Amiről Orbán nem beszélt Tusnádfürdőn: bedőlt a Fidesz pilótajátéka a rezsicsökkentés, csődközelben a hulladékkezelés, víz alatt a vízközműcégek.
Reggel azt írtuk, hogy a legkevésbé sem vagyunk kíváncsiak arra, mivel áll ma elő Orbán Viktor, hiszen már évek óta nem tud meglepni senkit, csak egyre mélyebbre süllyed a morális mocsárban. A Fidesz-elnök jobban tenné, ha a négy fal között gyűlölködne, és nem provokálná a jóérzésű embereket. Nem reagálunk Orbán tusnádfürdői beszédére.
Hiszen tudjuk, hogy Orbán egy hatásvadász provokátor. Tudjuk, hogy élvezné, ha róla és a beszédéről szólnának a következő hetek. Tudjuk, hogy ennek érdekében semmilyen hazugságtól, aljasságtól vagy ostobaságtól nem riad vissza. De mi nem teszünk szívességet Orbánnak: mi továbbra is Magyarország valódi problémáival fogunk foglalkozni.
Beszéljünk inkább a rezsiharcról! Azt ugyanis elbuktuk. Miközben a lakosság egyre kevesebbet fizetett (az igazán rászorulókra sajnos ma már ez sem igaz, hiszen a támogatási rendszer átalakítása miatt ők fokozatosan szorulnak ki a lakástámogatásokból), addig a szolgáltatók állandó költségei nem mérséklődtek, így egyrészt kénytelenek voltak az ipari fogyasztókra (kisebb nagyobb vállalkozásokra) terhelni a többletköltségeket, amit persze közvetve szintén mi fizetünk meg, és ezzel elvesztjük a rezsicsökkentésen nyert forintjainkat. A versenyszféra rezsidíjai ugyanis egyre magasabbak, a kisebb vállalkozások számára szinte kigazdálkodhatatlanokká váltak.
Ami viszont még súlyosabb: válságba került a rezsiháborút érintő összes közműszektor. A kéményseprő-szolgáltatás, a hulladékkezelés, a vízszolgáltatás és az áram- és gázközművek esetében a végeredmény hasonló: csődök sorozata, ellátási problémák és a költségvetésből finanszírozott, összességében már a százmilliárdos nagyságrendet is elérő veszteségpótlás. Márpedig ebben a helyzetben a cégek nem tudnak fejleszteni, marad tehát a szükségszerű államosítás és az adófizetői forintokból a veszteségpótlás.
Az ok mindenütt hasonló: az Orbán-kormány túlterhelte különadókkal és egyéb költségnövelő intézkedésekkel a szolgáltatókat (energiaszolgáltatók különadója, közműadó, felügyeleti díj, hatósági regisztrációs díj, lerakási járulék, úthasználati díj), utána pedig rájuk kényszerítette a „rezsicsökkentést”. A költségszint akár 30-40 százalékkal is nőhetett, miközben a díjak kismértékben még csökkentek is. Miután – szintén a kormány döntése nyomán – a hulladékszektorban csak legalább 50 százalékban önkormányzati, illetve állami tulajdonú cégek tevékenykedhetnek, a rendszerbe kódolt veszteség jellemzően az önkormányzatok vállát nyomja.
A vízszolgáltatás, a hulladékkezelés és a távhő területén összeszámolt 60 milliárd forintnyi veszteség csak a jéghegy csúcsa: az érintet cégek a fejlesztésen és a karbantartáson is spórolnak, hogy a káraikat mérsékeljék, és az elmaradt beruházások számláját előbb-utóbb szintén az adófizetők fogják állni, vagy közvetlenül – ha a költségvetésnek kell kipótolnia a cégeknél elmaradó ráfordításokat –, vagy pedig közvetve, a leromló szolgáltatási színvonal formájában.
Most ér véget tehát a 2012 óta tartó szemfényvesztés: a politikai hasznot a Fidesz söpörte be, a veszteség viszont az egész társadalomé, és az átverésnek bizonyult rezsiblöff árát még a következő kormányok alatt is fizetni fogjuk.
Rövid távú megoldásként a Párbeszéd Magyarországért költségvetési módosító indítványt nyújt be egy kármentő alap létesítésére. A befolyó hulladéklerakási járulékból, energiaadókból, közművezeték adóból, valamint a kormányzati rendkívüli tartalékból érkező forrásokból biztosítjuk a veszteségpótló finanszírozást az érintett közműcégeknek.
Hosszabb távon a biztonságos működést azonban csak a “rezsiharc” befejezése eredményezheti. Javasoljuk tehát felülvizsgálni a szemétszállítást, hulladékkezelést, kéményseprést és víziközmű szektort terhelő adók, díjak, azaz állami közterhek újraszámolását és a valódi, hosszú rezsicsökkentést eredményező energiahatékonyság program elindítását. Ez ugyanis uniós források bevonásával évi több tízezer lakás energiahatékonyságát oldaná meg. Ráadásul a rezsicsökkenés mellett több tízezer új munkahely jönne létre.
De miért is fontos minél gyorsabban lépni?
100 településen került veszélybe a rezsicsökkentéssel egy időben bevezetett adók miatt a lakossági szemétszállítás. A gödöllői térséget ellátó hulladékkezelő folyamatosan értesíti ügyfeleit, hogy szeptembertől leállhat a társaság, ha nem kapnak azonnali állami támogatást. A Földművelésügyi Minisztérium már jelezte, hogy nem adnak pénzt.
A Zöld Híd Régió Nonprofit Kft társulásának elnöksége a tagönkormányzatoktól várhat még anyagi helytállást a több mint 600 millió forintos felhalmozott veszteséggel kapcsolatban. De nem csak Gödöllő körzetében jelentkezik a probléma: a Siófok környéki Siókom Nonprofit Kft.-nél 150 milliós hiány halmozódott föl – elképzelhető, hogy ez a helyi adók emelésére kényszeríti az önkormányzatokat. A SZOMHULL Szombathelyi Hulladékgazdálkodási Közszolgáltató Nonprofit Kft. tavaly 105 millió 887 ezer forintos veszteséggel zárt, amit szintén az önkormányzat kényszerült kifizetni. Az Orbán-kormány ugyanis a rezsicsökkentés keretében a 2011-es szinten befagyasztotta a lakossági hulladékkezelés díjait, a szolgáltatók költségeit viszont mesterségesen megnövelte, többek között a lerakási járulékkal, a regisztrációs és felügyeleti díjjal, az elvárt béremeléssel, az elektronikus útdíjjal, illetve a 27 százalékos áfával. Így már nem csak a költségek fedezésére nem jut pénz hanem a kötelező felújításra sem, így hamarosan az adófizetők vehetnek majd új tömörítő és válogató gépet százmilliókért a lestrapált régi helyett. Ez a probléma jelentkezik egyre több városban, településen.
Soron kívüli elszámolások, városi legendák csődközeli állapotokról: napról napra rosszabb a helyzet a vízközmű cégeknél is. Olyan extra terhek nehezítik a hazai víziközmű-szolgáltatók működését, amelyeknek a fennmaradása esetén aligha tűnik el a társaságok tavaly felhalmozott, együtt mintegy tízmilliárd forintos üzemi vesztesége. S ennek minő csoda, egyik fő oka a hipermagas közműadó.
Sorban adják vissza engedélyeiket a gázos rezsicégek. Évek óta vártak már erre, a lakosságon eddig is csak buktak -most az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. veszi majd át az ügyfeleket és a katasztrofális üzletet. Az állam nem csak a lakossági gázfogyasztókat kapja meg a multicégektől, hanem velük együtt a cégek évről évre újratermelődő tízmilliárdos veszteségeit is. A lyukakat közpénzből tömködik be, így mostantól együtt fizetjük a rezsicsökkentést: ami eddig a külföldi multik zsebére ment, azt ezentúl az adófizetők állják majd.
A Fidesz rezsicsökkentés trükkje is a pilótajáték elvén alapult: amíg más zsebéből vigéckedett és fényezte magát a kormány a fogyasztók előtt, addig működött a trükk. Most hogy a Nemzeti Közműszolgáltató veszi át a súlyosan veszteséges gázfogyasztók ellátását, hamarosan becsődöl az eddigi pilótajáték. A Fidesz ezért Rodolfo trükkjéhez folyamodik, és a „csak a kezemet figyeljék” jegyében az állam az egyik zsebéből a másikba teszi át a pénzt, hogy a nagyközönség ne vegye észre az átverést: az államnak, azaz végső soron az adófizetőnek kell állnia és kipótolnia azt a veszteséget, amit a rezsicsökkentés hoz. Sőt, az adózókra szakad a fokozatosan lerobbanó energia-ellátásbiztonság fenntartásának költsége, felelőssége is.
„Legkevesebb 6 milliárdba kerül nekünk, hogy a kormány szétdúlja a kéményseprés rendszerét, 1500 állást sodor veszélybe és újraosztja a piacot.” – írta V. Naszályi Márta I. kerületi képviselőtársam blogjában.
Mintegy 1500 munkavállaló kerülhet az utcára az új kéményseprési törvény következtében. A kifüstölés első hulláma már megtörtént. Ahogy a szakmai szervezetek előre figyelmeztettek rá, az önköltség alatti árakkal a szolgáltatás fenntartása nem biztosítható. A lépésnek az lett az eredménye, hogy több száz vállalkozó és vállalkozás függesztette föl a tevékenységét, nagyjából 500 ember veszítette el az állását, egész megyék maradtak ellátatlanul. Ezt orvosolná most az a lépés, hogy a katasztrófavédelem jelölhet ki kényszerszolgáltatót, ugyanúgy mint a hulladékos közszolgáltatásban. A felelős minisztérium 1350 fő felvételével számol, az átalakítás költsége várhatóan 6-6,5 milliárd forint.
