Organikus Káosz

2015.03.08.

Esélyt is, ne csak hóvirágot!

Nem csak egyetlen napon kell a nőket ünnepelni, hanem az év minden napján tenni kell a nemek közti esélyegyenlőségért!

Lehet-e valaki egyszerre anya és dolgozó nő?
Hogyan segíthetünk a a nők társadalmi felemelkedésében?

Ma is ezek a legfontosabb kérdések. A gazdasági válság növelte az esélyegyenlőtlenséget, nő körükben a munkanélküliség, és a szociális szolgáltatások visszavágásának árát is gyakran ők fizetik meg. Sokan közülük azért kénytelenek feladni állásukat, hogy gondoskodni tudjanak gyermekeikről vagy idősebb rokonaikról. Az egyedülálló anyák helyzete különösen nehéz. A nők már a válság előtt is nagyobb eséllyel veszítették el gyakran bizonytalan állásukat, és dolgoztak részmunkaidőben. Fizetésük is alacsonyabb volt a férfiaknál, előrelépési lehetőségük is gyakran korlátozott volt. A helyzet a válság miatt tovább romlott. Meg kell akadályoznunk, hogy a nők lecsússzanak. A most márciusban átalakított szociális támogatási rendszer (óvodáztatási támogatás, méltányossági ápolási díj megszüntetése) legnagyobb vesztesei is ők. A háztartásban, gyermeknevelésben végzett munkából semmilyen jövedelmük nem származik, de ha bevezetik az alapjövedelmet, akkor a társadalom részben honorálja ezt a munkát is.

A PM javaslata szerint 50 ezer forint jövedelmet kapna minden polgár, 25 ezret minden gyermek és 75 ezret minden kismama, ezzel párhuzamosan pedig 100 ezer forintra növelnék a nettó minimálbér összegét.

Az idei nemzetközi nőnapnak, az oktatás a fő témája. Az oktatási rendszer szétverése is őket érinti ugyanis a legsúlyosabban, az egyenlőtlenségek fenntartása az oktatásban, – növelése – a társadalmi felemelkedést gátolja.

– Milyen karrierlehetőség áll a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők előtt?

A nők sokkal nehezebben kapnak állást, kerülnek vezetői pozícióba és ugyanazért a munkáért általában kevesebb bért kapnak. A magyar nők munkaerő-piaci helyzete sajnos számos tekintetben rosszabb, mint a más európai országokban élőké. A gyermeket nevelő nők foglalkoztatottsága hazánkban a legalacsonyabb az Európai Unióban, mivel a 3 év alatti gyermeket nevelők alig 10%-a dolgozik, ami az uniós átlag harmada. A dolgozó nők alacsonyabb fizetésre számíthatnak, mint a férfiak, melyet jól mutat, hogy a női munkavállalók a férfiak alapfizetésének csupán 93 százalékát kapják meg, ráadásul a prémiumaik és teljesítmény alapú kifizetéseik is jóval alacsonyabbak. Ugyanez igaz a női felső vezetőkre: bérük 30%-kal alacsonyabb, mint a férfiaké. Az egyenlő társadalmak pedig versenyképesebbek, így az alapjövedelem bevezetése hosszú távon a gazdasági és szociális válságból való kilábalás egyik legfontosabb eszköze is lehet.

Az esélyegyenlőségi törvény önmagában nem volt elégséges az esélyegyenlőtlenség leküzdéséhez. A mai világban nem könnyű egyszerre anyának és dolgozó nőnek lenni. Ezen kell változtatnunk, s egy csokor virág sajnos egyelőre kevés ehhez.

Alakítsuk családbaráttá a munkahelyeket, hogy ne kelljen választani: gyerek vagy munka!
Biztosítsuk az esélyegyenlőséget a munkaerőpiacon, ugyanazért a munkáért járjon ugyanannyi bér!
Vezessünk be Magyarországon is alapjövedelmet, ezzel is segítve a nők esélyegyenlőségét, anyagi biztonságát!

Mindemellett pedig, nagyon boldog nőnapot kívánok!

2015.03.06.

A felcsúti vasutas álma

Tau bácsi, a mindig elegáns, esernyős úr kalapjára koppintott és félkört leírva újabb kétmilliárdot varázsolt elő: a felcsúti labdarúgó-akadémia újabb bő 2 milliárdos társasági adó támogatást kaphat. A (Orbán) Pancho Aréna mellé még két fűtött, nagyméretű focipálya épülne – írja a Figyelő. Emellett hamarosan újabb 600 millió forint uniós támogatás érkezik a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia számára, amiből Orbán Viktor végre megépítheti régóta dédelgetett álmát, a felcsúti kisvasutat.

Február elején írtam, hogy a kormány feladata, hogy kivizsgálja a TAO sporttámogatások elosztásával kapcsolatos visszaéléseket. Egyre több olyan nyilatkozat látott ugyanis napvilágot, ahol sportvezetők számoltak be a társaságiadó-kedvezmény (TAO) sporttámogatások elosztásával kapcsolatos visszaélésekről és a lehívásokhoz kapcsolódó korrupcióról. Kiderült, hogy a TAO pénzek politikai nyomásra javarészt a fideszes kiskirályok kedvenc csapataihoz áramlanak, gyakran olyan közvetítők útján, akik komoly részesedést kérnek, míg a magas gyermekszámmal működő minőségi munkát végző nevelőegyesületek számára szabályosan szinte lehívhatatlanná válnak a források. A kormány ráadásul nemrégiben egy törvénymódosítással ágyazott meg a TAO pénzekkel kapcsolatos visszaéléseknek, amikor a társaságiadó-kedvezményt kivették az információszabadságról szóló törvény hatálya alól.

A társasági adóból nagy összegekkel lehetne támogatni a gyermeklabdarúgást, ehelyett ügyeskedők tömött sora szétlopja a pénzt – állította a Mészöly Focisuli szakmai alelnöke, Újvári Gábor az utanpotlassport.hu-nak adott interjújában. Szerinte „a politikai és a gazdasági élet irányítói üzenik meg a tehetős cégeknek, hogy mely klubokat, szakosztályokat támogathatnak ily módon. Így több kiemelt egyesületben nem is érzik a rendszer nehézségeit, mert a pénzt szinte csak kapják, még kérniük sem kell. Kívülről érkezve meggyőzni a cégvezetőt, vagyis szakmai alapokon nyugvó döntésekben bízni botorság. Csupán morzsákat lehet elcsenni az asztalról.”Állítása szerint „nem csak a támogatók hiánya miatt nehéz lehívni a TAO-s pénzeket. „Kialakult rendszer az is, hogy a vállalatok és az egyesületek közé beékelődő közvetítők követelik vissza a százalékokat. Persze mindig azzal védekeznek, hogy nem nekik kell, hanem valaki más túl éhes. Minimum öt, de ha nagyon meg vagy szorulva, akkor negyven százalék is lehet a juss. A kormányközeli cégeknél húsz százalék az alap.”

A PM akkor felszólította a a kormányt, hogy vizsgálja ki a TAO pénzek elosztásával kapcsolatos visszaéléseket, s mivel közpénzekről van szó, az Állami Számvevőszék indítson ellenőrzést. Továbbá felszólítottuk a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a TAO rendszerrel kapcsolatos anomáliák megszüntetése érdekében!

Választ nem kaptunk, de mára kiderült valakik mégis vizsgálódtak, találtak is még kétmilliárdot, amit a modern kori Kenderesre, – Orbán Viktor saját hűbérbirtokára – Felcsútra költhet. A Népszabadság számításai szerint immár az összes TAO-pénz több mint harmada Felcsúton landol tehát.

Ez már nem pártpolitikai kérdés, nem arról szól, hogy valaki jobboldali vagy baloldali, konzervatív vagy liberális – ez pusztán az öntetszelgő pofátlanság netovábbja.

A miniszterelnök telke végébe építteti stadionját, majd fűtött pályákat kér mellé és gyermekkori álmát egy kisvasutat is kap hozzá ajándékba.

Vajon ő vesztette el józan ítélőképességét vagy a magyar választópolgárok akik ezt hagyják?

2015.03.03.

Hol legyen a bolhapiac?

Vajon lesz-e a Vörösmarty téri piac mellett működő, majd felszámolt illegális helyett olyan bolhapiacunk, amit megszeretünk és kerületünk értékévé válik? Olyan, amelyik szimbiózisban működik a zöldség-gyümölcs piaccal, a vásárlóközönséget pedig komplex módon szolgálja ki: a zöldség-gyümölcs mellett a szomszédos bolhapiacon is körülnézhessen, a használtcikk- kereskedelem pedig növelje a piacra járók számát is.

Tegnap lakossági fórumot tartottak a Civil Házban a Vörösmarty téri bolhapiac sorsáról.

Előzmények:

A képviselő-testület úgy döntött, amennyiben a többség igényli, úgy az önkormányzat a működő piacon elkerítéssel, vagy a környékén rendezési terv módosításával teremt új helyet a piacnak. A képviselő-testület döntése alapján addig is – február 22-étől – az árusok a nem piaci napokon ingyen bemehetnek a piac területére, és kínálhatják portékáikat.

A képviselő-testület már február 12-ei ülésén foglalkozott a kérdéssel. Az ülésen a lakosság és az árusok képviseletében is felszólaltak, a piac szükségessége mellett érvelve. Csaszny Márton képviselő arról tájékoztatta a képviselőket, hogy amióta nincs bolhapiac, több piaci árus is felmondta a bérleti díjat, ugyanis gyakorlatilag nincs vásárló.

Mach Péter arra emlékeztette a jelenlévőket, hogy korábban a blogján közvélemény-kutatást végzett, s akkor a válaszolók 93 százaléka fogalmazott úgy, hogy igényli a rendezett formában működő bolhapiacot.
A testület februári döntésének köszönhetően ideiglenesen – nem piaci napokon – megnyitott a Fabatka Piac, Pesterzsébet legális bolhapiaca. Ehhez a piac területéből lezártak 227 m2-t, hogy ott a pesterzsébeti lakosok, szervezett formában, ellenőrzött módon ingyen árusíthassanak.

A képviselő-testület Csaszny Márton képviselőt bízta meg a további egyeztetések lebonyolítására, javaslatomra a környező kerületek tapasztalatait összegyűjtve, a kerületi lakosok véleményét becsatornázva készül el majd a testület elé kerülő hosszútávú megoldási javaslat.

Ennek első eleme volt a tegnapi lakossági fórum, a kb. 40-50 fős közönség elmondta véleményét, az aktív, pezsgő vitának köszönhetően az eredetileg egyórásra tervezett fórum, másfél-két óra múlva ért véget.

A fórumon Trummer Tamás főépítész megnyugtatta az itt élőket, hogy a park átsorolásában és a játszótér megszüntetésében nem gondolkodik az Önkormányzat, ezt az ötletet elvetették.

Személyes véleményem az, hogy az adott terület átgondolásra szorul, a játszótéren gyereket sajnos már évek óta nem láttak, komoly előkészítést, közösségi tervezést igénylő feladat, hogy a park olyan közösségi térré alakuljon, amely segít tartalommal megtölteni a kerület ezen részét. Erre a játszótér felújítása (ha a környékről oda vonzza a családokat), vagy egyéb funkciók kialakítása (pihenő park…) is megoldást nyújthat. Pontos felmérést, valódi közösségi tervezést igényló feladat tehát, mert komoly beruházással egy gyermekmentes játszótér felépítése nem jelent megoldást, valós igény esetén viszont élettel, vidámsággal tölti meg a Vörösmarty tér környezetét.

A terület rendezési tervének bemutatásakor kiderült sajnos kevés hely maradt így a megvalósításra, a legkézenfekvőbb a piac területén történő kialakítás. Erre azonban a piacot üzemeltető, Integrit XX vezetője nem lát lehetőséget, áprilistól – a főszezon indulásakor – ugyanis megtelik a piac őstermelőkkel. Csaszny Márton vázolta a lehetőségeket és elmondta folynak az egyeztetések a környező kerületekkel, s csak olyan megoldás elképzelhető, amely az itt élők érdekeit szolgálja.

A lakossági fórumon a bolhapiacot támogatók és ellenzők egyaránt részt vettek. Az árusok szeretnék ha a piaci napon is árusíthatnának, a piacon és környékén működő kis boltok képviselői szintén ezt a megoldást támogatnák. Szerintük a két piac csak szimbiózisban életképes. Bár megélni nem lehet belőle, de sokaknak fontos jövedelemkiegészítés a bolhapiacozás, másoknak életforma.

A Vörösmarty téren lakók nem akarnak a játszótér helyén bolhapiacot, egyikük szerint a bolhapiacok vonzzák a bűnözést. Kertekbe bedobált pénztárcák bizonyítják igazát. A felvetésre reflektáló árus jelezte, hogy nem lopni szeretnének, hanem árusítani. Volt olyan lakó, akit a piac is zavart, s gyenge minőségűnek is tartja, ő bevásárlóközpontot építene a piac helyére. Mások szerint legyen inkább Soroksáron a bolhapiac, s a parkot is le kellene zárni, mert a kutyák esténként ugatnak.

A képviselő-testület részéről is elhangzott a rendezett, a kerületieket kiszolgáló piac mellett érvelő vélemény, s a piac-ellenes egyaránt. Ez utóbbi nagy problémának az adómentes értékesítést tartja, szerinte többen ebből élnek, de adót nem fizetnek, ennek kiszűrése komoly feladatot jelentene. Ez utóbbi véleményt az egyik árus piac- és szegény-ellenesnek minősítette, s elmondta, hogy az évi 600.000 Ft bevétel – addig ugyanis adómentes, a nem üzletszerű értékesítés – az itt élő nyugdíjasoknak csupán álom.

Számos egyéb probléma is felmerült a fórumon:
– a XVIII. kerületből a kerületen áthaladó szippantós autók kérdése (ez megoldódni látszik, ugyanis pont tegnap kezdte meg működését egy új leeresztő a XVIII. kerületben, s ennek köszönhetően tizedére-huszadára csökkenhet a külső kerületből az erzsébeti derítőhöz érkező autók száma,
– a hulladékkezelés a szomszédos MÁV-területen és az ott működő illegális autópiac.

A folyamat tehát megkezdődött, az elmúlt évek slágerei Pesterzsébeten is a garázsvásár,ok voltak számos lakóközösség kedvenc cserebere rendezvényévé, használt ruha piacává váltak. Vajon sikerül-e Pesterzsébeten is legális állandó bolhapiacot létesíteni és hosszútávon működőképessé tenni úgy, hogy annak környezete is jól járjon az új piaccal.

A Vörösmarty téri piac mellett működő, majd megszüntetett rendetlen, koszos és illegális, bolhapiac helyett lesz-e olyan, amit megszeretünk és kerületünk értékévé válik? Olyan, amelyik szimbiózisban működik a zöldség-gyümölcs piaccal, a vásárlóközönséget pedig komplex módon szolgálja ki: a zöldség-gyümölcs mellett a szomszédos bolhapiacon is körülnézhessen, a használtcikk- kereskedelem pedig növelje a piacra járók számát is.

2015.02.25.

Ingyen menza = államosított óvodák?

2016-tól nem csak a rászorult és/vagy nagycsaládban élők, hanem a bölcsődés és óvodás gyerekek 90 százaléka ingyen kap reggelit, ebédet és uzsonnát, jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.

Remek dolog ez a NER, 25 évvel a rendszerváltás után ismét megtanulhatunk a sorok között olvasni. Idős honfitársaink, akik még élőben hallgathatták az ötéves terveket bemutató kerületi előadásokat, gyakorolhattak önkritikát és a halálozási rovatnál kezdték olvasni a napilapokat, most előnyben vannak. A pártállami hírek ugyanis soha nem azt jelentik, amit szó szerint bejelentenek. Így van ez most is. Az újbeszélt tanulni kell, de elsajátítása után könnyebben megérthető a Gucci-kormány politikája.

„Ez az egy főre eső jövedelmet illetően körülbelül 90 ezer forintos határt jelent, ennél kisebb jövedelemmel rendelkező minden családnak a gyermekei ingyenesen részesülnek a gyermekétkeztetésben” – mondta a Krónikának Novák Katalin. Mivel az ingyenesen étkezők körét a központi költségvetésből bővíti a kabinet, az intézkedés az önkormányzatoknak nem okoz majd pluszkiadást, jelentette ki.

Mindeközben a szomszédos Csepelen a szervilizmus fővárosában holnap dönt a képviselő-testület az óvodák összevonásáról. Hónapok óta csicsergik a madarak, hogy komoly változások várhatóak az óvodai nevelés területén. Szeptembertől minden háromévesnél idősebb gyereknek kötelező óvodába járnia, egyes információk szerint ez az óvodák államosításával járna együtt.

Rezsicsökkentés = közműcégek államosítása + orosz atom

Ingyen menza = óvodák államosítása + a közétkeztetés központosítása?

2015.02.24.

Éhséglázadáson innen

A februári testületi ülésen döntöttünk: nem engedtük még jobban szétnyírni a szociális védőhálót a kerületben, a javaslatomra pedig júliusban ismét átnézzük a kerületi szociális ellátórendszert, hogy valóban ne kerüljön senki nehezebb helyzetbe idén annak ellenére, hogy a kormány lepasszolta az aktívkorúak támogatását az önkormányzatoknak.

Mégsem dőlhetünk hátra, a reménytelenség, a szegénység nem csökkent a kerületben, csupán lassítottuk az ide vezető folyamatokat.

Pesterzsébet nem vezetett be új adót, nem emelte a régieket, sem a bérlakások bérleti díjának összegét. Kompenzálja az óvodai és iskolás közétkeztetés áremelkedését a pesterzsébeti családoknak, így az egészséges menza program terhei nem hárulnak az itt élőkre. S bár a kormány áthárította az önkormányzatokra az aktívkorúak ellátását, idén ugyanazokkal a feltételekkel és összegben jutnak a rászorultak támogatáshoz mint tavaly.

Pesterzsébet Önkormányzatának baloldali többsége elfogadta határozati javaslatomat és így a hivatal a júliusi testületi ülésre beszámolót készít a települési támogatásokról szóló rendelet hatásairól. Pesterzsébet képviselő-testületének többsége számára ugyanis az idős, gyermek és aktívkorú rászorultak támogatása egyaránt fontos, így elkötelezettek vagyunk abban, hogy a márciustól felálló új szociális támogatási rendszerben is ugyanazokkal a feltételekkel és összegben juthassanak a rászorultak támogatáshoz mint tavaly.

A fideszes képviselők persze nem hazudtolták meg magukat, természetesen ők nem támogatták a javaslatot, számukra a kormány iránti lojalitás fontosabb az itt élő szegények, krízishelyzetbe kerülők támogatásánál. Fideszes képviselőtársaim a Gucci-kormány szegény-ellenes politikáját képviselik a kerületben is, szerintük akinek nincs semmije, az annyit is ér.

Gyakorlatilag megszüntette a Gucci-kormány az aktívkorúak támogatását: csak a pár hónapig járó álláskeresési támogatás, illetve a közmunkaprogram révén kaphatnak bármilyen állami támogatást. A szociális ellátások drasztikus átalakítása, egyes támogatások megszüntetése, az elvonások drámai következményekhez vezetnek. 2015 márciusában a méltányossági közgyógyellátások fedezete nullára csökken, megszűnik az óvodáztatási támogatás, az adósságkezelő szolgáltatás, a lakásfenntartási támogatás és a rendszeres szociális segély. Ezek egy része „települési támogatás” címen továbbél, de csak ha az önkormányzat akarja és tudja fizetni. Az önkormányzatok tehát most azt próbálják megoldani, hogy biztosítsák a nyakukba szakadt szociális támogatásokat a krízishelyzetbe került személyek számára.

A központi költségvetés helyett az önkormányzatoknak maguknak kell előteremteniük a forrás egy részét. Megpróbálnak a dologi kiadásokon takarékoskodni, szoros, komoly költségvetési fegyelmet követelő gazdálkodást választják (Pesterzsébet ezt választotta), vagy adót vetnek ki, hogy biztosítsák a fedezetet, vagy ellátatlanul hagyják a szegényeket, csökkentik a támogatások összegét, szigorítják a hozzáférést (mint ahogy ezt számos jobboldali többségű önkormányzat teszi, például a 8. kerület).

Pesterzsébeten a baloldali többség tehát teljesítette a minimumot, nem szigorította a támogatási rendszert, nem próbált meg kiszorítani rászorult köröket a támogatási rendszerből, hanem a kormány eredeti szegény-ellenes szándékait felülírva szinten tartja a szociális ellátó és támogatói rendszerét.

De vajon elegendő-e a szociális válság közepén ennyit tenni? A fideszes városvezetés 2011-ben megszüntette a méltányossági ápolási díjat a kerületben. Ez akkor kb. 220 embert érintett.

Vajon megelégedhetünk-e azzal, hogy nem lökjük bele a kormány által ásott gödrökbe a kerületben élőket, vagy fel is kell őket segíteni a földről?

Szerintem nem elégedhetünk meg: a szegénység növekedésének megállítása érdekében ugyanis most nemhogy szűkíteni, éppen ellenkezőleg: bővíteni, erősíteni kell a szociális védőhálót, beleértve a szociális szolgáltatásokat. A problémák súlyozása a luxusvilla-jobboldal teremtette szociális válság országában ugyanis nem egyszerűen fiskális, hanem erkölcsi kérdés. Egészen más megoldásokat kell keresni a szociális biztonság megteremtése érdekében. Tanulva a múlt hibáiból, keresni kell azokat az új megoldásokat, amelyek visszaadják a szegények emberi méltóságát, biztosítják, hogy senki ne éhezzen hazánkban, és mindenkinek legyen hol laknia. Az elszegényedés visszafordításáért újra kell gondolni a segélyezés rendszerét, a kiszámítható és tartós, működőképes ellátó és támogatási rendszerre van szükség, ez jelent ugyanis segítséget az állástalan szegényeknek a munkakeresésben.

Ezért várom érdeklődéssel és mély bizalommal a zuglói modell tapasztalatait. Ha sikerül bevezetni és működőképessé tenni a „minimumjövedelem” programot, akkor a baloldali többségű önkormányzatok számára hatalmas tér nyílik: fenntartható módon segíthetjük a kerületek, települések nincstelenjeit, rászorultjait. Néhány közgazdász szerint Karácsony Gergely elképzelése dicséretes, de ennek a mai Magyarországon nincsenek meg a pénzügyi feltételei. Ha a zuglóiak rácáfolnak a tamáskodókra, akkor megálljt parancsolhatunk helyi szinten az elszegényedésnek és reménytelenségnek és megvalósíthatjuk a megújulás és az igazságos társadalom programját.

2015.02.19.

Valami bűzlik a NAV körül

Valami bűzlik és rohad az adóhivatal körül. A NAV Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóságának környékét patkányok lepték el, szemét szemét hátán, használt kanapék, kibelezett hűtőgép.

Ráadásul a felüljáró is korrodál, egy statikus ismerősöm szerint már csak rozsda tartja össze.

Tegnap körüljártuk a Határ úti kiserdőt Baranyi Krisztina ferencvárosi képviselőtársammal, botrányos állapotok fogadtak. Patkányok ugráltak elő a szeméthalmok közül, a kommunális hulladék keveredik a vállalatok illegális lerakatával. Van aki a szelektíven gyűjtött pillepalackokat helyezi itt el, van aki a megunt ágyát. A helyzet abszurditását jellemzi, hogy a kidobott hűtőt a lomisok már ki is bontották fémpáncéljából, azt elvitték, a bele pedig maradt az erdősávban.

2015.02.18.

Rászorult Dzsoni és Árnika

Egyes hírek szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiradírozza néhány kifejezésünket – először a hivatalok és Európai Uniós pénzeket elnyerő szervezetek szótárából, majd várhatóan máshonnan is – így a szegény és a stadion szavakat is.

Orbán Viktor felejthetetlen szereplése sem mentette meg tehát a „Szegény Dzsoni és Árnika” filmet: ha beválik az EMMI nyelvújítása, akkor ezentúl csak a „Rászorult Dzsoni és Árnika” című filmben lesz élvezhető miniszterelnökünk lenyűgöző focitudása.

Az ember fia – miután tegnap megkoszorúzták hazánkban az ellenforradalom leverésében közreműködők emlékművét, porig alázták orosz elvtársai Magyarország miniszterelnökét és hazánkat – azt gondolná jön egy csendesebb hét. Nehéz ezt alulmúlni, kár a fáradságért, így aztán nem is próbálkoznak majd.

„Rászoruló embert még az ág is húzza.” Jött azonban a hír: betiltották a stadion és szegény szavak használatát a Emberi Erőforrások Minisztériumában. George Orwell anno megírta az 1984-ben, mi pedig bevezetjük az újbeszélt. Kicsit savanyú, kicsit sárga, de a miénk: van saját, magyar, EMMI-újbeszél nyelvünk immár.

Az újbeszél (angolul Newspeak) mesterséges nyelv George Orwell híres regényében, az 1984-ben. Orwell írt egy esszét is a nyelvről, függelék formájában a regény végén, ahol taglalja az újbeszél alapelveit. Az újbeszél nyelv alapvetően az angol nyelven alapul, de nagyban csökkentett szókinccsel és egyszerűsített nyelvtannal rendelkezik; ez a Párt totalitárius rendszeréhez illeszkedik, melynek célja az ellentétes gondolatok („gondolatbűn”) és beszéd használatát lehetetlenné tenni.

/forrás: wikipédia/

A VS.hu információi szerint a minisztérium oldalakon keresztül sorolja azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyek „nem használhatók az egymás közötti, illetve a kedvezményezettekkel folytatott kommunikációban”. A nemkívánatos kifejezések között a köznyelvben teljesen megszokottak, ugyanakkor negatív dolgokra utalók is vannak, mint szegény, szegénység, mélyszegénység, gyermekszegénység, de olyan semlegesnek tűnők is, mint az esélyegyenlőség, az ápoló, a gondozó. A hab tortán pedig a stadion betiltása, ezt a kifejezést ugyanis nem illik használni. Milliárdokat elherdálni rájuk azt lehet, na de beszélni róla, azt nem!

Tavaly Pesterzsébeten is csak részben értették meg a PM javaslatát, hogy a stadionépítésekre szánt pénzek egy részét a gyermekéhezés felszámolására fordítsák. Akkor a svédasztalokig jutottak. Most is építik tovább rendületlenül, csak ezentúl fedett sportlétesítmény lesz a neve.

Az EMMI egyrészt betilt szavakat, másrészt a könnyebb kommunikáció érdekében némely esetben alternatívát vázol fel.

Ilyen EMMI újbeszél szavak a következők:

Tiltott a szegény, szegénység, mélyszegénység, gyermekszegénység helyette: rászorult, rászorultság,
tiltott: rokkant, fogyatékos:helyette fogyatékkal élő
tiltott:terhes: helyette várandós
tiltott stadion: helyette fedett sportlétesítmény

Meggyőződésem, hogy a minisztérium képviselői elsősorban magukról állítottak ki rászorultsági bizonyítványt a levelükkel. Úton az éhséglázadás felé nyelvújítanak, miközben gyakorlatilag megszünteti a Gucci-kormány az aktívkorúak állami támogatását: csak a pár hónapig járó álláskeresési támogatás, illetve a közmunkaprogram révén kaphatnak bármilyen állami támogatást. A szociális ellátásokat drasztikusan átalakítják, az önkormányzatok pedig fejvesztve próbálják megoldani, hogy biztosítsák a nyakukba szakadt szociális támogatásokat. Miközben számos önkormányzat (pl. a 8. kerület) szigorítja a támogatásokhoz jutások feltételeit, mások csökkentik azok összegeit, s néhányan pedig adót emelnek az átszervezés miatt, aközben a minisztérium úgy gondolja elég ha betiltja a szegénység szót, eltűnnek akkor maguktól.

Nyilván így lesz. A hajléktalanságot is felszámolták rendeletileg a fővárosban, persze a nincstelenek száma csak nőtt azóta, s havonta dobálják vissza a jogszabályt javításra. De maga az ötlet nyilván zseniális volt. S ha mégis akad valami probléma a végén, majd betiltják a hajléktalan szót is, akkor kitiltani sem kell majd senkit a közterekről.

Az internet „népe” pedig fordít becsületesen, ezzel segítve a minisztérium munkatársait:

„Aki rászorult, az a legrászorultabb,
Alul fűtöttségi hangulatát odaadja a télnek,
Hőmérséklettúltengési komfortdilemmáját meg odaadja a nyárnak,
Motivációs kihívásait a letisztult határnak.”

S akit felcsigázott a dolog, itt belepillanthat:

2015.02.16.

Közösen, egy élhető Pesterzsébetért!

Közös gondolkodásra, közös tervezésre hívja a kerület lakóit az önkormányzat. Dolgozzunk együtt Pesterzsébet fejlesztéséért! A kerület településfejlesztési koncepciójának tervezéséhez gyűjtik az itt élők véleményét, tapasztalatait. (A cikk alján található a letölthető kérdőív.)

Negyedéve választottak meg az önkormányzat környezetvédelmi és városfejlesztési bizottságának elnökéve. Az első féléves munkatervünket nemrég fogadtuk el, az itt élők számára nyitott, a közösségi tervezésre építő, a lakossági észrevételeket becsatornázó, tematikus üléseket terveztünk. Az adott fejlesztésekről és problémákról első kézből, személyesen akarunk ismereteket szerezni így számos esetben bejárást tartunk, külsős szakértőkkel egyeztetünk. A munka elindult, a héten a Határ úti erdősáv illegális hulladék-kérdését nézzük meg a helyszínen, hogy egyeztethessünk a Ferencváros önkormányzatával. Várunk minden javaslatot, észrevételt, segítséget a munkához!

A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG ELSŐ FÉLÉVES MUNKATERVE

2015. március

1) Tájékoztató a kerület fásítási és parkgondozási feladatairól.
2) Tájékoztató Határ úti erdő sáv illegális hulladék problémájáról.
3) A Topánka utcai pavilonsor területének rendezési terve, fejlesztése.
4) Beszámoló a Fenntartható Fejlődésért Stratégiai Tanácsadó Testület működéséről, koncepciójának átgondolása.
5) Helsinki út 26. szolgáltatóház fejlesztése

2015. április

1) Javaslat a Településképi véleményezési eljárásról szóló 25/2013. (VI. 26.) önkormányzati rendelet módosítására.
2) Tájékoztató a Dél-pesti szennyvíztisztító működéséről, bűzproblémáról. (Helyszíni bejárás)
3) Beszámoló a Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány 2014. évi működéséről.
4) Javaslat a környezetvédelmi tartalék felhasználására.
5) Pesterzsébeti futópálya terve.

2015. május

1) A Vörösmarty tér koncepciójának kialakítása.

2) Beszámoló a Tér-Köz pályázatról. A Pesterzsébeti Első Közösségi Kert tervei, működtetése.

3) Tájékoztató a kerületi kutyafuttatókról, szemetesekről, valamint a játszóterek állapota

2015. június

1) Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata 2015. évi költségvetési rendeletének módosítására
2) Tájékoztató a kerület hulladékkezelésének és a szelektív szigetek állapotáról, a házhoz menő szelektív gyűjtés tapasztalatairól.
3) Tájékoztató a Kiserdő helyzetéről, (Bejárás külső helyszínen)
4) Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottságának 2015. év második félévi Munkatervére

Néha érik az embert kellemes meglepetések is. Elkezdődött ugyanis Pesterzsébet Új Integrált Településfejlesztési Koncepciójának és Stratégiájának tervezése is, nos volt már ilyen máskor is, de most talán ez is változik. Az előző ciklustól eltérően ugyanis az önkormányzat annak érdekében, hogy a tervezett dokumentumok minél inkább a pesterzsébetiekről szóljanak, s minél részletesebb tervet tudjon készíteni, közös munkára invitálja a kerület lakóit

A tervek hosszú (20 év) és középtávon (7 év) is irányt szabnak a kerület fejlődésének, meghatározzák a jövőképét, és a fejlesztésének prioritásait. Most a kerület jelenlegi állapotának, jellemzőinek vizsgálata folyik. Ebben kéri a részvételt a kerület főépítésze egy kérdőív kitöltésével.

Kitöltés után a foepitesz@pesterzsebet.hu e-mail címre lehet elküldeni, de a városháza portáján is elérhető, kitöltés után ugyanott le is adható.

A kérdőíveket március 13-áig, péntekig lehet elküldeni, illetve leadni.

2015.02.13.

Kivéve Orbán vejét!

A vasárnapi zárva tartás mindenkire vonatkozik!
Kivéve a gyevi bírót! (Orbán Viktor családját és üzletfeleit.)

„Gyevit ne tessék keresni a térképen, mert a térképen csak Algyő található, egy macskaugrásnyira Szegedhez. De hát a makfa mondhat, amit akar, a gyevi magyar mégiscsak jobban tudja a faluja nevét, mint a mappa. A gyevi magyar itt árulja a sült tököt a kultúrpalota tövében, a két kűszent lábánál, akiknek nagy örömük telhet ebben a déligyümölcsben, lévén az egyik Homérosz, a másik Arisztotelész.
Kérdezem tőle, hová való, ezt feleli rá:
– Leginkább csak Gyevibe.”

Friss hír a nol.hu-n, hogy készül a boltok vasárnapi zárva tartásának részletszabályozása. A rendelet több új kivételt is behoz, a kertészetek és Tüzép-telepek mellett például nyitva maradhatnak a kikötőkben üzemelő boltok. Utóbbi nyertese pedig Orbán Viktor veje, aki most vette meg a keszthelyi kikötőt.

Már a kikötő vásárlása is számos kérdést felvetett, például, hogy megtörtént-e a törvény által előírt versenyeztetés az ügyben.

A vagyontörvény és a költségvetési törvény értelmében minden 25 millió forint fölötti állami- vagy önkormányzati ingatlan értékesítésénél kötelező ugyanis a versenyeztetés. A kikötő vásárlásakor 7 millió forintot fizettek a vevők, ugyanakkor átvállaltak egy 22,8 millió forintos adósságot és beígértek egy 330 millió forint értékű feltőkésítést is. A PM meggyőződése, hogy a tranzakciót egyben kell értékelni, különben minden esetben ki lehetne kerülni a versenyeztetési előírást. Ennek fényében a Zala megyei Kormányhivatalnak vizsgálnia kell, mint az ügyben a törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek a kikötő eladásának jogszerűségét.

Nem baj, addig is míg minden kérdésre fény derül, gyorsan kivonható a vasárnapi zárva tartás alól, egy kis versenyelőny mindig jókor jöhet. A most kiszivárgott javaslat szerint kinyithatnak majd vasárnap a főszezonban a nagy tavak, így a Balaton, a Tisza- és a Velencei-tó mellett fekvő települések boltjai is. A kikötőkben álló üzletekkel szemben azonban ezek a boltok, telepek csak akkor működhetnek vasárnap, ha az üzletben olyan dolgozik, aki legalább 20 százalékos tulajdonosa a vállalkozásnak.

A keszthelyi kikötő tulajdonosai, köztük Orbán veje tehát hatalmasat nyer a kormányrendelet elfogadásával, mármint ha az önkormányzat engedélyez kiskereskedelmi beruházást az adott partszakaszon. Lehet rá fogadni megteszi-e.

„- Gyeviben az a törvény, hogy a bírót mindenből ki kell venni.
– Ejnye, kutya meg a mája! – csodálkozott el a király. – Hát aztán ki hozta ezt a gyevi törvényt?
– A gyevi bíró! – lengette a füleit a dudaember.”

Erre iszunk!

Vajon meddig fokozható ez a pimasz és pofátlan önkielégítés? Meddig lehet a jogszabályokat úgy alakítgatni, hogy a „király” családjára és üzletfeleire ne vonatkozzanak?

Tisztelt fideszes urak, egyszer mindennel el kell számolni!

Ahogy Móra Ferenc már megírta:

„- Gyevi derék népét szívébe fogadja a király őfelsége! – olvassa a kisebb deák.
– Kivéve a gyevi bírót! – mondja a nagyobb.
– Nincs köztük tökkel ütött fejű ember.
– Kivéve a gyevi bírót!
– Azért elrendeli a király, hogy Gyeviben többé senki porciót ne fizessen!
– Kivéve a gyevi bírót!
– Ezüsttálból aranykanállal egyen!
– Kivéve a gyevi bírót!
– Tíz arany útravalót kapjon! – hajtogatta össze az ispán az írást.
– Kivéve a gyevi bírót! – mondta rá a király, s odafordult nevetve a dudaemberhez. –
No, gyevi bíró, ugye, hogy jól megtanultam a gyevi törvényt?”

2015.02.12.

A pesterzsébeti FIDESZ beintett Rogánnak?

Simicska szánkózik, a rendszer mégis recseg – ropog. A múlt héten jelentette be Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője mezőkövesdi sajtótájékoztatóján, hogy a budapesti képviselőik javaslatára úgy döntöttek egy új, nagy fővárosi kórház felépítését javasolják a kormánynak. A pesterzsébeti FIDESZ-frakció azonban beintett Rogánnak: a polgármesterrel közösen kialakított határozati javaslatuk alapján arra kérik a kormányt, hogy vizsgálja felül az új, nagy fővárosi kórház tervét, s a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház kibővítésére, korszerűsítésére és fejlesztésére fordítsa a rendelkezésre álló plusz forrásokat.

A múlt héten a FIDESZ-KDNP frakció felkérte és felhatalmazta a kormányt arra, hogy az „új kórház”-hoz szükséges anyagi forrásokat európai uniós pénzek felhasználásával is teremtse elő, döntsön az új intézmény helyszínéről és felépítésének ütemezéséről. Az új, egyfajta egészségügyi központként működő kórház felépítése akár több tízmilliárd forintos beruházás is lehet. Ma pedig a pesterzsébeti FIDESZ-frakció felkérte a polgármestert, hogy egyeztessen a Jahn Ferenc Dél-pesti kórház körzetében található önkormányzatok, kerületek polgármestereivel, hogy közösen lépjenek fel, és az elterelésből bedobott „új kórház” helyett a régióét mentsék meg.

Jelentős erőket megmozgatható kezdeményezésről van szó. Az 1980-ban megnyílt, csaknem félmillió lakos egészségügyi ellátásáért felelős intézmény 1263 ágyán évente több mint 41 ezer beteget gyógyítanak; a járó-betegek száma pedig meghaladja az évi 660 ezret.

Rogán Antal az „új kórház” ötletét valószínűleg csak elterelésből dobhatta be, hogy lenyugtassa a kedélyeket az egészségügy küszöbön álló nagy átalakítása előtt. Párttársai azonban most láthatóan nem dőltek be, inkább beintettek.

Orbán Viktor ugyanis a Gyurcsány-féle egészségügyi reform megismétlésére készül: ugyanis kevesebb aktív kórházi ágy, kevesebb orvos, kevesebb ápoló. Tény, hogy a struktúrát lehetne ésszerűsíteni, mert valóban nem kell minden faluba sebészet, de az ésszerűsítéshez idő, betegút-szabályozás és pénz kellene. Enélkül a ripsz-ropsz „reform”csak az orvosok fokozódó kivándorlásához és a halálozás növekedéséhez vezet.

A kormány tervei szerint megyénként egy főkórház marad, kórházi osztályokat vonnak össze és zárnak be, csökkentik az ágyszámot, és akár 8-10 ezer egészségügyi dolgozó elbocsátására is sor kerülhet. Márpedig hiába volna önmagában ésszerű egy-egy kisebb kórház átállása a krónikus betegek kezelésére, ha az átalakítás célja pusztán a spórolás.

A Minisztérium a kórházak eladósodásával indokolja a kapacitások leépítését, holott a krónikus eladósodás oka épp az alulfinanszírozottság: számos ellátás költségét csak részben fizeti ki az állam. Ha csökkentik az aktív kórházi ágyak számát, attól nem lesz kevesebb a beteg – de kevesebb egészségügyi dolgozóra lesz szükség. A múlt héten bejelentett kórházi átalakítások és a Fidesz-frakció által javasolt új budapesti kórház építésének ötlete is a Kormány és a Minisztérium kapkodásának, folyamatos rögtönzéseinek bizonyítéka.

Ezt unta meg láthatóan Pesterzsébeten a FIDESZ is, s várhatóan követik más önkormányzatok is. A pesterzsébetieknek ugyanis nem ígéretekre van szüksége, hanem korszerű, működőképes kórházra. Vajon követik-e őket mások is, s megállítják-e az egészségügy szisztematikus leépítését?