No Pasaran! – Nem törnek át!
Szeptemberi ülésén Pesterzsébet képviselő-testület egyhangúlag megerősítette azon döntését, hogy nem támogatja a Szabadköz – Alsóhatár út – Vasút sor – Kéreg u. útvonal településszerkezeti jelentőségű gyűjtőúttá tervezett kialakítását. Nem hagyjuk bántani a Kiserdőt, a kockás siklót, a vöröshasú unkát, a dunai tarajos gőtét, a zöld küllőt, a szürke gémeket, a barátposzátát, a tövisszúró gébicset, az erdei pityert. Nem adjuk a Szánkózó-dombunkat, a családi házaink előkertjét. Nemet mondunk a zajszennyezésre.
A Pesterzsébeti Kiserdő kerületünk és a főváros egyik kiemelt természeti értéke. A terület értékét emeli élővilágának változatossága: juharfákból, nyárfákból álló erdőrészt váltanak sűrű sövények, partmenti ligetek és és mélyfekvésű lápmaradványok. A tölgyerdőrész aljnövényzetében ékeskedik két orchidea fajunk, a fehér madársisak, és a kislevelű nőszőfű is. A területen számos védett emlős, madár, kétéltű és hüllő faj él. A teljesség igénye nélkül: közönséges kései denevér, közönséges vakond, barna rétihéja, egerészölyv, vörös vércse, gyurgyalag, fekete harkály, nagy fakopáncs, zöld küllő, barát-, mezei- és kis poszáta,, csilipcsalp-, fitisz- és sisegő füzike, foltos nádiposzáta, tengelic, sarlós fecske, sárga billegető, sárgarigó, héja, fenyőpinty, pettyes gőte, dunai tarajos gőte, vöröshasú unka, zöld levelibéka, nagy tavibéka, mocsári teknős, kockás sikló, erdei sikló.
A terület kiemelten alkalmas rekreációs, oktatási és nevelési célok betöltésére egyaránt, ráadásul Tóth Marietta természetfotós és a Madártani Egyesület kezdeményezésére folyamatban van helyi védetté nyilvánítása is. Akit érdekel a Kiserdő élővilága ezen a linken nézelődhet.
Zöld képviselőként hatalmas öröm számomra, hogy ciklusokon átívelően, ezt az ügyet pártpolitikától függetlenül a testület egésze támogatja. A Kiserdő védelméért számos képviselőnk dolgozik szorgosan: ha kell takarít, ha kell egyesületeknél, országgyűlési képviselőknél vagy a fővárosnál lobbizik (Nagy Éva, Fekete Kata, Komoróczy Laci).
Ritkán hallani tőlem (no pláne a blogomon olvasni �) fideszes képviselőkről dicsérő szavakat, de ebben az ügyben öröm együtt dolgoznom Juhász Lajosné alpolgármester asszonnyal, aki ezt az ügyet szintén fáradhatatlanul, folyamatosan és hatalmas energiákat befektetve képviseli az egyeztetések során.
Ezért sem volt meglepő, hogy a képviselő-testület mostani döntését is egyhangú szavazással hozta meg: pártoktól függetlenül mindenki elveti az útépítést.
A testületi ülésen ráadásul Szabados Ákos polgármester megerősítette, hogy a Fővárosi Közgyűlés képviselőjeként a testület döntése egy erős mandátumot nyújt számára ahhoz, hogy amikor ez a téma a Közgyűlés elé kerül, akkor ezt ott a többszöri képviselő-testületi döntésekre hivatkozva megvétózhassa, illetve felhívja a figyelmet arra, hogy hiába voltak egyeztetések, hiába jelezték folyamatosan, hogy veszélyeztetik a tervek a főváros egyik kiemelt természeti értékét és rontanák az ott lakók életkörülményeit a tervezők mégis ezt figyelmen kívül hagyták. Pedig ez nem az a probléma, amely pusztán a tervezőasztalon kezelhető.
De sajnos egyik szemem nevet, a másik viszont sír: az elstartolt országgyűlési kampány nyitányaként a Kiserdő és a tervezett út ügye is belecsúszott egy félresikerült „kubatov-listás” aláírásgyűjtésbe, nem kis riadalmat és feszültséget keltve.
Szeretném, ha a pártok felül tudnának emelkedni Önös érdekeiken és visszatérnénk az elmúlt évek hagyományaihoz: a Kiserdő ugyanis, Pesterzsébet minden lokálpatrióta, a környezetét védő és óvó polgár közös ügye! Ráadásul riadalomra semmi ok: NO PASARAN!, nem törnek át – ez az út, ebben a formában nem épül meg.
Utoljára tavaly októberben a 220/2016. (X.13.) önkormányzati határozatában jeleztük a Főváros felé, hogy nem támogatjuk a Szabadköz – Alsóhatár út – Vasút sor – Kéreg u. útvonal településszerkezeti jelentőségű gyűjtőúttá tervezett kialakítását. Ez egy kerületközi út tervét jelenti Soroksár – Helsinki Út – Nagykőrösi út összeköttetéséről. Ezt a több évtizedes elvetélt tervet olyan régen görgeti maga előtt a főváros úgy, hogy pontosan tudja ezt a projektet ebben a formában lehetetlen megvalósítani, úgyhogy ideje lenne végre elengednie.
Egyrészt, mert a Pesterzsébet-alsón lakók részére komoly életminőség romlást jelentene, másrészt, mert veszélyezteti Kiserdő élővilágát.
Persze a tervezőasztalok mögül nem látni el a Kiserdő természeti értékeit, orchideáinkat, a mocsári nőszirmot, a májusi gyöngyvirágot, nem hallani énekes madarainkat. Budapest Fővárosi Önkormányzata süket és vak, ezért egyelőre nem akar lemondani a gyűjtőút tervéről. Indoklásban kifejti, hogy kerületközi útként szerinte szükség van a tervezett nyomvonal kiépítésére. Szerintük a Kéreg utca mentén található ingatlanok új beépítése esetén a telkek építési lehetőségei nem csökkennek, a szabályozás végrehajtását megelőző telekméret szerinti terület lesz beépíthető.
A valóság ezzel szemben az, hogy: jelenleg az említett útvonal több részből áll, alapvetően kevés átmenő forgalommal. A Budapest XX. kerület, Virág Benedek utca és az Eperjes utca között a közúti közlekedés megszakad, a szánkózódombnál közvetlen kapcsolatba kerül a terület az Újtelepi Parkerdővel. A kiszabályozott, tervezett út a természetközeli területeket kettévágja, a környező lakóterületek életminőségét rontva. A Budapest XX. kerület, Kéreg utca menti telkeket a kiszabályozott útszélesség miatt rendezni kellene, az utca déli oldalán fekvő telkek pedig elvesztenék előkertjüket.
Sajnos Kispest Önkormányzata egyelőre támogatja a tervet (de remélem Ferenczi Isti és Varga Attila elkötelezetten zöld kispesti képviselőtársaim kiállnak ezért a Kiserdőért is, nemcsak a Wekerle-telep mellettiért és ez hamarosan megváltozik �). Egyelőre a tervezett közút felüljárón vagy alagúton keresztül kötné össze Pesterzsébetet Kispesttel. A tervezett fejlesztési útvonal mentén a zajterhelés fokozatosan nőne, amely kihatással lenne az útvonal mentén élő lakosokra.
Persze a Fővárosi Önkormányzatot jogilag nem kötelezi semmi, de meggyőződésem ezt az elavult, a közlekedési problémákra választ nem nyújtó, súlyosan környezetkárosító tervet el kell engednie és az érintett kerületeket bevonva kell megtalálni az alternatív nyomvonalat.
NO PASARAN!
Határozat:
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy:
1. nem fogadja el Budapest Főváros Önkormányzatának javaslatát, amelyben elfogadásra nem javasolja a 220/2016. (X.13.) számú önkormányzati határozatot.
2. továbbra is fenntartja a 220/2016. (X.13.) önkormányzati határozat szerinti véleményét, amelyben nem támogatja a Szabadköz – Alsóhatár út – Vasút sor – Kéreg utca útvonal településszerkezeti jelentőségű gyűjtőúttá tervezett kialakítását.
3. felkéri a Polgármestert a szükséges intézkedések megtételére.
Állandó vita a hivatal és a képviselők között, hogy a közkutak vizét a lakosság nem mindig a rendeltetésének megfelelő célra használja fel, abból nem a rászorultak lakossági igényét elégítik ki, hanem például gépjárművek mosására, öntözésre használják sok helyen azt. A Fővárosi Vízművek Zrt. csökkenteni szeretné a számukat, és csak ott tartaná meg ahol a legrászorultabb családok élnek. Szerintem és képviselőtársaim szerint viszont ahol valós igény van rá ott mindenhol meg kell tartanunk azokat, sőt az átalakuló kerületi igényeket kielégítve egyes helyeken akár növelni is kell a számukat.
Pesterzsébet Önkormányzatának Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága még a nyáron indított el egy közösségépítő versenyt kutyásoknak, szülőknek, nagyszülőknek. A szülői, vagy kutyatulajdonos közösségek „örökbe fogadhattak” egy-egy kerületi játszóteret, kutyafuttatót.
Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy ahol erősebb szülői vagy kutyás közösségek alakulnak ki ott a játszóterek, kutyafuttatók állapota jobb, ritkább a szándékos rongálás és kevesebb a szemét. Pesterzsébeten egy egyházi közösség és az Átalakuló Duna-part is működtet magánjátszóteret, ahol az adott közösségek újítják fel a játszóeszközöket, ültetik körbe virággal, cserélik a homokot és festik át a festéket. Több Duna-parti játszótéren közösségi tervezés folyamatával határozták meg a házirendet, nyitvatartási időt, ezek a játszóterek azóta rendezettebbek. Gémesi Emese képviselőtársammal közösen elkészített javaslatunk pont erre épített. Az örökbefogadásnak köszönhetően a játszótéri baráti társaságoknak, szülői közösségeknek, kutyás közösségeknek módjuk van tenni a környezetükért, s ha kicsit a „sajátjuknak” érzik, úgy jobban odafigyelnek az állapotára, s az esetleges rongálókra.
Az adott közösség egy évig táblával is jelezheti, hogy a kutyafuttató, játszótér az adott kutyás vagy szülői csoport, közösség gondozásában áll, sőt pályázók közül többen házirendjüket is elkészítik. A közös munkának köszönhetően, a tábla kikerülésével magukénak érzik az adott teret, az összetartozás érzése közösségformáló, továbbá sokkal aktívabb lehet a napi szintű „figyelőszolgálat” is, a szülők, kutyások figyelmeztetik egymást vagy a területet gondozó Önkormányzatot. Az örökbefogadóktól külön anyagi ráfordítás nem várható el, de ha a táblával jelezve van, hogy „sajátjuk”, nagyobb kedvvel fogják eltávolítani az ott hagyott idegen tárgyakat, s figyelnek a rongálókra
206-an töltötték ki a kérdőívet, ennyien válaszoltak kérdéseinkre, osztották meg véleményük az évenkénti lomtalanításról, a szelektív hulladékgyűjtés rendszeréről. A kérdőív fontos visszajelzés volt arról is, hogy milyennek látják a pesterzsébetiek a lakókörnyezetükben a játszóterek, kutyafuttatók állapotát. S arra is választ kaptunk szükség van-e a kerületben is komplex újrahasznosító központra, hulladékudvarra.
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések, változtatások indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. Ezért is tartom fontosnak, hogy a beérkezett válaszok feldolgozását megosszam Önökkel is, ne csak a képviselő-testület tagjaival. Az első olyan részletes közösségi kérdőívezése volt a kerületnek, ahol a kérdések jelentős része a kitöltők közvetlen lakókörnyezetét érintette, kíváncsiak voltunk a szomszédos kutyafuttató, játszótér park, szelektív sziget állapotára is, az ezekre adott szöveges válaszok kiértékelése a körzet képviselőit és a hivatal munkatársait segítik a munkában, az általános kérdésekre adott válaszok feldolgozását pedig most megosztom mindenkivel.
A kerületben élők többsége szerint a lakóhelyéhez közel is van illegális szemét lerakó. A legkoszosabbnak a szelektív szigetek környezetét tartják, ezt követi a Kiserdő, majd a családi házas részek, a buszmegállók és a Duna-part.
Csak a megkérdezettek 16%-a szüntetné meg a szigeteket, 17%-a pedig csak az üvegkonténereket tartaná meg. A többség azonban megtartaná őket, de körbekeríttetné, bekamerázná, gyakrabban takaríttatná a környezetét, néhányan a Nyugat-Európában divatos műszaki cikkes, elemes konténerrel is kiegészítenék. S már itt is többen említették a hulladékudvar szükségességét. A Környezetvédelmi Városfejlesztési Bizottság elnökeként megígérhetem, a most beérkezett véleményeket javaslatokat fokozatosan beépítjük az elkövetkező hónapokban a munkánkba, így végigjárjuk az összes problémás szigetet, s mindegyik esetben külön keresünk megoldást a problémára (áthelyezés, körbekerítés vagy egyéb védelem, zöldfelület rendezése vagy végső esetben a megszüntetés).
Naponta jelennek meg hírek fakivágásról, erdősávok átsorolásáról, mobilgátakról, veszélyben a Határ úti Kiserdő, a Városliget, a Római és most Budaörsön is elpusztítanak egy véderdőt. Amikor megjelennek a buldózerek, láncfűrészek akkor vesszük észre mi is vesz minket körül, s próbáljuk menteni értékeinket. Ferencvárosi környezetvédő barátaim is immár második takarítási akciójukat szervezik a Határ úti Kiserdőben, miközben évekig a kerület egyik illegális szemétdombjaként funkcionált és kispesti és erzsébeti aktivisták próbálták minden tavasszal kitakarítani.
Nyilván talán a legfontosabb szempont a forráshiány és az, hogy a Tarlós „tegnap nem is azt mondtam, mint amit mondtam” István vezetésű Fővárosi Önkormányzat legszívesebben megszüntetné a kötöttpályás közlekedést, hogy ne lassítsa a BMW-k forgalmát a belvárosban.
Az első csak a közvetlen lakókörnyezetemet érintő ügy, történt ugyanis, hogy a nyáron Gubacsi hídon a vízvezeték felújítása és a HÉV átjáró felújítása is szinte egyidőben zajlott. A Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark is – a kerülettől elzárt, kis természetközeli, Duna-parti lakóövezetek – két útvonalon megközelíthető csupán, a nyár végi felújításoknak köszönhetően ez egyre korlátozódott, ekkor a buszjárat útvonalát is megváltoztatták így ezen az egy kijáraton próbáltak kijutni a városba az itt lakók autón és tömegközlekedéssel egyaránt, a helyzetet súlyosbította, hogy ezt a kijáratot használták a Dél-pesti Szennyvíztisztítóba tartó és onnan távozó szippantós kocsik, illetve a biogázüzem teherautói is. A kijutás így 15-30 percbe is beletelt, megoldást egy jelzőlámpa ideiglenes átállítása jelenthette volna. Mivel a legnagyobb lezárások a péntektől hétfőig terjedő időszakokra korlátozódtak a Soroksári út forgalmát sem befolyásolta volna nagyobb mértékben az átállítás.
A légszennyezés, különösen a szállópor-szennyezés évente ezrek halálát és tízezrek megbetegedését okozza, a folyamatos határérték-túllépés miatt évek óta kötelezettségszegési eljárás zajlik Magyarország ellen. „Jövőnk a környezettudatos közlekedési módokban is rejlik, elsősorban a közösségi közlekedés fejlesztése, továbbá a fosszilis alapú egyéni közlekedés (benzines autók) visszaszorulása mellett az elektromos autók terjedése a jó irány.”- ahogy V. Naszályi Márta képviselőtársam fogalmazott két hete.
Pesterzsébet képviselő-testülete tegnap tárgyalta a kérdést.
A nyári, záró egyeztetésen már valódi javulásról számoltak be az intézményvezetők, a vakáció beköszöntével pedig soha nem tapasztalt változások következtek be. Az ügyeleti időszakban a csökkenő gyermeklétszámok miatt bezárt az Ady konyha és az erzsébeti gyerekek is a központi Puskás konyhából kapták a kaját. Két hónapig ugyanazt ehették tehát a peremkerületi szegény gyerekek, mint a belső kerületek elitiskoláiban. Húst főztek a húslevesbe, kalácsot és császárzsemlét kaptak uzsonnára, halból készült a halrudacska és kifli alakja volt a kiflinek, sőt jutott szőlő és barack is minden óvodásnak. Minden alkalommal megérkezett a kisérő dokumentáció, a krémek állaga is megfelelő volt, esztétikusabb volt a tálalás.
