Közélet Archívum - Oldal 26 a 85-ből

2017.07.01.

Kerékpárral a Kosutiban?

7a480e3e39def387dfe6937b2bf66b09--happy-kids-happy-family.jpg A pesterzsébetiek többsége nem engedné rá a Kosuti sétáló részére a kerékpárosok átmenő forgalmát. A napi rendszerességgel kerékpárral közlekedők körében persze szűk többséget kapott a javaslat, de a hétvégi, hobbi, szabadidős, piacozós kerékpárosok és gyalogosok egyaránt elutasítják a teljes megnyitását a sétálónak, alternatív útvonalakra, a keresztirányú forgalom átengedésére, becsatlakozására, a Kosuti fejlesztésére azonban szerintük is szükség van.

Egy hete kérdeztem meg a blogom olvasót, hogy beengednék-e a kerékpárosokat a Kosutiba. A kerületi ittlakunk.hu honlap és a „Pesterzsébeti szülők” illetve a „Pesterzsébet, ittlakunk.hu” Facebook csoportok aktív közreműködésének köszönhetően egy hét alatt közel háromszázan (298-an) töltötték ki a kérdőívemet.

Köszönöm, hogy megtiszteltek azzal, hogy megírták véleményüket, alternatív útvonalakat javasoltak, észrevételezték Pesterzsébet sétáló utcájának hibáit és előnyeit, tanácsokkal segítettek és megosztották jogos kritikájukat is!

Pesterzsébet Önkormányzata a Fővárosi Önkormányzattal közösen pályázatot nyert a XX. kerület kerékpáros közlekedésének fejlesztésére. Innen letölthető a VEKOP 5.3.1-15-2016-0004 kódszámú, „Fenntartható közlekedésfejlesztés Budapesten” tárgyú pályázaton belül elkészült Kerékpárforgalmi Hálózati Terv. A most elkészült Kerékpáros Hálózati Terv tartalmazza a kerületen belüli tervezési terület lehatárolását, a meglévő és tervezett kerékpárutakat és kerékpársávokat, a fejleszteni kívánt útvonalakat, valamint a fejlesztés ütemezését. Érdemes tehát bogarászni, én is fogok majd egy hosszabb írást, elemzést közzétenni a projektről.

A terv egyik fontos eleme, a Pesterzsébet fő tengelyét alkotó Kossuth Lajos utca sétálóutcai szakasza, amelyen jelenleg kerékpárral nem lehet közlekedni. A Magyar Kerékpáros Klub a Kosuti megnyitását javasolta a kerékpáros átmenő forgalom számára.

A kerületi, az egyeztetésen részt vevő és helyi ismerettel rendelkező „kerékpáros” képviselők azonban ezt ebben a formában ellenezték és az átmenő forgalom korlátlan beengedése helyett, alternatív útvonalak biztosítását és a keresztirányú közlekedés megoldását, illetve fontos épületek (ügyeletes gyógyszertár, Polgármesteri Hivatal…) megközelítésének biztosítását támogatták.

unusual-bike-shop-features-bicycle-bedecked-faade-2_vt6zz_11446_1366176587.jpg A kérdőívet ígéretem szerint pénteken lezártam és most közzéteszem az eredményeket, egyrészt hogy az azt kitöltők is megismerhessék, másrészt, hogy képviselőtársaim is bölcsen dönthessenek a kérdésben. Ráadásul a kérdőív az egyszerű igen-nem szavazásnál komplexebb kiértékeléssel segítheti a képviselők és a kerületi főépítész úr munkáját.

A felmérés a kerékpárosokat és a kerékpárt nem használókat is megszólította (a válaszadók több mint 40%-át ők adják), külön elemezhető egy nyitott játszótér közelsége miatt a szülők, nagyszülők véleménye, illetve 4% alatti a nem kerületben élők száma a kitöltők között.

A Facebookon a vitát követők számára nyilván nem meglepetés, hogy az összes megkérdezett többsége nem szeretné a Kosuti sétáló utcai részét megnyitni a kerékpáros átmenő forgalom számára.

Az arányokból és a kérdőív válaszaiból persze más következtetések is levonhatóak:

a leghangosabb virtuális közösség véleménye nem azonos egy teljes kerület véleményével, s a halk többség általában megfontoltabban válaszol,
a megkérdezettek között a gyerekek biztonsága volt az egyik kiemelt szempont,
a napi rendszerességgel kerékpározók jobban bíznak a szabálykövetésben, mint a kerékpárt egyáltalán nem használók,
a Kosutiban ma az itt élők szerint komoly feladat a tisztaság, a közbiztonság javítása. S amíg ezeket a problémákat nem kezeli a városvezetés, nem bíznak más fejlesztések sikerében sem.

Ön beengedné-e a kerékpárosokat a Kosutiba (Pesterzsébet sétálójába)?

Az egyes kérdések statisztikái pedig itt tekinthetőek meg:

Bölcs döntést kívánok képviselőtársaimnak!

2017.06.26.

Lehessen-e kerékpározni a Kosutiban?

Pesterzsébet Önkormányzata a Fővárosi Önkormányzattal közösen pályázatot nyert a XX. kerület kerékpáros közlekedésének fejlesztésére. Innen letölthető a VEKOP 5.3.1-15-2016-0004 kódszámú, „Fenntartható közlekedésfejlesztés Budapesten” tárgyú pályázaton belül elkészült Kerékpárforgalmi Hálózati Terv.

A terv egyik fontos eleme, a Pesterzsébet fő tengelyét alkotó Kossuth Lajos utca sétálóutcai szakasza, amelyen jelenleg kerékpárral nem lehet közlekedni. Többen támogatják, többen ellenzik és néhányan pedig csak lassú és részleges bevezetését támogatják (bővebben a blogon).

Ön mit gondol? Segítsen a javaslataival, tapasztalataival, véleményével! Töltse ki a kérdőívet vagy itt a blogon, vagy erre a linkre kattintva!

A Magyar Kerékpáros Klub a Kosuti megnyitását javasolja a kerékpáros forgalom számára. A Kossuth Lajos utca gyalogos zónaként jelölt részének gyalogos-kerékpáros zónává alakításához jól működő területekre hoz példát:

Kolosy tér – Csemete utca – Puskás Öcsi tér, Baross utca, Váli utca- Kőrösy József utca, Lövőház utca.

A kerékpáros közlekedést támogató (értsd, velem együtt azzal közlekedő) képviselőtársaimmal egyeztetve, elmondható, hogy többségük ennek egy ütemben történő, azonnali bevezetését ebben a formában nem támogatják. Őket támogatja részben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tervzsűrije is, mivel ők a nyáron civil szervezet bevonásával és szemléletformálással teszt üzemben a rendszer működésének vizsgálatát javasolják csupán és azt is csak az átmenő kerékpáros forgalom számára párhuzamos alternatíva kijelölésével együtt.

A sétálóutca kerékpáros megnyitása első körben részleges kellene legyen és nem képzelhető el a kerékpáros átmenő forgalom számára megfelelő, kerékpáros infrastruktúra kiépülése nélkül. Szerintünk a kerékpáros átmenő forgalom gyorsabb áthaladását a Kosuti helyett azzal párhuzamos útvonalakkal kellene biztosítani, egyrészt a Topánka utcai kerékpársáv illetve a Kosutitól délre eső rész kerékpárbarát zónává alakítása (Tempo 30) lehetne megoldás.

Képviselőtársaim javaslata szerint a megnyitás első körben a Polgármesteri Hivatal, és az ügyeletes Gyógyszertár megközelítését kellene csak biztosítsa. Az egyeztetések során felmerült képviselői (Gémesi Emese, Völgyesi Krisztián) érvek alapján a párhuzamos útvonal feltételét már előre feltételként meghatározó javaslatról a Képviselő-testület júliusban dönt. Vagyis arról, hogy a részletes tervezési fázis tartalmazza-e a Kossuth Lajos utca sétálóutcai szakaszának megnyitását a kerékpáros forgalom számára, a kerékpáros forgalom áthaladásának megvalósulását azzal a feltétellel, hogy egyidejűleg kiépül a Topánka utca mentén tervezett kerékpársáv is a kerékpáros átmenő forgalom számára.

Tavaly november végén kaptuk meg a pályázati anyagokat, sajnos az eredeti pályázati anyag ezer sebből vérzett, s nem igazán tükrözte a kerület kerékpárosainak igényeit. Akkor azt az ígéretet kaptuk, hogy a pályázat elnyerése után fogja csak a BKK kidolgozni a terveket, amiket ezután az önkormányzat és a Főváros is véleményez majd.

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottságban ezért csak úgy fogadtam el az eredeti előterjesztést, hogy a pályázat sikere esetén újragondoljuk a kerületi fejlesztéseket bevonva a helyi civil szervezeteket és kerékpárosokat, majd a véglegesítés előtt bemutatják a terveket a bizottságnak és a képviselő testületnek is.

Februárban raktam ki a blogomra egy kérdőívet Pesterzsébet kerékpáros közlekedésének fejlesztési lehetőségeiről. Ezúton is köszönöm annak a közel 100 blogolvasómnak, aki vette a fáradságot és kitöltötte a Magyar Kerékpárosklub Dél-Pesti területi szervezetének elektronikus kérdőívét.

Most mi is beleszólhatunk, hogyan fejlesszük Pesterzsébet kerékpáros közlekedését. -írtam akkor.

Mik a gondok, mely útvonalakat kedveljük, merre nem megyünk, mert balesetveszélyes?
Mit fejlesztenénk?
Merre hagyjuk el legtöbbször a kerületet, Kispest, Csepel vagy Ferencváros irányába?
A Duna-partra vagy a Kiserdőbe kerékpározunk többet?

Az egyeztetéseinek köszönhetően a fejlesztési tervek számos helyen változtak, nem csak a Pesterzsébet és Kőbánya-Kispest összekötését biztosító felüljáró tengelyének irányába mutatnák ma már a fejlesztések, hanem a kerület belsejében is javítanak a kerékpáros közlekedésen (kerékpárutakkal, Tempo 30-as övezetekkel) és a Csepel-Pesterzsébet, Soroksár-Pesterzsébet és belváros (Ferencváros)-Pesterzsébet nyomvonalakon is számos közlekedési alternatívát kínál.

A most elkészült Kerékpáros Hálózati Terv tartalmazza a kerületen belüli tervezési terület lehatárolását, a meglévő és tervezett kerékpárutakat és kerékpársávokat, a fejleszteni kívánt útvonalakat, valamint a fejlesztés ütemezését. Érdemes tehát bogarászni, én is fogok majd egy hosszabb írást, elemzést közzétenni a projektről.

Addig is, kérem segítsen abban, hogy az Önök véleményét is figyelembe véve dönthessen a képviselő-testület a Kosuti közlekedéséről!

2017.06.22.

Bezárták a kórtermeket a Dél-pestiben, mert nyaralnak a betegek

Bezártak a 3-as belosztály kórtermei a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban, mert a kormány szerint ilyenkor nyaralnak a betegek. Cserébe elnyerte a főváros legrosszabbul felszerelt kórháza címét és 100 liter kézfertőtlenítő adományhoz jut Semmelweis napon.

Az egészségügyért felelős államtitkár álhírnek nevezte, hogy az ápolók és nővérek felmondása miatt be kellett zárni a dél-pesti kórház egyik belgyógyászati osztályát, szerinte csupán a betervezett felújítások folynak, ami teljesen normális, hiszen a betegek is nyaralnak ilyenkor. Szerintem pedig a mostani állapot nem fenntartható, omlik össze az egészségügyi rendszer. Az uniós átlaghoz képest a magyarok sokkal rövidebb ideig élnek. Pedig mindenkinek esélyt kell adni az egészséges, hosszú életre – ezért a Párbeszéd egészségközpontú egészségügyet, betegközpontú betegellátást akar. Magától értetődőnek tűnik, pedig nem az: ma az egészségügy a betegségről, az ellátás pedig az intézményrendszerről szól. Az Orbán-kormány 2010 óta évente nagyjából négyszázmilliárd forintot vont el az ágazatból, nem véletlenül kellett nekünk kitakarítani a Dél-Pesti mosdóját is.

Jelentős béremelést kell adni az ápolóknak és szakdolgozóknak! A kormány béremelésnek nevezett aprópénzekkel akarja kiszúrni az ágazatban dolgozók szemét. Nettó néhány ezer forintot akarnak soha nem látott mértékű béremelésként bemutatni, a Párbeszéd 50%-al emelné a szakdolgozók bérét.

Ha nem Dél-Pest és ezen belül Pesterzsébet körzetes kórházáról lenne szó, akkor az ember az első döbbenet és cifra káromkodás után lapozna. Hazudnak, reggel, délben, este, oszt jó napot. De nem, az nem járja ugyanis, hogy aki teheti más kórházat keres a kerületben, s évtizedek óta azért imádkozik, hogy ha baj van, akkor a körzetén kívül essen össze, nehogy bekerüljön oda. Az nem járja ugyanis, hogy „csúcskórházat” építenek természetvédelmi területeket veszélyeztetve Budán, „szuperkórházat” Ferencvárosban és újabb és újabb ígéretekkel hitegetik csupán a dél-pestieket.

A Párbeszéd azt vallja, hogy mindenkinek, vagyoni helyzettől függetlenül joga van az egészséges élet lehetőségére, ha pedig megbetegszik vagy megsérül, a gyors, szakszerű és színvonalas ellátásra, éljen akár Budán vagy a mostohaként kezelt dél-Pesten.

A héten robbant a botrány: a Hír TV információ szerint tömegével mondtak fel ápolók és nővérek a dél-pesti Jahn Ferenc Kórházban, így a hármas számú belgyógyászati osztályt lezárták. A kedélyeket ráadásul az is borzolta, hogy a Facebookon viszont olyan információ terjedt, miszerint a felmondott nővérek és ápolók többsége a közelben, újonnan megnyílt svéd bútoráruházban vállalt munkát, ott ugyanis korábbi fizetésük többszörösét keresik meg.

A kórház hírzárlatot rendelt el, majd napokkal később a körzet fideszes politikusai (Németh Szilárd és Földesi Gyula) hozták a jó hírt:

Nem zárták be a III. Belosztályt, továbbra is üzemel.
Nem volt, és nem tudnak a jövőre nézve sem „tömeges felmondásról”. Az előre tervezett karbantartási és felújítási munkák miatt van néhány kórterem ideiglenesen zárva a belosztályon, ami összesen 42 ágyat érint.

Túl azon, hogy a kórház a sajtónak nem hajlandó információkkal szolgálni, a kormánypárti politikusoknak viszont igen, akár meg is nyugodhattunk volna, a sajtó rárepült egy kacsára és ellenőrizetlenül megírta.Nincs probléma az egészségügyben, hiszen Kövér László is megmondta: „A magyar egészségügy képes világszínvonalú teljesítményre, Magyarország 2010 óta nagy lépéseket tett meg az egészségügy területén is”.

De azután érkezett a fekete leves, a kórház is kiadott egy nyilatkozatot, s az bizony már homályosnak, ködösítőnek a problémákat és gondokat elbagatellizálónak, a sajtót hibáztatónak és felelősnek tartónak tűnt.

Egyik fontos kisgyermekkori emlékem, hogy apukám leül mellém és elmagyarázza miként kell a Kádár-rendszerben újsághíreket olvasni. Azóta eredményesebben kezelem a NER sajtónyilatkozatait is, ez segített most is.

Tehát a sajtónyilatkozat szerint nem zárt be a belosztály egyetlen részlege sem, csak a kórtermeket zárták be és betegeket nem fogadtak a sajtóbotrányig. S nincs tömeges felmondás sem, csak ezen a nyáron munkaerőhiány miatt nem tudják teljeskörűen ellátni a feladatokat, ezért lezártak néhány kórtermet és nem fogadtak beteget.

Tökéletes a kórház sajtónyilatkozata, megéri havi nyolcszázezret fizetni egy fidesz-közeli cégnek PR-ra és marketingre. A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház ugyanis havonta bruttó 800 ezer forintot fizet kommunikációs szolgáltatásokra az Ypsylon Média nevű cégnek, amely Szabó Lászlóhoz, a fideszes Deutsch Tamás vezette sportminisztérium egykori helyettes államtitkárához köthető.

Úgy tűnik az újságírók is képesek sajtónyilatkozatokat értelmezni, mert azon nyomban kiment az RTL Klub is forgatni arról mi is történt valójában: s hogy, hogy nem de azt tapasztalták tényleg üres a dél-pesti kórház egyik belgyógyászati osztálya, az interjúkban megszólalók az alacsony bérekre panaszkodtak és arról beszéltek aki teheti külföldre távozik. A felújítást jelző táblák és felíratok pedig csak a sajtóbotrány után kerültek ki. Öröm az ürömben, hogy a botrány miatt most tényleg felújítanak néhány osztályt, ráadásul úgy tűnik rohamtempóban bele is vágtak.

Hab a tortán, hogy a hvg.hu úgy tudja, szó sem volt eredetileg nyári festésről, a problémás osztályra tényleg lakat került. Úgy tudják, az az értesülés is igaz, miszerint a dolgozók inkább a svéd bútoráruházat választották, mint hogy az egészségügyben robotoljanak.

Az egészségügyért felelős államtitkár mindezek után álhírnek nevezte, hogy az ápolók és nővérek felmondása miatt be kellett zárni a dél-pesti kórház egyik belgyógyászati osztályát, szerinte ugyanis csupán a betervezett felújítások folynak, ami teljesen normális, hiszen a betegek is nyaralnak ilyenkor.

Miközben a héten zárult le a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete által szervezett lakossági szavazáson alapuló felmérése: a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház a fővárosiak szerint ma a legrosszabbul felszerelt kórház, a legrosszabbak a higiéniai körülmények, ahol a betegek és gyógyulni vágyók szerint a legnagyobb a szükség a segítségre, ahol 100 liter alkoholos kézfertőtlenítő is hatalmas segítséget jelent. Kórházunk fölényesen verte a Péterfy Sándort és a Szent János Kórházat, pedig az utóbbi években számos sajtóhír foglalkozott az ottani körülményekkel is.

Múlt heti blogbejegyzésemben kérdeztem meg az olvasóimat: Ön szerint jó ötlet volt-e a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórháznak, hogy hivatalosan is beszállt egy versenybe 100 liter ingyenes alkoholos kézfertőtlenítőért és szavazásra buzdítja az itt élőket, vagy csak cinikus pótcselekvés?

Ahogy a szakszervezet fogalmazott: sok kórháznak ugyanis nincs elég pénze arra, hogy megfelelő mennyiségű alkoholos kézfertőtlenítőt beszerezzen, pedig valójában olcsóbb volna az állam számára a kézfertőtlenítő beszerzése és annak használatával a fertőzések megelőzése, mint a hiánya miatt kialakult kórházi fertőzés kezelése.

Most tehát a Semmelweis-napon kap a kórházunk 100 liter kézfertőtlenítőt, csak legyen aki átvegye.

A Párbeszéd azt vallja, hogy mindenkinek, vagyoni helyzettől függetlenül joga van az egészséges élet lehetőségére, ha pedig megbetegszik vagy megsérül, a gyors, szakszerű és színvonalas ellátásra! Visszaszorítjuk a kórházi fertőzéseket. Ehhez minden szakellátási intézményben garantáljuk az alapvető higiénés feltételeket, a szakembereknek pedig állandó továbbképzési lehetőséget biztosítunk. Az ÁNTSZ vizsgálatait nyilvánosságra hozzuk és biztosítjuk, hogy a feltárt hiányosságokat az intézmények a lehető leghamarabb képesek legyenek orvosolni.

Itt bővebben is olvasható az egészségügyi programunk.

2017.06.17.

100 liter kézmosó megoldja-e a dél-pesti a kórház gondjait?

Két idei hír:

Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház havonta bruttó 800 ezer forintot fizet kommunikációs szolgáltatásokra az Ypsylon Média nevű cégnek, amely Szabó Lászlóhoz, a fideszes Deutsch Tamás vezette sportminisztérium egykori helyettes államtitkárához köthető.
A Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Facebook oldalával hivatalosan is beszáll egy lakossági promóciós versenybe, hogy ingyenesen hozzájuthasson 100 liter alkoholos kézfertőtlenítőhöz és ehhez szavazatokat gyűjt.

Magyarul elszór éves szinten közel 10 millió forintot egy Fideszhez köthető cégnek kommunikációs feladatok ellátására, miközben az egészségügyi intézmény napi gondokkal küzd. Nem kellene inkább rendbe tenni a kórház vezetésének a pénzügyeket, ahelyett hogy 100 liter (200.000 Ft értékű) alkoholos kézfertőtlenítőért indít lakossági összefogást az intézmény?

Az 1980-ban megnyílt, csaknem félmillió lakos egészségügyi ellátásáért felelős intézmény 1263 ágyán évente több mint 41 ezer beteget gyógyítanak; a járó-betegek száma pedig meghaladja az évi 660 ezret.

100 liter kézmosó helyett nem kellene érdemi előrelépésért küzdeniük? Miért gondolja a kórház vezetése, hogy 100 liter kézmosó választ nyújt dél-pest egészségügyi kérdéseire? Miért nem a valódi problémákra fókuszál? Miért nem áll ki a betegekért, a gyógyulni vágyókért?

Maga az akció persze előremutató és fontos (nem véletlenül vittünk mi is tavaly télen a kórházba néhány flakonnal): a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete által szervezett promóciós akció célja, hogy a kézhigiénia, az alkoholos kézfertőtlenítők fontosságára hívja fel a figyelmet. A kórházi fertőzések elleni küzdelem egyik legfontosabb momentuma ugyanis a megfelelő kézhigiénia.

A szervezők szerint sok kórháznak ugyanis nincs elég pénze arra, hogy megfelelő mennyiségű alkoholos kézfertőtlenítőt beszerezzen, pedig valójában olcsóbb volna az állam számára a kézfertőtlenítő beszerzése és annak használatával a fertőzések megelőzése, mint a hiánya miatt kialakult kórházi fertőzés kezelése.

Itt lehet szavazni: 😉 http://reszasz.hu/index.php/szavazas

Köztudott, hogy a dél-pesti az egyik legrosszabb állapotában lévő, az utóbbi évtizedekben méltatlanul elhanyagolt kórháza nem csak a fővárosnak, hanem az egész országnak.

Nem csoda, hogy már 2015. februárban beintett Rogánnak a pesterzsébeti FIDESZ-frakció is: a polgármesterrel közösen kialakított határozati javaslatuk alapján arra kérték a kormányt, hogy vizsgálja felül az új, nagy fővárosi kórház tervét, s a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház kibővítésére, korszerűsítésére és fejlesztésére fordítsa a rendelkezésre álló plusz forrásokat.

Bár egy idei kormányrendelet szerint valamikor sor kerülhet majd a régóta húzódó fejlesztések megkezdésére, ezek az üres ígéretek az ellátási körzetben élőket nem nyugtatják meg. A pesterzsébetieknek ugyanis nem ígéretekre van szüksége, hanem korszerű, működőképes kórházra!

Az nem járja ugyanis, hogy aki teheti más kórházat keres a kerületben, s évtizedek óta azért imádkozik, hogy ha baj van, akkor a körzetén kívül essen össze, nehogy bekerüljön oda. Az nem járja ugyanis, hogy „csúcskórházat” építenek természetvédelmi területeket veszélyeztetve Budán, „szuperkórházat” Ferencvárosban és újabb és újabb ígéretekkel hitegetik csupán a dél-pestieket.

Az itt élők mindent megtennének azért, hogy jól működő, jól felszerelt kórházban gyógyulhassanak és nem egy omladozó falú, állandó orvoshiánnyal küzdő intézmény fogadja őket, szavaznak tehát most is rendületlenül, de 100 liter kézmosó csak tüneti kezelés, vagy leginkább még az sem.

Az Orbán-kormány ugyanis 2010 óta évente nagyjából négyszázmilliárd forintot vont el az ágazatból. Lerohasztották a kórházainkat, tönkretették az alapellátást, nem hajlandóak érdemi béremelést adni a dolgozóknak. Napjainkban többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetben, az orvos-elvándorlás miatt az is előfordulhat, hogy az évtized végére a magyarok felének nem lesz megfelelő ellátása. Be kell fejezni tehát ezt az ámokfutást, mert most már a betegek élete forog kockán! FTC, MTK, Mezőkövesd, Videoton, Vasas, Felcsút, Diósgyőr, Honvéd… a már átadott, vagy még épülő Orbán-stadionok listája a teljesség igénye nélkül az egyik oldalon, rohadó egészségügy, omladozó falak, takarítatlan WC-k a kórházakban, egészségügyi intézményekben és be nem tartott ígéretek a másik oldalon.

Fordítsuk a feje tetejéről a talpára ezt a világot: tegyünk meg mindent az egészséges környezetért és életmódért, az ellátórendszert pedig szervezzük végre a betegek igényei köré!

A Párbeszéd azt vallja, hogy mindenkinek, vagyoni helyzettől függetlenül joga van az egészséges élet lehetőségére, ha pedig megbetegszik vagy megsérül, a gyors, szakszerű és színvonalas ellátásra! Visszaszorítjuk a kórházi fertőzéseket. Ehhez minden szakellátási intézményben garantáljuk az alapvető higiénés feltételeket, a szakembereknek pedig állandó továbbképzési lehetőséget biztosítunk. Az ÁNTSZ vizsgálatait nyilvánosságra hozzuk és biztosítjuk, hogy a feltárt hiányosságokat az intézmények a lehető leghamarabb képesek legyenek orvosolni.

Itt bővebben is olvasható az egészségügyi programunk.

2017.06.09.

Csúszik a pavilonsor átadása, de legalább ideiglenes várót épít a beruházó

Csúszik a Baross-Topánka közösségi közlekedési csomópontba tervezett pavilonsor átadása, cserébe viszont június végére, július elejére ideiglenesen, árnyékolóval ellátott és esővédett részt is kialakít a megállóban a beruházó.

A keddi Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság ülésére meginvitáltam Budapest első közösségi tervezéssel kialakított közlekedési csomópontjának beruházóját és leendő üzemeltetőjét miként is áll az ügy. Nem kis aggodalommal töltött el ugyanis, hogy a határidő június 30-án lejár, de még egy kapavágást nem tettek.

Sajnos jogosan aggódtunk: a márciusi bizottsági ülésen bemutatták a kiviteli terveket amihez néhány módosítást akkor kértünk is, amiket be is fogadtak a tervezők, de az engedélyeztetési folyamat 2 hónapra mégis leállt és csak júniusban kerültek leadásra a végleges tervek. Várhatóan az engedélyek megérkezése után (ami előreláthatólag június vége), csak a nyár végén, szeptember elején kezdődhet meg az építkezés és október végén nyithatnak meg a pavilonsor üzletei.

Előrelépés azonban a mostani állapotokhoz képest, hogy míg márciusban Nemes László alpolgármester javaslatára elhalasztotta a hivatal ideiglenes buszmegálló kihelyezését, most javaslatomra korrigálta azt. A beruházás csúszása miatt sikerült elérnem, hogy a képviselők egyhangúlag támogassák, hogy a beruházót kérjük fel: az engedélyek kézhez kapásakor vegyék kezelésükbe a területet és biztosítsák az utasoknak, hogy nyugodt körülmények között várhassák a buszokat anélkül, hogy hőgutát kapjanak vagy jégeső szakadjon a nyakukba.

Az előző ciklus fideszes városvezetése leromboltatta Pesterzsébet legforgalmasabb közlekedési csomópontját, mi most az itt lakók segítségével és aktív közreműködésével felépítjük azt.

Ehhez kérünk még egy kis türelmet, mind az égiektől, hogy ne hozzon ránk jégesőt az esővédett beálló elkészültéig, mind az utasoktól, akik hónapok óta áldatlan körülmények között várakoznak a járatokra!

Előzmények:

Tavaly szeptemberben írtam, hogy lezárult a Baross-Topánka új közösségi közlekedési csomópontjának tervezési folyamata. Egy többlépcsős közösségi tervezés projektet zárt akkor le Pesterzsébet Önkormányzata, ennek köszönhetően – megújul a zöldfelület és új pavilonok épülnek a Baross és a Topánka utca sarkán lévő területen a 2015-ben lebontottak helyére.

http://machpeter.blog.hu/2016/09/19/egyutt_sikerult_megujul_a_baross-topanka_pavilonsor

Az első lépcső:

http://machpeter.blog.hu/2015/11/16/hogyan_tervezzuk_kozossegi_tereinket_2_resz

A második lépcső:

http://machpeter.blog.hu/2016/07/21/tervezzuk_meg_kozosen_a_baross_utca_topanka_utca_sarkan_epulo_uj_pavilonsort_es_kozlekedesi_csomopon

A tervezési szakasz lezárultakor a 100%-os önkormányzati tulajdonú Integrit-XX. Kft. és Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Építési Koncessziós szerződést kötött 2016. december 1-én üzletsor építésére a Budapest XX. kerület Baross u. és a Topánka u. sarkán és megkezdték a kiviteli tervek készítését.

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság idén márciusban nézte át a kiviteli terveket.

Akkor Potoczky Attila a beruházó képviseletében kiemelte, hogy a tervező maximálisan figyelembe vette a közösségi tervezés eredményét. Ez az az épület, ami a területen elfér, s olyan amilyennek az itt élők szeretnék. Igyekeztek könnyeddé és légiessé tenni. Ez a látványterv csupánegy animáció, az élet persze nem ilyen lesz. Szeretnének ragaszkodni az egységes külsőhöz, nem lesznek az üzleteken kívüli pakolás, egyéni feliratokat se szeretnének engedni. Törekedve arra, hogy megőrizzék olyannak, amilyennek most létrehozzák. Kamerarendszert is ki akarnak majd építeni.

Az ülésen a bizottság a járda szélességének növelését kérte és hogy a váró része ne legyen ennyire huzatos, a pillérek helyett mindkét oldalán falakkal oldják meg a szélvédelmet.

Trummer Tamás, Pesterzsébet főépítésze akkor ígéretet tett a módosításokra (az azóta engedélyeztetésre beküldött tervekben ezt korrigálták is).

Végén jött azonban a feketeleves, ráadásul mindjárt duplán.

Egyrészt hiányoltam a napelemeket a tetejéről, de erre a beruházó képviselője, hogy valóban tervezték, de belátták, hogy a tervezett épülethez nem illik, nem tudják teljesen vízszintesbe rakni. Cserébe maximálisan korszerű energiafogyasztókat terveznek beépíteni, a FŐTÁV-val is egyeztettek a fűtés bekötéséhez.

Ami viszont hatalmas pofon volt az utasoknak, hogy a februári ígérettel szemben Nemes László alpolgármester javaslatát elfogadva mégsem került ki ideiglenes buszmegálló a területre, hanem csak az építkezés megkezdésekor tervezték ideiglenes esőbeálló telepítését a kerítéshez rögzítve. Szerencsére ezt a döntést kedden kérésemre felülbírálta a bizottság és hamarabb megoldódik a buszmegálló problémája.

A tervező egyeztetve a Fejlesztővel több alkalommal egyeztetett a Főépítészi Irodán, illetve a helyszínen. A Főépítész biztosította a tervezőnek a közösségi tervezésen elfogadott tervvázlatot, illetve alaprajzot, melyet a tovább dolgozásnál a tervező és a Fejlesztő tiszteletben tartott, továbbfejlesztett. A terv szerint négy darab 20 m2 körüli üzlet, illetve fedett-nyitott várakozó tér szerepelt a tervezési programban. Az üzletek kialakításánál az átláthatóság és rendezettség fontos szerepet kapott. Az egyes rendeltetési egységek önálló vizesblokkal, raktárral rendelkeznek.

Az üzletsor kialakításánál a világos, és könnyű tájékozódás, a megközelíthetőség prioritást kapott. Mivel Pesterzsébet egyik jelentős „kapujának” pontján épül fel, nagy hangsúlyt kapott az épület esti megjelenése is: a födém szélén elhelyezett világító sáv emeli ki az épület kontúrját, illetve az üzletfeliratok is kizárólag ebben a csíkban lesznek elhelyezhetőek. A lakótelepi környezethez illeszkedik a lapostetős, egyszerű tömegforma, és anyaghasználat, illetve választott tartószerkezet.
Az üzletsor a buszmegálló utasainak kiszolgálására készül, de lehetőségek szerint új parkolóhelyeket is kialakít a Fejlesztő, mely az árupakolás szempontjából különösen fontos és hasznos lesz.

A kerületi tervtanács is tárgyalta a tervdokumentációt, és a bizottság tagjaival egyetértve szintén a tartószerkezetnél pillérek helyett faltestek kialakításának megfontolását javasolták, hogy szélvédettebbek legyenek a váróterek..

2017.05.25.

A FIDESZ no-go zónákkal riogat Pesterzsébeten

A FIDESZ nem akar no-go zónákat Pesterzsébeten, viszont feszültséget és gyűlöletet kelteni, stigmatizálni, bűnbakot találni az elmúlt kétéves tevékenységük katasztrófális teljesítményére, láthatóan annál inkább. Nem várták ugyanis meg a nyári szünet végét, kedden elstartolt a kampány Pesterzsébeten is.

A FIDESZ tavaszvégi indítása pedig minden idők legkeményebb kampányát ígéri a kerületben. A Nemzeti Konzultáció 2017 pesterzsébeti fórumán Hidvéghi Balázs a FIDESZ kommunikációs igazgatója lőtte el startpisztolyt, s mindjárt sikerült nagyot robbantania. A kommunikációs igazgató úr ugyanis nem szeretné, ha „lemondanának” Pesterzsébetről vagy Magyarország bármely más területéről, és no-go zónák alakulnának ki. Úgy fogalmazott Magyarországon nem kívánatosak az Észak-Afrikára hasonlító no-go zónák. Az úri közönség táncolt.

Gyomorforgató kampány vár még ránk ha nem állítjuk meg, rasszizmus, gyűlöletpropaganda és félelemkeltés. Ezt ígéri most a Fidesz, s erre kell nemet mondanunk!

A 2011. évi népszámlálási adatok alapján a KSH négy szegregátumot és tizenkettő szegregációval veszélyeztetett területet jelölt meg a kerületben.

A”Közép-Magyarországi Operatív Program – Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban – Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása” című projekt keretében készült tanulmány szerint négy szegregátum közül kettő az Erzsébetfalva városrészben, egy a Gubacsipuszta városrészben, egy pedig a Pacsirtatelepen található.

A területek a kerületnél kedvezőbb korszerkezettel rendelkeznek. Nem az elöregedés, hanem sokkal inkább a szegregációs folyamatok, például a fiatalabb generáció alacsony státusza és lecsúszása veszélyezteti a szegregátumokat. A szegregációs mutató jóval meghaladja a kerületi értéket (7%) a négy területen. Az erzsébetfalvai szegregátumokban 35 és 34%. A Gubacsipuszta városrészben található szegregátum esetében 28, a Pacsirtatelepen 27%. Pesterzsébeten az egyszobás lakások aránya 12,1%-os volt 2011-ben. Az Erzsébetfalván található két szegregált területen ennek sokszorosát látjuk: eléri a 46%-os arányt is. Összességében elmondható, hogy a fentiekben vizsgált, a szegregációs folyamatokkal összefüggő mutatók értelmében Erzsébetfalva városrész rendelkezik a legkedvezőtlenebb társadalmi adottságokkal.

Pesterzsébet elemi érdeke és célja, hogy az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség és az integráció biztosításának elve az élet minden területén megvalósuljon a városban. Ehhez a lakhatási feltételek biztosítása mellett – széleskörű együttműködésen alapuló – többféle: szociális, képzési, foglakoztatási, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést javító intézkedések együttesével kívánunk hozzájárulni. Az alacsony státuszú lakosok integrációja előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl olyan szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik munkaerő-piaci hátrányaikat, javítják foglalkoztatási esélyeiket, hozzájárulva ezzel az alacsony státusz megváltozásához. A kerület lakásfenntartással, lakásmegtartással kapcsolatos intézkedéseinek általános alapelve, hogy minden olyan intézkedést meg kell hozni, ami a hajléktalanná válás ellen hat, ami biztosítja a hátralékkal küzdők további lakhatását.

A tanulmányban is lefektetett módon a kerület anti-szegregációs programjának céljai:

Az esélyegyenlőség biztosítása a város minden fejlesztési beavatkozásánál, annak figyelembe vételével, hogy semmilyen fejlesztés nem járulhat hozzá a településen belüli, vagy kívüli szegregáció kialakulásához és erősödéséhez.
Az esélyegyenlőség, a szegregáció- mentesség biztosítása a településen
Lakhatási integráció biztosítása
Oktatási integráció biztosítása
Az alacsony státuszú lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása
A szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása
Közösségi terek biztosítása

Pesterzsébet Önkormányzata igyekszik az élet minden területén olyan döntéseket hozni, illetve munkáját úgy végezni, hogy azzal a szegregátumok kialakulásának lehetőségét elkerülje, és a meglévő szociális illetve társadalmi különbségeket csökkentse. Ebben kellene partnerként viselkedni a kormánynak, ehhez kellene segítséget nyújtania a helyi Fidesznek és nem a meglévő szociális feszültségeket növelni.

Nem migránsozni kell és burkolt rasszista megjegyzésekkel összekacsintgatni az erre fogékony „úri közönséggel”, hanem cselekedni a kerületért!

Nem riogatni kell, hanem kezelni a főváros egyik legszegényebb peremkerületében a szociális feszültségeket!

Ugyanis a főváros peremkerületében a saját bőrünkön érezzük mit jelent az, hogy nem hagynak senkit az árok szélén. Semmit! Szétcincálták a szociális védőhálót, épp a közmunkaprogramot verik szét és építik le, ennek köszönhetően nő az illegális hulladék mennyisége, nehezebben birkózik meg a kerület a zöldfelületeinek karbantartásával, romlik az itt élők életminősége. Szegregálják a közoktatást és néhány éve még híres elitiskolákban vezetik be az Arizona programot.

S most, hogy mindent tönkretettek: elkezdenek félelmet kelteni és riogatni.

A Fidesz kommunikációs igazgatója nem szeretné, ha „lemondanának” Pesterzsébetről. De hogy mit szeretne a lemondás helyett azt nem árulta el. Pedig lenne mit tenni: a gyűlöletpropaganda helyett segítsen megoldani az itt élők valós problémáit.

A félelemkeltés helyett építsünk egy élhetőbb és biztonságosabb kerületet, ebben partnerek leszünk. A gyűlöletkampányukra azonban semmi szükség, ezért nem kell kijönni közénk!

2017.05.11.

Einstand a Duna-parton

BREAKING!!!

Győztünk! Megoldódni látszik a Duna-parti kerékpárút lezárásának kérdése.

Az index.hu információi szerint a kerítést építő Laterex Kft., – tájékoztatása szerint – mégsem épít kerítést, csak az oszlopok maradnak.

A kihelyezett táblán pedig ezentúl csak az illegális szemétlerakóknak szól a tiltás, nem a kerékpárosoknak. A cég cáfolja, hogy le akarná zárni a kerékpárutat. A Magánterület, belépni tilos! táblát nem a kerékpárosoknak, hanem a gépkocsival behajtó illegális szemétlerakók akadályozására helyezték el.

Az oszlopok nem akadályozzák a kerékpárosok és gyalogosok közlekedését, sőt a cég megjegyzi, hogy a kerékpárutat ők tartják karban.

Mondjuk erre azért annyira ne legyen büszke!

Tegnap reggel jelezték pesterzsébeti kerékpárosok, barátaim és lakóparki szomszédaim, hogy valakik a Duna-parton (is) futó EuroVelo 6-os kerékpárút lezárására készülnek. A kerékpárút ferencvárosi szakaszának egy részét ugyanis elkezdték lekeríteni. Mindez – mint a kerítésépítőktől a kerékpárosok megtudták – a Laterex kft. és a Ferencvárosi Önkormányzat között folyó területi vita eredménye.

Ma reggel kimentem megnézni, egy tábla ugyan már most is óva int attól, hogy illetéktelenül behatoljak, de egyelőre csak a kerítés oszlopai állnak.

A Laterex Kft. képviselője szerint azonban szombatra lesz kész a kerítés. Aminek következtében a teljes Soroksári úttal párhuzamos Duna-parti szakasz gyakorlatilag használhatatlan zsákutcává válik majd a kerékpárosok és gyalogosok számára.

Az ügyben a Magyar Kerékpáros Klub tagjai is elkezdtek nyomozni, ők annyit tudtak meg, hogy az önkormányzat és a Laterex Kft. között a jogvita alapja az, hogy a 2024-es Nolimpia kapcsán felmérések készültek és kiderült a Laterex Építő Zrt. illetéktelenül parkolónak használ egy önkormányzati területet, amire visszamenőlegesen súlyos összegeket kellene fizetniük. Erre ők meg lezárták az E6 kerékpárutat, ami elmondásuk szerint, telekkönyvileg hozzájuk tartozik. A kerékpárosok szerint a 83/2014-es kormányrendelet vonatkozik erre a partszakaszra is, így ha a terület nem nagyvízi mederkezelési terv hatálya alá esik, akkor ilyen kerítést nem lehetne építeni. Ha pedig nagyvízi mederkezelési terv hatálya alá esik, akkor minimum szakhatósági engedély kell, amennyiben megfelel a feltételeknek. Ilyennel azonban nagy valószínűséggel a cég nem rendelkezik.

A mai testületi ülésen felkértem Szabados Ákos polgármester úrat, hogy egyrészt segítsen abban, hogy tisztán láthassunk az ügyben mi is történik valójában, s meddig fajulhat el az önkormányzat és a cég közötti cicaharc, másrészt járjon közbe az erzsébeti kerékpárosok érdekében, hogy ne zárják le a Duna-parti kerékpárutat.

Bár elsőre könnyen megoldható problémának tűnik, s jogszerűtlennek a cég lépése, sajnos Ferencváros Önkormányzata mostoha gyerekként kezeli ezt a területet, s félő, hogy most sem áll szándékában gyorsan megoldani a helyzetet.

Tavaly a pesterzsébeti „Átalakuló Duna-part”, a ferencvárosi „Kulcs a városhoz, kulcs a közélethez” és a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató szervezésében, civilek, dél-pesti lokálpatrióták, futók, kerékpárosok és horgászok közös akciót szerveztek és rendbe raktuk a teljes ferencvárosi és pesterzsébeti partszakaszt. A kezdeményezésünk hatására akkor Ferencváros Önkormányzata is rendbe tette a zöldfelületeket és elvitte a kidőlt és kivágott fákat.

Idén csak Pesterzsébeten szerveztünk akciót. Így most Ferencvárosban ez a kép fogadott:

Illegális hulladéklerakatok egymás hegyén hátán.

Szombat este jelentkezünk! 🙂

2017.05.08.

Nem kell a cirkusz a Duna-parton!

Az ESMTK fura ura visszavágott: a Duna-parton élők tiltakozására Pesterzsébet két éve úgy döntött nem építhet stadiont a Mediterrán lakópark mellé. Most zebrákkal és tevékkel támad (az elefánt dübörgést még nem hallani), cirkuszt telepít stadionálma helyére.

Pesterzsébet képviselő-testülete 2015 októberében határozatban rögzítette nem épít a a kerület legfontosabb természeti értékének tartott Duna-partra stadiont. Akkori döntésünk szerint a Zodony utcai élőfüves nagypályát csak utánpótlás képzés és bajnokság, illetve tömegsport számára lehet hasznosítani. Vajon ezek közül melyik a cirkusz?

A duplacsavar az ügyben, hogy nem csak az itt élőket nem tájékoztatta, de a terület tulajdonosát, Pesterzsébet Önkormányzatát sem. Azon kérdésemre ugyanis, hogy miért elefántokkal támad ellenem, a polgármester jelezte, hogy sem ő, sem a hivatal nem tud az ESMTK cirkuszbizniszéről.

Kellemesen nyárias az idő, az uszodában fagylalt is kapható, kicsit arrébb pedig tevék kérődznek és zebrák rohangálnak és építik lassan a sátrat is, s nyilván jön majd az elefántdübörgés is. A parkolókat teljesen elfoglalták, zajvédelemnek nyoma sincs. Az itt élők pedig joggal dühösek, átverve érzik magukat.

A főváros a Zodony utcai sporttelep ingatlanát a kerületi önkormányzatnak azzal a kikötéssel adományozta, hogy csak sportcélra hasznosítható. Eddig ezt sikerült is betartani, senki sem gondolta, hogy pont a kerület patinás sportegyesülete fogja megszegni az ígéretét.

A Gubacsi lakótelepi és Mediterrán lakóparki lakói aláírást gyűjtenek, és tiltakoznak, hogy előzetes egyeztetések és felmérések nélkül ne telepítsenek cirkuszt a Zodony utcai sportcentrumba.

Nyilván van ennél fontosabb ügy is, ilyen például a szomszédos véderdő átsorolása, a Dél-pesti szennyvíztisztító működési zavarai és bűzszennyezése, vagy az, hogy a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésekor figyelmen kívül hagyják a zajvédelmi feladatokat.

Ennek ellenére fontos üzenet lesz, hogy megtehet-e ilyet egy sportlétesítmény üzemeltetője a tulajdonos beleegyezése nélkül, az itt lakók ellenkezése dacára.

Pedig lehet, hogy csak körültekintő szervezés kérdése lett volna az egész. Ha az ESMTK elnöke a pénzügyi haszon mellett bármi mást is figyelembe vett volna és felméri a helyszínt, alkalmas-e rá, hogyan oldható meg a zajvédelem, hova telepítik a parkolókat, miként juthatnak el az információk a lakókhoz, akkor most ez a poszt sem született volna.

De az itt élőket senki nem értesítette az eseményről, sem az ESMTK, mint a terület üzemeltetője, sem Pesterzsébet Önkormányzata a terület tulajdonosa. Az esemény szervezői nem tájékoztattak senkit sem arról, hogy a közlekedési és parkolási gondokat miként próbálják megoldani, sem arról, hogy milyen zajvédelmi megoldásokat terveznek a környező lakóházak nyugalmának megőrzése érdekében.

Aki a környéken lakik, itt tudja aláírni a petíciót:

2017.05.05.

Kell-e nekünk a kínai vasút?

Év elején még úgy tűnt, 2015 novemberében nemcsak felháborító, környezetünket romboló és egészségünket veszélyeztető volt, de ráadásul értelmetlen is a fák kiírtása Pesterzsébeten, a vasúti vágányok mellett. Akkor rekordgyorsasággal vágta ki a MÁV a pesterzsébeti vasútállomás melletti töltések mentén az összes fát. Kezdődik a MÁV körvasút déli fejlesztése is – ígérték – az eddigi egy vágányt, kettő váltja, s megújulnak a megállók is. Ráadásul a vasútállomás melletti „Könyöklő” néven ismert műintézmény bontásáról is döntött az Önkormányzat, így a teljes terület megújulhat írtam akkor.

A fejlesztéseket a természeti környezet gaj(lly)ra vágásával kezdték, minden fát kivágtak. Ezzel egyrészt a Soroksári út mentén sikerült jelentősen növelni az amúgy is jelentős légszennyezettséget, másrészt tönkre vágták a Duna-part zajvédelmét.

Azóta eltelt másfél év, kedden munkába menet örömmel tapasztaltam, hogy hosszadalmas jogi procedúrák lezárulta után valóban megkezdték a leromlott állapotú pléhkocsma bontását.

S innen ment minden mint a karikacsapás, másfél év Csipkerózsika-álom után felgyorsultak az események: megszavazták a parlamentben, így már idén elindulhat a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai tehervagonok számára történő kibővítése – írja a Világgazdaság. Azt, hogy komolyan gondolják a dolgot, már áprilisban le lehetett szűrni abból, hogy a Metrans kínai áruk dömpingjére tervezett csepeli terminálját kiszolgáló Gubacsi vasúti-híd felújítása is megkezdődik.

De mit is jelent ez nekünk Pesterzsébetieknek:

Egyrészt:

kényelmesebb és biztonságosabb kerékpáros hidat,
stabil és biztonságos vasúti hidat.
megújuló megállót, fedett padokat.

Másrészt:

növekedő teherforgalmat a vasúti hídon, ami várhatóan komolyabb dugókat okozhat majd a közúti forgalomban is.
növekedő zajterhelést, zajszennyezést, zajvédelemre a beruházó pedig nem hajlandó költeni, – a pesterzsébeti kéréseinket – legalábbis lesöpörte az asztalról.
a személyforgalom további leépítését, ha az itt élők nem fognak össze.

De nézzük meg külön is a két fejlesztést!

Közel 10 milliárd forintból újítják fel (gyakorlatilag építik újra) ugyanis a Gubacsi-híd vasúti vágányokat és a kerékpárútat tartalmazó részét. A híd felújítása valójában a Metrans csepeli terminálját köti majd össze a Budapest-Belgrád vasútvonallal, ahonnan a kínai áruk dömpingjében reménykedik a kormány és üzlettársai. A beruházók a vasúti teherforgalom növekedésével számolnak, már ma is egyre gyakrabban találkozhatunik esténként tehervonattal a Gubacsi vasúti hídon, a kormány elképzelései szerint viszont ennek sokszorosa jelenik majd meg, ha elkészül a Belgrád-Budapest vasútvonal fejlesztése. Aktív kerékpárosként mindig elcsodálkozom milyen állapotban van a híd, statikus barátom pedig mindig a fejét csóválja és sietősebbeket lép ha a takarítóakcióink közben a híd alatt kell elsétálnia. Ideje volt tehát a felújításnak és külön öröm, hogy gyakorlatilag teljesen elkülönülő kerékpáros-híd is újjáépül a vasúti híd felújtásával egy időben. Azt, hogy miért közpénzen és EU-s forrásból biztosítjuk Metrans profitját és a kínai áruk dömpingjét a brüsszeli bürokaták persze nehezen fogják megérteni, de a Nemzeti Együttműködés és Szabadrablás Rendszerében ez törvényszerűnek és logikusnak mondható.

A Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével Orbán és Putyin újabb álmát valósíthatjuk meg: kínai áruk dömpingjét segíteni az európai piacra, a görögországi pireuszi kikötőből Nyugat-Európába. Bár nem minden habostorta és az elemzők szerint valójában csupán akkora sikert hoz ez is, mint az Európa legkisebb kisvasútja címre törő felcsúti kisvasút. A kínai gazdasági kapcsolatok fétise olyannyira erős a kormányzati körökben, hogy a személyforgalom leépítésén és nem fejlesztésén dolgoznak. A 150-es vonalon közlekedő elővárosi vasútvonalat ugyanis láthatóan nem szeretnék továbbfejleszteni és nem érdekel senkit, hogy a térség egyik fontos közösségi közlekedési vonalává fejlődhetne.

A fejlesztés ugyanis akkor lenne rentábilis, ha nincs alternatívája, de az adriai kikötők használatával kikerülhetőek vagyunk és így a projekt megtérülése is kétséges. Az erre felvett hitel kamataival együtt a beruházás végösszege elérheti a 750 milliárd forintot. A Figyelő korábbi elemzése szerint évi legfeljebb 1600, vagyis napi 4,4 vonattal lehet majd számolni, ami a vonalon 1,6 millió tonnával nagyobb áruforgalmat jelent. Ezek alapján a beruházás megtérülése 2400 évre tehető. Nem meglepő módon a projekt megvalósíthatósági tanulmányát gyorsan titkosította is a kormány.

Mi tehetnek az itt élők ebben a helyzetben?

Próbáljuk meg kihozni a helyzetből a legtöbbet:

El kell érnünk, hogy a Budapest- Kunszentmiklós-Tass menetrend szerinti, ingázókat szállító elővárosi vasútvonal a mostani Kőbánya-Kispest végállomás helyett a Keleti Pályaudvarra érkezzen.
El kell érnünk, hogy az M3-as metró felújításakor sűrűbben járjanak.
El kell érnünk, hogy mind a vasúti híd felújításakor, mind a vasútvonal bővítésekor biztosítsák a lakott területek zajvédelmét.

Javaslatomra tavaly a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság úgy döntött, hogy felkéri a Polgármestert, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket a MÁV illetékes szerveivel és a fővárossal, hogy a Budapest- Kunszentmiklós-Tass menetrend szerinti, ingázókat szállító elővárosi vasútvonal a mostani Kőbánya-Kispest végállomás helyett a Keleti Pályaudvarra érkezzen, az ügy sikeres kezelése esetén pedig járjon el a hivatal a BKK felé a 119-es busz vasúti menetrendhez való igazításával kapcsolatban.

Sajnos a MÁV nem volt nyitott a kezdeményezésre és elutasította a kérést, azonban hivatalos tájékoztatások alapján idén nyáron megkezdődhet az M3-as metró déli szakaszának felújítása.

Ami újabb lehetőséget nyújt arra, hogy az elővárosi vasutat felélesszük. A metró pótlása az elmúlt 10 év legnagyobb közlekedésszervezési kihívása, hiszen ilyen sok utast közel lehetetlen a felszínen elszállítani, a pótlóbuszok térségében pedig beláthatatlan mértékű torlódások prognosztizálhatóak, melyek természetesen nem csak az autóval, hanem az autóbuszokkal közlekedőkre is jelentős negatív hatással lennének. A vasútvonalak pótlásba való bevonása nélkül a lakosságnak csak két rossz választása marad: a tömött metrópótlók használata, illetve dugóban álló autókban való üldögélés.

Ráadásul komoly szakmai segítséget is kapott Dél-Pest: javaslatcsomagot egy fiatal, ambiciózus, a fenntartható közösségi közlekedésért dolgozó szakemberekből álló csapattól.

Úgyhogy folytatjuk, nem adjuk fel és megpróbáljuk elérni, hogy ha a MÁV nem is, de a fővárosi önkormányzat komolyan vegye a dél-pestiek kérését. A fejleményekkel még jelentkezem.

Addig is írd alá a petíciónkat! 🙂

2017.04.29.

Idén is összefogtunk a Duna-partért!

A Föld Napját hagyományosan azzal ünnepeljük meg a Duna-parton, hogy megtisztítjuk partjait, nádasait és felszámoljuk az egyre szaporodó illegális lerakókat. S bár a múlt heti, áprilisi havazás megviccelt minket, de ma bepótoltuk és kitakarítottuk a Duna-partot.

Az „Átalakuló Duna-part” szervezésében és a Pesterzsébeti Szociális Foglalkoztató támogatásával, civilek, dél-pesti lokálpatrióták, futók, kerékpárosok, kisgyermekes szülők leptük el a partot egy délelőttre, és varázsoltuk élhetőbbé és tisztábbá.

Ezen a napon világszerte felhívják a figyelmet a felelőtlen és kizsákmányoló emberi tevékenység veszélyeire, a sokszínű élővilág, a Föld egész élő rendszerének védelmére és a fenntartható gondolkodás szükségességére.

Magyarországon a helyzet rossz és egyre romlik: a természetes vizek ökológiai állapota a beavatkozásra eurómilliárdokat adó Európai Bizottság friss jelentése szerint az elköltött összegek ellenére sem javult, miközben a klimatikus és civilizációs kockázatok egyre nőnek. Tegnapi hír, hogy a szervezet veszteséges működése miatt Csontos István, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. vezérigazgatója beadta a lemondását. Tarlós István főpolgármester szerint a szervezet működőképes (erről persze a Köteles utca lakói mást gondolnak), de a hangulat rossz, és belátható időn belül fizetési nehézségek léphetnek fel. Nem elég tehát, hogy évről évre nő az illegális hulladék mennyisége a fővárosban és egyre többet kell költsön a kerület is elszállításukra. Nem elég, hogy folyamatosan romlik a hulladékkezelés színvonala, és az elmúlt évben sehol nem lehetett például használt festéket leadni, nem elég, hogy képtelenek kezelni a szelektív szigetek körül kialakult illegális hulladéklerakatokat. Nem, most azt ígérik még rosszabb lesz.

A Párbeszéd ugyanakkor úgy gondolja, hogy amit országos léptékben a környezeti szempontokat ignoráló kormány képtelen kezelni, az helyi szinten társadalmi összefogással sokszor megoldható. Meggyőződésem, hogy a saját lakóhelyünkön, személyes aktivitással tehetünk a legtöbbet a környezetünkért.

Ezért is örülök, hogy pártállástól függetlenül elfogadták a meghívást a kerület képviselői is, akik velünk együtt közösen vettek részt a munkában.

Ráadásul ennek köszönhetően egyre többen ismerhetik meg közülük a kerület egyik eldugott kis gyöngyszemét, ahogy Gémesi Emese képviselőtársam fogalmazott „a kosz, illegális szeméthalmok mellett csörgedező kristálytiszta patakot”.

Remélem az ilyen és hasonló akcióknak köszönhetően eléri a képviselő-testületben a kritikus tömeget a környezetéért cselekvő, a fenntarthatóságot és környezetvédelmet kiemelten kezelő képviselők száma és közösen megmenthetjük a Duna ezen szakaszát is.

Addig is, találkozzunk pénteken és védjük meg a Kiserdőt is!

Fotók: Kisuczky Bernadette és Gémesi Emese