Miért vágtak ki közel 100 fát a Szent Erzsébet téren?

Tegnap a helyi ellenzék és a városvezetést támogató képviselők összefogtak a Szent Erzsébet tér fáinak ügyében. Öröm, hogy zöld ügyek összehoznak minket, még akkor is ha a költségvetés fenntarthatóságában, annak bátorságában, elfogadhatóságában nem is egyezik a véleményünk. Csaszny Gábor tanácsnok barátommal közösen néztük meg a kivágásra ítélt és a már kivágott, földön fekvő, vagy feldarabolt fákat. Az ő személyes hangvételű, tartalmilag sokban hasonlító írása a Facebook oldalán olvasható.

A családi legendánk része, hogy a feleségem kamaszkorában ezen a téren sakkozott a nála évtizedekkel idősebb partitársakkal és általában (mindig) nyert, így aztán kicsit magaménak is érzem a problémát, hogy sikerül-e újra közösségi térré alakítani a teret és nem csak ok nélkül írtják ki a fákat.

A tér fejlesztése a 2026-os kampány egyetlen kerületi kormányzati kampányberuházása, valójában egy zöldfelületfejlesztés, mely során új közösség tér létrehozását ígérték. Küldön tanulmányt érdemelne, hogy egy többszázmilliós költségből, kifejezetten a zöldfelületek rendezettségét, a biodiverzitást, a lombkorona növekedését szolgáló fejlesztés miért környezetromboló fakivágásként jelent meg a közbeszédben, de röviden:

  • A fakivágásokról Pesterzsébet polgármestere hétvégén egy szűk közleményben értesítette a lakókat: „A rekonstrukció érdekében a kijelölt hatóság a szükséges fakivágási engedélyeket megadta, így kilencvenkét darab fa kivágásával egyidőben, száztizenkét darab fa elültetésére kerül sor.”
  • Sem a fakivágások valódi okáról, sem a fapótlásokról nem kaptak a lakók semmilyen tájékoztatást. A hétvégén megígértem, hogy hétfőn utánajárok és tájékoztatom a lakosságot. Egy kicsit meglepett, hogy a faírtást már hétfő reggel meg is kezdték.

A helyszínt végigjárva később egyeztettem a hivatal illetékes osztályának vezetőjével és a kerület új főkertészével, s megkaptam a kért anyagokat is.

Azóta az önkormányzat és képviselőtársam is rakott ki egy hosszabb tájékoztatást. Én most megpróbálom zöld szempontból leírni a történteket és hogy milyen fejlesztések, ültetések várhatóak.

A fakivágásokról az engedélyek és jegyzőkönyvek, szakértői vélemények alapján:

A szükséges engedélyeket a hivatal megszerezte. A Szent Erzsébet tér környezetrendezéséhez a tér összes fájáról készült felmérés, favizsgálat, melyet minősített favizsgáló, a Magyar Faápolók Egyesületének tagja készített.

A jegyzőkönyvekben minden fáról részletes leírás található: a gyökérzetéről, a törzséről, koronaalapról…

A felmérés szerint a fák jelentős részének faápolási munkára van szüksége, egy részét egészségügyi és balesetvédelmi okokból ki kell vágni.

Aki a hétvégén kint volt az láthatta a fákon a jelzéseket, mely fákat gallyaznak, kezelnek majd és mely fákat vágnak ki kézzel vagy emelőkocsiból.

A puszta számok:

Meglévő fa a területen összesen: 142 db

Ebből összesen 92 db-ot vágtak, vágnak ki.

Az építkezés miatt kivágandó fa összesen (ez zömében a tér déli oldalán épülő új parkoló miatt): 18 db, ezek között is van néhány egészségügyi okok, vagy balesetveszély miatt is kivágandó fa, de zömében egészséges, vagy menthető fák voltak.

A fák egészségügyi állapota miatt 13 fát vágnak ki, ezek a terület különböző pontjain találhatóak és valóban nagyon rossz állapotban vannak.

S kivágják/cserélik az összes gömbakácot (ez 61 fát jelent), ezek egy része nagyon beteg volt, néhány esetében csoda, hogy még nem dőlt ki (erről a beharangozó videómban raktam is fel felvételt). Az, hogy a csekély lombkoronájú, a régi autó mellé ültetett beteg gömbakácokat nagyobb lombkoronájú, az éghajlatunkhoz és a térhez illeszkedő fákra cserélik, jó döntésnak ígérkezik.

A fák pótlásáról:

A kivágott fák helyére meglepően változatos faállomány kerül kiültetésre: háromerűjuhar, korai juhar, perzsa selyemakác, rézvörös fanyarka, oszlopos gyertyán, keleti ostorfa, közönséges júdásfa, keskenylevelű kőris, keskenylevelű kőris, kék atlasz cédrus, sárga lombú lepényfa, kínai csörgőfa, oszlopos ámbrafa, amerikai tulipánfa ,csillagvirágú liliomfa, oszlopos japán díszcseresznye, díszcseresznye, kocsányos tölgy, kislevelű hárs.

  • A törzsük kerülete pedig 1 méter magasan mért értéke 14-16 cm között lesz.
  • A fák zömében kétszer iskolázottak, vagyis a növényt kétszer emelték ki, vágták vissza a gyökerét és ültették újra, így erős, kompakt gyökérzettel rendelkezik.​
  • Sorfák, azaz utak mentére, parkokba vagy sorokba ültethető fa típus, szabályos koronájú, keskenyebb növekedésű növények.

Az új kialakítandó zöldfelületek cserjéi, díszfűi, évelői is változatosak, valóban egy kellemes, zöld közösségi teret hozhatnak majd létre.

A fejlesztésről:

Többször, több helyen is leírtam: a kormány az elmúlt években csak stadiontéseket és templomok építését, templomkertek felújítását támogatta, ezért hiába lennének ennél fontosabb, értelmesebb beruháis lehetőségek mind városképi, mind városfejlesztési szempontból kormányzati támogatás sajnos csak erre érkezhetett.

Mivel a beruházás a 2026-os országgyűlési kampányra lett tervezve és időzítve, így előzetes egyeztetések, lakossági felmérések,bejárások sem előzték meg a kerületi városfejlesztési koncepcióba csupán bele lett erőltetve, nem szerves része annak.

Személyes véleményem, hogy a Szent Erzsébet tér felújítása csak a sétáló utca odáig történő meghosszabbításával együtt értelmezhető városfejlesztésként, addig csupán kampányberuházás. Maga a tér átalakítása amúgy fontos, csak sajnos elég gyáva lett, nem sikerült valódi közösségi funkciókat találni: csupán a templomtérként fog ezentúl is funkcionálni. Bár megszünteti középen a járdákat és autóutat, de megtartja célforgalomra a sétányt és emiatt mégis megbontva tartja a teret. A déli oldalon pedig egy nagyobb parkoló épül, emiatt is kerülnek kivágásra nagyobb lombkoronájú fák.

Pesterzsébet győzelme a síneken – hivatalos MÁV-tájékoztató bizonyítja: óránként 2 vonat (csúcsidőben akár 3) a Keletibe!

Ma reggel izgalommal olvastam Font Sándor tájékoztatóját a Kiskunhalason tartott MÁV-eseményről, ahol a Budapest–Kelebia kínai vasútvonal megnyitásának részleteit ismertették.

Bár posztjában azt kéri, hogy a tájékoztatóját teljes terjedelmében, szó szerint idézzük, ezt nem áll módomban teljesíteni, egyrészt számos szubjektív elemet is tartalmaz készenlétről, biztonságról, műszaki tartalomról, másrészt minket pesterzsébetieket csupán néhány információ érint, így az agglomerációs ráhordó buszok menetrendjét például kihagyom.

Ez nem csupán egy technikai bejelentés – ez Pesterzsébet és a dél-pesti agglomeráció győzelme!

Több fontos információt is tartalmaz a tájékoztató:

  • Megnyugtató, hogy Pesterzsébeten minden terv (a KTI és a MÁV tervei szerint is) megállnak mind a gyorsvonatok, mind az elővárosi és régiós vonatok.
    • Minden járat a Keletiből indul/érkezik.
    • Dupla FLIRT vonatok közlekednek majd csúcsidőben.
  • Üröm az örömben, hogy néhány vonat nem állna meg Ferencvárosban, ami 15 perccel lassítja az eljutást Kelenföldre, Észak-Budára.

A kínai vasútvonal építése miatt hosszabb ideje vágányzár volt érvényben, s az első tervek, illetve néhány polgármester javaslata veszélyeztette a régi S25-ös elővárosi kapcsolatot a Keletivel. Pedig mindenki tudta: a Keleti pályaudvar a legjobb végállomás a térség lakóinak – gyors átszállás, központi elhelyezkedés, kevesebb autó az utakon. Pesterzsébet Önkormányzatának friss határozata, a közösségi petíciónk és most ez a MÁV-tájékoztató együttes ereje is bizonyítja: jól állunk a harcban!

A most kapott tájékoztató egy „kis fejetlenséget” és kapkodást mutat, néhány hetük van az ígért indulásig, de rengeteg feladattal még nem végeztek, s most is tart annak teljesítése:

  • Hatósági engedélyek beszerzése 
  • Vonatbefolyásoló rendszerek beüzemelése – TÜV Rheinland független minősítéssel
  • Üzemeltető személyzet megszervezése – képzések, próbaüzemek
  • Menetrend véglegesítése és közzététele – várhatóan a következő napokban
  • Állomásépületek, kamerarendszerek üzembe helyezése
  • Volánbusz-összehangolás – ráhordók igazítása a vonatokhoz
  • Folyamatos próbajáratok – teher- és üresjáratok elemzése biztonsági adatokhoz

A most ígért kulcsdátumok:

  • Február 27., 0:00: vágányzár feloldása, teherforgalom indul (max. 100 km/h)
  • Március 15.: személyforgalom éles indítása

A menetrend részletei – Pesterzsébet fókuszban

A második kép (a feltöltött dia) mutatja a lényeget: minden belföldi vonattípus a Keleti pályaudvarról indul és oda érkezik!

Vonattípusok és ütemezés a MÁV szerint (a KTI egy másik javaslatot támogat, egy úgy nevezett régiós vonattal):

  • Nemzetközi vonatok: 2 óránként, belföldön csak Kiskunhalas + határ
  • Gyorsvonatok: 2 óránként, Kunszentmiklós után minden megállóhelyen megállnak (Pesterzsébet-felső, Soroksár, Ferencváros stb.)
  • Személyvonatok: 2 óránként, minden megálló
  • S25 elővárosi: óránként (csúcsidőben félóránként) Délegyháza–Keleti között

Járműpark:

  • FLIRT motorvonatok – modern, kényelmes
  • Csúcsforgalomban dupla szerelvények – a korábbi kapacitásproblémák megoldását ígérik

Menetidők Pesterzsébetieknek:

  • Keleti–Pesterzsébet: ~15 perc
  • Délegyháza–Keleti: ~37 perc

Miért zöld győzelem ez?

  • Kevesebb autó: félóránkénti vonat = vonzó alternatíva a dugók helyett
  • Elektromos vontatás: nullás kibocsátás a síneken
  • Központi Keleti: metróval, villamossal, busszal kiváló továbbutazás
  • Óvónők, tanárok: belvárosi szakemberek könnyebben elérhetik Pesterzsébet intézményeit

A „Vonattal a belvárosba” mozgalmunk helyzete

Fantasztikusan állunk! Három pillér erősít minket:

  1. Pesterzsébet Önkormányzat határozata: egyeztetés indítása a MÁV-val, minisztériummal
  2. MÁV hivatalos tervei: Keleti végállomás, sűrű elővárosi menetrend
  3. Petíciónk lendülete: már több mint 1100 aláírás – csatlakozz még!

Ez nem véletlen: Veresegyházi Béla dunavarsányi képviselő közösségi felmérései, és az évek óta tartó munkánk, a lakosság egységes akarata – mindez meghozhatja gyümölcsét.

A pazarló módon, rossz műszaki tartalommal, akadálymentesítés és érdemi zajvédelem nélkül épülő kínai vasútvonalból próbáljuk meg kihozni a legtöbbet!

Együtt elérhetjük, hogy a déli agglomeráció végre megkapja a megérdemelt, gyors, zöld, kényelmes belvárosi kapcsolatot.

Köszönöm, hogy olvasta – ossza meg, ha egyetért! 🚆💚

Mach Péter és a „Vonattal a belvárosba” csapata

Jódos-Sós Gyógyfürdő: 50% kedvezmény a pesterzsébeti nyugdíjasoknak

Féláron fürödhetnek idén is a pesterzsébeti nyugdíjasok – de csak kedden és szerdán!

Jó hírrel kezdődik az év a helyi nyugdíjasoknak: 2026-ban is él a Pesterzsébet Önkormányzata és a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. közötti együttműködés, amelynek köszönhetően féláron válthatnak belépőt a Jódos–Sós Gyógyfürdő és Strandfürdőbe.

A kedvezmény nem csak a 65 év felettieknek jár, hanem minden pesterzsébeti nyugdíjasnak, január 1. és december 16. között. A kedvezményes jegy ára 2 000 forint (a 4 000 helyett), nyáron pedig a napágybérlés is csak 800 forintba kerül (1 600 helyett).

Fontos apróságok: a fürdőbelépő csak kedden és szerdán, 8 és 19 óra között használható, és az akció hétvégén nem érvényes. A kedvezmény az alapzónás szolgáltatásokra vonatkozik, a szaunavilágra nem.

A fürdőbelépéshez szükség van egy fürdőkuponra, amit a Polgármesteri Hivatal földszint 17-es irodájában lehet átvenni január 5-től, ügyfélfogadási időben. A fürdőkupon átvételéhez be kell mutatni egy érvényes lakcímkártyát, továbbá a nyugdíjas igazolványt. A kupon öt alkalommal használható fel, és csak az veheti igénybe, aki személyesen átvette – ezt a fürdő is ellenőrzi!

Ha van tapasztalatotok a kedvezménnyel, írjátok meg kommentben.

Megkezdték a fák pótlását a pesterzsébeti vasút mentén

@ptermach

Apró részsiker: kérésemre Nyul Zoltán államtitkárhelyettes december elején ígéretet tett a pesterzsébeti vasút környezetében a fapótlások megkezdésére. Az első ültetések meg is történtek, ennèl azért több ígéretet is kaptunk: remélem a tarvágott véderdő és a zajvédelem ügyében hamarosan szintén videókkal jekentkezhetek. #xuprmach #kínaivasút #pesterzsèbet

♬ eredeti hang – Mach Péter

Vonattal a belvárosba, metróbusszal a Kálvinra – Pesterzsébet közlekedési sikerei

Tegnap délután én is kipróbáltam a Kálvin térről a metróbuszt. Pár éve egy barátomnak arról panaszkodtam, hogy mi lesz ha nem jár majd a vonat a Keletibe, újra döglassú lesz metróhoz jutni, pedig ott a 4-es metró a Közgáznál.

S akkor Viktor Serbán barátom papírt ragadott és felrajzolta a metróbusz nyomvonalát, hogy tessék itt van, nem csak a 4-es, de a 3-as metró is.

Úgyhogy köszi Viktor! S köszi Samunak, aki nem hajtott el minket ezzel a vérbe, hanem csak annyit mondott jó ötlet, de ahhoz kell még néhány beavatkozás.

S köszi Fekete Katalin és Gyuricza-Somodi Klára, hogy ti sem tartottatok minket síkhülyének, hanem támogattátok a fővárosban a személyes egyeztetésen.

Akik pedig ellenezték, hátráltatták, nem vették komolyan, rosszul képviselték Pesterzsébet érdekeit, s most mégis ezzel kampányolnak, azok nyaljanak sót!

A „Vonattal a belvárosba” mozgalommal több mint három év munkája kellett ahhoz, hogy 2019. április 7-től az S25-ös elővárosi vonat végre valódi alternatívát nyújtson a belvárosba utazóknak. Korábban Pesterzsébetből a Keleti pályaudvarra érni csak bonyolult átszállásokkal vagy sokkal hosszabb idő alatt volt lehetséges, ami sokaknak komoly akadályt jelentett. A változásnak köszönhetően most már közvetlenül, gyorsan és kényelmesen tudunk vonattal a Keleti pályaudvarra jutni, majd onnan tovább az egész városban. Ez az eredmény nemcsak a közlekedést egyszerűsítiette hanem jelképesen is fontos: azt mutatja, hogy ha a lakosok együtt dolgoznak, akkor valódi változást tudnak elérni a közösségi érdekképviselettel. Most egyre inkább úgy tűnik, hogy újra célba értünk és a februári újrainduláskor szintén a Keleti lesz a végállomás.​

A metróbusz ötleté ist már évek óta keringettük a pesterzsébeti közbeszédben, 2022-ben már javasoltuk, hogy a 223E és 224E járatokat érdemes lenne a Kálvin térig meghosszabbítani, így közvetlen kapcsolatot biztosítva az M3 és M4 metró felé. Most végre megtörtént: a 223E metróbusz december 13-tól a Boráros tértől a Közraktár utcán, a Fővám téren és a Vámház körúton át érkezik a Kálvin térre, majd az Üllőin és a körúton tér vissza Pesterzsébet felé. A fejlesztés sokat jelent nekünk, akik nap mint nap közlekedünk a városban.

Amúgy természetesen lekéstem a buszt 😀 , de 5 percen belül érkezett a következő (emiatt a Borároson álltunk is pár percet). Meglepően gyorsan hazaértem (OK, egy adventi vacsira a Vakvarjúba a barátaimmal, haza kicsit lassabban), s a János utcai megállóból a Duna-partra sem volt hosszú a séta. Befelé a városba lehetne komfortosabb és elérhetne több utast, de így is nagy segítség.

Az I 💚 Pesterzsébet! csoportban végzett saját felmérésemben a legtöbben azt jelezték vissza, hogy a legnagyobb vonzerőt a belváros felé vezető, átszállásmentes kapcsolat és a kiszámítható menetidő jelenti, ugyanakkor többen kértek további finomhangolást az útvonalban és a csatlakozásokban is. Ezeket a tapasztalatokat be fogom vinni a fővárosi és kerületi egyeztetésekre, hogy a metróbusz valóban a pesterzsébetiek igényeihez igazodjon.

Csoda történt a Gubacsi híddal – vagy csak kampányidő van újra?”

Pesterzsébeten néha tényleg elhiszi az ember, hogy a csodák nem tűntek el a világból. Csak néhány hét, és hopp – a kormány, amely évek óta nem hallotta meg a kérésünket, most hirtelen 2 milliárdot talál a Gubacsi vasúti híd előkészítésére. Nicsak, milyen véletlen!

Pedig szeptember 25-én a javaslatomra még arról beszéltünk a képviselő-testületen, hogy fel kell szólítani a kormányt: ne csak a járdát foltozgassuk, hanem végre a teljes köz- és vasúti hidat újítsák fel. Mert ez nem egyszerűen vasdarabok halmaza a Duna felett, hanem Pesterzsébet és Csepel között az egyetlen életképes kapcsolat. Az ütőér, amin a város vérkeringése múlik. Eli is fogadtunk sebtében egy határozatot.

És láss csodát: alig három hét telt el, és már meg is jelent a Magyar Közlönyben a határozat. Törvényi fejezet, forrásbiztosítás, felelős miniszterek – minden, ami a papíron szépen mutat. De mi, akik nap mint nap látjuk a híd rozsdaette szerkezetét, tudjuk: az igazi munka még sehol sem tart.

Nem ez lenne az első alkalom, amikor a kormány bejelent valamit, majd elfelejti végrehajtani. 2022-ben Lázár János egyetlen vonással söpörte le a felújítási tervet az asztalról. Azóta csak korlátozások, toldozások, és a remény, hogy talán egyszer nem kell félni, ha áthalsz a Dunán.

Most meg bejelentették, hogy „indulhat az előkészítés”. Hát igen, a „területszerzési feladatok finanszírozása” igazi 21. századi varázsszó: nem jár árnyékkal, zajjal, de jól mutat a kormányzati kommunikációban. Közben meg a biciklisek és gyalogosok tovább billegnek a korlát szélén, a levegő minősége romlik, a dunai ökoszisztéma pedig épp úgy nem számít, mint eddig.

Ha én cinikus lennék (nyulván soha nem vagyok 😀 ), azt mondanám: a Gubacsi híd felújítása is pontosan olyan ütemben halad, mint a magyar klímastratégia. Sok a szó, kevés a fa.

De azért, ha már elkezdődött valami, mi pesterzsébetiek ott leszünk, figyelünk, kérdezünk, és igenis számon kérünk. Mert ez a híd nem csak vas és beton ez kapocs Csepel és Pesterzsébet között.

Ha te is úgy érzed, hogy nem elég a papíron lévő ígéret, hanem valódi, fenntartható változás kell, kövesd velem a fejleményeket. Írj, ossz meg tapasztalatokat, és csatlakozz a helyi kezdeményezésekhez! Együtt tehetünk azért, hogy Pesterzsébet ne csak a papíron legyen „élhető városrész”.

A Magyar Közlöny itt elérhető:

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/a8da9fed98b65a0474810ff5841c4f1a82db51ba/megtekintes

A határozatunk érintett része:

A Képviselőtestület

  1. Felszólítja a magyar kormányt arra, hogy vállaljon kötelezettséget a Gubacsi közúti és vasúti híd teljes körű, átfogó felújításának előmozdítására, tekintettel a híd kritikus műszaki állapotára, mely jelentősen gátolja a biztonságos és gazdaságilag létfontosságú közlekedést Pesterzsébet és Csepel között.
  2. Felhívja a magyar kormány figyelmét arra, hogy a Gubacsi közúti híd fenntartható és biztonságos működésének elengedhetetlen előfeltétele a Galvani vagy az Albertfalvai hidak mielőbbi megépítése, hiszen ezek az infrastruktúrák alkotják a híd fejlesztésének elengedhetetlen láncszemét.

Requiem egy gubacsi gesztenyefasorért

Ma végleg eltűnt a Gubacsi gesztenyefasor egy része – azok a fák, amelyek a kerület egyik kiemelt természeti értékét jelentették, s melyeket korábban lakossági kezdeményezések, aláírásgyűjtés próbált megmenteni.

Előzmények röviden

A Téglaégető utca 4. alatti beruházás nemcsak egy szürke, tájidegen „lapostetős panelházat” hozott a Duna-partra, hanem az építkezés kezdete óta veszélyeztette a területen álló gesztenyefák és más őshonos fák életét. A helyiek, környezetvédők, a Magyar Madártani Egyesület szakértői, sőt, még a kerület saját főépítésze is aggályokat fogalmazott meg. Hiába jeleztük hivatalosan, s indítottunk petíciót – a fák sorsa már az engedélyek kiadása előtt eldőlt, a beruházó pedig a természetvédelmi tiltásokat is figyelmen kívül hagyta.

Hogyan történt a kivágás?

Annak ellenére, hogy jogszabályok, szakmai ajánlások, végül – hivatali elzárkózás, későn hozott intézkedések és új, utólagos döntések miatt – a kivágás lehetősége megnyílt. A favédelmi terv alapján csak akkor maradhattak volna meg a fák, ha az épületet két méterrel hátrébb húzzák – ezt azonban nem sikerült elérni. A beruházó egyes fákat már az engedély nélkül eltávolított, engedélyben és az előírásokban szereplő eljárás helyett más módon végezte el az alapozást, az a többit pedig ma, néhány hivatalos papír és kordon mögött, kivágták.

Mit üzen ez a történet?

Ez az ügy tanulságos a pesterzsébeti zöld közösség, várostervezők, tájépítészek és döntéshozók, zöld képviselők számára egyaránt.

Láthatjuk, hogy:

  • a gyors profit, jogi kiskapuk és hivatalos elzárkózás gyakran diadalmaskodik a közösségi érdek, természetvédelem és átláthatóság felett
  • fontos lenne, hogy a helyi értékek – mint a gesztenyefasor – védelme ne csak papíron létezzen, hanem valódi döntésekkel, előírásokkal is garantált legyen
  • a lakossági párbeszédet, civil kezdeményezéseket komolyabban kell venni a döntéshozatalban

Hogyan tovább?

A mostani veszteség egyrészt nem maradt következmények nélkül: új védettségi szabályok születtek, a hasonló értékek számára, ma már a favédelmi terveket előbb és átláthatóan kell egyeztetni.

Feladat azonban maradt még elég: a Gubacsi gesztenyefasor emléke kötelez minket: harcolnunk kell, hogy Pesterzsébet zöldfelületei többet ne legyenek csupán utólagosan siratott áldozatai a magánérdeknek.

Pesterzsébet a zöld fordulat küszöbén – Miért harcolok a panelprogramért?

Szeptember 25-én dönt a pesterzsébeti képviselő-testület arról, hogy csatlakozik-e a Budapesti Zöld Panelprogramhoz – egy olyan ügyhöz, amit tavasszal azért kezdeményeztem, mert hiszem, hogy ez Pesterzsébet jövője és a közösségünk fenntarthatósága szempontjából kulcsfontosságú.

Miért harcoltam a programért?

Személyesen is régóta fontosnak tartom, hogy a kerületünk ne maradjon ki az energetikai megújulásból. Pesterzsébeten rengeteg panellakás található, ezekben sokan élnek, akik számára minden forint megtakarítás, minden lépés a komfortosabb, egészségesebb otthon felé valódi, megfogható változást jelent. Ezért dolgoztam azon – és javaslatomra a testület már májusban döntött –, hogy induljunk el ezen a zöld úton, ne csak beszéljünk róla, hanem tegyünk is a klímacélokért, rezsicsökkentésért, lakók életminőségéért.

Az út a döntésig – személyes tapasztalatok

Májusban kezdeményeztem a csatlakozást, a kezdeményezéshez, 6 képviselőtársam csatlakozott, a testületi ülésen pedig a testület többsége is bizalmat szavazott a projektnek. A Fidesz frakció módosításával pontosítottuk annak ütemtervét, s a nyáron zajlottak az egyeztetések.

Bővebben az előzményekről: https://mach.hu/2025/05/05/pesterzsebet-is-csatlakozzon-a-budapesti-zold-panelprogramhoz/

Bíztam benne, hogy kapunk kormányzati támogatást, de sajnos ez nem sikerült, ennek ellenére magunk is előteremtjük a helyi támogatást, hiszen partnert találtunk a fővárosban, akik szintén hisznek a zöld átmenetben.

A zöld panelprogram: lehetőség és felelősség

Számomra a Budapesti Zöld Panelprogram nem csak egy fővárosi finanszírozási csomag, hanem egy valódi, közösségi cselekvési lehetőség. Amikor a májusi előterjesztést elkezdtem összeállítani, az motivált, hogy ezzel elérhető közelségbe hozzuk a kerületi lakóközösségeknek az energetikai felújítást – ráadásul a lakók önerőből is megvalósítható, vissza nem térítendő támogatással, banki hitel nélkül is elérhető változást.

Mit jelent ez a pesterzsébetieknek?

  • Valódi rezsicsökkentés: Minden korszerűsített panelházban kevesebb lesz a fűtésszámla, stabilabbak a családi költségvetések, nem rettegnek a tél közeledtétől. Ezekért a célokért vállaltam, hogy kiharcolom az önkormányzat támogatását – a döntés nem luxus, hanem mindennapi megélhetési kérdés.
  • Egészségesebb otthonok: Nekem is fontos, hogy Pesterzsébeten a lakások huzata, penésze, téli hideg és nyári hőség helyett korszerű, egészséges lakóterek legyenek. Ezért dolgoztam azon, hogy minden panellakó érezhesse: a közösség–az önkormányzat–helyettük is harcol a jobb életminőségért.
  • Környezeti felelősség: Egy zöld projekt mindig több, mint saját érdek. Kezdeményezésem lényege, hogy lépjünk rá végre a fenntarthatóság útjára: csökkenő kibocsátás, tisztább levegő, élhetőbb város.

Miért most, miért együtt?

Számomra a szeptember 25-i döntés többről szól, mint egy újabb pályázatról. Ez a mi közös ügyünk, a zöld fordulat konkrét lépése. Szeretném, ha együtt – mint kerület, mint lakóközösség, mint magánemberek – döntenénk úgy: becsatlakozunk, élünk a lehetőséggel, részt veszünk Budapest és az ország zöld jövőjének építésében. Hogy Pesterzsébet ne maradjon ki a zöld beruházásokból, ne utolsóként kapcsolódjunk be a fenntarthatóságba, hanem az elsők között mutassuk meg: tudunk, merünk, akarunk zöldebb és igazságosabb kerületet teremteni.

Őszintén remélem, hogy a képviselő-testület és Pesterzsébet választói is támogatják ezt a zöld ügyet. Ezért küzdöttem eddig, és ezért fogok tovább dolgozni – hogy a pesterzsébetieknek jobb, élhetőbb, fenntarthatóbb otthona legyen.

A szeptember 25-i határozati javaslat, amiről a képviselőtestület dönt:

HATÁROZATI JAVASLATOK:

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy

  1. a Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029 projektben részt kíván venni és a megvalósítási szakaszban a 30%-os támogatási intenzitást támogatja. A projektben való részvétel érdekében a határozat mellékletét képező együttműködési megállapodás tervezett szövegét jóváhagyja és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.
  2. felkéri a polgármestert, hogy a Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029. projektben való részvételi szándékáról tájékoztassa Budapest Főváros Önkormányzatát.
  3. A Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029. projekt megvalósításához szükséges pénzügyi fedezetet az alábbiak szerint biztosítja:
    • 2025. évi költségvetés általános tartaléka terhére 2.000.000,- Ft (kettőmillió forint) előirányzatot biztosít az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak veszélyeztetése nélkül,
    • 2026. évi költségvetésben 50.000.000,- Ft (ötvenmillió forint) előirányzat biztosítására előzetesen kötelezettséget vállal az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak veszélyeztetése nélkül a bérlakásértékesítési számlán rendelkezésre álló előirányzat terhére.
  4. felkéri a polgármestert, hogy a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Mi történt Diósdon – és miért ne tegyük ezt Pesterzsébeten?

A diósdi szúnyoggyérítés hatásait bemutató mérés erős nyomokat hagyott bennem.

Számok helyett inkább képek maradtak meg: a vegyszeres kezelés után több mint tucatnyi elhullott rovar négyzetméterenként, alig néhány köztük szúnyog. Katicabogár, hangya, lepke, pók – mind azok, akik miatt öröm kimenni a parkba, akik a közösségi kertet, a gyerekek játszóterét is élettel tartják tele.

Az eredeti, diósdi mérés tanulságai szerint a kémiai szúnyoggyérítés után tapasztalt rovarpusztulás messze túlmutatott a szúnyogok visszaszorításán. A vizsgálatokat végzők kiemelték, hogy a deltametrin hatóanyagú permetezés „nem szelektív módon” pusztította a rovarvilágot: a kipermetezett területen szúnyogon kívül katicabogarak, lepkék, hangyák és egyéb, biológiai sokféleség szempontjából kulcsfontosságú fajok is tömegesen elhullottak. Ez a veszteség a helyi beporzó- és ragadozó rovarokat, valamint a városi mikroklímát is hátrányosan érinti, hiszen ezek az élőlények nélkülözhetetlenek egy egészséges ökológiai rendszer működéséhez.

A tanulmány hangsúlyozta, hogy a permetezés utáni változás nemcsak azonnali, hanem hosszabb távú következményekkel is járhat. A kerti mintavételek alapján kimutatható volt, hogy még napokkal a kezelést követően is jóval kevesebb volt a rovarbiodiverzitás. A kutatók szerint ez a fajszegényedés az egész táplálékláncon végighullámzik, befolyásolva a madár- és denevérállományt, sőt, elősegíti a városi hősziget-hatás felerősödését is. A mérések azt is igazolták, hogy a szúnyogpopuláció néhány napon belül regenerálódni képes, miközben a hasznos élővilág vesztesége tartósabb marad

Ezek után, mint aki évek óta követi Pesterzsébet zöldítését, faültetési programjait, örökbefogadott parkjait, kertészkedik Pesterzsébet első közösségi kertjében, egyre erősebben fogalmazódott bennem, ha idén is folytatjuk az elmúlt évek hagyományait, ha ugyanígy járunk el, a kerületünk egész zöld jövőjét tesszük kockára.

Tényleg ezt akarjuk: hogy hiába ültetünk évről évre fákat, telepítünk esőkerteket, évelőágyásokat, indítunk faörökbefogadási programokat, gondozzuk kertjeinket, közösségi kertünket, miközben néhány perc vegyszeres permet megsemmisíti a zöld élet hálózatait?

Fentiek miatt nyílt levelet írtam a kerület polgármesterének, ami ezen a linken elérhető.

A levelem célja, hogy elinduljon egy őszinte, tényeken alapuló párbeszéd: hogyan lehet Pesterzsébeten valóban zöld, élhető, rovar- és madárbarát a mindennap?

Egy kerület sikerét az is mutatja, hány katicabogarat, lepkét, madarat és boldog gyereket találunk a játszótéren – nem csak azt, hány szúnyogot pusztítottunk el vegyszerrel.

Hiszem, hogy a kerületünk képes példát mutatni: nem a legrövidebb, hanem a legbölcsebb utat választja. Bízom benne, hogy a következő szúnyogszezon már a természet oldalán talál bennünket – közösséget, önkormányzatot, szakembereket, lakosságot – együtt.

Mit ajánlok, mit tehetünk együtt?

  • Álljunk ki a biológiai lárvairtás mellett, ahol csak lehet!
  • Támogassuk a vízgyűjtők rendszeres felszámolását, lakossági szemléletformálást!

Az élet sokszínűsége nem önmagáért való – hanem mindannyiunk kincse. Pesterzsébet lehet a bizonyíték, hogy a vegyszeres gyorsmegoldások helyett a türelmes, odafigyelő, természetközeli munka hozza el a boldog, élhető várost.

Ha bárki hasonlóan érez, csatlakozzon: írjunk petíciót, beszélgessünk, terjesszük a zöld szemléletet!

Chat GPT – Pesterzsébet Újság 7:0

Megkérdeztem a mesterséges intelligenciát a legfontosabb nyári problémákról és összehasonlítottam a pesterzsébeti fideszes városvezetés újságjának tervezett, nyári slágertémájával.

A héten megérkezett a nyári forróság és ezzel ismét tetőzik a kerületet (Gubacsot és a Mediterrán lakóparkot) sújtó bűzszennyezés, nő a kínai vasút miatt a por, menetrendszerűen érkezik a Duna túloldaláról, Csepelről a zaj, sárgul a túlnyírt fű, kezdenek kiszáradni a fák, s a forróságban borzolják a kedélyeket legjobban a lombkorát eltüntetőfacsonkítások. A hőség, a zöldfelületek kiszáradása, a közbiztonsági és köztisztasági gondok, a szag- és zajterhelés, a porszennyezés, valamint a szociális kihívások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kerület lakóinak életminősége nyáron jelentősen romoljon. Kiváncsi voltam, hogy az AI és Pesterzsébet fideszes városvezetése szintén így gondolja-e.

Az AI válasza:

Pesterzsébet legfontosabb nyári problémái – Összefoglaló

Pesterzsébeten a nyári hónapok számos, egymással összefüggő kihívást hoznak, amelyek jelentősen befolyásolják a lakók mindennapjait és életminőségét. Ezek a problémák részben általános városi jelenségek, részben pedig a kerület sajátos helyzetéből fakadnak.

1. Hőség, zöldfelületek kiszáradása és városi hősziget-hatás

  • A tartós kánikula, a városi hősziget-hatás és a csapadékhiány miatt a fák, a fű és a zöldterületek gyorsan kiszáradnak, ami nemcsak a környezet minőségét, de a lakók komfortérzetét is rontja.
  • Az árnyékos, zöld területek hiánya tovább súlyosbítja a hőérzetet, különösen az idősek és gyermekek számára.

2. Közbiztonság, hajléktalanság, utcai vizelés

  • A nyári hónapokban fokozódik a közterületi rongálás, garázdaság, valamint az utcán élő hajléktalanok jelenléte is gyakoribb, ami köztisztasági és szociális feszültségeket okoz.
  • Az utcai vizelés, szintén visszatérő gond, amely rontja a közterületek állapotát.

3. Illegális hulladéklerakás, köztisztaság

  • A nyári szabadtéri programok, piknikek, megnövekedett forgalom miatt több hulladék keletkezik, az illegális szemétlerakás pedig tovább rontja a környezetet.
  • A játszóterek, parkok, fitneszparkok tisztán tartása és biztonságossá tétele kiemelt feladat.

4. Kellemetlen szaghatások

  • A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep és a csatornahálózat nyári bűzhatása visszatérő panasz, főleg szélcsendes, forró napokon.
  • Ezek a szagok jelentősen rontják a lakók életminőségét, különösen a telephez közeli részeken.

5. Zajszennyezés

  • A Csepeli-szigeten tartott nagyszabású koncertek, fesztiválok zaja áthallatszik Pesterzsébetre, ami sokak számára zavaró.

6. Közlekedési infrastruktúra és járdák állapota

  • A járdák, utak rossz állapota, a gyalogátkelők felújításának elmaradása balesetveszélyt jelent, különösen a megnövekedett nyári gyalogosforgalom idején.

7. Egészségügyi és szociális kihívások

  • A hőség miatt gyakoribbak a hőártalmak (napszúrás, hőkimerülés), különösen veszélyeztetettek az idősek, gyermekek, krónikus betegek.
  • A szociális biztonság, a gyermekek és fiatalok védelme, a hajléktalanellátás fejlesztése továbbra is kiemelt feladat.

S mi a Földesi-Szabados újság nyári slágertémája a következő számban?

Körkérdés arról, hogy a képviselők hogyan töltik a nyári szabadságukat.

Kövessétek a blogomat, ha Pesterzsébet valódi problémáira is kíváncsi vagytok a luxizás helyett!