November elsejétől rendelet védi a fákat Pesterzsébeten! Tavaly megígértem, hogy mindent megteszek, hogy megállítsuk a facsonkításokat és fakivágásokat a kerületben! Májusban pedig azt írtam, hogy Pesterzsébet nemet mondott a facsonkításokra, és azt ígértem, hogy ősszel már nem lehet majd engedély nélkül egészséges fákat kivágni vagy csonkolni a kerületben!
Jelentem, betartom, amit ígérek: októberben kihirdetésre került és november elsejétől hatályba is lépett „A fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló“ 26/2018. /X. 11./ rendelet.
November elsejétől fás szárú növényt kivágni – néhány kivételtől eltekintve – csak végleges fakivágási engedély alapján szabad. S ami talán újszerű a hasonló rendeletekhez képest: nagyon fontos eleme, hogy a fa kivágására és pótlására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a fa lombozatának 50%-nál jelentősebb mértékű csonkítása esetén.
A közterületen kivágott fa pótlása nem történhet inváziós fajú fás szárú növénnyel, s a kivágott fa törzsátmérőjével azonos mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú területen kell majd gondoskodni. A rendelet a fás szárú növények védelme, és rongálásának, értékcsökkenésének és pusztításának megakadályozása mellett a zöldfelület növényállományának pótlásáról való gondoskodást is biztosítja.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, amennyiben most is henteseket és mészárosokat küldenek a közműszolgáltatók a fák gallyazására kertészek helyett, akkor kénytelenek lesznek később szakembereket küldeni, amikor a lombkoronájukat vesztett fák törzsátmérőjével azonos mennyiségű csemetét elültetik a kerületben.
A kora tavaszi ifjítások, fametszések során még barbár támadások tehetetlen szemlélői voltunk eddig, az egész országra jellemző az is, hogy a közműszolgáltatók a fák metszését kertész helyett hentesekre és mészárosokra bízza. Ők pedig hiba nélkül látják el a feladatokat: darabolnak, csonkítanak, madárfészket pusztítanak. Amikor megjelennek a buldózerek, láncfűrészek akkor vesszük észre mi is vesz minket körül, s próbáljuk menteni értékeinket.
Pesterzsébeten a strand és jódos-sós fürdő építésekor nem volt szempont a fák lombja és az árnyék, sajnos itt is áldozatul estek a parti fák a beruházásnak. A facsonkítások pedig havi rendszerességgel problémát okoznak. Tavaly a Fővárosi Munkaügyi Központ pesterzsébeti fiókjának és az ELMÜ-nek a facsonkításai okoztak komoly, de jogos felháborodást. Kettévágott törzsek, megfelezett lombkoronák, lassan pusztuló fák mutatták az ELMÜ gallyazási útvonalát.
Ilyenkor joggal merül fel, hogy kapjanak a többi közműével azonos jogokat a fák és a fasorok is, majd amikor az indulat csökken alább hagy a lelkesedés. Szerencsére azonban Pesterzsébeten nem fogyott el, első lépésben februárban a javaslatomra úgy döntött a képviselőtestület, hogy a használati szerződésben rögzíti, hogy amennyiben a Munkaügyi Központ az ingatlan területén gallyazási munkálatokat kíván végezni, azt 3 nappal a munkálatok megkezdése előtt köteles az önkormányzatnak bejelenteni, így a kerület kertésze is ellenőrizheti a gallyazást.
Majd javaslatomra a Madarak és Fák Napjára pedig többszörös egyeztetések után elkészült, és egy többlépcsős társadalmi egyeztetéssel záródó folyamat után november elsején hatályba is lépett a Fásszárú növények védelméről szóló rendeletünk rendeletünk.
Sajnos ma a kormányrendelet úgy szól, hogy a fa által okozott károkért a kezelő felel, amivel sikerült közellenséggé tenni a fákat, mind a közműcégek, mind a parkokat, közterületeket kezelők szemében. Emiatt egyre gyakoribb, hogy a gallyazás nem a fák ápolásának céljával történik, hanem a másik közmű védelmében (űrszelvény biztosítása). Vagyis nem arra figyelnek, hogy a fának mi volna jó, hanem arra, hogy minél messzebb legyen a vezetéktől és minél később kelljen legközelebb arra járni, minél csököttebbre visszavágott csonkok legyenek a területen. Ráadásul a nem szakszerű gallyazásnál (csonkítás, ifjítás), előfordul, hogy a kéreg szakad, a metszlap sérül és nincs sebkezelve. Ennek következtében a seb bekorhad idővel és veszélyessé válik a fa. Visszavágásnál persze az ezt jól tűrő fák ismét kihajtanak, de ezek a hajtások nem szervesülnek olyan jól a fa koronarendszerébe, mint az organikus ágak, ezek sokkal törékenyebbek.
Ezért a szakszerűtlen metszéseknél, csonklásoknál a fa értéke mind esztétikai, mind ökológiai szempontból erősen csökken. Ezért volt fontos a kerületi rendeletben szabályozni a facsonkítások és metszések közötti különbséget. Rendeletünk szerint a fa jelentős mértékű csonkítása: olyan mértékű beavatkozás a fa állagába, mely annak további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, ökológiai vagy esztétikai értékét jelentősen csökkenti, vagy amire közvetlenül visszavezethető két éven belül a fa jelentős mértékű pusztulása.
Ezúton is köszönöm Kernné dr. Kulcsár Dóra osztályvezető asszony segítségét és munkáját, Komoróczy László, Csaszny Márton és Fekete Katalin képviselőtársaim javaslatait, a Megújuló Pesterzsébet frakció támogatását és a képviselő-testületnek, hogy pártállástól függetlenül egyhangúan támogatta a rendelet megalkotását és elfogadását!
„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”
Az Önkormányzat mostani szabályozása megengedőbb a családi és társasházak területén fekvő fák esetében és jóval szigorúbb feltételeket szabott saját maga számára, de egy fontos üzenettel bír: közös felelősségünk környezetünk és egészségünk védelme, a tiszta levegő biztosítása.
Egy rendelet nyilván nem állítja meg a fák csonkítását és kivágását, de ha szigorúan betartjuk és betartatjuk akkor segíthet annak visszaszorításában. Sajnos egyelőre a Rendvédelmi Osztály nem alkalmazza engedély nélküli fakivágás esetén a helyszíni bírság gyakorlatát, de az engedély nélküli fakivágások esetén alkalmazandó szankciókat is érdemes rendeletbe foglalni, ezt a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 23/2015. (IX.21.) önkormányzati rendelet fogja pontosan tartalmazni.
S persze a puding próbája az evés: tegnap lakossági panasz érkezett, hogy a Nyitnikék Óvoda Boróka tagóvodájának felújítása során egy fát jelentős mértékben megcsonkítottak és egyet pedig kivágtak.
Ma levélben kértem felvilágosítást a kerület jegyzőjétől, hogy a beruházó rendelkezett-e fakivágási engedéllyel, illetve a két fa pótlására a rendelet mely pontja alapján kerül majd sor, és a pótlás során milyen helyszínre, mikor és pontosan hány facsemete kerül telepítésre.
Tudatos állattartóként és állatvédőként azt bizton állíthatom: a galambok etetése a Pesterzsébeti lakótelepen káros a környezetünkre és egészségünkre. A 
Völgyesi Krisztián képviselőtársam hívta fel a figyelmemet arra, hogy a BKK a 123-as busz lerövidítését tervezi. A tervek szerint 2019. január 1-jétől ez a busz csak Auchanig járna, amennyiben Ön ellenzi a változtatást, illetve bármi egyéb észrevétele van az átszervezéssel kapcsolatban 
Az elmúlt hónap botrányaként ismertté vált 
Pedig a jelentés alapján kimondható, hogy az emberi civilizáció ökológiai válságot okozott: tartós károk keletkeztek a természeti rendszerekben és aláástuk a hosszú távú fejlődés alapjait. Ha nem cselekszünk gyorsan és határozottan, nem csak gyerekeink és unokáink jövőjét lehetetlenítjük el, de a saját magunkét is.
A szégyenteljes viselkedést még menthetetlenebbé teszi, hogy kedden a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság ülésén még mindenki egyetértett azzal, hogy borzalmas az InterSpar zöldfelületeinek állapota. Ahol még található zöldfelület az is leginkább gyom, a fák viszont szinte mindenhol kipusztultak.
Az áruházlánc amúgy egy új „webshop” funkcióhoz kötődő fedett rakodótér kialakítását és felette kisebb előtető építését tervezi az épület János utcai oldalán. A lakossági szolgáltatások körének bővítése a beépítettség növekedésével jár.
Megújul a Jódos-sós Fürdő, újra kinyithat a pesterzsébeti strand, fénykorát éli az evezőssport a Duna-parton. Megnyílt a Vakvarjú étterem, újra nyitott a Duna Garden. Új házak épülnek a Mediterrán lakóparkban, sőt a Gubacsi lakótelepen is. A fejlesztésekkel azonban nem tartott lépést a közlekedés fejlesztése. A mostani gyors és megállíthatatlan folyamatokra nincs egyelőre válasza az Önkormányzatnak. Pedig szükséges újra gondolni a lakótelep közlekedését és átfogó terveket készíteni egy új szabályozáshoz. Egyszerre kell ugyanis megoldani a parkolási gondokat és közparkjaink, zöldfelületeink védelmét. Egyszerre kell csillapítani a forgalmat és biztosítani a kijutást a területről.
A fórum előtt-után-közben összegyűjtött panaszokat és ötleteket összegyúrva készítettünk egy tájékoztatót. 
A munkát folytatjuk, nyilván hosszú folyamat lesz, egy a lakótelepen élők egyéni, speciális érdekeit is figyelembe vevő, de a teljes lakótelep élhetőbbé tételét biztosító komplex szabályozást és forgalomváltoztatást létrehozni, de belevágunk.
Kicsit nagyobb türelmet kérek a kutyásoktól, várhatóan a kerítésépítés hosszabb időt vesz igénybe, de remélem tágasabb és élhetőbb területet vehetnek majd birtokba a Gubacsi lakótelep és a Mediterrán lakópark négylábúi!
Viszont most megérkezett a tájékoztató anyag, akit részletesen érdekel az a honlapról letöltheti. Röviden pedig most ismertetem a szakértő és a hivatal véleményét: „a szabályozásra az átmenő forgalom csökkentése érdekében lenne szükség. 2016. év elején lakossági bejelentés érkezett Önkormányzathoz 40 lakó aláírásával. A lakosság jelezte, hogy azokban az utcákban, melyek a Nagykőrösi utat kötik össze a Mártírok útjával, a jelenlegi sebességkorlátozást és az egyenrangú útkereszteződéseket figyelmen kívül hagyva közlekednek az autók, és rendkívül nagy átmenő forgalom van.
Vasúti megállóhely: