Kutyát futtatni szabad-e?

Vigyázat, vendégszerző! – Völgyesi Krisztián írása

Korábbi írásomban már utaltam rá, hogy Gémesi Emese, Mach Péter, Nagy Lászlóné és Somodi Klára képviselőtársammal közösen készítünk egy javaslatot, amely sokak számára meglehetősen újszerűnek hangozhat, de mégsem az. Ehhez a javaslathoz kértük az Önök segítségét is, és feldolgozva a kérdőíveket, összegezve az Önök válaszait, arra a következtetésre jutottunk, hogy jó úton járunk.

346-an töltötték ki a kérdőívet, válaszadóink 63,2%-a nem elégedett a pesterzsébeti kutyafuttatók számával, és mindössze 6%-uk írta azt, hogy elég futtató van a kerületben (30,8% nem tudott dönteni ebben a kérdésben). Érdemes megjegyezni, hogy amikor megfordítottuk a kérdést, és arra kérdeztünk rá, hogy hol, illetve, hogy mekkora futtatókat kellene létesíteni, mindössze 3,8% jelezte azt, hogy nincs szükség több futtatóra.

Pesterzsébeten közel 7000 regisztrált (csippel ellátott) kutyát tartanak. Erre a 7000 kutyára mindössze hét kutyafuttató jut, ami – nem nehéz belátni – meglehetősen kevés. Ezt a számot a kérdőív kitöltőinek mindössze 14,8%-a találta el és közel ¾-ük (73,3%) alábecsülte. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a jelenlegi futtatók méretüknél fogva alkalmatlanok egy közepes, vagy egy nagyobb mozgásigényű eb kifuttatására (a válaszadók 51%-a nem, vagy többnyire nem elégedett a kutyafuttatók méretével), akkor kijelenthetjük, hogy kutyás fronton Pesterzsébet az őskorban ragadt. Pedig kerületünkben is egyre többen tartanak kutyát, ami bizonyítottan jót tesz a testnek és a léleknek is.

gallery-1505755689-minion-dogs.jpgJavaslatunk erre a problémára kíván megoldást nyújtani, méghozzá úgy, hogy a lehető legkevesebb pénzből (mert hát abból sosincs elég itt a kerületben) jelentős változásokat lehessen elindítani. Aki kitöltötte a kérdőívet, bizonyára sejti már, hogy javaslatunk egyik célja a kerítés nélküli, ún. szabad kutyafuttatók meghonosítása a kerületben. Biztató volt számomra, hogy annak ellenére, hogy a kérdőív kitöltőinek 80,2%-a nem hallott korábban a szabad futtatókról, jelentős többségük valamilyen formában támogatja az elképzelést: 21,4% úgy vélekedik, hogy legyen minél több, 23% csak a kerület szélén szeretne 1-2 ilyet, 32,1% szerint pedig ki kellene próbálni.

Tudom, sokak számára ijesztő a gondolat, hogy kutyák póráz nélkül szaladgálhatnak, de megfelelő odafigyeléssel és a jelenleg is élő szabályok betartatásával nemcsak, hogy válasz lehet a problémára, de a felelős kutyatartás népszerűsítésében is nagy szerepet játszhat, ugyanis a kerítés nélküli kutyafuttatóban is csak akkor szabad elengedni a kutyát, ha az megbízható, a gazdi hívására visszajön, ha kijön fajtársaival, valamint az emberekkel, és igen, a szabad kutyafuttatóban is össze kell szedni kedvencünk után a végterméket, mint bárhol máshol!

Amikor kezdeményezésemmel elkezdtem körbejárni képviselőtársaimat, valamint a hivatalt, a legtöbb kérdés arra irányult, hogy létezik-e ilyen valahol. Igen, létezik. Például egy Pesterzsébethez hasonló paraméterekkel bíró, budapesti kerületben. A XVII. kerületben két évvel ezelőtt megalkották az „Állatbarát Rákosmente Koncepciót,” amelyben felmérték a kerületben az állattartással kapcsolatos problémákat, és erre adtak koncepcionális választ. Az egyik ezek közül 13 új kutyafuttató kijelölése volt, ami közül mindössze hármat kerítettek körbe, a többit szabad futtatónak jelölték ki.

A másik népszerű kérdés, az volt (mivel az önkoriban az életünk a jogszabályok körül forog), hogy mi ennek a jogi háttere. A válasz erre egyszerű: nincs olyan jogszabály, ami előírja, hogy az „ebek futtatására kijelölt területet” bármilyen módon körbe kéne keríteni. Ennek ellenére mi úgy gondoljuk, hogy egy vadászkerítés sokat segíthet a gazdinak abban, hogy megtanítsa kutyájának, hogy meddig mehet.

Képviselőtársaimmal azt javasoljuk, hogy kísérleti jelleggel jelöljünk ki két szabad kutyafuttatót a kerületben, ami közül az egyik a Kiserdő melletti Vasút soron, a Kakasdomb mellett helyezkedne el, nagyjából 3600 m2-es területen (ezúton is köszönöm Nagy Lászlóné képviselőtársamnak, hogy ilyen kiváló helyszínt talált erre a célra!), a másik pedig később, valahol a Pesterzsébeti lakótelep területén, vagy annak közvetlen környezetében kerülne kijelölésre.

Terveink szerint a két futtató – megfelelő előkészítés (padok, fedeles szemetesek kihelyezése, vadászkerítés telepítése) után – május 1-jéig kerülnének átadásra, és a lakossági visszajelzések összegyűjtése és kiértékelése után, a szeptemberi ülésen kerülne újra a képviselő-testület elé felülvizsgálat céljából. Erre az ülésre kérjük a Hivatalt, hogy gyűjtse össze azokat a helyeket, ahol van alkalmas terület és igény további kutyafuttatók kijelölésére.

Kezdeményezésünkkel párhuzamosan kértem a Környezetvédelmi és Városfejlesztés Bizottság elnökét, Mach Pétert, hogy 2018 első felében vegyük napirendre egy Állatvédelmi Koncepció kialakítását is, melyet szintén elfogadhatunk akár már a szeptemberi testületi ülésen. Ebbe a koncepcióba tervezzük beépíteni azokat a javaslatokat, irányokat, melyeket Önök jeleztek a kérdőívben.

Ezúton is köszönjük az Önök segítségét, és bízunk abban, hogy a képviselők többsége támogatni fogja a javaslatunkat, és hamarosan nagy lépésekkel haladhatunk a modernkori, felelős ebtartás irányába!

Gémesi Emese
Mach Péter
Somodi Klára
Nagy Lászlóné
Völgyesi Krisztián

minions.jpgKöszönöm Krisznek, hogy rávett minket és végigtolta velünk ezt a projektet kérdőívestül, sokkörös egyeztetésekkel, vitákkal, helyszíni bejárásokkal és megírta a posztokat.

De ezzel koránt sincs vége, nem hagyjuk abba 😉 A kérdőívre érkező válaszok számos más problémát is felvetettek, sok jó és megfontolandó ötlet érkezett, így folytatjuk a témát, kedden új fejleményekkel, ötletekkel jelentkezem és Krisz is ígért még egy, a mostaninál átfogóbb cikket.

A fanyűvő hivatalnok meséje

Elérhette a suszter cipője effektus a Fővárosi Munkaügyi Központ pesterzsébeti fiókját is, komoly munkaerő-hiánnyal küzdhet, mással nem magyarázható ugyanis, hogy immár második éve pesterzsébeti udvarának zöldfelület-gondozását, fáinak metszését kertész helyett hentesekre és mészárosokra bízza. Ők pedig hiba nélkül látják el a feladatokat: darabolnak, csonkítanak, madárfészket pusztítanak.

23674928_1993046584057802_2238141351457749602_o.jpgBudapest Főváros Kormányhivatala XX. Kerületi Munkaügyi Hivatala a kertjében – igaz a kerítésükön belül – sorozatban csonkítja meg a fákat. Az ott lakók szerint a munkaügyi központ vezetője arra hivatkozik, hogy a fák veszélyesek a parkoló autókra, az ilyenkor lehulló levelek zavarják a kormányhivatal munkatársait, s néhány beteg ág balesetveszélyesen hajlik ki a parkolóra.  A lakók már tavaly próbálták meggyőzni, hogy csak a beteg részeket szedjék le, de kérésük süket fülekre talált. A tavaly megcsonkított fa ott meredezik ágak nélkül, kivágásra várva. S mindenki attól fél a mostani csonkítások is ezzel járhatnak.

A konfliktus a kormányhivatal és a lakók között már tavaly kezdődött, az idei csonkításokat pedig már hatalomfitoktatásként élik meg. Az itt élők azt látják, hogy kérésük ellenére a kormányhivatal a gyönyörű koronás fákat mind megcsonkította, ott is, ahova autó be sem jöhet. Ezeket a fákat imádták a madarak, fészkek is voltak rajtuk. S a tavaly ugyanígy megcsonkított fák már pusztulnak kifelé.

A Kormányhivatal környezetében sajnos eddig is komoly küzdelmet folytatott a kerület a légszennyezés csökkentéséért: a Gubacsi híd felüljárója és a Soroksári út kereszteződésében lévő területen ugyanis a kipufogógázok és a porszennyezés mértéke nagyon magas, ezért lenne fontos megvédeni itt a zöldfelületeinket és a fákat.

Tisztelt Hivatalvezető Úr!

Miután „főnökéről” köztudott, hogy fogékony a dakota közmondások iránt, Önnek is ajánlom figyelmébe az alábbi indián közmondást:

„Ha majd kivágtad az utolsó fát, és megmérgezted az utolsó folyót, kifogtad az utolsó halat, rájössz, hogy a pénz nem ehető.”

Levelet írtam Pesterzsébet polgármesterének, hogy segítsen közvetíteni a lakók és a kormányhivatal között, segítsen megvédeni kerületünk zöld értékeit, fáinkat, madarainkat. A Környezetvédelmi és Városfejlesztési bizottságban pedig kezdeményezni fogom, hogy a kerület vizsgálja meg milyen lehetőségei vannak megelőzni a hasonló eseteket.

Megújuló szemlélet az ebtartásban?

Vigyázat, vendégszerző! – Völgyesi Krisztián írása

Amikor az ember a belváros betontengeréből egy olyan zöld kerületbe érkezik, mint Pesterzsébet, úgy érzi, hogy közelebb került a természethez. A sok hatalmas fa, a nagy zöldterületek, a Duna-part közelsége mind-mind azt az érzetet erősítik, hogy itt egy kicsit visszatalálhat az ember abba a világba, amit a modernizáció elvett tőle. Ez fokozottan érvényes azokra, akik kutyát tartanak, hiszen a belső kerületekben egy-egy park felújítása azzal jár, hogy kitiltják kedvencüket az adott területről. Pedig a kutya nem betonra teremtett lény, jobban érzi magát egy füves-fás környezetben, mint az aszfalton.

ebekkelpesten.jpgSzóval, amikor ideérkezik egy kutyatartó, úgy érzi, jó helyen jár. Egészen addig, amíg nem szembesül a valósággal: nincs hol szabadon engedni a kutyáját! A nagy lakótelepi füves placcok pedig hívogatják őt és kedvencét egy jó kis labdázásra, szaglászásra, játszadozásra. De sajnos ezt nem lehet. Egy kormányrendelet értelmében

„Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kutyafuttatókat kivéve mindenhol kötelező a póráz használata. Pedig a „hanyatló nyugaton” létezik olyan megoldás, hogy aki levizsgázik kutyájával, mentesülhet a pórázkötelezettség alól, hiszen, mint köztudott, az ebek tanítható, okos állatok.

Viszont egy Önkormányzatnak nincs lehetősége más úton járni, mint amit a kormány kijelölt számára, szabályait a „magasabb rendű jogszabályokhoz” kell igazítania. Így tehát egy lehetősége marad: kutyafuttatókat kijelölni erre a célra.

Sajnos Pesterzsébet Önkormányzata ebben is, mint sok más kérdésben, maradi. Van egy kialakult rendszer pár körbekerített, piszkos kutyafuttatóval, amin eddig senki sem akart változtatni. Pedig a lakosok nagy része igényelné! Ezt az igényt szeretnénk pontosan felmérni, ezért Gémesi Emese, Somodi Klára és Mach Péter képviselőtársammal közösen készítettünk egy kérdőívet, amit szeretnénk, ha minél több kerületi lakos kitöltene.

Mert úgy érezzük, hogy az állattartás területén is eljött az ideje a megújulásnak!

Egy olyan javaslattal készülünk, ami sokak számára meglehetősen újszerűnek hangzik, de mégsem az. Sőt, már más – Pesterzsébethez hasonló adottságokkal bíró – budapesti kerületben létezik.

Mivel nem szeretném befolyásolni Önöket a kérdőív kitöltése előtt, erről a javaslatról később írok. Most, első lépésként segítsen nekünk és töltse ki a kérdőívünket, hogy megtudjuk, mi a véleménye a kutyafuttatók állapotáról, a meglévő esetleges feszültségekről, problémákról, hogy milyen irányba látja célszerűnek a további fejlődést, s legfőképp, hogy mi az, amiben leginkább tudnánk segíteni.

Kitöltheti a blogon, vagy erre a linkre kattintva.

Segítségét előre is köszönjük!

Gémesi Emese
Mach Péter
Somodi Klarissza
Völgyesi Krisztiánmaxresdefault_3.jpg

 

 

Ők beszélnek, mi dolgozunk

Mi betartjuk, amit ígértünk: már idén nő a közterület-felügyelők létszáma, 16 új kamerával bővül a térfigyelő kamerarendszer és a Környezetvédelmi Bizottság megkezdte a kerület összes szelektív szigetének bejárását.

Augusztusban készítettünk egy felmérést a Megújuló Pesterzsébet frakció tagjaival, hogy megismerjük az Önök véleményét, javaslatait, s hogy azok figyelembe vételével alakíthassuk át Pesterzsébet hulladékgazdálkodását, az illegális szemét elleni harcot, parkjaink, zöld felületeink védelmét.

A Megújuló Pesterzsébet képviselői duma helyett, inkább dolgoznak

Aktualitását az adta, hogy akkor kezdődött az éves lomtalanítás a kerületben, alighogy csökkenni kezdtek a tavaszi lakásfelújítások miatti illegális hulladékhegyek, ismét komoly problémát jelentett az idő előtt kipakolt, felhalmozott lom lakókörnyezetünkben. Akkor Gémesi Emesével és Völgyesi Krisztiánnal a Pesterzsébeti Polgárőrség és a Rendvédelmi Osztály segítségének köszönhetően egy éjszakát a lomisok világában tölthettünk. A járőrözés legfontosabb tapasztalata az volt, hogy a lakók odafigyelésének köszönhetően, ahol szervezetten, pontosan határidőre és az utcában egyetlen helyre pakoltak ki, ott élhető maradt a városrész. Ahol persze nem, ott viszont egész utcákat temetett el a lom. Ahol a lakókat nem zavarta, hogy a házuk elé pakolják a szemetet, ott az életterük részévé vált és volt, ahol a parkoló autót is ellepte a szemét.

Érdekes tapasztalat volt az is, hogy a jó és eredményes járőrnek csak sokadik és nem is a leghasznosabb eszköze a büntetés, az időben érkezés, a kellő hangsúly, a problémák kezelése több eredménnyel jár, amihez azonban a járőrszolgálat létszámának növelése elengedhetetlen.

A kérdőív kiértékelése szeptemberben értékes tapasztalatokat hozott:

A pesterzsébetiek átalakítanák az évenkénti lomtalanítás rendszerét, de nem szüntetnék meg. Több kamerát, közterület-felügyelőt és szemetes edényt szeretnének az utcákon. Hatékonyabb szankciókat akarnak a szemetelőkkel szemben, komolyabb ellenőrzéseket, hogy ki fizet a helyi vállalkozások, kifőzdék, boltok, éttermek és itt lakók közül szemétszállítási díjat. Megtartanák a szelektív szigeteket, de körbekeríttetnék, kamerával védenék és gyakrabban takaríttatnák a környezetüket – így foglalható össze a kerületben élők véleménye.  

A hatékonyabb ellenőrzések, büntetések, adott helyi viszonyokon alapuló javaslatok mellett a leggyakrabban említett javaslat egy komplex újrahasznosító központ, hulladékudvar létesítése volt a kerületben. 

Akkor azt ígértük, hogy a beérkezett vélemények alapján megkezdjük az illegális szemét elleni harcot, megújítjuk Pesterzsébet hulladékgazdálkodását, biztosítjuk parkjaink, zöld felületeink védelmét.

maxresdefault_2_1.jpgVölgyesi Krisztián képviselőtársam javaslatára már szeptemberben úgy döntött a képviselő-testület, hogy megvizsgáltatja a Rendvédelmi Osztály létszámbővítésének és a térfigyelő kamerarendszer bővítésének lehetőségeit, hogy arról novemberben határozhasson.

204/2017. (IX. 14.) Ök. sz. határozat

a Képviselő-testület

I./ felkéri a polgármestert, hogy vizsgáltassa meg a Hivatallal a Rendvédelmi Osztály létszámbővítésének lehetőségeit, és ezzel kapcsolatosan készítsen javaslatot a képviselő-testület 2017. novemberi ülésére.

II./ felkéri a polgármestert, hogy vizsgáltassa meg a Hivatallal a térfigyelő kamerarendszer bővítésével kapcsolatos lehetőségeket (különös tekintettel a játszóterek környezetére), és ezzel kapcsolatosan készítsen javaslatot a képviselő-testület 2017. novemberi ülésére

III./ felkéri a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére.

A novemberi testületi ülésen pedig a javaslatnak köszönhetően:

  • 2 fővel megemelték a közterület-felügyelők létszámát,
  • A BRFK XX.-XXIII. Kerületi Rendőrkapitányságon üzemeltetett térfigyelő kamerarendszert 8 kamerával bővítik, valamint elvégzik további 29 kamera korszerűsítését.
  • A Rendvédelmi Osztály technikai fejlesztésének keretén belül, a meglévő 4 mobil térfigyelő kamerát további 8 db napelemes mobil térfigyelő kamerával bővítik.

Ráadásul frakciónk módosító indítványának köszönhetően jövő májusban áttekintjük a változtatások hatásait és annak figyelembe vételével dönthetünk a további fejlesztésekről.

A mostani döntésnél a játszótereink védelméről is gondoskodtunk, a kamerák egy részét játszótereink környezetében helyezzük ki és folyamatosan vizsgáljuk majd a mobilkamerák hatékonyságát. Mindamellett fontosnak tartom, hogy kerüljük a kamerafetisizmust, csupán egyik eszköze a bűnmegelőzésnek, ráadásul nem is a leghatékonyabb. Ilyen eszköznek minősül a jó közvilágítás is, amely a kamerarendszereknél is nagyobb biztonságot nyújt, ráadásul segíti azok működését is. A testületi ülésen több képviselő által is említett Tátra téri problémára pedig a KEF a jelenleginél aktívabb működése nyújthat valós megoldást. Véleményem szerint ez elsősorban nem bűnügyi kérdés, hanem pontosan az, hogy a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumnak teljesítenie az elvárásokat, és megelőző feladatokat kell ellátnia annak érdekében, hogy kezeljék a Pesterzsébeten is a drogproblémát. A képviselő-testület csütörtökön ismételten támogatásáról biztosította a fórum munkáját, nagyon várom, hogy érdemi előrelépésről, munkáról és sikerekről számoljanak be.

Novemberben pedig a szelektív szigetek problémáinak kezelését is megkezdték a képviselők. Kérdőívünk kitöltői szerint Pesterzsébeten a többség szelektíven gyűjti a szemetet, környezetének állapotával azonban senki sem elégedett.  A többség ugyan megtartaná őket, de körbekeríttetné, bekamerázná, gyakrabban takaríttatná a környezetét, néhányan a Nyugat-Európában divatos műszaki cikkes, elemes konténerrel is kiegészítenék.

Szeptemberben a Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság elnökeként megígértem, a beérkezett véleményeket javaslatokat fokozatosan beépítjük az elkövetkező hónapokban a munkánkba, így végigjárjuk az összes problémás szigetet, s mindegyik esetben külön keresünk megoldást a problémára (áthelyezés, körbekerítés vagy egyéb védelem, zöldfelület rendezése vagy végső esetben a megszüntetés).

Az ígéret szép szó: október közepén bizottságunk 6 szelektív szigetet járt be és mérte fel az állapotokat, kérte be az FKF Zrt. véleményét, illetve kérte meg a körzetek képviselőit, hogy mérjék fel a lakossági igényeket. A Mediterrán lakóparkban és a Gubacsi lakótelep Zodony utcához közeli részén végzett felmérés eredményei itt olvashatóak.

Novemberi ülésünkön pedig döntöttünk is a felmért szelektív szigetek esetén arról, miként teljesíthetők a lakossági kérések. Négy helyen az áthelyezést, esetleg ideiglenes megszüntetést fogadta el a bizottság, két helyen pedig a megtartását a terület védettségének növelésével.

  • Az Orsolya utca – Károly utca sarkán található szelektív hulladékgyűjtő szigetet ideiglenesen megszünteti, továbbá felkéri a Hivatalt, hogy a Bizottság 2018. januári ülésére az FKF Zrt-vel egyeztetett új, Vécsey lakótelepi helyszínre tegyen javaslatot.
  • A Helsinki út – Alsóteleki utca sarkán található szelektív hulladékgyűjtő szigetet áthelyezi a lakóházaktól kissé távolabb, de az eddiginél a lakótelep közepéről könnyebben megközelíthető helyre.
  • A Vizisport utca 28. előtt található szelektív hulladékgyűjtő szigetet ideiglenesen megszünteti, majd a két épülő társasház átadása után 2018-ban az ott lakókkal és az FKF Zrt-vel egyeztetve új helyszínt keres a házak környezetében a Vízisport utcában.
  • A János utca – Baross utca sarkán található szelektív hulladékgyűjtő sziget üveggyűjtő konténereit megtartja, a papír- és műanyaggyűjtő edényeket pedig a Baross utcai kis SPAR üzlet melletti szigethez helyezteti át.
  • A Zodony utca – Közműhelytelep utca sarkán található szelektív hulladékgyűjtő szigetet megtartja a konténerek körbekerítésével úgy, hogy ne zavarja a sarkon a kilátást és javasolja a sziget közelébe mobil kamera kihelyezését.
  • A Köteles utca 65. előtt található üveggyűjtő konténereket megtartja.

A bejárásokat pedig a beérkező lakossági panaszok alapján folytatja a bizottság, eddig két új helyszínről kaptunk bejelentést:

  • Nyáry Pál – Balassa sarok
  • Alsóhatár út – Török Flóris sarok

Ha Ön szerint a bizottság a lakókörnyezetében található sziget problémáit is körbe kell járja, jelezze panaszát ide kattintva, az Önkormányzat hivatalos hibabejelentőjén!

Folytatjuk!!!

A héten jelentkezünk újabb kezdeményezéseinkkel hulladékügyben:

Gémesi Emese
Mach Péter
Somodi Klarissza
Völgyesi Krisztián

Közkutak kerékpáros szemmel

cyclist_energy_drink.jpgPesterzsébet képviselőtestülete elfogadta javaslatomat és teljesítette a pesterzsébeti kerékpárosok és futók kéréseit, így az összes kerékpárosok és futók által használt közkút megmarad!

Októberben tettem fel a kérdést az erzsébeti futóknak, kerékpárosoknak, mely közkutakat használják, hogy a fontosabb kerékpáros nyomvonalak mentén és a futók kedvelt útjain is biztosított legyen az ivóvízellátás. Az éghajlatváltozásnak köszönhetően ugyanis nyáron szükség van a kerékpárosok által használt utakon is közkutakra.

Köszönöm mindenkinek, aki vette a fáradságot és kitöltötte a kérdőívemet!

A Fővárosi Vízművek Zrt. csökkenteni szeretné a számukat, és csak ott tartaná meg ahol a legrászorultabb családok élnek. Szerintem és lokálpatrióta képviselőtársaim szerint viszont, ahol valós igény van rá ott mindenhol meg kell tartanunk azokat, sőt az átalakuló kerületi igényeket kielégítve egyes helyeken akár növelni is kell a számukat.

Ezért is készítettek a körzetek képviselői felméréseket, és ígéretük szerint járták, kérdőívezték végig, hogy a körzetükben mely kutakat használják az ott lakók, hol van kevésbé szükség rá.  

A képviselőtestület döntése során ezeket a felméréseket megvizsgálva, és javaslatomnak köszönhetően a kerékpárosok, futók véleményét figyelembe véve hozta meg döntését.

Jövőre folytatjuk: megvizsgáljuk hol kell esetleg tűzcsapokból, vagy más új kutakból, csapokból ivóvizet biztosítani. Ilyen helyek lehetnek a játszóterek, kutyafuttatók, parkok, buszmegállók…necesidades-ciclista.jpg

Megújuló Pesterzsébetért!

Amikor 7 éve elindultam a 2010. évi önkormányzati választáson, azt vállaltam, hogy tiszta kézzel, fejjel és nem utolsósorban tiszta szívvel állok ki a kerületben élők ügyeiért.

Meggyőződésem ugyanis, hogy politikusként „legelemibb célunk rácáfolni arra a mélyen rögzült tévhitre, amely szerint ép eszű és erkölcsű embernek nem szabad politizálásra adnia a fejét. Akkor mondhatjuk magunkat sikeresnek, ha közéleti szereplésünkkel hozzájárulunk ahhoz, hogy az állampolgárok visszanyerjék hitüket az elvhű, polgárbarát, közérdeket szolgáló, tisztességes politika lehetőségében.”

  • Mit tehet egy lokálpatrióta, zöld politikus egy fővárosi peremkerületben ezért?
  • Miként alakulhat át Pesterzsébet egy élhetőbb és szerethetőbb kerületté az itt élő környezettudatos polgárok összefogásával?

A válasz: 42! – vagy inkább az, hogy alkalmazkodnom kell az új kihívásokhoz, új értékeket kell teremteni: az együttműködést, a párbeszédet, a közös munkát, a különböző társadalmi értékek szintézisét.

Mert kell egy csapat! Egyedül nem megy, ezért lokálpatrióta, zöld politikusként csatlakozom a Megújuló Pesterzsébet frakció tagjaihoz, hogy velük együtt, pártpolitikától függetlenül képviseljem Pesterzsébeten a változást, és közösen dolgozzunk egy fenntartható, élhetőbb Pesterzsébetért.

21586919_160784141169386_1535037530642317082_o.jpg

Vizistadion sem épül a Duna-parton

Nem épül fedett vizistadion a Duna-parton, nemet mondott ugyanis Pesterzsébet képviselő-testülete a Mediterrán lakópark mellé tervezett bódévárosra és óriáslelátóra. A kormány lelátófetisizmusa egy olyan perverzió, amely láthatóan a foci után más sportágakat is megfertőz. Pedig minden tiszteletem mellett jelezném, a szotyi köpködésén túl is érdemes funkcióval megtölteni sportlétesítményeinket.

screenshot_2017-11-04_15_43_05_2.pngA Pesterzsébeti Uszoda rendszeres használójaként, akinek mindkét fia itt tanult meg úszni nagy reményekkel támogattam az ESMTK és a vízilabda szövetség elképzeléseit, hogy egy kültéri medencét építsenek, bővítve a helyi egyesületek és az itt élők sportolását biztosító vízfelületet tavasztól őszig. Szerettünk volna egy olyan kültéri medencét, amihez pénzügyi tervet készítenek a működtetésre vonatkozóan, biztosítja a most hiányos mosdó és öltöző szükségleteket, amely megoldást nyújt a parkolási gondokra, de megőrzi a zöldfelületeket is.

A lelátófetisizmus azonban fertőz, az elkészült tervek egy hatalmas vizistadionná torzították az eredeti koncepciót. Megalelátó épült volna egy medencével méregdrágán az első ütemben, sohanapján kiskedden a sokadik ütemben készült volna hozzá öltöző, mosdó, parkoló és be is fedték volna, addig pedig konténerek és közlekedési káosz. A lelátó méreteit jellemzi, hogy a tervek szerint egy későbbi fázisban az öltözők, mosdók és egyéb kiszolgáló helyiségek mind beférnének alá. A beruházás esetleges teljes befejezése esetén pedig (amire semmilyen fedezet nem állt amúgy rendelkezésre) valójában két különálló, egymásmellé épült fedett uszodaként funkcionált volna a létesítmény.

screenshot_2017-11-04_22_37_44.png

A szeptemberi képviselőtestületi ülésen jeleztem képviselőtársaim és a polgármester úr felé, hogy riasztó hírek érkeznek és megítélésem szerint a Zodony utcai sporttelep uszodafejlesztése rossz irányba halad. A Képviselő-testület a 141/2016. (VI.09.) Ök. sz. határozatával tulajdonosi hozzájárulását adott ugyanis kültéri medence létesítéséhez, azzal, hogy az ESMTK pályázatot nyújt be TAO támogatásra, majd a pályázat elbírálása után visszakerül a kérdés a testület elé, egyrészt mert az önrész biztosítása érinti a költségvetést, másrészt, mert az előzetes tervek „nem tükrözték pontosan” a testület elképzeléseit és ígéret szerint nem a tervekben szereplő vízistadion, hanem egy az erzsébetiek igényeit kielégítő kültéri medence épül majd meg.

Arra kértem a testületet, hogy az októberi ülésen tárgyaljuk újból ezt az ügyet, addig pedig vonjuk vissza (függesszük fel az eredeti határozatot) és később, a szükséges információk birtokában hozzuk meg az új döntést. Döntsünk a felfüggesztésről, amely innentől kezdve nem ad lehetőséget arra, hogy ezt a beruházást az ESMTK elnöke saját hatáskörében elkezdje az építésre vonatkozóan. Jelenleg ugyanis úgy tűnik sem a képviselők, sem az ESMTK nincsenek tisztában azzal, hogy mihez adták az engedélyüket.

Szabados Ákos polgármester akkor válaszában egy kicsit ugyan értetlenkedett és nem tudta, hogy  mire alapozom a félelmeimet, szerinte a döntés majd visszakerül és minden jó úton halad. Egy jó politikus ismérve, ha belátja, hogy tévedett. Ezúton is köszönöm, hogy a Polgármester úr revideálta álláspontját és az októberi ülésen napirendre vettük a kérdést.

Ami azonban októberben történt arra még én sem számítottam. Az ESMTK elnökének szereplései az előterjesztést tárgyaló bizottsági üléseken csak azért nem került be az őszi „Szeszélyes évszakok” kabaréjelenetei közé, mert megszűnt a televíziós műsor.

Hiányos anyagok, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok, bódéváros mosdó és öltöző konténerekből, irreális vízfelületígéretek, „elfelejtett” parkolófejlesztések, eltűnő majd újra előkerülő tízmilliók fémjelezte bizottsági ülések. Minden tiszteletem és elismerésem a hivatal munkatársai és Somodi Klára képviselőtársamé, a Sport Bizottság elnökéé, akik próbáltak eligazodni a katyvaszban, az egymásnak ellentmondó nyilatkozatokban, hiányosan benyújtott engedélyezési anyagokban, számok nélküli pénzügyi elszámolásokban, csak szóban létező pénzügyi terveken. Nem rajtuk múlt, hogy nem lehetett. Érdekes esettanulmány készülhetne abból, miként estek ki bizottsági ülésről, bizottsági ülésre a csontvázak a szekrényből. Bár többen a hatalmas lelátóba sem voltunk szerelmesek, de a képviselők többsége az öltöző- és mosdókonténereknél engedte el véglegesen a projektet és jutott arra, hogy ebben a formában nem támogatható a beruházás.

Részletek Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság jegyzőkönyvéből:

Völgyesi Krisztián: Az a problémája az egésszel, hogy üzemeltetési költség becslés nélkül, bevétel becslés nélkül nem lehet felelősségteljesen dönteni. Elvileg jövő évben az uszoda mellett megnyílik a stand a jódos-gyógyfürdő helyén, mert ígéretet kaptak rá, hogy jövőre elkészül, ami befolyásolná az uszoda bevételét.

Mach Péter: Nagyon tudna támogatni egy olyan beruházást, ami egy kültéri medencét hoz létre. Aki délelőtt jár úszni pontosan tudja, hogy üres az uszoda, 15-20 óra között viszont túltelített Akik nem az ESMTK úszóiskolájához tartoznak, nehezen jutnak úszósávhoz, amit érdemes lenne bővíteni. Azonban azt is érdemes tudni, hogy már most kevés az öltöző, akinek edzésre vagy úszóiskolába jár a gyereke, annak már most sincs megfelelő átöltözési lehetőség. Bár tudja, hogy elnök úr mindent megtett, hogy minden egyes négyzetcentimért kihasználjon, de ön is tudja, hogy ez így is kevés. Támogatna egy olyat, ami biztosítja az öltözőhelyiségek számának növekedését a toilettekkel együtt, de ez a terv egyáltalán nem erről szól. Az új medencének hatalmas lelátója lenne, befedés nélkül, így a zaj is jóval nagyobb. Zavarja, hogy a most is kevés öltöző és wc bővítése helyett konténer wc-vel és öltözővel oldanák meg a problémát. Épp ezért nem támogatja a javaslatot.

Harót János: Akik nyugodt körülmények között szeretnének úszni, relaxálni, azok számára ez megfelelő lehet. A pénzügyi részét illetően, amikor megkapta az uszodát sem tudta megtervezni a költségeit, nem tudta, hogy mennyi volt a bevétel. Ez az üzemeltető problémája. A konténer kiszolgálóhelyiségek nem állandó megoldások lennének, hanem addig, amíg kialakul a megfelelő forgalom.

A képviselőtestület a fentiek miatt felfüggesztette a tulajdonosi hozzájárulását és megkérte az ESMTK-t térjen vissza a megállapodás szerint kültéri medence koncepciójához: ne vizistadiont, hanem úszómedencét építsen Pesterzsébeten!

251/2017. (X. 12.) Ök. sz. határozat

a Képviselő-testület

úgy dönt, hogy

I.           felfüggeszti a 042/2017. (II.09.) Ök. számú határozattal módosított 141/2016. (VI.09.) Ök. számú határozatában az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő Bp. XX. Zodony u. 1. szám alatti (170187/91 hrsz) ingatlanon létesítendő uszoda kültéri medence – a Magyar Vízilabda Szövetség által biztosított TAO támogatás igénybevételével, az Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör Sportegyesület (Bp. XX. Ady E. u. 150., a továbbiakban: ESMTK) beruházásában történő – megvalósítása érdekében adott tulajdonosi hozzájárulását és úgy dönt, hogy a beruházás csak abban az esetben kezdődhet meg, ha

–       a Magyar Vízilabda Szövetség (a továbbiakban: MVLSZ) 2017. október 9. napján kelt ki/JH01-01121/2016/MVLSZ/1 ügyiratszámú levelében foglaltak szerint a kültéri medence létesítésének dokumentumai – ideértve az engedélyes terveket, valamint a költségvetést – átdolgozásra kerülnek és a beruházás 1. üteméből a további ütemek (ideiglenes fedés) megvalósításához szükséges műszaki megoldások elhagyásra kerülnek az MVLSZ által az eljárásba bevont igazságügyi szakértő által is jóváhagyottan, és

–       a létesítmény megvalósításához szükséges TAO forrás, valamint a szükséges önerő teljes összege igazoltan, szerződésekkel alátámasztottan a beruházó ESMTK rendelkezésre áll, valamint

–       a létesítmény jövőbeni üzemeltetésére és az üzemeltetés finanszírozására vonatkozóan az ESMTK elnöke által előterjesztett, számításokkal alátámasztott koncepciót a Képviselő-testület jóváhagyta.

II.    a tulajdonosi hozzájárulás megerősítése érdekében felkéri az Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör Sportegyesület elnökét, hogy a beruházás megkezdését megelőzően, az I. pontban írtak maradéktalan teljesülése után soron következő testületi ülésen számoljon be a Képviselő-testületnek a finanszírozáshoz szükséges pénzeszközök rendelkezésre állásáról, a beruházás tervezett ütemezéséről, határidejéről, az elkészült létesítmény üzemeltetéséhez szükséges kalkulált költségekről, és a mindezeket alátámasztó dokumentumokat terjessze a Képviselő-testület elé.

III. felkéri a polgármestert, hogy a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Felelős: Szabados Ákos polgármester

Határidő: adott