Határozott kormányzati szándék és források nélkül nem megoldható. Valószínűleg egy, de lehet, hogy két stadion árába is belekerülhet a probléma rövid és hosszú távú rendezése, de addig amíg a főváros és környékének természeti kincsét a Ráckevei-Soroksári Duna ágat úgy szennyezzük, hogy minden jelentősebb esőzéskor tisztítatlanul öntjük bele a szennyvizet komolytalanná teszi a kormány Olimpia-terveit.

A Kormányhivatal nem lát, nem hall, nem szagol

A Kormányhivatal nem lát, nem hall, nem szagol. Válaszolt a Pest Megyei Kormányhivatal is a Ferencvárosban és Pesterzsébeten érezhető bűzszennyezés ügyében beadott adatigénylésemre.

A helyszíni ellenőrzésekről 3 db hivatalos feljegyzést is csatoltak. Október 5-én, 15-én és 21-én is tartott szemlét a hivatal munkatársa. 

„Olyan maró szagfelhőket érezni időnként, mint a régi termelés idején. Az elmúlt két hétben mintha még sűrűbben fordulna ez elő – állítja a Borsnak egy pesterzsébeti asszony, aki még újféle szagokat is felfedezni vélt az eddig – főként nyaranta – érzett szúrós szag mellett.” Több tucatnyi hasonló lakossági panaszról tudok, s közülük tucatnyit hivatalosan is benyújtottak

S vajon mire jutott a Kormányhivatal az ügyben? Nos, ők a Soroksári út mentén érezhető kipufogógázokon kívül nem érzékeltek semmit.

buddha-arany-nem-lat-nem-hall-nem-beszel-e0139_b5110016_1.jpg

A Pest Megyei Kormányhivatal válaszlevele.

A levél mellékletei.

Egy ember halad a sztrádán és hallgatja a közlekedési híreket:

– Figyelem, az autópályán egy őrült sofőr szemben megy a forgalommal!
– EGY? Hát mindenki szembe jön velem!!!

Így érezheti magát a Kormányhivatal is: van ugye az a bűz, amitől mindenki szenved (több tucatnyi panasz, tucatnyi hivatalos bejelentés), csak a hivatal munkatársai nem éreznek semmit.

 Bezárult tehát a kör:

A PE/KTSZ/37338/2015 ügyiratszámon összesített panaszbeadványok
kapcsán az alábbi kérdésekkel fordultam a Kormányhivatalhoz:
– a panaszok kivizsgálásakor hányszor végeztek a helyszínen
vizsgálatot,

Illetve az alábbi adatkérésekkel:
– a panaszok kivizsgálásához kidolgozott cselekvési terv,
– a helyszíni vizsgálatkor felvett jegyzőkönyvek,
– a helyszínen folytatott mérések jegyzőkönyvei.

vegyi_5.jpgA Kormányhivatalhoz a közérdekű bejelentésekben megjelölt területeken eddig háromszor tartott helyszíni szemlét. A helyszíni szemléken azonban a közérdekű bejelentésekben foglalt (ammónia, penész, doh, vegyszerszag, égetett műanyag) szaghatást nem tapasztaltak, így annak forrását és jellegét sem találták meg.

A Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya Levegő- és Zajvédelmi Osztálya jelenleg is folytatja a vizsgálatokat. Az adott terület több négyzetkilométeres, számos telephely található rajta. Az elmúlt másfél hónapban semmilyen mérést nem végzett a hivatal, így arról jegyzőkönyv sem készülhetett.

S mindez az Illatos úti Vegyi Művek közvetlen közelében. Vajon valóban képtelenek másfél hónap alatt megtalálni egy bűzszennyezés forrását vagy titkolnak valamit? Mi folyik az Illatos úton? Miért nem engedik be a kerület önkormányzati képviselőit, hogy ellenőrizhessék a kármentesítést és a hordók biztonságos elszállítását?

Büdösben még nem fagyott meg senki?

Büdösben még nem fagyott meg senki: Ferencváros nem foglalkozik a bűzszennyezéssel. A múlt héten írtam: valami bűzlik Ferencvárosban, penészes, dohos szagot áraszt magából, Bácskai János ferencvárosi polgármester pedig most is hallgat. Nos, azóta válaszolt Ferencváros Önkormányzata a megkeresésünkre: ráadásul tömören, precízen és lényegre törően tették azt. 

gas-mask-check--large-msg-130583939007.jpgHatáskör hiányában továbbították a panaszt a Pest megyei Kormányhivatalnak. Ennyi, egyetlen sort, mondatot sem pazaroltak arra, hogy milyen további lépéseket tesznek az ügyben. Egyetlen gondolat erejéig sem merült fel, hogy a szennyezéssel kapcsolatban bármilyen teendője lenne Ferencváros Önkormányzatának. Senkiben fel sem merült, hogy felelősséggel tartoznak az itt élőkért. S amúgy is: büdösben még nem fagyott meg senki.

Bácskai Jánost, a Ferencvárosi Önkormányzatot és a kerületi képviselőket ugyanis nem érdeklik a lakók panaszai. Nem zavarja őket, hogy a kerületből mérgek árasztják el a fővárost. Nem zavarja őket a bűz, a légszennyezés. Bátran játszadoznak az itt élők egészségével, nem érdekli őket, hogy a környéken tanuló diákok, a szomszédos lakóházakban élő gyermekek, az ipari területen dolgozók mit lélegeznek be.

screenshot_2015-10-29_14_47_26.pngA szaghatás a Soroksári úton a legerősebben a Soroksári út 160. szám alatti Opel Duna Budapest autószervíz környékén észlelhető, de elér Pesterzsébet városközpontjáig, sőt még azon is túl. Az ügyet az teszi pikánssá, hogy a szennyező bűzforrás ismét az Illatos úti Vegyi Művek közelében, azzal egyvonalban, a Soroksári és Gubacsi út mellett valószínűsíthető.

A múlt héten nyílt levelet írtam ferencvárosi képviselőtársaimnak, hogy segítsenek megoldani a problémát, lépjenek az ügyben. A bűz- és légszennyezés kerületeken átívelő probléma, csak velük együttműködve tudjuk rendezni. Bár a szennyezés forrása Ferencvárosban van, közösen kell fellépnünk, mert ha mi nem állunk ki az itt élőkért, más nem fog helyettünk. Arra kértem Őket, hogy álljanak fel a bársonyszékekből, fotelekből, mozgassák meg zsibbadt végtagjaikat és tegyenek végre valamit. Válasz még nem érkezett.

Nem baj, én nem hagyom abba!

Október 17-én adatkikéréssel fordultam a Kormányhivatalhoz is.

A PE/KTSZ/37338/2015 ügyiratszámon összesített panaszbeadványok kapcsán az alábbi kérdést tettem fel:
– A panaszok kivizsgálásakor hányszor végeztek a helyszínen vizsgálatot?
Illetve az alábbi adatkérésekkel fordultam hozzájuk:
– a panaszok kivizsgálásához kidolgozott cselekvési terv,
– a helyszíni vizsgálatkor felvett jegyzőkönyvek,
– a helyszínen folytatott mérések jegyzőkönyvei.

November 2-án jár le a határideje a Kormányhivatalhoz benyújtott adatkikérésemnek is, addig kell beszámolniuk arról, mit tettek a szennyezés forrásának feltárásáért eddig, és mi módon próbálják azt felszámolni.

November 3-án pedig a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság ülésén újra napirendre vetetem a kérdést, s folytatom a harcot, nem létezik, hogy hónapokig szabadon, büntetlenül lehessen ezt megtenni.

Meg kell találni a szennyezést okozó üzemet, telephelyet, és azonnal be kell zárni!15291.jpg