Győztünk! Vonattal a belvárosba!

Egy több, mint 3 éves küzdelemben értünk el egy hatalmas részsikert!

2019 április 7-től az S25 Budapest — Kunszentmiklós-Tass között közlekedő zónázó járat végre betölti elővárosi vasúti funkcióját és a területen élő diákok, munkába járók kényelmesen és gyorsan eljuthatnak a belvárosba. A mostani változásnak köszönhetően valódi alternatívájává válik a kötöttpályás közösségi közlekedés a környezetszennyező autónak.

139132_1.jpgEnnek köszönhetően Pesterzsébetről, Soroksárról, Dunavarsányból, Délegyházáról vagy Dunaharasztiból is gyorsabb lesz bejutni tömegközlekedéssel Budapest centrumába, mint autóval. A pesterzsébeti Duna-partról például 17 perc alatt lehet majd közösségi közlekedéssel a belvárosba jutni az eddigi 60 perc helyett.

Az új menetrend innen letölthető.

Köszönöm a szakmai anyagokat készítő Közlekedő Tömeg segítségét, a félezer aláíró támogatását! Köszönöm pesterzsébeti képviselőtársaimnak, hogy pártállástól függetlenül, egyhangúan szavazataikkal támogatták önálló képviselői indítványaimat, s hogy Szabados Ákos polgármester úr is fogékony volt a kezdeményezésünkre!

2016-ban indítottuk el barátaimmal a „Vonattal a belvárosba!” mozgalmat. Petíciót indítottunk, s megkezdtük az illetékes hatóságok, szervek, vállalatok bombázását.

Akkor javaslatomra Pesterzsébet Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága úgy döntött, hogy egyeztetéseket kezdeményez a MÁV illetékes szerveivel és a fővárossal, hogy a Budapest- Kunszentmiklós-Tass menetrend szerinti, ingázókat szállító elővárosi vasútvonal a mostani Kőbánya-Kispest végállomás helyett a Keleti Pályaudvarra érkezzen. Első érdeklődő kérdéseinkre az a válasz érkezett, hogy a Keleti csúcskapacitásra van járatva, nem tud több vonatot fogadni. A déli peremkerületek és Duna-menti települések ügye nem volt kiemelt probléma.

Azonban az M3-as metró déli szakaszának felújítása újabb lehetőséget nyújtott a küzdelem folytatására, hogy az elővárosi vasutat felélesszük.

Ráadásul komoly szakmai segítséget is kapott Dél-Pest: javaslatcsomagot egy fiatal, ambiciózus, a fenntartható közösségi közlekedésért dolgozó szakemberekből álló csapattól.

2017 júliusában a A Közlekedő Tömeg szakmai anyaga alapján készült önálló képviselői indítványomat elfogadva a Képviselő-testület úgy döntött, hogy felkéri a polgármestert, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket a Budapesti Közlekedési Központtal, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal annak érdekében, hogy a Pesterzsébetet kiszolgáló vasúti- és villamosjáratok az M3-as metró pótlása alatt a metrópótló buszokat elkerülve egyenesen a belvárosba szállítsák az utasokat, a kerület számos levelet írt és folytatta a küzdelmet.

A metró pótlása az elmúlt 10 év legnagyobb közlekedésszervezési kihívása, hiszen ilyen sok utast közel lehetetlen a felszínen elszállítani, a pótlóbuszok térségében pedig beláthatatlan mértékű torlódások prognosztizálhatóak, melyek természetesen nem csak az autóval, hanem az autóbuszokkal közlekedőkre is jelentős negatív hatással lennének. 

Az M3-as metró évek óta húzódó felújításának egyetlen pozitív öröksége lehet azonban, ha a pótlás keretében bevezetett fejlesztésekkel a MÁV elővárosi vasútvonalai Budapest közlekedésének szerves részévé válnak.

A vasútvonalak pótlásba való bevonása nélkül a lakosságnak csak két rossz választása maradhatott volna: a tömött metrópótlók használata, illetve dugóban álló autókban való üldögélés.

A mostani menetrend változás a Dél-Pest megyei települések (Dunaharaszti, Taksony, Dunavarsány, Délegyháza) és a Dél-pesti kerületek (Soroksár, Pesterzsébet, Ferencváros) hatalmas előrelépést jelent.

Három éve tettem fel ezeket a kérdéseket:

  • Miért kudarc a Kunszentmiklós-Tass-Kőbánya-Kispest vonal?
  • Miért nem váltja fel a kora reggeli dugókat, miért nem segíti csökkenteni a dél-pesti és agglomerációs autósforgalma?
  • Miért csak a dél-pesti középiskolások használják a vonalat, miért nem járnak vonattal munkába az emberek?
  • Miért nincs és miért nem is fontos, hogy Pesterzsébetnek saját vasútállomása legyen a bádogmegálló helyett? Miért nem használják a pesterzsébetiek és a soroksáriak is a vasutat?

A válasz egyszerű:

Ma a déli peremkerületek (Soroksár, Pesterzsébet) és a Dél-Pest megyei települések (Dunaharaszti, Dunavarsány…) a városközponttal történő összeköttetése az egyik legégetőbb problémája a fővárosnak. Egyik kötöttpályás közlekedési eszköz – sem a HÉV, sem a vasút – nem képes ugyanis alternatívát nyújtani a személygépkocsival történő közlekedésnek. Pedig a kelebiai vasútvonalon már most minden adott lenne hozzá: modern, csendes és gyors szerelvények, kiépített vonal a Keleti pályaudvarig, a sebesvonat be is megy odáig, a bejárókat, ingázókat szállítók azonban nem. 

Abszurd, hogy a délről a peremkerületekből, vagy alvóvárosokból érkező utas eljut Ferencvárosig, majd mielőtt 4-6 percen belül onnan a belvárosba érkezhetne Kelet felé fordul és kimegy a város legszélére a 3-as metró végállomásáig. 17 percet utazik azért, hogy a déli elővárosból kijusson keleti szélére a fővárosnak, hogy onnan visszautazhasson a belvárosba.

Gyakorlatilag a délről érkezők megkerülik a fél várost, hogy bejussanak a belvárosba, miközben adott rá a lehetőség, hogy a Keleti-pályaudvarra menjenek be az elővárosi vonatok.

Három indulási pontot szimuláltam:

Dunavarsány – belváros: (30-35 km)

  • Vonattal most:42 perc Kőbánya-Kispest onnan átszállással 3-as metróval + 25-30 perc a belváros: ez nagyjából 65-70 perc. A 3-as metró felújításakor pedig ez akár 80-100 percre is nőhet.
  • Autóval csak 40-45 perc, így a vonat belváros felé érkezőknek nem versenyképes.
  • Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 43 perc.Így már versenyképessé válna, hiszen háromnegyed óra alatt biztonságosan bejut valaki a belvárosba és egy közösségi közlekedési csomópontba.

Pesterzsébet városközpont:

  • Pesterzsébet Városközpont – belváros 23E-es busszal és átszállással 2-es vagy 4-es 6-os villamosra kb. 35 – 45 perc.
  • Autóval kb. 25 perc.
  • Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 17 perc alatt lehetne bejutni a belvárosba.

Pesterzsébet, Gubacsi lakótelep:

  • Gubacsi lakótelep – Pesterzsébet Városközpont – belváros 2 átszállással: 119-es buszról, 23E-es buszra és végül 2-es vagy 4-es 6-os villamosra kb. 60 perc.
  • Autóval kb. 30 perc.
  • Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 17 perc alatt lehetne bejutni a belvárosba.

Reggelente a pesterzsébeti vasútállomáson nagyjából 80 és 100 ember száll le, többségük a 23-as, 35-36-os vagy csepeli buszokra próbál meg átszállni, vagy erzsébeti iskolák felé veszik az irányt. Pesterzsébeten is felszállnak néhányan erre a reggeli vonatra, ami Ferencvárosba az 1-es villamoshoz, vagy Kőbánya-Kispestre viszi őket, ahonnan a kék metróval visszajuthatnak a belvárosra.

Április 7-től ez most megváltozhat. Szívből remélem, hogy a főváros és a MÁV felkészült a megnövekedő forgalomra és az M5 metró megépítéséig hosszú távon is megoldás nyújt a mostani menetrend és évvégén (december 8-án) vagy a 80a vgz feloldása után nem áll vissza a régi, aberrált menetrend.

Challenge Saturday

Challenge Saturday néven indult új ügyességi és bátorsági program Pesterzsébet vasútállomásán. A verseny kihívói a szombat esténként a jégdiszkóból hazaindulók, melyre hétköznap esténként, éjszakánként az idősebb generációk válaszolnak.

A program a „Ki tud több kukát felrúgni, majd kiborítani az aluljáróban?” versenyszámmal indul, majd a felszíni buszmegállókban elhelyezett szemetesedények lépcsőborogatásával folytatódik, és a szemét szétteregetésével zárul.

img_20161122_075426.jpgA lassan másfél hónapja zajló eseménysorozatot egyelőre senkinek sem sikerült megszüntetni, pedig sokan szeretnék: a gyermekeiket reggelente iskolába és óvodába kísérő szülők, a vasúttal munkába járók, a Pest megyei középiskolások és a Gubacsi lakótelepről, illetve a Mediterrán lakóparkból a vasúti átjárón át közlekedők.

A probléma téma volt már a novemberi Jogi és Közbiztonsági Bizottság ülésén, illetve Pesterzsébet képviselő-testületi ülésén is.  Akkor is kértem, hogy fontolják meg a vasúti átjárón térfigyelő kamerák elhelyezését, mert gyakoriak az erőszakos bűncselekmények a vasútállomás környékén (verekedés, nyaklánctépés). A héten beszéltem a körzeti megbízottal is, a környéken térfigyelő kamerák is működnek, Bár az aluljáró a BKK, a vasúti megálló pedig a MÁV kezelésében van, valószínűleg így sem nem lesz bonyolult felszámolni vagy legalábbis más helyszínre száműzni a „sportágat”.

Pesterzsébetnek kevés aluljárója van, vasútállomása pedig egyetlen egy. A kerület egyik legszebb épületét a gyönyörű lépcsőkkel már régen lebontották, a helyén egy fémkonténer látja el a vasúti megálló feladatait. S bár a régi, méltán népszerű vasútállomás újjáépítése nem időszerű, Pesterzsébet egyik fontos közösségi közlekedési pontjának valódi közösségi térré és szebbé, élhetőbbé alakítása fontos szempont kellene maradjon. A vasútállomás két oldalról is megközelíthető (a MÁV és a kerület legnagyobb dicsőségére akadály mentesítve csak a Duna-part irányából) Délről egy kiépített gyalogátkelőhelyen keresztül nélkül és a felette található aluljárón át. Az aluljáró világítása, lépcsőinek rámpanélkülisége, büdös és balesetveszélyes padlózata és omladozó vakolata a kerület egyik legrendezetlenebb közterületé teszi a helyet.

A vasútállomás a MÁV területe neki kellene gondoznia, – mióta civilekkel kitakarítottunk helyettük – többé-kevésbé figyelnek az illegális hulladékra, összeszedik a szemetet és a parlagfüvet is lekaszálják. Ezen felül semmit nem tettek, ja, de ,egyszer kivágták a töltésen az összes fát.

Az aluljárót a BKK Közűt Zrt. Híd, Műtárgy osztálya kezeli, nos ők leginkább nem csinálnak semmit, de azt biztosan teszik. Néha lefertőtlenítik a padlót, néhány éve beredőzték a lépcsőfokokat, hogy hóban is lehessen közlekedni rajta. Pedig lehetne az szebb is!

De miért is alakult ki valójában ez a helyzet? Miért vannak ekkora balhék már este nyolc körül egy vasútállomáson? Miért nem őrzik a területet? Miért ilyen gyenge a világítás, miért koszosak a falak? Miért nincs és miért nem is fontos, hogy Pesterzsébetnek saját vasútállomása legyen a bádogmegálló helyett?

Mert nem használjuk elegen, s ezért nem tartja fontosnak a MÁV fejleszteni.

S miért nem használjuk elegen, miért kudarc a Kunszentmiklós-Tass-Kőbánya-Kispest vonal?

 Ezért:

  • Pesterzsébet Városközpont – belváros 23-as busszal és átszállással 2-es vagy 4-es 6-os villamosra kb. 35 – 45 perc.
  • Autóval kb. 20-25 perc.
  • Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 17 perc alatt lehetne bejutni a belvárosba.Most viszont a vonat Ferencvárosnál elfordul Kőbánya-Kispest felé és ismét kivisz a külvárosba.

Abszurd, hogy a délről a peremkerületekből, vagy alvóvárosokból érkező utas eljut Ferencvárosig, majd mielőtt 4-6 percen belül onnan a belvárosba érkezhetne Kelet felé fordul és kimegy a város legszélére a 3-as metró végállomásáig. 17 percet utazik azért, hogy a déli elővárosból kijusson keleti szélére a fővárosnak, hogy onnan visszautazhasson a belvárosba.

Gyakorlatilag a délről érkezők megkerülik a fél várost, hogy bejussanak a belvárosba, miközben lenne rá a lehetőség, hogy a Keleti-pályaudvarra menjenek be az elővárosi vonatok.

Csatlakozz a kezdeményezésünkhöz, írd alá a petíciónkat!

Vonattal a belvárosba!

Szeretnél 17 perc alatt Pesterzsébetről közösségi közlekedéssel a belvárosba jutni? Szeretnél Dunavarsányból, Délegyházáról vagy Dunaharasztiból annyi idő alatt tömegközlekedéssel bejutni Budapest centrumába mint a többiek autóval?

Akkor írd alá a petíciónkat ide kattintva, vagy a lenti felületen!

  • Miért kudarc a Kunszentmiklós-Tass-Kőbánya-Kispest vonal?
  • Miért nem váltja fel a kora reggeli dugókat, miért nem segíti csökkenteni a dél-pesti és agglomerációs autósforgalma?
  • Miért csak a dél-pesti középiskolások használják a vonalat, miért nem járnak vonattal munkába az emberek?
  • Miért nincs és miért nem is fontos, hogy Pesterzsébetnek saját vasútállomása legyen a bádogmegálló helyett? Miért nem használják a pesterzsébetiek és a soroksáriak is a vasutat?

Ezért:

Dunavarsány – belváros: (30-35 km)

  • Vonattal most: 42 perc Kőbánya-Kispest onnan átszállással 3-as metróval + 25-30 perc a belváros: ez nagyjából 65-70 perc. A 3-as metró felújításakor pedig ez akár 80-100 percre is nőhet.
  • Autóval csak 40-45 perc, így a vonat belváros felé érkezőknek nem versenyképes.
  • Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 43 perc. Így már versenyképessé válna, hiszen háromnegyed óra alatt biztonságosan bejut valaki a belvárosba és egy közösségi közlekedési csomópontba.

S nézzük ezt meg Pesterzsébet esetében is:

  • Pesterzsébet Városközpont – belváros 23-as busszal és átszállással 2-es vagy 4-es 6-os villamosra kb. 35 – 45 perc.
  • Autóval kb. 20-25 perc.
  • Vonattal, ha a vonat a Keletibe érkezne: 17 perc alatt lehetne bejutni a belvárosba.

Reggelente a pesterzsébeti vasútállomáson nagyjából 80 és 100 ember száll le, többségük a 23-as, 35-36-os vagy csepeli buszokra próbál meg átszállni, vagy erzsébeti iskolák felé veszik az irányt. Pesterzsébeten is felszállnak néhányan erre a reggeli vonatra, ami Ferencvárosba az 1-es villamoshoz, vagy Kőbánya-Kispestre viszi őket, ahonnan a kék metróval visszajuthatnak a belvárosra.

Ma a déli peremkerületek (Soroksár, Pesterzsébet) és a Dél-Pest megyei települések (Dunaharaszti, Dunavarsány…) a városközponttal történő összeköttetése az egyik legégetőbb problémája a fővárosnak (na jó, a gyorségésű metrók után).

Egyik kötöttpályás közlekedési eszköz – sem a HÉV, sem a vasút – nem képes ugyanis alternatívát nyújtani a személygépkocsival történő közlekedésnek. Pedig a kelebiai vasútvonalon már most minden adott lenne hozzá: modern, csendes és gyors szerelvények, kiépített vonal a Keleti pályaudvarig, a sebesvonat be is megy odáig, a bejárókat, ingázókat szállítók azonban nem. Abszurd, hogy a délről a peremkerületekből, vagy alvóvárosokból érkező utas eljut Ferencvárosig, majd mielőtt 4-6 percen belül onnan a belvárosba érkezhetne Kelet felé fordul és kimegy a város legszélére a 3-as metró végállomásáig. 17 percet utazik azért, hogy a déli elővárosból kijusson keleti szélére a fővárosnak, hogy onnan visszautazhasson a belvárosba.

Gyakorlatilag a délről érkezők megkerülik a fél várost, hogy bejussanak a belvárosba, miközben lenne rá a lehetőség, hogy a Keleti-pályaudvarra menjenek be az elővárosi vonatok. Új és újabb koncepciókat készít a BKK, új villamosvonalakat tervez és áttervezi a régieket. Az olimpiai tervekhez a HÉV átalakításán is elgondolkodik, csak a vasutat nem akarja senki bevonni az elővárosok közlekedési gondjainak megoldásához.

Elsősorban Soroksár, Dunaharaszti, Dunavarsány és Pesterzsébet számára lenne fontos, hogy ez a vonat bemenjen a Keleti-pályaudvarra, de fontos az egész országnak is, ugyanis enélkül a tassi elővárosi vasútvonal kihasználatlan és rosszul működik. Közlekedési szakértők szerint inkább nemzeti sorskérdés, mint gazdasági racionalitás a Budapest-Belgrád-vasútvonal fejlesztése. Legyen legalább a Budapest- Kunszentmiklós-Tassi szakaszon működőképes és sikeres!

Javaslatomra Pesterzsébet Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottsága úgy döntött, hogy egyeztetéseket kezdeményez a MÁV illetékes szerveivel és a fővárossal, hogy a Budapest- Kunszentmiklós-Tass menetrend szerinti, ingázókat szállító elővárosi vasútvonal a mostani Kőbánya-Kispest végállomás helyett a Keleti Pályaudvarra érkezzen. De az itt élők támogatása nélkül ez a kezdeményezés nem érheti el a célját. Első érdeklődő kérdéseinkre az a válasz érkezett, hogy a Keleti csúcskapacitásra van járatva, nem tud több vonatot fogadni. A déli peremkerületek és Duna-menti települések ügye nem kiemelt probléma.

Pesterzsébet ennél többet érdemel!

Csatlakozz a kezdeményezéshez, írd alá a petíciónkat!

139132.jpg

 

344/2016 (X. 11.) KVB. határozat

A Környezetvédelmi és Városfejlesztési Bizottság úgy dönt, hogy felkéri a Polgármestert, hogy kezdeményezzen egyeztetéseket a MÁV illetékes szerveivel és a fővárossal, hogy a Budapest- Kunszentmiklós-Tass menetrend szerinti, ingázókat szállító elővárosi vasútvonal a mostani Kőbánya-Kispest végállomás helyett a Keleti Pályaudvarra érkezzen, az ügy sikeres kezelése esetén pedig járjon el a hivatal a BKK felé a 119-es busz vasúti menetrendhez való igazításával kapcsolatban.

Határidő: azonnal

Felelős: Mach Péter a bizottság elnöke

Írt a vasút, vág a MÁV

fakivagas_4.jpgRequiem egy zajvédő fasorért.

Rekordgyorsasággal vágta ki a MÁV a pesterzsébeti vasútállomás melletti töltések mentén az összes fát. Tavaly februárban a Zodony utcai sporttelep fái tűntek el. Akkor kezdeményezésemre minden kivágott fa helyett kettőt ültetett a kerület, ennek köszönhetően valósult meg az uszoda melletti Babapark is.Idén nyáron a vihar tizedelte meg a kerület faállományát. Most pedig a MÁV kezdett brutális favágásba és a teljes töltést famentesítette. Többszáz méteres szakaszon vágták ki a fákat a vasútvonal mentén. Tarvágás a javából, a fákat akkurátusan felaprították és halomba rakták, csak a temérdek illegális kommunális és egyéb hulladékot hagyták meg.

Kezdődik a MÁV körvasút déli fejlesztése is: az eddigi egy vágányt, kettő váltja, s megújulnak a megállók is. A kerület szégyene, a Pesterzsébet Vasútállomás is új arcot kaphat. Elkerül tőlünk a pléhdoboz, s győzelemre áll az Átalakuló Duna-part civil mozgalom akadálymentesített aluljáróért indított kezdeményezése is. Ráadásul a vasútállomás melletti „Könyöklő” néven ismert műintézmény bontásáról is döntött az Önkormányzat, így a teljes terület megújulhat.

A fejlesztéseket azonban itt is a természeti környezet gaj(lly)ra vágásával kezdték, minden fát kivágtak. Ezzel egyrészt a Soroksári út mentén sikerült jelentősen növelni az amúgy is jelentős légszennyezettséget, másrészt tönkre vágták a Duna-part zajvédelmét. Bár tény, hogy a Flirtök bevetésével csendesebbek lettek a személyvonatok, a teherforgalom zaja nem csökkent, a fejlesztése miatti többletforgalom pedig ezt nyilván növelni fogja.

Azzal pedig, hogy a héten először csak megritkították, majd teljesen kiirtották a fákat a vasúti töltésről, tavasszal növekvő közúti zajterhelést jelent majd a Soroksári út felől is. 

A körvasút miatti beruházások tehát egy régóta esedékes fejlesztés újragondolását indokolják: véleményem szerint indokolt zajvédőfal építése a vasútvonal mentén. A vasútvonal zajától közvetlenül érintett Mediterrán lakóparkban egy mai felmérés alapján a lakók 94% zajvédőfalat szeretne, 3%-uk lakossági fórumon szeretné megismerni a növekedő zajterhelés nagyságát, s 3%-a elégedne meg a fasor újratelepítésével.