A hőségriadónak szerdán vége, de a rothadó (az Illatos úton ráadásul robbanás veszélyesek is) hordók egyelőre maradnak Pesterzsébet határán. Mind Északról Ferencvárosban, mind Délről, a szomszédos Soroksár irányából is pesterzsébeti lakott területeket veszélyeztető veszélyes hulladéktelepek, kisebb nagyobb vegyi bombák várják a kármentesítést.
Az Illatos úton leállt a hordók elszállítása, s az információáramlás a folytatásról is akadozik. A Bólyai utca Lenke utca sarkán található illegális veszélyes hulladéklerakóban pedig még a kármentesítést megelőző felmérések sem kezdődtek meg.
Öröm az ürümben: Pesterzsébeten a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság 2015. június 30-án ülésezett, s számos fontos döntést hozott a két Pesterzsébetet érintő veszélyes hulladék tároló ügyében:
Az Illatos úti Budapesti Vegyi Művek kármentesítése ügyében:
Az összes eddig érkezett anyagot a július 2-i a testületi ülés 3. napirendi pontjának mellékleteként nyilvánosságra hozza, beemelve azt a környezetvédelmi beszámoló részeként így mindenki számára elérhetőek a jelentések.
A bizottság felkérte a Polgármestert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya által kezelt, a BVM Zrt. „FA” Illatos úti telepe kármentesítésével, mérési eredményeivel, a telep és Pesterzsébet szennyezési adataival kapcsolatos iratanyagokba való betekintésre. (Ugyanis a 2013-as mérések adataiba azóta sem tekinthetett be senki). Felkérte a Polgármestert, kérjen tájékoztatást az (OTH) ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivataltól a pesterzsébeti lakott területen kialakult talajvízszennyezés, szennyezőanyagok lakossági veszélyeztetéséről, egészségügyi kockázatáról. Sőt felkértük a Polgármestert arra is, hogy a jelenlegi szennyezettségi állapot feltárása érdekében vegye fel a kapcsolatot a Bálint Analitika Kft.-vel és szükség esetén a BVM Zrt. „FA”, illetve az ELGOSCAR 2000 Kft. képviselőivel annak egyeztetésére, hogy milyen módon és feltételekkel végezhetők mérések az Illatos úti telepen és annak környezetében, kiemelten a pesterzsébeti lakott területeket is.
Soron következő szeptemberi ülésén pedig ismét napirendre veszi az ügyet s ehhez a hivatalnak a szükséges mérések terveit és annak költségvetését is elő kell készítenie.
A Bolyai János utca és Lenke utca sarkán található veszélyes hulladéktároló ügyében:
A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság úgy döntött, hogy a Pest Megyei Kormányhivatal Környezet- és Természetvédelmi Főosztálya és a Bp. XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata felé levelet ír és kéri, hogy tájékoztassa Bp. Főv. XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatát az illegális veszélyes hulladék tároló telep megszüntetésének folyamatáról és kéri, hogy a szükséges intézkedéseket tegyék meg a telephely felszámolására. A Pest Megyei Kormányhivatal felé küldött levélben az is szerepeljen, hogy számoljanak be a veszélyes hulladék okozta környezetszennyezés felméréséről és a szükséges talajvizsgálatok részletes elemzéséről. Ha pedig ezek nem történtek meg, akkor kérjük intézkedésüket.
Az Illatos úti problémát a bizottság hosszasan tárgyalta. Csaszny Márton képviselőtársam szerint a telepen szabálytalanul hosszú ideig tárolt anyagok göngyölegeinek tönkremenetele következtében jelentősen megnőtt a talajvízben található rendkívül veszélyes halogénezett aromás szénhidrogének mennyisége. 2009-ből, és 2011-ből vannak mérési eredmények. Ebben az időszakban még működött a 2007-ben telepített kármentesítő (talaj- és rétegvíztisztító) rendszer. A növekedés a mérések alapján 25-40%, 2011-től azonban egyáltalán nem folyik már kármentesítés.
Szerinte téves és értelmetlen az az állítás, hogy elmaradt a talajcsere, ami műszakilag egy ilyen területen indokoltan és kivitelezhetetlen. Vélemény szerint a talajcsere helyett jó döntés volt elindítani talajvíztisztításon alapuló kármentesítést. A KIOP-1.4.0-F.-2005-02-0002/2 pályázaton elnyert összeg is az Illatos úti telephely szennyezett felszín alatti vízének kitermelését és tisztítását célozta.. Ennek 2011 utáni üzemeltetéséhez is csak évi 15mFt-t kellett volna biztosítani, de ez nem történt meg.
Csaszny Márton szerint a Katasztrófavédelem által leírt „nem kell csinálni semmit a talajvízbe jutott szennyezésekkel” nem csak rendkívül veszélyes kijelentés – tekintettel az élőszervezetben sem lebomló, ott felhalmozódó mérgekre -, hanem nem is igaz. A talajvíz szintjén nincs élet, nincs ami lebontsa az itt lévő szerves anyagokat, a koncentráció csökkenés is csak azért következhet be, mert egyre nagyobb területet tesz mérgezetté.
Somodi Klára képviselőtársam a Greenpeace szakértőire támaszkodva jelezte, hogy a Határ út mellett elég sok a családi ház, így a talajvíz mellett zöldséget és gyümölcsöt is fontos lenne mérni.
A bizottsági ülésen elmondtam, hogy talajminőség vizsgálat részévé érdemes tenni az imént javasolt módszereket is. Ugyanis az kétféleképpen működik, magából a talajból vesznek mintát, illetve azt kiegészítve tojások és növények vizsgálatával, hogy felhalmozódtak-e benne DDT származékok. Ez a komplex vizsgálat biztosítja, hogy az adott területről ne csak pontszerűen kapjunk mérési adatokat. Javasoltam, hogy a talajmintában DDT/DDE-t, HCH izomereket és heptaklórt vizsgáljanak, míg a talajvízben, fúrt kutakban benzolt, klórbenzolt és AOX-ot (összes halogénezett szerves anyag) mérjenek. Kiemelten fontosnak tartom, hogy levelet küldjünk az ÁNTSZ Tisztiorvosi Szolgálatnak, amelyben kérjük, hogy az eddigi vizsgálatok és mérések alapján egészségügyi vizsgálatokat, kockázatbecslést is végezzen Pesterzsébeten. Felmérve, hogy ez a szennyezés milyen egészségügyi problémákat okozhatott, milyen módon csökkenthető az egészségkárosodás kockázata s tegye meg a szükséges lépéseket.
A határozatokat a felmerült javaslatokkal alakítottuk ki.
A soroksári hulladéklerakó ügyében vita nélkül a pénteki bejárás tapasztalatait megismerve fogadtuk el határozati javaslatomat. A határozatnak köszönhetően folytatjuk a munkát: a cél az illegális hulladéktelep felszámolása és a szükséges kármentesítés elvégzése.
Az oligarchák élete sem fenékig tejfel: még a vasárnap zárva tartás sem segített, kénytelen volt eladni 300 milliós Porsche-jét.
Nekik köszönhető az is, hogy a kirándulóhelyek, strandok szombatonként üresek (hiszen mindenki aznap vásárol), míg vasárnaponként megmozdulni nem lehet a tömeg miatt. Nekünk vásárlóknak pedig kényelmetlenséget, időrablást, nagycsaládosoknak komoly szervezést, szombati tömeget, kígyózó sorokat jelent.
Változtassuk környezetünket szebbé, zöldebbé, élhetőbbé!
Tervezzük meg közösen a Baross utca – Topánka utca sarkán épülő új pavilonsort és közlekedési csomópontot!
Azzal nehéz vitatkozni, hogy az erősen leromlott állapotú pavilonok zegzugos kialakítása, valamint egy irányba nyitása nem volt kedvező: a Baross u. felé hátsó zárt, kedvezőtlen homlokzatot mutatott, a feltöltés is többnyire ebből az irányból történt. A karbantartást és állagmegóvást a különböző üzemeltetők eltérő mértékben és színvonalon végezték, de mivel zsúfoltan egymás mellé helyezett pavilonok egy épületet alkotnak, a látvány kaotikus képet mutatott. Vagyis a pavilonsor nem igazodott sem tömegében, sem telepítésében a helyszínhez. Fennmaradása mellett négy éve is az itt működő boltokban, szolgáltató egységekben dolgozók sorsa és az a lakossági igény szólt, hogy ebben a forgalmas tömegközlekedési csomópontban szükség van pavilonokra.
Mivel a területre érvényes szabályozási terv (KSZT) nincs, ezért a Amennyiben úgy dönt az Önkormányzat Képviselő-testülete, hogy pavilonokat szeretne felállítani a területen, a készülő Kerületi Építési Szabályzatot (KÉSZ) ennek figyelembevételével kell majd megtervezni. Most kell meghatároznunk milyen szolgáltatásokat szeretnénk itt.
Sorban adják vissza engedélyeiket a gázos rezsicégek. Évek óta vártak már erre, a lakosságon eddig is csak buktak — most az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. veszi majd át az ügyfeleket és a katasztrofális üzletet. Az állam nem csak a lakossági gázfogyasztókat kapja meg a multicégektől, hanem velük együtt a cégek évről évre újratermelődő tízmilliárdos veszteségeit is. A lyukakat közpénzből tömködik be, így mostantól együtt fizetjük a rezsicsökkentést: ami eddig a külföldi multik zsebére ment, azt ezentúl az adófizetők állják majd.
Ugyanúgy járt el a kormány a kéményseprő-szolgáltatással, a hulladékkezeléssel, a vízszolgáltatással is, és a végeredmény is hasonló: csődök sorozata, ellátási problémák és a költségvetésből finanszírozott, összességében már a százmilliárdos nagyságrendet is elérő veszteségpótlás.
Friss hír, hogy a gödöllői térségben működő Zöld Híd Régió Nonprofit Kft társulásának elnöksége az tagönkormányzatoktól vár anyagi helytállást a több mint 600 millió forintos felhalmozott veszteséggel kapcsolatban. A komoly gazdálkodási nehézségekkel küszködő gödöllői székhelyű cég problémájának megoldására a tavalyi mérlegbeszámoló elfogadását követően három hónap áll rendelkezésre, ellenkező esetben ugyanis meg kell kezdeni a társaság átalakítását vagy felszámolását. „Az Elnökség felhívja a tagönkormányzatok Képviselő-testületeit külön dokumentum alapján nyújtandó pótbefizetésre, melynek teljes összegét a társaság tőkevesztésének összegében állapítja meg. A Tagok a teljes összeg lakosságszám arányos részét, egy összegben kötelesek befizetni a Társulás számlájára”
Hiába ömlik a pénz Seszták Miklós fejlesztési miniszter városának focijába is, átmeneti komolyabb likviditási problémák a harmadosztályú csapatot sem kímélik. A klubot irányító gazdasági társaság ugyanis adóvégrehajtás alatt áll, írja az mfor.hu.
A PM meggyőződése, hogy a közpénznek nincs helye a tao által finanszírozott profi sportágakban, miközben az egészségügyben arra sincs forrás, hogy az ápolónők megkapják a nekik törvényesen járó túlórapótlékokat.
