Történt ugyanis, hogy a Zodony utca és Meddőhányó utca kereszteződésénél található betontömböt a hivatal 2018 januárjában a bejelentésemre VF-2153/2018. ügyiratszámon iktatta, majd jelezte, hogy az ügy intézése folyamatban van, s szíves türelmünket kérték, majd újra a türelmünket kérték, majd újra a türelmünket kérték, majd újra….
A lassú ügyintézésnek köszönhetően a lakók kezdték megszeretni, a futók nyújtásra használták, a gyerekek pedig mászókának. Lassú munkához idő kell, a héten végre elszállították.
A szobor sokakat megihletett, egy műelemző például az alábbiakat írta a köztéri alkotásunkról:
„A mű tömbszerű, nincsenek nyúlványok, elszakadni vágyó részek, csak a tetején néhány függelékszerű összetevő. A lágy metszésű síkokkal határolt-közrefogott tömegek alapszínét csak itt-ott töri meg néhány kis érdes, durva, szemcsésen maradt, látszólag megdolgozatlan folt vagy sáv. A furcsa test, a súlyosság és a légiesség érzetét-sugallatát is hordozó tömeg, a fantasztikusan modellált forma, az érzékenyen összejátszó felület vizsgálatakor a természetes alakulás és a mesterséges alakítottság összecsapásának vagy inkább összeolvadásának, egymáshoz simulásának lehetünk tanúi”
Néhány, a művészetek iránt érzéketlen autóvezető és kerékpáros mégis úgy gondolta, hogy zavarja az útkereszteződésben a kilátást, amit ráadásul bokrok és fák is zavarnak. A kereszteződés amúgy is balesetveszélyes a Dél-pesti Szennyvíztisztító felé közlekedő platósok furcsa közlekedési szokásainak, a teljes gázzal száguldó szippantósoknak vagy a jégdiszkóból, fitneszteremből tudatmódosító szerekkel felturbózott sofőröknek köszönhetően.
Többekben felmerülhet a kérdés: miért közel két évvel később döntött úgy a polgármester, hogy megszünteti a balesetveszélyes helyzetet és elviteti a “köztéri szobrot”?
Sajnos erre érdemi választ nem kaptam rá.
A festőművész első szoboralkotásáról szerintem illetlenség esztétikai vitát kezdeményezni, köztéri szobraink szerepét az itt élők fogják meghatározni. S ez így van jól: komoly ellenérzéseket váltott ki a Kosutiban elhelyezett Sissi szobor is, többen (köztük jómagam is) giccsnek tartották, ma azonban a Pesterzsébet egyik legkedveltebb köztéri alkotásává vált: gyerekek másznak fel rá, nyugdíjasok pihennek meg mellette. Szeretjük, mert szerethető.