Ma összekötöttem a kellemeset a hasznossal és karácsonyi szünetes duatlont (futás-kerékpár) összekötöttem a pesterzsébeti Duna-part illegális lerakóinak felmérésével és bejelentésével.
Somodi Klára képviselőtársammal még februárban, közösen kezdeményeztük, hogy „behajtani tilos, kivéve célforgalom” táblák kerüljenek ki a Duna-partra a Gubacsi hídhoz.
Ígéret szerint a táblák kikerülése után kamerák fogják figyelni a területet, hogy az illegális hulladékot ideszállítók végre megkaphassák megérdemelt büntetésüket.
Ezt a rendvédelmi osztállyal közös helyszíni bejáráson is rögzítettük, mára a táblák kikerültek, de a kamerák sajnos még nem. Így ma újabb levelet írtunk, hogy minél hamarabb kerüljenek ki a térfigyelő kamerák a partra.
Áprilisi tájékoztatásuk szerint jelenleg két térfigyelővel tudják ellenőrizni 24 órában a Gubacsi híd alá be- és kihajtókat az Ügyeleten keresztül és a Járőrszolgálat jelenlétével.
Nagyon remélem ez egy folyamat kezdete, aminek a végén – a telektulajdonosokkal és a horgászszövetséggel egyeztetve – behajtási engedélyhez lesz kötve az autóval történő behajtás, az adott közterületen kialakított és szabályozott új közlekedési rend és magatartási szabályok kialakítása, fenntartása és ellenőrzése végre működni fog. S ennek eredményeként csökken az illegális szemét mennyisége, mind az út mentén, mind a horgászhelyeken.
206-an töltötték ki a kérdőívet, ennyien válaszoltak kérdéseinkre, osztották meg véleményük az évenkénti lomtalanításról, a szelektív hulladékgyűjtés rendszeréről. A kérdőív fontos visszajelzés volt arról is, hogy milyennek látják a pesterzsébetiek a lakókörnyezetükben a játszóterek, kutyafuttatók állapotát. S arra is választ kaptunk szükség van-e a kerületben is komplex újrahasznosító központra, hulladékudvarra.
Ha a helyi közösségek nem ismerik részleteiben a fejlesztések, változtatások indítékait és céljait, akkor kevésbé érzik magukénak és nem válik természetessé, hogy a létrejövő köz és magánvagyont óvniuk és gondozniuk szükséges. Ezért is tartom fontosnak, hogy a beérkezett válaszok feldolgozását megosszam Önökkel is, ne csak a képviselő-testület tagjaival. Az első olyan részletes közösségi kérdőívezése volt a kerületnek, ahol a kérdések jelentős része a kitöltők közvetlen lakókörnyezetét érintette, kíváncsiak voltunk a szomszédos kutyafuttató, játszótér park, szelektív sziget állapotára is, az ezekre adott szöveges válaszok kiértékelése a körzet képviselőit és a hivatal munkatársait segítik a munkában, az általános kérdésekre adott válaszok feldolgozását pedig most megosztom mindenkivel.
A kerületben élők többsége szerint a lakóhelyéhez közel is van illegális szemét lerakó. A legkoszosabbnak a szelektív szigetek környezetét tartják, ezt követi a Kiserdő, majd a családi házas részek, a buszmegállók és a Duna-part.
Csak a megkérdezettek 16%-a szüntetné meg a szigeteket, 17%-a pedig csak az üvegkonténereket tartaná meg. A többség azonban megtartaná őket, de körbekeríttetné, bekamerázná, gyakrabban takaríttatná a környezetét, néhányan a Nyugat-Európában divatos műszaki cikkes, elemes konténerrel is kiegészítenék. S már itt is többen említették a hulladékudvar szükségességét. A Környezetvédelmi Városfejlesztési Bizottság elnökeként megígérhetem, a most beérkezett véleményeket javaslatokat fokozatosan beépítjük az elkövetkező hónapokban a munkánkba, így végigjárjuk az összes problémás szigetet, s mindegyik esetben külön keresünk megoldást a problémára (áthelyezés, körbekerítés vagy egyéb védelem, zöldfelület rendezése vagy végső esetben a megszüntetés).
Sorban adják vissza engedélyeiket a gázos rezsicégek. Évek óta vártak már erre, a lakosságon eddig is csak buktak — most az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. veszi majd át az ügyfeleket és a katasztrofális üzletet. Az állam nem csak a lakossági gázfogyasztókat kapja meg a multicégektől, hanem velük együtt a cégek évről évre újratermelődő tízmilliárdos veszteségeit is. A lyukakat közpénzből tömködik be, így mostantól együtt fizetjük a rezsicsökkentést: ami eddig a külföldi multik zsebére ment, azt ezentúl az adófizetők állják majd.
Ugyanúgy járt el a kormány a kéményseprő-szolgáltatással, a hulladékkezeléssel, a vízszolgáltatással is, és a végeredmény is hasonló: csődök sorozata, ellátási problémák és a költségvetésből finanszírozott, összességében már a százmilliárdos nagyságrendet is elérő veszteségpótlás.
Friss hír, hogy a gödöllői térségben működő Zöld Híd Régió Nonprofit Kft társulásának elnöksége az tagönkormányzatoktól vár anyagi helytállást a több mint 600 millió forintos felhalmozott veszteséggel kapcsolatban. A komoly gazdálkodási nehézségekkel küszködő gödöllői székhelyű cég problémájának megoldására a tavalyi mérlegbeszámoló elfogadását követően három hónap áll rendelkezésre, ellenkező esetben ugyanis meg kell kezdeni a társaság átalakítását vagy felszámolását. „Az Elnökség felhívja a tagönkormányzatok Képviselő-testületeit külön dokumentum alapján nyújtandó pótbefizetésre, melynek teljes összegét a társaság tőkevesztésének összegében állapítja meg. A Tagok a teljes összeg lakosságszám arányos részét, egy összegben kötelesek befizetni a Társulás számlájára”
Csaszny Márton MSZP-s képviselő vetette fel a testületi ülésen hogy a 
Mivel Pesterzsébet érdeke, hogy a fenti összeg valóban segítsen a kerület legégetőbb környezetszennyezési problémájának megoldásában, mint az erzsébeti közösség tagja egyrészt kérdést intézek a polgármesterhez, hogy gondoskodott-e már a Pesterzsébet Környezetvédelméért Közalapítvány vagyonát képező pénzösszeg a Pesterzsébet Önkormányzat Polgármesteri Hivatal 11784009-15520009 számú költségvetési számlájára utalásáról és azt követően a 2012. évi költségvetésről szóló rendeletében a céltartalékok soron előirányzat elhelyezéséről.