Valami bűzlik Ferencvárosban, penészes, dohos szagot áraszt magából, Bácskai János polgármester pedig most is hallgat.
Szeptember végén kérdeztem, hogy: „Ön is érzi a szúrós, penészes szagot a Soroksárin vagy a Pesterzsébet lakótelepen?”
Akkor érkeztek az első panaszok, s azóta tömegek ostromolják a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Osztályát: – bár megkezdték az Illatos úti hordók elszállítását – Ferencváros most máshonnan támad, ismét szennyezi a környező kerületeket, elsősorban Pesterzsébetet.
A szaghatás a Soroksári úton a legerősebben a Soroksári út 160. szám alatti Opel Duna Budapest autószervíz környékén észlelhető, de elér Pesterzsébet városközpontjáig, sőt még azon is túl. Az ügyet az teszi pikánssá, hogy a szennyező bűzforrás ismét az Illatos úti Vegyi Művek közelében, azzal egyvonalban, a Soroksári és Gubacsi út mellett valószínűsíthető.
S a hatóságok ismét tehetetlenek, Ferencváros Önkormányzata hallgat és sunnyog, a Kormányhivatal pedig tehetetlen, bár munkatársai folyamatosan elérhetőek, felveszik a panaszokat, kimennek a területre, de a szükséges erőforrások hiányában, műszerek nélkül szaglásznak a Soroksári út mentén.
Szeptember utolsó hetében érkezett az első lakossági panasz, majd sorban jött a többi, napról napra egyre több. Október elsején már én is éreztem, így én is panaszt nyújtottam a Kormányhivatalnál, majd kerületi képviselőként, a környezetvédelmi bizottság elnökeként is felvettem velük a kapcsolatot.
Október 6-án Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság ülésén jeleztem a problémát és hogy többszöri telefonos egyeztetés után sem kezdte még meg a Kormányhivatal a méréseket, a bűzforrás megkeresését, kértem tehát a hivatalt, hogy segítsen a továbblépésben.
A kerület kérésemre meg is kereste a Kormányhivatalt, hogy milyen lépéseket tettek eddig és hol tart a kármentesítés. A múlt héten pedig, megunva a szomszédos kerület hallgatását Pesterzsébet Önkormányzata levélben fordult Ferencváros Önkormányzatához és tájékoztatást kért milyen intézkedéseket tett a bűz forrásának feltárására és a szennyezés megszüntetésére.
A PE/KTSZ/37338/2015 ügyiratszámon összesített panaszbeadványok kapcsán az alábbi kérdést tettem fel:
– A panaszok kivizsgálásakor hányszor végeztek a helyszínen vizsgálatot?
Illetve az alábbi adatkérésekkel fordultam hozzájuk:
– a panaszok kivizsgálásához kidolgozott cselekvési terv,
– a helyszíni vizsgálatkor felvett jegyzőkönyvek,
– a helyszínen folytatott mérések jegyzőkönyvei.
Az eddigi egyeztetések azt mutatják, egyetlen lehetőség a Fővárosi Katasztrófavédelem segítsége lenne, nekik műszereik, mobil laborjaik, szakképzett embereik vannak. Tudják, azé a Katasztrófavédelemé, akinek a képviselője anno nem létező mérésekre hivatkozva állította, hogy nincs szükség az Illatos úton sem beavatkozásra, hiszen nincs katasztrófahelyzet.
Géczi Béla a Katasztrófavédelem Közép-pesti kirendeltségének vezetője április 21-én röviden, két mondattal elintézte az Illatos út ügyét: közvetlen katasztrófa-helyzet nem áll fenn. Így a katasztrófavédelem nem is rendelkezik hatáskörrel az ügyben.
Ha Orbán Viktor kádárjánosbácsis sapkáját felhúzva nem állt volna szóba Baranyi Kriszta képviselőtársammal, hogy meghallhassa a nép szavát és megtudhassa mérgektől szenvednek alattvalói, bizony akkor még ma is vegyi bombák füstölögnének a főváros közepén.
Bácskai polgármester úr pedig még mindig mondogathatná: „Ej, ráérünk arra még!”. De Orbán Viktor meghallotta a nép szavát és azóta szállítják is folyamatosan a hordókat. A kármentesítés első üteme tehát megkezdődött.
Apropó Illatos út:
Ma hozta nyilvánosságra a Greenpeace az Illatos út környéki lakott területeken vett porminták mérési eredményeit. Nagyon köszönöm azoknak, akik a megkeresésemre megengedték, hogy lakásukból, házukból mintát vegyenek. Sokan jelentkeztek, szülők, aggódó pesterzsébetiek, így segítségükkel Pesterzsébeten három helyszínen vett mintát Simon Gergely a Greenpeace szakértője.
A vizsgálat a három kerületből (Pesterzsébet, Ferencváros, Kispest) 11 mintában háromféle szennyezőt is kimutatott, melyek közül kettő szinte biztos, hogy a volt Budapesti Vegyiművek területéről juthatott ki. Ezek a DNBS (4-klór-3,5-dinitro-benzoesav), illetve a trifluorometil-benzaminok (más néven amino-benzotrifluoridok). Ezen veszélyes anyagok irritatívak, lenyelve mérgezőek.
Akut, egészségre közvetlenül káros mennyiségben nem találtak szennyezést, ám a kimutatott veszélyes anyagok megjelenése a környezetben aggodalomra ad okot. A további szennyezés megelőzése érdekében halaszthatatlan a kockázatok részletes felmérése és a terület teljes kármentesítése. A mérések eredménye ugyanis azt bizonyítja, hogy az Illatos úthoz közeli lakások, családi házak belső tereiben, szekrények alatt, erkélyeken, padlásokon még ma is jelen vannak a mérgek, pedig a Vegyiművekben már 2007 óta nem gyártanak semmit.
További vizsgálatokra van tehát szükség a szennyezettség okának, és a Budapesti Vegyiművek által okozott szennyezés kiterjedésének megállapítására. Várhatóan egy-két héten belül a talajvíz minták eredményét is nyilvánosságra tudom hozni.
A Greenpeace követelései a kormánytól, amivel maradéktalanul egyetértek:
- Haladéktalanul vizsgálja ki, hogy az Illatos út mérgei veszélyeztetik-e a környéken élő
lakosokat – és ha igen, hogyan.- Tegyen meg mindent azért, hogy az egykori BVM területén mielőbb megkezdődjön a teljes kármentesítés. Fontos, hogy a hatóságok garantálják: ne történjen az elszállítás során kiporzás, mert a felszedett hordók alatt és környékén maradt vegyi anyagokat szabadon kiviheti a szél.
- Követeljen meg valós pénzügyi garanciát a veszélyes anyagokkal, technológiákkal dolgozó cégektől. Ez szavatolná „a szennyező fizet” elvének gyakorlati érvényesítését, és a károkért felelős vállalkozások pénzügyi helytállását a környezetben általuk okozott károkért. Egy ilyen jogszabály biztosítaná, hogy a jövőben ne menjen el sok tízmilliárd forintnyi közpénz olyan kármentesítésekre, amikor az állam áll helyt a valódi felelősök helyett.
De visszatérve a ferencvárosi bűzszennyezésre:
Kedves ferencvárosi képviselőtársaim!
Fel kellene állni a bársonyszékből, megmozgatni zsibbadt végtagjaikat és rendet kellene végre rakni a kerületben, mert ami Önöknél van az nem csak büdös, de az egészségre is ártalmas!
Szennyezik a vizeinket, a levegőnket, a villamos vonalaik mellett pedig halomban áll az illegális hulladék.
Az OK, hogy kitakarítottuk Önök helyett a Határ úti kiserdőt, de ebből most már elég! Tegyenek végre valamit Önök is az itt élőkért, állítólag erre esküdtek fel!
Egy három éve húzódó történetet
Pesterzsébet képviselő-testülete azonban ma úgy döntött, nem enged a szirének csábításának, nem épít stadiont.
A PM javaslata egy 5 milliárdos környezeti kármentesítési alap létrehozásáról szólt, amit a szennyezők és kockázatos ipari tevékenységet végzők töltöttek volna fel. Ez az alap lehetővé tenné a mérgező telepek felszámolását, az egészséges és biztonságos környezet kialakítását – a Fidesz erre mondott nemet. Napirendre se vették az Országgyűlésben Szabó Tímea javaslatát.
Lassan az enyém is: tényleg képtelen a főváros közösségi közlekedését szervező és azért felelős vállalat egy illemhely rendszeres takarításának biztosítására? Tényleg éveket kell várni arra, hogy egy ilyen kérdést megoldjanak?
Az edző szerint a magyar kormánynak ambíciózus céljai vannak a csapattal, 2019-ben állítólag már az elsőosztályú bajnokságot szeretnék megnyerni.
A Párbeszéd Magyarországért szerint nincs kétség: a magyar adófizetők milliárdjaiból építenek focistadionokat Romániában. Orbán őrült pocsékolása már a határokon is átcsap, miközben itthon alapfeladatok ellátására nem jut pénz.
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. A hagyományos paradigma szerint a tervezés jól képzett, diplomás szakemberek feladata. Ez azonban nem minden esetben igaz, a szakértői és közösségi tervezés összehasonlításában nem elsősorban a létrejövő tervdokumentáció profizmusa a perdöntő (hiszen ebből a szempontból a főépítész úr egyedül eredményesebbnek bizonyulna), hanem a fejlesztés valamennyi szereplőjének, egyetértése, elköteleződése az adott kezdeményezés iránt. 
Miközben Pesterzsébeten és Kispesten a károk felmérését végzik, s folyamatosan tájékoztatják a lakosságot a folyamatról, addig a IX. kerület fideszes polgármestere pár hónapja a vészhelyzet hiányára hivatkozva semmilyen teendőt nem tartott szükségesnek, majd az első ezer méreghordó elszállítása után megoldottnak nevezte a problémát, és most is csak lapít.
De hogy is állunk most Pesterzsébeten? Mérgezett-e a talaj, talaj- és rétegvíz a kertjeinkben, szellőztethetünk-e szabadon?
Talán ennek is köszönhető, hogy kivételesen győzött a józan ész: az emberi erőforrás minisztérium példátlan gyorsasággal reagált: és közleményt adott ki, hogy megdöbbenve értesültek a tanítónő által a közösségi médiában és a tanítványai közt is terjesztett gyűlöletkeltő megnyilvánulásokról. Az államtitkárság utasítására a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az üggyel kapcsolatban soron kívül vizsgálatot indított, amelynek eredményétől függően dönt a szankciókról, amennyiben a cikkben szereplő állítások beigazolódnak, a tanár nem maradhat a Klik foglalkoztatottja, ám a munkavégzés alól már a vizsgálat idejére is felmentik.
Még 2010-ben a választások után kezdtünk bele a munkába barátainkkal, hogy elérjük: a Duna-partról baleset- és akadálymentesen megközelíthető legyen a centrum és a pályaudvar. Tíz éves restanciát akartunk gyorsan behozni.
Majd jött a zebravadász buszsofőr és jelezte a BKK központjának, hogy lassítja a forgalmat. A BKK pedig kötelezte az önkormányzatot a zebra felmarására. Az itt élők véleményét pedig megint nem kérdezte meg senki, a Duna-parti gyermekek biztonságát felülírta a busz menetrend. Nem az átkelőhely áthelyezését kezdeményezték, nem a problémát szerették volna megszüntetni, csak a zebrát.
