Naponta jelennek meg hírek fakivágásról, erdősávok átsorolásáról, mobilgátakról, veszélyben a Határ úti Kiserdő, a Városliget, a Római és most Budaörsön is elpusztítanak egy véderdőt. Amikor megjelennek a buldózerek, láncfűrészek akkor vesszük észre mi is vesz minket körül, s próbáljuk menteni értékeinket. Ferencvárosi környezetvédő barátaim is immár második takarítási akciójukat szervezik a Határ úti Kiserdőben, miközben évekig a kerület egyik illegális szemétdombjaként funkcionált és kispesti és erzsébeti aktivisták próbálták minden tavasszal kitakarítani.
Ezért is tartom nagyon fontos kezdeményezésnek a Pesterzsébet! Itt lakunk Facebook csoport kezdeményezését, akik fél éve elhatározták, hogy az ősi gubacsi testvérfákkal, – a két hatalmas platánunkkal, amelyek a Dobos utca és a Szent Imre herceg utca találkozásánál állnak – pályáznak az Év Fája versenyen.
A kerület számos professzionális és amatőr fotósa, festők, városvédők, tanárok és történészek féléves munkájának köszönhetően mára megismerhetjük a fák teljes történetét, láthatjuk miként pompázik tavasszal és milyen lombhullatás után télen. Mára egy élő közösség épült a fák megmentéséért, akik nyomon követik sorsát.
Méltán büszkék lehetünk e két védett pesterzsébeti fára, – túléltek kiegyezést, két világháborút, forradalmakat és néhány rendszerváltást – nemcsak mi pesterzsébetiek, de a főváros lokálpatrióta polgárai is. Még az egykori Erzsébetfalva elődjén, Gubacs pusztán telepítették őket az 1860-as években. A pesterzsébeti két platánt az egykori Magyarszéki Rédeky Redl Alajos garibaldista főhadnagy birtokán-birtokának bejáratánál ültették, ott nevelkedett évek során a két platánfácska. Szívből örülök, hogy nem a láncfűrész hangjára ébredtünk rá természeti értékeinkre, hanem már most. A kezdeményezők a ma még csupán kerületi védettségű fák fővárosi védettségét javasolják, amit én messzemenőkig támogatok, ezért is kérem olvasóimat, hogy támogassák (h)ős fáinkat a versenyen.
„Szívvel, lélekkel, szavazattal az ősi gubacsi testvérfákért!” – ahogy a mozgalom kezdeményezője fogalmazott. Aki támogatni szeretné szavazatával a fánkat, vagy csak érdekli a többi induló, az ezen a linken megteheti:
„Ősi Gubacsi Testvérfák”
Két gyönyörű platánfa található Pesterzsébeten, melyet még az egykori Erzsébetfalva elődjén, Gubacs pusztán telepítettek kb. 1860-ban. A pesterzsébeti két platánt az egykori Magyarszéki Rédeky Redl Alajos garibaldista főhadnagy birtokán-birtokának bejáratánál ültették, ott nevelkedett évek során a két platánfácska.
A mai Szent Imre herceg útja és Dobos utca sarkán áll a két csodás faóriás, melyben az erzsébetiek és környékbeliek kb. 157 éve gyönyörködhetnek.
Erzsébetfalván 1868-70-ben jelentős birtokparcellázások történtek. Ekkor vettek a környéken 5-10 holdas birtokokat Jókai Mór, kölcsei Kende Kánut, sáfordi és jobbaházi Török Flóris és itt kapott ajándékba kossuthfalvi földterületet Kossuth Lajos is, aki a telket nem vette igénybe, hanem egy 1848-as honvédárvának ajándékozta. Nagyságos Rédeky úr a villája mellett, a birtokán családjával csodás növényzetet alakított ki platánokkal, fenyőfákkal, rózsaligettel, szőlőstelepítvényekkel, virágos kertekkel. Gyönyörködtek a fákban és ebben a két platánban is. .
Ha a környéken sétálunk, gondoljunk arra, hogy valamikor milyen gyönyörű csendes, erdős birtok volt itt. Itt élt tehát 44 évig magyarszéki Rédeky Alajos ill. családja, akik a híres Kossuth Lajos, kölcsei Kende Kánut, Jókai Mór, Garibaldi tábornok, Türr István tábornok és a többi híres ember jó ismerősei-kortársaik voltak.
Természetesen a ma Rédeky birtoka nagyon megváltozott, sok utca, kisebb telkek, épületek, házak találhatók rajta. Az utókor azonban megőrizte ezt a két fát és igyekszik gondját viselni. Különlegesnek mondható, hogy nem parkban és erdőben, hanem lakott területen, ahol állandó autóközlekedés és forgalom van, ilyen sokáig hatalmas fák megmaradjanak. Ez a két gyönyörű platánfa rendíthetetlenül őrzi az egykori Gubacs-puszta, Erzsébetfalva, Kossuthfalva hagyatékát és emlékét.
Szájhagyomány útján ismert, hogy a II. világháborúban a repülőgépek tájolásra is használták a két faóriást.
Becsléseink alapján a pesterzsébeti városi utcai platán ikerpár viszonylag jó állapotú utcai fapáros. A két fa telepítése idején nagyobb birtokhatár választóvonalán volt, mindig építési területhatárt jelentett és ma is utcaválasztó faegyüttes.
A két gyönyörű platánfánk bizonyos értelemben veszélyeztetett helyen van. Néhány fotón „kiphotoshopolták” a vezetékeket, de igazoltan látszik, hogy számos elektromos és távközlési vezeték van a területen. Továbbá utcai közműhálózat és állandó városi közúti közlekedés nehezíti a fák dolgát. A két fa a sokévi megváltozott utcai, népesedési, közlekedési, építkezési követelményekhez hősiesen és kiválóan alkalmazkodott Ennek alapján javasoljuk, hogy az „Év fája” versenynél a „Hős fa” címre is nevezzük be platánjainkat.
Véleményünk szerint Pesterzsébet ősi platán testvérpárja teljes fővárosi védettséget érdemelne. Javasoljuk, hogy a fák „Ősi Gubacsi Testvérfák” nevet kapjanak, továbbá a fatestvérek komolyabb állapotfelmérő szakmai vizsgálatban és fakezelésben is részesüljenek.
Pesterzsébet lakóinak sok szép emléke fűződik a két platánfához. Van, aki itt ennél a két fánál randevúzott, itt csókolták meg egymást először a későbbi férjével. Van, akinek a mindennapi munkába vezetett erre az útja és van, aki gyermekkorára emlékszik. A fák melletti téren játszottak és emlékei szerint a fák törzse már akkor is hatalmas volt, csak hárman tudták körbe fogni.
Pesterzsébet lakói hosszú évek óta óvja, védi és szeretettel figyeli, gondozza a hős Ősi Gubacsi Testvérfákat.
A fák 2003 óta a Pesterzsébeti Önkormányzat védettségét élvezik.
Nyilván talán a legfontosabb szempont a forráshiány és az, hogy a Tarlós „tegnap nem is azt mondtam, mint amit mondtam” István vezetésű Fővárosi Önkormányzat legszívesebben megszüntetné a kötöttpályás közlekedést, hogy ne lassítsa a BMW-k forgalmát a belvárosban.
Az első csak a közvetlen lakókörnyezetemet érintő ügy, történt ugyanis, hogy a nyáron Gubacsi hídon a vízvezeték felújítása és a HÉV átjáró felújítása is szinte egyidőben zajlott. A Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark is – a kerülettől elzárt, kis természetközeli, Duna-parti lakóövezetek – két útvonalon megközelíthető csupán, a nyár végi felújításoknak köszönhetően ez egyre korlátozódott, ekkor a buszjárat útvonalát is megváltoztatták így ezen az egy kijáraton próbáltak kijutni a városba az itt lakók autón és tömegközlekedéssel egyaránt, a helyzetet súlyosbította, hogy ezt a kijáratot használták a Dél-pesti Szennyvíztisztítóba tartó és onnan távozó szippantós kocsik, illetve a biogázüzem teherautói is. A kijutás így 15-30 percbe is beletelt, megoldást egy jelzőlámpa ideiglenes átállítása jelenthette volna. Mivel a legnagyobb lezárások a péntektől hétfőig terjedő időszakokra korlátozódtak a Soroksári út forgalmát sem befolyásolta volna nagyobb mértékben az átállítás.
A légszennyezés, különösen a szállópor-szennyezés évente ezrek halálát és tízezrek megbetegedését okozza, a folyamatos határérték-túllépés miatt évek óta kötelezettségszegési eljárás zajlik Magyarország ellen. „Jövőnk a környezettudatos közlekedési módokban is rejlik, elsősorban a közösségi közlekedés fejlesztése, továbbá a fosszilis alapú egyéni közlekedés (benzines autók) visszaszorulása mellett az elektromos autók terjedése a jó irány.”- ahogy V. Naszályi Márta képviselőtársam fogalmazott két hete.
Pesterzsébet képviselő-testülete tegnap tárgyalta a kérdést.
A nyári, záró egyeztetésen már valódi javulásról számoltak be az intézményvezetők, a vakáció beköszöntével pedig soha nem tapasztalt változások következtek be. Az ügyeleti időszakban a csökkenő gyermeklétszámok miatt bezárt az Ady konyha és az erzsébeti gyerekek is a központi Puskás konyhából kapták a kaját. Két hónapig ugyanazt ehették tehát a peremkerületi szegény gyerekek, mint a belső kerületek elitiskoláiban. Húst főztek a húslevesbe, kalácsot és császárzsemlét kaptak uzsonnára, halból készült a halrudacska és kifli alakja volt a kiflinek, sőt jutott szőlő és barack is minden óvodásnak. Minden alkalommal megérkezett a kisérő dokumentáció, a krémek állaga is megfelelő volt, esztétikusabb volt a tálalás.
Ma kezdődött az éves lomtalanítás a kerületben, alighogy csökkenni kezdtek a tavaszi lakásfelújítások miatti illegális hulladékhegyek, ismét komoly problémát jelent az idő előtt kipakolt, felhalmozott lom lakókörnyezetünkben.
Ha a háztól-házig lomtalanítás mellett újrahasznosító központot, hulladékudvart is létrehoznánk Pesterzsébet és Soroksár határán, hogy a kerületiek az év során bármikor le tudják adni akár a veszélyes hulladékot is. Az felválthatná az elmúlt évek lomi-augusztusait. Ráadásul egy ilyen újrahasznosító központ nem csak a lomtalanítás problémáját enyhítheti, hanem munkahelyeket is teremt.
Az mfor.hu hírei szerint a 3-as metró állomásainak felújításának kálváriája újabb fejezethez érkezett el. Úgy tűnik ugyanis, a BKK-nak nincs annyi pénze, amennyiért meg tudnák csinálni a déli és középső szakasz felújítását.
Engem egyáltalán nem érdekel, hogy miért kellett Tarlósnak ezeket a használhatatlan, ajtóhibás, mozgószaunákat vásárolni az oroszoktól, hogy kik kire és milyen nyomást gyakoroltak az ügyben. Az sem érdekel, hogy valóban fakockákkal blokkolható Dél-pest egyik legfontosabb közlekedési eszköze, vagy ennél azért jobban elbaltázták a szerelvényeket.
Meggyőződésem ugyanis, hogy az ilyen és hasonló akcióknak köszönhetően eléri a kritikus tömeget a környezetéért cselekvő, a fenntarthatóságot és környezetvédelmet értéknek tekintő száma és közösen megmenthetjük a Duna ezen szakaszát is.
A vizsgált területen jellemzően az alábbi problémák tapasztalhatók a kerékpáros közlekedés szempontjából: