Címke: pesterzsébet

Beküldve:

Csoda történt a Gubacsi híddal – vagy csak kampányidő van újra?”

Pesterzsébeten néha tényleg elhiszi az ember, hogy a csodák nem tűntek el a világból. Csak néhány hét, és hopp – a kormány, amely évek óta nem hallotta meg a kérésünket, most hirtelen 2 milliárdot talál a Gubacsi vasúti híd előkészítésére. Nicsak, milyen véletlen!

Pedig szeptember 25-én a javaslatomra még arról beszéltünk a képviselő-testületen, hogy fel kell szólítani a kormányt: ne csak a járdát foltozgassuk, hanem végre a teljes köz- és vasúti hidat újítsák fel. Mert ez nem egyszerűen vasdarabok halmaza a Duna felett, hanem Pesterzsébet és Csepel között az egyetlen életképes kapcsolat. Az ütőér, amin a város vérkeringése múlik. Eli is fogadtunk sebtében egy határozatot.

És láss csodát: alig három hét telt el, és már meg is jelent a Magyar Közlönyben a határozat. Törvényi fejezet, forrásbiztosítás, felelős miniszterek – minden, ami a papíron szépen mutat. De mi, akik nap mint nap látjuk a híd rozsdaette szerkezetét, tudjuk: az igazi munka még sehol sem tart.

Nem ez lenne az első alkalom, amikor a kormány bejelent valamit, majd elfelejti végrehajtani. 2022-ben Lázár János egyetlen vonással söpörte le a felújítási tervet az asztalról. Azóta csak korlátozások, toldozások, és a remény, hogy talán egyszer nem kell félni, ha áthalsz a Dunán.

Most meg bejelentették, hogy „indulhat az előkészítés”. Hát igen, a „területszerzési feladatok finanszírozása” igazi 21. századi varázsszó: nem jár árnyékkal, zajjal, de jól mutat a kormányzati kommunikációban. Közben meg a biciklisek és gyalogosok tovább billegnek a korlát szélén, a levegő minősége romlik, a dunai ökoszisztéma pedig épp úgy nem számít, mint eddig.

Ha én cinikus lennék (nyulván soha nem vagyok 😀 ), azt mondanám: a Gubacsi híd felújítása is pontosan olyan ütemben halad, mint a magyar klímastratégia. Sok a szó, kevés a fa.

De azért, ha már elkezdődött valami, mi pesterzsébetiek ott leszünk, figyelünk, kérdezünk, és igenis számon kérünk. Mert ez a híd nem csak vas és beton ez kapocs Csepel és Pesterzsébet között.

Ha te is úgy érzed, hogy nem elég a papíron lévő ígéret, hanem valódi, fenntartható változás kell, kövesd velem a fejleményeket. Írj, ossz meg tapasztalatokat, és csatlakozz a helyi kezdeményezésekhez! Együtt tehetünk azért, hogy Pesterzsébet ne csak a papíron legyen „élhető városrész”.

A Magyar Közlöny itt elérhető:

https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/a8da9fed98b65a0474810ff5841c4f1a82db51ba/megtekintes

A határozatunk érintett része:

A Képviselőtestület

  1. Felszólítja a magyar kormányt arra, hogy vállaljon kötelezettséget a Gubacsi közúti és vasúti híd teljes körű, átfogó felújításának előmozdítására, tekintettel a híd kritikus műszaki állapotára, mely jelentősen gátolja a biztonságos és gazdaságilag létfontosságú közlekedést Pesterzsébet és Csepel között.
  2. Felhívja a magyar kormány figyelmét arra, hogy a Gubacsi közúti híd fenntartható és biztonságos működésének elengedhetetlen előfeltétele a Galvani vagy az Albertfalvai hidak mielőbbi megépítése, hiszen ezek az infrastruktúrák alkotják a híd fejlesztésének elengedhetetlen láncszemét.
Beküldve:

Requiem egy gubacsi gesztenyefasorért

Ma végleg eltűnt a Gubacsi gesztenyefasor egy része – azok a fák, amelyek a kerület egyik kiemelt természeti értékét jelentették, s melyeket korábban lakossági kezdeményezések, aláírásgyűjtés próbált megmenteni.

Előzmények röviden

A Téglaégető utca 4. alatti beruházás nemcsak egy szürke, tájidegen „lapostetős panelházat” hozott a Duna-partra, hanem az építkezés kezdete óta veszélyeztette a területen álló gesztenyefák és más őshonos fák életét. A helyiek, környezetvédők, a Magyar Madártani Egyesület szakértői, sőt, még a kerület saját főépítésze is aggályokat fogalmazott meg. Hiába jeleztük hivatalosan, s indítottunk petíciót – a fák sorsa már az engedélyek kiadása előtt eldőlt, a beruházó pedig a természetvédelmi tiltásokat is figyelmen kívül hagyta.

Requiem egy zöld Gubacsért

Hogyan történt a kivágás?

Annak ellenére, hogy jogszabályok, szakmai ajánlások, végül – hivatali elzárkózás, későn hozott intézkedések és új, utólagos döntések miatt – a kivágás lehetősége megnyílt. A favédelmi terv alapján csak akkor maradhattak volna meg a fák, ha az épületet két méterrel hátrébb húzzák – ezt azonban nem sikerült elérni. A beruházó egyes fákat már az engedély nélkül eltávolított, engedélyben és az előírásokban szereplő eljárás helyett más módon végezte el az alapozást, az a többit pedig ma, néhány hivatalos papír és kordon mögött, kivágták.

Mit üzen ez a történet?

Ez az ügy tanulságos a pesterzsébeti zöld közösség, várostervezők, tájépítészek és döntéshozók, zöld képviselők számára egyaránt.

Láthatjuk, hogy:

  • a gyors profit, jogi kiskapuk és hivatalos elzárkózás gyakran diadalmaskodik a közösségi érdek, természetvédelem és átláthatóság felett
  • fontos lenne, hogy a helyi értékek – mint a gesztenyefasor – védelme ne csak papíron létezzen, hanem valódi döntésekkel, előírásokkal is garantált legyen
  • a lakossági párbeszédet, civil kezdeményezéseket komolyabban kell venni a döntéshozatalban

Hogyan tovább?

A mostani veszteség egyrészt nem maradt következmények nélkül: új védettségi szabályok születtek, a hasonló értékek számára, ma már a favédelmi terveket előbb és átláthatóan kell egyeztetni.

A gubacsi gesztenyefa-gyilkosságok hatására szigorítottunk a fásszárú növényeink védelmén

Feladat azonban maradt még elég: a Gubacsi gesztenyefasor emléke kötelez minket: harcolnunk kell, hogy Pesterzsébet zöldfelületei többet ne legyenek csupán utólagosan siratott áldozatai a magánérdeknek.

Beküldve:

Pesterzsébet a zöld fordulat küszöbén – Miért harcolok a panelprogramért?

Szeptember 25-én dönt a pesterzsébeti képviselő-testület arról, hogy csatlakozik-e a Budapesti Zöld Panelprogramhoz – egy olyan ügyhöz, amit tavasszal azért kezdeményeztem, mert hiszem, hogy ez Pesterzsébet jövője és a közösségünk fenntarthatósága szempontjából kulcsfontosságú.

Miért harcoltam a programért?

Személyesen is régóta fontosnak tartom, hogy a kerületünk ne maradjon ki az energetikai megújulásból. Pesterzsébeten rengeteg panellakás található, ezekben sokan élnek, akik számára minden forint megtakarítás, minden lépés a komfortosabb, egészségesebb otthon felé valódi, megfogható változást jelent. Ezért dolgoztam azon – és javaslatomra a testület már májusban döntött –, hogy induljunk el ezen a zöld úton, ne csak beszéljünk róla, hanem tegyünk is a klímacélokért, rezsicsökkentésért, lakók életminőségéért.

Az út a döntésig – személyes tapasztalatok

Májusban kezdeményeztem a csatlakozást, a kezdeményezéshez, 6 képviselőtársam csatlakozott, a testületi ülésen pedig a testület többsége is bizalmat szavazott a projektnek. A Fidesz frakció módosításával pontosítottuk annak ütemtervét, s a nyáron zajlottak az egyeztetések.

Bővebben az előzményekről: https://mach.hu/2025/05/05/pesterzsebet-is-csatlakozzon-a-budapesti-zold-panelprogramhoz/

Bíztam benne, hogy kapunk kormányzati támogatást, de sajnos ez nem sikerült, ennek ellenére magunk is előteremtjük a helyi támogatást, hiszen partnert találtunk a fővárosban, akik szintén hisznek a zöld átmenetben.

A zöld panelprogram: lehetőség és felelősség

Számomra a Budapesti Zöld Panelprogram nem csak egy fővárosi finanszírozási csomag, hanem egy valódi, közösségi cselekvési lehetőség. Amikor a májusi előterjesztést elkezdtem összeállítani, az motivált, hogy ezzel elérhető közelségbe hozzuk a kerületi lakóközösségeknek az energetikai felújítást – ráadásul a lakók önerőből is megvalósítható, vissza nem térítendő támogatással, banki hitel nélkül is elérhető változást.

Mit jelent ez a pesterzsébetieknek?

  • Valódi rezsicsökkentés: Minden korszerűsített panelházban kevesebb lesz a fűtésszámla, stabilabbak a családi költségvetések, nem rettegnek a tél közeledtétől. Ezekért a célokért vállaltam, hogy kiharcolom az önkormányzat támogatását – a döntés nem luxus, hanem mindennapi megélhetési kérdés.
  • Egészségesebb otthonok: Nekem is fontos, hogy Pesterzsébeten a lakások huzata, penésze, téli hideg és nyári hőség helyett korszerű, egészséges lakóterek legyenek. Ezért dolgoztam azon, hogy minden panellakó érezhesse: a közösség–az önkormányzat–helyettük is harcol a jobb életminőségért.
  • Környezeti felelősség: Egy zöld projekt mindig több, mint saját érdek. Kezdeményezésem lényege, hogy lépjünk rá végre a fenntarthatóság útjára: csökkenő kibocsátás, tisztább levegő, élhetőbb város.

Miért most, miért együtt?

Számomra a szeptember 25-i döntés többről szól, mint egy újabb pályázatról. Ez a mi közös ügyünk, a zöld fordulat konkrét lépése. Szeretném, ha együtt – mint kerület, mint lakóközösség, mint magánemberek – döntenénk úgy: becsatlakozunk, élünk a lehetőséggel, részt veszünk Budapest és az ország zöld jövőjének építésében. Hogy Pesterzsébet ne maradjon ki a zöld beruházásokból, ne utolsóként kapcsolódjunk be a fenntarthatóságba, hanem az elsők között mutassuk meg: tudunk, merünk, akarunk zöldebb és igazságosabb kerületet teremteni.

Őszintén remélem, hogy a képviselő-testület és Pesterzsébet választói is támogatják ezt a zöld ügyet. Ezért küzdöttem eddig, és ezért fogok tovább dolgozni – hogy a pesterzsébetieknek jobb, élhetőbb, fenntarthatóbb otthona legyen.

A szeptember 25-i határozati javaslat, amiről a képviselőtestület dönt:

HATÁROZATI JAVASLATOK:

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete úgy dönt, hogy

  1. a Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029 projektben részt kíván venni és a megvalósítási szakaszban a 30%-os támogatási intenzitást támogatja. A projektben való részvétel érdekében a határozat mellékletét képező együttműködési megállapodás tervezett szövegét jóváhagyja és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.
  2. felkéri a polgármestert, hogy a Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029. projektben való részvételi szándékáról tájékoztassa Budapest Főváros Önkormányzatát.
  3. A Budapesti Zöld Panelprogram első ütem 2025-2029. projekt megvalósításához szükséges pénzügyi fedezetet az alábbiak szerint biztosítja:
    • 2025. évi költségvetés általános tartaléka terhére 2.000.000,- Ft (kettőmillió forint) előirányzatot biztosít az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak veszélyeztetése nélkül,
    • 2026. évi költségvetésben 50.000.000,- Ft (ötvenmillió forint) előirányzat biztosítására előzetesen kötelezettséget vállal az Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak veszélyeztetése nélkül a bérlakásértékesítési számlán rendelkezésre álló előirányzat terhére.
  4. felkéri a polgármestert, hogy a határozat végrehajtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.

Beküldve:

Mi történt Diósdon – és miért ne tegyük ezt Pesterzsébeten?

A diósdi szúnyoggyérítés hatásait bemutató mérés erős nyomokat hagyott bennem.

Számok helyett inkább képek maradtak meg: a vegyszeres kezelés után több mint tucatnyi elhullott rovar négyzetméterenként, alig néhány köztük szúnyog. Katicabogár, hangya, lepke, pók – mind azok, akik miatt öröm kimenni a parkba, akik a közösségi kertet, a gyerekek játszóterét is élettel tartják tele.

Az eredeti, diósdi mérés tanulságai szerint a kémiai szúnyoggyérítés után tapasztalt rovarpusztulás messze túlmutatott a szúnyogok visszaszorításán. A vizsgálatokat végzők kiemelték, hogy a deltametrin hatóanyagú permetezés „nem szelektív módon” pusztította a rovarvilágot: a kipermetezett területen szúnyogon kívül katicabogarak, lepkék, hangyák és egyéb, biológiai sokféleség szempontjából kulcsfontosságú fajok is tömegesen elhullottak. Ez a veszteség a helyi beporzó- és ragadozó rovarokat, valamint a városi mikroklímát is hátrányosan érinti, hiszen ezek az élőlények nélkülözhetetlenek egy egészséges ökológiai rendszer működéséhez.

A tanulmány hangsúlyozta, hogy a permetezés utáni változás nemcsak azonnali, hanem hosszabb távú következményekkel is járhat. A kerti mintavételek alapján kimutatható volt, hogy még napokkal a kezelést követően is jóval kevesebb volt a rovarbiodiverzitás. A kutatók szerint ez a fajszegényedés az egész táplálékláncon végighullámzik, befolyásolva a madár- és denevérállományt, sőt, elősegíti a városi hősziget-hatás felerősödését is. A mérések azt is igazolták, hogy a szúnyogpopuláció néhány napon belül regenerálódni képes, miközben a hasznos élővilág vesztesége tartósabb marad

Ezek után, mint aki évek óta követi Pesterzsébet zöldítését, faültetési programjait, örökbefogadott parkjait, kertészkedik Pesterzsébet első közösségi kertjében, egyre erősebben fogalmazódott bennem, ha idén is folytatjuk az elmúlt évek hagyományait, ha ugyanígy járunk el, a kerületünk egész zöld jövőjét tesszük kockára.

Tényleg ezt akarjuk: hogy hiába ültetünk évről évre fákat, telepítünk esőkerteket, évelőágyásokat, indítunk faörökbefogadási programokat, gondozzuk kertjeinket, közösségi kertünket, miközben néhány perc vegyszeres permet megsemmisíti a zöld élet hálózatait?

Fentiek miatt nyílt levelet írtam a kerület polgármesterének, ami ezen a linken elérhető.

A levelem célja, hogy elinduljon egy őszinte, tényeken alapuló párbeszéd: hogyan lehet Pesterzsébeten valóban zöld, élhető, rovar- és madárbarát a mindennap?

Egy kerület sikerét az is mutatja, hány katicabogarat, lepkét, madarat és boldog gyereket találunk a játszótéren – nem csak azt, hány szúnyogot pusztítottunk el vegyszerrel.

Hiszem, hogy a kerületünk képes példát mutatni: nem a legrövidebb, hanem a legbölcsebb utat választja. Bízom benne, hogy a következő szúnyogszezon már a természet oldalán talál bennünket – közösséget, önkormányzatot, szakembereket, lakosságot – együtt.

Mit ajánlok, mit tehetünk együtt?

  • Álljunk ki a biológiai lárvairtás mellett, ahol csak lehet!
  • Támogassuk a vízgyűjtők rendszeres felszámolását, lakossági szemléletformálást!

Az élet sokszínűsége nem önmagáért való – hanem mindannyiunk kincse. Pesterzsébet lehet a bizonyíték, hogy a vegyszeres gyorsmegoldások helyett a türelmes, odafigyelő, természetközeli munka hozza el a boldog, élhető várost.

Ha bárki hasonlóan érez, csatlakozzon: írjunk petíciót, beszélgessünk, terjesszük a zöld szemléletet!

Beküldve:

Chat GPT – Pesterzsébet Újság 7:0

Megkérdeztem a mesterséges intelligenciát a legfontosabb nyári problémákról és összehasonlítottam a pesterzsébeti fideszes városvezetés újságjának tervezett, nyári slágertémájával.

A héten megérkezett a nyári forróság és ezzel ismét tetőzik a kerületet (Gubacsot és a Mediterrán lakóparkot) sújtó bűzszennyezés, nő a kínai vasút miatt a por, menetrendszerűen érkezik a Duna túloldaláról, Csepelről a zaj, sárgul a túlnyírt fű, kezdenek kiszáradni a fák, s a forróságban borzolják a kedélyeket legjobban a lombkorát eltüntetőfacsonkítások. A hőség, a zöldfelületek kiszáradása, a közbiztonsági és köztisztasági gondok, a szag- és zajterhelés, a porszennyezés, valamint a szociális kihívások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kerület lakóinak életminősége nyáron jelentősen romoljon. Kiváncsi voltam, hogy az AI és Pesterzsébet fideszes városvezetése szintén így gondolja-e.

Az AI válasza:

Pesterzsébet legfontosabb nyári problémái – Összefoglaló

Pesterzsébeten a nyári hónapok számos, egymással összefüggő kihívást hoznak, amelyek jelentősen befolyásolják a lakók mindennapjait és életminőségét. Ezek a problémák részben általános városi jelenségek, részben pedig a kerület sajátos helyzetéből fakadnak.

1. Hőség, zöldfelületek kiszáradása és városi hősziget-hatás

  • A tartós kánikula, a városi hősziget-hatás és a csapadékhiány miatt a fák, a fű és a zöldterületek gyorsan kiszáradnak, ami nemcsak a környezet minőségét, de a lakók komfortérzetét is rontja.
  • Az árnyékos, zöld területek hiánya tovább súlyosbítja a hőérzetet, különösen az idősek és gyermekek számára.

2. Közbiztonság, hajléktalanság, utcai vizelés

  • A nyári hónapokban fokozódik a közterületi rongálás, garázdaság, valamint az utcán élő hajléktalanok jelenléte is gyakoribb, ami köztisztasági és szociális feszültségeket okoz.
  • Az utcai vizelés, szintén visszatérő gond, amely rontja a közterületek állapotát.

3. Illegális hulladéklerakás, köztisztaság

  • A nyári szabadtéri programok, piknikek, megnövekedett forgalom miatt több hulladék keletkezik, az illegális szemétlerakás pedig tovább rontja a környezetet.
  • A játszóterek, parkok, fitneszparkok tisztán tartása és biztonságossá tétele kiemelt feladat.

4. Kellemetlen szaghatások

  • A Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep és a csatornahálózat nyári bűzhatása visszatérő panasz, főleg szélcsendes, forró napokon.
  • Ezek a szagok jelentősen rontják a lakók életminőségét, különösen a telephez közeli részeken.

5. Zajszennyezés

  • A Csepeli-szigeten tartott nagyszabású koncertek, fesztiválok zaja áthallatszik Pesterzsébetre, ami sokak számára zavaró.

6. Közlekedési infrastruktúra és járdák állapota

  • A járdák, utak rossz állapota, a gyalogátkelők felújításának elmaradása balesetveszélyt jelent, különösen a megnövekedett nyári gyalogosforgalom idején.

7. Egészségügyi és szociális kihívások

  • A hőség miatt gyakoribbak a hőártalmak (napszúrás, hőkimerülés), különösen veszélyeztetettek az idősek, gyermekek, krónikus betegek.
  • A szociális biztonság, a gyermekek és fiatalok védelme, a hajléktalanellátás fejlesztése továbbra is kiemelt feladat.

S mi a Földesi-Szabados újság nyári slágertémája a következő számban?

Körkérdés arról, hogy a képviselők hogyan töltik a nyári szabadságukat.

Kövessétek a blogomat, ha Pesterzsébet valódi problémáira is kíváncsi vagytok a luxizás helyett!

Beküldve:

Pesterzsébet is csatlakozzon a Budapesti Zöld Panelprogramhoz?

A pesterzsébeti képviselő-testület elé került az az önálló képviselői indítványom, amely kezdeményezi, hogy kerületünk is csatlakozzon a Budapesti Zöld Panelprogramhoz . A javaslatot hét képviselő közösen nyújtotta be, mert hisszük, hogy ez a program valódi segítséget nyújthat a kerület lakóinak, különösen a panelházakban élőknek.

Mi is az a Zöld Panelprogram?

A főváros által elindított Budapesti Zöld Panelprogram célja, hogy segítse a panel- és egyéb iparosított technológiával épült lakóépületek energetikai korszerűsítését. Ez nem csupán környezetvédelmi szempontból előremutató, de konkrét, kézzelfogható előnyöket is jelent:

  • Csökkennek a rezsiköltségek: kevesebb fűtés, kisebb számlák.
  • Egészségesebb otthonok: megszűnnek a huzatok, javul a hőkomfort, csökken a penészedés.
  • Nő az ingatlan értéke: akár 10-15%-kal is.
  • Zöldebb, élhetőbb Pesterzsébet: kisebb szén-dioxid-kibocsátás, jobb levegőminőség.

Hogyan működik a program?

A program két szakaszból áll:

  1. Projektelőkészítés – 100%-os, vissza nem térítendő támogatás az előkészítő dokumentációra (max. 2 millió Ft/épület).
  2. Beruházás – akár 50%-os vissza nem térítendő támogatás, minimum 10% önerő és maximum 60% banki hitel kombinációjával.

A program az 1+1 forint elve alapján működik: a támogatás felét a kerületi önkormányzat, másik felét a főváros biztosítja.

Kik vehetnek részt?

A támogatásra azok a pesterzsébeti társasházak és lakásszövetkezetek jogosultak, amelyek:

  • 1946 és 1995 között épültek panel vagy iparosított technológiával,
  • legalább 10 lakásosak,
  • ahol a lakások legalább 70%-a magántulajdonban van.

Miért fontos ez Pesterzsébetnek?

Kerületünkben jelentős számú olyan lakóépület található, amely megfelel ezeknek a feltételeknek – ezek állapota sok esetben leromlott, korszerűsítésre szorul. A lakók többsége nem rendelkezik elegendő önerővel, hogy saját erőből elindítsa ezeket a beruházásokat. A program célzottan támogatja a sérülékenyebb, alacsonyabb jövedelmű közösségeket is, tehát szociálisan is érzékeny megoldást kínál.

Mi a következő lépés?

Az indítvány javasolja, hogy:

  • Pesterzsébet Önkormányzata hivatalosan is csatlakozzon a programhoz,
  • biztosítsa a szükséges kerületi forrást a támogatáshoz,
  • kezdeményezze az együttműködési megállapodást a Fővárossal,
  • és kérje a Kormány közreműködését abban, hogy állami vagy uniós forrásból országos szintű támogatást is kaphassanak ezek a fejlesztések.

Ezen kívül a javaslat kiemeli, hogy a polgármester tájékoztassa a lakosságot a pályázati lehetőségekről – hiszen a lakók, közösségek aktív részvétele kulcsfontosságú a sikerhez.

A Budapesti Zöld Panelprogram nemcsak arról szól, hogy korszerűbbek lesznek az épületeink. Ez egy olyan eszköz, amellyel csökkenthetjük a kerület ökológiai lábnyomát, növelhetjük a lakások értékét, és segíthetjük a pesterzsébeti családokat abban, hogy kevesebbet költsenek a mindennapi életre, és jobb körülmények között éljenek.

Pesterzsébetnek ott a helye ebben a programban – mert zöld, fenntartható és élhető kerületet csak közösen építhetünk.

Önök támogatják a csatlakozást?

Szavazzon itt:

https://www.facebook.com/groups/zoldpesterzsebet/permalink/3665116430285019

Beküldve:

Utcai információs táblákkal tisztelgünk az aradi vértanúk előtt

Kis lépés az emberiségnek, de nagy lépés Pesterzsébet történelmi öröksége szempontjából, Szabados Ákos polgármester elfogadta a határozati javaslatomat, amely utcaneveinkhez kapcsolódó tájékoztató anyagok elkészítését, közzétételét célozza meg, emellett QR kódos információs táblákat helyezünk ki az aradi vértanúkról elnevezett utcákban, amelyek rövid szöveges ismertetőt és további online forrásokat kínálnak.

A döntés különös figyelmet fordít az aradi vértanúkról elnevezett utcákra, amelyek nemzeti történelmünk kiemelkedő alakjainak állítanak emléket. Ez a kezdeményezés nemcsak a helyi identitást erősíti, hanem modern technológiai eszközök segítségével interaktív módon hozza közelebb a múltat a jelenhez.

Miért nyújtottam be a javaslatot?

A lakosság körében régóta megfogalmazódott az igény, hogy többet tudjanak meg azokról a személyekről, akiknek nevét az utcák viselik. Az aradi vértanúk példája különösen fontos, hiszen ők nemcsak Pesterzsébet, hanem az egész nemzet számára szimbolizálják a szabadságért folytatott küzdelmet és az áldozatvállalást. A QR kódos információs táblák és a honlapon elérhető tartalmak lehetővé teszik, hogy minden korosztály könnyen hozzáférjen ezekhez az információkhoz – legyen szó fiatalokról, akik szívesen használják a digitális eszközöket, vagy idősebbekről, akik inkább a táblás tájékoztatást részesítik előnyben.

Hogyan valósul meg?

A határozat értelmében a Polgármesteri Hivatal együttműködik a Pesterzsébeti Múzeummal, amely már korábban is jelentős szerepet vállalt a helytörténeti ismeretek terjesztésében. A múzeum szakmai támogatásával már elkészült egy részletes tájékoztató anyag, amelyet az Önkormányzat és a múzeum honlapján is elérhetővé tesznek. Emellett QR kódos információs táblákat helyeznek ki az aradi vértanúkról elnevezett utcákban, amelyek rövid szöveges ismertetőt és további online forrásokat kínálnak.

Ez az intézkedés nemcsak a múlt megőrzéséről szól, hanem arról is, hogy miként tehetjük élővé és hozzáférhetővé történelmünket. Az aradi vértanúk emlékének ápolása mellett más utcák története is napvilágra kerül, így egy átfogóbb képet kaphatunk kerületünk kulturális örökségéről. Pesterzsébet egy olyan közösséggé válhat, amely büszkén őrzi és osztja meg múltját.

A benyújtott javaslatom:

Határozati Javaslat a „Tájékoztató a Képviselő-testület 198/2024. (IX.26.) Ök. sz. határozatának II. pontjára vonatkozóan” 14. sorszámú napirendi ponthoz

Határozati javaslat

Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete
a következő határozatot hozza:

  1. A Képviselő-testület felkéri a Polgármesteri Hivatalt, kezdeményezzen egyeztetést a Pesterzsébeti Múzeummal, hogy a napirendi előterjesztés mellékletet képező, személyneves utcákra vonatkozó ismertető anyagot – kiemelt figyelemmel az aradi vértanúkról elnevezett utcákra – helyezze el:
    • az Önkormányzat hivatalos honlapján vagy a
    • a Pesterzsébeti Múzeum honlapján.
  1. A Képviselő-testület felkéri a Polgármesteri Hivatalt, hogy a Pesterzsébeti Múzeum szakmai támogatásával mérje fel, hová helyezhetők ki:
    • rövid szöveges ismertetőket tartalmazó, QR kóddal is ellátott információs táblák, amelyek az adott személyről szóló részletesebb ismertetőhöz vezetnek.
  2. A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy gondoskodjon az információs táblák elkészítéséről és kihelyezéséről az aradi vértanúkról elnevezett utcák esetében legkésőbb 2025. október 6-ig.
  3. A Képviselő-testület felkéri a Polgármestert, hogy vizsgálja meg a szükséges források biztosításának lehetőségét a 2025-ös költségvetés keretében.
  4. A Képviselő-testület felhatalmazza a Polgármestert, hogy működjön együtt a Pesterzsébeti Múzeummal és egyéb szakmai szervezetekkel az anyagok összeállítása és megvalósítása érdekében.

Határidő: 2025. október 6.

Felelős: Szabados Ákos polgármester

Beküldve:

Patkánymentesítés

Budapesten (így Pesterzsébeten is) jelenleg a Fővárosi Önkormányzat megbízásából a Deratizációs Központ Konzorcium végzi a patkányok elleni szervezett védekezést.

A patkányészlelést elsősorban a Főpolgármesteri Hivatal által kifejezetten erre a célra létrehozott online bejelentő felületen lehet megtenni:

https://budapest.hu/urlapok/patkanybejelento

Amennyiben a bejelentést illetően kérdés merül fel, úgy a Főpolgármesteri Hivatal Központi Ügyfélszolgálatát a 06/1-327-1957 telefonszámon lehet elérni.

Beküldve:

Megérkezett a válasz a kínai vasúttal kapcsolatos kérdésekre

Megérkezett a válasz a múlt heti nyilvános levelemre, amelyben a Budapest-Kelebia határátkelő közötti 150. számú vasútvonal fejlesztéséről kérdeztem – amely, már eddig is komoly hatással volt Pesterzsébet egyes területeire, – most azonban újabb ingatlanok kerülhetnek be a beruházásba. A kormány által társadalmi vitára bocsátott rendeletmódosítás szerint két új helyszínt, a 170007 és 170012/1 helyrajzi számú ingatlanokat is bevonnák a projektbe.

Mit érint a módosítás?

A 170012/1 hrsz. a Duna medréhez tartozik a Gubacsi hídtól északra eső területen, míg a 170007 hrsz. alatti terület a Duna melletti önkormányzati út. A módosítási tervezet szerint ezekre az ingatlanokra a János utcai vízelvezető meder szükségszerű átépítése és helyreállítása miatt van szükség. A MÁV tájékoztatása szerint a műtárgy várhatóan a jelenlegi helyén marad, így az útburkolat alatt továbbra is a Dunába vezetik majd a csapadékvizet.

Milyen hatással lehet a beruházás a kerületre?

Bár a MÁV közlése szerint a változás nem érinti jelentősen a közlekedést, parkolást és a zöldfelületeket, fontos, hogy az önkormányzat részletesen megvizsgálja a módosítás következményeit.

Mi a következő lépés?

Pesterzsébet önkormányzati képviselőjeként kezdeményeztem, hogy a polgármester és a főépítész részletes tájékoztatást adjon az ügyben, – ez a mai levéllel megtörtént – és az önkormányzat megfelelően képviselje a kerület érdekeit a további egyeztetéseken – ez sajnos évek óta eredménytelen -. Fontos, hogy a lakosság is pontos információkat kapjon a várható változásokról és lehetőség szerint beleszólhasson a döntéshozatalba.

A fejleményekről folyamatosan tájékoztatni fogom a kerület lakóit. Az előzményekről és a legfrissebb információkról itt lehet tájékozódni: mach.hu

Az előzményekről: https://mach.hu/2025/03/04/uja-teruleteket-vonhatnak-be-a-kinai-vasut-pesterzsebeti-epitkezesebe/

A levelezés:

Tisztelt Mach Péter Képviselő Úr!

A Budapest-Kelebia határátkelő közti 150. számú vasútvonal fejlesztésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok, valamint a beruházás helyszínével, közvetlen környezetével érintett ingatlanok kijelöléséről szóló 102/2021. (III. 3.) Korm. rendelet módosításának társadalmi vitára bocsátott verziójában bevont két új terület a 170007 és  170012/1hrsz. alatti ingatlanok.

A 170012/1 hrsz. a Duna medre a Gubacsi hídtól északra eső területen, míg a 170007 hrsz. alatti terület a Duna melletti önkormányzati út.

Megkerestük a MÁV Zrt.-t arra vonatkozóan, hogy tájékoztassanak arról, hogy a két ingatlan miért került bele a kormányrendelet tervezett módosításának listájába.

A MÁV Személyszállítási Zrt. vezető tisztségviselője tájékoztatott, hogy a tervezői adatszolgáltatás szerint a két ingatlan a János utcai vízelvezető levezető meder szükségszerű átépítése, helyreállítása miatt került a listába.

A helyreállítás során a vízelvezető műtárgy várhatóan a mostani helyen marad, tehát továbbra is az útburkolat alatt kerül átvezetésre és a Dunába bevezetésre, így ez nagy valószínűséggel nem fogja befolyásolni a közlekedést, a parkolást, valamint a zöldfelületeket.

Tisztelt Polgármester Úr!
Tisztelt Főépítész Asszony!

A Budapest-Kelebia határátkelő közti 150. számú vasútvonal fejlesztésével összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok, valamint a beruházás helyszínével, közvetlen környezetével érintett ingatlanok kijelöléséről szóló 102/2021. (III. 3.) Korm. rendelet módosításának társadalmi vitára bocsátott verziója újabb két területet (170007 és hrsz 170012/1) von be a beruházásba.

Fontosnak tartom, hogy az önkormányzat részletesen megvizsgálja ennek hatásait is és megfelelően képviselje a kerület érdekeit a további egyeztetések során.

Kérem, hogy szíveskedjenek tájékoztatást adni arról, hogy a módosítás milyen konkrét területeket érint a kerületünkben, és milyen változásokat hozhat magával az itt élők számára. Különösen fontos lenne tudni, hogy:

  • Hogyan befolyásolja a módosítás a helyi közlekedési hálózatot, beleértve a gyalogos és kerékpáros közlekedést?
  • Vannak-e tervek a helyi infrastruktúra fejlesztésére a beruházással összhangban?
  • Milyen hatással lehet a módosítás a kerület zöldfelületeire és parkolására?

Fontosnak tartom, hogy Pesterzsébet lakossága és képviselői megfelelő információkkal rendelkezzenek az ügyben, és lehetőség szerint érvényesíteni tudják a kerület érdekeit a döntéshozatal során.

Várom megtisztelő válaszukat és tájékoztatásukat a fentiekkel kapcsolatban.

Üdvözlettel,
Mach Péter
önkormányzati képviselő
Pesterzsébet

Az előzményekről: https://mach.hu/2025/03/04/uja-teruleteket-vonhatnak-be-a-kinai-vasut-pesterzsebeti-epitkezesebe/

Beküldve:

Megújulhat a Tátra téri vásárcsarnok és emléktáblát állítunk tervezőjének, Vermes Józsefnek

Valószínúleg sokan olvasták decemberben Sarkadi Zsolt Telexen megjelent írását Vermes Józsefről, a Tátra téri vásárcsarnok tervezőjéről. Nekem hosszú időre visszaadta a magyar újságírással kapcsolatos hitemet.

Ezért is örültem meg, hogy nem csak a pesterzsébetieket, de az ÉKM-et is érdekli a csarnokunk múltja, jelene és jövője. Ennek köszönhetően a tegnapi testületi ülésen újabb mérföldkövet értünk el egyrészt a Tátra téri piac felújítása, másrészt Pesterzsébet történelmi és kulturális örökségének megőrzésében:

  • Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) és az Önkormányzat megállapodik a Tátra téri régi vásárcsarnok és környezetének rekonstrukciójáról.
  • A képviselő-testület egyhangú döntéssel elfogadta azt a határozati javaslatomat, amelynek értelmében a Tátra téri vásárcsarnok felújítása után emléktábla állításával tisztelgünk Vermes József, a csarnok tervezője előtt. Ez a lépés nemcsak egy kiemelkedő építészeti alkotás megalkotójának állít méltó emléket, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a kerület lakóközössége jobban megismerje Pesterzsébet történelmét és építészeti örökségét.

A Tátra téri vásárcsarnok – Pesterzsébet egyik gyöngyszeme

A Tátra téri vásárcsarnok 1925-ben épült Vermes József tervei alapján. Az épület modern funkcionalitása mellett esztétikai értékei is kiemelkedőek. Az akkori kornak megfelelő, közösségi és kereskedelmi funkciókat szolgáló épület egyedülálló példája a kora XX. századi piacoknak, amelyek egyszerre töltöttek be gazdasági és társadalmi központi szerepet.

Az épületen megjelenő eklektikus és szecessziós elemek, a nagyvonalú belső terek, valamint a korszerű anyaghasználat mind Vermes József szakmai kiválóságát dicsérik. A felújítás során remélem nemcsak az építményt hozzák korszerű állapotba, hanem igyekeznek megőrizni annak eredeti arculatát és esztétikai értékeit is. Az újratervezett csarnok alá mélygarázs épülhet, amely hozzájárul a piac környezetének rendezettségéhez, miközben továbbra is fontos találkozóhely marad a helyi közösségek számára.

Milyen lesz a csarnok, ha elkészül?

  • Pince: különálló, változó alapterületű raktárok lesznek.
  • Földszint: az eredeti vásárcsarnok funkció mellett nagyobb kereskedelmi egységek, akadálymentesítés, teher- és személylift kialakítása, plusz szolgáltatások (posta, , ATM, hírlap, …) A kereskedelmi funkció megtartása mellett, jelentős belső átalakítások lesznek , fűtött-hűtött csarnoképület.
  • Galéria: „gasztrotér”-helyben fogyasztás, elvitel/kiszállítás: frissen készült ételek, kávézó.
  • 200 férőhelyes, többszintes mélygarázs épülhet a piactér alatt.

Vermes József – egy elfeledett zseni tragikus története

Vermes József az 1920-as évek egyik kiemelkedő magyar építésze volt, akinek nevéhez számos jelentős alkotás fűződik. A Tátra téri vásárcsarnok talán a legismertebb pesterzsébeti munkája, de sajnálatos módon élete tragikus fordulatot vett: az októberi nyilas hatalomátvétel után Vermes Józsefet munkaszolgálatra hívták be. A 65 éves Vermes Józsefet, sok más ártatlan emberrel együtt, elhurcolták a csillagos házból, majd a gyűjtőtáborként funkcionáló óbudai téglagyárba toloncolták. A munkaszolgálatosokat a „halálmenetek” keretében gyalog indították el a nyugati határhoz. Vermes József végkimerülés következtében vesztette életét Hegyeshalom mellett 1944. november 27-én reggel 8 órakor. Holttestét tömegsírban földelték el 110 sorstársával együtt az egykori Vörös istálló mellett.

Az emléktábla állításával nemcsak építészeti munkájára, hanem életének tragikus végére is emlékezünk, rávilágítva a XX. század borzalmainak emberi áldozataira.

A következő lépések

A testület határozata értelmében az önkormányzat felveszi a kapcsolatot a Pesterzsébeti Múzeummal, a Dél-pesti Hitközséggel az Építész Kamara illetékeseivel és a minisztériummal az emléktábla elkészítése érdekében. Az összefogás biztosítja, hogy az emléktábla ne csak méltó emléket állítson Vermes Józsefnek, hanem együtt képviselje Pesterzsébet örökségének és közösségi összetartásának szellemét is.

Ez nemcsak egy építészeti műemlék megújítása lehet így, hanem egy fontos lépés közösségünk történelmi örökségének ápolása felé is.