Kipróbáltuk az akadálymentesített alacsonypadlós 119-es buszt a családdal, valóban könnyebb a felszállás babakocsival és járókerettel egyaránt.
Tavaly márciusban kezdeményeztem testületi ülésen, hogy a 119-es járatot cseréljék le alacsony padlósra, hogy a Gubacsi-lakótelepen élő idős nyugdíjasok és a Mediterrán lakóparkban lakó kisgyermekes szülők könnyebben eljuthassanak a városközpontba bevásárolni, a polgármesteri hivatalba ügyeiket intézni vagy akár az Ady Endre utcai Szakorvosi Rendelőbe.
http://lmperzsebet.blog.hu/2011/05/05/akadalymentes_kozlekedest_a_mediterran_lakoparkba A kezdeményezést támogató és előkészítő szakértő barátaim semmi jóval nem kecsegtettek, véleményük szerint egy sikeres buszbeszerzés után a legutolsó szempont lesz a BKK-nál az akadálymentes közlekedés biztosítása az arra valóban rászoruló rétegek számára. Sokkal fontosabb szempont a járatok sűrűsége. A kerületi városvezetés sem támogatta az elmúlt időszakban egyetlen ezirányú kezdeményezésemet, sem a vasútállomás és a Zódony utcai sporttelep akadálymentesítését, sem egy ingyenesen összeállítható akadálymentes térkép elkészítését.
Vannak még csodák: ezúton is köszönöm a lakóparkban élő kisgyermekes családok és a Gubacsi lakótelep nyugdíjas lakói nevében is Szabados Ákos polgármesternek és Lászik Attila osztályvezető úrnak, hogy kivételesen nem azt nézték hogy ellenzéki oldalról jött a kezdeményezés hanem mögé álltak (remélem a Zodony utcai járda ügyében is megtartják e jó szokásukat).
Két éve a választási programunkban ez szerepelt:
A közhivatalokban, köztereken, akadálymentesen lehessen közlekedni, legyen megközelíthető a városközpont felöl is kerekesszékkel a vasútállomás, kényelmesen használhassuk babakocsikkal is az aluljárókat, buszokat és villamosokat.
Helyszín: XX. kerület, Csili Művelődési Ház, Protokoll terem
(1201 Budapest, Nagy Győry István u. 4-6.)
Időpont: Május 24. csütörtök, 18 óra
Egy kötetlen képviselői fogadóóra a soroksári Duna-ág, a dél-pesti közösségi közlekedés és egyéb ügyekben. /Duna program, peremkerületek közlekedése, környezetvédelem, városrehabilitáció…/
Meghívottak:
Az LMP fővárosi frakciója /Kaltenbach Jenő, Somfai Ágnes, Hanzély Ákos/
és Csárdi Antal, Mach Péter, Tenk András dél-pesti önkormányzati képviselők
2013-ben Pesterzsébet várhatóan legnagyobb fejlesztése és ingatlanbiznisze a Zodony utcai stadion építése és a régi ESMTK stadion ingatlanjának értékesítése lesz.
A képviselő-testület már a 2012. évi költségvetésben elkülönítette a tervezés költségeit, az elkövetkező évekre pedig elkészítette a törlesztési tervét is a szükséges kb. 350 millió Forint hitelnek.
A városvezetés összehangoltan más kerületekkel a közösségi terek csökkentése árán (a kerületi ingatlanvagyon értékesítésének bevételéből) fejleszt néhány kiemelt sportlétesítményt. Ez történik a XVI. kerületben és más peremkerületekben is.
Evvel én kerületi képviselőként nem értek egyet, szerintem megfontolt gazdálkodás szükséges a meglévő vagyonnal és hosszú távú koncepciók készítése a szükséges fejlesztésekről lehetőleg a lakosságot is bevonva. Ezért kérdeztem rá immár másodszor képviselő-testületi ülésen a Zodony utcai sportteleppel kapcsolatos fejlesztési tervekre. Sajnos azonnal a kérdéseimre választ nem tudtak adni, de később írásban megtették, vagy legalábbis úgy tettek, mintha megtették volna.
Fontos, a kerület sportéletét hosszú időre befolyásoló döntés ez (pláne ha hozzávesszük az uszoda üzemeltetésével kapcsolatos változásokat). Csak már megint a pesterzsébeti polgárok maradnak ki a döntés-előkészítésből, a tervezésből.
A stadion az "elképzelés szintjén áll" -ahogy aljegyző asszony írja -, itt hát a lehetőség hogy bevonják a lakosságot a közösségi tervezésbe, ehelyett azonban már megint úgy döntöttek: csak a jó meleg csend, az kell nekik.
Bezárnak sportlétesítményeket, ifjúsági irodákat, csökkentik a teret hátha a közösségek is megszűnnek ezáltal. Lajstromozza a Hivatal a civilszervezeteket és pályázatok helyett egyesével támogatja a számára kedveset.
Nem indít komposztáló programot a kerület -inkább kapja más a támogatást – és közösségi kertet sem üzemeltet hiába jár csodájára a szomszéd kispesti kertnek.
Átvette az önkormányzat a Máltai játszótér üzemeltetését, péntek délután amikor elugrottunk a gyerekekkel oda, lelakatolt kapu és a lenti tábla fogadott minket. A játszótér este hatkor bezár amikor nyolc után sötétedik.
Nem tud mit kezdeni a városvezetés a civil kezdeményezésekkel, nem hisz az öngondoskodásban, a közösség erejében. Nem érti Őket, vajon miért tesz valaki ingyen és hátsó szándék nélkül egy közösségért, s főleg mi történik ha rájönnek így is lehet egy kerület ügyeit intézni.
Azt még érteni vélem hogy reszketni méltóztatnak, de pont a kismamáktól?
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. április 26-án ) 1400 órakor (Budapest, XX. kerület Kossuth Lajos tér 1. I. emelet 63-64.) a Díszteremben rendkívüli ülést tart.
Napirendek:
1.Javaslat a szociális célú nyári gyermekétkeztetési támogatás igénybevételére
2.Javaslat az 1. számú felnőtt háziorvosi körzet (Jókai Mór u. 74-76.) alapellátási feladatainak biztosítására
3.Javaslat a KMOP-4.6.1-11”Nevelési intézmények fejlesztése c. konstrukciójához”
4.Javaslat a XX. Kerületi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság dolgozóinak Szent Flórián napi jutalmazására
A napirendek előterjesztései csak 25-én lesznek elérhetőek.
A Levegő Munkacsoport elnöke Lukács András nyitotta meg a vándorkiállítást április 3-án 11 órakor a Városháza I. emeleti folyosóján.
A kiállítás húsz nagyalakú plakáton a vonatkozó kormányhatározatból vett idézetekhez kapcsolódva mutatja be a szálló por (PM10) szennyezés veszélyeit, valamint azokat az intézkedéseket, amelyekkel a kormány és hivatalai, valamint az önkormányzatok lényegesen csökkenteni tudják a részecskeszennyezést.
A kiállítás megnyitójának érdekessége hogy a napokban tette közzé a Levegő Munkacsoport a 2011. évi légszennyezettség adatokkal kapcsolatos véleményét. A tavalyi év során ugyanis Budapesten tovább nőtt azon napok száma, amikor a levegő szennyezettsége túllépte az egészségügyi határértéket. A szennyezés hatékony csökkentésére készített kiváló kormányzati tervek továbbra is a minisztériumi íróasztalfiókokat gazdagítják, ugyanakkor a Magyarországgal szemben indított uniós jogsértési eljárás bírósági szakaszba léphet húsba vágó következményekkel.
A tárlatot április 13-áig tekinthetik meg a Városházba látogatók, bár eldugva és a lakosság elől bujtatva, de fontos kiállítás nyílt a kerületben, érdemes felsétálni az emeletre annak, aki a földszinten ügyeit intézi vagy csak arra sétál a Kosutiban.
A kerületi városvezetés és a környezetvédelem kapcsolatát jól mutatja, hogy a meghívóban szereplővel ellentétben Szabados Ákos nem vett részt a megnyitón. Az alpolgármesterek egy közös fotóra ugyan összeálltak és némi előre megírt az erzsébeti helyzetet kerülő mondatot is meghallgathattunk, majd azóta is ott lógnak a plakátok magányosan a folyosón.
Pedig lehetne kerületi szinten is tenni a légszennyezés csökkentése érdekében, a kerékpárutak átgondolása, átgondoltabb forgalomszervezés, a komposztáló program folytatása sokat javíthatna a helyzeten. A Kosuti átalakítása, a forgalomcsillapító intézkedések, a Duna-part rehabilitációja az elmúlt két évben leállt, a komposztáló programmal kapcsolatos és közösségi kerttel kapcsolatos indítványaimat elutasították és csak a költségvetés hiányának szinten tartása maradt az egyetlen szempont. A probléma azonban az, hogy mire kimászunk a gödörből azt vesszük majd észre, hogy Pesterzsébet lakhatatlan és élhetetlen városrésszé alakul. A kiállítás arra is rámutat nem minden esetben pénzkérdés környezetünk, levegőnk tisztaságának védelme.
A remény hal meg utoljára: hátha az elkövetkező két hétben a kerület polgármestere és a hivatal osztályvezetői is megállnak egy-egy percre a plakátok előtt és elgondolkoznak az azon található gondolatokról. Pláne ha már a kiállítást maguknak a Hivatalba, és nem a kerületi lakóknak mondjuk a Csilibe szervezték.
Pesterzsébet Önkormányzata ma dönt a bölcsődei térítési díjak bevezetéséről. A kerületünkben szokássá váló egynapos társadalmi egyeztetés során kaptam az alábbi olvasói véleményt:
"Kisfia született! Gratulálok!" "Egészséges kislány, Apuka! Gratulálok!" – boldog mosollyal, egymás szemébe kapaszkodva ízlelgeti ezeket a szavakat napról napra minden szülő. Család születik, boldogság, gondoskodás, de ezzel együtt új életforma, változások is. A nő büszkén küldi a babafotókat kollégáinak, a férfi pedig aggódva számolja újra és újra a családi költségvetést. Mennyi kell a pelenkára, a gyerekorvosnak, babakocsit inkább használtan vesznek. De a baba vidám kacagása, a napról napra látható fejlődés hosszú hónapokra feledtetni képes a gondokat. A rosszkedv lassan kúszik a családok életébe. A férfi munkahelye bizonytalanná válik, a nő fényképeire már a kutya sem kíváncsi a régi munkahelyen. A mindennapok monotonitása, a banánpürés otthoni melegítők és a játszótéri beszélgetések elindítják az anyát a depresszió lejtőjén. Vannak, akik vidáman felvállalva élik meg ősanyaságukat, s csak titokban álmodnak egy esti színházról vagy a párjukkal töltött hosszú hétvégéről. Mások rosszkedvűek, a konyhapénzt számolgatják és néhány forinttal olcsóbb bevásárlás érdekében elbabakocsiznak a világ végére. Megint mások pedig arra gondolnak, hogy az életük akkor teljes, ha nem csak az anyaság szerepét élik át.
Milyen szerepei vannak egy nőnek? Lássuk: feleség, társ, szerető, gyermek, testvér és anya, de munkatárs, vezető vagy művész is egyben. Ha az egészséges egyensúly felborul a szerepek között, akkor súlyos mentális problémák kezdődhetnek. A depresszió, kilátástalanság és kiégés nem csak a munkahelyre jellemző gond: bármely szerepben megélhető, ha a kihívások mértéke túlzó, s a sikerélmény csekély.
Mit is akar ezzel mondani? Miért is kevés a sikerélmény a gyermeknevelésben? Normális ez a nő, aki ilyet leír? – kérdezhetik joggal. Nos, igen, normális. Háromgyermekes anya. Aki tapasztalatból tudja, hogy annak a nőnek, aki korábban felelősségteljes vezetői munkát végzett, nap mint nap szellemi kihívásokkal szembesült, kreatívan alkothatok és teljesítményét munkatársai és főnökei is elismerték, csak időszakosan elegendő a babavilág.
Az első hónapokban, tán az első évben is jól esik a pihenés, a munkahelyi nyomás alóli felszabadulás. Új feladatként ott az újszülött, aki egész napos gondoskodást igényel. De egy idő után a nőben rejlő belső gyermek, a szelleme, értelme éhezni kezd…. Hiába tökéletes anya és hibátlanul ragyog otthon a lakás, az elme alkotói vágyát csak időszakosan köti le a szalvétatechnika és a kötögetés. Milyen sok kismama lesz a számítógép rabja? Mennyien menekülnek a blogírásba és találják meg cset-oldalakon a hasonló gondokkal küzdő kismamák társaságát?
No és mennyien küzdenek azzal, hogy női szerepüket immár alig tudják megélni. Ugyan, a játszótérre csak nem veszek kiskosztümöt és magas sarkút… A férfi fizetéséből tán nem minden hónapban telik fodrászra és kozmetikusra sem, mint régen. Új fehérneműket sem vesztek magatoknak, ugye, anyukák?
Több-kevesebb gondolkodási idő után aztán megszületik a döntés: az anya visszamegy dolgozni. Mert szükség van a keresetére, mert szüksége van kihívásokra és szellemi munkára, felnőtt emberek és nem csak anyatársak társaságára. Mert ha nem megy vissza, akkor betöltik az állását, hiszen minél többet tölt távol munkahelyétől, annál valószínűbb, hogy főnökei már rég elfelejtették korábbi munkabírását, kreativitását és problémamegoldó képességeit. A családi döntés meghozatala után sorra veszik a lehetőségeket: Mi legyen a kicsivel? Egészséges, érett gyermek, valahol egy és két éves kor között. A gyermektársaságot kedveli, de még nem játszik együtt más gyermekekkel. Egyértelmű, hogy gondoskodás, biztonságos környezetet és szakértő nevelést igényel abban az időben is, amikor az anya nincs otthon. Szerencsés családokban szóba jöhet egy nagymama, aki szívesen vállalja a kis unoka nevelését. Mások a bébiszitter vagy egy magánbölcsőde mellett döntenek, mert akkor a gyermek saját, ismert és védett környezetében töltheti a napokat. Nézzük a költségeket! A nagymama nyilván nem kér pénzt, legfeljebb a napi túró rudit és joghurtot meg a gyümölcsöket szerzik be. A magánnapközi, magánbölcsi vagy a bébiszitter már jóval költségesebb megoldás. Az előbbiekben havi 80 és 100 ezer forint közti összeget kérnek, a bébiszitter óránként egy ezrest elviszi, ami havi szinten – még kedvezményeket is beszámítva és nyolc órás munkahetet feltételezve – 120-160 ezer forint. Azoknak az anyáknak, akik nettó fizetése meghaladja ezt az összeget, megnyugtató megoldás lehet a két megoldás egyike. Hány ilyen anyukát ismernek? A többség számára tehát marad az önkormányzati bölcsőde, mint költségkímélő kényszermegoldás. Illetve maradt, eddig a megoldás. Mert mostantól a bölcsődei díjak bevezetése lehetetlenné teszi a kisgyermekes családok életét. Ha az anya visszamegy dolgozni, de fizetése egy jelentős részét a gyermek bölcsődei ellátására fizeti ki, akkor joggal kérdezi, hogy mi a célja az intézkedésnek.
Ne szüljünk több gyermeket? Ne dolgozzanak a nők? Csak az szüljön, ahol a nagymama vállalni tudja a kicsi ellátását? Attól, hogy egy nő anyává válik, már nem megbecsült munkaerő? Merre tart az ország így?
Európában utolsók között kullogunk minden statisztikában: kevesebb nő vállal, vállalhat politikai szerepet, kisebb a vállalati felsővezetők közt a nők aránya. Svédországban már az apáknak is kötelező néhány hónapot "gyesen" tölteni, hogy megtapasztalják az anyaság vitathatatlanul értékes és nemes kihívásának a másik oldalát, az egyhangúságot és a depressziót.
Kedves anyukák, dolgozó nők! Meddig akarjuk még tűrni, hogy a fakanál és a babakocsi mellé kényszerít minket az ország vezetése?
Napocska
—————————————————————————————
Tegnap egy közösségi portálon feltettem a döntéssel kapcsolatban az alábbi kérdést:
Az eddig beérkező vélemények azt tükrözik, hogy az erzsébeti szülők többsége nem támogatja a térítési díj bevezetését. Meggyőződésem, hogy egy alaposan előkészített – hatásvizsgálatok és költségkalkulációk birtokában – lefolytatott társadalmi egyeztetés során egy komplex család és szociálpolitikai program részeként a javaslatot többen is támogatták volna (per pillanat nem éri el a támogatottsága a szülői vélemények 10%-át sem), de ez legyen a gondja annak, aki a javaslatot minden komolyabb előkészítési és egyeztetési folyamat nélkül beterjesztette.
Én a javaslatra nemmel fogok szavazni, köszönöm mindenkinek az együttműködést és véleménynyilvánítást.
A városházi többség megszüntette a televíziós közvetítéseket, az újság agyán egy „kopasz cenzor ül”, a megújuló honlap szerkesztői pedig még ismerkednek a számítástechnika bonyolult világával. A mindent jótékony homályba burkoló kommunikációs stábnak köszönhetően a többségi frakció képviselői már nem fáradnak véleményük artikulálásával, néhányan a gombnyomogatás pontos teljesítésének feladatával küzdenek sillabuszukból, míg az informatika iránt affinitást érző kerületi konzervatív képviselőnk egyesek szerint az angry birds pályáit teljesíti rendületlenül telefonján – örömhír számára, hogy márciusra ígérik az új szoftver premierjét, amivel nyárig hasznosan eltöltheti az időt -. Gyors és hatékony az ügymenet tehát, rövid, tömör és szakszerű felszólalások az ellenzéki oldalról – bár az MSZP-s kollégák szintén szeretnek halkan szavazgatni, köszönhetően a háttéralkuknak – és mély csönd a többségi oldalról jellemzik az utóbbi időben a testületi üléseket.
A mai ülésen történtek szubjektív krónikája:
15 napirendet tárgyalt meg a testület kettőtől félötig. A polgármesteri beszámoló elfogadása után a testület módosította a tavalyi költségvetést. A 2011. évi költségvetési rendelet módosítását az indokolta többek között, hogy az intézmények saját hatáskörű előirányzat-módosításait, illetve az év végéig beérkezett intézményeket érintő támogatásokat átvezette a hivatal. Az Önkormányzat bevételei központosított, normatív előirányzatokkal emelkedtek illetve az intézmények előirányzatait a a valós adatokhoz kellett igazítani.
A harmadik napirend során folyt először komolyabb vita a testületben, 5 perc frakció szünetet is kértek, hogy egyeztethessék az előterjesztésben felmerült vitás kérdéseket. A többségi frakció véleménye szerint az uszoda működtetése nem volt problémamentes az elmúlt években, ezért a váltás időszerű. Földesi Gyula leköszönt alpolgármester az uszoda üzemeltetését önkormányzati hatáskörbe vonta, ebben azonban frakciója sem támogatta. Konszenzus alakult ki abban, hogy ismételten szolgáltatási koncesszióba adjuk tanuszoda üzemeltetését. (A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli). Mindez lényegében az eddig alkalmazott konstrukció továbbfolytatását jelentené, azzal a különbséggel, hogy az új Kbt. szabályai szerint szolgáltatási koncesszió esetén nem szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása a szerződés megkötéséhez és a Beszerzési Szabályzatunkat sem kell alkalmazni ebben az esetben. Ugyanakkor természetesen lehetséges Eseti Beszerzési Szabályzat megalkotása a beszerzés lefolytatására. A szolgáltatási koncessziós szerződés megkötése egyaránt lehetséges az önkormányzattól független, „külső szervezettel” és az önkormányzat tulajdonában álló gazdasági társasággal is.
A határozat felhatalmazza a polgármestert a szolgáltatási koncessziós szerződés megkötéséhez szükséges intézkedések megtételére Eseti Beszerzési Szabályzat alapján a 2. pontban foglalt szempontok figyelembe vételével és a szerződés aláírására.
Befogadott módosító indítványomnak köszönhetően a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság és az Oktatási és Kulturális Bizottság elé kell terjesztenie a pályázatban meghatározott közszolgáltatási feladatokkal, feltételekkel kapcsolatos előterjesztést, hogy megvédhessük a kerületi lakosok és gyermekeink érdekeit.
Ilyenek például:
úszásoktatás
szabad pályák biztosítása a kerületi lakosok és iskolák, óvodák részére
rendezvények megtartása
egyéb az úszósportághoz, az úszáshoz mint az egészséges életmóddal összefüggő tevékenységhez kapcsolódó és a lakosság részéről igényként felmerülő események szervezése, lebonyolítása.
A következő napirendben megnöveltük a GESZ belső ellenőri létszámát egy fővel, ez egyrészt örömhír, hiszen a tavalyi leépítések után idén létszámbővitést támogatott a testület. Az előterjesztést azonban nem tudtam elfogadni, mert nem tartalmazta a költségnövekedés forrását. Pikánssá az ügyet az tette, hogy rajtam kívül a Polgármester sem találta a forrást és ő is tartózkodott. Mivel február elején a költségvetés zárószavazásakor a FIDESZ-es többség szétosztogatta az általános tartalékot minden újonnan jelentkező költség újabb megszorítást generálhat az év végén vagy az eladósodás további emelkedését. Később, a napirend lezárulta után kérésemre megkerült a forrásoldal is, a működési céltartalék soron ugyanis maradt rá fedezet.
Két perc alatt pontosítottuk a kerületi SZMSZ-t, majd egy hosszabban tárgyalt napirend következett:
A Hársfa sétány 13-15. szám alatti játszótér (Máltai játszótér) működtetéséről döntött a testület. Az előző döntéseket felülírva mégsem pályáztatta meg az üzemeltetést az önkormányzat, hanem saját erőből oldja meg. A döntés ha nem is óriási, de éves szinten néhány milliós költségnövekedést jelent a tavalyihoz képest. Városházi pletykák szerint a Máltai Szeretetszolgálat képviselőjének előszobáztatása rontotta meg a viszonyt a kerület és az eddigi üzemeltető között a városvezetés pedig félve a további kudarcoktól, más civil szervezetekkel történő egyeztetésbe már bele sem mert vágni.
Véleményem szerint helyi közösségünk akkor működik egészségesen, ha a közszolgáltatási feladataink minél nagyobb hányadát látják el nonprofit szervezetek. Pesterzsébetnek most gyógyító erőre van szüksége: összefogásra, a szolidaritás és kooperáció erejére. A döntés kárt okoz: nem csak anyagit (ami persze könnyen kimutatható), hanem zsákutcába irányítja Erzsébet társadalmi folyamatait.
Módosítottuk a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központ Alapító Okiratát, ezen belül kerületünk is csatlakozott az államosítás előtt álló iskolákból történő 24. órás vagyonkimentési akciókhoz. A Hajós Alfréd Általános Iskola érdekeinek sérelme nélkül a Pesterzsébeti Szociális és Gyermekvédelmi Központhoz csatolt a testület 185, 05 m2-t, ezekben a helyiségben a hivatal osztályvezetője szerint tavaly érdemi tevékenység nem folyt, nem használták. Idén délutáni ugyan már foglalkozásokat tartottak ott, de rugalmas átszervezéssel zavartalanul tud majd egymás mellett működni mindkét intézmény.
Egyre biztosabbnak tűnik, hogy megtörik a turáni átok: Hoffmann Rózsa országegyesítő politikájának köszönhetően nemzeti összefogásban ürítik ki közoktatási intézményeinket önkormányzataink. A Nemzeti Együttműködés Rendszere lassan, de biztosan kiépült.
Apropó: Hoffmann Rózsa néni – aki programja szerint idén a felsőoktatást, jövőre pedig a közoktatást veri szét – március 6-án Pesterzsébetre látogat, 14:30-tól a CSILI-ben lehet személyesen megismerni terveit és elképzeléseit.
A következő napirendben a Képviselő-testület felkérte a polgármestert, hogy a képviselő-testületi ülésre terjessze elő a Budapest Főváros XX. kerület, Pesterzsébet Önkormányzatának tulajdonában álló lakások és nem lakáscélú helyiségek kezelésére vonatkozó új szervezeti rendszer kialakítását célzó javaslatot.
Az előterjesztés valójában egyet jelent: az elmúlt két év vagyongazdálkodásának csődjét. A hivatal alkalmatlannak bizonyult a feladat elvégzésére, a működtetés veszteséges, az Integrit XX. Kft. átszervezését sem sikerült zökkenőmentesen megoldani. Tízmilliók szálltak el a hibás döntések következményeként.
Földesi Gyula, aki két éve az átalakítás mellett tette le a voksát a sikertelenséget azzal magyarázta, hogy a Hivatal kuplerájt vett át. Megítélésem szerint pedig a legfontosabb tanulsága a történetnek, hogy – egyedüliként a piaci szereplők közül – az önkormányzat még egy bordélyházat sem tud nyereségesen működtetni.
A FIDESZ 2010-ben azt ígérte a választóknak, hogy képes működtetni a kerületet, vagyonával pedig jó gazda módjára gazdálkodik. Azt mondta, határozott koncepcióval rendelkezik hogy miként rakja rendbe a vagyongazdálkodást, majd két évet szüttyögött és csak most jut eszébe hogy kialakítson egy működő rendszert a szétvert helyett.
Ezek után megemelte a testület a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díját az infláció mértékével.
Két sporttémájú napirendet is tárgyaltunk:
Az ESMTK-val idén is szponzori szerződést köt az Önkormányzat
Pesterzsébet-Alusta Kupa megrendezéséről döntött a testület, a két város birkózó és karate egyesületeinek részvételével. A fiatal sportolók találkozására 2012. április 19-22. között kerülhet sor Pesterzsébeten. A verseny helyszíne a Kruj Iván Sportcsarnok lesz. A találkozó megszervezését, az alustai sportolók kb. 50 fős delegációjának fogadását, vendéglátását BUDAPEST FŐVÁROS XX. KERÜLET PESTERZSÉBET ÖNKORMÁNYZATA közösen vállalja azESMTK BIRKOZÓ SZAKOSZTÁLYA, Losonczi Ottó elnök, és a SEINCHIN KARATE SPORTEGYESÜLET PESTERZSÉBET, Harsányi László elnökszakmai irányításával.
Napirend után két ügyben szólaltam fel:
Ismét szóvá tettem, hogy a Zódony utcai sportcentrum gyalogosan nehezen megközelíthető, az óvodás focira érkezők számára balesetveszélyes.
Másrészt szóvá tettem, hogy a Polgármester tartsa be azon ígéretét, hogy segít rendezni a Mediterrán lakópark útjainak helyzetét. A beruházó mélygarázsait árverezik, ami enyhíti a lakópark parkolási gondjait, másrészt egyre többen aggódnak az utak helyzete miatt. A kérdésemre 15 napon belül kapok írásban választ, amit szintén megosztok majd a blogon.
Budapest Főváros XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete 2012. február 23-án (csütörtökön) 1400 órakor (Budapest, XX. kerület Kossuth Lajos tér 1. I. emelet 63-64.) a Díszteremben ülést tart.
Pesterzsébet környezetvédelmi tanácsnokaként egyik fontos feladatom a kerület költségvetési javaslatainak véleményezése. Hiszem, hogy lassan, az évek múlásával tanácsnok társaim is követik példámat, addig is eredményként értékelem, hogy a környezet- és természetvédelem területét kiemelten tárgyaljuk a vita során és új szempontok színesíthetik a döntés-előkészítés folyamatát.
Bár idén a polgármester veszített tavalyi bátorságából és nem merte befogadni javaslataimat, illetve a vita során is érzékelhető volt, hogy még kevéssé nyitottak ezekre az értékekre a többségi frakció tagjai. Azonban nem adom fel, ugyanis ami késik nem múlik.
Megvizsgáltam tehát a kerület 2012. évi költségvetésének a környezetvédelmet érintő tételeit.
Mint sokan tudják, Orbán Viktor hamarosan megtartja az évértékelő beszédét. Ezen a napon (február 7-én) fogadja el Pesterzsébet képviselő-testülete a kerület 2012-es költségvetését is.
Az LMP értékrendje, a komolyabb szakemberek érvelései és a „közemberek” eddigi tapasztalata alapján arra következtet, hogy az Orbán-évértékelések egyre távolabb kerülnek a való világtól. Lehet, hogy a saját időszámítású naptárában, egy másik dimenzióban, ahol más fizikai és gazdasági törvények uralkodnak, helytállóak, de ITT a mélyszegénységben élő emberek nem laknak jól sem az utópisztikus sci-fi regények víziójával sem irokéz közmondásokkal.
A Lehet Más a Politika az ország több pontján ezért alternatív évértékelőket tart, ahol az emberek szabadon elmondhatják saját véleményüket, ezeket rögzítjük és élőben közvetítjük az interneten.
Az LMP pesterzsébeti csoportja is február 7-én, kedden, 13:30-kor a Polgármesteri Hivatal előtt a Kosutiban megtartja ELSŐ INTERAKTÍV ÉVÉRTÉKELŐJÉT!
Mi nem zárkózunk be mamelukjaink és fizetett statisztáink közé, nincs szükségünk bértapsolókra és nem bújunk rendőrkordonok mögé.
Mi nem a „Nemzeti Konzultáció”-ra költjük a köz pénzét, hogy utána figyelmen kívül hagyhassuk a társadalom véleményét.
Mi ugyanis 2010-ben arra kaptunk felhatalmazást a választóktól, hogy biztosítsuk a részvételi demokrácia feltételeit, miszerint a népnek joga az, hogy a tervezéstől kezdve a megvalósításon és ellenőrzésen át az értékelésig nyomon kövesse az őket érintő intézkedéseket, és közbeavatkozhasson, ha szükséges.
S mi betartjuk a választási ígéreteinket.
A kerületet irányító parlagfű-koalíció péntek délután beterjesztette Pesterzsébet 2012-es költségvetési javaslatát, majd egynapos egyeztetés után február 7-én a képviselőtestület dönt is róla.
Mi olyan Pesterzsébetet szeretnénk teremteni, ahol rendszeres, érdemi és döntésképes helyi véleménynyilvánítások, szomszédsági kerekasztalok, és a részvételi költségvetés intézményein keresztül a lakosság bevonásával születnek meg a fontosabb döntések és a gazdálkodásátlátható, egyszerű és könnyen betartható szabályok mentén, minden erzsébeti számára ellenőrizhető módon, nyíltan és hatékonyan folyik.
Mi a részvételi költségvetés meghonosítását javasoljuk! Így az erzsébeti költségvetés főbb tételeit, arányait egy minden kerületi lakos számára nyitott és átlátható,évente ismétlődő vita- és tervezési folyamatban határozzuk meg. Így az itt élők maguk dönthetnek a játszóterek, iskolák felújításáról, a közvilágításról, a járdákról és bicikli-utakról, a polgárőrség támogatásáról, a forgalomcsillapítás, vagy a Duna-part rehabilitációjának módjáról.
A Lehet Más a Politika pesterzsébeti csoportja a kerület és az ország súlyos anyagi gondjai miatt fontosnak tartja, hogy a városrészért tevékenykedők fogjanak össze és közösen keressék meg a forrásokat az intézményhálózatunk megtartásáért, hogy Pesterzsébetet egy fenntartható fejlődési pályára állíthassuk a leépülés helyett. Lehet, naivitásnak tűnik a részvételi költségvetésről és annak szükségességéről beszélni, de meggyőződésünk csak ez nyújthat alternatívát egy kicsiny, belterjes grémium által összetákolt, szűklátókörű, az egyeztetés hiánya miatt szakmailag kevéssé megalapozott, ráadásul néha a fiskális szempontokat is figyelmen kívül hagyó költségvetéssel szemben. Az erzsébeti költségvetés főbb tételeit, arányait egy minden kerületi lakos számára nyitott és átlátható, évente ismétlődő vita- és tervezési folyamatban is meghatározhatnánk. Így az itt élők maguk dönthetnének a játszóterek, iskolák felújításáról, a közvilágításról, a járdákról és bicikli-utakról, a polgárőrség támogatásáról, a forgalomcsillapítás, vagy a Duna-part rehabilitációjának módjáról. Számos a világban elterjedt módja létezik a részvételi költségvetésnek, a helyi lakosok véleményének megismeréséhez és feldolgozásához illetve abból a közösség számára hasznos és bölcs döntésekhez számos út vezet.
Meggyőződünk azonban, hogy egy nap alatt a társadalmi és szakmai egyeztetésen keresztülvert költségvetési rendelet elfogadása nem tartozik ezek közé.
Mindezek mellett a költségvetést nyilvánosságra hoztuk és várjuk hozzá a javaslataikat, ötleteiket, véleményüket.
Írásban a pesterzsebet@lehetmas.hu email címre, vagy személyesen február 7-én 13:30-tól a Polgármesteri Hivatal előtt.