A kormány hátrébb lépett: tovább bűzölög az Illatos út

Vajúdtak a hegyek és egeret szültek. Ha valamit nem akarsz megoldaniállíts fel egy bizottságot. Így szólna a közmondás, de a kormány ezt is átírta: ha nem akarsz valamit gyorsan megoldani rittyents helyette egy törvényjavaslatot.

A kormány visszakozik a Vegyi Művek kármentesítésének ügyében: V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztériumának államtitkára felülbírálta pénteki ígéretét: nincsenek katasztrófavédelmi okok arra, hogy az üzemet stratégiai jelentőségűnek minősítsék, így a megoldás is lassabban érkezik. 

A katasztrófavédelem, a kormány és az LMP szerint sincs katasztrófahelyzet az Illatos úti Budapesti Vegyiművek területén. Bácskai János ferencvárosi polgármester pedig ezt kiegészítette azzal, hogy az igazi veszélyforrást, tűz és robbanásveszélyt a dohányzó, csikkeket hajigáló gerilla-újságírók okozzák. A felszámoló szerint a katasztrófahelyzet megelőzése kiemelten fontos, így folyamatosan őrzik is emiatt majd a területet.

A kormány egyelőre el nem szállítja ugyan a hulladékot, de benyújtja a lex vegyiműveket és módosítja a csődtörvényt. A mai, az összes érintett hivatal, a három kerület és a kormány képviselőinek részvételével lezajlott tárgyalás és egyeztetés sajnos nem igazolta az elvárásokat. A kormány nem tudott érdemi válaszokat adni az elsősorban a vegyiművekkel szomszédos kerületek által feltett kérdésekre és felvetésekre.

A hegy vajúdik s bőg, sikongat, hogy majd belé reped a fül.

Várják, a hangokhoz mérten hátha szül várost, Párizsnál is nagyobbat.

S aki a jajra odasietett, mind látja: szült a hegy, de csak egy – egeret.

Két hete nyílt levélben kértem Gajda Péter kispesti, Dr. Bácskai János ferencvárosi és Szabados Ákos pesterzsébeti polgármestert: vegyenek részt a Budapesti Vegyi Művek, Illatos úti veszélyeshulladék-tárolójának bejárásán és a három kerület közösen kezdje meg a szükséges egyeztetéseket a kormánnyal.

Bár a ferencvárosi polgármester és városvezetés nem vett részt a találkozón és a bejáráson, a másik két kerület vezetése komolyan vette a kérést és Szabados Ákos pesterzsébeti és Gajda Péter kispesti polgármester is eljött. A találkozón résztvevők bíznak a nyilvánosság erejében, ezt felismerve úgy döntöttek, hogy önálló napirendi pont keretében tárgyalnak a kialakult helyzetről a soron következő testületi üléseken, és a későbbiek során is rendszeresen tájékoztatják a képviselő-testületeket és a kerületek lakosságát, bevonva az érintett hatóságokat, civilszervezeteket. A jelenlévő képviselők egy közös szándéknyilatkozatot is elfogadtak a közös munkáról.

Ferencváros polgármestere és országgyűlési képviselője zárt ajtók mögötti egyeztetésre hívta a ma délutánra a szomszédos kerületek vezetőit. A mostani találkozón már az érintett minisztériumok, felügyeletek, országgyűlési képviselők és mindhárom kerület városvezetése részt vett.

Az egyre aktívabb civil fellépések, petíciók, aláírásgyűjtések, a média fokozott érdeklődése elbizakodottá tett. Úgy érkeztem a mai találkozóra, hogy meg voltam győződve róla, a kormány és a ferencvárosi városvezetés kihasználja az egyhetes pihenőt:érdemi javaslatokkal, cselekvési programmal érkeznek. Nos, tévedtem.

A találkozóra a kispesti és pesterzsébeti meghívottak mindegyike – a múlt heti egyeztetéseken elhangzottakat követve – egyetlen kérdéssel érkezett: elszállítják-e a veszélyes hulladékot, s ha igen mikor?

Sajnos erre a kérdésre nem érkezett válasz a találkozó másfél órájában. Pattogott a labda a különböző hivatalok között, s ők ügyesen játszottak is vele. Felelősök nincsenek, mindenki jól végzi a munkáját, csak a fránya hordók büdösek egy kicsit.

illatos_2.jpgDr. Vas Imre országgyűlési képviselő szerint a hatóság kötelezte a felszámolót a kár elhárítására, az ő felelőssége a kár elhárítása.

Csárdi Antal LMP-s fővárosi képviselő szerint nincs katasztrófahelyzet, de annak valószínűségét meg kellene határozni, hogy a hulladékot elszállítsák. Ez jelentsen bármit is, fontos eleme lehet a megoldási javaslatnak, mert véleménye szerint ezek után egy cselekvési programot is el kell majd fogadni.

Géczi Béla a Katasztrófavédelem Közép-pesti kirendeltségének vezetője röviden két mondattal elintézte itt létének okát. Ők azt állapították meg, hogy közvetlen katasztrófa-helyzet nem áll fenn. Így a katasztrófavédelem nem is rendelkezik hatáskörrel az ügyben.

V. Németh Zsolt államtitkár szerint az állam először a saját felelősségi körén belül kármentesít, az Illatos úti vegyi művek pedig nem tartozik ebbe a körbe.

Amúgy forrása lenne rá, de a Greenpeace néhány fotósa miatt nem fognak lépni. Majd ha a hatóságok megerősítik, hogy azonnali beavatkozásra van igény akkor persze hajlandóak cselekedni. Akkor a területet állami felelősségi körbe vonják, ehhez pedig módosítják a csődtörvényt.

Varjú Attila felszámoló elismételte a múlt héten elmondottakat: nincs pénz, ő a meglévő környezeti kárra terhelten próbálja eladni. A felszámolók országos egyesületét képviselő Dr. Bényi Szabolcs szerint a kormánynál pattog a labda, mivel nekik kellene bevezetni ilyen esetben kötelező óvadék intézményét ilyen esetekre.

Dr Bartus Adrienn a Pest Megyei Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség részéről elmondta, hogy ők aztán mindent megtettek az ügyben. Sőt, még 70 milliós bírságot s kiszabtak. Határozataik tartalmazzák mire kötelezték a felszámolót, csak nem sikerült betartani belőle semmit. De higgyük el, de tényleg: rohadt pontosan előírtak mindent. Ők immár kimerítették az összes jogi lehetőséget. S igen, a határidők lejártak, semmi nem történt, a bírság nem folyt be. De nem is az ő feladatuk és lehetőségük ezt megoldani.

Arra a kérdésre, hogy mely felettes szerv felel akkor érte, érdemi válasz érkezett: NE FIRTASSUK A MÚLTAT!

Akkor inkább dolgoznak: grátisz utánanéztek mekkora költséggel járna a veszélyes hulladék elszállítása és megsemmisítés, árajánlatot is kértek: 1,1 md Ft költséggel járna és nagyjából 6-9 hónap alatt megvalósítható. De ugye ez nem az ő feladatuk, forrásuk sincs, csak beárazták.

S akkor jött a tájékoztató erősebb része: az államtitkár cselekvési programot rittyentet:

1) Dr. Bartus Adrienn holnap írásban megerősíti az azonnali beavatkozás szükségességét, s megküldi azt a kormánynak.
2) Ennek birtokában megkezdik a csődtörvény módosító javaslatának kodifikációját a minisztériumban. A lex BVM elfogadása pedig megnyitja az utat a megoldás felé, legyen az bármi.
3) Nos nincs tovább: ennyire futotta.

Arra hogy mikor, ki és milyen forrásból fogja elszállítani a közel 2.000 tonna veszélyes hulladékot nincs válasza egyetlen meghívott hivatalnak, felügyeleti szervnek, felszámolónak sem. S a kormány képviselői sem ígérnek semmit. V. Németh Zsolt államtitkár arra kéri ellenzéki képviselőket, hogy támogassák majd a törvényjavaslatot. S ő ezek után majd előterjeszt egy megoldási javaslatot is a kormány felé. De ígérni nem tud semmit: sem a forrás biztosítását, sem határidőt sem egyebet.

Hát itt tartunk most: a múlt héten kezdődő egyeztetések alapján ennél többre számítottam.

Ma estére csak azt nem tudjuk, ki mikor és miből fogja eltakarítani ezt a temérdek hulladékot, a kármentesítésről már nem is beszélve.

Nem baj, holnap folytatjuk: Ha Felcsúton stadion is jut a kert végébe kisvasúttal és csónakázó tóval, akkor a dél-pesti polgároknak is jusson tiszta levegő és ivóvíz!

Katasztrófa sújtotta hellyé nyilvánítják Dél-Pestet?

Megér-e 5 milliárd forintot a kormánynak a dél-pestiek egészsége?

Csatát nyertek a pesterzsébeti környezetvédők (köszi Marci!): a katasztrófa-helyzet összehozta mindhárom érintett kerület vezetőit. Most jön azonban a neheze, egy kisebb stadion árából, kb. 4-5 Mrd forintból megoldható lenne a Budapesti Vegyi Művek kármentesítése: a tárolt veszélyes anyagok elszállítása biztonságos helyre és a talajban lévő szennyeződések felszámolása. Csak politikai akarat kéne tehát a kormányzat részéről, ennek megszerzésére fogtak össze az érintett kerületek.

BREAKING: V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztériumának államtitkára szerint stratégia jelentőségűvé minősíthetik át a Budapesti Vegyi Műveket, katasztrófavédelmi okokra hivatkozva. 

Tegnap egy másfél órás egyeztetés után végigjártuk a gyár telepét: a 444.hu képei sajnos valósak, a minket néha körülvevő erős, maró szag pedig még nyomasztóbbá tette a körülményeket,

A múlt héten nyílt levélben kértem Gajda Péter kispesti, Dr. Bácskai János ferencvárosi és Szabados Ákos pesterzsébeti polgármestert: vegyenek részt a Budapesti Vegyi Művek, Illatos úti veszélyeshulladék-tárolójának bejárásán és a három kerület közösen kezdje meg a szükséges egyeztetéseket a kormánnyal.

Ha Felcsúton stadion is jut a kert végébe kisvasúttal és csónakázó tóval, akkor a dél-pesti polgároknak is jusson tiszta levegő és ivóvíz!

Képek forrása: Erdős László

Bár a ferencvárosi polgármester és városvezetés nem vett részt a találkozón és a bejáráson, a másik két kerület vezetése komolyan vette a kérést és Szabados Ákos pesterzsébeti és Gajda Péter kispesti polgármester is eljött. Ferencváros polgármestere és országgyűlési képviselője ugyan zárt ajtók mögötti egyeztetésre hívta a szomszédos kerületek vezetőit (ami ennél azonban fontosabb, nyitottak ők is a közös munkára), a mostanin részvevők azonban bíznak a nyilvánosság erejében. Ezt felismerve úgy döntöttek, hogy önálló napirendi pont keretében tárgyalnak a kialakult helyzetről a soron következő testületi üléseken, és a későbbiek során is rendszeresen tájékoztatják a képviselő-testületeket és a kerületek lakosságát, bevonva az érintett hatóságokat, civilszervezeteket. A jelenlévő képviselők egy közös szándéknyilatkozatot is elfogadtak a közös munkáról. Az abban foglaltakkal pesterzsébeti lakosként, a Duna-parton élő szülőként, az ivóvízkészletünkért aggódó környezetvédőként én is egyetértek: én is a kooperációt, az együttműködést, az egymásra mutogatás helyetti közös cselekvést tartom a legfontosabbnak. Évtizednyi agyhalál után történjen végre valami.

A Budapesti Vegyiművek területén és közvetlen környezetében a közel két évszázados ipari tevékenység eredményeképpen súlyosan károsodott a környezet. Elszennyeződött a talaj, szennyezőanyagok találhatók meg a talajvízben, rétegvízben. A talaj- és rétegvízáramlás nem ismer kerület, település határt, veszélyezteti lakóterületeket. A területen tárolt veszélyes hulladékok, anyagok göngyölege oly mértékben károsodott, hogy ez ma folyamatosan jelentős mértékű légszennyezést, és ismételt talajszennyezést okoz. A kialakult helyzet felszámolása több milliárd forintot igényel, melyre a Budapesti Vegyiművek teljes vagyona már régen nem biztosít fedezete. A helyzet katasztrofális, s közvetlen beavatkozást igényel.

A találkozón Szabados Ákos pesterzsébeti polgármester tartott egy hosszabb beszámolót az erzsébeti küzdelmekről, beadványokról, levelezésekről. Szabados Ákos minimumfeltételnek tartja, hogy a hulladékot biztonságos helyre szállítsák, folytassák a kármentesítést.

A város közepéről, a sűrűn lakott erzsébeti és kispesti városrész szomszédságából a teljes gyártelepet ki kell telepíteni! A Vegyi Művek területének egy jelentős részét ugyanis 2007 előtt eladták és ott ma is veszélyes üzemek működnek. Tegyék ki a város szélére, ez nyilván plusz források bevonását igényli, de töredéke lehet az itt élők egészségkárosodását csökkentő intézkedések költségeinek!

Varjú Attila felszámoló 2007 óta – a kezdetektől – a BVM felszámoló biztosa. Ő az állam képviselőjeként jogszabályokra hivatkozva három megoldásban érdekelt (sőt mást nem is tart elképzelhetőnek): értékesítés, értékesítés, értékesítés. A bökkenő csupán az, hogy mai becslések alapján az ingatlan értéke már nem éri el a kármentesítés költségét. Ez két részből áll ugyanis össze: a szabálytalanul tárolt veszélyes hulladék biztonságos elszállítása kb. 0,5 md Ft és a talaj és talaj-, illetve rétegvíz megtisztítása kb. 4 md Ft.

Beszámolója szerint az igazi problémák az elmúlt négy évben kulmináltak: utoljára 2011-ben volt egy eredményes értékesítési pályázat, amit a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség utólag leállított, sőt azóta pályázatot sem lehet kiírni. Ami akár indokolt is lehet: de akkor nem kellett volna az államot képviselő szerveknek stratégiát váltani? Vajon mire vártak az elmúlt négy évben, ha csak az értékesítést tartották egyetlen megoldásnak miközben azt megtiltották?

A telepen több, mint 2000 tonna veszélyes hulladék hever írták meg a napokban a lapok. A helyzet azonban ennél is súlyosabb: 1.304 tonna minősített veszélyes hulladék és 1.000 tonna vegyi anyag található ugyanis a cég szerint. Sőt szerepelteti is a mérlegében 200 M Ft értékben ez utóbbit. Minden tiszteletem mellett jelzem: a képen látható vegyianyag-készletet még Tarsoly Csaba sem tudná eladni a Vaterán. Bár 200 tonna kénsavat valóban szabályosan tárolnak, de valós értéket már nem jelentenek, annál nagyobb költséget elszállításuk és megsemmisítésük.

A gyár területén 2004 és 2008 között halmozódott fel a hulladék, 2004-ben pénzhiány miatt ugyanis leállították a hulladék elszállítását és megsemmisítését, ráadásul a Kén utcai üzem értékesítése után az ottani veszélyes hulladékot is ide szállították, a komoly veszély jelentő növényvédő szerek onnan érkeztek.

A gyár területén a talaj szennyezett és számos vízben oldódó méreg szennyezi környezetének talaj- és sajnos a vékony vízzáró agyagrétegen áthatolva rétegvizeit is. A vízszennyezés lakott területekig is elért. A vizsgált vegyületek: klórbenzol és benzol önmagában is komoly veszély jelent, de számos vízben rosszul oldódó méreg lesz jelenlétében jól oldódó, ilyen a nagyon veszélyes trifuralin is. A szennyeződés a területről DK irányban terjed, így a talaj és rétegvíz rövid távon nem veszélyezteti sem a Dunát, sem az ivóvízkészletünket, ez azonban egyetlen pozitív hír amiről beszámolhatok. A levegő, talaj és talajvíz szennyeződése azonban egyre csak nő.

11144555_937697032917743_1245624949_o.jpgMagyar Balázs az ELGOSCAR 2000 Kft. képviselője a kármentesítés-projektről tartott beszámolót. A sajtóban is olvasható milliárdos kármentesítő projekt valójában egy a talaj- és rétegvíz tisztítást eredményező rendszert jelent. Ez egy 75 kútból álló rendszer: réteg-, talaj-, termelő és figyelőkutakat egyaránt tartalmaz.

A rendszernek köszönhetően a talajvíz szennyeződést siekrült visszaszorítani a lakott területekről a gyár telepére, forrás hiány miatt az ELMÜ azonban kikapcsolta a gyár transzformátorát, azóta más cégek hálózatáról kap áramot a vegyi művek, ennek köszönhetően 2010-től csak a rendszer 30%-át működtették, kétharmada leállt a kutaknak.

Ennek köszönhetően a talajvízszennyezés ismét közelíti a lakossági területeket, a mélyebben található rétegvizek állapotát pedig csak becsülni lehet, de nagyon komoly problémák lehetnek. Az agyagos vízzáró réteg ugyanis nem állította meg benzol, klórbenzol, trifluor-anilin áramlását, 60-80 méteres mélységben is megtalálhatóak.

2013 óta semmilyen mérés, beszámoló nem áll rendelkezésre, s ilyen anyagokat a felügyeletek sem kaptak.

Egészségügyi kockázatról: kockázatbecslést 2004-ben végeztek, akkor 120 családot kerestek fel a Határ út túloldalán, az illegális kutakat betömedékelték és 40 méternél mélyebb kutakat fúrtak locsolásra is. Azóta azonban már tíz év telt el, s azóta újabb felméréseket nem végeztek.

Vajon miért nem? Mit csinált eddig Zombor Gábor, egészségügyért felelős államtitkár? Miért nem tesz semmit a dél-pesti gyermekek érdekében?

 11153405_937697366251043_695796800_o.jpg