Ez a cicaharc lesz a végső,
csak összefogni hát!
és nemzetközivé lesz
holnapra a világ!
Örömhír ért ma reggel: kiderült, hogy Gréczy Zsolt is olvassa a blogomat. Sajtóközlemény is lett belőle azonnal, viccnek kicsit durva lenne, úgyhogy komolyan vettem.
Ennek ellenére, most nem csapom le a magas labdát.
Mindent megírtam az előző két írásomban, csak ismételni tudnám magam. Sajnálom, ha nem sikerült meggyőznöm, hogy a karitatív egyesületek, alapítványok, civil kezdeményezések hiteltelenítése, az ügyük és élelmiszer csomagjaik, adományaik pártcímkézése bűn. S ez akkor is igaz, ha a DK pártaktivistái Zalában, Baranyában és szerte az országban merő jóindulatból akarják saját kezükbe venni a rászorultak csomagjainak elosztását. A rászorultság ugyanis nem a párttagkönyvek színétől függ.
http://machpeter.blog.hu/…/egy_felresikerult_etelosztas_mar…
Mindegy, ebben láthatóan nem közeledtek az elmúlt egy hétben az álláspontok. De számos valóban súlyos, megoldandó feladat áll előttünk Pesterzsébeten és az országban egyaránt, ez a cicaharc kezd unalmassá válni.
Gyakorlatilag megszünteti ugyanis a Gucci-kormány az aktívkorúak állami támogatását: csak a pár hónapig járó álláskeresési támogatás, illetve a közmunkaprogram révén kaphatnak bármilyen állami támogatást.
A szociális ellátások drasztikus átalakítása, egyes támogatások megszüntetése, az elvonások drámai következményekhez vezetnek. 2015-ben a méltányossági közgyógyellátások fedezete nullára csökken, megszűnik az óvodáztatási támogatás, az adósságkezelő szolgáltatás, a lakásfenntartási támogatás és a rendszeres szociális segély. Vagy adót vetünk ki, hogy biztosítsuk a fedezetet, vagy ellátatlanul hagyjuk a szegényeket,
Az önkormányzatok tehát januárban és februárban fejvesztve próbálják megoldani, hogy biztosítsák a nyakukba szakadt szociális támogatásokat.
Keressük inkább erre a megoldást, ez ugyanis a feladatunk, erre kaptunk felhatalmazást, a civilek adományait pedig bízzuk inkább az intézményekre és civil szervezetekre!
BUÉK!
„A tehetősebb városok – melyek a továbbiakban egyáltalán nem kapnak állami támogatást a szociális feladatok ellátásához – kénytelenek lesznek a migrációs hatás ellensúlyozása érdekében csökkenteni szociális kiadásaikat, hogy ne legyenek a belső vándorlás célpontjai, így a városokból is elindulhat az elvándorlás. A felkerekedő tömegek, miután sehol sem nyernek befogadást – főleg nem az életképesebb vidéki kistelepüléseken –, nagy valószínűséggel a városok körül fognak megtelepedni. Éppen ezért a törvény módosítása tovább gyarapíthatja a szegények számát, növelheti a szegénység mélységét, felerősítheti a belső migrációt, a devianciák és a bűncselekmények számosságát, miközben a fiatal nemzedéktől elzárhatja a felzárkózás lehetőségét. A megoldás csak is a lakóhelyen történő megmaradásban, és az önrendelkezésre, önellátásra való készség fokozatos kialakításában lelhető meg”
Ez bizony megegyezik azzal az úttal, amely néhány évvel ezelőtt éhséglázadásokhoz vezetett Kelet-Szlovákiában. A Fidesz–KDNP nagy ívben tesz a szegényekre, mert számukra a klientúrájuk közpénzekkel való kitömése és a dőzsölés a legfontosabb. A szegénység növekedésének megállítása érdekében most nemhogy szűkíteni, éppen ellenkezőleg: bővíteni, erősíteni kell a szociális védőhálót, beleértve a szociális szolgáltatásokat. A problémák súlyozása a luxusvilla-jobboldal teremtette szociális válság országában ugyanis nem egyszerűen fiskális, hanem erkölcsi kérdés. Egészen más megoldásokat kell keresni a szociális biztonság megteremtése érdekében. Tanulva a múlt hibáiból, keresni kell azokat az új megoldásokat, amelyek visszaadják a szegények emberi méltóságát, biztosítják, hogy senki ne éhezzen hazánkban, és mindenkinek legyen hol laknia. Az elszegényedés visszafordításáért újra kell gondolni a segélyezés rendszerét, a kiszámítható és tartós, működőképes ellátó és támogatási rendszerre van szükség, ez jelent ugyanis segítséget az állástalan szegényeknek a munkakeresésben.
Azóta trollok lepték el a Facebook oldalamat, a telefonom is gyakrabban csörög, a Népszabadság is foglalkozott az üggyel. Az alapítvány képviselői szerint ugyanis a civil alapítványként összegyűjtött adományokat szándékosan kívánták pártokkal szétosztatni, unortodox ötlet az tuti. S hát hogy, hogy nem, de úgy alakult, hogy csak a Demokratikus Koalíció bizonyult olyannyira érzékenynek, hogy hajlandó volt a mások által, más célból összegyűjtött támogatásokat pártadományként szétosztani. Pedig a Népszabadság információi szerint az alapítvány megkereste a FIDESZ-t és az LMP-t is, de ők nem támogatták az ügyet.
Be kell vallanom férfiasan, az sem tetszik, ahogy január másodikán a civilek demonstrációján a show-t próbálják ellopni a DK szimpatizánsai pártzászlóikkal és transzparenseikkel. Nem tetszik, hogy pont ugyanazon eszközökkel élnek, mint a bukásra ítélt Orbán-rendszer. Nem tetszik, hogy képtelenek megérteni mit jelent európainak lenni, mi az alulról szerveződő mozgalmak, civil egyesületek, alapítványok feladata és mi a szerepe a parlamentáris demokrácia alappillérét jelentő pártoknak.
Amit viszont ma tettek, azt ennél súlyosabb dolognak tartom. Itt a tél és egy egy olyan országban élünk, melyben már-már a háborús évekre emlékeztető módon terjed a szegénység. Látni kell, hogy több százezer ember számára már a napi egy meleg ételhez való hozzájutás megoldhatatlan problémát jelent. Természetesen nem gondolom, hogy egy ételosztás, meg fogja oldani a teljesen elhibázott gazdaságpolitika okozta krízist, de az ezzel foglalkozó egyesületek, alapítványok, civil kezdeményezések elhiteltelenítése, az ügyük és élelmiszer csomagjaik, adományaik pártcímkézése bűn. S ez akkor is igaz, ha a DK pártaktivistái Zalában, Baranyában és szerte az országban merő jóindulatból akarják saját kezükbe venni a rászorultak csomagjainak elosztását. A rászorultság ugyanis nem a párttagkönyvek színétől függ, ha ezt nem érti meg az ellenzék sem, akkor hosszú távon csak újratermeli Orbán mutyiországát.
Nos, azt kék, pártlogós dzsekikbe öltözött aktivisták autókba pakoltak és úgy elhordták félóra alatt mintha igaz sem lett volna, hogy itt rászorult gyermekeket várnak.
A képviselő-testület ugyanis egy három fős bizottságot választott októberben, hogy előkészítse a novemberi ülésre a bizottsági rendszer felállítását, az új struktúra szabályozását, az SzMSz legfontosabb módosításait. Egyetlen képviselőként októberben nemmel szavaztam az előterjesztésre, ugyanis szélesebb egyeztetési mechanizmust tartottam fontosnak annál, hogy csupán hárompárti bizottság alakuljon (MSZP-FIDESZ-DK), s igazam lett. A bizottság és a hivatal által benyújtott javaslat nem tartalmazta a bizottságok hatásköreit és feladatait. A hiányosságokat most decemberben korrigáljuk, így januárban a bizottságok már valódi, felelős munkát is végezhetnek kellő hatáskörökkel.
Ma van a Korrupcióellenes Világnap. Az ENSZ-közgyűlés 2003. október 31-én elfogadott korrupcióellenes megállapodása rendelkezett a korrupcióellenes világnap megtartásáról, hogy ráirányítsa a figyelmet a jelenség romboló hatására, és hatékonyabb fellépést tegyen lehetővé a visszaszorítása érdekében
“Magyarország visszaérkezett a kőkorszakba. A Fidesz-KDNP kormány tagjai nem csak ősember módjára beszélnek az őket bírálókról, hanem ősember módra igazi gyűjtögető-vadászó életmódot folytatnak. Levadásszák az őket kritizálókat, és lépésről lépésre gyűjtögetik vagyonukat. Újabb és újabb nullák a bankszámlákon, luxusórák, gyerekekre íratott villák, megszámlálhatatlan szobával bíró luxusvillák munkájuk “gyümölcse” – fogalmazott Szabó Tímea mai sajtótájékoztatóján.
Hosszú elemzések készülhetnének róla milyen szemléleti torzulásokat okozhat ha egy párt ciklusok óta gyáva megméretni magát a választásokon. Nem tesszük, nem teszik. Talán már nem is érdekes annyira, ekkora jelentősége sem maradt ennek a pártnak: egy komolyabb elemzést sem érdemelnek miért jutottak el idáig, s miért nem tartanak sehová. A semjénizmus, az erdélyi lovastúra, a misebor használata a parlamenti munka erősítéséhez persze lassan tűnő emlék, de az idő múlásával mégis halványuló.
Az idei téli szünet a korábbi évekhez képest jóval hosszabb, 16 napos lesz, ez magyar gyermekek tömegei számára 16 nap éhezést jelent. Amíg Lázár János 70 milliós villát vesz fiának karácsonyra, vagy Kósa Lajos milliókért utazik külföldre szórakozni, addig több százezer gyermek fekszik le éhesen. Bár Harrach Péter szerint a gyermekéhezés egy életforma, a PM meggyőződése, hogy a gyermekéhezés Magyarország legnagyobb szégyene.
A gyermekek helyzete a roma háztartásfővel rendelkezők (70%-os szegénységi ráta), a három- és többgyermekes családok (esetükben a szegénység egyre drámaibb, 3 év alatt a duplájára, 41%-ra nőtt az érték), illetve a gyermeküket egyedül nevelők (30%) esetében a legrosszabb. A magát családbarátnak hirdető kormány gyakorlatilag gyermekek százezreiről mond le nap, mint nap, amikor a támogatási rendszer átalakításával sokaktól a méltósággal megélhető mindennapok egyetlen fedezetét biztosító forrást vonja el. Mára a többgyermekes családok közel fele szegénységben él, sokuknak mindössze 22.800 Ft-ból kell megélniük.
Rohan az idő: még Index blogketrecben az 
Mondhatnánk akár, hogy minden jó ha a vége jó: a tegnapi újsághírek szerint a HVG cikkének köszönhetően a lenyúlt 1%-ból a kormány utólag visszapótolta a hiányzó összeget a tartalékból. Nem baj ellopják majd másképp.
Jövőre ki fog ismét 1%-ról nyilatkozni adóbevallásában ha így költik azt el? Elég probléma az adóhatóság teljes hitelvesztése, vezetőinek kitiltása az USA-ból, a végeláthatatlan mennyiségű korrupciós ügy, az ellenőrizetlen ÁFA és egyéb csalások, Az emberek amúgy sem szívesen fizetnek adót, ha azokat, akik beszedik azt korrupción és lopáson kapják még kevésbé fogják. A kormánynak köszönhetően a béka segge alá fog zuhanni az amúgy sem túl magas adófizetési morál. S hála az újabb botrányuknak most már az 1%-ok felajánlását is a mutyi bűze lengi be.