Megér-e 5 milliárd forintot a kormánynak a dél-pestiek egészsége?
Csatát nyertek a pesterzsébeti környezetvédők (köszi Marci!): a katasztrófa-helyzet összehozta mindhárom érintett kerület vezetőit. Most jön azonban a neheze, egy kisebb stadion árából, kb. 4-5 Mrd forintból megoldható lenne a Budapesti Vegyi Művek kármentesítése: a tárolt veszélyes anyagok elszállítása biztonságos helyre és a talajban lévő szennyeződések felszámolása. Csak politikai akarat kéne tehát a kormányzat részéről, ennek megszerzésére fogtak össze az érintett kerületek.
BREAKING: V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztériumának államtitkára szerint stratégia jelentőségűvé minősíthetik át a Budapesti Vegyi Műveket, katasztrófavédelmi okokra hivatkozva.
Tegnap egy másfél órás egyeztetés után végigjártuk a gyár telepét: a 444.hu képei sajnos valósak, a minket néha körülvevő erős, maró szag pedig még nyomasztóbbá tette a körülményeket,
A múlt héten nyílt levélben kértem Gajda Péter kispesti, Dr. Bácskai János ferencvárosi és Szabados Ákos pesterzsébeti polgármestert: vegyenek részt a Budapesti Vegyi Művek, Illatos úti veszélyeshulladék-tárolójának bejárásán és a három kerület közösen kezdje meg a szükséges egyeztetéseket a kormánnyal.
Ha Felcsúton stadion is jut a kert végébe kisvasúttal és csónakázó tóval, akkor a dél-pesti polgároknak is jusson tiszta levegő és ivóvíz!
Képek forrása: Erdős László
Bár a ferencvárosi polgármester és városvezetés nem vett részt a találkozón és a bejáráson, a másik két kerület vezetése komolyan vette a kérést és Szabados Ákos pesterzsébeti és Gajda Péter kispesti polgármester is eljött. Ferencváros polgármestere és országgyűlési képviselője ugyan zárt ajtók mögötti egyeztetésre hívta a szomszédos kerületek vezetőit (ami ennél azonban fontosabb, nyitottak ők is a közös munkára), a mostanin részvevők azonban bíznak a nyilvánosság erejében. Ezt felismerve úgy döntöttek, hogy önálló napirendi pont keretében tárgyalnak a kialakult helyzetről a soron következő testületi üléseken, és a későbbiek során is rendszeresen tájékoztatják a képviselő-testületeket és a kerületek lakosságát, bevonva az érintett hatóságokat, civilszervezeteket. A jelenlévő képviselők egy közös szándéknyilatkozatot is elfogadtak a közös munkáról. Az abban foglaltakkal pesterzsébeti lakosként, a Duna-parton élő szülőként, az ivóvízkészletünkért aggódó környezetvédőként én is egyetértek: én is a kooperációt, az együttműködést, az egymásra mutogatás helyetti közös cselekvést tartom a legfontosabbnak. Évtizednyi agyhalál után történjen végre valami.
A Budapesti Vegyiművek területén és közvetlen környezetében a közel két évszázados ipari tevékenység eredményeképpen súlyosan károsodott a környezet. Elszennyeződött a talaj, szennyezőanyagok találhatók meg a talajvízben, rétegvízben. A talaj- és rétegvízáramlás nem ismer kerület, település határt, veszélyezteti lakóterületeket. A területen tárolt veszélyes hulladékok, anyagok göngyölege oly mértékben károsodott, hogy ez ma folyamatosan jelentős mértékű légszennyezést, és ismételt talajszennyezést okoz. A kialakult helyzet felszámolása több milliárd forintot igényel, melyre a Budapesti Vegyiművek teljes vagyona már régen nem biztosít fedezete. A helyzet katasztrofális, s közvetlen beavatkozást igényel.
A találkozón Szabados Ákos pesterzsébeti polgármester tartott egy hosszabb beszámolót az erzsébeti küzdelmekről, beadványokról, levelezésekről. Szabados Ákos minimumfeltételnek tartja, hogy a hulladékot biztonságos helyre szállítsák, folytassák a kármentesítést.
A város közepéről, a sűrűn lakott erzsébeti és kispesti városrész szomszédságából a teljes gyártelepet ki kell telepíteni! A Vegyi Művek területének egy jelentős részét ugyanis 2007 előtt eladták és ott ma is veszélyes üzemek működnek. Tegyék ki a város szélére, ez nyilván plusz források bevonását igényli, de töredéke lehet az itt élők egészségkárosodását csökkentő intézkedések költségeinek!
Varjú Attila felszámoló 2007 óta – a kezdetektől – a BVM felszámoló biztosa. Ő az állam képviselőjeként jogszabályokra hivatkozva három megoldásban érdekelt (sőt mást nem is tart elképzelhetőnek): értékesítés, értékesítés, értékesítés. A bökkenő csupán az, hogy mai becslések alapján az ingatlan értéke már nem éri el a kármentesítés költségét. Ez két részből áll ugyanis össze: a szabálytalanul tárolt veszélyes hulladék biztonságos elszállítása kb. 0,5 md Ft és a talaj és talaj-, illetve rétegvíz megtisztítása kb. 4 md Ft.
Beszámolója szerint az igazi problémák az elmúlt négy évben kulmináltak: utoljára 2011-ben volt egy eredményes értékesítési pályázat, amit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség utólag leállított, sőt azóta pályázatot sem lehet kiírni. Ami akár indokolt is lehet: de akkor nem kellett volna az államot képviselő szerveknek stratégiát váltani? Vajon mire vártak az elmúlt négy évben, ha csak az értékesítést tartották egyetlen megoldásnak miközben azt megtiltották?
A telepen több, mint 2000 tonna veszélyes hulladék hever írták meg a napokban a lapok. A helyzet azonban ennél is súlyosabb: 1.304 tonna minősített veszélyes hulladék és 1.000 tonna vegyi anyag található ugyanis a cég szerint. Sőt szerepelteti is a mérlegében 200 M Ft értékben ez utóbbit. Minden tiszteletem mellett jelzem: a képen látható vegyianyag-készletet még Tarsoly Csaba sem tudná eladni a Vaterán. Bár 200 tonna kénsavat valóban szabályosan tárolnak, de valós értéket már nem jelentenek, annál nagyobb költséget elszállításuk és megsemmisítésük.
A gyár területén 2004 és 2008 között halmozódott fel a hulladék, 2004-ben pénzhiány miatt ugyanis leállították a hulladék elszállítását és megsemmisítését, ráadásul a Kén utcai üzem értékesítése után az ottani veszélyes hulladékot is ide szállították, a komoly veszély jelentő növényvédő szerek onnan érkeztek.
A gyár területén a talaj szennyezett és számos vízben oldódó méreg szennyezi környezetének talaj- és sajnos a vékony vízzáró agyagrétegen áthatolva rétegvizeit is. A vízszennyezés lakott területekig is elért. A vizsgált vegyületek: klórbenzol és benzol önmagában is komoly veszély jelent, de számos vízben rosszul oldódó méreg lesz jelenlétében jól oldódó, ilyen a nagyon veszélyes trifuralin is. A szennyeződés a területről DK irányban terjed, így a talaj és rétegvíz rövid távon nem veszélyezteti sem a Dunát, sem az ivóvízkészletünket, ez azonban egyetlen pozitív hír amiről beszámolhatok. A levegő, talaj és talajvíz szennyeződése azonban egyre csak nő.
Magyar Balázs az ELGOSCAR 2000 Kft. képviselője a kármentesítés-projektről tartott beszámolót. A sajtóban is olvasható milliárdos kármentesítő projekt valójában egy a talaj- és rétegvíz tisztítást eredményező rendszert jelent. Ez egy 75 kútból álló rendszer: réteg-, talaj-, termelő és figyelőkutakat egyaránt tartalmaz.
A rendszernek köszönhetően a talajvíz szennyeződést siekrült visszaszorítani a lakott területekről a gyár telepére, forrás hiány miatt az ELMÜ azonban kikapcsolta a gyár transzformátorát, azóta más cégek hálózatáról kap áramot a vegyi művek, ennek köszönhetően 2010-től csak a rendszer 30%-át működtették, kétharmada leállt a kutaknak.
Ennek köszönhetően a talajvízszennyezés ismét közelíti a lakossági területeket, a mélyebben található rétegvizek állapotát pedig csak becsülni lehet, de nagyon komoly problémák lehetnek. Az agyagos vízzáró réteg ugyanis nem állította meg benzol, klórbenzol, trifluor-anilin áramlását, 60-80 méteres mélységben is megtalálhatóak.
2013 óta semmilyen mérés, beszámoló nem áll rendelkezésre, s ilyen anyagokat a felügyeletek sem kaptak.
Egészségügyi kockázatról: kockázatbecslést 2004-ben végeztek, akkor 120 családot kerestek fel a Határ út túloldalán, az illegális kutakat betömedékelték és 40 méternél mélyebb kutakat fúrtak locsolásra is. Azóta azonban már tíz év telt el, s azóta újabb felméréseket nem végeztek.
Vajon miért nem? Mit csinált eddig Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár? Miért nem tesz semmit a dél-pesti gyermekek érdekében?
Ráadásul egyre inkább úgy tűnik kapufás öngólt rúgott a bróker-kormány a TAO-program bevezetésekor is. Képtelen a célok mentén működtetni, naponta borulnak ki a csontvázak a szekrényből. Csányi Sándor az MLSZ elnöke például arról számolt be, hogy tavaly összesen 224 szabálysértést tárt fel és 250 millió értékben rendelt el visszafizetést az MLSZ. S ezek csak a feltárt ügyek. S már meg sem lepődünk: itt is brókereken, közvetítőkön keresztül tűnnek el a közpénzek.
Többen felkapták tegnap este a fejüket, a kormánypárt sorozatban a harmadik időközi országgyűlési választáson zakózik hatalmasat, 
De hová is jár tehát az új elit a zárt szalonok, operabálok és színházi páholyok helyett? Ha valaki jó pontokat akar szerezni Orbán Viktornál akkor milyen focicsapatokat kell támogatnia? Hová kerülnek ezek a források? A magyar professzionális foci folyamatosan veszteséges. Ez azt eredményezi, hogy normális és tisztességes üzletemberek nem fektetnek fociba, jelenleg pénzügyi csalók (Quaestor, Lombard) részben vagy egészben csalásokból származó tőkéből tartottak fenn klubokat, továbbá fideszes oligarchák az állami korrupciónak köszönhetően részben közpénzt forgatnak vissza.
Február elején írtam, hogy a kormány feladata, hogy kivizsgálja a TAO sporttámogatások elosztásával kapcsolatos visszaéléseket. Egyre több olyan nyilatkozat látott ugyanis napvilágot, ahol sportvezetők számoltak be a társaságiadó-kedvezmény (TAO) sporttámogatások elosztásával kapcsolatos visszaélésekről és a lehívásokhoz kapcsolódó korrupcióról. Kiderült, hogy a TAO pénzek politikai nyomásra javarészt a fideszes kiskirályok kedvenc csapataihoz áramlanak, gyakran olyan közvetítők útján, akik komoly részesedést kérnek, míg a magas gyermekszámmal működő minőségi munkát végző nevelőegyesületek számára szabályosan szinte lehívhatatlanná válnak a források.
Valami bűzlik a NAV körül írtam februárban
Az októberi választásoknak köszönhetően és több hónapos egyeztetés után kerül sor jövő héten szerdán a közös bejárásra, amin Varjú Attila felszámoló is részt vesz. Pesterzsébet új baloldali többsége már az első ülésén is foglalkozott a kérdéssel, s szocialista képviselőtársam szívósságának köszönhetően végre robbant is az ügy.
A szomszéd kertje sem mindig zöldebb, legalábbis Ferencváros esetében tuti nincs így. 
Most évekkel később szintén kimaradt az egyeztetés mind a kerületi futókörökkel, mind az itt élőkkel. Az épülő futópálya csak kiindulópontja lehet a váltásnak: Pesterzsébet az egyre hanyatló, pénzmosásra és mutyira épülő „profi” sport mellett a tömegsport támogatását és fejlesztését támogassa, folytassuk amit most elkezdünk: épüljön futópálya a Duna-parton és a kerület központjában egyaránt. Keressünk helyet kosárlabda pályáknak, mindenki számára megnyitott focipályáknak.
A festőművész első szoboralkotásáról szerintem illetlenség esztétikai vitát kezdeményezni, köztéri szobraink szerepét az itt élők fogják meghatározni. S ez így van jól: komoly ellenérzéseket váltott ki a Kosutiban elhelyezett Sissi szobor is, többen (köztük jómagam is) giccsnek tartották, ma azonban a Pesterzsébet egyik legkedveltebb köztéri alkotásává vált: gyerekek másznak fel rá, nyugdíjasok pihennek meg mellette. Szeretjük, mert szerethető.
A bizottsági ülésen a képviselők többsége az értékesítés helyett a hasznosítást támogatta, ez egy nagyon jó helyen lévő telek és fontos lenne megtartani az intézményi-szolgáltató funkciót, esetleg fecskeházat építeni a területen. A FIDESZ frakció tagjai ezzel szemben az értékesítés mellett érveltek, akár olcsóbban az eddig kért árnál is, de ez persze nem újdonság: az előző narancs-ciklusban sokszor meghirdetésre került már az ingatlan.
forrás: pesterzsebet.hu 
Kevés népszerűségrombolóbb ötletet tudnék kitalálni, mint a ma kezdődő vasárnapi zárva tartás projekt. Ha létező entitásról beszélhetnénk a KDNP esetében és nem a FIDESZ oldalguccijáról, akkor politikai elemzők hosszú számításokkal bizonyítanák, miért ütötte bele a párt koporsójába az utolsó szöget a javaslatuk. Miután a KDNP egy vicc, bár annak elég durva, nyilván nem fogják.
Ezért is elfogadhatatlan, hogy az Orbán-kormány tízezrek állásának megszűnését is képes kockáztatni azért, hogy saját oligarcháinak, a CBA-tulajdonosoknak kedvezzen. Ez a dolgozó emberek újabb felháborító arculcsapása. A Fidesz ismét bizonyította, hogy a keményen dolgozó kisembereket továbbra sem képviseli, ez a Fidesz-szlogen is csak egy újabb Habony-féle „politikai termék”. A valóság az, hogy a következő hónapokban több mint tízezer keményen dolgozó boltos kerülhet az utcára, akik számára a későbbiekben keserves lesz a visszaút.
A pénz, amit egy munkanélküli, kisnyugdíjas, vagy keményen dolgozó kisember kap, nem nevezhető soknak. S bár Zsiga Marcell óta tudjuk 47 ezerből is meg lehet élni, gyakori kérdés miből lehet pénzt csinálni, „hogy teremtse elő az ember azt a kis összeget, amivel segíthet a szűkös anyagi helyzetén? Jár az ember agya, zakatol, a hangulata hullámzó, nem tudja, mitévő legyen, hiszen minden nap avval a lehetetlen helyzettel találja szembe magát, kitől kérjen segítséget, esetleg kölcsön, hogyan kerüljön vissza a gépezetbe apró csavarként? Rajtuk is segít a testület mai döntése.” Ezért is tartom fontosnak a határozatba befogadott javaslatomat, amelynek köszönhetően a Pesterzsébet-kártyával rendelkező, kerületi nyugdíjasok kedvezményben részesülnek s így alacsonyabb helypénzt kell fizetniük. Ugyanis bár megélni nem lehet belőle, de sokaknak nagyon fontos jövedelem-, nyugdíj-kiegészítés a bolhapiacozás.
A válaszadók 94%-a támogatta egy rendezett, tiszta bolhapiac kialakítását. 