Tervezzük meg közösen a Baross utca – Topánka utca sarkán épülő új pavilonsort és közlekedési csomópontot!
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő (hiszen ebből a szempontból a főépítész úr egyedül eredményesebbnek bizonyulna), hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt.
Adott egy szituáció:
A Baross utca – Topánka utca sarkán található pavilonsor bontásáról 4 éve Földesi Gyula akkori alpolgármester javaslatára döntött a gazdasági bizottság fideszes többsége.
Előzmény egy szál sem, szabályozási, rendezési terv nem készült, hatástanulmány a változásokról szintén nem volt. A pavilonsor működésével kapcsolatban a vagyongazdálkodási osztály munkatársának tájékoztatása szerint lakossági panasz akkoriban nem érkezett.
Adódott egy konfliktus a boltokat és szolgáltató egységeket üzemeltetők és a FIDESZ között, az itt élők pedig néztek és csodálkoztak. Vajon mit és miért tett az Önkormányzat narancsos többsége?
A legjobb szándékot feltételezve a döntés előkészítői és elfogadói részéről a legfontosabb probléma az, hogy ezt így nem lehetett volna. Egy a közösségi közlekedés csomópontjában elhelyezkedő közösségi tér átalakítását meg kell tervezni, lehetőleg a lakosságot és az ott árusítókat bevonva.
Akkor kezdeményezésemre lakossági fórumot tartottunk ahol egy facilitátor segítségével próbáltuk lerakni ennek a fejlesztésnek az alapjait. Sajnos kudarcot vallottunk: a fideszes többséget csak az azonnali bontás és nem a tervek, a jövő érdekelte, a pavilontulajdonosok pedig – teljesen érthető módon – ennek megakadályozásáért küzdöttek.
Azzal nehéz vitatkozni, hogy az erősen leromlott állapotú pavilonok zegzugos kialakítása, valamint egy irányba nyitása nem volt kedvező: a Baross u. felé hátsó zárt, kedvezőtlen homlokzatot mutatott, a feltöltés is többnyire ebből az irányból történt. A karbantartást és állagmegóvást a különböző üzemeltetők eltérő mértékben és színvonalon végezték, de mivel zsúfoltan egymás mellé helyezett pavilonok egy épületet alkotnak, a látvány kaotikus képet mutatott. Vagyis a pavilonsor nem igazodott sem tömegében, sem telepítésében a helyszínhez. Fennmaradása mellett négy éve is az itt működő boltokban, szolgáltató egységekben dolgozók sorsa és az a lakossági igény szólt, hogy ebben a forgalmas tömegközlekedési csomópontban szükség van pavilonokra.
/Ilyen volt négy éve /
A pavilonok állapota ráadásul az elmúlt évek során tovább romlott, a városképi, városfejlesztési, parkosítási és egyéb szempontokat elnyomták az elhúzódó bírósági tárgyalások. Az ősszel felálló képviselő-testület azzal szembesült, hogy a bíróság döntése jogerős és visszavonhatatlan: bontani kell a pavilonokat. Földesi Gyula csontváza pedig kiborult a szekrényből: amit 4 éve állítottam igaz volt, egy árva vonal sincs a tervekből, a bontási határozaton kívül egyetlen ceruzavonást nem tettek annak érdekében, hogy rendeződjön ennek a fontos csomópontnak a helyzete.
Nem baj, tervezzük meg akkor most együtt!
A Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság március 10-én határozott arról, hogy a Topánka utcai pavilonsor önkormányzati forrásból megvalósuló, bérelhető üzletekből álljon és a tervezés a lakosság bevonásával induljon meg. A javaslat szerint támogatandó megoldás lenne három pavilon elhelyezése egy tömegben, tetővel összekötve. Törekedni kellene a minél átláthatóbb kialakításra, nagy üvegfelületekkel, többirányú megközelítéssel, egyszerű, téglaalaprajzú telepítéssel. A fejlesztéshez zöldfelület növelés is javasolt lenne, fasor pótlással. A bizottság javaslata kitért az egységes cégérfelirat elhelyezésre és arra az igényre, hogy úgy kell kialakítani, a Baross u. felől is kedvező összképet mutasson.
Mivel a területre érvényes szabályozási terv (KSZT) nincs, ezért a Amennyiben úgy dönt az Önkormányzat Képviselő-testülete, hogy pavilonokat szeretne felállítani a területen, a készülő Kerületi Építési Szabályzatot (KÉSZ) ennek figyelembevételével kell majd megtervezni. Most kell meghatároznunk milyen szolgáltatásokat szeretnénk itt.
A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis: „Közterületi pavilon csak hírlapárusítás, jegyárusítás, könyvárusítás és virágárusítás céljából KSZT által kijelölt építési helyen belül helyezhető el.” A most beérkező lakossági vélemények alapján azonban ezt is módosítani kell.
Trummer Tamás a kerület főépítésze kérésünkre készített egy vázlatot is egy három részből álló pavilonsorról közös előtetővel, buszváróval és a parkosítás, illetve a parkolók terveivel.
A most induló közös tervezői munka során mind a közösségi tér funkciójának meghatározásában, mind elhelyezkedésében, illetve az azt körülvevő zöld felületek és a gyalogutak megtervezésében is várjuk az itt élők javaslatait, véleményét.
A kérdőíveken és internetes felületeken beérkező javaslatok alapján készülő tervekről pedig lakossági fórumot tartunk és azon elhangzó véleményeket feldolgozva készül el a végleges rendezési terv.
Itt élőként és a közösségi közlekedés használójaként abban vagyok érdekelt, hogy a lehető leggyorsabban felépíthetőek legyenek az új pavilonok, újra vásárolhassunk péksüteményt, gyrost vagy amire az itt élőknek szüksége van.
Munkára fel!
A kérdőívek hamarosan letölthetőek lesznek.
Sorban adják vissza engedélyeiket a gázos rezsicégek. Évek óta vártak már erre, a lakosságon eddig is csak buktak — most az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. veszi majd át az ügyfeleket és a katasztrofális üzletet. Az állam nem csak a lakossági gázfogyasztókat kapja meg a multicégektől, hanem velük együtt a cégek évről évre újratermelődő tízmilliárdos veszteségeit is. A lyukakat közpénzből tömködik be, így mostantól együtt fizetjük a rezsicsökkentést: ami eddig a külföldi multik zsebére ment, azt ezentúl az adófizetők állják majd.
Ugyanúgy járt el a kormány a kéményseprő-szolgáltatással, a hulladékkezeléssel, a vízszolgáltatással is, és a végeredmény is hasonló: csődök sorozata, ellátási problémák és a költségvetésből finanszírozott, összességében már a százmilliárdos nagyságrendet is elérő veszteségpótlás.
Friss hír, hogy a gödöllői térségben működő Zöld Híd Régió Nonprofit Kft társulásának elnöksége az tagönkormányzatoktól vár anyagi helytállást a több mint 600 millió forintos felhalmozott veszteséggel kapcsolatban. A komoly gazdálkodási nehézségekkel küszködő gödöllői székhelyű cég problémájának megoldására a tavalyi mérlegbeszámoló elfogadását követően három hónap áll rendelkezésre, ellenkező esetben ugyanis meg kell kezdeni a társaság átalakítását vagy felszámolását. „Az Elnökség felhívja a tagönkormányzatok Képviselő-testületeit külön dokumentum alapján nyújtandó pótbefizetésre, melynek teljes összegét a társaság tőkevesztésének összegében állapítja meg. A Tagok a teljes összeg lakosságszám arányos részét, egy összegben kötelesek befizetni a Társulás számlájára”
Hiába ömlik a pénz Seszták Miklós fejlesztési miniszter városának focijába is, átmeneti komolyabb likviditási problémák a harmadosztályú csapatot sem kímélik. A klubot irányító gazdasági társaság ugyanis adóvégrehajtás alatt áll, írja az mfor.hu.
A PM meggyőződése, hogy a közpénznek nincs helye a tao által finanszírozott profi sportágakban, miközben az egészségügyben arra sincs forrás, hogy az ápolónők megkapják a nekik törvényesen járó túlórapótlékokat.
Dr. Vas Imre országgyűlési képviselő szerint a hatóság kötelezte a felszámolót a kár elhárítására, az ő felelőssége a kár elhárítása.
Magyar Balázs az ELGOSCAR 2000 Kft. képviselője a kármentesítés-projektről tartott beszámolót. A sajtóban is olvasható milliárdos kármentesítő projekt valójában egy a talaj- és rétegvíz tisztítást eredményező rendszert jelent. Ez egy 75 kútból álló rendszer: réteg-, talaj-, termelő és figyelőkutakat egyaránt tartalmaz.
Ráadásul egyre inkább úgy tűnik kapufás öngólt rúgott a bróker-kormány a TAO-program bevezetésekor is. Képtelen a célok mentén működtetni, naponta borulnak ki a csontvázak a szekrényből. Csányi Sándor az MLSZ elnöke például arról számolt be, hogy tavaly összesen 224 szabálysértést tárt fel és 250 millió értékben rendelt el visszafizetést az MLSZ. S ezek csak a feltárt ügyek. S már meg sem lepődünk: itt is brókereken, közvetítőkön keresztül tűnnek el a közpénzek.
Többen felkapták tegnap este a fejüket, a kormánypárt sorozatban a harmadik időközi országgyűlési választáson zakózik hatalmasat, 
De hová is jár tehát az új elit a zárt szalonok, operabálok és színházi páholyok helyett? Ha valaki jó pontokat akar szerezni Orbán Viktornál akkor milyen focicsapatokat kell támogatnia? Hová kerülnek ezek a források? A magyar professzionális foci folyamatosan veszteséges. Ez azt eredményezi, hogy normális és tisztességes üzletemberek nem fektetnek fociba, jelenleg pénzügyi csalók (Quaestor, Lombard) részben vagy egészben csalásokból származó tőkéből tartottak fenn klubokat, továbbá fideszes oligarchák az állami korrupciónak köszönhetően részben közpénzt forgatnak vissza.
Február elején írtam, hogy a kormány feladata, hogy kivizsgálja a TAO sporttámogatások elosztásával kapcsolatos visszaéléseket. Egyre több olyan nyilatkozat látott ugyanis napvilágot, ahol sportvezetők számoltak be a társaságiadó-kedvezmény (TAO) sporttámogatások elosztásával kapcsolatos visszaélésekről és a lehívásokhoz kapcsolódó korrupcióról. Kiderült, hogy a TAO pénzek politikai nyomásra javarészt a fideszes kiskirályok kedvenc csapataihoz áramlanak, gyakran olyan közvetítők útján, akik komoly részesedést kérnek, míg a magas gyermekszámmal működő minőségi munkát végző nevelőegyesületek számára szabályosan szinte lehívhatatlanná válnak a források.