Ingyen menza = államosított óvodák?

2016-tól nem csak a rászorult és/vagy nagycsaládban élők, hanem a bölcsődés és óvodás gyerekek 90 százaléka ingyen kap reggelit, ebédet és uzsonnát, jelentette be az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.

Remek dolog ez a NER, 25 évvel a rendszerváltás után ismét megtanulhatunk a sorok között olvasni. Idős honfitársaink, akik még élőben hallgathatták az ötéves terveket bemutató kerületi előadásokat, gyakorolhattak önkritikát és a halálozási rovatnál kezdték olvasni a napilapokat, most előnyben vannak. A pártállami hírek ugyanis soha nem azt jelentik, amit szó szerint bejelentenek. Így van ez most is. Az újbeszélt tanulni kell, de elsajátítása után könnyebben megérthető a Gucci-kormány politikája.

food_3.jpg„Ez az egy főre eső jövedelmet illetően körülbelül 90 ezer forintos határt jelent, ennél kisebb jövedelemmel rendelkező minden családnak a gyermekei ingyenesen részesülnek a gyermekétkeztetésben” – mondta a Krónikának Novák Katalin. Mivel az ingyenesen étkezők körét a központi költségvetésből bővíti a kabinet, az intézkedés az önkormányzatoknak nem okoz majd pluszkiadást, jelentette ki.

Mindeközben a szomszédos Csepelen a szervilizmus fővárosában holnap dönt a képviselő-testület az óvodák összevonásáról. Hónapok óta csicsergik a madarak, hogy komoly változások várhatóak az óvodai nevelés területén. Szeptembertől minden háromévesnél idősebb gyereknek kötelező óvodába járnia, egyes információk szerint ez az óvodák államosításával járna együtt.

letoltes_1.jpg

Rezsicsökkentés = közműcégek államosítása + orosz atom

Ingyen menza = óvodák államosítása + a közétkeztetés központosítása?

Éhséglázadáson innen

A februári testületi ülésen döntöttünk: nem engedtük még jobban szétnyírni a szociális védőhálót a kerületben, a javaslatomra pedig júliusban ismét átnézzük a kerületi szociális ellátórendszert, hogy valóban ne kerüljön senki nehezebb helyzetbe idén annak ellenére, hogy a kormány lepasszolta az aktívkorúak támogatását az önkormányzatoknak.

Mégsem dőlhetünk hátra, a reménytelenség, a szegénység nem csökkent a kerületben, csupán lassítottuk az ide vezető folyamatokat.

kozmunka01-1.jpgPesterzsébet nem vezetett be új adót, nem emelte a régieket, sem a bérlakások bérleti díjának összegét. Kompenzálja az óvodai és iskolás közétkeztetés áremelkedését a pesterzsébeti családoknak, így az egészséges menza program terhei nem hárulnak az itt élőkre. S bár a kormány áthárította az önkormányzatokra az aktívkorúak ellátását, idén ugyanazokkal a feltételekkel és összegben jutnak a rászorultak támogatáshoz mint tavaly.

Pesterzsébet Önkormányzatának baloldali többsége elfogadta határozati javaslatomat és így a hivatal a júliusi testületi ülésre beszámolót készít a települési támogatásokról szóló rendelet hatásairól. Pesterzsébet képviselő-testületének többsége számára ugyanis az idős, gyermek és aktívkorú rászorultak támogatása egyaránt fontos, így elkötelezettek vagyunk abban, hogy a márciustól felálló új szociális támogatási rendszerben is ugyanazokkal a feltételekkel és összegben juthassanak a rászorultak támogatáshoz mint tavaly.

A fideszes képviselők persze nem hazudtolták meg magukat, természetesen ők nem támogatták a javaslatot, számukra a kormány iránti lojalitás fontosabb az itt élő szegények, krízishelyzetbe kerülők támogatásánál. Fideszes képviselőtársaim a Gucci-kormány szegény-ellenes politikáját képviselik a kerületben is, szerintük akinek nincs semmije, az annyit is ér.lazar_2.jpg

Gyakorlatilag megszüntette a Gucci-kormány az aktívkorúak támogatását: csak a pár hónapig járó álláskeresési támogatás, illetve a közmunkaprogram révén kaphatnak bármilyen állami támogatást. A szociális ellátások drasztikus átalakítása, egyes támogatások megszüntetése, az elvonások drámai következményekhez vezetnek. 2015 márciusában a méltányossági közgyógyellátások fedezete nullára csökken, megszűnik az óvodáztatási támogatás, az adósságkezelő szolgáltatás, a lakásfenntartási támogatás és a rendszeres szociális segély. Ezek egy része „települési támogatás” címen továbbél, de csak ha az önkormányzat akarja és tudja fizetni. Az önkormányzatok tehát most azt próbálják megoldani, hogy biztosítsák a nyakukba szakadt szociális támogatásokat a krízishelyzetbe került személyek számára.

A központi költségvetés helyett az önkormányzatoknak maguknak kell előteremteniük a forrás egy részét. Megpróbálnak a dologi kiadásokon takarékoskodni, szoros, komoly költségvetési fegyelmet követelő gazdálkodást választják (Pesterzsébet ezt választotta), vagy adót vetnek ki, hogy biztosítsák a fedezetet, vagy ellátatlanul hagyják a szegényeket, csökkentik a támogatások összegét, szigorítják a hozzáférést (mint ahogy ezt számos jobboldali többségű önkormányzat teszi, például a 8. kerület).

Pesterzsébeten a baloldali többség tehát teljesítette a minimumot, nem szigorította a támogatási rendszert, nem próbált meg kiszorítani rászorult köröket a támogatási rendszerből, hanem a kormány eredeti szegény-ellenes szándékait felülírva szinten tartja a szociális ellátó és támogatói rendszerét.

De vajon elegendő-e a szociális válság közepén ennyit tenni? A fideszes városvezetés 2011-ben megszüntette a méltányossági ápolási díjat a kerületben. Ez akkor kb. 220 embert érintett. 

Vajon megelégedhetünk-e azzal, hogy nem lökjük bele a kormány által ásott gödrökbe a kerületben élőket, vagy fel is kell őket segíteni a földről?

Szerintem nem elégedhetünk meg: a szegénység növekedésének megállítása érdekében ugyanis most nemhogy szűkíteni, éppen ellenkezőleg: bővíteni, erősíteni kell a szociális védőhálót, beleértve a szociális szolgáltatásokat. A problémák súlyozása a luxusvilla-jobboldal teremtette szociális válság országában ugyanis nem egyszerűen fiskális, hanem erkölcsi kérdés. Egészen más megoldásokat kell keresni a szociális biztonság megteremtése érdekében. Tanulva a múlt hibáiból, keresni kell azokat az új megoldásokat, amelyek visszaadják a szegények emberi méltóságát, biztosítják, hogy senki ne éhezzen hazánkban, és mindenkinek legyen hol laknia. Az elszegényedés visszafordításáért újra kell gondolni a segélyezés rendszerét, a kiszámítható és tartós, működőképes ellátó és támogatási rendszerre van szükség, ez jelent ugyanis segítséget az állástalan szegényeknek a munkakeresésben.

Ezért várom érdeklődéssel és mély bizalommal a zuglói modell tapasztalatait. Ha sikerül bevezetni és működőképessé tenni a „minimumjövedelem” programot, akkor a baloldali többségű önkormányzatok számára hatalmas tér nyílik: fenntartható módon segíthetjük a kerületek, települések nincstelenjeit, rászorultjait. Néhány közgazdász szerint Karácsony Gergely elképzelése dicséretes, de ennek a mai Magyarországon nincsenek meg a pénzügyi feltételei. Ha a zuglóiak rácáfolnak a tamáskodókra, akkor megálljt parancsolhatunk helyi szinten az elszegényedésnek és reménytelenségnek és megvalósíthatjuk a megújulás és az igazságos társadalom programját.

 fna_2.jpg

Valami bűzlik a NAV körül

1_3.png
Valami bűzlik és rohad az adóhivatal körül. A NAV Őrzésvédelmi és Támogató Igazgatóságának környékét patkányok lepték el, szemét szemét hátán, használt kanapék, kibelezett hűtőgép.

Ráadásul a felüljáró is korrodál, egy statikus ismerősöm szerint már csak rozsda tartja össze.

Tegnap körüljártuk a Határ úti kiserdőt Baranyi Krisztina ferencvárosi képviselőtársammal, botrányos állapotok fogadtak. Patkányok ugráltak elő a szeméthalmok közül, a kommunális hulladék keveredik a vállalatok illegális lerakatával. Van aki a szelektíven gyűjtött pillepalackokat helyezi itt el, van aki a megunt ágyát. A helyzet abszurditását jellemzi, hogy a kidobott hűtőt a lomisok már ki is bontották fémpáncéljából, azt elvitték, a bele pedig maradt az erdősávban. 

Rászorult Dzsoni és Árnika

Egyes hírek szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma kiradírozza néhány kifejezésünket – először a hivatalok és Európai Uniós pénzeket elnyerő szervezetek szótárából, majd várhatóan máshonnan is – így a szegény és a stadion szavakat is.

Orbán Viktor felejthetetlen szereplése sem mentette meg tehát a „Szegény Dzsoni és Árnika” filmet: ha beválik az EMMI nyelvújítása, akkor ezentúl csak a „Rászorult Dzsoni és Árnika” című filmben lesz élvezhető miniszterelnökünk lenyűgöző focitudása.

1-2.jpgAz ember fia – miután tegnap megkoszorúzták hazánkban az ellenforradalom leverésében közreműködők emlékművét, porig alázták orosz elvtársai Magyarország miniszterelnökét és hazánkat – azt gondolná jön egy csendesebb hét. Nehéz ezt alulmúlni, kár a fáradságért, így aztán nem is próbálkoznak majd.

„Rászoruló embert még az ág is húzza.” Jött azonban a hír: betiltották a stadion és szegény szavak használatát a Emberi Erőforrások Minisztériumában. George Orwell anno megírta az 1984-ben, mi pedig bevezetjük az újbeszélt. Kicsit savanyú, kicsit sárga, de a miénk: van saját, magyar, EMMI-újbeszél nyelvünk immár.

Az újbeszél (angolul Newspeak) mesterséges nyelv George Orwell híres regényében, az 1984-ben. Orwell írt egy esszét is a nyelvről, függelék formájában a regény végén, ahol taglalja az újbeszél alapelveit. Az újbeszél nyelv alapvetően az angol nyelven alapul, de nagyban csökkentett szókinccsel és egyszerűsített nyelvtannal rendelkezik; ez a Párt totalitárius rendszeréhez illeszkedik, melynek célja az ellentétes gondolatok („gondolatbűn”) és beszéd használatát lehetetlenné tenni.

/forrás: wikipédia/

A VS.hu információi szerint a minisztérium oldalakon keresztül sorolja azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyek „nem használhatók az egymás közötti, illetve a kedvezményezettekkel folytatott kommunikációban”. A nemkívánatos kifejezések között a köznyelvben teljesen megszokottak, ugyanakkor negatív dolgokra utalók is vannak, mint szegény, szegénység, mélyszegénység, gyermekszegénység, de olyan semlegesnek tűnők is, mint az esélyegyenlőség, az ápoló, a gondozó. A hab tortán pedig a stadion betiltása, ezt a kifejezést ugyanis nem illik használni. Milliárdokat elherdálni rájuk azt lehet, na de beszélni róla, azt nem!

Tavaly Pesterzsébeten is csak részben értették meg a PM javaslatát, hogy a stadionépítésekre szánt pénzek egy részét a gyermekéhezés felszámolására fordítsák. Akkor a svédasztalokig jutottak. Most is építik tovább rendületlenül, csak ezentúl fedett sportlétesítmény lesz a neve.

Az EMMI egyrészt betilt szavakat, másrészt a könnyebb kommunikáció érdekében némely esetben alternatívát vázol fel.

Ilyen EMMI újbeszél szavak a következők:

  • Tiltott a szegény, szegénység, mélyszegénység, gyermekszegénység helyette: rászorult, rászorultság,
  • tiltott: rokkant, fogyatékos:helyette fogyatékkal élő
  • tiltott:terhes: helyette várandós
  • tiltott stadion: helyette fedett sportlétesítmény

orban_raszorult.jpgMeggyőződésem, hogy a minisztérium képviselői elsősorban magukról állítottak ki rászorultsági bizonyítványt a levelükkel. Úton az éhséglázadás felé nyelvújítanak, miközben gyakorlatilag megszünteti a Gucci-kormány az aktívkorúak állami támogatását: csak a pár hónapig járó álláskeresési támogatás, illetve a közmunkaprogram révén kaphatnak bármilyen állami támogatást. A szociális ellátásokat drasztikusan átalakítják, az önkormányzatok pedig fejvesztve próbálják megoldani, hogy biztosítsák a nyakukba szakadt szociális támogatásokat. Miközben számos önkormányzat (pl. a 8. kerület) szigorítja a támogatásokhoz jutások feltételeit, mások csökkentik azok összegeit, s néhányan pedig adót emelnek az átszervezés miatt, aközben a minisztérium úgy gondolja elég ha betiltja a szegénység szót, eltűnnek akkor maguktól. 

Nyilván így lesz. A hajléktalanságot is felszámolták rendeletileg a fővárosban, persze a nincstelenek száma csak nőtt azóta, s havonta dobálják vissza a jogszabályt javításra. De maga az ötlet nyilván zseniális volt. S ha mégis akad valami probléma a végén, majd betiltják a hajléktalan szót is, akkor kitiltani sem kell majd senkit a közterekről.

Az internet „népe” pedig fordít becsületesen, ezzel segítve a minisztérium munkatársait:

„Aki rászorult, az a legrászorultabb,
Alul fűtöttségi hangulatát odaadja a télnek,
Hőmérséklettúltengési komfortdilemmáját meg odaadja a nyárnak,
Motivációs kihívásait a letisztult határnak.”

 S akit felcsigázott a dolog, itt belepillanthat:

 

Közösen, egy élhető Pesterzsébetért!

Közös gondolkodásra, közös tervezésre hívja a kerület lakóit az önkormányzat. Dolgozzunk együtt Pesterzsébet fejlesztéséért! A kerület településfejlesztési koncepciójának tervezéséhez gyűjtik az itt élők véleményét, tapasztalatait. (A cikk alján található a letölthető kérdőív.)

erzsebet_1.jpgNegyedéve választottak meg az önkormányzat környezetvédelmi és városfejlesztési bizottságának elnökéve. Az első féléves munkatervünket nemrég fogadtuk el, az itt élők számára nyitott, a közösségi tervezésre építő, a lakossági észrevételeket becsatornázó, tematikus üléseket terveztünk. Az adott fejlesztésekről és problémákról első kézből, személyesen akarunk ismereteket szerezni így számos esetben bejárást tartunk, külsős szakértőkkel egyeztetünk. A munka elindult, a héten a Határ úti erdősáv illegális hulladék-kérdését nézzük meg a helyszínen, hogy egyeztethessünk a Ferencváros önkormányzatával. Várunk minden javaslatot, észrevételt, segítséget a munkához!

A KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG ELSŐ FÉLÉVES MUNKATERVE

2015. március

1) Tájékoztató a kerület fásítási és parkgondozási feladatairól.
2) Tájékoztató Határ úti erdő sáv illegális hulladék problémájáról.
3) A Topánka utcai pavilonsor területének rendezési terve, fejlesztése.
4) Beszámoló a Fenntartható Fejlődésért Stratégiai Tanácsadó Testület működéséről, koncepciójának átgondolása.
5) Helsinki út 26. szolgáltatóház fejlesztése

2015. április

1) Javaslat a Településképi véleményezési eljárásról szóló 25/2013. (VI. 26.) önkormányzati rendelet módosítására.
2) Tájékoztató a Dél-pesti szennyvíztisztító működéséről, bűzproblémáról. (Helyszíni bejárás)
3) Beszámoló a Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány 2014. évi működéséről.
4) Javaslat a környezetvédelmi tartalék felhasználására.
5) Pesterzsébeti futópálya terve.

2015. május

1) A Vörösmarty tér koncepciójának kialakítása.

2) Beszámoló a Tér-Köz pályázatról. A Pesterzsébeti Első Közösségi Kert tervei, működtetése.

3) Tájékoztató a kerületi kutyafuttatókról, szemetesekről, valamint a játszóterek állapota

2015. június

1) Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata 2015. évi költségvetési rendeletének módosítására
2) Tájékoztató a kerület hulladékkezelésének és a szelektív szigetek állapotáról, a házhoz menő szelektív gyűjtés tapasztalatairól.
3) Tájékoztató a Kiserdő helyzetéről, (Bejárás külső helyszínen)
4) Javaslat Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottságának 2015. év második félévi Munkatervére

Néha érik az embert kellemes meglepetések is. Elkezdődött ugyanis Pesterzsébet Új Integrált Településfejlesztési Koncepciójának és Stratégiájának tervezése is, nos volt már ilyen máskor is, de most talán ez is változik. Az előző ciklustól eltérően ugyanis az önkormányzat annak érdekében, hogy a tervezett dokumentumok minél inkább a pesterzsébetiekről szóljanak, s minél részletesebb tervet tudjon készíteni, közös munkára invitálja a kerület lakóit

A tervek hosszú (20 év) és középtávon (7 év) is irányt szabnak a kerület fejlődésének, meghatározzák a jövőképét, és a fejlesztésének prioritásait. Most a kerület jelenlegi állapotának, jellemzőinek vizsgálata folyik. Ebben kéri a részvételt a kerület főépítésze egy kérdőív kitöltésével.

Kitöltés után a foepitesz@pesterzsebet.hu e-mail címre lehet elküldeni, de a városháza portáján is elérhető, kitöltés után ugyanott le is adható.

A kérdőíveket március 13-áig, péntekig lehet elküldeni, illetve leadni.

 csonakhaz_03_1.JPG

Kivéve Orbán vejét!

  • A vasárnapi zárva tartás mindenkire vonatkozik!
  • Kivéve a gyevi bírót! (Orbán Viktor családját és üzletfeleit.)

„Gyevit ne tessék keresni a térképen, mert a térképen csak Algyő található, egy macskaugrásnyira Szegedhez. De hát a makfa mondhat, amit akar, a gyevi magyar mégiscsak jobban tudja a faluja nevét, mint a mappa. A gyevi magyar itt árulja a sült tököt a kultúrpalota tövében, a két kűszent lábánál, akiknek nagy örömük telhet ebben a déligyümölcsben, lévén az egyik Homérosz, a másik Arisztotelész.
Kérdezem tőle, hová való, ezt feleli rá:
– Leginkább csak Gyevibe.”

gyevi_1.jpgFriss hír a nol.hu-n, hogy készül a boltok vasárnapi zárva tartásának részletszabályozása. A rendelet több új kivételt is behoz, a kertészetek és Tüzép-telepek mellett például nyitva maradhatnak a kikötőkben üzemelő boltok. Utóbbi nyertese pedig Orbán Viktor veje, aki most vette meg a keszthelyi kikötőt.

Már a kikötő vásárlása is számos kérdést felvetett, például, hogy megtörtént-e a törvény által előírt versenyeztetés az ügyben.

A vagyontörvény és a költségvetési törvény értelmében minden 25 millió forint fölötti állami- vagy önkormányzati ingatlan értékesítésénél kötelező ugyanis a versenyeztetés. A kikötő vásárlásakor 7 millió forintot fizettek a vevők, ugyanakkor átvállaltak egy 22,8 millió forintos adósságot és beígértek egy 330 millió forint értékű feltőkésítést is. A PM meggyőződése, hogy a tranzakciót egyben kell értékelni, különben minden esetben ki lehetne kerülni a versenyeztetési előírást. Ennek fényében a Zala megyei Kormányhivatalnak vizsgálnia kell, mint az ügyben a törvényességi felügyeletet gyakorló szervnek a kikötő eladásának jogszerűségét.

Nem baj, addig is míg minden kérdésre fény derül, gyorsan kivonható a vasárnapi zárva tartás alól, egy kis versenyelőny mindig jókor jöhet. A most kiszivárgott javaslat szerint kinyithatnak majd vasárnap a főszezonban a nagy tavak, így a Balaton, a Tisza- és a Velencei-tó mellett fekvő települések boltjai is. A kikötőkben álló üzletekkel szemben azonban ezek a boltok, telepek csak akkor működhetnek vasárnap, ha az üzletben olyan dolgozik, aki legalább 20 százalékos tulajdonosa a vállalkozásnak.

A keszthelyi kikötő tulajdonosai, köztük Orbán veje tehát hatalmasat nyer a kormányrendelet elfogadásával, mármint ha az önkormányzat engedélyez kiskereskedelmi beruházást az adott partszakaszon. Lehet rá fogadni megteszi-e.

„- Gyeviben az a törvény, hogy a bírót mindenből ki kell venni.
– Ejnye, kutya meg a mája! – csodálkozott el a király. – Hát aztán ki hozta ezt a gyevi törvényt?
– A gyevi bíró! – lengette a füleit a dudaember.”

erre_iszunk.jpg

Erre iszunk!

Vajon meddig fokozható ez a pimasz és pofátlan önkielégítés? Meddig lehet a jogszabályokat úgy alakítgatni, hogy a „király” családjára és üzletfeleire ne vonatkozzanak?

Tisztelt fideszes urak, egyszer mindennel el kell számolni!

Ahogy Móra Ferenc már megírta:

„- Gyevi derék népét szívébe fogadja a király őfelsége! – olvassa a kisebb deák.
– Kivéve a gyevi bírót! – mondja a nagyobb.
– Nincs köztük tökkel ütött fejű ember.
– Kivéve a gyevi bírót!
– Azért elrendeli a király, hogy Gyeviben többé senki porciót ne fizessen!
– Kivéve a gyevi bírót!
– Ezüsttálból aranykanállal egyen!
– Kivéve a gyevi bírót!
– Tíz arany útravalót kapjon! – hajtogatta össze az ispán az írást.
– Kivéve a gyevi bírót! – mondta rá a király, s odafordult nevetve a dudaemberhez. –
No, gyevi bíró, ugye, hogy jól megtanultam a gyevi törvényt?”

A pesterzsébeti FIDESZ beintett Rogánnak?

korhaz_6.jpgSimicska szánkózik, a rendszer mégis recseg – ropog. A múlt héten jelentette be Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője mezőkövesdi sajtótájékoztatóján, hogy a budapesti képviselőik javaslatára úgy döntöttek egy új, nagy fővárosi kórház felépítését javasolják a kormánynak. A pesterzsébeti FIDESZ-frakció azonban beintett Rogánnak: a polgármesterrel közösen kialakított határozati javaslatuk alapján arra kérik a kormányt, hogy vizsgálja felül az új, nagy fővárosi kórház tervét, s a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház kibővítésére, korszerűsítésére és fejlesztésére fordítsa a rendelkezésre álló plusz forrásokat.

A múlt héten a FIDESZ-KDNP frakció felkérte és felhatalmazta a kormányt arra, hogy az „új kórház”-hoz szükséges anyagi forrásokat európai uniós pénzek felhasználásával is teremtse elő, döntsön az új intézmény helyszínéről és felépítésének ütemezéséről. Az új, egyfajta egészségügyi központként működő kórház felépítése akár több tízmilliárd forintos beruházás is lehet. Ma pedig a pesterzsébeti FIDESZ-frakció felkérte a polgármestert, hogy egyeztessen a Jahn Ferenc Dél-pesti kórház körzetében található önkormányzatok, kerületek polgármestereivel, hogy közösen lépjenek fel, és az elterelésből bedobott „új kórház” helyett a régióét mentsék meg.

Jelentős erőket megmozgatható kezdeményezésről van szó. Az 1980-ban megnyílt, csaknem félmillió lakos egészségügyi ellátásáért felelős intézmény 1263 ágyán évente több mint 41 ezer beteget gyógyítanak; a járó-betegek száma pedig meghaladja az évi 660 ezret.

Rogán Antal az „új kórház” ötletét valószínűleg csak elterelésből dobhatta be, hogy lenyugtassa a kedélyeket az egészségügy küszöbön álló nagy átalakítása előtt. Párttársai azonban most láthatóan nem dőltek be, inkább beintettek.

Orbán Viktor ugyanis a Gyurcsány-féle egészségügyi reform megismétlésére készül: ugyanis kevesebb aktív kórházi ágy, kevesebb orvos, kevesebb ápoló. Tény, hogy a struktúrát lehetne ésszerűsíteni, mert valóban nem kell minden faluba sebészet, de az ésszerűsítéshez idő, betegút-szabályozás és pénz kellene. Enélkül a ripsz-ropsz „reform”csak az orvosok fokozódó kivándorlásához és a halálozás növekedéséhez vezet.

korhaz_2.jpgA kormány tervei szerint megyénként egy főkórház marad, kórházi osztályokat vonnak össze és zárnak be, csökkentik az ágyszámot, és akár 8-10 ezer egészségügyi dolgozó elbocsátására is sor kerülhet. Márpedig hiába volna önmagában ésszerű egy-egy kisebb kórház átállása a krónikus betegek kezelésére, ha az átalakítás célja pusztán a spórolás.

A Minisztérium a kórházak eladósodásával indokolja a kapacitások leépítését, holott a krónikus eladósodás oka épp az alulfinanszírozottság: számos ellátás költségét csak részben fizeti ki az állam. Ha csökkentik az aktív kórházi ágyak számát, attól nem lesz kevesebb a beteg – de kevesebb egészségügyi dolgozóra lesz szükség. A múlt héten bejelentett kórházi átalakítások és a Fidesz-frakció által javasolt új budapesti kórház építésének ötlete is a Kormány és a Minisztérium kapkodásának, folyamatos rögtönzéseinek bizonyítéka.

Ezt unta meg láthatóan Pesterzsébeten a FIDESZ is, s várhatóan követik más önkormányzatok is. A pesterzsébetieknek ugyanis nem ígéretekre van szüksége, hanem korszerű, működőképes kórházra. Vajon követik-e őket mások is, s megállítják-e az egészségügy szisztematikus leépítését?

Lélegeztetőgépen a vállalkozások

Lélegeztetőgépen a vállalkozások: azonnali beavatkozásra van szükség! A legfrissebb adatok alapján továbbra is drasztikusan csökken a vállalkozói kedv hazánkban. Miközben a foglalkoztatottsági adatok kozmetikázhatóak az időszakos közmunkaprogramokkal és a külföldön munkát vállalókkal, addig a hazai vállalkozásokkal kapcsolatos statisztikák siralmasak maradtak.2014-ben negatív csúcsot döntött az újonnan alakított cégek száma, 3 év alatt pedig már 40%-os a visszaesés. Ráadásul 2015-re ez az érték tovább csökkent: az egy évvel korábbihoz képest 2,55 százalékkal lett kevesebb a működő cégek száma hazánkban – áll a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzésében.

20130814-holttest-anatomia-illusztracio-michiel-jansz12.jpg

Tényfeltáró kormányülés

Ennek oka a Fidesz elhibázott gazdaságpolitikája, aminek alapja az összeszerelő üzemek adókedvezményekkel való becsalogatása, miközben a válságálló és minőségi munkahelyeket teremtő mikro-, kis- és középvállalkozásokról megfeledkezett a kormány. A növekvő adminisztrációs terhek, az egyre növekedő korrupciós index, a korlátolt felelősségű társaságok alapításához szükséges tőke 500 ezer forintról 3 millió forintra történő visszaemelése mind mind hozzájárul a romló statisztikához.

lelegezteto_3.jpgHa a változások területi eloszlását vizsgáljuk, még rosszabb képet kapunk. Egy év alatt a legnagyobb mértékű csökkenés Nógrád és Zala megyében történt, ahol 5 százaléknál nagyobb mértékű a cégszám-csökkenés. Budapest az egyetlen terület, ahol 2 százalék alatt tudott maradni a vállalkozások számának csökkenése az elmúlt egy évben.

A vállalkozó kedvet visszaveti az is, hogy egy induló, vagy gyenge jövedelemtermelő képességű vállalkozásnál már a kötelező járulékminimum befizetése is 100 százalék feletti tényleges adótehernek felelhet meg. Az Orbán-kormány azt ígérte, hogy legalább a startupok – az innovációra épülő induló vállalkozások – kaphatnak némi adókedvezményt, ám ebből sem lett semmi, a 2015-ös adócsomagba nem kerültek bele a korábban megígért, az ágazatot segítő kedvezmények.

A PM szerint a hazai gazdaságnak szüksége lenne arra, hogy visszatérjen a magyarok vállalkozási kedve, s végre valódi munkahelyek – s nem pusztán közmunkahelyek – keletkezzenek. Ezért meg kell fontolni új adózási megoldások bevezetését.

2013 szeptemberében jött létre a Budapest Hub munkacsoport, azzal a céllal, hogy meghatározzák a magyar startup ökoszisztéma jövőbeli alakulásának feltételeit, és javaslatokat tegyenek a szabályozói környezet változtatására. A Runaway Budapest 2.0.2.0 című kiadványban a budapesti ökoszisztémát 2020-ra a régió vezető startup központjává irányozták elő. A kiadvány több területen is változásokat sürgetett, ezek egyike a képzés és az oktatás, de javaslatokat fogalmaz meg az adó és bürokratikus szabályozás megreformálására is. Az idei adócsomagban azonban nyoma sincs az elképzeléseknek: a Napi.hu a Miniszterelnökségről származó forrásukra hivatkozva úgy tudja, hogy bár a terv nem került le a napirendről, de „kifejezetten ezzel most nem foglalkoznak”. A startup ágazat támogatása kiemelten járulhatott volna hozzá a gazdasági növekedéshez, de azzal, hogy nem kerültek bele a 2015-ös adócsomagba az ágazatot segítő kedvezmények, Kádas Péter, a Budapest HUB munkacsoport tagja szerint ez a hajó elúszott.

startup-ideas.pngA kormány által cserbenhagyott, az innovációra épülő induló vállalkozások (startupok) esetében tehát elég lenne a fiók aljából elővenni a szektor hazai szakmai képviselőivel közösen kerüljön kidolgozott anyagot és egy hosszú távú, adó és járulék csökkentő csomagot beterjeszteni, amely alkalmas arra, hogy a tudásra épülő vállalkozások itthon maradjanak.

A 35 évnél fiatalabb vállalkozók számára ösztönző, a pénzbeli támogatással kombinált tanácsadási és mentorprogramot kell meghirdetni, a választások után leállított programokat pedig folytatni kell. A kis és középvállalkozói szektor számára csökkenteni kell a jelenlegi nagyon magas adminisztrációs terheket.

Ebben a szektorban meg kell fontolni további új adózási megoldások bevezetését is, jó irány lehet például a francia egyéni vállalkozói rendszer modellje, amelynél nincs kötelező járulékminimum a főállású vállalkozóknál sem.

Ma Magyarországon nem létezik ugyanis olyan vállalkozói vagy adózási forma, amely az alacsony forgalmat és kis nyereséget generáló vállalkozásokra lenne szabva. Olyan rendszert kell tehát kidolgozni, amely biztosítja, hogy a munkanélküliek, a hosszabb ideje munkát keresők, esetleg alkalmi feketemunkából élők is lehetőséget kapjanak arra, hogy vállalkozhassanak, ne kelljen a szürke- vagy fekete-zónában élniük!

 

Legyen-e bolhapiac Pesterzsébeten?

Döntsünk közösen róla! Szeretne-e bolhapiacot a Vörösmarty térre?

A február 12-i testületi ülésen napirendre kerül a kérdés. A testület arról dönt, hogy támogatja-e bolhapiac létesítését a Vörösmarty téri piac mellett. Ön mit gondol róla? Legyen-e bolhapiac Pesterzsébeten?

Az elmúlt évek slágere Pesterzsébeten is a garázsvásár, számos lakóközösség kedvenc cserebere rendezvényé, használt ruha piacává váltak. Pesterzsébeten a Vörösmarty téri piac mellett működött egy bolhapiac is. Kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk volt… Rendetlen, piszkos, illegális, de a miénk volt. Szimbiózisban működött a piaccal, a vásárlóközönség a zöldség-gyümölcs mellett a szomszédos bolhapiacon is körülnézett, a használtcikk- kereskedelem pedig növelte a piacra járók számát is.

2_3.jpgAz illegális piac azonban egyre népszerűbb lett, s a rendezetlen viszonyok zavarták a közlekedést és közegészségügyi, higiéniai veszélyt is jelentett. A kerület lakossága több ízben is jelezte, hogy az árusok, azon túlmenően, hogy piacnapokon akadályozzák a közlekedést és – tekintve, hogy elfoglalják az ott lévő villamosmegállót – balesetveszélyt jelentenek, rendszeresen szemetet hagynak maguk után és zajongásukkal zavarják a környékbeliek nyugalmát. 

A kialakult helyzet rendezése érdekében a Képviselő-testület még 2013 őszén úgy döntött napi helyhasználati díj (445 Ft/m2/nap) ellenében pénteki napokon a Budapest, XX. Vörösmarty téri piacon használtcikk árusítás lehetőségét biztosítja. Jeleztem, hogy bár a javaslat részben előremutató, hiszen a legális és rendezett bolhapiac mindenki érdeke, de hiányoltam az előterjesztésből az ott árusítók véleményét. Az árusok egy részénél – mélyszegénységben élő emberek – a bevétel harmadát is elviheti majd ez a díj.

Csaszny Márton képviselőtársam jelezte, hogy a jelenlegi használt piac azért működik csütörtökön és szombaton, mert akkor van nyitva a zöldségpiac is, egymás nélkül nem működnek. A bolhapiac csak piacnapokon (csütörtök, szombat) vonz annyi érdeklődött, hogy gazdaságosan működjön.

A döntés hibásnak is bizonyult, nem jelentett megoldást, mert az illegális árusok nem éltek a lehetőséggel.

5_2.jpgAz előző városvezetés képtelen volt tehát kezelni a helyzetet, a körülmények hónapról hónapra romlottak. A választások után felálló új testület második, decemberi ülésén robbant a bomba: az önkormányzat rendvédelmi osztályának dolgozói, a közterület-felügyelők december elején az advent kezdetére felszámolták a bolhapiacot.
A frissen megválasztott képviselők kissé hunyorogtak, értetlenkedtek, nem értették miért pont a két testület közötti interregnumban kellett a hivatalnak ezt a döntést meghozni. A testületi ülésen, majd a decemberi közmeghallgatáson is számos panasz érkezett az eljárás és kiürítés antihumánus módja miatt. Ráadásul egyre több lakó jelezte egy rendezett bolhapiacra igény van a kerületben.

Furcsa kettősség jelezte a megkérdezetteket: bár nem akartak úgy nekimenni az adventi időszaknak, illetve a karácsonyt megelőzően nem akartak úgy bevásárolni, hogy nem tudnak az autóikkal kiállni, a villamosról leszállni, és a járdán közlekedni az árusoktól, de a használtcikk piacra mégis szükségük lenne.

4_1.jpgSzabados Ákos a kerületi lakosok és képviselők véleményét figyelembe véve decemberben azt ígérte, ha olyan nagy a lakossági igény arra, hogy egy ilyen piac legyen, az arra rászorulók ott árusíthassanak, akkor támogatja azt. Akkor akár helypénz nélkül, pesterzsébeti lakosként – ha személyi igazolvány felmutatása mellett igazolni tudják, hogy pesterzsébeti lakcímmel rendelkeznek -, akkor az önkormányzat által kijelölt, bekerített „bolhapiacra” bemehetnek és portékáját ott árusíthatják majd.

A február 12-i testületi ülésen ismét napirendre kerül a kérdés. A testület arról dönt, hogy támogatja-e bolhapiac létesítését a Vörösmarty utcai piac mellett. Ön mit gondol róla? Legyen-e bolhapiac Pesterzsébeten? 

Kérem, írja meg véleményét vagy szavazzon róla!