Tegnap tartotta ülését Pesterzsébet Önkormányzatának Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága mely két olyan napirendet is tárgyalt melynek érintettje voltam.
Tárgyalta önálló képviselői indítványomat a Lehet Más a beszerzés, avagy javaslat felelős fogyasztási és beszerzési gyakorlat kialakításáról a kerületi önkormányzatnál, illetve intézményeinél, és cégeinél.
Illetve a februári testületi ülésen elfogadott módosító indítványom alapján a bizottság tagjai meghallgatták a vagyongazdálkodási osztály vezetőjének tájékoztatóját a Pesterzsébet Uszoda szolgáltatási koncessziós szerződés keretén belül üzemeltetésre vonatkozó eseti beszerzési eljárás lefolytatásáról.
Befogadott módosító indítványomnak köszönhetően ugyanis a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság és az Oktatási és Kulturális Bizottság elé kellett terjeszteni a pályázatban meghatározott közszolgáltatási feladatokkal, feltételekkel kapcsolatos előterjesztést, hogy megvédhessük a kerületi lakosok és gyermekeink érdekeit. A bizottság tagjai nyilván sikeresen meg is védték mindenki érdekét, azt azonban hogy miért költünk majd el éves szinten akár százmillió forintot az adófizetők pénzéből és mit jelent ez a kerületi óvodások, kisiskolások vagy nyugdíjasok számára sajnos csak néhányan ismerhetjük meg, ugyanis a Bizottság zárt ülésen tárgyalta az előterjesztést.
Az MSZP-FIDESZ parlagfű-koalíció tagjai (a legfontosabb, a kerületi fejlesztésekről és vagyongazdálkodásról döntő bizottságba ugyanis csak ők kerülhettek be) közül senkinek nem jutott eszébe ugyanis, hogy jelezze ilyen ügyekben nem szabad titkolózni. Egy olyan tájékoztatót ugyanis, amely a kerületi polgárok érdekeinek védelmére jött létre és a közszolgáltatások színvonalának megtartásával kapcsolatos, – illetve azzal hogy maradt-e értelme a kerületnek hosszú évekre eladósodni vagy most herdáljuk el az eddig megszerzett közjavaink – illik megosztani a kerület polgáraival is.
Mert az bizony közügy és nem üzleti titok:
– hogy biztosítja-e az Önkormányzat a továbbiakban is kerületi iskolások úszásoktatását egy részben pályázati pénzekből épült tanuszodában vagy sem,
– hogy biztosít-e szabad vízfelületet a kerületi óvodásoknak, hogy ismerkedhessenek a vízzel,
– hogy biztosítja-e hogy a kerületi polgárok megfizethető áron bejussanak az uszodába,
– hogy nyitva lesz a kerületi lakosok számára, hogy munkába indulás előtt vagy után is szabadon látogathassák,
– hogy biztosítjuk-e a lehetőséget a további munkára a sportiskolásoknak és kerületi egyesületeknek.
A kerületi vezetés szerint azonban ezek olyan információk, melyeket ha megismernek az itt élők az gazdasági hátrányt okoz, ezért ezekre a kérdésekre csupán néhányan ismerjük a pontos választ.
Múltkori bejegyzésemben már írtam róla, hogy az uszoda üzemeltetésével kapcsolatos szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás megrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérő a szolgáltatás nyújtásának jogát (hasznosítási jog) meghatározott időre átengedi, és ellenszolgáltatása a hasznosítási jog vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, ahol a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli). Mindez lényegében az eddig alkalmazott konstrukció továbbfolytatását jelentené, azzal a különbséggel, hogy az új Kbt. szabályai szerint szolgáltatási koncesszió esetén nem szükséges közbeszerzési eljárás lefolytatása a szerződés megkötéséhez és a Beszerzési Szabályzatunkat sem kell alkalmazni ebben az esetben.
Vagyis készült egy eseti ajánlatkérés a beszerzés lefolytatására melynek feltételei a választók előtt ismeretlenek. Ilyen a narancsuralmi beszerzési gyakorlat.
Én ezt ajánlottam helyette:
Lehet Más a beszerzés, avagy javaslat felelős fogyasztási és beszerzési gyakorlat kialakítására a kerületi önkormányzatnál, illetve intézményeinél, és cégeinél.
Közismert állítás, hogy a jelenlegi termelési és fogyasztási módok nem fenntarthatók és ezért különös hangsúlyt kap a fenntartható, környezettudatos fogyasztás, a természeti erőforrások takarékos használata.
Pesterzsébet önkormányzatának olyan beszerzési gyakorlatot kell kialakítania, amivel jó példát mutat a többi cég, intézmény és végső soron a kerületi lakosok számára. Törekedni kell a környezetbarát (újrahasználható vagy újrahasznosítható, anyag- és energiaszegény), egészséges termékek fogyasztásának előnyben részesítésére és a fogyasztás szociális szempontjainak (pl. helyi kereskedelem támogatása, méltányos kereskedelemből származó termékek beszerzése) érvényesítésére.
Először célszerű felmérni a kerület jelenlegi beszerzési gyakorlatát, piackutatást kell végezni a fenntarthatóbb beszerzési lehetőségekről és ezek árairól, majd ezt követően ezeket a szempontokat alkalmazni kell a közbeszerzések során. A részletes vizsgálat rávilágít majd arra, hogy a jól alkalmazott környezetvédelmi és szociális szempontok érvényesítése nem jelent egyben drágulást!
A vizsgálat nyilván részben erősíti az eddig is követett gyakorlatot – az önkormányzati rendezvényeken, az ebédlőben, büfében előnyben részesíteni a helyi vagy méltányos kereskedelemből származó termékeket, szolgáltatókat – ,másrészt kiegészíti és új megoldási javaslatokat eredményezhet.
További lehetőség például a takarítási gyakorlat áttekintése (tisztítószerek, energiafelhasználás) és javítása, de ide tartozhat a kerületi önkormányzat mobilitási gyakorlatának áttekintése és tudatossá tétele.
A bizottság tagjai pedig döntöttek és 5:2 arányban elutasították az előterjesztésemet.
Elutasították, hogy a jelenlegi beszerzési gyakorlat áttekintésén alapuló javaslatokat dolgozzunk ki egy felelős, etikus, fenntartható fogyasztást ösztönző beszerzési gyakorlat megvalósítására a kerületi önkormányzat hivatalában és hasonló elvárásokat fogalmazzunk meg a kerületi intézmények és cégek számára.